Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-17 / 317. szám, vasárnap

r Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPQNTI BIZOTTSÁG ANAK NAP 11 APJA Bratislava, 1963. november 17. vasárnap • 30 fillér • XVI. évf. 317. szám A TEL KÜSZÖBÉN 'A gyümölcsligetek és az erdőkfái régen lehullatták lombjukat, de a szántóvetők és mindnyájunk őrömére kedvező az időjárás. Régen volt ilyen kiadós, munkára alkalmas ősz. A kínálkozó alkalmat mezőgazdasági üzemeink többségében a komoly erőkifejtést igénylő tennivalók elvégzésére gyümölcsözően kamatoztatták. Országszerte nagyon szépek a vetések. Az elbokrosodott, jól begyökerezett gabonában kevesebb kárt okozhatnak a száraz fagyok. A szövetkezeti gazdák és az állami gazdaság dolgozói szívós munkával megteremtették a jövő évi gazdagabb termés feltételeit. Ha a legfontosabb munkák nehezén túl is jutottunk, dolgozó parasztságunk számára az elkövetkezendő Időszak még nem jelenthet teljes pihenést. A mélyszántás befejezésén kívül előtérbe kerülnek az eddig feltárt területek, parlagok újraművelésének gondjai. Nagyon fontos kérdése ez egész népgazdaságunknak. Országos méretben nagy jelentőségű mozgalom bontakozott kl az elhagyott, gazdátlan termőföldek feltárására és kihasználására. A szakemberek november derekáig 115 ezer hektár földet „találtak meg", s ebből 25 ezer hektárt még a tél beállta előtt a tavaszi vetemények alá gondosan elő kell készíteni. Száztizenötezer hektár! Hogyan lehetett ennyi földet „elveszíteni"? Nemrég a Nemzetgyűlés törvényt hozott termőföldjeink védelmére. Ez igen indokolt volt, mert kevés a földünk, minden négyszögölre vigyáznunk kell. Hiszen a termőföld bizonyos mértékű csökkenése amúgy is elkerülhetetlen. A gyárak, utak, raktárok, csatornák mind a Jól megművelhető szántóföldeken épülnek. Falvaink szintén a határ felé terjeszkednek, szövetkezeteink gazdasági épületei ugyancsak nagy területeket foglalnak le. Nem indokolatlan tehát, hogy a négyszögölek megbecsüléséről is beszéljünk. Hiszen a nagyüzemi táblák szélén, két-három méter szélességben „parlag" marad. Egy ötven hektáros parcellán ez már néhány hektár veszteséget jelent. S mennyi föld vész el apránként a kiszélesedő utak, a gazdasági épületek mellett, az indokolatlanul tágas szérűk, tárolóhelyek körül. Törvénysértésnek könyvelhető el az is, hogy a hagyományos építkezések nagy sávokat sajátítanak ki a megművelhető területekből. Gondoljuk csak el, mennyi kukorica vagy búza, esetleg másfajta takarmánynövény teremhetett volna az eddig „eltitkolt" 115 ezer hektáron? Természetesen a szántóterületek bővítését ezután sem tekinthetjük másodrendű feladatnak. Az őszutó kedvező napjai nagy lehetőséget nyújtanak egyrészt az újraművelés elvégzésére, másrészt a talajerő fokozására. A tél előtt rendszerint minden évben nagyméretű mozgalom bontakozott ki a csekély hozamú rétek, legelők feljavítására. Tapasztalatból tudjuk, hogy a kifejtett múnka értéke nem tértilt meg a széna termésének növekedésében, mert a műtrágyákat olyan hasznavehetetlen területekre is kiszórták, melyek fekvésüknél fogva, az értékes tápanyagok adagolása ellenére is csekély hozamokat adtak. Szinte gyakorlattá vált, hogy minél több rétet, legelőt javítottunk meg, annál rosszabb volt a termés, mert az intenzívebben termő takarmányterületek gondozására igen kevés súlyt fektettek A mezőgazdaság élenjáró dolgozói és a szakemberek egyaránt a mű trágyák gazdaságos felhasználásá ra figyelmeztetik szövetkezeteseinket, akik eddig nem mindenütt tudatosították egyenlő mér tékben az ipari eredetű tápanya gok jelentőségét. A téli évadban az élet behúzódik a falvakba. A parasztember a kényszerpihenőt azért soha sem töltötte tétlenül. Olvasott, tanult, kijavította a szerszámait, hogy kikeletkor nagyobb tudással, felkészülten kezdje meg a termelő munkát. A régi jó hagyományok hoz híven ezt a gyakorlatot, ma gasabb színvonalon tovább kell folytatnunk. Tavaly egyes járásokban, községekben igen jól szervezték meg a szövetkezeti tagok téli oktatását, akadémiákat, munkaiekolákat és szakmai köröket létesítettek. Ezeken a megnyilvánulásokon az illetékes gazdaságok eredményei, hibái alapján szako sftották az előadásokat, és a tanulmányi anyagot szakavatott előadók ismertették. A járási nemzeti bizottságok ezúttal is gondosan készülnek a szövetkezetesek téli iskoláztatására, de ebben a tevé kenységükben a termelési igazga tőságoknak hatékonyabb Segítséget kell nyújtaniuk. Tudás nélkül ma már egy szövetkezeti tag sem boldogulhat eredményesen. Korunk számos példája igazolja, hogy csupán a szorgalom és az igyekezet nem elegendő a termelés fokozására. Például hiába fejezzük be előbb a szántást, végezzük el agrotechnikai határidőben a vetést, ha a talajszerkezet megjavítását elhanyagoltuk, szakszerűtlenül alkalmazzuk a műtrágyákat, ettől nem lesz több gabona, sem takarmány. Az agrotechnikai határidőkön kívül tehát a szövetkezet mai gazdájának a különböző beavatkozások folyamatát, rendszerét is Ismernie kell. Ugyanez vonatkozik az állattenyésztő-csoport tagjaira, sőt a zootechnikusokra is. Vegyiparunk a kísérleti és kutató intézetek segítségével számtalan, különböző hatású antibiotikumot állít elő. Felhasználják-e szövetkezeteinkben ezeket a takarmányízesítő, erjesztő és a tápanyagokat előhívó készítményeket? Sok helyen talán nem ismerik ezeket az anyagokat, mert ha ismernék és alkalmaznák, akkor több lenne a tej, a hízómarhák, sertések többet szednének magukra, az élelmiszerellátást is lényegesen gazdagíthatnánk. E kérdések elemzésére, a tudományos Ismeretek elsajátítására éppen a megrendezendő szövetkezeti munkaiskolákban, egyéb szakmai jellegű tanfolyamokon nyílik alkalom. Az idei esztendő komoly próba elé állította a mezőgazdaság dolgozóit. Am csak ott álltak helyt derekasan, ahol a műszaki feltételeken kívül a szaktudás elmélyítéséről is gondoskodtak. Ha az elkövetkezendő időszakot mezőgazdasági üzemeinkben valóban a jó szakmai, műszaki felkészülésre használják fel, könnyebben Járhatjuk a közös cél felé vezető utat, melyen elindultunk. I Fellőtték a Kozmosz 22-t a Szovjetunióban Moszkva (QTK) — A TASZSZ jelentette, hogy 1963. november 16án a Szovjetunióban fellőtték a Kozmosz 22. mesterséges holdat. A szputnyikon tudományos műszereket helyeztek el a TASZSZ által 1962. március 16-án ismertetett programnak megfelelő további űrkutatás folytatására. A szputnyik rátért pályájára, amelynek jellemző adatai a következők: keringési Idő 90.3 j>erc, legnagyobb eltávolodás a Föld felületétől (apogeum) 394 km, legkisebb eltávolodás (perigeum) 205 km, a pályasíknak az Egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 64 fok 5B perc. A tudományos berendezésen kívül elhelyeztek a szputnyikon: egy rádióállomást, mely a 19 995 megahertz frekvencián dolgozik, rádióberendezést a pályaelemek mérésére, rádiótelemetrikus berendezést, amely adatokat juttat a Földre a műszerek és a tudományos készülékek működéséről. Kiutasították Barghoornt a Moszkva (CTK) — Mint már közöltük, a napokban a szovjet közbiztonsági szervek letartóztatták a kémkedő Frederick Charles Barghoorn amerikai állampolgárt, aki turistaként járt a Szovjetunióban. A vizsgálat során bebizomyosult, hogy Barghoorn a Szovjetunióban kémkedett. A szovjet szerveknek bizonyítékaik voltak bűnvádi eljárás indítására Barghoorn ellen. A szovjet kormány azonban tudomásul vette, hogy a legmagasabb amerikai hivatalos személyeket aggasztja Barghoorn sorsa, s ezért úgy határozott, hogy Barghoornt kiutasítja a Szovjetunióból. Hiába a fagy és hó, a kelet-szlováklat posta alkalmazottai minden akadály ellenére serényen dolgoznak valahol a kelet-szlovákiai síkságon. (J. Vlach felvételei Több kezdeményezést a szocialista munkaversenyben Tartós fordulatot a közlekedési dolgozók munkájában Az olomoucl vasúti gócpont dolgozói kezdeményezték azt a felhívást, amellyel mlnden közlekedési dolgozóhoz fordultak, hogy minél előbb kezdjék meg „a példás munka hónapját". Természetesen nincs egyszerű akcióról szó, hanem arról, hogy a közlekedési dolgozók minél előbb tegyék meg az első lépéseket egy gyökeres és tartós fordulat felé, mely lehetővé tenné a vasúti közlekedésben előforduló fogyatékosságok fokozatos kiküszöbölését. Az akció célja elsősorban a vasúti közlekedés ütemtervének eddiginél lényegesen jobb teljesítése. Magától értetődő, hogy a kezdeményezőnek példát is kell mutatnia. Az olomouci vasutasok ezt tudatosítva vállalati felajánlást tettek. A fűtőház dolgozói e kötelezettségvállalás keretében megígérték, hogy az októberi évzáró taggyűlésig 30 ezer korona értékű 3890 munkaórát dolgoznak le terven felül. És az eredmény? Több mint 4 ezer korona értékű 5800 munkaórát dolgoztak le. Ez azonban még nem minden. A téli hónapokban, amelyek nagyon próbára tették a vasutasokat, az engedélyezettnél két és félezer tonnával több tüzelőanyagot használtak el és több mint 2,9 millió koronával túllépték az előirányzott önköltség keretét. A harmadik negyedévben azonban „kiegyenlítették számlájukat". Több mint 8500 tonna tüzelőanyagot és a béralapból több mint 2 millió koronát takarítottak meg, de emellett 110,6 százalékra teljesítették a tonna-kilométerekben kifejezett tervet. JÓ PÉLDA Az olomouci vasutasok felhívására az elsők között a Ceské Budéjovice-i vasúti alkalmazottak válaszoltak értékes kötelezettségvállalásukkal. Megfigyelték, hogy több mozdony gyakran fölöslegesen vesztegel. A Ceské Budéjovice-i vasúti gépészek most „önkéntes diszpécserszolgálatot" teljesítenek, vagyis mindenütt segítenek, ahol ez szükségesnek mutatkozik. Ezenkívül kötelességet vállaltak, hogy a Plzeňbe irányított tehervonatokat az előírt mennyiségen felül további 200 tonnával terhelik még. TÚLTELJESÍTIK A TERVET A CSKP XII. kongresszusának üzeme megtisztelő címet viselő déCIni vasúti műhely dolgozói számos jó eredménnyel dicsekedhetnek. Ez év harmadik negyedének végéig 24 vasúti kocsival többet javítottak, mint ahogyan kötelezettségvállalásukban megígérték. Ez év elejétől az állami tervben előirányzottnál 275-el több négytengelyű, nagy befogadóképességű teherkocsit hoztak rendbe és bocsátottak a teherforgalom rendelkezésére. Az év elejétől 109,9 százalékra teljesitik a teljes termelési tervet, ezenkívül 5,5 százalékkal csökkentették az önköltséget. Megígérték, hogy ez év végéig 74 000 koronát takarítanak meg a B-alap számára s jelentősen csökkentik az elektromos energia és a tüzelőanyagok fogyasztását. A KATONÁK IS SEGÍTENEK A vasúti katonai alakulatokban szolgálatot teljesítő fiatalok is jelentős segítséget nyújtanak. Így például októberben készségesen segédkeztek a tflneci Vasmű iparvágányának karbantartásában és mintegy 130 százalékkal túlteljesítették az előírt normákat. Az egyik katonai alakulat a tervben előirányzott munkák elvégzésével több mint 8 millió koronával gyarapította a kincstár vagyonát. ÚJRA FELFELE TELJESÍTIK AZ AKCIÓTERVET • AZ ÁLLATGONDOZÓK KITETTEK MAGUKÉRT • A NŐBIZOTTSÁG KITŰNŐRE VIZSGÁZOTT • MEGTEREMTIK A TOVÁBBFEJLŐDÉS ALAPJAIT Ogy hat évvel ezelőtt a zétényl szövetkezetet a járás legjobb mezőgazdasági üzemei között emlegették a királyhelmecl körzetben. Olyanok ls akadtak, akik azt állították, hogy a Bodrogközben a zétényi EFSZ-nek nincs j>ár]a. Ami ezt illeti, volt is mire alapozni az ilyen kijelentéseket, mert két-három éven keresztül ők fizettek legtöbbet a környéken a ledolgozott munkaegységekre. Márpedig ismert dolog, hogy a szövetkezetek erősségét általában a munkaegység értékével mérik a mezőgazdasági dolgozók. Egy kis megtorpanás A zétényi szövetkezetesek azzal az előnnyel indultak el a közös gazdálkodás útján, hogy nem kellett mindjárt a kezdet kezdetén milliókat beruházniuk a gazdasági épületekbe. Az akkori állománynak megjárta a rájuk maradt major. A tagság szorgalmával nem volt baj, a munkaerőhiányt a gépállomás gépei pótolták, így a kevés kiadás mellett érthetően és állandóan növekedett a közös gazdaság, illetve a tagok tiszta jövedelme. Igen, az Ilyen alapokra épült közös gazdaság néhány évig nemcsak versenyképes volt a környékbeliekkel, hanem bizonyos helyzeti előnyt is élvezett. Am az öreg épületben a sertések mellett a patkányok például hatványozott gyorsasággal szaporodtak, velük szemben a járásszer te híres Bukus sertésgondozó ls tehetetlen volt, s mint mondta: — A takarmányban több kárt tesznek a patkányok, mint a sertések. Ez csak egy példa arra, hogy a régi „alapok" már nem ontották úgy a pénzt, mint kezdetben. Kórszerűsítenl kellett a gazdaságot, ahhoz meg pénz, azaz befektetés kellett, ami nem csupán a beruházási hitelek növekedésével Járt, hanem legalábbis átmenetileg az egy munkaegységre jutó tiszta, elosztható jövedelmet ls megcsappantotta. Nem csoda, ha azokban az években igen kevés fiatal ragadt meg a közösben s az alapító taigok közül ls sokan már-már a szövetkezet válságáról kezdtek beszélni. A pártszervezet helytállt Nem valami egyedülálló Jelenség volt ez. A szó szoros értelmében vett nagyüzemi mezőgazdálkodásra, a korszerű termelésre való áttérés sók mezőgazdasági üzemben komoly problémákat hozott felszínre. Egyes helyeken talán még többet, mint maga a kollektivizálás. Z é tény ben ebben az Időszakban mindenekelőtt a falusi pártszervezet állt a vajúdó közös gazdaság „betegágyánál". Nem volt könnyű a „gyógykezelés", mert a kapitalizmusban nevelkedett szocializmust építők, szemmelláthatóan gazdagodó szövetkezetesek elsősorban nem a szövetkezeti gazdálkodás korszerűsítéséből, a felelősségteljesebb munkából, hanem a pénzből akartak többet. Éppen ezt a többet kellett biztosítani mind a termelés, mind a jövedelem növekedése terén a gazdálkodás korszerűsítésével. Harc volt az, méghozzá a javából, hogy az állandóan szaporodó állatállomány számára egymás után épültek a korszerű gazdasági épületek, hogy magasabb szintre emelték a gépesítést, hogy a kishozamú rétből és legelőből egyre nagyobb területet változtattak szántófölddé, hogy döntő fordulatot értek el a talajerőgazdálkodásban stb. Igen, harc volt, (Folytatás a 2. oldalon) i