Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-06 / 306. szám, szerda

A jó még jobb lehetne Ä harmadik negyedév volt a legeredményesebb • Hiányos létszám — sok túlóra • A csökkent munkaképességűeknek is akadna munka • A műhelyek állapota sok javítani valót kíván • A nem járási , székhely sem lehet mostohagyerek Hurbanovo — ez az egykori járási székhely — a mezőgazdasági kisvárosok közé tartozik. Lakosainak száma alig több négyezernél. Nagyobb ipari üzem nincs a városban, a kisebbek közé a gépállomást, az építővállalatot és a közszolgáltatási üzemet sorolhatjuk. Az utóbbi jelentőségét növeli az a tény, hogy körzetébe tíz község tartozik. A közszolgáltatási üzem munkájáról általában pozitívan nyilatkoznak, azonban azt is hozzáteszik, hogy szolgáltatásai még jobbak is lehetnének. Ezt az üzem vezetői is elismerik, de azonnyomban a tények egész sorát említik, amelyek gátolják a szolgáltatások megjavítását. Ä z első, amire hivatkoznak, az elInúlt tél okozta nehézségek, amelyeket a mai napig sem tudtak leküzdeni. Ez az oka a terv nem teljesítésének is. Október l-ig a lakosságtól eredő bevételek tervét 92,34 százalékra teljesítették. Amint mondják, mindent megtesznek, hogy az új évet tiszta számlával kezdhessék. Szorgos igyekezetükről mi sem tanúskodik jobban, mint az a tény, hogy a harmadik negyedévben már 103,3 százalékra teljesítették a lakosságtól eredő bevételek tervét. Eltérőek az eredmények Az üzem egyes részlegei között a íervteljesítés Igen eltérő. Mig az autószerelő, rádiójavítómühely, virágüzlet, a fénykéfiészet és a fodrászat száz százalékon felül, addig a szabók csak 69,9, a bádogosok 80,47, a borbélyok 92,9 és a taxiszolgálat 89,25 százalékra teljesítik tervfeladataikat. — Borbélyüzleteink közül a perbetei csak 65,8 százalékra teljesíti tervfeladatait — mondja Ondrej Vraüák tervező. — Ez az ott dolgozó alkalmazottunkat és minket is bosszant. Az ok: fuserálás. A postakézbesítő a táskájában hordja a borotvát és a hajvágó gépet és itt-ott ellátja a borbélyi teendőket is. A Perbetei Helyi Nemzeti Bizottság tud a dologról, de eddig semmiféle intézkedést nem foganatosított. A fodrászat túlteljesíti a lakosságtól eredő bevételek tervét. Az alsópéterlek 140, a naszvadiak 133 százalékkal dicsekedhetnek. Örvendetes dolog, hogy falusi asszonyaink adnak J1 Kurucz Erzsébet harmadéves tanuló már önállóan dolgozik. külsejükre, de a terv ily nagyarányú túlteljesítése arra enged következtetni, hogy összeállítása nem volt reális. A szabőmfihelyben három szakember dolgozik. A nyár folyamán alig akad munkájuk, sőt még javítani valójuk sem, de most? Nagy Lájos műhelyvezető szerint éjjel-nappal kell dolgozniuk, hogy mindenki kívánságának eleget tehessenek. A tervteljesltésben mutatkozó lemaradást azonban az év végéig már nem tudják behozni. Hasonló eset a következő években ls előfordulhat, ezért érdemes volna elgondolkozni azon, hogy Bővül a napközi otthonok száma (ČTK) — Az iskolai napközi otthonok és iskolai klubok — ezek a legfiatalabb nevolnintézményeink az utóbbi tíz év alatt — jelentősen kibővültek. Az 1953/54-es tanévben Csehszlovákiában számuk 1954 volt, és 117 000 tanuló látogatta őket. A tavalyi évig több mint ezer napközi otthon és klub létesült s a kilencéves iskolákból 217 000 fiú és leány látogatja rendszeresen őket. Ennek ellenére a napközi otthonok és főként az iskolai klubok az alkalmazásban levő anyák gyermekeinek csak kis részét képesek befogadni. A hatodik- és kilencedik osztályos tanulók számára létesült klubokat rendszeresen csak 20 000 gyermek látogatja. a szabóműhelyt a járási ipari vállalat vegye át, amely nagyobb munkalehetőséget biztosíthat a szabók számára, s a közszolgáltatási üzem csak javítóműhelyt tartana fenn. A hurbanovói közszolgáltatási üzem nem rendelkezik mosodával és ruhatisztító üzemrészleggel. Ezt a szolgáltatást a komáromi üzem nyújtja. A szolgáltatások közül a rádió, a közszükségleti gépek javításának, a fényképészetnek és a villanymotor tekercselésnek van nagy ielentösége. A rádiójavítók nem egy esetben azonnal megjavítják a készüléket. Kifogásolni való, hogy az említett ágazatok megfeledkeznek a vidékről, pedig tíz község tartozik körzetükbe. Három-négy községet teherautóval felkeresnek és összeszedik, majd visszaszállítják a javítani valót. Ez azonban nem elégíti kl kellő mértékben a lakosság szükségletét. A CSKP XII. kongresszusának határozata hangsúlyozta, hogy a közszolgáltatások hálózatát a falvakban is ki kell terjeszteni. Az üzemek vezetősége a falusi nemzeti bizottságokkal karöltve megbeszélhetné a lakosokkal, melyek azok a szolgáltatások, amelyek őket a legjobban érdeklik, s hogyan lehetne azokat úgy végezni, hogy mindkét fél elégedett legyen. Ennek megvalósítási' in a pártszervezetek Is sokat se

f

t.illetnének, amelyek elsőrendű feladata, hogy a pártkongresszus határozata mielőbb megvalósuljon. A helyiség kérdése nagy gondot okoz úgy vidéken, mint magában Hurbanovóban. Jelenlegi munkahelyeik nagy része nem megfelelő, olyan állapotban vannak, Cserepes Vilmos a villanymotorok tekercselése közben. ahogy a magánvállalkozóktól átvették. A villanymotorok tekercselő részlegében például egész nap villanyfénynél kell dolgozni. A fényképészetnek olyan helyiségei vannak, hogy a legtöbb fényképészeti szakkör különbbel rendelkezik. Hasonló panasszal Jöhetnének a lakatosok és más műhelyek dolgozói is. Nem egy helyen még a szociális berendezések ls hiányoznak. Csaknem kétoldalas az a jegyzőkönyv, amelyben a járási higiénikus felsorolja azokat a műhelyeket, ahol az említett berendezések szükségesek. Ezt egyszerre megoldani nem lehet., j Az alkalmazottak azonban jogosan hivatkoznak arra, hogyha jobb munkát követelnek tőlük, jobb munkafeltételeket is kell számukra biztosítani. Ezért végre el kellene dönteni, hogy lesz-e Hurbanovón szolgáltatások háza, amelyet már 1959-től emlegetnek. A szolgáltatások megjavítása mélyebb elemzést követel. A HNB-nek a plénum nyilvános ülésén kellene alaposan elemeznie az üzem eddigi eredményeit és nehézségeit. A járási nemzeti bizottság ls nagyobb figyelmet szentelhetne a hurbanovói közszolgáltatási üzemnekl A közszolgáltatási üzemek feladata, hogy a lakosság szükségleteit a lehető legjobban kielégítsék. Hogy e téren még van mit javítani, arra a CSKP XII. kongresszusa ls rámutatott, sőt határozatba ls foglalta. E határozat megvalósítása mindnyájunk feladata. N. J. CSAJKOVSZKIJ 1840—1893 Wlovember hatodikán hetven éve, hogy Pjotr Iljics Csajkovszkij alig ötvenhárom éves korában a kolerajárvány áldozata lett. Ennek az évfordulónak hódolt a Szlovák Nem zeti Színház, midőn 44. évadjának első felújításaként — szeptember 28-án — az Anyegint tűzte műsorára. Az elmúlt, majdnem háromnegyed század már pontosan kijelölte Csajkovszkij helyét a zeneirodalomban. Művészetét illetőleg nagyon megoszlottak a vélemények. Egyesek Beethoven egyenes leszármazottját látták benne s „orosz Beethoven"ként emlegették. Mások viszont zenéjét banálisnak, konvencionálisnak, sőt dilettánsnak tartották. Ma, az orosz zene klasszikusaként tartjuk számon, aki a nyugati romantika vívmányait és az orosz nemzeti hagyományokat szerencsés kézzel egyesítette. Csajkovszkij nem származott zenész családból, a muzikalitása ls csak későn kezdett kibontakozni. Miután azonban hivatalnok pályáját felváltja a pétervári konzervatórium padjaival, megfeszített munkával, alapos zenei képzettségre tesz szert, s rövidesen a moszkvai konzervatórium tanára lesz. Csakhamar azonban családi és egészségi körülmények hatására megszakadt pedagógiai működése s egy gazdag mécenás — Meck asszony— támogatását élvezve, csupán komponálással foglalkozik. Legmaradandóbb és legértékesebb szimfónikus művei közé tartozik három utolsó szimfóniája, hegedűversenye és B-moll zongoraversenye, mely minden karmester, hegedűs és zongoraművész állandó és közkedvelt repertoárját képezi. A szimfónikus művektől azonban gyakran és előszeretettel rándul át az opera színpadára, ahogy egyik levelében írja: „Csak ez a műfaj ad módot arra, hogy a közönség nagy tömegeivel kapcsolatba jussunk." Vitathatatlanul legsikerültebb színpadi müve a „Jevgenyij Anyegin". Szövegkönyvét részben maga állította össze Puskin lírai versesregényéből, s így operáját „a lírai jelenetek" megjelöléssel látta el. Anyegin, Tatjána és Lenszki] történetéből életképeket ragad kl és főleg a szereplők lelki élményeinek belső kifejezésére törekszik. így válik az egész mű zenéje lágy, mélabús őszi színekben pompázó, ábrándos hangulatú poémává. Ebből a lírai hullámzásból kiemelkedik a „Tatjána levele" néven Ismert híres monológ, mely a hősnő lelki vívódásait ecsetelve a mű középpontját képezi. A művet 1879-ben mutatta be a moszkvai Opera, nagy és őszinte sikerrel. Csajkovszkij másik híres operája, a „Pique Dame" szintén Puskin romantikus elbeszéléséből meríti témáját. Ez a mélyen szántó lélektani dráma bő lehetőséget nyújt a zeneszerzőknek az egyes alakok jellemzésére. Kár azonban, hogy a szimfóniáiban oly drámai erővel rendelkező Csajkovszkij a színpadon nem találja meg azt a zenedrámai kifejezést, amit a Pique Dame története is megkövetelne. Czínpadi alkotásainak további ^ remekei a táncművészethez kapcsolódnak. A „Hattyúk tava", a „Diótörő" és a „Csipkerózsika" a klasszikus balettirodalom kimagasló darabjai. Varga József A TV műsoráról ELMENY ÉS CSALÓDÁS Új fejezet a régi gyár életében A petržaikai Kovosmalt jövője Régi üzem a petržaikai Kovosmalt. Az Idősebb dolgozók azt állítják, hogy a gyár berendezéseinek, gépeinek többsége nemcsak a második világháború éveire „emlékszik", hanem ha beszélni tudna, a századforduló, így az első világégés nehéz napjairól is sokat tudna beszélni. Egyszóval: elavult üzemnek tartják a petržalkaiak a Kovosmaltot. A soksok évtized alatt azonban a gyár a munkások százait nevelte Jó szakemberekké. A Kovosmalt munkásgárdájának döntő része ma már el se tudná képzelni mundennapl életét a gyár nélkül. Éppen a petržalkaiaknak a gyárhoz való jó viszonya késztette az országos tervezőszervekot arra, hogy az ósdinak tartott üzem további sorsának eldöntésekor úgy határoztak, a régi falak között új gyárnak kell születnie. A tervek szerint a gyár ú) gépeket kap, s megváltozik a termelési program. A fémből készült legkülönfélébb közszükségleti cikkek helyett az üzem a jövőben üvegipari gépek és berendezések gyártására specializálódik. Azonkívül, hogy az elavult gyárépületeket kijavítják, 1965 végére már a gépberendezéseket ls teljes egészében kicserélik. Nagy feladat vár ugyanis az üzemre, mert a KGST tervei szerint a baráti országok üvegipari gépeinek jelentős hányada majd éppen itt, Petržalkán készül. Nem mondanánk igazat, ha azt állítanánk, hogy a dolgozók egytől-egyig aggodalom nélkül fogadják a legközelebbi években bekövetkező változásokat. Altalánosságban ugyan kivétel nélkül valamennyien büszkék rá, hogy a több mint ötvenéves gyár új, az eddiginél ls igényesebb feladatokat kap, de másrészt azért egyik-másik dolgozó nem szívesen válik meg régi barátjától — a valóban már az ócskavasba kívánkozó gépektől. Hiába, évtizedes emlékek kötik az embereket és az utolsó csavarig ismerik már a régi masinákat. Az Ilyen aggodalmak azonban csakhamar tovatűnnek, mihelyt a már ebben az évben ls gyártott üvegipari gépekre terelődik a szó. A legrégibb munkások is büszkén emlegetik a réginek mondott, de részben már új gépekkel felszerelt üzemben kész'Mt korszerű üvegcsiszoló-berende:. jseket. A Kn-K típusú gépek az idei brnói nemzetközi vásáron Is jelentős feltűnést keltettek és sikert arattak. Az egyik termelési részlegben a régi szakemberek ma r.ár olyan szakavatottén dolgoznak az üvegipari gépek gyártásán, mintha egész eddigi életüket ilyen munkán töltötték volna. Más üzemrészlegekben viszont még a régi termelési program adta feladatokon fáradoznak a dolgozók, hogy a hirtelen programváltozás ne okozzon nehézségeket a népgazdaságnak. Dicséretreméltó, hogy az üzemben már most — sőt évekkel ezelőtt ls — törődnek a dolgozók átképzésével. Mindenki tudja, hogy az automatagépek kezeléséhez már nem elég a gyakorlat adta tudás, hanem azt elméleti ismeretekkel Is ki kell egészíteni. Éppen az új gépek munkába állításának és a dolgozók szakképzettségének köszönhető, hogy az üzemben a legutolsó öt év alatt Jelentősen megjavult a gépek kihasználása. Amíg 1960-ban a mü'szakegyüttható mindössze 1,40 volt, az Idén ez a szám már az 1,82-t is elérte. Hónapról hónapra egyre több gépnél valósítják meg a többműszakos termelést. Különösen a külföldről behozott, drága valután vásárolt gépek kihasználására fordítanak sok gondot. Ogy tervezik, a termelés átállítása után a gépek többségénél megvalósítják a háromműszakos folyamatos termelést. A gyár távlati terveiben lapozva láthatjuk, hogy egyes idősebb dolgozók aggodalma felesleges. Mert az a tény, hogy a gyár feladatai az ideihez viszonyítva a legközelebbi években megkétszereződnek, csak további ismeretek szerzésére ösztönzi a régi gyár dolgozóit. A vas és más fém formálásának mesterei bizonyára az üvegipari gépek gyártásánál sem vallanak szégyent, hiszen a petržaikai munkások mindig arról voltak híresek, hogy akármilyen nehéz műszaki feladatot is meg tudtak a régi gépen oldani. Karlovy Varyban már épül az új üveg- és porcelángyár. A tervek szerint ennek a berendezését majd teljes egészében a petržaikai Kovosmalt gyártja és szállítja. Világos és széles távlatok állanak tehát a petržaikai Kovosmalt dolgzóí előtt. Néhány esztendő múlva nemcsak hazánkban, hanem szinte az egész szocialista világban ismerni fogják e gyár nevét. -kjA TV múlt heti műsorát illetően ezúttal elsősorban A három legkedvesebb cfmen futó versenysorozattal foglalkozunk. Ügy véljük, hogy ez különösebben nem szerencsésen öszszeállltott műsor és népszerűségében is messze elmarad például a Tízszer válaszolj sorozattól. Ezúttal ugyanis a kamera előtt összegyűlt versenyzőket Vladimír Kováflk, Mirko OCadlík zeneszakértő, vagy V. V. Štech képzőművész-történész „gyóntatja" például Bedfich Smetana, vagy Mikoláš Aleš műveiről. Vitathatatlanul tiszteletre és figyelemre méltó tény, hogy dolgozóink körében vannak olyanok, akik az Illetékes művészi alkotás vagy jelenség részletes ismeretében versenyre kelhetnek műtörténészekkel és kritikusokkal. Kérdéses azonban, a „gyónásnak" ez a részletes formája vonzóan hathat-e a nézőkre, hogy ebben az esetben — egyszerűen mondva — nem feledkeztek-e meg kissé a „fogyasztókról", akik még az Ilyenfajta műsoroknál is izgalmat, feszültséget igényelnek. Az elmúlt hét péntekjén a képernyőn figyelemmel követhettük A. V. Liehmnek a Literárni Noviny szerkesztőjének Róbert Merle francia íróval folytatot beszélgetését. Az írót Mesterségem a halál című regényéből és a prágai Hadsereg Színházban bemutatott Lüszisztráté korszerű színházi feldolgozásából ismerjük. Róbert Merle, aki szereti a cseh és szlovák kultúrát s gyakran ellátogat hazánkba, legújabb regényéről nyilatkozott, amely Sziget címmel rövidesen cseh fordításban ls megjelenik. E legújabb művére vonatkozó felvilágosításon kívül — a haladó francia író egyébként az irodalomtörténet főiskolai tanára — kubai látogatásáról is beszélt. Kubai környezetben játszódik ugyanis Merle riportja, amely a tíz évvel ezelőtti Battista rendszer elleni harcokról szól és történelmi-drámai képet ad az Oriente tartományban lezajlott harcokról. A beszélgetés élénk és közvetlen volt, megcsodáltuk egyrészt a szimpatikus francia író fölényét, nyugalmát, áttekintését és szellemiségét, másrészt A. J. Liehm szerkesztő tárgyilagosságát, aki már legutóbb is megnyerte a néző rokonszenvét és figyelmét Jifí Trnka és Jan Werich nemzeti művészekkel folytatott beszélgetésével. A nézők széles tömegei bizton örömmel vennék, ha több ilyen okos, frappáns beszélgetés tanúi lehetnének, mert ezzel tágul kulturális látókörük és lehetőségük nyílik, hogy a művészi alkotás kulisszái mögé pillantsanak. Ami a drámai adásokat illeti, foglalkozzunk először Drahomíra Reňá ková és Václav Jabúrek Ajtó helyett ablak című rövid színművével. Kellemetlen meglepetést jelentett, hogy a prágai TV stúdió, — amely a legérettebb nálunk — még ma is elfogad ilyen sematikus, mesterkélt és átlátszó szöveget, mint a fentebb emiitett Ajtó helyett ablak. A darab ugyanis csak felületesen vázolja a cselekményt, amelyből hiányzik az egyes alakok pszichológiai hátterének megrajzolása. Ezért okozott csalódást a diákról szóló történet, aki szerelméért megválik az otthon nyugalmától és kényelmétől. Emellett még a történetből — annak ellenére, hogy olyan kiváló színészek játszottak benne, mint Vlasta Matulová és Václav PfeuCil — hiányzott a vonzerő és az érdekesség. A másik drámai adás keretében a TV Rahmanov Viharos alkonyat című játékát mutatta be, amelyet az Idei barátsági hónap alkalmából tűzött műsorára. Sikeresen választott drámai típusról van szó, mert Rahmanov szovjet drámaíró darabját annak idején már nagy sikerrel Játszotta a martini színház. A drámára ugyanis örök érvényű gondolatok jellemzőek, miszerint a valamikor pacifista irányú értelmiségiek fokozatosan a forradalom oldalára pártolnak. A drámának nagy érdeme a forró emberi tartalom, amelyben ezúttal — másodszor — Jozef Króner remekelt, aki 26 éves korában ezért az alakításáért államdíjat kapott. Ernest Stredňanský rendezése a darabnak éppen e humanista pontjaira összpontosult, úgy hogy végül is offenzív, az érzésekre ható előadás tanúi lehettünk. Króner mellett a többi színész — különösen Hana Meliőková, nemzeti művész — alakítása is magas művészi színvonalat ért el. Kellemetlenül hatott azonban a mély művészi élményre összpontosult nézőt megzavaró félórás műszaki hiba. E műszaki zavarok sajnos már rendszeressé válnak és semmiképpen sem szolgálják ä TV műszaki dolgozóinak jó nevét. STANISLAV VRBKA KULTURÁLIS HÍREK • Stefania Grodzieüska ismert lengyel szatíra-író november 6—8. között néhány tagú együttesével a bratislavai Tátra revűben vendégszerepel. • A Bolygó hollandit — Richárd Wagner zenedrámája alapján — filmre viszi a berlini DEFA. A filmet Joachim Herz, a lipcsei opera vezetője rendezi. • A Szlovák Nemzeti Színház drámai együttese Tibor Rakovský rendezésében már készül egy további Dürrenmatt-darab bemutatójára. A darab elme Herkules és Augiás ólja. • Pola Negri 64 éves filmcsillag 30 évi szünet után Ismét visszatér a filmhez. Nemrég írta alá a szerződési a Walt Disney társasággal. 1963. november B. * (Jj SZÖ 5