Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-07 / 307. szám, csütörtök

A briliánsok városában „Ml finn munkások és Finnország dolgozói saját tapasztalatból tudjvk, mily áldásos a békés együttélés és mit jelent ennek a hiánya — mondja Arvid Nierinen, a legnagyobb finn villamosmű, a ströinbergi erőmű üzemi bizottsági tagja. 1917 óta független állam Finnország, ahol azonban a második világháború végéig a szélső jobboldal politikája érvényesült, mely a nácikkal fegyverbarátságban a Szovjetunió elleni szennyes háborúba rántotta az országot. Ez a politika 1944 őszén katasztrófába döntötte hazánkat. A háború után azonban új irányzat kerekedett felül Finnország külpolitikájában. A munkásosztály és valamennyi demokratikus erő követelésére helyreállt a baráti viszony Finnország és nagy szomszédja, a Szov-. jetunió között. A békés együttélés a finn—szovjet kapcsolatok elmélyítését eredményezte az élet minden területén. Kapcsolataink kibővültek a többi szocialista országgal is. A háború előtt kereskedelmünk a Szovjetunióval a legjobb esetben külkereskedelmünknek alig 3 százalékát tette ki, — ma már külkereskedelmünk 15 százaléka. Ez a finn dolgozók tízezreinek biztosit munkát és a fém-, valamint hajóépítő ipar fejlesztését eredményezte. A finn munkások ezrei építettek erőmüveket szovjet megrendelésre, és további ezrek találtak megélhetést a szovjet fafeldolgozó ipar gépi megrendeléseiből. A Szovjetunió szállítja az ÉszakFinnországban épülő első acélgyár berendezését. A békés együttélés eredményeként használhatjuk a Simaa csatornát, s ez új lehetőségeket nyújt Észak-Finnország gazdaságának. Mi, finn munkások, támogatunk a világbéke megőrzésére irányuló minden akciót és ezért üdvözöljük örömmel a moszkvai atomcsendegyezményt is. Leghőbb vágyunk, hogy Észak-Európát atomfegyvermentes övezetté nyilvánítsák." HUNYADI ISTVÁN esztergáíyos A Napot n letet marni tenyerrel A Vörös Októuer előtti napok-, ban az orosz munkások péiaauiutaiasa jut eszemue. wegyvtíanat esztendővel ezelőtt meg gytsreK voltam, de emlékszem, hogyan vonullak utcára a csepeli muiiKáSOK, a kouanyaiak, ujpestieK es egy agy rupcduuiai, auieiyei sikerüli: megszereznem a toinegoen, oromkouuyeKKei olvastak: ťutervarott gyozieK a muiiKaSOK, Uroszorszaguuii a szuvjeieke lett a hatalom. Ket ev sem tea el, s a magyar rnuriKasok nóveuöK az orosz pdiüát: megvaiosuotiaK a xauacsrfjzidi'sasugutl S ma is a pétervári munkások példamutatása leutig a világ eion. M a ttíimesztíidsbii gioous^unKon egészen inas kurélmeuyek alakúnak ki. Ma már a szocialista országok nataimas csaiádjaaaís politikai, gazdasagi, erkölcsi es Katonai ereje gyanoroija a döntő t>eloiyasi-a' viiag fejlouesere. tppen ez teszi leiieiűve, hogy uektíuen, vuágliauoi'ú nélkül meneteljen előre es gyarapodjék a szocializmus hatalmas táoora. Ma már 14 szoMarija Karelceva, a dúsitó átvevője gyémántot mér. (Rjumkln felvétele) ösl legenda szerint egy Jakut vadász egyszer vadludat lőtt, és gyom rában tündöklő követ talált. A vadász „kts napnak" nevezte a csil logó kődarabot és odaadta a kiseb^bik lányának, hadd játsszék vele. Egyszer egy orosz kereskedő tévedt a vadász jurtájába. Megdöbbent, amikor látta, mivel játszik a gyerek. Sem a vadász, sem a lánya nem Ismerte a kő igazi értékét, és kész ségesen kicserélték fegyverért, meg egy zsák lisztért. Attól kezdve híre járta, hogy messzi Szibériában, Ja kutföidön temérdek kincs szunnyad a mélyben. Ezt az egész világ legendának tartotta. 1900-ban a párizsi világkiállításon nagy darab gyémántot mutogattak be, amelyet a monda szerint egy orosz kereskedő talált Szibériában. Ez a szenzáció előbb ámulatba ejtette az embereket, majd vitát váltott ki, mely végül is azzal végződött, hogy kétségbe vonták az állítás hl• telességét. — Gyémántok a hideg Szibériában? Ostobaság! — mondogatták. ... Mirnij szovjet város utcáin já- sétöl. Vannak üzletei, szállodái, Isrok. Kísérőm, Vlagyimir Pavlovec kólái, napközi otthonai, bölcsődél, geológus komolykodva megszólal: klubjai, van posta- és távlróhivataia. — Tudja-e, hogy gyémánton já- Zeneiskola. Varázshangok töltik runk. Ugye, észre sem vette? be ezt a kis épületet. Az egyik oszMirnlj a gyémántvidék fővárosa, tályban két iskoláslány zongorán brilliánsok városa a messzi jakut táncbetétet ad elő Csajkovszkij Dlótajgában, ahol csak nemrégen ve- törő című operájából. A másik osztette meg lábát az ember. Az első 24 tályban solfeggio, szöveg nélküli munkás 1957 februárjában érkezett énekgyakorlat folyik, tovább egy via kietlen tajgába, melynek földjét lágos nagy teremben a hangjegyekjégpáncéllá sajtolták a velőkig ható kel ismerkednek a legkisebbek, szokfagyok. Letáboroztak. Márciusban tatják őket a helyes ujjtartásra a megjött Tyihonov, a Jakuttresztal- billentyűkön maz igazgatója és Zseljabin főmér- Mirnij klubjaiban rendszeresen nök. Mind fabódékban laktak. Más bemutatják az új filmeket, előadáhelyiség nem is volt. Sátorban ren- sokat tartanak a filmművészetről, a dezték be az irodát, a klubot és a festészetről, az irodalomról, a nembankot. 1957. május 1-én több száz zetközi helyzetről. A vidék lakói a ember tucatnyi vitorlavászon-ház gazdasági kérdésekben is kiismerik előtt ünnepelte a munka ünnepét. magukat. Kérdezzenek meg valakit, A tajga egyre jobban visszahúzó- mit jelent egy karát gyémánt? Azt dott, épült a város. Mőködésbe lé- fogják válaszolni, hogy a termeléspett az első erőmű, repülőteret ren- ben felhasznált minden karát gyédeztek be, hogy fogadhassák az mánt havonta 150 rubel hasznot „anyaországból" a repülőgépeket, hajt. Külföldön nagyon keresik a Felépült egy faház, majd megindult szovjet gyémántot. Brilliánst, női az első gyár. Zúzta, tisztította, mos- ékszert készítenek belőle. A sZovjetta és átnézte a kimberlitérc tonnáit, országban pedig a gyémánt megVégre a munkások kezében meg- könnyíti az ember munkáját. csillantak a régóta várt szibériai A gyémántváros jellegzetessége a gyémántok A „kis nap" legendája széles körű építkezés. Pedig Mtrntjnapiafi\k valósága lett. . ban, akár csak egész Jakutföldön MirnifrCek most 25 ezer lakosa építkezni nagyon nehéz dolog. van — a dúsítók munkásai, építők, A földben fél méternél mélyebben geológusok. Persze, itt nincsenek ű

z °

rö

k 1

a9ll rétege kezdődik. Előhárom- és négyemeletes házak, de ször l

s Bőzt eresztenek rá, majd cöMirnij emeletes házai kényelmesek löpöket vernek a keskeny nyílásokig < y * . ba. Utána hónapokig várnak, míg a Sli cölöpök megállapodnak a földben, s csak azután kezdődik a komoly i ' & W* ^ építkezés. Még Ilyen nehéz feltéte„fffrfžfc. ! lek mellett is elég gyorsan elkéjgSBfc ^ -fP* $ : szülnek a házak, mert hatalmas géMég egy szembetűnő Jelenség, aHM ^jf í \ lemző: Mirnij utcáin sok a gyerek. Jr* & W$HBSsLi5ii Meleg bundában járnak, az ember őket. Ezeknek a gyermekeknek íä^^^B^^^^^^H anyakönyvi kivonatában ez áll: -JIHHHH^^^^^H^^^H születési helye — Mirnij város. tSK^^^^H^^^^^H Mirnij fiatal város, azonban már .jrffife'^H^HBMK ma készülnek a jövő gyémántvároJ^HBgSI^^HHHB salnak tervei. Az építést lassan el •^^^Hj^pl^SSIi^^^^^B is kell kezdeni. A térképen nemso;; - . .. &. « . kára megjelenik Aihal város, szintén .

mim

m^ Jffim a gyémántvidéken. Kilencemeletes házakat terveztek, mindegyikben j

—T '

es

z mosókonyha, tisztítóüzem, kávéluIÉi rn ^^^mimiig^^^imSBtB: ház, napközi otthon, házikonyha. Az A zeneiskolában tanítás után a ja- épületeket zárt folyosók kötik öszkut Lida Szlepceva barátnői tovább sze, a folyosókarzatokban kertet maradtak, hogy meghallgassák Csaj- létesítenek. A gyermekek télen is kovszkij gyermekdalait osztálytár- nagykabát nélkül mehetnek iskolásuk előadásában. ba, a felnőttek pedig munkába. (Zelm felvétele) Napról' napra szépül a gyémántmezők munkásainak városa. Az új és főként melegek. A lakosság a városokban minden feltételt megte40—50 fokos dermesztő hidegtől sem remtenek arra, hogy eredményes ijed meg. munkát végezhessenek, tanulhassaSok várost láttam a szovjetország nak, pihenhessenek. Ennek példája különböző részein. Mirnij élete sem- Mirnij, a jakut gyémántvidék közmiben sem különbözik a többi váró- pontja. Az Új Szó számára írta: IVAN MENDZSERICKIJ ARVID NIERINEN munkás ctallsta ország van a földkerekségen, de Joggal mondhatjuk, hogy a szocializmus vonzóereje nagy hatással van számos más ázsiai és afrikai, latin-amerikai ország életére is. Az imperialistáknak egészen a legutóbbi esztendőkig sikerült elzárni például az afrikai országokat a szocializmustői, de amikor a függetlenségi mozgalom gőzhengerszerűen törhet előre, összeroppantja a gyarmattartók nagy afrikai birodalmait. Megvalósul az afrikai közmondás: „A Napot nem lehet tenyérrel eltakarni!" A szocializmus eszmél eljutottak Afrikába is, csak két példát néz.zünk: a Mali Köztársaság és Algéria népe és kormánya éppen a szocialista elvek szellemében igyekszik új életet teremteni. Ami itthon történik Magyarországon, épp úgy mint a testvéri Csehszlovákiában, vagy a szocialista közösség más országaiban, döntő hatással van a kapitalista országok és a volt gyarsiatok munkásaira, népeire. Ezért véleményem szerint mindennél fontosabb, hogy egyesítsük erőinket, zárjuk szorosra sorainkat és példamutatásunkkal gyorsítsuk a világ térképének megváltozását, a szocializmus erőinek terebényesedését." INAJAMA MICURU munkás Aktiválta küzdjünk a békáért Már 18 é- telt el a háború befejezése óta, de az amerikai csapatok még mindig megszállva tartják Okinava szigetet. Az amerikai hatóságok földeket foglalnak le támaszpontok építésére. Megtörténik, hogy amikor a japán paraszt l.imegy a földjére, szántóterületek helyett szögesdróttal körülvett katonai objektumot talál. Földgyaluk jellenek meg békés lakóházaknál és a parasztoknak alig marad idejük összecsomagolni holmijukat, mert hajlékukat a gépek a földdel teszik egyenlővé. A parasztok kénytelenek elhagyni szülőházaikat és sárkunyhókba költözni. A Japán nép ellenzi az amerikai katonai támaszpontokat, az atommeghajtású tengeralattjárók behajózását kikötőinkbe, tiltakozik a hidrogénbombával repkedő bombázók jelenléte ellen. Békét akarunk, azt akarjuk hogy elmúljék a háborús veszély. Ezért fogadták a japán dolgozók oly nagy örömmel a moszkvai atomcsendegyezményt. Hálásak vagyunk a szerződést kezdeményező Szovjetuniónak. Az atomcsendegyezmény új erővel és biztos hittel töltött el bennünket. Én is még tevékenyebben részt fogok venni a békeharcban. JAN PSZCZOLIŇSZKI asztalos A segítségével könnyei áthidalni a nehézségeket Ján Pszczolinszki szakképzett munkás, asztalos a stetíni Adolf Warskl Hajógyár asztalosműhelyének dolgozója 1945 óta tagja a pártnak. A felszabadulás óta a nyugati tenger menti körzetben lakik és a stetinl hajógyárban már nyolc esztendeje dolgozik. Pszczolinszki elvtárs a műhely pártszervezetének titkára. ján Pszczolinszki elvtárssal a warskl hajógyár pártszervezetének üzemi bizottságában találkoztam. Néhány kérdést intéztem hozzá. Pszczolinszki tenyerével végigsimított a haján és rágyújtott. Látszott, hogy nem akarja elhamarkodni a feleletet, hogy minden szót először alaposan megforgat elméjében. „Tudja — mondotta végre —, minden nagyon egyszerű, de nagyon bonyolult ls. A különböző országok munkásainak mindennapi együttműködéséhez tartozhat az is, hogy a stetíni hajógyárban minket szovjet szakemberek tanítottak haját építeni. és az is, hogy a kitűnő minőségű műszereket, berendezéseket, gépeket, amelyeket a hajókba szerelünk, Csehszlovákiából, a Szovjetunióból, Jugoszláviából idóben megkapjuk. Az idegenben éló munkástestvérek is azon fáradoznak, hogy tervünket a kiszabott idő előtt teljesíthessük, hogy minél többet takaríthassunk meg, mert gyakran történik meg, hogy a kapitalista országokból rendelt gépek vagy berendezések későn érkeznek — annak ellenére —, hogy nehéz pénzeket fizetünk értük — és nálunk áll a munka. A hajók átadásánál minden késedelem eze? dolláros veszteségeket jelent. A baráti országokból különböző küldöttségek látogatnak el hozzánk. Tegnap például csehszlovák szakemberek jártak nálunk és megtekintették a számukra épülő, a korszerű Republika nevű hajót. Nemrégiben a mi munkásaink voltak Rostockban, később pedig a németek jöttek hozzánk. Sem Itt, sem ott nem volt titkunk egymás előtt. A munkásszolidaritás, nemzetköziség, minden esetben nagy segítséget jelent a nehézségek áthidalásában s közös erőfe szitéssel könnyebben melhetjük a termelést a technika, u technológia színvonalát s e kö?imégl érzŕs tudatában jobban, olcsóbban és tübbet tudunk termelni. A jólétet, a magasabb életszínvonalat nem nyújtják tálcán, hanem nehéz munkával kell magteremteni. Pszczolinszki az órájára pillantott. — Bocsánat, de még valamit meg kell beszélnem az elvtársakkal! Kezet szorítottunk és távozik ... ANDRÉ AUBRY fémmunkás Ä munkásosztály ereje Wrí Aubry. párizsi fémmunkás, a Krieg et Zivy Gyár dolgozója, a CüT szakszervezet titkára Montrougeban JSeine tartomány /. mondotta: „A munkások minden ereje egységükben van. Marx és Engels felhívása: „Világ proletárjai egyesüljetek!" ma is érvényes. Minden egységbontó törekvés keserűséggel tölti el a munkásokat, akik tudják, hogy a tőkések és Imperialisták ellen vívott szívós harcban csak egységben diadalmaskodhatnak. Annál Jobban fáj nekünk, francia kommunistáknak, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői bizonyos kérdésekben ugyanazt hajtogatják, mint a reakciós gaullista kormány. A moszkvai atomcsendegyezményt bírálva kijelentik, nem értenek egyet azzal, hogy a nemzetközi politikát csak egynéhány hatalom irányítsa. Hasonló érv ez, mint De Gaulle-é, amikor tiltakozik az ellen, hogy két kiváltságos állam tartja fenn magának a jogot a katonai hatalomra. A kínai vezetők továbbá azt állítják, hogy a békés együttélés gyengíti az osztályharcot. Mi más véleményen vagyunk. Tudatjuk, hogy Franciaországban az osztályharc oly mértékben éleződik ki, és oly arányban szilárdul a demokratikus erők egysége, amilyen aránvban fokozódik a nemzetközi feszültséget előidéző politika elleni harc, vagyis a harc a békés együttélésért. Elég bajt okozott a 15 évig tartó szakadás a francia munkásosztályban. A kommunista világmozgalomban egy szakadásnak még tragikusabb következményei lehetnének. Ezért ítéljük el az egységbontó kínai törekvéseket." A nyilatkozatokat beszerezték: MONTY METH, (Anglia), PIERRE CAMES (Párizs), FRANZ KUNÉRT (Bécs), LUBOMlR HÄJEK (Szófia), ILJA SESTLlK (CTK—Róma), M. WITUSZYNSKI (AR-Press—Varsó), DAN JEHUDA (Jeruzsálem), G. SZERGEJEV (Novosztyi—Moszkva), KAUSAN UUTISET (Helsinki), SEBES TIBOR (Budapest). Leghőbb vágyunk, hogy Észak-Európát atomfegyvemtes övezetté nyilvánítsák 13B3. november 7. * ÜJ SZÖ S