Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-02 / 272. szám, szerda

ÉPÜL AZ UJ VILÁG A szocialista országok gazdaságának fejlődése A Karib-tengertől a Sárga-tengerig, az Eszaki-Jegestengertől a Földközi- közök termelése valamennyi szocia­tenger partjáig ma már 14 országban épül a szocializmus, a kommuniz- lista országban meghaladja az ipari mus, a dolgozók szabad, új világa. A szocialista országokban ma több össztermelés felét, mint 1,1 milliárd ember, Földünk lakosságának mintegy 35,6 százaléka él, Gyors ütemben nőtt az ipari fo­és országaink területe bolygónk területének körülbelül 26 százalékát — gyasztási cikkek és a különböző élei­több mint 35 millió négyzetkilométert — foglalja magában. A szocialista miszerek termelése is. A cukorgyár­világrendszer fiatal, alig másfél évtizedes múltra tekint vissza, de a törté- tás például — Kuba nélkül számít­nelmileg rövid idő alatt is nagy sikereket ért el gazdaságának fejleszté sében. Az alábbiakban áttekintést adunk a szocialista közösség országai nak gazdasági fejlődéséről. Szocialista termelési viszonyok fUí.2- f VILLAMOS ENERGIA 1 44 ÄSVANYOLAJ Az utóbbi két-három évben a leg­több szocialista országban lényegé­ben befejeződött a termelési viszo­nyok szocialista átalakítása. A legtöbb szocialista országban az ipart szinte teljes egészében szocialista üzemek alkotják, a mezőgazdaságban — Len­gyelország, Jugoszlávia és Kuba kivé­telével — ugyancsak döntő túlsúlyra jutottak a szocialista üzemek. Egé­szében véve a szocialista szektor há­nyada a szocialista országok ipará­ban eléri az ipar össztermelésének 313,2 millió to 1953-1957 365/1 millió to 1958-1961 va — 1950-től 1961-ig 2,6 szeresére emelkedett. Állati zsiradékokból és húsból ugyanebben az időszakban mintegy 2,5 szeresére nőtt a termelés. A termelés növekedésének fő for­rása mindinkább a munkatermelé­kenység emelkedése. Ezt mutatja, hogy a legutóbbi öt esztendőben a foglalkoztatottak számának növeke­dési üteme csaknem mindenütt le­lassult. Ennek az a magyarázata, hogy a munkaerő-tartalékoknak a ter­melésbe való bevonására az egyes or­szágokban egyre kisebb a lehetőség. A szocialista országokban átlag két­harmad részben a munka termelé­kenységének emelésével érik el az CEMENT ipari termelés növekedését. SZEN (Kőszénre átszámítva) flCÉt 453 36.6 21.4 1950 A szocialista mezőgazdaság fejlődése Energia- és alapanyagtermelés (1950-ben még Kuba nélkül). A szocialista országok gabonaterme lése. kapcsolódik egymáshoz. 1950—1962 A szocialista országokban növek- között a szocialista országok külke­szik a mezőgazdaság össztermelése, reskedelmi forgalma több mint 3,5­Az átlagos évi gabonatermés a szo- szeresére nőtt. 1962-ben a szocialista cialista országokban egészében véve államok külkereskedelmi forgalniá­az 1953—57. évek 313,2 millió tonná- nak körülbelül 70 százaléka az egy­járól az 1958—61. években 365,4 mil­lió tonnára, vagyis 17 százalékkal riáé 52, Albániáé 24. A fejlődés ten- emelkedett. A szocialista országokra denciája azonban azt mutatja, hogy a szocialista országok a gazdasági fejlődés színvonalának kiegyenlítése felé haladnak. Az utóbbi öt évben a szocialista or­szágok ipari termelése több mint másfélszeresére növekedett, míg a tő­kés világban ez idő alatt alig egy­negyeddel nőtt az ipar termelése. Az évi növekedés rátája a szocialista or­szágok iparában ez időben több mint 13 százalék, a nem szocialista világ iparában pedig mintegy 4,3 százalék volt. 1950-től 1962-ig a szocialista orszá­gok villamosenergia-termelése körül­belül 3,9-szeresére nőtt. Az ipari ter­melés ugyanezen idő alatt mintegy 4,2-szeresére növekedett, a villamos­energia-termelés fejlődési üteme te­hát elmaradt az ipar egészének fej­jut a világ gabonatermelésének kö­rülbelül 47 százaléka. Hasonló folyamat zajlik le az ázsiai mással folytatott kereskedelemből adódott. A külkereskedelmi forgalom volumene tekintetében a szocialista országok között első helyen a Szov­jetunió áll. (A szocialista világpiac összforgalmának 36 százaléka. W5-S0 1960-61 ÁLTALÁNOS ISKOLÁK A r ^mill/ó 1949-50 1960-61 F0ISK0LÁK Erőteljesen fejlődik a kereskedel­mi kapcsolat Kuba és a többi szocia­lista ország között. 1958-ban Kubának a szocialista országokkal folytatott kereskedelme a kubai exportnak 2,6, az importnak 0,3 százaléka volt. 1962­ben a szocialista országok részese­dése Kuba exportjában 80,7 százalék­ra, importjában pedig 80,3 százalékra emelkedett Fejlödnek Jugoszlávia ke­reskedelmi kapcsolatai is a többi szo­Az cialista országgal. 1962-ben Jugoszlá­via külkereskedelmi forgalmának még alig egynegyedét bonyolította a szo­cialista országokkal, az idén pedig ez az arány eléri majd az egyharma­dot. A szocialista országok kereskedel­me a nem szocialista világgal 1950 és 1960 között évi átlagban 11,2 szá­zalékkal nőtt. A szocialista piac ré­szesedése a világkereskedelemben (beleszámítva a szocialista és nem szocialista országok közti kereskedel­met) meghaladja a 12 százalékot. Az általános iskolások és a főiskolások száma a szocialista országokban összesen. NDK ROMANIA A munkatermelékenység része az ipa ri termelés növekedéséből (1950—19B0) mintegy 98 százalékát, a mezőgazda­ságban a szocialista szektor az egész vetésterületnek körülbelül 90 százalé­kára terjed ki. Az iparosítás sikerei A szocialista országok ipari terme­lése 1962-ig, 1937-hez képest, össze­ségében csaknem nyolcszorosára emelkedett, ugyanakkor a világ többi országában az ipari termelés mind­össze 2,6-szeresére nőtt. A szocialista országok ma a világ ipari termelésé­nek több mint 38 százalékát adják. Ez azt jelenti, hogy az egy főre eső ter­odesi üteme mogott Az utóbbi évek- szociali sta országokban is. Kínában egy főre jutó külkereskedelmi forga­ben ez az arány már egeszsegesebb, 1949.(01 1958-ig 48,7 millió tonnáról lom tekintetében a szocialista orszá­g-ben például 10 százalékkal nott 1137 miUj ó tonnára emelkedett a gok között az első helyet Csebszlo­a szocialista országok viilamosener- ríz stermelés. Koreában az összes ga- vákia foglalja el. a másodikat az NDK gia termelese, míg az ipari termeles bonatélé k termelése 1946-61 között növekedése 8,5 százalék volt. mintegy 2,5 szeresére nőtt. Kubában A szocialista országokban egészé- most tolyjk a mez ög azdaság szocia­ben véve a gépipar termelése 1962- lista át ai akítás a. i 9 60-62-ben a fő ben 6-7-szerese volt az 1950 évi- mez őgazdasági növény, a cukornád nek, és csaknem tízszerese a háború termelése átlagban 6 millió tonna előttinek. v oj t j magasabb, mint az előző három Az utóbbi evekben meggyorsult a esztendő átlagos évi termése. _ r_ vegyipar fejlődése, és lényegesen túl- Évről évre növekszik a mezőgaz­-ban szárnyalta az ipar egészének fejlő- dasá g technikai ellátottsága. 1958-ben 15 lóerős traktorra átszámítva, a szo­cialista országok földjein — Kuba nélkül mintegy 2 millió, 1961-ben 2,9 millió traktor dolgozott. Az egy hek­tár földre jutó műtrágya mennyiségét tekintve, a szocialista országok közül az NDK 'áll az első helyen (268,5) kilogrammal. Gyors ütemben növek­szik a műtrágya alkalmazása a többi szocialista országban is. Egészében véve azonban ma még nem termel­A szocialista világrendszer jövője, ma még inkább, mint valaha, minde­nekelőtt a szocialista országok gaz­dasági eredményeitől függ. Az elért eredményekre alapozva, most készül­nek ezekben az országokban a távlati fejlesztési tervek. E tervek értelmé­ben az ipari termelés 1980-ban az a harmadikat Magyarország. Míg az egész rendszerben, 1961-hez viszonyít­j "4 millió VA 1 "4 millió millió " " 1958 1958 1962 Televízió- és hűtőszekrény-gyártás az európai szocialista országokban. 19>J A szocialista országok traktorparkja (15 lóerőre átszámítva, Kuba nél­kül). ötvenes években az ipari fejlődés nő­nek annyi műtrágyát a szocialista vekedésének üteme meghaladta a szo­országokban, mint amennyire szükség cialista országok egymás közti keres­lenne. Növekszik a szocialista országok állatállománya is. Míg 1950-ben mint­egy 92 millió szarvasmarhát és 57 millió sertést számoltak össze, 1962­ben már 120 millió szarvasmarhát és kedelmi fejlődésének ütemét, az utóbbi években ez az arány már meg va 6—8-szorosái'a nő. A mezőgazda­sági termelés volumene ugyanezen idő alatt körülbelül a négyszeresére növekszik. E feladatok megoldása fel­tétlenül megköveteli a szocialista or­melés ezekben az országokban maga- désl ütemét. E fejlődés ellenére, a sabb, mint a nem szocialista világ- vegyipar súlya a szocialista országok 120 millió sertést tartottak nyilván. ban.Az ipar adja ma a szocialista or- iparának össztermelésében még min- (Mindkét adat Kuba és Kína nélkül szágok ipari és mezőgazdasági össz- dig nem éri el azt a szintet, amely számolva.) Kínában 1950-ben 6 millió termelésének mintegy háromnegyed a legfejlettebb, korszerű ipari terme- szarvasmarha és 58 millió sertés, részét. Bár a régebben elmaradottabb lést jellemzi. 1958-ban 85 millió szarvasmarha és iparral rendelkező országok fejlődé- A szocialista bővített újratermelés 160 millió sertés volt.) A világ sének üteme gyorsabb volt, az egyes szükségleteinek megfelelően, minden, szarvasmarha-állományának ma mint­országok gazdasági színvonalában szocialista országban az átlagosnál egy 20 százaléka van a szocialista or­még mindig lényeges különbségek gyorsabban fejlődött a termelőeszkö­vannak. Ha Lengyelország egy főre zök gyártása. Míg a második világ­eső 1961. évi ipari termelését 100-nak háború végén csak az NDK és a Szov­vesszük, ennek megfelelően Csehszlo- jetunió iparában volt túlsúlyban ez vákia indexe 191, az NDK-é 185, Ma- a csoport, ma Albániát, Kubát és változott. 1959—1961-ben például a szágok gazdasági együttműködésének KGST tagországai között a külkeres- további fejlődését, a nemzetközi szo­kedelmi forgalom évi átlagban 14,2 cialista munkamegosztás elmélyítését, százalékkal nőtt. szágokban. A nemzetközi szocialista munkamegosztás A szocialista világ országainak gaz­gyarországé 83, Romániáé 67, Bulgá- Vietnamot leszámítva, a termelési esz- dasága mind szorosabb szálakkal ÍQÚ% MEGJELENT A BÉKE ÉS SZOCIALIZMUS A vezércikk a proletár internacio­nalizmus jelentőségével, szerepével foglalkozik. Ennek kapcsán bírálja a kínai vezetőket, akik letértek a pro­letár nemzetköziség útjáról. — Jellemző a kínai vezetők állás­pontjára az a magatartás is — írja a Szovjetunió és az SZKP világtör­ténelmi szerepét és elítéli a kínai vezetők szovjet ellenes kirohanásait. Max Reimann ismerteti a Német Kom­munista Pártnak a békéért és a de­mokráciáért vívott harcát s megvi­lágítja e harc jelentőségét a Német a többi között a lap —, amelyet a Szövetségi Köztársaság viszonyai kö­kommu-nista és munkáspártok Béke zött. R0M.WA SZOVJETUNIÓ VIETNAM OK A szocialista szektor aránya az ipar össztermeléséből, illetve a mezőgazdasági területből. és Szocializmus című elméleti és tá­jékoztató folyóiratával szemben ta­núsítanak, pedig ez a lap egyik for­mája a testvérpártok együttműködé­sének. A folyóirat, amely ezzel a számmal a fennállásának hatodik évébe lép, 34 államban 25 nyelven jelenik meg és azt 139 országban ter­jesztik ... A testvérpártok érthető csodálkozással fogadták a kínai elv­társaknak a folyóirat szerkesztősé­géből való kiválását és a folyóirat kína; nyelvit kiadásának megszünte­tését. Sajnálatos, hogy a kínai veze­tők megfosztották a kínai kommu­nistákat ettől a nemzetközi kommu­nista mozgalomról, a marxista-leni­nista testvérpártok életéről objektív tájékoztatást nyújtó sajtószervtűl. A folyóirat közli James Jacksonnak, az amerikai néger nép harcáról szóló összefoglaló tanulmányát, amelyben a szerző megállapítja, hogy ez a harc szerves részét képezi az amerikai munkásosztály harcának, annál is in­kább, mert bár a néger lakosságá­nak körülbelül 10 százaléka, az ame­rikai munkaerőnek mintegy 20 szá­zaléka néger. (De például a bányá­szok, a favágók, a húsipari munká­sok 40, a kikötői ' rakodómunkásoK és az autóközlekedési munkások 3tJ százaléka színes bőrű). Meg kell említeni még a 180 ol­dalas folyóirat gazdag tartalmából L. Pazsitnov és B. Sragin tanulmá­nyát Majakovszkij életművéről. Irá­A z emberiség élcsapata című tanul- suk feleletet ad sok aktuális művé­mányában Jacque* Duelov méltatja szeti kérdésre is. Ü] SZÖ 4 * "63 »'"Aber 2. :J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents