Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-03 / 303. szám, vasárnap

Kitartó munka volt az ára A nádszegi szövetkezet lassan, de előbbre Jár. Czita elvtárs, a nagy­biztosan halad előre. A munka szer- keszi EFSZ zootechnikusa elmondta, vezése és az ellenőrzés szívügye a hogy az a kilenc vagon sertéshús, pártszervezetnek. A kommunisták amelyet a szerződéses eladás értei­időt, fáradságot nem sajnálva min- mében értékesítenek, 85 koca szapo­denütt jelen vannak. A pártszervezet rulatáből származik. Igaz, a járási vezetősége mindig a legfontosabb terv 120 anyasertést irányoz elő, de kérdések megoldáséra irányítja a mivel a meglevők nemcsak a közös figyelmet. szükségletét fedezik, hanem a tagok A két évvel ezelőtt Indított pré- igényeit Is kielégítik, ezért erre miummal egybekötött szocialista nincs szükség, munkaverseny meghozta gyümölcsét. Látsziki hogy a kes Ziek nagy súlyt !i éJ év Ó t, a,, a :ny t i 1*™ 011 1®' a z fektetnek a kocák kiválasztására és idénymunkák idején pedig naponta a takarmányozásukra. A kocák napi értékeh a versenybizottság. Nagyon í ej a(lagja 2 és fél kg erőtekarmány, tanulsagosak és sokszor bizony he- m! Nádszege n csak másfél kg. yes vitát váltanak ki ezek az érté- E z* k után érthetö> ha az anyase r. kelések. Feltárják mindazokat a hi- tések SÚ1 15 0_ 2oo kg és a szop­bákat, amelyek fékezik termelés- tatáskor 10 malac s8 m f ara gj a j a­eredmenyeit. A bizottság munkája a a kocáka t. Enne k köszönhető, nem ér véget az irodában Terep- h Nagykeszin több mint 13 ma­szemlet tartanak az istál ókban és , acot választanak ei 13 kg-os súly­a földeken. A cukorrépa ellenőrzése ban Ma már a nádsze giek is úgy során kiderült, hogy 40 parcellán a határoztak> hogy másf éi k g-ról két növény nem kapta meg azt a mun- küóra emelik az anyase rtések napi kát, amelyet a minőségi prémium feíad ap ( át. A jövőben az anyaserté­feltételez. A bizottság azt Is meg- s e J kngl is hasznosItjSk a látottakat, állapította, hogy a cukorrépa gon- „ , ^ ,. , •„ dozását a legalaposabban Juhos Ár- Ezek után mondjuk meg azt is pád csoportja végezte. A növényápo- hogy a nádszeg, szövetkezettol is lásban mutatkozó hiányosságok el- y a n, mit tanúin. Az új technológia lenére a betakarítás eredményei ter e» • növénytermesztésben, jók - 350-400 mázsás hektárho- m !" d a z állattenyésztésbenélenjár­zamra számítanak nak a S alánta i járásban. Éppen az Az év folyamán a tejhozam eme- ú! technológia következményeként lése okozta a legnagyobb gondot. a? e" e s hizlalóban két műszakban hŰSST^^l"^ SÍarapTdáfeO dkg SSFZS tehene n- Äsarsítks: A kommunisták néha a szomszé- mány i s' ame ly eke t hideglevegős A KOiumunisidK nena d szuiusze mArlQ7»rolrl«>l «7Ärítnttak A felsn­dos szövetkezetekbe is ellátogatnak ^ dszerekkel szárítottak• A ^ egy kis tapasztalatcserére: Nyárasd- ™ny £ik »m siul<ittak na ra. Felső Patonyba és Sókszelőcére. S uktö L Kitartó politikai és szervező . ' ' „,„«,,„ „„„„*„.!,„„ munka volt az ára, mert a kommu­A pártszervezet elnöke nemré g lben n[sták nap m, n t ^ a tamel6s üt a. Nagykeszin járt. Kitűnt, hogy a nagykeszi szövetkezet a sertéste- erén tartják a kezüke t­nyésztésben a nádszegitől Jóval SÁNDOR GÁBOR A Zemianske Kostolany-i Nováky III. villanymü építésén november lS-e körül az első kazánban előállítják a 110 megawatttos turbina meghajtásá­hoz szükséges gőzt. Az új erőmű első turbinája november végétől megkez­di az áramtermelést. Képünkön a plze ňl Lenin Művek szerelői a II. turbina állványát készítik elö. (F. Kocián — CTK felvétele) 175 tojás egy-egy tyúktól Munkaszeretet a döntő A Rudno nad Hronom-1 szövetkezet az egész Žiar nad Hronom-i járásban híres tyűktenyészetéről. Amíg azonban idáig jutott, itt is volt sok baj a tyú­kokkal. Jobb eredményeket csak az idén értek el. Bebizonyították, hogy alig egy év alatt jelentősen növelhe­tő a hasznosság, csak akarni kell. A közös gazdálkodás első éveiben 1957-ben és később a tojástermelés­ben nem volt kedvező a helyzet. 1960­ban például egy tojóstyúktól 123 to­jást értek el. Sajnos, az eladási tervet csak 60 százalékra teljesítették. Egy évvel később ugyan teljesítették a tervet — melyet közben módosítot­tak — 1962-ben azonban az öreg, be­teges tyúkállomány semmi hasznot sem hozott. A módosított tervben elő­irt 34 000 tojás helyett csupán 23 500­at adlak a közellátásnak. Az átlagos napi hozam — 103 tojás — arra fi­gyelmeztetett, hogy valamit tenni kell. Először is az egész tyűkállományt kiselejtezték, közben 300 fehér leg­horn-csirkét vásároltak. A 112 hektá­ros szántóhoz ez éppen elég volt. Ezenkívül évente még 1000 kacsát is hizlalnak, s Itt is szép eredményeket érnek el. Két hónap alatt 2,10—2,70 kilogrammosakra hizlalják fel. Az idén merész tervet tűztek ma­guk elé. 235 tojóstyúktól 34 550 tojást adnak a közellátásnak. Az állattenyésztés vezetője Pepiský Gustáv sokat vár az új állománytól, legfőképpen azonban a gondozóktól. A tyúkokkal a 66 éves Machatová Veronika törődik, aki azelőtt a ka­csákat is gondozta. Később a kacsákat Krišiaková Rozália vette gondjai alá. Machatová érti a munkáját. Hosszú ideig a férje is segített neki, aki nemrégiben meghalt. A rég várt ered­mények bekövetkeztek. Szeptember 30-ig 35 160 tojást adtak a közellátás­nak, tehát többet, mint amennyi az évi tervben áll. Machatová munka­módszerét nem titkolja, utódja, Já­nošíková Augustín előtt sem, tanít­gatja, megismertette vele tapasztala­tait. — Talán igazat ad nekem —, mond­ja Machatová —, hogy egy időre kény­telen voltam abbahagyni a munkát. A jószág azonban mindig visszahúz. Eddig egészen jól helyettesítenek. Megtanulták már, hogy a tisztaság, a helyes etetés és gondoskodás, no meg egy kis munkaszeretet, meghozza a gyümölcsét. A nyilvántartás szerint szeptember 30-ig egy-egy tyúktól 150 tojást értek el. Valószínűnek tartják azonban, hogy az év végéig további 6000 tojást adnak el. Ez annyit jelent, hogy egy­egy tyúk hozama 175 tojás lesz. I. S. 105,4% Ostraván Az ostrava-karvinai bányák dolgozói 105,4 százalékra teljesítették az oktúberi szénfejtés tervét és ezzel a legjobb egy­havi eredményt érték el a legutóbbi két évben. Ez év elejétfii már 178 520 tonna szenet fejtettek és 6023 méter bányafo­lyosút nyitottak terven felül. •k A hulladékgyűjtésben a kelet-szlo­vákiai kerületben a pelsöci iskola tart­ja az elsőséget. Továbbá a gicel, dob­äinai és a szirki iskolák érnek el sike­reket. Bohuš Nemček A bratislavai P. O. Hviezdoslav Színház átjárójában eladással egybekö­tött fényképezőgép-kiállítás nyílt meg. A kiállítást az Állami Takarékpénz­tárak fennállásának 10. évfordulója alkalmából a Drogéria vállalat az Ál­lami Takarékpénztárak kerületi igazgatóságával karöltve rendezte. A ki­állításon jelen van az Állami Takarékpénztár dolgozója is, aki az érdeklő­dőknek közvetlenül a helyszínen állítja ki a kiegészítő kölcsönre szálú csekket a fényképezőgépek vásáriásására. A november 9-ig tartó kiállítás iránt a közönség körében nagy az érdeklődés. Remp Ernő felv. Aksk ingyen szeretnének lakni... Motorikus adósok Fizetéskor otthon rendszerint össze- 634 000 koronával tartoznak. Ebből az zördültünk, mert hol erre, hol arra első városi körzetben 261 000,—, a má­nem futja. A háztartási költségvetés sodik körzetben 149 000.—, Devínben olyan mint a mitológiai Prokrusztesz pedig 27 000.— koronával maradtak ágya, rendszerint kilóg a lábunk be- adósak. Ez az összeg három hónapi lőle. Ilyenkor hitvestársam így érvel: házbér előírásának felel meg. Tiszta „Nem értem, hogy másnak mindenre számlája egyedül Főrévnek van. telik, lám X-ék ez idén kocsival Bulgá- Ha mélyebben elemezzük az első rlában voltak, az asszony új bundát körzet helyzetét, azt látjuk, hogy itt kapott, mi meg nem tudunk semmit a körzeti lakásvállalat kezelésében sem megtakarítani." Ilyen és hasonló 9541 lakás van. Ezekből 1404 lakás­megjegyzések sokszor megismétlődtek bérlő nem teljesíti az állammal szem­és teljesen elrontották kedvemet. bení kötelességét, nem fizet rendesen Egyszer csak olyasvalami történt, lakbért. Ha azt vesszük figyelembe, ami X-ékkel kapcsolatban fellebben- hogy köztársaságunkban, talán a leg­tette a titok fátylát. Jött a pénzbesze- alacsonyabb .lakbéreket fizetjük a vi­dő a lakbérért. Fizetés közben ön- lágon és csupán ebben a városi kör­kéntelenül is beletekintettem az adó- zetben egy lakásra évente 1818 koro­sok jegyzékébe. Ott találtam X nevét, nát fizet rá az állam, ami őszesen 17 Neve mellett pedig négy számjegyű és fél millió koronát tesz ki, elképzel­összeg éktelenkedett, vörös ceruzával hetjük, mennyire rúg ez országos mé­aláhúzva. Amikor diszkréten megkér- retben. deztem látogatómat, az idegesen legyin- A lakbérhátrálékokat három cso­tett kezével. „Nehéz eset, már évek portba oszthatjuk. Az első csoportba óta orrunknál fogva vezet bennünket, tartoznak azok az úgynevezett notó­pereltük is, lehet, hogy kilakoltatják őket..." Fúrta az oldalamat ez az eset. Érde­kelt, milyen is a helyzet a lakbérfize­tés terén. Hogy kíváncsiságomat ki­elégítsem, sorra jártam az illetékes hivatalokat. A Szlovák Nemzeti Ta­nács pénzügyi főosztályán megtudtam, rikus nem fizetők, akik nem hajlan­dók teljesíteni állampolgári köteles­ségeiket. Ilyenek pl. A Szlovák Nem­zeti Felkelés terén lakó K. R., P. A. a Mamatejová utcából, vagy B. P. a God­rova utcából, egyre halmozódó tarto­zásukkal. Az Ilyen és hasonló notó­rikus nem fizetők ellen a lakásvállala­toznak. De nem rózsás a helyzet magában Bratislavában sem. Városunk lelkiis­meretlen lakói október 1-én összesen Egy gombnyomás a kapcsolótáblán. A fel­vonó megmozdult és a motor halk duruzsolásátől kísérve lassan megindult felfelé. Helyére érve kis zökkenéssel megállt. A Komáromi Járási Helyi Gazdálkodási Vállalat öntődéjében évek hosszú során át' mindennap számtalanszor megtette a két szint között ezt az utat a felvonó. Mozgását megszokták az ott dol­gozók, szinte észre se vették. A lenti ajtajánál tevékenykedő Mészáros Imrén kívül most sem fi­gyelt oda senki. Mindenki végezte a maga mun­káját. Mészáros Imre, mivel nem hallotta a kirakodás ismert zörejét, felkiáltott az emeletre. — Lajos bácsi, rendben van minden? Fentről azonban nem válaszolt senki, a csar­nokban csak az öntöde megszokott munkazaja hallatszott A fiatal munkás várt még egy kicsit, de mivel odafent 9emmi sem mozdult, nekilódult a feljárat­nak, s egy-kettőre fent termett. Balsejtelme beigazolódott. Baj történt, a feni dolgozó Németh Lajosnak valamiképpen beszorult a feje a felvonókas, meg a liftakna fala közé. Mire a segítség megérkezett, az Idős munkás már kiszenvedett. A halálos baleset miatt két ember állt vádlott­ként a komáromi járásbíróság büntetőtanácsa előtt, a helyi gazdálkodási vállalat két felelős doi gozója, Ladislav Virág, a munkabiztonságért és BALESET lanság. így történt ez esetben is. Németh Lajos hosszabb- időn keresztül dolgozott munkahelyén, a munkabiztonsággal kapcsolatban oktatásban is részesült, mégis elővigyázatlan volt, behajolt a liftaknába, miközben a felvonó felfelé közeledett. Közvetlenül ez okozta a tragédiát. Az adott eset­ben azonban a közvetett ok is jelentős szerepet játszott, mégpedig az, hogy a felvonó éveken át a legelemibb biztonsági berendezés nélkül mű­ködött. A járási szakszervezeti tanács már 1960-ban betiltotta'az említett berendezés működését, ha­sonló intézkedést hozott a műszaki felügyelőség ls. A határozatot azonban senki sem respektálta, s a felvonó ugyanolyan állapotban működött to­vább. Tény, hogy a felvonó leállítása esetén az öntöde sem dolgozhatott volna tovább, sem pedig azok a munkahelyek, amelyeket termékeivel ellá­tott. Az is igaz, hogy a régi magánüzemekből és műhelyekből alakult, sok részlegből álló, elavult berendezéssel működő vállalatban sokkal nehe­zebben megy a biztonsági munka feltételeinek megteremtése, mint a korszerű üzemekben. Meg­felel a valóságnak az Is, hogy a munkabiztonság­ról szóló törvény rendelkezéseinek érvényesítése érdekében már jelentős munkát végeztek a vál­a gépek állapotáért közvetlenül felelős osztály lalatban, azonban ezen a téren még távolról sem vezetője és Karol Virág, a vállalatigazgató ter­melési helyettese. A bíróság bűnösnek találta őket az ellenük emelt vádban, és mint a baleset elő­idézésének részeseit, elítélte. Ezzel pontot is lehetne tenni az eset végére Németh Lajos halálának körülményei azonban mások számára is tanulságul szolgálhatnak, ezért nem árt, ha kissé részletesebben foglalkozna!' velük. A legtöbb baleset közvetlen oka az elővi tettek meg minden szükségeset. Ebben az esetben is mindenki tudott a dolgozókat fenyegető ve­szélyről, elhárítására mégsem tettek semmit. Pe dig nem lett volna szükség költséges beruházásra A baleset után a karbantartók néhány napi mun kával felszerelték a pár száz koronába kerülő védőrácsokat a felvonó ajtóira. De miért csai­egy ember halála után került erre sor? Ez a „miért" a bírósági tárgyalás során ts gyázatlanság, a figyelmetlenség és meggondolat- többször elhangzott. Ladislav Virág, a fővádlott hogy Szlovákiában az állami lakások- tok kénytelenek lesznek a jövőben na­ban lakók ez év június 30-ig összesen gyobb szigorral eljárni. A nemzeti 5 667 000 korona házbérre] tartoznak, bizottságok más, alacsonyabb értékű Ez az összeg kerületenként a követ- lakásokba költöztetik őket. kezőképpen oszlik meg: a nyugat-szlo- A második csoportba azok az adó­vákiai kerületben Kčs 890 000,— a kö- sok tartoznak, akik messzemenő nem­zép-szlovákiai kerületben 1932 000 töródömséget mutatnak, s akik csak korona, a kelet-szlovákiai kerületben többszöri írásbeli vagy személyes tel­pedig Kčs 2 845 000.— házbérrel tar- szőlítás után hajlandók fizetni. Több Ilyen lakó nevével találkoztunk, köz­tük nem egy ismert tollforgató, vagy színész nevével is. Vajon mit mondanának ezek a nem fizető adósok, akiknek elfelejtenék ledolgozott fizetésüket vagy előlegü­ket kifizetni 9 Azért szem előtt kelle­ne tartaniuk azt az elvet, hogy ami nem tetszik saját maguknak, azt ne kövessük el mással szemben sem, kü­lönösen ha az állampolgár alapvető kötelességeiről van szó. S ezek közé tartozik a rendes és időbeni lakbér­fizetés is. Természetesen a házgond­nokságok sokukat kénytelenek voltak bíróság útján kényszeríteni, hogy lak­bérhátrálékaikat rendezzék! Ám van­nak olyan esetek is, amikor az alape­res nagyon ügyesen kihúzza magát a fizetési kötelezettség alól és évekig elhúzza a pert. Ilyen például a má­sodik körzetben lakó L. S., aki kb. három évi lakbérrel tartozik. Férj és feleség dolgozik, havonta kb. 2600 korona jövedelmük van, szépen beren­dezett lakással rendelkeznek, zongo­rájuk, mosógépük, konyhaberendezé­sük, hűtőszekrényük van, lányuk főis­kolás. Még sem hajlandók kötelessé­güknek eleget tenni. Létezik egy harmadik csoport Is. Ebbe tartoznak azok az adósok, akik bizonyos Javítások miatt, melyek rész­ben Jogosak, vagy Jogtalanok, nem fizetnek, noha a Javítások igénylése nem Jogosíthat fel senkit arra, hogy ne fizessen rendes lakbért. Az állam, a nemzeti bizottságok ha­talmas összegeket ruháznak be új építkezésekbe, javításokba. A lakbé­rek még a rendes karbantartásra sem elegendők. Éppen azért meghökkentő, amikor a rendes, kötelességét ismerő állampolgár 'azt hallja, hogy szom­szédja ilveneket mond a oénzbesze­dőnek: „Ne haragudjon, a Fekete-ten­fernél nyaraltunk, nem tudunk fizet­ni!" GREK IMRE a kérdésre adott válaszában egyebek között ki­jelentette: — Ebben az esetben nem tudatosítottuk a fe­nyegető veszélyt. „Nem tudatosítottuk a fenyegető veszélyt!" Mily sok esetre érvényes ez a kijelentés, amely men­tegetőzés lehet esetleg, de védekezés semmi esetre sem. Ott, ahol a legnagyobb értékről van sžó, a veszélyt — kiváltképpen a felelős dolgozóknak mindig észre kell venni, a figyelmeztetést meg kell fogadni és haladéktalanul mindent meg kell tenni a baleset meggátlása érdekében. A hanyagság, a közömbösség, a késlekedés ép­pen a munkabiztonság területén bosszulhatja meg magát a legjobban, jóvátehetetlenül. S ez nem­csak az egyénekre, hanem a szervezetekre, af egész kollektívára és a felettes szervekre ls vo­natkozik. Ez az eset például egyebek között azt mutatja, hogy a vállalat szakszervezeti alapszer­vezete és bizottsága nem tartotta kellően szem előtt a munkabiztonság megteremtésének kérdé­sét. A járási szakszervezeti tanács rég betiltotta a hibás felvonó használatát, ennek ellenére a szakszervezet a vállalat vezetőségénél és a felet­tes szerveknél nem hatott oda, hogy a felvonót biztonsági berendezéssel lássák el. Az illetékes szervek az ellenőrzések során az egyes részlegek­ben és raktárakban a baleseti és a tűzveszélyes­séget növelő rendetlenséget állapítottak meg és számos olyan hibára mutattak rá, amelyek el­lentétben állnak a munkabiztonságról szóló tör­vény rendelkezéseivel. A szakszervezet nem néz­heti közömbösen a munkabiztonságot veszélyez­tető állapotokat, hiszen legfontosabb küldetése a dolgozók érdekeinek, tehát testi épségüknek is, a védelme. Németh Lajos tragikus balesete intő példa arra, hogy az illetékes dolgozók, szervek és szer vezetek mindenütt teljes mértékben tudatosítsák a biztonságos munkáért viselt felelősségüket. GÁL LÁSZLÓ (jj SZŐ 4 * 1963. november 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents