Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-16 / 316. szám, szombat

Csehszlovákia Kommunista Pártja a szocializmusért és a kommunizmusért vívott harcban ANTENNA-HISZTÉRIA A FENTI JELSZÓ blatt meghirdetett képzőművészeti perseny harmadik szakaszának ered­ménye a minap ke­rült a nyilvánosság elé. A Szlovák Nemzeti Tanács és Szlovák Képzőmű­vészeti Alap írták ki a CSKP 40. év­fordulójára e Jelen­tős tematikájú ver­senyt, melynek anyaga a Doszto­jevszkij sori Mű­vészház tárlatán Szerepel november havában. Az idei és a Jövő évi befejező szakasz a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójára való tekintettel en­nek az áldozatos harcnak társadal­munk fejlődésében való Jelentőségét hivatott megvilágí­R. Uher: A Szlovák Nemzeti Felkelés terve (gipsz). világ mélybe hullott embereire s az általuk okozott szenvedésekre emlé­keztet. Kulichnak, a harmadik díjas szobrásznak új technikájú, hegesztett kettős fém szoborcsoportján a külde­téstudattól átszellemült arcú CIrillt és Metódot formálta meg hatásosan, bizonyos fokig bizar és Jellemző aránytorzításokkal. — Tóth P. Parti­zánjai megformálásában Igyekezett megtalálni azt a körvonalat, mely a mozdulat és indulat képzetét kelti.— Uher lényegre törő látásmóddal, ösz­szegező formálással konstruálta a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékmű­vének tervét: a lebírhatatlan érc­ökölben fellobbanó fáklyát. Jutalmat kaptak még Moťovský újhangú szo­borcsoportjai, Hovorka ás Kavecký sikerült plasztikái. A fekete-fehér művészet alkotói közül Szabó Gyula mester „íme az élet" fametszet-ciklusát tüntették ki első díjjal. A klerofasizmus dühöngé­sének ábrázolásában az elítélteknek mindhalálig az eszméhez való ragasz­kodásában alkotójuk magatartását, fi­lozófiáját tolmácsolják a látomás emlékmüvének szintjére emelt lapok. Töretlen opti­mizmusára költői nyelven formai tö­kéllyel utal az Ojnak születése s a sorozat címlapja. — PavliCková (II, díj J Szlovák Nemzeti Felkelés ciklusa a fasizmus irracionális őrületét, az ellene vívott harcot, a foglyok felsza­badítását, a Vörös Hadsereggel való találkozását folthatású elmosódó fe­lületekkel, jelképszerű általánosítás­sal, érett művészettel fogalmazta meg.- — Kulhavý öt grafikai lapja (III. díj) a kőrajz érzékeny finomsá­A FALRAGASZ művelői közül máso­dik díjat kaptak: C. Pechr, a „Béke technikájával" és Riškovič, a Fegyver­telen békééért plakátja. — Harmadik díjat kapott Lupták kifejező falraga­sza és Veselý Háború és a fasizmus ellen tiltakozó plakátja, valamint Ba­tani, mégpedig fi­gurális, azaz ábrázoló s nem abszt- Külön Jutalomban részesült Weiner­rakt művekkel. Král Imre sorozata: a „Fa". Az év A művészek a versenyben a tava- hónapjainak keretében ad hírt a lyinál nagyobb számban vettek részt, szlovák faluról, mégpedig életképek­pzzel is tanúsítva, hogy a pártot tár- ben, melyeknek tartalma érzést éb­sadalmi tudatot formáló munkájá- reszt s a párbeszéd közvetlenül indul ban támogatni kívánják alkotásaikkal, meg a festmény és nézője között. — Az eredmények igazolják, hogy szo- M. Pagtéka is különjutalmat kapott, cialista kultúránk alkotó folyamata Partizánjainak világos, geometrizáló fokozatosan elmélyül, tudatosodik és alakjai jelzésszerűen emelkednek ki eszmeileg gazdagodik. A fejlődés dia- a háttér sötétjéből, a színek ellenté- gával tükrözi a tartalomban való el­lektikájának egyik törvényszerűsége a tével éreztetve a belső feszültséget, mélyülést, ma harca a tegnappal — a holnapért. — A hét jutalomban részesített festő Az idejét múlt, részletező, elbeszé- közül csupán E. Lehotský idősebb lő stílusnak immár fölébe kerekedett nemzedékbeli. A nemzeti felkelés adta az újabb, Rövidítésekkel, jelzésekkel valóságélményét megkapó átérzéssel dolgozó irányzat, mely a megismert idézik a drámai hegyvonulatok, a dl­külső válságot egyre Inkább a mű- namikusan gomolygó felhők alatt vo­vész belső világán keresztül tükrözi, nuló partizánok, s a falujuk, melyre azzal a törekvéssel, hogy a szemlélő- a múlt rontó erői nehezedtek. — ben érzelmi visszhangot keltsen. A kiállításon felvonultatott alkotá­sok elemzésénél megállapítható tar­talmi lgényességű művészetünk aktív részvétele a társadalomban. Az a ko­moly törekvés nyilvánul meg a leg­több művészben, hogy korunkról, a ma emberéről s önmagáról tanúskod­jék s az életbe alkotó módon szóljon bele. Erre csak igaz és új mondani­valójú művek hivatottak, melyek a kor s alkotójuk sokrétűen bonyolult életérzését és esztétikai eszméjét fe­jezik ki. A 341 MŰVEL jelentkező 100 mű­vész közül az idősebb nemzedék mel­lett túlnyomó többségben a fiatalok léptek fel. Az új és nem szokványos formanyelv kialakítása mellett gond­juk van alkotásaik mélyen átgondolt erkölcsi és eszmei tartalmára. A bí­ráló bizottság 39 szerző 126 alkotá­sát díjazta. Kik a verseny nyertesei? A festészetben, melynek átlagos színvonala a tavalyinál kiegyensúlyo­zottabb, az első díjat M. Laluha nyer­te el. Dekoratív hatású vásznai a fa­lut, a felszabadult embert, nem az egyént, hanem a népet, annak szer­vezett kollektív tényezőt képező ere­jét fejezik ki. A vörös-fehér-feketa hármas hangzatra épült kompozíció­ból érzéki melegséggel csendülnek _ A többi fiatal jutalmazott már tá­egymásba a színek. — A harmadik Vol áll a szokványos előadástól. Bar­díj egyik nyertese J. Zelibskýnek a tošíková szuggesztív színhatású, erő­Szlovák Nemzeti Felkelés cimű so- s en sűrítő fogalmazásban állít emléket M'. Laluha: Este (olaj). čik a Bundeswehr ellen mozgósító' rajza. A díjazott és jutalmazott műveken kívül még Jó néhány elfogadott, igé­>1 másodtk emeleten lakom, amely­re éppen 48 lépcső vezet jel. Fölöt­, tem már csak a tető van és hát ezzel ; a tetővel lenne a baj.../ A tető ' ugyanis nyugodtan viselhetné a Min­; tavásár vagy Kiállítás a levegőben ;elnevezést, mivel a különféle három, ' öt, tizenhatrészes és „fésű" nevet vi­selő televízióantennák valóságos ;antenna-erdőt képeznek rajta. Az antenna többféleképpen kerül a tetőre: vagy a televíziós szolgálat • szakemberei teszik fel szakszerűen, vagy pedig a „gaz­da" (a továbbiak­éban: kontúr) teszi fel kontármódra. Ha a kontár teszi fel, akkor az an­[ tenna nincs leföl­delve és csupán a villámok szolida­ritásának köszönhető, hogy a szom­'.szédos térség fáiba ütnek, nem pedig ' az Igazán csábító, hosszú csövön az ég i felé nyúló vasrudakba. Ezenkívül a \ kontár-antenna még búg is, mint mi­kor a háború idején nehéz bombák­' kai megrakott repülőgépek zümmög­itek a fejünk felett. A repülőktől már nem kell félni. Annál inkább egy ár­tatlan, meteorológiai műszerrel alig ; kimutatható gyenge szelecskétől, mert •az ötágúak, tizenhatrészesek, „beger­' jednek", és az Idegekre különösen ható, pokoli hangulatot előidéző zú­gásba kezdenek. A tető „természetrajzához" tartozik még, hogyha nincs villám és szél, ak­kor örökké kopácsolnak, fűrészelnek, ' cserepet szednek (de még többet tör­nek) rajta; vésnek és betonoznak és bárkit megszégyenítő egyensúlyérzék­kel úgy közlekednek a kúpcserépen, mint a békés polgár vasárnap dél­előtt a korzón. Ismerek fanatikus motorosokat, akik ! beindítják a motorkerékpárt és meg­I szállottan nézik, amint megy a ma­> sína. De sem ők, sem a szalvéta- és \ gyufaskatulyacímke-gyűjtők nem ha­sonlítanak az antennásokhoz. Az an­• tennások messze megelőzik a kor I technikai lehetőségeit, ők ugyanis | Stockholmra és Szingapúrra, Brüsszel­1 re és Sydneyre vagy valamelyik égi­\ test kozmovíziós adására vadásznak. ; Ezért sok az antenna, a zúgás a te­< tőn, a kopácsolás, a cseréptörés és a tetőnfárás. Két ilyen antennás így beszélget fl vállalatnál órabérben: — A Kázmérnak tegnap bejött Ki­jevi — Milyen antennája van? Válasz helyett ceruza, papír kerül elő és bonyolult vonalrendszer ala­kul ki: dipólok és reflektorok, zavar­gásfogók ... sokkarú és szívókáfú tengeri szörny: alakul a papíron a csodaantenna ... Aztán jönnek a co­lok, centik, deci- és mikrométerek: az antenna csövei­nek az átmérői, a mikrovolt-hozam és lassan három óra lesz, mire fúj a gyár és kezdődhet a tetőre mászás, a cseréptörés, sa­többi, satöbbi ... Az antennások kasztján belül vaň egy másik típus ts: ő csak próbál. Napjában hatszor, nyolcszor. Ilyenkor állít, forgat, betájol, hogy közben a képernyőn lezajlik a sugárzott prog­ram nagy része (vagy csak vonal­tenger látható a régenvárt színházi közvetítés helyett), nem lényeges, fontos, hogy mekkora a kontraszt (ha van egyáltalán) s hogy milyen a vé­tel (szintén ha van egyáltalán). Az antenna-hisztéria lassan de biz­tosan már engem ts magával ragad. Holdas estéken azon kapom rajta magamat, hogy az „ég lámpása" he-, lyett a félárnyékban pompásan kiraj­zolódó antennákat nézem a tetőn, s ha valami új típuson akad meg a szemem, olyan határtalan az örömöm, mint azé a csillagászé, akt új égites­tet fedez fel a Venus közelében. A házunk tetején is új antennára bukkantam a napokban, flárom egy­mástól bizonyos távolságra elhelye­zett, előre egyre kisebbedő kockák. Valóságos csoda! Mint szomszédom — a kontár antenna-tulajdonos — új­ságolta, egyelőre még nem „hoz" semmit, dehát mi sem születtünk böl­csen a világra. Fontos az, hogy van és ilyen még eddig egy háztetőt sem ékesít. — Hogy már két éjjel nem hunytam le miatta a szemem, oly po­kolian búg az őszi szélben? Ugyaii kérem! Fontos, hogy a mi házunkon van. Tegnap is vagy hatan nézték másfél órán át. Ennyit csak megér az a kis virrasztás, nemde?... CSALLÚKOZI LAJOS Muzsika az országúton rozata. A pasztell egymásba olvadó a felkelésnek. — Krajcová metaforá- nyes alkotás is szerepel a tárlaton, „ — ť lrnnlrn^t Ao m íTTűl n • I • . 11 1 i ' ' , . .. . Szálad a gépkocsink a zöldmundé­I ros, magas jegenyefák között. Lehú­; zom a gépkocsi ablakát, s amint ' szembe száll s hajamat borzolja a ! szél, arra kérem a vezetőt: hajtson ; kissé lassabban, hadd érezzem minél tovább az üde táj, a tiszta levegő \ s a napsugarak örömét. Az úthajlat­; nál egy tarisznyás ember tűnik fel. Látom, hogy lehajol, tán gyomot sa­! rabol vagy lapátol? Emeli a szerszá­; mot, meg-megáll a munkában s ki­' egyenesedik, majd ismét nekilát s bé­\ kés tempóban dolgozgat tovább. — Jó nyugodt pálya ez, — mondja ; a sofőr, míg lassan közeledünk az ; országúti emberhez, kinek a hivatását • még ma is e szóval jelölik, „útka­! paró". — Jó levegőben, csendben, bé* ; kén, szelíden éli a napját. Itt nincs 1 se gáz, se gőz, se füst, se lárma. Nyugodtan tisztogatja az utat, és tga­[ zán nem kell hajtania magát... — Csak éppen egy kicsit unalma­; san telik az ideje... — mondom erre ; — mert hiszen magányos, akár a re­Imefe... unatkozhat, hiszen reggeltől estig nem hall itt egy árva szót, nem beszél senkivel... Odaérünk, — az ember arcán de­rült figyelem, mintha valahová befelé figyelne. Lassan elzúgunk mellette; a motorberregésre felveti fejét, kizök­ken mély elmerültségből, s felénk pillant. Tekintetében valami szelíd szemrehányás, mint akit megzavartak. Egy pillanat... Es muzsikát hallok, nyilván arra figyelt olyan nagyon. Egy keringő egyetlen akkordja zeng fel, megcsap, akár a jóillat, egyetlen kedves, háromnegyedes ütem, mely gyengén, elhalón árad utánunk még egy lélegzetnyi ideig. Ogy nézek vissza, mint aki cso­dát látott, hallott. A dallamot elsza­kította már tőlem a távolság, csu­pán az embert látom még ott, kicsi­nyedve... — Hallotta? — kérdem a gépkocsi­vezetőt, s az bólint és mindentudón nevetve mondja: — Hallottam hát. Ugye, hogy nem unatkozik az útkaparó, Pompás kis táskarádió zenél, szaval, mesél a ta­risznyájában... BARÁT ENDRE színeivel rögzíti konkrét és mával sa n fejezi ki a felszabadult népi meg­összefüggő élményét, melyet az érzés mozdulás vörösen, elfojthatatlanul fel­őszintesége hevít. — V. Zilinčanová csa p6 lángját, és az ember törhetet­szintén harmadik díjas, Olvasztárok lenül szenvedélyes akarását. — Krivoš menete című képével. Lefokozott szí- a Háború Torzójáról szól erős áttétel­nű, laposan kezelt, jó rajzú, határo zott arcú figurái a szocializmus és a technika öntudatos munkásai. — lel, heves ecsetjárással, a zsírosan fénylő, olajfesték szeszélyesen egy­másra rakott rétegeinek struktúrájá­val. — Kulhavý egyik vásznát, a Pihe­nést szürrealista elemekkel gazdagít­ja. Majd a németalföldi H. Bosch apokaliptikus látomásainak s Goya mába érő grafikáinak a forró fantá­zián és szubjektivitásán átszűrt véres valósága, sőt S. Dali túltengő képze­letének ösztönző hatása alatt festi meg a Háború haldoklását. — A. Mier­tušová fémesen csillogó monumentá­lis díszítő tervet készített a Föld vonz­erejét legyőző ürrepülőnőről, ami megfelelő építészeti keretben, Intar­ziában, kitűnően érvényesülhet. — Pú­öek nitrolakk képecskél átfogalma­zott folklór hatásúak. AZ IGÉNYES MÜVEKBEN bővelke­dő szobrászat első díját Kompánek plasztikáinak ítélték oda. A dombor­művű Elesett Partizán a halál merev­ségében is őrzi a hősi elszántság mozdulatát. Az új életet Jelző Men­guSovcei Szövetkezetesek csoportjá­nak Jellegzetesen szögletes, laposra stilizált figuráiban végleg felszámol a szobor zárt egységével. — JankoviC (második dlj) merészen kísérletezik az anyag lehetőségeivel. Kompozíció­jában: a ,Nemeckában egy meglódult melyek a művészek véleményének és ízlésének harcát, részben a jelennek a múlttal való szembefordulását tük­rözik s azt a bonyolult belső küzdel­met, melyet a tartalomnak a művészi ábrázolás kereteibe való szorítása igényel. — Egy alakulóban levő stí­lus keresésének, formálásának va­gyunk tanúi. Egy irányzatnak, melynek tisztje az embernek, mint a társada­lom tagjainak megjelenítése s mely egyúttal korunk szellemi és gazdasági arculatának jövendő megőrzője kíván lenni. — Oj és haladó művészetet vár a kor. Az alkotók az esztétikai dog­matizmus szorításából kiszabadulva a győztes szocializmus eszméinek és életérzésének lesznek méltó kifejezői. / Bárkány Jenőné DUNASZERDAHELYEN a Csemadok, az üzemi klub valamint a művelődési otthon szereplőiből álló Csallóközi Színház az üzemi klubban ma 19. órai kezdettel mutatja be Peter Kar­vaš Antigoné és a többiek című szín­művet. • A Svet Sovétü könyvkiadó vál­lalat Ifjú szovjet költészet címmel antológiát ad kl, melyben azon leg­tehetségesebb fiatal szovjet költők művelt válogatta össze, akik a XX. és XXII. kogresszus után léptek az Iro­dalmi életbe. Ezt a kötetet az ukraj­nai és grúziai fiatal költők műveiből válogatott kiadás fogja követni. Szép formában, a már megszokott KSP BwBTBffi: ^ TTTF'^KlBIsll gazdag tartalommal megjelent az új Nép- ^HHES^NSput m, CTWBMj naptár. Az évfordulókhoz Igen jó eliga- •ngRpMSE zltóval szolgáló, hagyományos esemény- ''f^mS^^jSKgffKl naptáron kívül igen gazdag a kiadvány kép-, valamint irodalmi anyaga. A kife- BHMtäggplU >-, JR Jező és szebbnél szebb mélynyomású ké­pekkel illusztrált rövid riportok, beszá- ^^HHHHHK (fl^^HBWS ^KH mólók és tudósítások többek között hírt adnak bel- és külpolitikai események- Hk|||||S Jl TSBS áPjfi röl, Iparunk és mezőgazdaságunk ered- MHŽ8R iTtfcNfcW- flľ sU SH ményeiröl, népünk kulturális életéről, ^^HRHynw F># természeti és emberalkotta érdekességek- Hrav^ ^OSHI 1 v ről, furcsaságokról. Az Irodalmi rész BBöfv jÉMílfe^É^aí^^SJ Janko Jensenský, Móricz Zsigmond, Ján Hjjff k fp Neruda, Sellyei József, Karel Capek, Ha « .Ljj Hemmlngway, Irving Shaw, Peter Sever, UH Dominik Tatarka, Szergej Antonov, Fet­rőczl Bálint, Szabó Béla, Szarka Lovlcsek Béla, Bábi Tibor, Csontos Vil- ^IHSnBH^H^^^H^^HI^I mos, Mács József, Egri Viktor, Tóth Mi­hály és más külföldi, valamint hazai cseh, szlovák és magyar író művét tar­talmazza. Változatos érdeklődést elégít kl a ter­mészettudományos írásokat közlő rész is. Itt többek között Az asztrológiáról, Kozmikus csaták és nyereségek, A ke­reszt és a kard jegyében, Csodák és baktériumok és a A vízözön című cikkek olvashatók. Az új Népnaptár a sportról sem feled­kezett meg. Kl volt az olimpiai Játékok megalakítója? címmel közöl érdekes be­számolót. A kiadvány a keresztrejtvény­fejtőkre, a gyerekekre, valamint az Ifjü mamák, a Vendéglátás, terítés, tálalás I Mt PHAPTÁB 18 84 j és a Mit, mennyit és mikor együnk? című cikkekkel a gazdaasszonyokra IS gondolt. Az új Népnaptár anyaga érdekes, vál­tozatos, sokféle Igényt elégít kl. A kö­zölt írások nemcsak műfaj szerint (elbe­szélés, vers, regényrészlet, beszámoló, riport) hanem szerzők szerint is (hazai magyar, cseh, szlovák, szovjet és haladó nyugati) — arányosan oszlik meg. Je­lentős értéke az új Népnaptárnak, hogy sok benne az eredeti írás. (bj| ÜJ SZŐ 8 * 1963. november 18, /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents