Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-20 / 320. szám, szerda

Az ENSZ-közgyűlés határozatot hozott a Népszövetség keretében kötött sokoldalú szerződésekről New York (CTK) — Az ENSZ köz­gyűlésének plénuma hétfőn délelőtt összeült, hogy megvitassa a Jogi bi­zottság jelentését és határozati javas­latát egyes államok csatlakozásáról a volt Népszövetség keretében kötött sokoldalú szerződésekhez. A kérdés­sel kapcsolatban a csehszlovák kül­döttség határozati javaslatot terjesz­tett be, amely az egyetemesség elveit tartalmazza és kizárja a nyugati ha­talmak által folytatott gyakorlati megkülönböztetést. A délutáni vitában Ceylon és Ghana ls módosító javasla­tokat terjesztett be. A vitában azon­ban a nyugati hatalmak álláspontja került túlsúlyba s Így a plénum 79 szavazattal 17 küldöttség tartózkodá­sa mellett az eredeti határozati ja­vaslatot szavazta meg. A politikai bizottság vitája o fatin-amerikol otomíegyvermenies övezetről Az ENSZ politikai bizottságában hétfőn folytatták a vitát a fölött a határozati javaslat fölött, amelyet tíz ország terjeszett elő Latin-Ameriká­nak atomfegyvermentes övezetté nyil­vánításáról. Carlos Lechuga, Kuba állandó ENSZ-képviselője hangsúlyozta: a ku­bai kormány hajlandó lenne támo­f atni a tervezetet, ha az Egyesült llamok kormánya hozzájárulna, hogy ez az övezet kiterjedjen Puerto Ricóra és a Panama-csatnrna térsé­gére, Kubának visszaadná a guantá­namói tőmaszpontot és felszámolná katonai támaszpontjait Latin-Ameriká­ban. Mint Lechuga hangsúlyozta, Kuba elvben támogatja az atomfegyvermen­tes övezetek eszméit. De az előter­jesztett tervezet nem kielégítő, az előirányzott rendszabályok nem elég­ségesek a meghirdetett célok eléré­séhez. Kuba nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy Latin-Amerika valójában nem válhat atomfegyver­mentes övezetté az Egyesült Államok világos hivatalos kötelezettségvállalá­sa nélkül, mivel az amerikai konti­nensen az Egyesült Államok az egyet­len nukleáris hatalom, és katonai tá­maszpontokat tart fenn Latin-Ameri­kában. Stelle, az Egyesült Államok képvi­selője a politikai bizottságban fel­használta a válasz jogát arra, hogy kirohanásokat intézzen e kubai kor­mány ellen. Kijelentette, hogy Kuba előzetes feltétele „tudvalevőleg elfo­gadhatatlanok". — Nem, mi ezt nem tudtuk — mondotta Lechuga, válaszolva az ame­rikai küldöttnek. — Ml gyanítottuk, hogy az Egyesült Államok nem akar lemondani latin-amerikai nukleáris támaszpontjáról. Most az Egyesült Államok képviselője világosan tudtul adta, hogy ez így van. M. M. Belouszov, Ukrajna képvise­lője a politikai bizottságban felszó­lalásában megállapította, hogy az atomfegyvermentes övezetek megte­remtése ott a legidőszerűbb, ahol a felek nukleáris fegyverei nem nagy távolságra vannak egymástól, és ahol a legvalószínűbb egy olyan veszélyes összetűzés, amely fegyveres konflik­tussá és világhőborúvá válhat. Né­hány ország, különösen pedig a NATO-országok képviselői azonban továbbra is tiltakoznak az európai atomfegyvermentes övezetek megte­remtése ellen. Ezek a képviselők abból a hamis feltételezésből Indulnak kl, hogy az ilyen atomfegyvermentes övezet meg­teremtése állítólag megbontja az erőegyensúlyt. Teljesen érthető — folytatta Belouszov —, hogy minden tervezetnek megvannak a föld egyik vagy másik térségének sajátosságai­val összefüggő jellemző vonásai. A nukleáris hatalmaknak azonban azonos álláspontra kell helyezkedniük az atomfegyvermentes övezeteket Il­letően. Minden nukleáris hatalomnak nemcsak hogy elő kell segítenie az ilyen övezetek megteremtését, hanem meghatározott kötelezettségeket is magára kell vállania, szavatolnia kell, hogy tiszteletben tartja a nukleáris övezetről szóló egyezményt. A Szovjetunió kormánya már klje­lentette, hogy kész megadni a szüksé­ges garanciát, ha a többi nukleáris hatalom is megadja, egyebek között, ha a többi nukleáris hatalom is sza­vatolja, hogy az atomfegyvermentes A török ellenzék váiasztási győzelme Ankara (CTK) — A törökországi községi választások hivatalos ered­ményeit még eddig nem közölték, de a sajtó egyöntetűen rámutat az el­lenzéki Igazság Párt jelöltjeinek győ­zelmére. A legutóbbi jelentések sze­rint ez a párt a 67. tartomány közül 40-ben győzedelmeskedett, míg a Né­pi Köztársaság Párt csak 23-ban. Az Űj Törökország Pártja és a Köztár­sasági Parasztok Nemzeti Pártja — koalíciós pártok vereséget szenved­tek. A Nemzeti Párt, a harmadik helyen áll. A hétfői lapok kiemelik a Török Munkáspárt nagy választási sikerét. övezeteket a nukleáris fegyver alkal­mazásán kívül eső területnek tekinti. Ugyanakkor azonban a nukleáris hatalmak kötelezettségvállalásának meghatározása különösen fontos mindazok fényében, amelyekről a la­tin-amerikai atomfegyvermentes öve­zet megteremtéséről szóló Javaslattal kapcsolatban több ízben beszélt Kuba képviselője. Senki sem vonhatja két­ségbe, hogy az Egyesült Államoknak a forradalmi Kubával szemben elfog­lalt ellenséges magatartása jellemző vonása a Karib-tenger térségének, azaz Latin Amerika egyik részének. Az ukrán küldöttség jól megérti, hogy a kubai kormány nem vállalhat magára semmiféle kötelezettséget, ha az Egyesült Államok kormánya nem kötelezi magát, hogy nem tárol atomfegyvert határaitól délre, egye­bek között a Panama csatorna térsé­gében és Puerto Ricóban, és ha nem számolja fel katonai támaszpontjait Latin-Amerikában. Ukrajna küldötte elítélte Stelle Ku­ba-ellenes támadásait és sajnálkozá­sát fejezte ki amiatt, hogy az ameri­kai képviselő nem hajla dó olyan ga­ranciákat adni, amelyek lehetővé tennék Kubának, hogy támogassa a Latin-Amerikai atomfegyvermentes övezet megteremtéséről szóló határo­zati Javaslatot. » i « A Gyámsági Bizottság ülésén a por­tugál gyarmatok helyzetével foglal­koztak. Amilcar Cabral, Portugál-Gul­nea és a Zöld-foki szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának főtitkára U Thanthoz intézett táviratában azt Irta, hogy a portugálok napalm-bom­bákkal százával perzselik fel a fal­vakat, ezreket ölnek meg. A vitában a magyar, az ukrán, a tanganylkai, a jugoszláv, a román, a szíriai, a marokkói, a kongói (Leo­poldville), a kambodzsai küldött szó­lalt fel. Elítélték a portugálok ga­rázdálkodását és rámutattak arra, hogy a nyugati hatalmak közvetve vagy közvetlenül támogatják a por­tugál gyarmattartókat. Egyes nyugati hatalmak szavakban elítélik a fajüldö­zést, de a gyakorlatban a legszoro­sabb kapcsolatokat tartják fenn Por­tugáliával és a Dél-afrikai Köztársa­sággal. Brezsnyev Iránban Teherán (CTK) — L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn kísére­tével megtekintette a Teherán mel­letti állami oltóanyag-előállító inté­zetet. Ezután a szovjet vendégek megtekintették a teheráni vízerőmű­vet. A vízerőmű megtekintése után Brezsnyev a teheráni történelmi mú­zeumba látogatott. Tegnap az ősi Is­fahanba utazott. Afraázsiai gazdasági értekezlet lesz decemberben Delhi (CTK) — Decemberben Ka­rachiban nem hivatalos afrikai-ázsiai gazdasági értekezletet rendeznek. Az értekezlet f6 feladata a fejlődő országok álláspontjának