Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-30 / 330. szám, szombat

Sóssziget. A térképen hiába keresnéd. Néhány házával még a legrészletesebb térképen sem jutott számára hely. Az Eperjes és Vámosfalu közt járó autóbusz is csak egy pillanatra áll meg, hogy felvegye azt az egykét sósszigetit, aki bevásárolni vagy egyéb ügyes-bajos dologban Dunaszerdahelyre indul. Tizenkét évvel ezelőtt Gombáról ideköltözött a magnemesítő állomás. Állomásról ugyan csak némi szemhunyorllással lehet beszélni, a néhány lelkes szakember azonban egy nagyüzemmel felérő elismerést szerzett már neki. ján Odehnal az állomás vezetője szerint igazában majd csak a jövőben hallatnak magukról: Bartalos Menyhért okleveles mezőgazdász, Rákóczi Lajos, Milan Molltoris mérnök, no meg az örökké fiatal Veneny Lajos bácsi, a lelkes gárda tanítómestere. A vitrinben magvakkal teli zacskók s a félig nyitott asztalfiókból is zacskók kandikálnak elő. Rákóczi Lajos, egy szőke, harmincötös, ám első pillantásra fiatalabbnak tűnő, nyugodt tekintetű férfi is a magvakról beszél. Búza-, dinnye-, cirokmagról. Sohasem hittem volna, hogy az egyszerű kis növénymagról ennyi elragadtatással lehet beszélni. Dinnyemagot szór elém. Megkér, hasonlítsam össze az általuk kltermesztett Duna nevű görögdinnye magját egy nálunk elterjedt közönséges, egy francia és egy amerikai dinynyefajta magjával, mennyivel kisebb azokénál. Majd arról beszél, hogy Veneny bácsival mag nélküli dinnye kitermesztésével foglalkozik, s hogy már kitermesztett egy kevés magvú cukordinnyét. Egy Kihara nevű japán genetikusnak ugyan már magnélküli dinnyét is sikerült kitermelnie. Japánban és az Egyesült Államokban eléggé elterjedt, ám a vetőmagja elég drága. Kilója 8—10 000 korona. Talán egyszer olcsóbb ts lesz. Éppen ez a talán és még sok más „talán" ösztönzi folyvást a vérbeli magnemesítőt, a sósszigetieket ís. A dinnyenemesítésen kívül hasznosabb munkával is foglalkoznak. Veneny bácsi előtt azonban nehogy haszontalan időtöltésnek nevezze valaki, mert megharagudna a jó öreg. Nekem egy kis tudományos előadást tartott a dinnyetermesztés jelentőségéről. — A dinnyén egészségügyi szempontból szinte pótolhatatlan, mert rendkívül jó arányban vannak meg benne a különféle tápanyagok — mondja. Kár, hogy az utóbbi Időben termesztését elhanyagolják. Pedig a jó dinnye kész gyógyszer. Igaz a sok korcs fajta termesztése nem gazdaságos. A ml Dunánk azonban bevált. Persze a helytelen árpolitika ís hátráltatja elterjedését Amikor tavasztól őszig egy áron vásárolják fel a dinnyét, ez senkit sem bír rá a dinnye termesztésére. A nemesítőkkel beszélve véget nem ér Veneny bácsi érdemeinek dicsérete. Az ember önkéntelenül is arra gondol, hogy először volt Veneny bá csl, aztán ... Hogy kicsoda Veneny bácsi? Egy villigószemű, szikrázóhumorú hetven ötös Dús haja hófehér és virgonc, akár egy tizenhatéves kamasz. Reggelenként kerékpáron jár be az erdészlakból. A természet csodálója és szerelmese volt világéletében, öregkorá ban sem tud tőle megválni. Az apja erdész volt, talán tőle örökölte csodálatos természetszeretetét. A mezőgazdasággal, pontosabban a mezőgazdasági tudományokkal azon ban Kassán elvégezte a gazdasági akadémiát és egy ideig Szomolányban Pálfy lózsefnél dolgozott Közben kitört a háború és rövid időn belül orosz fogságba esett, tgy került a Szibériai Omszk városába, amely akkoriban a gabonatermelés és a me zőgazdaságl tudományok központ]6 volt. Rövid sétáin felfigyelt a határt tarkító sok búzafajtára. Néhányat leszakított, s a táborban kedvtelésből kísérletezett velük. Észrevételei eljutottak a Nyugat-Szibériai Gazdasági Egyesület tagjainak fülébe. Hogy, hogy nem, meghívták maguk közé. Munkát ís kapott a Nyugat-Szibériai Magnemesitő Állomáson. Azonban bármennyire marasztalták, hazavágyott. 1920-ban hazatért. Rengeteg könyvet, tudományos anyagot és búzafajtát hozott magával. Olyan búzafajtákat, amelyek nálunk addig Ismeretlenek voltak. Azóta csodálatraméltó kitartással és szorgalommal a mi viszonyainknak megfelelő kemény őszi búzafajta kitermesztésével foglalkozik. Egy ízben sikerült is, még 1936-ban, a sok kiváló tulajdonsággal rendelkező az ún. makaróni nevű búzát kitermelnie. Az utóbbi időben mérhetetlen nagy szalmája miatt (150 cm-re, sőt hosszabbra ís megnő) a VENENY LAJOS háttérbe szorult. Nem bír vele a mechanizáció. Veneny bácsi, s a sósszigetiek persze ebbe nem törődtek bele. A szalma problémáját már megoldották. Húsztól százötvencentiméteresig mindenféle nagyságban termesztik. Ez már részben Bartalos Menyhért, diplomás mezőgazdász érdeme. Miért szorgalmazzák annyira a kemény búza termesztését? Mint mondják, főleg azért, mert jóval jobb minőségű, mint a közönséges. Tészta készítésére rendkívül alkalmas. — A kemény búzából készült tésztába tojás nem kell, akkor is jobb lesz, mint a másik — mondja Veneny bácsi. A Szovjetunióban a kemény búza 40 százalékkal drágább ts. Nálunk, sajnos, nem értékelik ennyire, habár el sincs terjedve. A gabonarozsdával és a szárazsággal szemben Is ellenállóbb. — Ha sikerülne egy gyorsan feftődő gyökérrendszeríí fajtát előállítani, akkor elértük célunkat — mondja Rákórzi Lajos. Egy Ilyen fajta a rövid, hűvös Időszak előtt eléggé megerősödhetne. Talán sikerül a következő években, addig azonban sok keresztezést, kísérletet kell elvégeznünk. Kutatni, keresni a legjobb egyedeket, s a kívánt módon átalakítani Sket. Néha nem sikerül, a szándékkal merőben ellentétes tulajdonságú növény fejlődik kl. Hiába, ez már a nemesítő tevékenységgel jár, s rendkívüli türelmet követel. Az tdén néhány négyzetméter területen kb. száz búzafattával kísérleteznek Örtást munkát Jelent még a nyilvántartása ls. — Sajnos, ezt mi ts végezzük — mondja Rákóczi Lajos —, pedig addig hasznosabb munkával ls tölthetnénk az időt. A tavalyt kemény telet mindenki a pokolba kivánta, csak a Sósszigeten örültek neki. — Néhány ilyen tél és egykettőre megoldjuk a fagyálló búza kérdését. Sajnos, műszaki felszerelésük elég rossz. Ha lennének fagyasztókamráik, évente két-három kulturát nevelhetnének, s ezzel meggyorsulna a végnélküli keresztezés. Addig a természet adta lehetőségekre vannak utalva. Hosszú Idő utána az Idei tél tette komolyabb próbára a búzát Ezért örültek hát a kemény télnek. Munkájuknak van haszna, ha látszólag nem ls venni észre Egy-egy fajta kikísérletezése hosszú időt vesz Igénybe, s a már kikísérletezett fajta ts hosszú utat tesz meg, amíg a termelésbe kerül. Két-három évig állomásközti kísérletnek vetik alá, majd ugyanannyi ideig a központi ellenőrző hivatalban ellenőrzik. Csak aztán kaphat szabadalmat. — Nem elég csupán kttermesztenl az új fajtát — mondja Veneny bácsi. A fiúk annyit termesztenének, hogy nem győznénk őket a fajllstára iktatni. Az új fajtát csak abban az esetben fogadják el, ha a tulajdonságai jobbak az eddiginél. Az állomás dolgozóinak munkáját dicséri, hogy néhány év alatt a görögdinnyén kívül egy cukordinnyét és vagy 4—5 éve egy szudáni fű fajtát vettek fel a fajtajegyzékbe. Az utóbbinál a gyakorlat Igazolta jó tulajdonságait. Évente háromszor kaszálható. Dúsabb a levélzete, akár silókukorica helyett is termeszthető. A silókukoricával szemben nagy (2—2,5 százalék) a fehérje tartalma. A miháiyíai szövetkezetben például egy nagyon jó ötlettel álltak elő. A silókukoricát 70 cm sortávolságra vetették, közbe pedig egy sor szudáni füvet. A gazdag fehérjetartalmú szudáni fű és a keményítőt tartalmazó kukorica Jól kiegészítik egymást. Az új szudáni íüvet „feltalálója", Bartalos Menyhért a nyárt csalamádé közé is melegen ajánlja. A csalamádé lekaszálása után ugyanis még nagyon szép szudáni fű sarjú nő. Ugyancsak a mihályfal szövetkezetben egy másik sósszigeti „találmánnyal" értek el kiváló eredményt. A tél folyamán kifagyott területet hosszas huzavona után sósszigeti szemes cirokkal vetették be. A betakarításkor altg akartak hinni a szemüknek. Hatvannégy mázsa szemes terményt értek el, azonkívül a szárat is takarmányként használhatják. Ez a célja a lelkes nemesítőknek. Ezt bizonygatják beszélgetés közben. Meglepő, hogy mennyire jártasak a szakmában. Ismerik a külföldi tapasztalatokat. önkéntelenül tolul nyelvemre a kérdés, honnan ismerik mindezt, talán külföldi tanulmányutakon, vagy szakirodalomból merítik? Egymásra néznek s elmosolyodnak? — Hát a szakirodalmat figyelemmel kísérhetjük — mondja mindegyikük helyett Rákóczi. Az utakkal azonban baj van. Nincs rá pénz. Legalább is azt a feleletet kaptuk, hogy utazzunk a saját költségünkön. Pedig a külföldi tanulmányutakra nagy szükség lenne. Sokszor megtakaríthatnánk azt a fáradságot, hogy újra felfedezzük a „fűrészport", amelyet külföldön már ismernek — teszi még hozzá. Egy erre vonatkozó esetet mesél el. Néhány év óta cukorcirok kitermesztésével foglalkozik, amelynek óriási felhasználási lehetősége lenne. Többek között papírt, műrostot, cukrot, szirupot, alkoholt lehetne belőle készíteni. Hosszú ideig próbálkozott egy kiindulási hibrid kitermesztésével, de eredménytelenül. Tavaly egy ízben Magyarországon járt — saját költségén — onnan hozott hibrid cukorcirkot. Megelégedetten mutatja a szépen fejlődő növényt. Szavai sejtetik, hogy néhány év múlva eléri célját. Molitoris mérnök paprikával kísérletezik. Mindössze négy éve. Tavaly azonban a Csallóközben már sikerrel termesztették az általa kitermesztett „Rubra" fűszerpaprikát. Az idén 40 kiló vetőmagot szállítanak a termelőknek, ugyanannyit a žitavai fajtából, amely bevált a környéken. Szeretne azonban kitermeszteni egy még nagyobb festéktartalmú paprikát. Nem titkolja nagy segítségére lenne, ha megismerné a nires magyar paprikatermelők módszereit. A kísérletezés és ú) egyedek kitermesztése tulajdonképpen nem tartozik feladatkörükbe. Hivatalosan csak magtermesztők. Veneny bácsi azonban bizalmasan elárulja, hogy vesszőparipájuk a búvárkodás. Hinni lehet a szavának. Régóta Ismeri őket. Az ő kezel alatt nőttek fel. Rákóczi Lajos például még gyermekkorában, a háború után került hozzá, csak aztán végezte el a Nyltral Mezőgazdasági Főiskola rendkívüli magnemesitő szakát. Most is szüntelenül tanulnak, képezik magukat. — Túltesznek már rajtam is — mondja Veneny bácsi, persze nem irigységből, hanem a tanítómester elégedettségével. PALAGYI LAJOS AKIK HELYTÁLLNAK A Palkovič utca sarkán a szemerkSlő esőben két középkorú asszony beszélget. Egyikük sírva panaszkodik: — A férjem hónapok óta durván bánik velem. Gyakran megver... Mindennek elmond a gyerekek előtt... Nincs aki segítsen rajtam ... — Miért nem fordulsz a polgári bizottsághoz? Jozef Miöatka, az elnök a harmadik házban lakik. A szomszédaink között is ő tett rendet... Gyere, én is elmegyek veled. Miöatka elvtárs figyelmessn végighallgatja a kát asszony panaszát. Minden szót megfontol, ős közben jegyeztet. S amikor a megbántott asszony már kipanaszolta magát, csak ennyit mond: — Nyugodjék meg ... utána nézünk panaszának. Sokan keresik fel Miöatka elvtársat panasszal, kérelemmel, csak úgy mint a polgári bizottság többi tagját is Erről mi sem tanúskodik jobban, mint az, hogy ..postaköm vükben" már 162 ügyet tartanak nyilván, személyi panaszt, társadalmi sérelmet, lakásproblémát... Itt van például F. B. esete. Rokkant, nyugdíjat kap. Két gyermekről kellene gondoskodnia. Gyakran megfordul azonban a kocsmában, és nyugdíja nagy részét otthagyja. A polgári bizottság figyelmét ez sem kerülte el. Felkeresték, elbeszélgettek vele. De amikor a szép szó sem használt, ügyét a bizottság ülésén vitatták meg. — Ogy határoztunk, — mondja Miöatka eivtárs, hogy az alapnyugdíjhoz megítélt állandó szociális segélyt nem pénzben, hanem élelmiszerben kapja meg, illetve annak értékében körzetünk egyik üzletében bevásárolhat. F. B. polgárt pedig két hónapos gyógykezelésre javasoltuk, amelyet a körzeti nemzeti bizottság jóvá is hagyott. A lakáskérdés Is állandóan napirenden van. Nem rég V. R. fordult a bizottsághoz két gyermekkel, férjével és szüleivel egy szobában lakik. A polgári bizottság kivizsgálta kérelmüket, s jogosnak találta. — Meg tudnánk oldani a lakáskérdést, mivel körzetünkben négy család túlméretezett lakással rendelkezik, — mondja Miöatka elvtárs. — Ehhez ezonban a körzeti nemzeti bizottság segítségére volna szükségünk. A 101-es polgári bizottság BratislaVa-Üjváros Körzeti Nemzeti Bizottságának nagy segítséget nyújt. Minden kérelmet felülvizsgálnak és észrevételeikkel küldik vissza a nemzeti bizottságnak. Sohasem kell sürgetni egy ügyiratot sem, mindent idejében ős körültekintően elintéznek jó munkájukőrt az első félévben a polgári bizottságok versenyében az első helyet érdemelték ki. Amint mondják, hírnevük öregbítéséért a jövőben is mindent megtesznek. Társadalmi munkában a körzet lakói eddig 10 635 brigádórát dolgoztak le, hogy utcáik és parkjaik szebbek legyenek. Hogy portájuk táján rend legyen s tisztaság, no meg a kohóiparnak is segítenek, a körzeti brigádnapok keretében 5 530 kiló ócskavasat gyűjtöttek össze. Ám nagy gon:lot okoz az ifjúság iskolán kívüli nevelése a oolgfiri bizottságnak, mivel a körzetüküaa nincs klubhelyiség. Javaslatot tettek létesítésére, ám a Körzeti Nemzeti Bizottság dolgozói sem a klubhelyiség sem pedig a mosoda kérdését nem oi'Vitták meg. — Szégyelljük a dolgot, — magyarázkodik Miöatka elvtárs. Az a egyik negyedünkben (Zöld kolónia) van egy épület, amely megfelelne mosodának, mivel régebben is ezt a célt szolgálta. A múlt év májusában Írásban fordultunk a körzeti nemzeti bizottsághoz, hogy rendezzenek be itt mosodát, Azóta két levélben is biztosítottak bennünket, hogy pár nap múlva jönnek a szerelők, de ezek még a mai napig sem érkeztek meg. A városi technikai szolgálat ls félkézzel intézte el kérelmünket. Ugyanis a polgári bizottság a körzeti NBhez fordult azzal a kéréssel, hogy az új Iskolához vezető utat tegyék rendbe, mert esős Időben a gyerekek nyakig tapossák a sarat. Kérelmüket azzal egészítették még kl, hogy esetleg vitessenek oda kavicsot, s ez utat társadalmi munkával hozzák rendbe. A körzeti nemzeti bizottság a városi technikai szolgálathoz fordult, amely azt válaszolta, hogy az ügyet felülvizsgálták és mint megállapították, a gyerekek kikerülhetik a sarat, s egyébként az út megjavítása nem hozzájuk tartozik. Ez furcsa és elfogadhatatlan érv. Ha az útkarbantartása nem hozzájuk tartozik, miért kérték volna fel erre őket. És nem kevésbé fájó pont a nyilvános WC kérdése. A Téli stadion, a futballpálya és az autóbuszvégállomás indokolttá te iné egy nyilvános illemhely építését. Ogy látszik azonban, hogy néhány Illetékes tényező álszeméremből nem akar az ilyen dolgokkal foglalkozni. A polgári bizottság munkáját még jobban elősegítené, ha a városi és a kerületi nemzeti bizottság képviselői gyakrabban eljárnának közéjük. Sok vitás problémát a helyszínen megoldhatnának. Vladimír Hástól, a járási népbíróság dolgozójától és Elemér Válek doktortól példát vehetnének, aki a polgári bizottság ülé99in rendszeresen részt vesznek, és nagyban elősegítik annak munkáját. A körzeti nemzeti bizottság és a polgári bizottság közötti kapcsolatán is javítani kellene. Pillanatnyilag olyan a helyzet, hogyha valamilyen ügyet a polgári bizottságnak kell elintéznie, a kapcsolat jó, viszont ha a nemzeti bizottságnak kellene letenni a garas,

t akkor az ügy hónapokig ís elhúzódik. A 101-es polgári bizottság tagjai valóban kiérdemelték választőik bizalmát. Mindent tőlük telhetőt megtesznek, polgártársaik és a köz érdékében NÉMETH JÁNOS / /V/V AAŕW František Herejk, a plzoüi Lenin Művek fogaskerék-központjában dclgozo szocialista munkabrigád vezetője. Kollektívájával 12 nagy és középnagyságú fogaskereket megmunkáló gép mellett dolgozik. (CTK — J. Vlach felvétele) 1983. november 30. * ÜJ SZÖ 5