Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-16 / 286. szám, szerda

: * A Liptovský Mikuláš-i Stavoindustria nemzeti vállalat dolgozói számos új műhelycsarnokot és más épületet építenek a breznói Hídgyárban. Képünkön a 2-es számú műhelycsarnok, amelyen az építőipari dolgozók most végzik a befejező munkákat. (F. Koclan felvétele — ClK) HOL AZ OLLÓ ? ITT AZ OLLÓ TELI A RAKTÁR, ÜRES A PINCE Ä ROZSNYÓI JNB kereskedelmi 'szakosztályán gyakran cseng a telefon. Egyszer a burgonya, máskor a szén felől érdeklődik valaki. Sok az érdeklődés, mert a közelgő tél mindkettő beszerzését sürgeti. Hronec Juraj, a JNB kereskedelmi bsztályának közgazdásza a járás szénellátási mérlegén dolgozik. Amint az arcáról le lehet olvasni, elégedett. De vajon elégedettek-e a járás lakosai? — A szénellátás terén az idén Jobb fe helyzet, mint az elmúlt évben — mondja Hronec elvtárs. Október 1-lg a középületek szükségleteit 90, a háztartásokét pedig 70 százalékra kielégítettük. Ügy számítjuk, hogy november végéig minden háztartást ellátunk szénnel és a Jövő év első negyedében mutatkozó szükséglet 20 Százalékát már az Idén biztosítjuk, Illetve tartalékoljuk. A Járási nemzeti bizottság említett fcsztálya és a szénraktárak Igazgatósága tervet dolgoztak kl a szénellátással kapcsolatban. Minden község helyzetét külön-külön mérlegelték. Figyelembe vették, melyik községhez közelebb az erdő, mint a szénraktár. így született meg az a határozat, hogy hét község tüzelő-Igényét fával elégítik kl. A városokban 20, a falvakban pedig 13 mázsa szenet kap minden háztartás. (Az utóbbinál arra számítanak, hogy szénszükséglétükét fával egészítik kl.) E határozat betartását, valamint az ellátás folyamatosságát az e célra létesített operatív bizottság ellenőrzi, amely szükségszerűen ülésezik. AZ IRODÁBAN OJBÖL BERREG A TELEFON. Hronec elvtárs a kagyló után nyúl. — Az egyik tehergépkocsi Ismét felmondta a szolgálatot, mondja egy bosszús hang a fülhallgatóba. Több mint háromezer tonna szén tartalékunk van, mégis lassan halad a lakosság szénellátása. Mitévők legyünk?!... Értesítem a kerületi Igazgatóságot ... Közben megérkezik Tomčo Ondrej, a szakosztály vezetője, neki újságolja a nem kellemes hírt. — Többször előfordul, hogy az autók kiesnek a forgalomból — mondja válaszként Tomčo elvtárs. Hat szénraktár van járásunkban, autó pedig csak három. Ebből kettő már négy generáljavításon ment keresztül s így az autók szállítási Időtervét csak 86 százalékra teljesítik. Jövőre ígértek két gépkocsit, de ez sem lesz elég. — S a gépkocslforgalml vállalat? — Kisegít, de nekik ls elég dolguk van, a cukorrépa, a burgonyakampány... . .. A RAKTÁRBAN VAN ELEGENDŐ SZÉN, több is a tervezettnél, mégis a járás lakosainak 30 százaléka még szén nélkül van. Igaz, a szén minősége nem a legjobb, és mindenki csak kokszot akar vásárolni. A rozsnyói járásban mégis a legnagyobb problémát a szállítás okozza, mivel a hat szénraktár közül csak a rozsnyói rendelkezik tehergépkocsival. A többi raktár vagy a helyi szövetkezettel vagy a közszolgáltatási üzemmel kötött szerződést a szállításra. Pelsőcön Is az EFSZ biztosítja a szén szállítását. De vajon Ilyen sürgős mezőgazdasági munkák Idején helyes-e, ha a szállítási eszközöket az EFSZ-től vonják el, mikor ezekre ott is nagy szükség van. A szénraktár dolgozóinak dicséretére legyen mondva, az Idén még nem fizettek fekbért, annak ellenére, hogy a szénkirakás gépesítése a legalacsonyabb. Az üzem dolgozói ünnepnapot sem ismernek. Az azonban őket is bosszantja, hogy a raktárban növekedik a készlet, s a lakosság Igényét nem tudják kielégíteni, mivel a szállítás nehézségekbe ütközik. Igénybe lehetne venni magánfuvarosokat ts, ők sokat segíthetnének. A JNB kereskedelmi szakosztályán azonban más véleményen vannak. — Felhívtuk a szénraktárak vezetőinek figyelmét, hogy a magánfuvarosokkal ne szállítassanak szenet — mondja Hronec elvtárs. — ??? — Ugyanis akkor nem teljesítenék a lakosságtól eredő bevételek tervét?! Helytelen nézet. Mintha nem tudnának különbséget tenni, hogy a lakosságtól eredő bevételek tervének teljesítése (fuvardíj], vagy a járás lakosainak mielőbbi szénellátása-e a fontosabb. Kétségtelen, hogy az utóbbi, s minden eszközt igénybe keil venni, hogy mLnden háztartás a legrövidebb időn belül szenet kapjon. A TÜZELÖANYAGELLATASI OPERATÍV BIZOTTSÁG felülvizsgálhatná a Jelenlegi helyzetet, amelyre egy gyermekjáték szövege, a „hol az olló, Itt az olló" a legjellemzőbb. Mert Rozsnyón, noha szén van a raktárban —, még sincs szén a pincékben. -néJíaÜúm Mária Zelibská kiállítása Mária Zelibská közkedvelt és élvonalbeli illusztrátorunk a prágai Iparművészeti Iskolában Kysely mesternél, a Képzőművészeti Akadémián Simon professzornál végezte tanulmányait. A festészet és a rajz felé tájékozódott kezdetben. Művészi fejlődésének jelentős állomását jelzi a siker, melyet 1937-ben ért el, mikor a párizsi világkiállítás csehszlovák pavillonjának mennyezet festését az ő tervei alapján végezték. Később a könyvillusztrációt részesíti előnyben, s ez mai művész! termésének ls zömét képezi. Rendkívül termékeny művész, rajzai majdnem 50 Irodalmi művet, köztük Kostra és Plávka versköteteit, Kuo Mozso és Pram Csanda, Érben és Hrubin meséskönyvelt ékesítik. 50. születésnapja alkalmából meghitt ünnepség keretében korszerű környezetben, a Steiner utcai Könyv Házában nyílt meg művelnek kis kiállítása, melyet a Mladé Letá Könyvkiadó s a Gyermekkönyvek Barátjainak Klubja rendezett. A hat évvel ezelőtti egyéni tárlata Inkább viszszapillantó jellegű volt. Művelnek gazdag, évek tevékenységét felmérő sora vonult fel ott. Viszont a mai bemutatón újabb alkotásaival Isinek kedhetünk meg. Jellegzetes lírikus színesség, harmonikus térelosztás,> kiegyensúlyozott képszerkesztés, fejlett dekorációs érzék s hajszálvonalalnak könnyedsége jellemzik továbbra is. ötletes és változatos. Teljes összhangban van az íróval, de kerüli a szolgai alárendeltséget. Így nemcsak kísérője és aláfestője a szövegnek, hanem egyéni gazdagítással fokozza és teljesíti kl a mű hatását. Formai és tartalmi egységű rajzai a modern Irányzatot követik. Tömörítenék és sűrítenek. India és Kína mesevilága különösen vonzza. A Távol-Kelet buján virító színei, a formák szeszélyes gazdasága, a történet szövevénye, szépe„az a termékenyítő talaj, amelyből törékenyen finom, rajzosan precíz, költői kihangzású, érzékeny megoldásai táplálkoznak. A kisebb és nagyobb gyermekek képzeletét egyaránt megmozgató, érzésvilágukhoz asszonyosan gyengéd megértéssel hozzásimuló elgondolás sal az avatott és hivatott illusztráló művész jellegzetes és értékes