összeegyez­tetése, hogy egységes álláspontot foglaljanak el a genfi kereskedelmi értekezleten. Az IPA hírügynökség jelentése szerint a karachl értekezle­ten napirendre kerül a vámtarifák és a behozatal korlátozásának kérdé­se, valamint a résztvevő országok kölcsönös gazdasági segítségének problémája. Az omutai bányászok akciói Tokió (CTK) — A dél-japánl Mii­ke-bányában történt katasztrófa után a szakszervezeti bizottság úgy dön­tött, hogy a bányászok addig nem lépnek munkába, míg a Micui Kon­szern vezetősége nem tesz Intézkedé­seket a munka biztonságára és nem fizet kártérítést a robbanás 452 áldo­zata családjainak. A bizottság dönté­se szerint a bányászok nem vesznek részt a bányatársaság által rendezett gyászszertartásokon, amíg nem tel­jesítik követelésüket. A szakszerve­zetek maguk rendezték meg a gyász­szertartásokat. Japánban hétfőn a bá­nyászok országos tiltakozó akciókat rendeztek, hogy szolidaritásukat fe­jezzék kl az omutai bányászokkal és támogassáík Igazságos követeléseiket. Ikeda miniszterelnök kormánya en­nek hatására számos intézkedést fo­gadott el a bányászok megsegítésére. - T *: 1 Dél-Koreában nagy gazdasági válság van. A háború utáni években több mint négyezer iparvállalat ment tönkre, vagyis a hazai ipar 90 százaléka. A képen: A rendőrség szétkergeti az elbocsátás ellen tüntető munkásokat. (CTK f elv.}. Ben Bella: A forradalom szilárd Algír (CTK) — Ben Bella elnök beszédet mondott az Algériai Szak­szervezetek Általános Szövetségének értekezletén. Kijelentette, hogy az ér­tekezletet abban az időben valósítják meg, amikor a forradalmi erők a forradalom második szakaszába való átmenetet készítik elő. Az algériai helyzetet az jellemzi, hogy a forra­dalom már szilárd alapokon nyug­szik, míg egy évvel ezelőtt még el­lenforradalom fenyegette az orszá­got. A forradalom legnagyobb vívmá­nya: 2,8 millió hektár föld és ez iparvállalatok többsége a munkások és a parasztok kezében van. Elérk®« zett az a pillanat, amikor a forrada» lom elé fontos programot kell kitűz­ni. Ez lesz az FLN párt kongresszu­sának feladata. Ben Bella hangsú­lyozta, hogy az algériai forradalom alapja a parasztság, a munkásáéig és a forradalmi értelmiség. „Megértik-^ a munkások, hogy az algériai forra­dalom sorsa a kezükben van? Meg­adom a feleletet! Megértik. Már egy­éves tapasztalatunk van. Ezeknek a tapasztalatoknak, eredményeknek összegezése — a szakszervezetek fel 5­adata" — fejezte be beszédét Ben Bella. Brit Guayana népe szabadságot és függetlenséget akar RÖMÁBAN hétfőn vette kezdetét az ENSZ Élelmezési és Mezőgazda­sági Szervezetének XII. világértekez­lete. (CTK) Georgeown (CTK) — „Nem enged­jük meg, hogy az Imperialista kö­röktől támogatott fasiszták újabb kí­sérletet tegyenek népellenes kor­mány alakítására" olvassuk Brit Gua­yana Népi Haladó Pártja nyilatkoza­tában. A nyilatkozatot felolvasták a Georgetownban és más városokban tartott tömeggyűléseken, melyeken Nagy-Britannia politikája ellen tilta­Francia-amerikai tárgyalás Párizsban Párizs (CTK) — Couve de Murville francia külügyminiszter fogadta George Ballt, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettesét. A tár­gyalásról nem adtak kl hivatalos közleményt és a francia sajtó sem foglalkozik vele, csak a Figaro kö­zölte röviden, hogy a két államférfi gazdasági kérdésekről tárgyal. Pá­rizsban úgy vélik, hogy Ball a fran­cia külügyminiszterrel ls a NATO­tagállamok és a szocialista országok közötti kereskedelem korlátozását szolgáló intézkedésekről tárgyal. Egyes jelentések szerint a francia kormány egyelőre titkos tervet dol­gozott ki, mely a NATO-tagállamok és a szocialista országok kereskedel­mét korlátozó Intézkedések megszün­tetését eredményezné. Erre utal a Nationban megjelent hír, mely sze­rint Couve de Murville támogatta a NATO-tagállamok közös alapelveinek betartását a szocialista országokkal folytatott kereskedelemben, de egy­úttal azt hangoztatta, hogy kereske­delmi problémákból ne vonjanak le politikai következtetéseket. A lap az­zal gyanúsítja az Egyesült Államok kormányát, hogy javaslataival Időt akar nyerni arra, hogy a kongresz­szus megszüntesse az Egyeült Álla­mok és a szocialista országok keres­kedelmét korlátozó törvényeket és így megteremtsék e kereskedelem fejlesztésének feltételeit. koztak. A nyilatkozat határozottan visszautasítja Nagy-Britannia megalá­zó javaslatait, hogy Jagan népi kor­mánya kössön kompromisszumot a reakciós ellenzékkel, biztosítsa a ka­landorok büntetlenségét. A nyilatko­zat felhívással fordul a hazafiakhoz, hogy kitartóan harcoljanak ez igaz­ságért és szabadságért. Cheddi Jagan miniszterelnök a mezőgazdasági munkások tízezres tömeggyűlésén mondott beszédet. Kijelentette, hogy pártja minden eszközt felhasznál, hogy Brit Guayana kivívja független­ségét. Az ifjúság gyűlésein egyre gyakrabban hangzik a „Haza vagy halál"! jelszó, és követelik, hogy Brit Guayana kövesse Castró útját a függetlenség és szocializmus felé. Letartóztatások Bolíviában La Paz (CTK) — A bolíviai rend­őrség megtámadta Bolívia Kommu­nista Pártjának székházát és mintegy 30 személyt tartóztatott'le. A tiltako­zó akciók hatására azonban a letar­tóztatottakat, köztük Mario Monja Molinót, Bolívia Kommunista Pártjá­nak főtitkárát szabadon bocsátották. KOMMENTÁRUNK: Szövetség ? Haladás ? — Egyih sem A brazíliai Sao Paulőban befeje­ződött az Amerika-közi Gazda­sági és Szociális Tanács konferen­ciája. Az értekezleten életre akartak kelteni egy halva született „gyerme­ket", amelynek az Egyesült Államok kormánya annak idején a „Szövetség a haladásért" nevet adta. Washington hangzatos elnevezésű latin-amerikai segélyprogramja a valóságban politi­kai hulla, s ezért a Sao Pauló-I értekezlet Is nagy semmivel végző­dött. Az elfogulatlan hírmagyarázók szerint Sao Paulóban még inkább ki­éleződtek az Egyesült Államok és a latin-amerikai országok politikai el­lentétei. A tőke érdekei összeegyeztethetetlenek... Mi is az a „Szövetség a haladásért", melynek Washington évekkel ezelőtt olyan nagy reklámot csinált? A hang­zatos elnevezésű segélyprogram 20 milliárd doijár kölcsönt Irányzott elő a latin-amerikai országok fejlődésé­nek elősegítésére — a valóságban a földrész népeinek eltántorítására a nemzeti és főként a gazdasági sza badságmozgalmaktól. A program egyik fő célja a kubai forradalom és példa­mutatás hatásának elszigetelése és közömbösítése volt. A Szövetség a haladásért segély program kudarca tôrvénýszerúen kö vetkezett be, mondhatnánk a lényegé­ből adódott. Az észak-amerikai tőke érdekel semmiképpen nem egyeztet­hetők össze a latin-amerikai népek érdekeivel. Az Egyesült Államok saját gazdasági érdekeit szorgalmazza e földrészen, a latin-amerikai országok népe viszont gazdasági fellendülésre, emberi létfeltételekre, igazságos föld­reformra, társadalmi biztonságérzetre vágyik és maga akarja felhasználni hazája természeti kincseit. Argentína és Harriman esete több latin-amerikai országban megvilágí­totta a követendő utat. Az amerikai külügyminiszter-helyettes — különben tapasztalt közvetítő — röviddel a Sao Pauló-l értekezlet előtt rá akarta bírni Illia elnököt, másítsa meg elha­tározását és ne bontsa fel az ameri­kaiakkal kötött kőolajszerződéseket. Az Egyesült Államoknak ebben az esetben alkalma nyílott, hogy bebizo­nyítsa, milyen őszintén gondolja a la­tin-amerlkai országok fejlődésének elősegítését, azt, hogy kincseik a né­pet szolgálják. Az amerikai kormány színt vallott és természetesen, az észak-amerikai kőolajmonopóliumok érdekeit védte. Nem ls vártak tőle mást, viszont az amerikai hivatalos helyek magatartása félreérthetetlenül leleplezte a szövetség és a haladás jelszava mögött rejlő monopolista ér­dekeket. Az Egyesült Államok egész Latin­Amerikában ugyanazt a politikát foly­tatja, mint Argentínában. Tizenhárom év alatt mintegy 6 milliárd dollár .segítséget" nyújtott a földrész orszá­gainak, amelyek ugyanakkor az Egye­sült Államokba exportált árucikkeik leértékelése következtében 8 milliárd dollár kárt szenvedtek. Sok ilyen pél­da bizonyítja, hogy a Szövetség a ha­ladásért „aranybllincsekkel" köti a la­tin-amerikai országok gazdaságát az Egyesült Államok gazdaságához, nem a latin-amerikai népek életszínvona­lának emelkedését, hanem az észak­amerikai monopóliumok profitjának növekedését biztosítja. Ugyanakkor az argentin példa azt mutatja, hogy egyetlen latin-amerikai vezető politi­kus sem mellőzheti népének érdekeit, a tömegek követeléseit. ... a nép érdekeivel „Amióta Kuba a Szovjetunió vezette táborhoz csatlakozott, az Egyesült Ál­lamok tekintélyén olyan nagy csorba esett, hogy következményei csak nap­jainkban mutatkoznak meg i gaz án" — irta a Frankfurter Allgemeine. Per­sze nemcsak az észak-amerikai gazda­sági érdekeket érte csapás. Az Egye­sült Államok és a latin-amerikai or­szágok katonai szövetsége is megin­gott. A latin-amerikai tisztikar káde­reit az Egyesült Államok katonai aka­démiái nevelik. Hazatérve összefog­nak a legreakciósabb körökkel s ve­lük együtt harcolnak a felszabadító mozgalmak ellen. Annyira reakciósak, hogy ez már az amerikai kormánynak sem tetszik. Az Idén a reakcióval szövetkezett katonai klikkek négy latin-amerikái országban — Guatema­lában, Ecuadorban, a Dominikai Köz­társaságban és Hondurasban megdön­tötték a mérsékeltebb Irányzatú pol­gári demokratikus kormányokat. A ve­nezuelai katonai klikk is hasonló terveket szövöget. Emlékezzünk vissza, hogy 1954-ig húsz latin-amerikai ország közül ti­zenkettőben katonai diktátorok ural­kodtak, akiket 1961-ig elsöpört a tör­ténelem szele. Sok ország viszont el­lentétes irányba fejlődik, az Egyesült Államokban kiképzett tisztek segítsé­gével katonai diktatúrák Jutnak ura­lomra. Minden államfordulatot a „kommu­nista veszély" elhárításával magyaráz­nak. Arra viszont nehéz a magyará­zat, hogy mit értenek „kommunista veszélyen", mert a hazai és az ame­rikai tőkések és nagybirtokosok min­denben veszélyt látnak, ami korlátlan hatalmuk és elképesztő profitjuk el­len irányul. Az Egyesült Államok megoldhatat­lan helyzet előtt áll Latin-Ameriká­ban. A Szövetség a haladásért prog­rammal szeretné megőrizni monopó­liumainak és az adott ország nagy­burzsoáziájának uralmát, másrészt azt a látszatot akarja kelteni, hogy a dolgozó tömegek és a földtelenek ér­dekében cselekszik. Ez a kettős sze­repe összeegyeztethetetlen. Ezért sen­ki se csodálkozzék a Szövetség a ha­ladásért dicstelen végén. Az igazi, szocialista haladős eszméje minden akadályt leküzdve mind nagyobb te­rületen hódít. Karel Císaf 1963. november 20. * (jj SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents