Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-02 / 272. szám, szerda

M Jysn voüozosok vorhofók az ól Pártunk XII. kongresszusát megelőzően a CSKP KB kiadott vitaanyagának megtárgyalása során a dolgozók számos javaslatot, észrevételt fűztek eddigi lakáspolitikánkhoz. A megjegyzések és javaslatok alapján és a XII. kongresszus határozataiból kiindulva megkezdődött a lakásgazdálkodásról szóló törvény egyes tételeinek megváltoztatására, illetve módosítására irányuló' Javaslatok kidolgozása. Tekintettel arra, hogy olvasóink részéről ezzel kapcsolatban már eddig is számos kérdés vetődött fel, szükségesnek tartjuk ismertetni a készülő új törvényrendelet alapelvét. Hangsúlyozzuk tehát, hogy olyan módosításokról van szó, amelyekről Jelenleg még vita folyik. Előfordulhat tehát, hogy a végső megszövegezésben még bizonyos változások történhetnek. A kiegészítő törvényjavaslat értelmében egy személyre az úgynevezett alaplakóterület továbbr^ is 12 négyzetméter, és a családoknál a személyenkénti 12 négyzetméternyi területhez még hozzászámított 6 négyzetméter továbbra ls változatlan marad. A konyhából csak azt a területet veszik számításba mint lakóterületet, amely meghaladja a 12 négyzetmétert. Másszóval, "ha valakinek 12 négyzetméternél nagyobb a konyhája, a többletterületet a lakóterülethez számítják. Lényeges változás várható azonban olyan esetekben, ha az illető családnak túlságosan nagy a lakása. Az edáig érvényben levő törvények alapján ttlméretezett lakásról akkor beszélhetünk, ha az alapterület nagysága a már említett méreteknek a kétszerese volt: A módosítási javaslat szerint a jövőben már túlméretezettnek nyilvánítható az a lakás, amely a meghatározott alapterületnek másfélszerese. Az érthetőség kedvéért egy példát említünk meg. Mondjuk, hogy egy gyermektelen házaspárról van szó. Ketten kétszer 12 négyzetméter plusz hat négyzetméter területre, vagyis 30 négyzetméterre tarthatnak igényt. Az eddigi törvények értelmében a kéttagú család lakása, bár 30 négyzetméternél nagyobb volt, csak akkor vált túlméretezetté, ha elérte az 54 négyzetmétert, vagyis a személyenként 12 négyzetméter kétszeresét, plusz 6 négyzetmétert. Számtani képletben kifejezve: 12 m

2X2 = 24 m

2X X2 = 48 m

2 + 6 m

2 = 54 m

2. Kommentárunk A javaslat szerint ugyanez a lakás már akkor válik túlméretezetté, ha a megállapított alaplakóterületnek meghaladja a másfélszeresét, vagyis a 42 m

2-t. Képletben kifejezve: 12 m

2X2 = 24 m

2Xl,5 + 6 m

2 = 42 m

2. Abban az esetben, ha a lakás túlméretezett, az illetékes nemzeti bizottság lépéseket tehet olyan irányban, hogy a lakást egy több tagú családnak utalja ki. Olyan esetekben, ha a lakás lakóterülete nagyobb is az engedélyezettnél, de nem túlméretezett, a.nemzeti bizottság nem vonja meg a lakhatási engedélyt, de a lakók úgynevezett helyi illetéket fizetnek. A túlméretezettségről szóló rendelkezések nem vonatkoznak a családi házakban levő lakásokra, amennyiben a tulajdonos vagy annak közeli rokona lakja. A túlméretezettség határának leszállítását a Jelenlegi lakásviszonyok teszik szükségessé. Az 1961-es népszámlálásnál és a lakások összeírásánál kiderült hogy köze! egymillióval több család él köztársaságunkban, mint amennyi — a Jogosultságnak megfelelő — lakás áll a rendelkezésünkre. Ezért egy lakosra átlag csak 9,71 m

2 lakóterület Jut. Előfordul azonban, hogy egyes családok, vagy személyek túlságosan nagy lakásokat foglalnak el, viszont népesebb családok kénytelenek kisebb lakásokban összezsúfoltan szorongani. A Javasolt változtatások célja, hogy a nemzeti bizottságok igazságosabban oszthassák el a lakásokat, s ne fordulhasson elő a jövőben az, hogy egy gyermektelen házaspár 3, vagy annál is több szobás lakást foglaljon le, míg sokgyermekes családok egy vagy kétszobás lakásban összezsúfoltan élnek. Az új törvényjavaslat a családi házakra is kitér. Az eddigiek során a családi házak fogalmát kétféleképpen határozták meg: 1. A lakóhelyiség számának alapján, nem beleértve a konyhát, a lakóhelyiségek száma nem lehet több ötnél. 2. A lakóterületek összessége nem lehet több 120 négyzetméternél. A meghatározásnak ez a kettős jeliege több nehézségre, félreértésre, esetleg félremagyarázásra adott okot, ezért az előterjesztett Javaslatok szerint a családi ház fogalmánál csupán egy tényező Jöhet számításba, mégpedig a lakóterületek nagysága. A lakóterületek összességének nagysága nem haladhatja meg a 120 négyzetmétert. Ellenkező esetben a lakás elveszíti a családi ház jellegét. További változást Jelent az is, hogy esetleges lakásváltoztatások esetében (egy nagy lakás felosztása két kisebbre! kizárólagosan csak a Járási nemzeti bizottság dönthet. Ez ezért fontos, hogy Indokolatlanul ne kerülhessen sor a nagyobb családok számára megfelelő lakások szétválasztására. Ez utóbbira csakis kivételes esetekben kerülhet sor. A Járási nemzeti bizottság hatáskörébe tartozik olyan esetek megvitatása is, amikor lakásokat egyéb célokra akarnak felhasználni. Ez újból szorosan összefügg azzal az alapgondolattal, hogy fölöslegesen ne csökkenjen a laKások száma. Javaslatként szerepel az is, hogy a helyi nemzeti btzottsá;; hatáskörébe tartozik a döntés olyan esetekben, amikor nem lakóhelyiségeket lakásokká akarnak átalakítani. Az említett javaslatok előterjesztésére — amint említettük — azért kerül sor, hogy különösen a nagycsaládos dolgozóknál Jobb lakásfeltételeket teremthessünk, s elkerülhessük az egyes családok jelenlegi lakásviszonyai közt fennálló jelentős eltéréseket. (sz) A TV műsoráról Sok múlik a dramaturgián • FRISS ÜJSAG A KIZILKUMSIVATAG LAK0INAK Buhara városát' a távoli Kizilkum-sivataggal összekötő légivonalon megkezdődött a rendszeres közlekedés. Ezentúl naponta két repülőgép közlekedik ezen a vonalon és így az itt élő állattenyésztők megkapják a legfrissebb moszkvai és taskenti lapokat. A prešovi Duklaiizemben a villanymotorok és más műszerek gyártásához hajszálnál sokkalta vékonyabb írótszálakból készült tekercsekre van szükség. Ezt a munkát az üzemben félautomatikus gépeken nők végzik. Képünkön Maria Olaxová a tekercselő gép mellett. (R. Berenhaut telvétele) A KOŠICEI TELEVÍZIÓ stúdió munkájának értékelésével foglalkozó írásokban csaknem minden alkalommal előfordulnak olyan mondatok, amelyek a problematikus eredményeket műszaki és művészi éretlenséggel, kezdeti nehézségekkel és más egyebekkel mentegetik. Csakhogy — úgy vélem — mindennek gyakori hangsúlyozása nem segít, sőt egészségtelen légkört teremt különösen a stúdió alkotó dolgozói részére, akik lassanként elvesztik a művészi ambíció legelemibb követelményeit is. Fenntartás nélkül vonatkozik ez különösen a košicet TV-stúdió legutóbbi rendezvényére, Vlagyimir Tyendrjakov szovjet író Felső, hetes, ász című elbeszélésének dramatizációjára. Az alapvető probléma már Eduard Grečner feldolgozásában van, aki- lényegében lehetetlen dologra vállalkozott. Drámaivá akarta formálni a kimondottan epikus Jellegű történetet, s ehhez elsősorban a mű meglévő dialógusait használta fel. így aztán a dramaturg minden törekvéséből egy eléggé élettelen, vontatott történet kerekedett ki. A tutajosok közé egy büntetett előéletű alak érkezik, aki kicsalja a tutajosok pénzét és szökni akar, végülis azonban életét veszti. A dramatizált elbeszélés alapvető hiányosságait Vido Horňák rendezőnek sem sikerült áthidalni, aki ezúttal vendégként dolgozott a košicei művészekkel. Rendezésében mindazok az iskolás hibák előfordultak, amelyeket a képernyőn itt-ott láthatunk, s ehhez hozzájárult a színészek felületesen megrajzolt és alacsony művészi színvonalú teljesítménye is. Ezúttal egyetlen egyet sem említhetünk, aki lekötötte volna figyelmünket. Nem marad tehát más hátra, mint annak a reményünknek adni kifejezést, hogy ez a kudarc a košiceiek számára komoly tanulságul szolgál s a jövőben az ő rendezvényeik is felveszik majd a versenyt a többi TV-stúdió színvonalával, mint pl. az ostravai stúdió, amely már kinőtte a gyermekcipőket és eredményeivel méltón sorakozik fel a prágai és bratislavai stúdió mellé. TALÄN HÁROM ÉVV^L EZELŐTT mutatta be a bratislavai televízió Bertold Brecht Félelem és nyomor a harmadik birodalomban címen Ismert művének néhány jelenetét. Most ugyan ezt próbálta meg a prágai TVstúdió a probléma azonban megoldatlan maradt. Téves ugyanis az a dramaturgiai felfogás, hogy a játék jeleneteiből mechanikusan ki lehet emelni néhányat, anélkül, hogy Brecht mondanivalója törést szenvedne. A mű lényege ugyanis abban rejlik, hogy a nagy német drámaíró ezúttal a jelenetek mennyiségén keresztül kutatja a háború előtti Németország fasizálódásának okait és következi ményeit. Ha a művet megnyirbáljuk, szükségszerűen csak félmegoldás, torzó marad belőle. Ez történt J. Najmannal is, aki a darabból négy jelenetet emelt ki, s ezekkel lényegében már csak a nácizmus eredményeit dokumentálta az emberek gondolkodásában és viselkedésében. Vitán felül áll, hogy ez a kiemelt négy jelenet magában is iendkívül hatásos, Brecht szava itt is erősen zeng, ám mégsem olyan intenzitással, amilyet a teljes mű váltana ki. Igaz, a mű olyan terjedelmes, hogy húzás nélkül egészében nem lehetne a televízióban bemutatni. Ettől eltekintve megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy Jaroslav Novotný rendezésében szigorúan józan kifejezési formára vezette a színészeket. Ennek köszönhető, hogy néhány átlagon felüli alakításnak lehettünk tanúi, melyek között különösen Otakar Brousek, Ladislav Boháč, J. Neméček és Márie Vašová alakítása tűnt ki. Az operatőr munkája is gondos volt, elsősorban az emberi lélek benső rezdüléseit követte, annak erőszakos deformálását a borzalmas időkben. HANGSÚLYOZNI SZERETNÉNK, hogy mindkét előadás hiányosságainak zöme az előkészítő Időszak számlájára írandó, s ez a dramaturgia munkája. Ez a lényegében láthatatlan, kuliszszák mögötti munka határolja meg végső fokon az előadás kimenetelét és hatékonyságát is. S éppen ezért jő lenne, ha a košicei stúdió dramaturgiája tanulna pl. a bratislavai dramaturgia munkájából, amely csaknem rendszeresen kivívja a nézők és a kritika elismerését. STANISLAV VRBKA SZOVJET régészek Kurszk egyik utcája alatt ősemberek táborhelyére bukkantak. A tudományos expedíció több mint egy méter mélységben őskori vadászok táborának maradványaira talált. Mammut-csontvézat, fegyvereket, sőt okker festék darabkáit találták itt, amellyel a tudósok nézete szerint az emberek testüket festették. A tudósok a táborhely korát mintegy 20 000 évre becsülik. Réinhardt-év Ausztriában Kilencven esztendeje született Max Reinhardt, a magyar származású világhírű rendező. Ebből az alkalomból Ausztriában Reinhardt-emlékévet rendeznek: előadják azokat a színműveket, amelyeket Reinhardt rendezett — az ő rendezői elképzeléseihez híven, s lehetőleg ugyanazokkal a színészekkel, akiket szerepeltetett. 2. A BAJUSZOS Az első meglepetésből felocsúdott fasiszták szokásuk szerint mindjárt bosszút álltak: kiszemelték a város legszebb lakóházait és nagy „tűzijátékot" rendeztek. Égő negyedek fénye világította meg Kijev őszi egét. Egyidejűleg hajtóvadászat Indult szovjet emberek, kommunisták és más hazafiak ellen. A Ginzburg-ház ls a halálra ítéltek között volt. Kudrja és Gruzdova éppen körúton voltak, amikor megpillantották a tüzet. Odaveszett a sok felszeretés, rejtjelkulcs, cím, élelem, fegyver... Ojtról kezdhetik a kapcsolatok kiépítését Szerencsére itt volt Lantuh, a nácibarát spekuláns főszakács, ő mindjárt kerített szállást. Ismerőse, egy Puskin utcai házfelügyelő adott nekik két szoba kamrás manzardlakást. Alig költöztek be, egy szép napon lakásuk közelében félig polgári, félig katonaruhás, lekonyuló ukrán bajuszú alak tartott feléjük. Ivan elfordult, de már késő volt. Az illető megszólította: — Jónapot, Ivan Danyilovics. Hogy van? — Jónapot, Tarasz Szemjonovics, hát csak megvagyok valahogy. — Az ám, hát isinét összetalálkoztunk — vigyorgott a baiuszos és a Gestapo-legények ismertető karszalagját halászta elő a zsebéből. Valami villant Kudr|a agyában. Világos: az ellenség felismerte őt. Ez az ember petljurlsta ukrán nacionalista volt, valamikor kihallgatta fi' a népbiztosságon, mivel nem voltak ellene bizonyítékok, maga szórja! mazia szabadlábra helyezését. Szrval lekötelezettje. Odasúgta Marijának. hogy menjen félre és várja meg fit a sarkon, majd szembenézett a náci pribékkel. — Cserélődtek a szerepek, barátocskám, siiost majd én hallgatom ki — csipkelődött a 45 év körüli Gestaponyomezó. — Letartóztathatom, sőt fel is akaszthatom. Ugyebár most is dolgozik? Nem véletlenül esert Sz'avcsenko ezredes választása Kudrjára. Rokonszenves egyéniségén, német nyelvtudásán, bátorságán kívül még valamivel dicsekedhetett, ami egy nyomozásnál becses tulajdonság: soha sem vesztette el a fejét, lélekjelenlétévei a legszorultabb helyzetből is kijutott. Most ls hldegvérűen és jól színlelt fölényességgel válaszolt a pribéknek: — Persze, hogy dolgozom, nem is magában gyönyörködöm. Nézze, Ta rasz Szemjonovics, éppen eleget tudok magáról, hogy felakasszák. Ne ijesztgessen engem a Gestapóval. Hisz köpött maga egyet s mást, s na ezeket az adatokat a Sicherheitsdlenst tudomására hozom, könnyűszerrel bitófára jut. AZ ELSŐ SIKER Makszim figyelte a hatást. A bajuszos megingott. Kérlelni kezdte őt. — Ne tegye, kérem. Nem vagyok a nénietek híve, nem is értük, hanem az ukrán népért szolgálok. Makszim felbuzdult az első sikeren. — Talán hisz a németek győzelmében? — Nem, nem hiszek, de soha sem lehet tudni... — Nézze, gondolkozzék . . Milyen vége lehet egy olyan hadseregnek, amely nőket, gyermekeket, aggastyánokat sem kímél, oroszokat és ukránokat Németországba hurcol el rabszolgamunkára? No és Babij Jar? Hallott róla, ügye. — Ott voltam, — válaszolt a bajuszos, — ugyanezt láttam Vinnyicán is. Az emberek azokban a napokban másról sem beszéltek, mint a Babij Jar-i vérengzésről. A németek 55 ezer embert lőttek halomra, s a föld sok helyütt mozgott az élve elásott emberek fölött. — Nézze Tarasz, — folytatta Makszim, — a németek tizennyolcban is csúfosan végeztek és kotródtak Ukrajnából, most is égni fog talpuk alatt a föld. Az áruházi robbanás csak az előjáték volt. A bajuszos megpuhult. Megnyugtatta Makszimot, hogy nem jelenti fel. Kudrja nevetett, biztos volt győzelmében. — Én nem is félek ettől, de remélem, még segíthet nekünk. A Gestapo embere beadta derekát. Megegyeztek, hogy másnap ugyanott találkoznak. Kudrja pontosan megjelent a találkozón. Előzően Mariját előre küldte, hogy nézzen körül s ha valami gyanúsat észlel, zsebkendője elejtésével figyelmeztesse. A bajuszos várta Kudrját, üdvözölték egymást és elvonultak. Marija Iljlnylcsn-a üres kézzel haladt el mellettük, tehát tiszta volt a levegő. A bajuszos behúzta Makszimot egy bejárat alá és két papírköteget adott át neki. Elmondta, hogy a németek katonai adatokat szeretnének megtudni a szovjetország erejéről, ezért különleges kiképzésű kémeket vetnek be. Érdeklődésük területe Moszkva és vidéke, az Urál-vldék, Szibéria és a Volga-mellék. A kémeket Varsóban képezik ki, Irányítójuk a Valii vezérkar. A 3—5 főnyi egységeket hetenként dobják át szovjet területre. Makszim elégedett volt a napi eredménnyel. A bajuszostól átvett kél köteg két nagy kémcsoport, a csel- • jabinszki és a moszkvai adatait tartalmazta. Aki foglalkozott már titkosírás megfejtésével a sorok között könnyen kibogozhatta a cso portok vezetőinek nevét. Megegyeztek abban, hogyha valami közbejönne és nem tudnának érintkezni, keresse fel abban a házban 2. emelet 7-es szám alatt Ganna Grigorjevát. a bajuszos ismerősét. Ö majd segít helyreállítani a kapcsolatot. Másnap ismét találkoztak. A bajuszos fontos híreket közölt. Boriszopolban a németek Junkers 88-as gépei lepték el a repülőteret. A Vinnyica-Zsitomir út-1 vonal mentén pedig különös, titkos föld alatti építkezés folyik. Hadifoglyokat dolgoztatnak, akik közül esy sem térhet élve vissza. IVAN KUDRJA MAKSZIM RÁTALÁL EMBEREIRE Sötét napok következtek Kijevben. Az utcákon csak 7—18 óra között lehetett járni, óvakodni kellett a házfelügyelőktől, mert a németek besúgókat építettek be minden házba, s erre a házfelügyelők voltak a legalkalmasabbak, ezenkívül napirenden voltak a razziák. Makszim nehéz helyzetbe jutott. Értékes adatait már továbbított a rádión, de nem találta meg a kapcsolatot övélvgl. A véletlen hozta őt össze régi barátjával Alskszej Jslizarov lvovi nyomozóval. Az utcán találkoztak. Jellzarov tisztában volt Makszim küldetésével. — Vannak számodra embereim — mondta, és elmesélte menekülése történetét. A derék tiszt az utolsókig harcolt, de bekerítették, fogságba esett és a darnyicai gyűjtőtáborban raboskodott. A drótkerítésnél pillantotta meg őt Ismerőse, Rajsza Okipnaja operaénekesnő, aki annak idején segítségükre volt diverzánsok leleplezésében. A művésznő Jelizarovot harmadmagával kicsempészte a táborból és barátnője, Jevgenyija Bremer gyógyszerész lakásán helyezte őket biztonságba. A német származású 37 éves gyönyörű szép asszony minden gyanú fölött állott, hisz kommunista férjét 1937-ben koholt vádak alapján kivégezték. A nácik ^.Volksdeutschnak" tartották, s nem is sejtették, mily forrón szereti szovjet hazáját ez a hű honleány. Nála lakott Georg, egy német tiszt, a vasutascsztagok parancsnoka, akinek rokonokként mutatták be a megszökött hadifoglyokat. Szerencsére Georg egy kukkot sem tudott oroszul és Zsenya Bremer annyira élvezte a németek bizalmát, hogy senki sem fogott nyanút, pedig a partizánok az általa szerzett adatok birtokában ellenőrizték az egész vasúti forgalmat. Éppen olyan elbűvölő teremtés volt Rajsza Okipnaja ls. Hamis okmányokkal ellátva 19 szovjet tisztet csempészett ki Kijevből, fegyverestül, felszereléssel együtt átvezette őket a szigorúan őrzött darnyicai hídon. Ha kellett, tudott kacérkodni, magas rangú tisztek társaságában szellemességtől sziporkázott, közben adatokat csalt ki társaságának tagjaiból. Mind belehabarodtak, egy magyar tábornok a kezét Is megkérte. Rajszára gondolt Makszim, amikor megtudta, hogy az ukrán nacionalisták nagy összejövetelre készülnek a ki|evi színházban. Ez pár nappal volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 24. évfordulója előtt. Következik: 3. MAKSZIM AKCIÓBA LÉP 1S63. október 2, * fi] 5