Ismérvei, > V••• * C Bárkány Jenőná Kubai kulturális központ Prágában Havannai kulturális központunk létesítésére az elmaradhatatlan válasz nem késett sokáig: A Národní tfída és a Perštýn sarkán, fővárosunk legforgalmasabb helyén, ez év szeptember első napjaiban megnyílt, — külföldön az első — kubai kultúrház. A hatalmas kirakatok már messziről magukra vonják a figyelmet. Az ízlésesen elrendezett dísztárgyakat és a növényi fonalakból készült népművészeti alkotásokat mindig sokan megcsodálják. A csehszlovák és a kubai műépítészek és művészek közös munkája: a kulturális központ korszerű művészi berendezése érdekes látványt nyújt, megérdemli, hogy felfigyeljenek rá. Az olvasóteremben alig akad ülőhely. Egyesek az újságokat, folyóiratokat böngészik, mások könyvekben lapozgatnak, többen szótárral a kezükben tankönyveket tanulmányoznak. Az egyik fiatalember, a ÔKD dolgozóla, mosolyogva magyarázza: — P-égi vágyam teljesült. Spanyolul tanulok. Igaz, a rádió spanyol nyelvtanfolyamát már tavaly elvégeztem. Erre alapoztam bátorságomat, amikor a haladók tanfolyamába jelentkeztem. Itt, a kubai központban, mégiscsak kedélyesebb: többen vagyunk, élénkebb az oktatás, gyorsabban, könnyebben megy a tanulás. A kiállítási teremben a mai Kuba festőművészeinek eredeti műve! és a nép életéből vett fényképfelvételek társaságában az Iparművészeti remekművek — szalmakalapok, süvegek, táskák, papucsok — mestereik tehetségét, ötleteit dicsérik. És hogy milyen sikerük van ezeknek a csinos és praktikus használati cikkeknek, azt a legjobban a kiapadhatatlan vásárlókedv bizwnyítja. A folklór Iránt ls nagy az érdeklődés — mondja a koromfekete hajú, bogár szemű fiatal Mícaete Ramirez, a kultúrház vezetőjének helyettese, majd így folytatja: — Még sok minden mást ls szeretnénk bemutatói hazánkból. Rendszeres- filmelőadásaInkkal, tánc- és énekegyütteseink felléptével nemcsak a prágaiaknak szerzünk örömet. Művészeinkkel vidéken ls hazánk kultúráját kívánjuk hirdetni. Az a helyiség, amelyben a gramofonlemezeket árusítják, főleg a fiatalok tanyája. De azért másokat is vonz a kitűnő, temperamentumos kubai muzsika. — Nálunk nincs vételkényszer, Jegyezte meg Ramirez elvtársnő. — Sokan járnak hozzánk csak úgy, szórakozásból. Sőt, már törzsvendégeink is vannak. Kuba, az óriás! földrajzi távolság ellenére lélekben hozzánk mégis oly közeli szigetország, terjeszt! kultúráját, követésre méltó példát mutat a világnak, harcol azért a méltó helyért, mely a haladó, művelt nemzetek sorában mindenképpen megilleti. |j?r Kardos Márta • József Attila-kötet Jelent meg Buenos Airesben, Hugó Acevedo fordításában és bevezetőlével. A kötet a Rosa Blindadasorozatban, a világirodalom nagy jelenkori költői válogatott verseinek sorozatában jelent meg és harminchárom verset tartalmaz. Rm A nemzetközi kapcsolatok fó irányvonala Az Üj Szó számára írta: JURU MIHAJLOV Háború vagy béke?... A föld minden táján felvetődik ez a kérdés, az embereket mindenütt foglalkoztatja a jelenkori világ legégetőbb kérdése. Korunkban a béke megőrzése különösen szükségszerűvé vált. Ha az agresszív erők kirobbanthatnák a termonukleáris háborút, ez óriási szenvedést és puszítást okozna az emberiségnek. Minden országot, minden földrészt sújtaná. Ezért valamennyi érdeke a béke megőrzése. Feltételezhetnénk, hogy ez annyira világos és egyszerű', hogy nincs szükség bővebb magyarázatra. A valóságban azonban a háború és a béke kérdése nem Ilyen egyszerű. Nemcsak az államok, hanem a '-ülönböző társadalmi rendszerek, antagonisztikus osztályok, az elnyomó és elnyomott nemzetek kölcsönös kapcsolatait Is magában foglalja. Ezek pedig nagyon bonyolult problémák. A burzsoá Ideológusok Igyekeznek elkenni a kérdést, kiforgatni a háború és a béke kérdésének Igaz! lényegét — ezt mindig tekintetoe kell vennünk. Ilyen körülmények között a kommunistáknak vllásos és félremagyarázhatatlan álláspontot kel! képviselniük. Milyen alapelvet követ külpolitikai kapcsolataiban a szovjet állam? Lenin a polgárháború után, már a szovjethatalom első éveiben megállapította, hogy a szovjet köztársaság nemzetköz! helyzetében egészen új korszak kezdődött. Lenin kifejtette, hogy egy történelmi korszak kezdődik, amelyben a tőkésállamok mellett szocialista államok is létezni fognak. Pártunk a szrwjet külpolitika fő irányvonalává nyilvánítola a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének és gazdasági versenyének elvét. Az SZKP külpolitikai Irányvonala a kommunista világmozgalom részéről lelkes támogatásra talált. Sajnos, az utóbbi időben a kínai elvtársak — mint az SZKP KB nyílt levele feltárta — keresztezik a kommunista világmozgalomnak a háború és a béke kérdéseiben követett közös Irányvonalát. Azt állítják, hogy „a háborúkat nem lehet megszüntetni, amíg létezik az Imperializmus; a békés együttélés ábránd, nem alkotja a szocialista országok külpolitikájának fö elvét; a békeharc akadályozza a forradalmi harcot." Ml az Igazság? I. Először Is nézzük a termonukleáris háború elhárítása lehetőségének kérdését. Reális-e ez a feladat akkor, amikor a szocialista országokon kívül még agresszív Imperialista országok Is vannak? E kérdésre adott helyes választól függ a szocialista államok gyakorlati irányvonala, a kommunista pártok stratégiája és taktikája. Tudjuk, hogy amikor Lenin azt mondotta: az imperializmus korában a háborúk elkerülhetetlenek, a kapitalizmus még mindent átfogó, egységes világrendszer volt, azok a politikai és társadalmi erők, amelyeknek nem volt érdekük a háború, gyengék voltak, rossz szervezettségük miatt nem tudták visszatartani az Imperialistákat a háborútól. Azóta olyan gyökeres változások mentek végbe a világon, hogy pártunk újabb megállapításokat tehetett a béke és a háború erőinek jellegéről és viszonyáról. Milyen átalakulások történtek? Először is a kapitalizmus már régen megszűnt mindent átfogó, egységes világrendszer lenni. Létrejött a hatalmas ég állandóan erősödő szocialista tábor, melynek minden eszköze megvan al.oz, hogy megsemmisítő csapással válaszoljon a támadóknak. A független, semleges külpolitikát folytató fiatal szuverén államok megjelenése a világ politikai küzdőterén döntő módon befolyásolja az erők világviszonyát. Másodszor: kialakult ás fejlődik a hatalmas, szervezett békemozgalom, melyben különböző politikai meggyőződésű tömegek vesznek részt. Harmadszor: valóságos forradalom ment végbe a haditechnikában. A termonukleáris rakétafegyver a békeszerető államok kezében megfosztja az Imperialistákat attól a reménytől, hogy háború esetén biztonságban erezhetnék magukat. E tények alapján pártunk XX. kongresszusa komoly következtetésként lerögzítette, hogy korunkban a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen. A világháborút el lehet és el Is kell hárítani. Aki ezt tagadja, szemet huny a valóság láttán, nem látja az utóbbi évtizedekben világszerte végbement történelmi átalakulásokat. Természete*en, az imperializmus agresszív jellegére vonatkozó lenini megállapítás ma is érvényes. Pártunk ezért hangoztatja, hogy amíg fennáll az imperializmus, az agresszív háborúk táptalaja is megmarad. Am végleg elmúlt az az idő, amikor az imperialisták büntetlenül játszhattak a népek sorsával, önkényesen háborúkat robbantottak ki. nivan korban élünk, amikor hatalmas erők őrzik a békét és minden szükséges eszközük megvan, hogy megfékezzék a kalandvágyó imperialista köröket. II. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése nem a kommunisták kitalálása, Jámbor óhaja, hanem reális létszükséglet. Az Imperialista államokkal egy bolygón élünk, mely az űrrakéták korában már nem Is tűnik olyan nagynak; Az Egyesült Államok, amelytől óceánok választanak el bennünket, lényegében szomszédunk lett. Ezt a körülményt az Imperialisták ls kénytelenek tekintetbe venni. A békés együttélés lenini politikája nem taktikai fogás, nem Ideiglenes manőverezés, hanem a marxisták—leninisták fő elve, s ez megfelel a népek létérdekelnek. A békés együttélés nemcsak pillanatnyi érdek. ÖrlásI előnyt jelent a szocializmust és kommunizmust építő népeknek. A szocialista rendszer a békés versenyben bizonyítja be fölényét a kapitalista rendszerrel szemben. A Szovjetunió acélgyártása a Nagy Honvédő Háború éveiben az 1940. évi 18 millió 300 ezer tonnáról 12 millió 300 ezer tonnára (1945) csökkent. A szovjet kohászat a háború óta eltelt 18 év alatt óriásit fejlődött, s 1962-ben már 76 millió 300 ezer tonna acélt gyártott. A kőolajbányászatban még szembetűnőbbek a számok: 1940 — 31 millió 100 ezer, 1945 — 19 millió 400 ezer, 1982 — .88 millió 200 ezer tonna. A szovjetország ipari össztermelése a háború utáni években 10.5-szerte, ugyanakkor az Egyesült Államoké csak 2,1-szerte növekedett. Ezt eredményezik a békés állapotok egy tervgazdálkodású országban. A békés együttélés korántsem Jelenti azt, hogy az államok között nem merülhetnek fel vitás kérdések és éles viszályok. Vannak erők, amelyek a vitát rakétákkal és atombombákkal szeretnék eldönteni. A világ dolgozóinak azonban az az érdekük, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások útján oldják meg. Aki a kapitalista államokkal való megállapodás lehetőségét elveti, az lényegében nem Iát más utat a viszály megoldására, mint fegyveres összecsapást. Pártunk a lenini útmutatást követve megegyezésre törekszik a kapitalista államokkal különféle nemzetközi kérdésekben. Például Moszkvában tanácskoztak a három nagyhatalom képviselői a nukleáris kísérletek beszüntetéséről. Hogyan vélekedjünk a tárgyalásokról, amelyeken nem sikerült megegyezni a föld alatti robbantások kérdésében? Feladhatjuk-e a reményt? Hruscsov elvtárs a szovjet kormány álláspontját fejtegetve kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben a részleges atomcsendegyezmény komoly és hasznos lépés a haladás útján. A megegyezés konkrét kérdésekben, a béke és a szocializmus érdekében elfogadott ésszerű kompromisszumok (Folytatál a 6 oldalon) 1983. október 18. * (Jj S