Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-23 / 323. szám, szombat

NASZUTION tábornok indonéz hon­védelmi és biztonságügyi miniszter kí­séretével november 22-én meglátogat­ta Malinovszki] marsallt, szovjet hon­védelmi minisztert. A két miniszter beszélgetésé barátságos légkörben rajlott le. (CTK) A BUDAPESTI katonai bíróság Poly­cás István magyar állampolgárt kém­kedésért 13 évi börtönre és anyagi Javainak elkobzására ítélte. A vizsgá­lat megállapította, hogy Polycás Ist­ván katonai adatokat tartalmazó kém­Jelentéseket küldött a nyugatnémet kémszolgálatnak. (CTK) NOVEMBER 21-én a colombói kikö­tőben bombarobbanás következtében 13 ember megsérült, közülük ketten súlyosan. A bomba robbanására egy szállítóvállalat mintegy 2000 alkalma­zottjának sztrájkja alatt került sor. A bombát ismeretlen tettesek dobták a sztrájkolók csoportjára. (CTK) CSÜTÖRTÖKÖN a venezuelai rend­ferség és a nemzeti gárda tagjai Ca­racasban brutálisan verték szét a kormányellenes tüntetőket és 40 sze­mélyt bebörtönöztek. (CTK) NYŰG AT-K ALIMANTAN kormányzó­ja bejelentette, hogy az elmúlt napok­ban brit repülőgépek többször meg­sértették Indonézia légiterét és négy ízben átrepültek Pontianak tartomány fővárosa felett. (CTK) A SZÖVETSÉGI BtRÚSÁG Georg Ja­cobi 42 éves nyugatnémet kereskedőt három és fél évi börtönre ítélte a kommunista párt betiltásáról hozott törvény állítólagos megsértése miatt. Jacobl már 14 hónapot töltött vizsgá­> lati fogságban, ahol súlyosan megbe­' tegedett. (CTK) TAYLOR amerikai tábornok, vezér­kari parancsnok december második felében meglátogatja Indlát és Pakisz­tánt. (CTK) KERALA ÄLLAM Thumba városának közelében csütörtökön kilőtték az el­ső Indiai kétlépcsős űrkutatási raké­tát. Rakéta berendezését az ameri­kaiak szállították, súlya több mint 700 kg és 180 km-es magasságot ért el. (CTK) VIETNAMI hírügynökség közölte, hogy a dél-vietnami népi erők novem­ber első felében a kormányegységek mintegy 4000 főnyi katonaságának tá­madásait verték vissza. (CTK) AZ NDK küldöttsége befejezte Ju­goszláviai látogatását s ebből az al­kalomból nyilatkozatot adtak ki. „Mind a jugoszláv, mind az NDK kül­döttségének tagjai újból megerősítik egyhangú meggyőződésüket arról, hogy a világbéke megőrzése érdeké­ben feltétlenül szükséges minden ha­ladó szellemű demokratikus erők összefogása." (CTK) HAILÉ SZELASSZIÉ parlamenti írónbeszédében megvádolta Szomá­liát, hogy támogatja az Etiópia ellen Intézett támadó és szabotázs akciókat, B hogy kártevők felfegyverzett cso­portjait küldi Etiópiába. (CTK) Üzbegisztán fővárosától 80 km-re a Csircsik folyón épül a csarvakszki 600 ezer kW-os vízi erőmű. Ez lesz Közép-Ázsia legnagyobb erőműve. (CTK — TASZSZ f elv.) Az amerikai katonákat terheli a felelősség A Szovjetunió külügyminisztériumának jegyzéke az USA kormányához Moszkva (ČTK) — A szovjet kormány visszautasítja és alaptalannak nyilvánít­ja áz Egyesült /Államok kormányának a november 4-én Nyugat-Berlinbe tartó amerikai gépkocsisor feltartóztatása el­leni tiltakozását a marienbornl szovjet ellenfirző állomáson. A szovjet külügyminisztérium Jegyzé­ke szerint a szovjet kormány kénytelen hangsúlyozni, hogy az amerikai gépko­csisor feltartóztatása kizárólag annak következménye volt, hogy az amerikai katonák megkísérelték megszegni az elő­írt szabályokat. Már 1945-ben úgy döntöttek, hogy azo­kon az utakon, amelyeket mindhárom nagyhatalom csapatai használnak, az el­lenőrzést és a közlekedés Irányítását szovjet katonák végzik. A Szovjetunió külügyminisztériuma alaptalannak minősít} az amerikai hiva­talok azon igényét, hogy saját mérle­gelésük szerint akarják meghatározni a szovjet ellenőrzők kötelességeit és kö­telességeik végrehajtásának módját az ellenező állomásokon. A jegyzék megemlíti, hogy francia és angol gépkocsíoszlopok közlekedésekor még nem merültek fel nehézségek, mert a francia és angol gépkocsioszlop ma­gasabb rangú tisztjei mindig betartották az érvényben levő szabályokat, de az amerikai katonák nem akarták magukat alávetni a^ ellenőrzésnek. A Szovjetunió külügyminisztériuma az Egyesült Államok kormányának küldött szovjet Jegyzék szövegét átadja Nagy­Britannia és Franciaország moszkvai nagykövetségének is. A japán szocialisták és kommunisták választási sikere AZ UJ IRAKI KORMÁNY SEMLEGES POLITIKÁT ÍGÉR Az új iraki miniszterelnök sajtóértekezlete Kairó (CTK) — A MEN hírügynök­ség jelentése szerint Taher Jehia ira­ki miniszterelnök sajtóértekezletet tartott, melyen az új iraki kormány politikájának irányelveit Ismertette. Többek között kijelentette, hogy kor­mánya politikája az arab egység ki­alakítására kifejtett igyekezeten alap­szik. Szíria, Irak és az Egyesült Arab Köztársaság kormánya által ez év áp­rilis 17-én aláírt határozat az Egye­sült Arab Köztársaság megalakításá­ról lesz az összarab Egység kiindu­lópontja. Az iraki kormány politikájá­nak továbbá az lesz a célja, hogy megszilárdítsa algériai, jemeni és az ománi forradalom eredményeit. Az új iraki kormány külpolitikája a semle­gességen és az el nem kötelezettsé­gen alapszik. A belpolitika terén a kormány me­zőgazdasági reformot Ígér, hogy kikü­szöbölje a szociális igazságtalanságot és emelje a termelés színvonalát. A november 18-i forradalom azért valósult meg, hogy az országban fel­újítsák a törvényességet és kiküszö­böljék az anarchiát. Tokió (ČTK) — Japánban a máso­dik világháború utáni években már kilencedszer megtartott parlamenti választások a szocialisták és a kom­munisták sikerének jegyében zajlot­tak le. A Japán Szocialista és Kom­munista Párt képviselete a parlament alsóházában számbelileg jelentősen erősödött. A Liberális Demokrata Párt nem érte el azt a sikert, amelyet re­mélt. Képviselői a választások előtti kampányban azt állították, hogy most „kétségkívül" megválasztják a párt több mint 300 jelöltjét. A Liberális Demokrata Párt a mostani választá­sokból meggyengülve került ki, bár még mindig a legszámottevőbb cso­port a parlamentben. Bár a szavaza­tok számát végérvényesen csak ma Közkegyelmet a békeharcosoknak! NÉMETORSZÁG KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Düsseldorf f CTK J — Az alkotmány­ellenes betiltott Németország Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága ülést tartott. Az ülés után kiadott közle­ményben többek között ez áll: A Köz­ponti Bizottság egyhangúlag határo­zatot hagyott jóvá a Kínai Kommu­nista Párt vezetői és a nemzetközi kommunista mozgalom közötti nézet­eltérésekről. A Központi Bizottság üdvözletet küldött az üldözött és le­tartóztatott békeharcosoknak és felhí­vással fordult Erhard kormányához, részesítsék amnesztiában azokat, aki­ket a bonni rendszer politikai meg­győződésükért ítélt el. állapítják meg, a választók már pén­teken délután tudták, kik győztek a jelöltek körül. Az alsóház 467 képvi­selői helyéből a Liberális Demokrata Pártnak 283 (előbb 286), Japán Szo­cialista Pártjának 144 (137), Japán Szocialista Demokrata Pártjának 23, Japán Kommunista Pártjának 5 (3), a független jelölteknek 12 jutott. Japánban minden haladó szellemű ember örömmel értesült Japán Kom­munista Pártjának sikeréről. A kom­ráunista jelöltekre a választók tízez­rei szavaztak. Fukooka tartományban, ahol az alig két hét előtti bányasze­rencsétlenség heves tiltakozásra kész­tette a bányászokat a" Micui monopó­lium ellen, — előzetes eredmények szerint mintegy 80 000 választó sza­vazott a kommunista párt jelöltjére. Szandzo Noszaka, a JKP KB elnöke, a televízióban tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a Japán kommu­nisták lankadatlanul folytatják poli­tikai tevékenységüket és a további győzelmek felé vezető útra lépnek. Felszólította a szocialistákat és a szocialista demokratákat, hogy a kom­munistákkal együtt egységes arcvo­nalban küzdjenek Japán atomfelfegy­verzése ellen. Gheorghe Gheorghiu-Dej Belgrádban Belgrád (CTK) — Gheorghe Ghe­orghiu-Dej, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a Román Munkáspárt első titkára, tegnap dél­előtt Belgrádba érkezett. A becses vendéget, aki hét napot tölt Jugoszlá­viában, Joszip Broz-Tito elnök fogadta a pályaudvaron. Számos kérdésben ellentétes nézetek Közlemény Erhard párizsi tárgyalásairól Párizs (CTK) — Párizsban közle­ményt adtak ki Erhard nyugatnémet kancellár kétnapos hivatalos párizsi látogatásának eredményéről. Erhard De Gaulle francia elnökké) és Pompl­dou miniszterelnökkel tárgyalt. Annak ellenére, hogy a közlemény csak ál­talánosságban ír a tárgyalásokról, megállapítható, hogy a két kormány között vitás kérdések nem oldódtak meg. A közlemény szerint De Gaulle és Erhard tárgyalt a világ politikai hely­zetének legfontosabb problémáiról, de nem említi meg, hogy tárgyaltak volna a két állam NATO-hoz való vi­szonyáról. Mint ismeretes Erhard a NATO-bell szoros egység híve, míg De Gaulle csak szabad kapcsolatot akar fenntartani a NATÖ-val. Nyilván­való, hogy Erhard kérésére közölték a közleményben, hogy a, francia­nyugatnémet együttműködés nem zárt jellegű, hanem nyitva áll a nyugat­európai társulások számára. Erhard a francia diplomáciai sajtó képviselői előtt tartott beszédében ki­jelentette, hogy a francia—nyugatné­met együttműködést és a nyugat-euró­pai egységet tartja az első lépésnek egy szélesebb politikai, katonai, gaz­dasági és szociális ügyeket magába foglaló atlanti egység kialakításához. Erhard védelmezi az Egyesült Álla­mokkal való szoros kapcsolatot és ez ellentétben áll De Gaulle nézetével, aki Nyugat-Európában olyan csopor­tosulást akarna kialakítani, mely csak nagyon kis mértékben függne az Egyesült Államoktól. Az államférfiak kicserélték véle­ményüket a gabonafélék árának egy­ségesítéséről a Közös Piac keretén belül. A közlemény megállapítja, hogy mindkét államférfi nagy figyelmet szentelt a német és berlini kérdés­nek. A közlemény szerint De Gaulls és Erhard az ebben a kérdésben egy­séges politikában megegyezett. A z amerikai külpolitika megren­" dűlt — írja a Look című fo­lyóiratban George Kennan, az Egye­sült Államok volt szovjetunióbeli és jugoszláviai nagykövete, aki tiltako­zásul lemondott hivataláról — Az amerikai kormány bürokratizmusba fojtja a politikai ciklonokat, amelyek minden oldalról Ingatják — állapítja meg Kennan. — Feláldozza az éssze­rű politikát és meghátrál a hatalmas jobboldal befolyása elölt. Kennan nyíltan kijelenti, hogy a rendkívüli határozatlanság megbénítja a tette­ket. Ha ez így folytatódik, az ame­rikai külpolitika szárnyaszegetten a földre hull. Az események Igazolják az ameri­kai diplomata megállapításalt. Míg a kormány elzárkózik a nemzetközt feszültség további csökkentését elő­segítő lépésektől, ahogy egyes lapok írják: „Kennedy megtorpant", addig egyes körök igyekeznek lehűteni a légkört. Az amerikai diplomáciát közben egymás után érik az újabb kudarcok. Az elmúlt hét három Jel­legzetes bizonyítéka: 1. Argentína felbontja az amerikai olajtársaságok­kal kötött szerződést, 2. Kambodzsa lemondott az amerikai segély további folyósításáról, 3. Kudarcba fulladt Washington azon kísérlete ts, hogy szövetségeseit rászedje a szocialista országokkal kibontakozó kereskedel­mi kapcsolatok korlátozására. • Derült égből villámcsapás Mint derült égből a villámcsapás, úgy érte Washingtont a hír: Argen­tína felbontja az amerikai olajtársa­ságokkal kötött szerződéseket és ál­lamosítani akar)a az olajipart. Álla­mosítás? Argentínában? — hitetlen­kedtek a monopóliumok mindenható urai. Eleinte azt hitték, lllta, az új elnök csupán hangzatos kijelentése­ket tesz, hogy bebizonyítsa, valóra akarja váltani választási ígéreteit. Washington nyomban elküldte Harri­a nagyvilágban man bankárt, hogy beszélje le az ar­gentin kormányt az államosításról. Az Egyesült Államok vezető köreiben azonban csak akkor lett nagy a meg­döbbenés, mikor kiderült, hogy az argentin kormány nem enged és ki­tart elhatározása mellett. A régi politika megrögzött követői képtelenek megérteni a világban vég­bemenő változásokat. Argentína év­tizedeken át Washington leghűsége­sebb szövetségese és csodálója volt. Most pedig kiderült, hogy a Latin­Amerikán végigsöprő antiimperialis­ta mozgalmat nem lehet határok kö­zé szorítani, Kuba „elszigetelésével" nem lehet útját állni. Argentína csu­pán egyszerű számvetést csinált és rájött, hogy az amerikai monopóliu­mok által az utóbbi öt év alatt zseb­re vágott 800 millió dollár sokat se­gített volna az ország súlyos gazdasági helyzetén. Az amerikai monopóliumok anya­gi veszteségén kívül sokkal súlyo­sabb az argentin lépés politikai kö­vetkezménye. Kennedy kormánya ugyanis a külföldi segélyprogramba egyre jobban be akarta vonni a ma­gántökét. Ezentúl azonban mindenki meg fogja gondolni, melyik országba érdemes tőkét befektetni. Ezért ért­hető, hogy az amerikai elnök nem­régl, Latin-Amerikáról elhangzott kijelentései, ha Kubának címezte is őket, de Argentínának is szóltak. Ogy látszik, hogy az argentin kor­mány — látva a néptömegek széles körű támogatását — nem hátrál meg. Ortlz külügyminiszter kijelen­tette, hogy kormánya semmilyen kül­földi hatalom előtt sem köteles meg­indokolni eljárását. A címzett itt sem kétséges. Van azonban egy másik szempont Is, amely még veszedelmesebbé vál­hat Washington számára. Mi lesz, ha más latin-amerikai országok is kö­vetni fogiák Argentína példáját. Pe­dig Brazíliában, Peruban és másutt a tömegek már síkraszálltak ezért. láncreakció veszélye fenyeget. Ezért az amerikai monopóliumok mindent megtesznek, hogy útját állják egy esetleges államosítási hullámnak. Az sincs kizárva, hogy megint a régi trükkhöz folyamodnak és újabb kato­nai puccsokat készítenek elő. • „Támogatás" reakciós felke­lés előkészítésével Az amerikai külpolitika módszereit azonban már jól ismerik a világ va­lamennyi földrészén. A kambodzsai államfő ezért tudta idejében lelep­lezni az Egyesült Államok támoga­tásával az ország semleges politikája ellen előkészített reakciós államfor­dulatot. A semleges Kambodzsa már régen szálka az imperialisták szemében. Az amerikai katonai masinéria igá­jába fogott Thaiföld és Dél-Vietnam provokációi mögött Is az amerikai titkosszolgálat húzódik meg. Miután a határprovokációk nem vezettek eredményre, az imperialisták megkí­sérelték megbuktatni a haladó kor­mányt és Kambodzsát katonai szö­vetségükbe beszervezni. Ezért támo­gatták a Szabad Khmer ellenforra­dalmi szervezetet. Közben azonban nagylelkűen pénzügyi segélyt folyó­sítottak a kambodzsai kormánynak és az országban tartották szakértőiket. Szihanuk államfő ezért szólította fel a washingtoni kormányt, hogy szüntesse be a Kambodzsának nyúj­tott támogatást és hívja vissza az or­szágból a szakértőket. A nyugati lapok nem Is titkolják, hogy az amerikai diplomáciának az utóbbi évek ez egyik legnagyobb ve­resége. Jelentősége azért ilyen ko­moly, mert éppen abban a tűzfészek­ben hirdeti a semleges politika győ­zelmét, ahol az USA üzenet nélküli háborút folytat a dél-vletnaml haza­fiak ellen és évek óta akadályokat gördít a semleges Laosz> megteremté­se elé. • Adenauer öröksége A bonni kancellár távozása előtti utolsó parlamenti beszédében azt ja­vasolta, hogy terjesszék a NATO ta­nácsa elé a szocialista országokkal folytatott kereskedelem kérdését és igyekezzenek azt a lehető legjobban csökkenteni. Az Egyesült Államok ezt a rosszindulatú adenaueri örökséget magáévá is tette, és főleg arra igye­kezett rábeszélni szövetségeseit, hogy a szocialista országoknak ne adjanak hosszúlejáratú hitelt, mert ezzel erő­sítik a kommunizmust. Azonban min­denki tudja, hogy komolyabb kereske­delmi kapcsolat elképzelhetetlen hosszúlejáratú hitelek nélkül. Arról nem ís szólva, hogy ez a tilalom el­sősorban a nyugati kereskedelemnek ártana. Esztelenség, hogy éppen csak a szocialista országokkal szemben aU kalmazzák a megkülönböztetést. A Times az angol kormány véle­ményének így adott hangot: „Az an­golok véleménye szerint a feszültség csökkentése érdekében segíteni kelle­ne a kedvező nemzetközi légkör meg-, teremtését. A kereskedelmi hitelek ál­lami szavatolása kereskedelmi és nem stratégiai probléma. Ezért a NATO ta­nácsa alkalmatlan az ilyen esetek megoldására.' A Financial Times egyértelműen kÍ-> Jelenti: — Politikai nyomásnak nem szabad meghiúsítania kereskedelmi kapcsolatainkat egy olyan földrész­szel amelyen egymilliárd ember él és amelynek gazdasági fejlődési üteme gyorsabb, mint bárhol a világon. Ogy látszik, Washingtonban még a kereskedelmi kapcsolatok terén ls kí­sért a gyászos múlt, pedig itt van az ideje, hogy a hidegháború évei­ben kierőszakolt korlátozásokat vég­leg eltöröljék. Ezt a célt szolgálja az ENSZ-közgyűlés egyik legutóbbi határozata, amely márciusra Genfbe összehívja a Kereskedelmi és Fej­lesztési Világértekezletet. Az Egye-i sült Államok is elfogadta a határo­zatot, közben a világértekezlet szel­lemével és a javuló nemzetközi lég­körrel ellentétes propagandát foly­tat a NATÖ-ban. Szövetségeseineh többsége azonban elutasítja a was­hingtoni sugallatot, az adenaueri el­képzelést és kijelenti, hogy keresked­ni akar. Lehet, hogy az amerikai üz­letembereknél egy kicsit a konkuren­ciaharc is beleszólt ezen álláspont kialakításába, de ez már így szokott lenni a kapitalistáknál. S hogy az Egyesült Államoknak ez a kísérlete is eredménytelen maradt, az arról ta­núskodik, amit Kennan amerikai dip­lomata pesszimista hangon úgy fogal­mazott meg, hogy az argerikai kül­politika megrendült. SZŰCS BEÜA 1983. november 23. ir SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents