Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-23 / 323. szám, szombat

\ Amikor Khartoom trópust hősége után az ember Ad­disz Abebában kiszáll a re­pülőgépből, az az érzése, hogy egészen más világba jutott. Addtsz Abeba amhara nyelven „új virágot" jelent. Ezt a nevet II. Menellk csá­szár adta az Éntoto hegység tövében épült oáztsvárosnak. Addtsz Abeba fennállásának 80 éve alatt 400 ezer lakosú kelet-afrtkai nagyvárossá fef­lődött. ETIÓPIAI RIPORT Az ellentétek országa Addisz Abeba 'A főváros egzotikus piacán mindenféle áru található. Örlást zenebona kísért az adás-vételt, ilyen zajt még az ázsiai piacokon sem hallot­tam. Minél kevesebb áruja van valakinek, annál hango­sabb. Az Importcikkekkel keres­kedő áruházakban nincs zaj és tolongás. Grundlck mag­netofonok, Phillips rádiók, Kodak fényképező- és filme­zögépek díszelegnek a kira­katokban, az tlzletesek pedig unalmukban nagyokat ásíta­nak, mert kevés a vevő. Kl ls vásárolná ezeket az érthe­tetlen „varázsszereket", hisz kezelésükről a bennszülöttek­nek fogalmuk stncs. Afrika Háza Az Entoto hegységről pom­pás kilátás nyílik a városra, amelyben kimagaslik egy thodern üveg- és acélpalota: Afrika Háza. A földrész kü­lönös vonzóerővel ható köz­pontjává lett: Itt tartják az afrikai államfői tanácskozá­sokat, Itt vitatják meg ai af­rikai államok legégetőbb kér­déseit. Afrika Házát az ENSZ af­rikot gazdasági bizottsága kezeli. Különösen megragad­ják a figyelmet szabályos vo­nalai, fehér márványcsarno­kai és művészt díszítése. Itt látható például egy magas ablakot díszítő hatalmas kép: Afrikát bennszülött karddal a kezében legyőzi a gyarmati szörnyet. A nagy hőstettet ábrázoló kép visszatükrözi a harc feszültségét, azt a szen­vedélyt, amellyel az afrikai tömegek ügyükért küzdenek. Afewerk Tekle műve — magyarázza az ügyeletes tisztviselő Londontg és Gen­fig ls elfutott. A harminc­éves fiatalember képelt, a nagy fővárosokban ts kiállít­ják. Tekle 150 négyzetméter nagyságú színes üvegen meg­örökítette az afrikai földrész fejlődésének hosszú, történel­mi folyamatát. Müve Afrika Házát ékesíti. Tekle úgy véli, még csak az első lépéseket tette a mű­vészet útján. — Képeim tár­gya — az élet és csakis az élet! — vallja a ftatal benn­szülött művész. — Az a vá­gyam, hogy a nyomdokomba lépő fiúk és lányok hama­rabb és könnyebben váljanak az ecset mesterelvé, mint én. Etiópiának sajátos művészis­kolája van, s az Ifjúság a legjobb hazai és külföldi pél­dákon tanulhat 9 ezer műtét — Imádkozni fogok önért, doktor. Adjon az isten önnek boldogságot és bosszú élei tet... Fénylő szemű, barna asz­szony hajlong dr. Anasztaszl­ja Georgijevna Sabanova előtt és csendesen beteszi az ajtót. — Ez Fatima Shiwa — mondja az orvosnő. — Itt van lánya betegségének egész története. Ha valami nem vi­lágos, majd megmagyará­zom ... A házaspár nagyon várta a kis Nurla megszületését. Megtakarított pénzükön orosz­lánfog-amulettet vásároltak számára, hogy óvja minden bajtól. A kislány mégis meg­betegedett. Hiába próbálta a varázsló kiűzni belőle a rossz szellemet, csődöt mondott minden tudománya, nem ért semmit a „csodálatos" erejű „kosszo" fű. „Nyugodjanak meg isten akaratában" — ez volt minden, amivel a vajá­kos f ér f t vigasztalni tudta a szerencsétlen szülőket. Akkor az apa befogott és meg se állt az Addtsz Abeba-t „orosz kórházig". Sokat virrasztott Sabanova a kis Nuria ágya mellett. Nagy segítségére volt Asna­ka Hailu, aki 15 évvel ez­előtt kezdte ápolói működé­sét ugyanebben a kórházban. A negyedik napon elmúlt a ADDISZ ABEBA KORSZERŰ VAROSRÉSZE. válság, s Nurlát megmentet­ték... Gorbagyejev professzor so­kat tud mesélni az Addtsz Abeba-i orosz kórház történe­téből. Másfél évtizede nyílt meg az etiópiai kormány ké­résére. Azóta 300 ezer etló­ptatt kezeltek itt, 35 ezer ember részesült ambuláns ke­zelésben. Bahr-Dar A kéklő Tana-tó partján Bahr-Dar városkában épül a szovjet nép ajándékaként egy műegyetem, amely afri­kai szakembereket fog képez­ni, hogy felemeljék a gaz­dag országot szörnyű elma­radottságából. A Vörös-ten­ger partján ls sok szovjet szakember fordul meg. Assab kikötővárosban szovjet segít­séggel épül egy évi 500 ezer tonna kapacitású kőolajfel­dolgozó kombinát... Kevés olyan ország van a világon, mint Etiópia, ahol annyira szembetűnő ellenté­tekkel találkozik az ember. A 22 millió lakosú és 1 mil­lió 200 ezer négyzetkilomé­ter területű állam egyike a természeti kincsekben leg­gazdagabb afrikai országok­nak. Kincseit azonban elébb fel kell tárni, meg kell nyit­ni a bennszülöttek előtt a tu­dás útját, hogy kamatoztat­ni tudják klncsetket. A pa­rasztok földínségben szen­vednek, ugyanakkor a leg­termékenyebb hatalmas te­rületek néhány személy tu­lajdonában vannak. Még a főváros közelében ts láttam őskori földművelő szerszámo­kat alkalmazni a parasztok földjein, viszont néhány nagy­birtokon modern traktorok búgnak... Sok gondja van Etiópiá­nak, de a mai nemzedék már tud nagy tettekről álmodozni, s terveit lassan meg ts va­lósítja. M. DOMOGACKIH J. KORNYILOV I TUDÓSÍTÁS A BAHREIN-SZIGETEKRÖT Ä gyöngyök és könnyek földje Bahrein — kis szigetország, feudális sejkség a Perzsa­öbölben. Egész éven ét ke-> gyetlenül tűz a trópusi nap, A forró talaj a ctpötalpon ke­resztül ls égeti az ember Iái bát, ments Isten puszta kéz* zel nyúlni az autó ajtajához, A köolajtárolók hatalmas ciszternáit naponta többször megtöltik tengervízzel. A kii kötőben elhagyott tartályha­jók vesztegelnek. A matrózok szétszéledtek, hogy talpalati nyi árnyékos helyet találja­nak. A rakodás csak este kez­dődik. amikor kissé lehűl a forróság. Ez Bahrein — ma­roknyi szétszórt sziklás szi­get a Perzsa-öbölben, Szaúd­Arábia partjainál. Hatszáz négyzetkilométernyi homoksi­vatag, amelyet korallsziget és tajtékzó hullámok vesznek körül, Visszopillantás a múltba Az angol imperialisták 1840 körül hatoltak be a szigetvi­lágba. A brit Nyugat India Társaság és a Bahreinnel ha­táros Kuwait sejkjel tengeri kereskedelmi egyezményt kö­töttek. Példájukat a bahreini sejk is követte, s ezzel elad­ta az ország külpolitikai ön­állóságát. Anglia igyekezett minél több koncessziót kicsi­karni, s 1911-ben vétót emelt a sziget törvényes Joga ellen, hogy más társaságoknak ls engedélyezzen halászást. Az angolok egyre Jobban korlái tozták a sejk Jogkörét s rá­kényszerítették Isza btn Alt sejket, hogy angol védnökség alá helyezze a szigetországot, Paradicsom és pokol Bahrein ma az angolok legi fontosabb közép-keleti stra­téglái bázisa, a légierők és a haditengerészet támaszpontja. Persze ezenkívül valami más ls növeli felentőségét. 1932 előtt a „civilizált" világban alig tudtak létezéséről, de a kőolajforrások feltárása után felkapták a nevét. Persze az örömhöz egy kis üröm is ve­gyült: az ország kőolajkészi letel elég szerények, az elkö­vetkező 10—15 éven belül ki­merülnek. 1949-ben még meg­haladta a három és félmillió tonnát, de az utóbbi években kettő és negyedmillióra csök­kent az évi kőolajtermelés. A bahreini olaj feltárásával al-Khallfa sejk családja a földrész dúsgazdag uralkodó­háza lett. A kőolajforrások évente hárommillió font ster­linget Jövedelmeznek, ennek harmada a sejk pénztárát Il­leti meg. A sejk és család­tagjai, akik valaha nyersbőr szandálban és közönséges burnuszban Jártak az utcá­kon, most pazar amerikai ko­csikon kavarják fel a siva­tap«zlgetek porát. A palota medencéiben különleges eg­zotikus halakat tenyésztenek, a sejk pedig aranytrónon ül a trónterem légkondicionáló berendezéssel kellemessé tett környezetében. Még egy kincse van Bah­rainnek: a gyöngyhalászat. A partmenti vizek rendkívül gazdagok gyöngyben, ám a kockázatos vállalkozásokba bocsátkozó gyöngyhalászok kénytelenek aztán pénzért el­fecsérelni nehéz munkájuk megszolgált gyümölcsét.. A királyi udvar és a kőolajhaszonban részesedők pompájával szöges ellentét­ben van a százötvenezer szi­getlakó szegénysége és nyo­mora. A szigetek őslakossá­gának nyomor és éhség Jutott osztályrészül. „Angolok, takarodjatok ľ Az elnyomottak felismerték, hogy legnagyobb ellenségük a sejk udvarának középkori despota szelleme és az ország kincseit kezében tartó BAPCO kőolajtársaság, amely lénye­gében két amerikai monopó­lium: a Texas Otl Corporation és a Ftandard Oil of Callfor­nla Intézménye, mely évi 16 millió dollár tiszta haszonnal dolgozik. Valahányszor a BAPCO munkásokat bocsát el, a bah­reini munkások szakszerveze­te aktivizálódik és harcba száll a dolgozók érdekeiért. „Le az angol védnökséggel!, Kl a gyarmatosítókkal Kuioalt­bóll" — e Jelszó Jegyében egyesíti a bahreini nemzeti felszabadító front az ország haladó erőit, amelyek készek elszántan harcolni Isza btn Szulman bin Hamad al Khalt­fa sejk és az angol hivatalok uralma ellen. Bahrein lőporos hordóhoz hasonlít, melynek füstölgő gyújtózsinórja egyre rövidül... Sok gondja van a rendőr­ségnek Manamában és Mu­harraqban. Reggelente Ilyen Jelszavakat kell eltüntetnie a házak faláról: Le a sejkkel, az angolok uszályhordozójá­vall", „Angolok, takarodja­tok!". Röpiratok Jutnak a rendőrség kezére, mely min­dent megmozgat, hogy fegy­verek és „titkos szervezetek" nyomára akadjon. A függetlenségi törekvés és az antimonarchista hangu­lat olyan erős, hogy még a kormányhivatalokban ls hódit. Nemrégen egy magas rangú tisztviselő a New Statesman angol hetilap tudósítójának adott nyilatkozatában kijelen­tette: „Csak arra várunk, hogy forradalom törjön kl Szaúd Arábiában, akkor majd mt ts csatlakozunk hozzá." B. ZABIROV RIPORT A SZOVJETUNIÓBÓL A bátorságból vizsgáznak Az Oj szó számára írta: J. GYEMENTYEVA z a sarkvidéki város, amelyről sző lesz, még nincs a térképen. Lakói egy­más között Novij-nak, „új­nak" nevezik. A Hlbin hegy tövében, erdők és tavak kö­zött születik. A szovjetország minden .észéből Jött lelkes fiatalok városa lesz, azoké, akik az Apatit kombinát új létesítményeit építik. Nemrégen több mint két­száz komszomollsta érkezett Moszkvából és a moszkvai te­rületről NovlJ városába. Mi vonzza őket e zord vidékre? Miért Jelentkeznek az építke­zésre és hogyan képzelik el életüket a jövő városában? Ilyen kérdésekkel fordultam NovlJ leendő lakólhoz, Korcsagin is ezt tenné Viktor Ivanov 18 éves. Régi álma valósult meg. Már ré­gebben Jelentkezett az épít­kezésre, de nem vették fel. Azt mondták, kicsi, nőjjön meg. Várt, vért, aztán egy­szer a Komszomol városi bli zottsága átadta neki az ifjú­sági szervezet megbízó levei lét, Örülök, hogy én ts épU tenl fogom a kombinátot — mondja Viktor. — Nem a ke­reset érdekel, hisz pénzt min­denütt lehet keresni a fővá­rosban. Nagyon szeretem Moszkvát, de ide kívánkoz­tom, mert itt nagyobb szük­ség van rám. Azt hiszem, kedvelt regényhősöm Pavka Korcsagin ts így tenne a he­lyemben. Felkerekedne és valamelyik építkezésen köt­ne kl. Nálunk sok az építke­zés, mehet, kl hová akar: vU zterőmű-építkezésre, gyáréplU kezésre vagy bányába, Min­denütt csupa ftatal... Ahol pedig fiatalok vannak, ott az élet vidám és érdekes. Az építkezésen dolgozni és ta­nulni akarok Novijban esti Is­kolák, technikumok, Intéze­tek nyílnak meg számunkra. Mér a pályaudvaron vol­tunk, amikor megkérdeztem " Viktort, mit visz magával az új helyre. <—< Puskin, Lermontov ver­selt, meg egy pár ökölvívó­kesztyűt — i válaszolta, Látni akarom az egész országot Valentyina Koseljeva 23 éves. Építőipari technikus, — Hogyan szántam rá ma­gam, hogy búcsút vegyek a szülőt háztól? Egyszer isme­rős fiúkat kísértem kl, a sarkvidékre Indultak. Dalolva várták a vonatot. Akkor hir­telenében azt éreztem, hogy Irigylem őket, trígylek min­denkit, akt eltávozik. Építe­ni fognak valamilyen orszá­gos jelentőségű kombinátot, megismerik az alkotás igazi örömét — válaszolta moso­lyogva Valja. — Tizennyolc éves voltam, amikor a technikum elvég­zése után Irányító lappal Szi­bériában kerültem. Két év múlva visszatértem Moszkva vidékére, egy gyárban dol­goztam. Egyszer aztán ezzel gondolattal álltam hozzá­tartozóim elé: „En egy sark­vidéki építkezésre akarok mennt. Hadd lássam az éle­tet, amíg fiatal vagyok". Igyekeztek lebeszélni. „Miért mennél oda éppen te? Jól keresel, nemsokára lakást ts kapsz a gyártól. Az Igaz, itt minden helyben van, minden megszokott, bensőséges. De az emberi természet különbö­ző: valaki ragaszkodik a me­leg helyhez, szeret egy hely­ben ülnt, a másik pedig örök­ké mozogna. Levelet kaptam a sarkvidé­ken dolgozó barátaimtól. Azt írták, hogy Jól elhelyezked­tek, és hogy a sarkvidéken nagyon szép az élet. Ekkor elhatároztam, hogy én is utá­nuk megyek. A sarkkörön túl felépítek egy kombinátot, azután tovább megyek másik építkezésre. Északon hősök élnek Vlagyimir Aszacstl röviden és határozottan nyilatkozik. —< Gyermekkorom óta sze­rettem az északt vidéket. So­kat olvastam róla. Bátor, ed­zett emberek vidéke. Csel­juszklnok, sarkkutatók és sarkrepülök tették híressé hőstetteikkel. Már Iskolás­koromban szerettem volna északra szökni, hogy tenge­rész vagy halász legyek. Le­het, hogy erre az mondja: gyermekkort romantika. Gyer­mekkorom elmúlt, régi ál­mom azonban végigkísért. Ré­gi vágyam, hogy oda menjek dolgozni, ahol nehezek a kö­rülmények, ott mutassam meg erőmet, bátorságomat. Bszat kon betonozó leszek és mun­kám mellett tanulni fogok, Levelező hallgatóként főlsko Ián akarom folytatni tanul mányaimatt Nehéz utak öröme Zorfa Csesznokova légies tünemény, kisportolt alakjá val, rövid hajviseletével Ilyen-, nek képzeltem el egy lfjúsá gl építkezés hősét. Lássunk egy lapot a naplójából, „Nagy életcélt tűztem mai gam elé, El akarok menni Moszkvából egy messzt építi kezésre. Azt hiszem, először, támadt rendes gondolatom. Egyszeriben minden olyan könnuű és világos lett előt­tem. Megértem azokat, akik nehéz utakat keresnek. Csak a nehézségeket leküzdve ér zl az ember, hogy nem hiába él. Az apátiánál, az egyked­vűségnél és érzéstelenségnél rosszabb valamit nem ts tu dok elképzelni. Az embernek valamilyen figyelemreméltó tettet kell véghezvinnie az életben, hogy aztán elmond­ják: „Legény vagy a talpa don, eléred, amit akarsz. „Bt zom magamban, csak hasz nosítant tudjam erőmet. Gye rünk a sarkvidékre!" Jurij, Valja és Miska JurtJ Ivanovval és családjá­val a pályaudvaron ismerked­tem meg. ö így nyilatkozott: — Nagyon érdekes építke­zés lendült fel a sarkvidé­ken. Mindenféle szakmunkás­ra szükség van, én pedig több mesterséghez ts értek. Egy cseppet sem Izgulok. Ha maid berendezkedem, Valja ts utánam lön Miskával. A fe leségem ts talál munkát az építkezésen. Szóval, Ilyen terveim vannak. A sarkvidék gazdag országrész, nagy jövő vár rá. Az ott élő emberek erősek, derülátók. Ftam az új várossal együtt fog növeked nt. Tőlünk is függ, hogy No­vij szebb és barátságosabb legyen. Az én egyetemeim Eduard Brjuhnov harmad­éves mérnökhallgató így vá­laszolt kérdésemre: — Nem akarok hátat fordí­tani a főiskolának, nem ht­szem, hogy életemet a sark­vidékhez kötöm, de kl tud­ja... őszintén szólva „önző" céllal megyek a sarkvidékre. Meg akarom Ismerni az éle­tet, az embereket, érezni aka­rom, mire vagyok képes. A legfontosabb az, hogy tapasz­talatokat szerezzek. Hasz­nomra lesznek majd a főisko­la elvégzése után. ÜJ SZÖ 4 * 196 3- november 23,

Next

/
Thumbnails
Contents