Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-17 / 317. szám, vasárnap

*» LATIN-AMERIKA SZEMTOL SZEMBE AZ IMPERIALIZMUSSAL Az argentin kormány felbontotta a kőolajszerződéseket Demokratikus forradalmi rendszert akarnak a venezuelai hazafiak Uruguay tiltakozik Buenos Aires (CTK) — Az argen­tin kormány bejelentette, hogy ha­tálytalanította a kőolajipari magán­vállalatok koncesszióit, amelyeket még a megdöntött Frondizi elnök kormánya engedélyezett. Az intézke­dés 14 magánvállalatot, többnyire észak-amerikai céget sújt, melyek tő­kéjét összesen 200—400 millió dollár­ra becsülik. Illia elnök döntése nagy elégedet­lenséget váltott ki a washingtoni kö­rökben, melyek nagyszabású kam­pányra készülnek ez elnök személye és kormányának gazdasági programja ellen. Pedro Dunno professzor, a vene­zuelai nemzeti feizabadltási front most alakult külföldi képviseletének vezetője nyilatkozott a ČTK munka­társának. A caracasl egyetem tanára volt, részt vett a Betancourt elleni felkelésben, amiért hét évi börtönre ítélték, ahonnan a partizánok szaba­dították ki: Most Havannában építi kl a nemzeti felszabadítási front kül­földi képviseletét. Dunno elmondotta, hogy a nemzeti felszabadítás! front kommunistákból, a többi pártok demokratikus érzelmű tagjaiból, katonatisztekből, diákok­ból és társadalmi szervezetekből áll. Februárban alakult meg, s magvát több csoportosulás alkotja. Célja a fennálló rendszer megdöntése és nemzeti, demokratikus forradalmi rendszer uralomra juttatása. Fegyve­res erői sorozatos szabotázscselek­ményeket hajtanak végre. • • • Az uruguayi nemzeti kormányta­nács elutasította az Egyesült Államok jegyzékét, mely azt állította hogy Uruguaynak csak 3 mérföldnyi felség­vízre van joga. A latin-amerikai or­szágok ragaszkodnak a hat mérföldes partvizekhez. Az amerikai szenátus határozatban szögezte le a segítség megvonását azoktól az országoktól, amelyek nem egyeznek bele a 3 mér­földes felségvizekbe. A görög reakció folytatja aknamunkáját Athén (CTK) — Több görög jobb­oldali politikus folytatja kulisszák mögötti aknamunkáját, amelynek cél­ja egy koalíciós kormány megalakí­tása a Nemzeti Radikális Unió ún. mérsékelt elemeiből és a „Centrum Unió" jobboldali tagjaiból. Céljaik el­érésére felhasználják azt a tényt, hogy Papandreu új kormánya a par­lamentben csak december 11-én mu­tatkozik be, és nem rendelkezik ab­szolút szótöbbségével. A görög reakció minden Igyekezete arra irányul, hogy meggátolja a Cent­rum Unió és az EDA parlamenti együttműködését. Ezzel kapcsolatban a Katimerini című lap arra ösztönzi Papandreut, hogy a parlamentben vonja meg támogatását az EDA párt­tól. Azzal fenyegeti Papandreut, ha • • • • LEONYID BREZSNYEV, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke, Mohammed Riza Pehlevi sah meghívására hivatalos látogatás­ra Iránba utazott. (CTK) SIERRA LEONE kormánya gazda­sági szankciókat foganatosított Por­tugália ellen és az országban élő portugálokat megfosztotta minden jogtól. (CTK) NIGÉRIA tavaly megalakult kom­munista pártja bejelentette, hogy részt vesz a következő parlamenti választásokon. (CTK) A KOREAI MUNKAPÁRT Központi Bizottságának és a Koreai Népköztár­saság kormányának közös ülésén el­határozták, hogy jövőre befejezik a már megkezdett villamosítást a PJÖng­jang-Szinidzsu és Pjöngjang-Szin­szlndzsunu vasútvonalakon. (CTK) A SEATO tömb jövőre két katonai nagygyakorlatot rendez: a légierők taktikai gyakorlatát Thai-földön és a légi- és szárazföldi erők kombinált gyakorlatait a Fülöp-szigeteken. (CTK) BEJRUTBAN öttagú katonai bíróság megerősítette azon 8 személy halá­los Ítéletét, akik részt vettek az 1961 decemberi államcsínyben. (ČTK) JAPÁNBAN megkezdődtek a hadi­tengerészet nagygyakorlatai, amelye­ken 170 hadihajó, mintegy 100 repü­lőgép és helikopter, valamint 19 000 tengerész és repülő vesz részt. (ČTK) nem egyezik meg Karamanlisszal a koalíciós kormány megalakításáról, oszlassa fel a parlamentet és írjanak ki új választásokat. Az afrikai külügyminiszteri értekezlet folytatja munkáját Addisz Ababa (CTK) — Mint már jelentettük, az algériai—marokkói vi­szály megoldásával foglalkozó Addisz Ababa-1 külügyminiszteri értekezlet j pénteken megkezdte munkáját. Hailé j Szelasszié etiópiai császár megnyitó beszéde után úgy döntöttek, hogy szombaton tartanak munkaértekezle­tet. A miniszterek szombat reggel rö­vid plenáris ülésen ügyrendi kérdé­seket oldottak meg, majd délelőtt másfél órán át tanácskoztak. Tárgya­lásaik alapja a bamakói egyezmény volt. Délután az algériai és a marok­kói fél álláspontját hallgatták meg. Elmélyül a Baath Párt válsága Bagdad (ČTK) — Az AP Bejrutból jelentette, hogy Michel Aflak főtitkár vezetésével Iraki és szíriai baathlsta tábornokok vegyes csoportja vette át a hivatalos ellenőrzést Irakban, ahol a Baath Párt frakciói között még fo­lyik a hatalmi küzdelem. Gyemcsenko, a moszkvai Pravda belruti megfigyelője a Baath Párt mé­lyülő válságáról számol be. A bagda­di rádió híresztelései ellenére ls vi­lágos, hogy az iraki rendszer gyenge lábakon áll. Szejful-Muljukov, a Szovjetszkaja Rosszijában azt írja, hogy a baathista vezetőség kicserélése Irakban és Szí­riában fényt vet a párt belső helyze­tére és pozícióira. A baathisták vál­ságának oka a jobboldali vezetők hi­bás, népellenes politikája. Számukra csak az a fontos, hogy minden áron hatalmon legyenek. Nagygyűlés Moszkvában Moszkva (CTK) — Moszkvában a szovjet—amerikai diplomáciai kapcso­latok felvételének 30. évfordulója al­kalmából nagygyűlést rendeztek a Szovjet—Amerikai Kapcsolatok Inté­zetében. I. Petrovszkij, a moszkvai egyetem rektora, a Szovjet—Amerikai Kapcso­latok Intézetének alelnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az emberiség érdeke megköveteli a két nagyhatalom között felmerülő vitás kérdések tárgyalásos megoldását, hogy mindkét ország törekedjék az együttműködés fejlesztésére. Meggyő­ződését fejezte kl, hogy számtalan le­hetőség kínálkozik a szovjet—ameri­kai kapcsolatok fejlesztésére és ja­vítására. Az amerikai—szovjet barátság nem­zeti tanácsa a New York Times napi­lapban felhívást intézett az ameri­kai néphez. Az amerikai—szovjet dip­lomáciai kapcsolatok felvételének Ülésezik a kínai országos népi gyűlés Peking (CTK) — Az Oj Kína hír­ügynökség közlése szerint szomba­ton megtartották Pekingben a 4. Or­szágos Népi Gyűlés előkészítő ülését, amelyen megválasztották az ülésszak elnökségét és főtitkárát, valamint a határozatszerkesztő bizottság elnökét és tagjait, majd a továbbiakban jóvá­hagyták a tárgyalás programját. Szombaton Pekingben ülésezett a Kínai Népköztársaság Államtanácsa, amely jóváhagyta az 1963. évi nép­gazdasági terv teljesítéséről szóló je­lentést, valamint az 1964. évi terv­javaslatot. TEGNAP véget ért Prágában az ENSZ vllágértekezlete, melynek résztvevői a fejlődő országok vas-, és acélkohásza­tában alkalmazható korszerű műszaki módszerekről tárgyaltak. A csehszlovák kormány nevében josef Krejčí kohóipart és ércbányaügyi miniszter vett búcsút a külföldi küldöttektől. Szombathelyen épült Magyarország legkorszerűbb kultúrpalotája. Képün­kön a gyönyörű előcsarnok látható. (MTI felvétele] 30. évfordulója alkalmából felhívta a békeszerető amerikai állampolgáro­kat, hogy követeljenek kedvező for­dulatot az amerikai—szovjet kapcso­latokban. A tanács felhívásában ja­vasolja a teljes és általános leszere­lésről szóló egyezmény megkötését, az USA és a Szovjetunió között fel­merülő vitás kérdések békés megol­dását, a NATO és a Varsó Szerződés tagállamai közötti megnemtámadási egyezmény aláírását s az amerikai­szovjet kereskedelmi kapcsolatok normalizálását. A nyilatkozat a to­vábbiakban hangsúlyozza, _hogy a kedvezőbb amerikai—szovjet kapcso­latok a világbéke ügyét szolgálnák. t • Az atomfegyverkezés ellen küzdő francia bizottságok a kormány veszélyes szándékainak meghiúsítására mozgósítják a lakosságot. A képen: A gas­cognei Mimisanban nyolcezer főnyi tömeg tüntetett De Gaulle atompoliti­kája ellen. (CTK felvétele) Az amerikai szenátus megszavazta a külföldi segély csökkentését Washington (CTK) — Három hétig tartó tanácskozások után az Egyesült Államok szenátusa megszavazta az 1963—1964. költségvetési évre szóló úgynevezett amerikai külföldi segély törvényjavaslatát. Kennedy elnök eredetileg 4,9 mil­liárd dollárt kért erre a célra, azon­ban az ún. Clay bizottság a külföld­nek nyújtott segélyt 4,3 milliárdban jelölte meg. Ezért Kennedy kormá­nya eredeti követelését 4,5 milliárd dollárra csökkentette. Az amerikai parlament a javaslat megvitatása után azt tanácsolta, hogy a külföldi segélyekre szánt összeget egymilliárd dollárral csökkentsék. A közeljövőben a szenátus és a parlament képviselőinek különbizott­sága ül össze, amely Ismét megvitat­ja a szenátus és a parlament külön­böző álláspontját a külföldnek nyúj­tandó segélyt illetően. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK a nevadal kísérleti telepről föld alatti atomrobban­tást hajtott végre. A moszkvai atom­csendegyezmény megkötése óta ez már a nyolcadik. (CTKJ BALL FELSÜLT LONDONBAN London (ČTK) — George Ball ame­rikai külügyminiszter-helyettes kül­detése — jól értesült körök vélemé­nye szerint — Londonban nem járt sikerrel. Ball ugyanis az angol poli­tikusokkal folytatott tárgyalásain megkísérelte az angolokat eltanácsol­ni a Szovjetunióval való kereskedel­mi kapcsolatok kiszélesítésétől. Poli­tikai megfigyelők hangsúlyozzák, hogy Nagy-Britannia és az USA között tovább mélyülnek az ellentétek a Ke­lettel folytatott kereskedelem idősze­rű kérdéseiben. A brit kormány Ball minden Igye­kezete ellenére ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy kereskedelmi kapcso­latait Kelettel ne tegye még bonyo­lultabbá megkülönböztető feltételek­kel, s kitart amellett, hogy a szocia­lista országoknak ugyanolyan joguk van megszabni a szállítás feltételeit, mint bármely más államnak. A francia népnek nem kell atomfegyver Párizs (CTKJ — A franciaországi Seine tartomány f központja Párizs) vezetősége pénteken 87 szavazattal 24 ellenében elvetette a francia nuk­leáris ütőerő felállításának gondola­tát, A vezetőség nyilatkozatában el­ítéli a francia atomfegyverkezés sú­lyos pénzügyi, diplomáciai, katonai, gazdasági ós társadalmi következmé­nyeit. Pompidou miniszterelnök pénteki TV-nyilatkozatában a személyi hata­lom rendszerét dicsérte, s védelmez­te a francia nukleáris politikát. A szovjet űrhajósok Madrasban Madrasban az egyik legnagyobb In­diai sportcsarnokban november 15-én összegyűltek a madrasl diákok, hogy üdvözöljék a szovjet űrhajósokat. Őrlési tapsviharral fogadták a Nylkolajev-házai­párt és Valerlj Bikovszkijt, akik lndlat nemzeti viseletbe öltözve nyitott autó­jukkal a sportcsarnok körül tiszteletkört írtak le, majd a szűnni nem akaró taps­orkán közepette a szovjet vendégek el« foglalták helyüket a lelátón. Több mint 30 000 diák és Iskolás a legnagyobb ér­deklődéssel hallgatta őket. A szovjet vendégek tiszteletére Madras állam kor,­mánya díszvacsorát adott. (ČTK) Gyarapszik a FKP Párizs (CTK) — A Humanité közzétette a Francia Kommunista Párt politikai bi­zottságának nyilatkozatát, melyben azt olvashatjuk, hogy 1961 júniusától — az FKP XVI. kongresszusától — 30 000 ÚJ taggal növekedett az FKP taglétszáma, az alapszervezetek száma pedig 2200-al gyarapodott. m TARIKI FELLEBBENTI A FÁTYLÁT A közelmúltban Bejrutban megtar­tott IV. arab kőolajkonferencia prog­ramja nem kecsegtetett korszakalko­tó eredménnyel. A tanulmányszerű beszámolók miatt nem is lett volna érdemes összehívni az arab országok több mint 600 kőolajipari képviselő­jét, sem az egész világot behálózó kőolajtársaságok ügyvivőit. Mindenki tudta, hogy az Arab Liga titkársága által rendezett konferenciának nincs határozati joga, s nem szabhat irány­vonalat, csak javasolhat. Ennek ellenére a befejezett konfe­renciáról nem állíthatjuk, hogy fe­lesleges volt. A tanácskozásoknak kü­lönös pikantériát kölcsönzött Abdal­lah el Tariki sejk felszólalása. Tarlki a Szaúd-Arábia-i kőolajklrályság volt minisztere, jelenleg a beiruti kőolaj­kutató intézet vezetője s a kőolajjal összefüggő problémák szakértője. Ok­levelét a texasi kőolajipari főiskolán szerezte. Beszédeiben és tanulmá­nyaiban többször éreztette, hogy jól ismeri a kőolajtermelő arab országok helyzetét és tud az imperialista mo­nopóliumok kőolajüzelmeiről is. Ta­lán éppen ezért hagyta el két évvel ezelőtt a miniszteri bársonyszéket, s elhatározásához valószínűen az ARAMCO amerikai társaságnak is kö­ze volt. Az ARAMCO és a British Petroleum nem szívesen hallgatja Tarikit, pedig nem is minden kőolajtársaságot vett célba. Az igaz, hogy az angol és az amerikai kőolajkereskedőket a leg­nagyobb kizsákmányolóknak tartja és a nagy nyilvánosság előtt szívfájda­lom nélkül fellebbentette a fátylat e társaságok titkos üzelmeiről. A bejrúti konferencián nagy lelep­lezés történt A közép-keleti kö­olajszerződéseket a termelők szem­pontjából nagyon előnytelen feltéte­BEJRUTI TUDÓSÍTÁSUNK lek mellett kötötték meg. Még csak lehetőségük sem adódott arra, hogy egyenrangú félként tárgyaljanak az angolokkal és az amerikaiakkal. Min­denütt a gyarmattartók diktáltak, akik most távozásuk után rossz örök­ségként hagyják magnk után az egyenlőtlen szerződéseket. A kőolaj­termelő és kőolajvásárló országok kö­zött nem alakulhat ki az együttmű­ködés légköre mindaddig, amíg nem a termelők ellenőrzik természeti kincseiket" — mondotta Tariki. — A kőolajtársaságok megkülönböztető politikája következtében az arabok 9 millió dollár haszontól estek el." Tariki kiszámította, mennyit nye­részkedett az ARAMCO az utóbbi 10 esztendőben. Jövedelme, amely 1952­ben a beruházott tőke 44,8 százalé­kát tette kl, állandóan gyarapodott és 1961-ben már meghaladta az alap­tőke 81,5 százalékát. A British Pet­róleumnak 858 millió dollár tiszta haszna volt a közép-keleti kőolajból. Hol a megoldás? — veti fel a kér­dést Tariki s mindjárt leszögezi: az államosításban. A kőolajmonopóliu­mok ügyvivői felháborítónak minősí­tették Tariki javaslatait. Moszadik 1951-es iráni kísérlete óta először történt, hogy a Közép-Keleten a kő­olajipar államosítását javasolták. A monopóliumok csodálkoznak, nem tudják véletlenszerű szondázással, vagy előkészített kampánnyal állnak-e szemben. A feladatot a jövő adja meg. „A kizsákmányoló társaságok jelen­léte többé nem szükséges a közép­keleti kőolajipar fejlődéséhez — je­lentette ki Tariki. — Kőolajkészle­teinket 308 milliárd barrelre (1 bar­rel = 183,5 liter) becsülik. Ez a mennyiség elég ahhoz, hogy meg­találjuk a fejlesztéshez szükséges tő­két. A túrást, a kitermelést, a szállí­tást és a finomítást úgyis az arabok végzik. Itt az ideje, hogy az egész kőolajipar egy állami vállalat kezé­ben összpontosuljon." Tariki az esetleges nyugati boj­kottra is választ talál: „Kőolajunk számára úgyis új, földrajzilag köze­lebb eső piacokat kell keresnünk, például, Dél-Ázsiában, a Távol-Kele­ten, Kínában stb." Természetesen Tariki tőkés állami társaságok alapítására gondol. Abból a tényből indul ki, hogy 1961—62-ben az Egyesült Államokon kívül világ­szerte a kőolajipar 25—33 százalékát államosították. A francia kormány az UGP állami társaságon keresztül el­lenőrzi kőolajiparát. Olaszországban az ENI társaság félig állami ellen­őrzés alatt áll, Indonéziában pedig teljesen állami kézben van a kőolaj­ipar. így tehát nagyon természetes volna, ha a közép-keleti kőolajipart az itteni kormányok vennék kézbe. Ez létszükséglet —, mondja ki Ta­riki. Tarlki fejtegetései nem találtak lel­kes visszhangra az amerikai és an­gol . kőolajmonopőliumok körében. Egyes arab államok, például Szaúd­Arábia, hivatalos küldöttei sem fog­lalkoztak velük. Kérdés, pusztába ki­áltott szó marad-e amit Tariki mon­dott, vagy talán számottevőbb erők sorakoznak fel Tarlki mögé az álla­mosításra törekvő országokban. Egye­lőre még az utóbbi államok is bizo­nyosmértékben kiszolgálják az idegen monopóliumokat, új koncesszió­kat kötnek velük, ám a fejlődés ab­ban az irányban halad, amelyet Ta­riki felvázolt. B. H. « 1963. november 17. * (Jj SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents