Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-29 / 298. szám, kedd

Vidéki képkiállítások Nem csupán hangzatos és tartalmatlan Jelszó, hanem komoly valóság, hogy a város és falu között lassanként megszűnik a különbség. A bratislavai Városi Múzeum, mely egyszersmind kerületi múzeum ls, széles körű tevékenysége során egymás után rendez tanulságos és ériekfeszítő kiállításokat a vidéken. Arra törekszik ezekkel, hogy akik rlttán, vagy egyáltalán nem látogatják Sratlslavát, lakóhelyükön is meglsnerkedhessenek a hazai képzőművészettel. Suranyban például október 31-lg a Művelődés Házában megtekinthetők szok a XVIII. és XIX. századi eredeti festmények és grafikák, amelyek ilapján a múltbeli Bratislava körayékét idézhetjük fel. Léván, a Városi Múzeumban e hő régéig Matllda Cechoví állítja kl a aazal táj sugallta finom akvarelljelt s újabb fekete-fehér műveit, valamint E. Zmeták csokrokat mutató olajkéseit és Jánošík grafikai sorozatát. Hlohovecen bemutatják azt a rendkívül tanulságos reprodukciós együttest, mely bejárta Nyugat-Szlovákia lóformán minden nagyobb községét, s melyet több mint százezeren tekintettek meg. Ezek a Jól sikerült reproiukclők keresztmetszetben tájékoztatnak a modern cseh és szlovák testészet keletkezéséről és fejlődéséről Mánestől Alešen és Slavíčeken keresztül napjainkig. TopoICanyban november 15-lg Ján Vfatejko szép Vág-mentI tájai láthatók. Nyltrán e hó végéig a Kultúra és Pihenés Parkjának látogatói ízelítőt kapnak napjaink cseh festészetéről. Nové Mesto nad Váhom-ban pedig négy képzőművész: az Antal-festőbázaspár, Marián Verba és Svec mutatják be a szlovák vidéket rögzítő tájképeiket és csendéleteiket. Bárkány Jenűné Már a brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert a Laboratóriumi Műszervállalat polografja. A vállalat készítményeit a világ 56 országába exportálják. Képünkön František Polák az egyik műszert fémjelzi. (CTK — J. FInda felvétele) | CŽÔ/lí l ózámadáó, VINCZE KÁLMÁNNAK, a DunatőkéSt Áltamt Gazdaság kertészének 14,5 hektáros btrodalma ts öszi színbe öltözött. Csak itt-ott van még egy-egy parcella kései karalábé, karfiol vagy káposzta. A nyárhoz viszonyítva a kertésznek Ilyenkor már alig akad munkáfa. f árja a kertészetet s közben azon töpreng, mit csinált jól az tdén s hol követett el hibát, önmagának ad számot munkájáról s közben a jövőre gondol. Tervezget, mert Vincze Kálmán olyan ember, aki elért eredményeivel sohasem elégedett. Mindig többet akar... — Éppen azon gondolkodom, hogyan lehetne még több korai zöldséget termeint. A korát zöldséggel a fogyasztók is jól járnak, de mi ls. Az tdén is már májusban adtunk zöldséget a ptacra. Azonban baj volt a mennyiséggel. Ezért ls határoztuk el, hogy fövőre további 400 melegágyablakkal bővítjük az eddigieket. Hogy mennyire kifizetődik ez az alapos, megfontolt számvetés, ezt legjobban az idei év eredményei igazolják. A kertészet tervezett bevétele 564 230 korona volt. Vincze Kálmán és a kertészetben dolgozók 191 025 korona túlteljesítést ígértek, amikor az állami gazdaságban összeállították az akciótervet. ígéretüket nemcsak teljesítették, hanem jóval túl ls szárnyalták. 'A kertészet eddigi bevétele 842 000 korona. — Ügy vélem — mondja Vincze elvtárs —, hogy elérjük a 900 000 koronás bevételt. A terven felüli bevétel meghaladja a 336 000 koronát. Az időjárás is kedvező volt az tdén, s mt ls igyekeztünk. A kecskeméti paradicsom 600 mázsát adott hektáronként. Vincze Kálmán kertészcsaládból származik. A Tőkést Állami Gazdaságban 1958 óta kertészkedik. Eredményei évről évre szebbek. Amikor a szocialista munkabrigád-mozgalom elindult, a kertészetben dolgozók is versenyre keltek a büszke címért, melyet ma már jogosan viselnek. Szorgos Igyekezetükkel — a megtisztelő cím mellé — kiérdemelték a KP XII. kongresszusának brigádja címet is. Ez arra kötelezi őket, hogy még jobb munkát végezzenek. — A kertésznek nincs Ideje a tétlenségre, — mondja. — Nem szabad sajnálni a fáradságot. Az éjszakát és a nappalt ts gazdaságosan kell kihasználni. Brigádunk tagfai nyáron kínt laknak a kertésztben. Az állami gazdaság vezetősége szép víkendházat épített számukra. A jó munka meghozta a várt eredményt. Nemcsak az állami gazdaság járt jól, hanem mi is. Számításunk szerint mintegy 50 000 korona prémiumban részesülünk. Egy pillanatra elhallgat, közben tekintetét végighordozza a sárguló ha-, táron, majd így folytatja: — Számunkra már bejejezödött az idei év. A jövő tavaszra készülődünk. A megüresedett földet mielőbb szeretnénk felszántani, hogy a gyommag ne hulljon kt... LASSÜ LÉPÉSBEN elindul a mezei úton. Egykedvűen rója az utat. Délceg alakja a sárguló határ közepén hatalmas szálfához hasonlít, amely dacolni tud minden viharral. Nem a sárguló határt látja, hanem a fejlődésnek tndult palántákat, a tavaszt, amely újra zöldbe öltözteti a természetet. N. J, Kukoricát termesztettek kapa nélkül A košicei Járásban az egyesített beszterl és lzdobal szövetkezet — Csajka János mérnök vezetésével az Idén bekapcsolódott a kukoricatermesztők kenyhecl mozgalmába. A szövetkezet vállalta, hogy 33 hektáron átlagban 45 mázsa szemes kukoricát termel. Ennek megfelelően készítették el a talajt, vetették el a kukoricát és két traktorosnak — Hrabovszki Jánosnak és Kolyvek Györgynek gondozására bízták. így is történtl A kukorica ápolása teljesen gépesítve volt és a vegyszeres gyomirtást alkalmazták. Igaz, a szövetkezeti tagok kissé zúgolódtak, amikor Zeazinért 9000 koronát kellett kifizetni, amikor azonban látták, hogy ez a vegyszer szükségtelenné tette a kapálást, megbékéltek. Meggyőződhettek róla, hogy a kukorica gyommentes, nagyon szépen fejlődik, biztató hozamot Ígér. A két traktoros sem mulasztott el egy napot sem, hogy a kukoricát megnézzék. Ösztönözte őket az 500—500 korona ls, amit megígértek nekik, ha a tervezett hozamot elérik, vagy túlszárnyalják. Itt az ősz s a kukoricatörés Ideje Is. Beszteren örömmel állapították meg, hogy a kapa nélkül termesztett kukorica nagy termést adott. Hektáronként közel 50 mázsa szemes kukoricát takaVégeztek az őszi vetéssel A vágsellyel szövetkezetesek elvégezték az őszlek vetését. 290 heki táron búzát és 30 hektáron őszi keveréket vetettek. Kiszedték a hektáronként átlag 565 mázsát termő 150 hektárnyi cukorrépát és letörték az ugyancsak átlag 70 mázsát hozó 200 hektárnyi kukoricát. A mélyszántást 250 hektáron elvégezték. Hankó József Mindenki képessége szerint... A kelet-szlovákiai nagykereskedelmi vállalat košicei 11—91. számú gépjavító műhelyének dolgozói az első félévben részben önhibájukon kívül — kissé lemaradtak a terv teljesítésével. A harmadik negyedévben azonban bizonyos szakosítást vezettek be, amelynek keretében úgy osztják meg a munkát, hogy mindenki képessége szerint érvényesülhessen. Ennek eredményeként Időtervüket eddig már 107 százalékra sikerült teljesíteniük. Kádár László Fogadták az újoncokat Hadseregünk egységeinél pár napja fogadták az új katonákat. Címe őrnagy egységénél a hadifelszerelés kiállításával fogadták az újoncokat. A kiállítást a helyi Iskola diákjai és a HESZ Járási szervezetének tagjai is nagy érdeklődéssel tekintették meg. —kl— rítottak be. Lesz hát a sertéseknek 3 szemesből is bőven s adva vannak fj Jövő évi terv teljesítésének feltételei. Iván Sándor, Košlcg KÖZEL 150 százalékra teljesítette bevételi tervét a mulyadl fnldmüvesszüvetkezet zöldségtermesztő csoportja. A siker oroszlán része a zöldségtermesztő asszonyoké, akik sohasem sajnálták az időt a munka minél tökéletesebb elvégzésére. Budai József A KUNCICEI Klement Gottwald Kohó^ mű szakmunkásokat képez a Kelet-Szlovákiai Vasmű részére. A családjuktól távol élő dolgozók kényelmes és ízlésesen berendezett munkásszállókban laknak, s az üzemi klubok —, ahol szlovák és magyar nyelvű sajtótermékek ls vannak — jó szórakozást biztosítanak mindnyájuknak. Jóba Alajos LUCNICA község szövetkezeti dolgozói már 150 százalékra tettek eleget cukorrépaeladási tervüknek. A közeljövőben még 100 vagonnal adnak el. Hradilek Tibor RYBÁK tiszt alakulatának legénysége a műszaki gyakorlatok keretében hidat vert egy folyó holt ágán, s Így lényegesen megkönnyítette a cukorrépa szállítását. Ján Kolaja HÁROM évvel ezelőtt hét zenekedvelő fiatalból megalakult Ipolybalogon a tánczenekar. Közben már tagjainak száma ls csökkent — mivel kettőt behívtak katonának —, de nem bomlott fel. Kiegészítették és nemcsak odahaza, hanem a környező községekben is sok sikert arattak fellépésükkel. Petényi László KÜLÖNBÖZŐ vidékekről Jöttek össze SládkoviCovóra a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságainak funkcionáriusai, ahol a munkájukkal kapcsolatos törvényeket és határozatokat tanulmányozzák. A tanulás mellett arra ls maradt Idejük, hogy kisegítsék a helybeli földmüvesszövetkezetet a kukorica betakarításában. — összesen öt és fél hektárról takarították be a termést. Csikós Ferenc A BRATISLAVAI Tatra Regena antójavltóvállalatban 5 kollektíva nyerte el a szocialista munkabrigád címét. Aladár Ondrejkovlč A KIRALYHELMECI Állami Gazdaság perbenylki részlegén Jól dolgoznak az állatgondozók ls. A Sváb házaspár például 33 tehénnek viseli gondját. A napi tehenenkéntl tejhozamuk átlag 8 liter. A házaspár ezt a hozamot egész télen biztosítani akarja. Az eddigi munkájuk eredményei szerint vállalásuknak eleget ls tesznek. Zelenák István gazdasági szerepet nélkülöző mezőgazdasági adót is. Még ennél is sürgetőbb azonban az a követelmény, hogy a szövetkezeteket sokkal pontosabban soroljuk be az egyes övezetekbe és szükség esetén alcsoportokba is. A FELVÁSÁRLÁSI AR ÉS TERMELÉSI KŰLTSÉG A cikkíró ebben a fejezetben a felvásárlási árak termelést szabályozó jelentőségét részletezi. Példaképp említi a zöldség-, gyümölcs-felvásárlási árainak operatív módosítását. Mindmáig fájó pont azonban a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés jövedelmezősége közti jelentős eltérés. A felvásárlási ár ugyanis fedezi minden Jelentősebb növény termesztési költségét, sőt nem csekély hasznot is nyújt. Ezt viszont nem állíthatjuk az állattenyésztési termékekről, eltekintve a sertésekről és részben a tojásról. Igen magas a marhahús és a tej önköltsége, úgyhogy a felvásárlási ár még az e téren átlagos eredményeket elérő szövetkezetekben sem fedezi a ráfordítást. így hiányzik az anyagi érdekeltség. A helyzetet súlyosbítja az, hogy ahol rossz az arány az önköltség és a felvásárlási ár között, ott rendszerint a kiskereskedelmi ár ls túlfeszített. Ezért ily esetben igen nehezen növelhetők a felvásárlási árak. Az állam nemhogy haszonra nem tesz szert, hanem ráfizet a marhahús, a tejtermékek, a tojás és a baromfi eladására. Itt a megoldás egyedüli útja a hasznosság fokozása és ezzel a termelési önköltség csökkentése. Márpedig az állattenyésztési termékeknél egyelőre inkább az a jelenség tapasztalható, hogy a termelés növelésének velejárója az önköltség emelkedése. Ezért haladéktalanul lépéseket kell tennünk az állattenyésztés további gépesítése érdekében. A felvásárlással kapcsolatban még számos probléma fog felmerülni, főleg a szakosítás nyomán. Ezeket nem tudjuk megoldani, ha nem különböztetjük meg a felvásárlási árakat és ha nem rendezzük a szövetkezetek és az állam közti kapcsolatokat. Az elméleti és a gyakorlati dolgozókra vár az a feladat, hogy az eddiginél jobban — így fogalmazza meg Vladimír Brenner értékes eszmefuttatásának Címében mondanivalójának lényegét. Az iskola nevelőmunkásságában bizony még bőven találkozunk formalista kinövésekkel, bár ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy talán a családi nevelés, vagy az illetékes irányító és társadalmi szervek és szervezetek ettől már mentesültek. Mégis az iskola a legfontosabb műhely, ahol a ma fiatalja formálódik, s ahol a legtöbb bajt okozhatja az alakiság. Brenner elvtárs ezzel kapcsolatban például kétségbe vonja a tanulók tanulmányi könyvecskéinek értékét. Eredetileg azt a célt töltötték volna be, hogy segítséget nyújtsanak az iskola és a család nevelőmunkásságénak egybehangolásában. Ezzel szemben a gyakorlat többnyire az, hogy a bejegyzések egyoldalúsága, elnagyoltsága, általánossága és klncslnyessége következtében ezek a tanulmányi könyvecskék a pedagógiai formalizmus „jelképévé" váltak. Nem véletlen tehát, hogy a minisztérium megszünteti alkalmazásukat a II. fokú iskolákon (kivéve a tanonciskolákat), míg a kilencéves iskolákban a pedagógiai tanács és a szülők döntik el, vajon szükség van-e rájuk. Brener elvtárs a formalizmus okait kutatva elsősorban a személyi kultusz áldatlan hatására mutat rá, bár hangsúlyozza, hogy a helyzetért nem csekély mértékben okolhatjuk a pedaválasszák meg például a szövetkezetek takarmányokkal, műtrágyával, esetleg más termelőeszközökkel való ellátásának módjait, új alapokra helyezzék az állam közvetlen részvételét a mezőgazdasági termelésben, a bővített újratermelésben, a beruházási építkezésben stb. gógusok, az Igazgatók és az Irányító szervék egy részének elégtelen felkészültségét, politika] éretlenségét és nem utolsósorban a tanítók kezdeményezését megbéklyózó papírháborút. Tény azonban az, hogy a személyi kultusz légkörében és hatékony támogatásával burjánoztak el ezek az egészségtelen és káros jelenségek, amelyeket még távolról sem sikerült teljesen felszámolnunk. Még ma is gyakran tanúi lehetünk annak, hogy a formálisan teljesített feladatokért a legnagyobb elismerés jár, míg az igazi alkotótettet elhallgatják, sőt kikezdik. MONDJUNK LE AZ ELAVULT MÓDSZEREKRŐL Hány olyan irányelv kerül a tanító kezébe, amely ugyan szöges ellentétben áll a gyakorlati élet követelményeivel, sőt néha a józan ésszel is, de nem teljesítése kellemetlen következményekkel járna. így azután formálisan eleget tesznek az Ilyen irányelvnek, és az igazi pedagógus a gyakorlatban az életnek megfelelő munkásságot fejt ki. Általában az oktató tevékenység ellenőrzése ls elhibázott, mert gépiesen alkalmazza a termelőegységekben gyakorolt ellenőrzés módszereit. Különben számos iskolában nem az oktató és nevelő tevékenységében elért eredmények alapján ítélik meg a pedagógust, hanem aszerint, hogy tanulói mennyi hulladékanyagot gyűjtöttek, hány brigádórát dolgoztak le, hány koronát tettek a takarékba és hány formális jellegű versenyben vesznek részt. JÖL ISMERJÜK A TANULÓKAT? Csak aláírhatjuk a cikkírónak azt a nézetét, hogy a tanítók egy része bizony évek múltán sem ismeri eléggé tanulóinak erkölcsi, eszmei és szakmai arcélét. A példás tanuló fogalma alatt az életben nem létező papírfigurát képzelnek el, olyan gyereket, aki jól tanul, nem rosszalkodik és főleg teljesíti az iskola minden óhaját. Pedig be kell látnunk, ha a gyerekek teljesítenék a felnőttek minden utasítását, tanácsát és kívánságát, akkor — amint azt nagyon találóan állapítja meg a szerző — „milyen akaratot és kezdeményezést nélkülöző korlátolt emberkék társadalma volna ez, amelynek nem lenne fejlődési távlata és alkotó képessége". Ml kommunista embertípust akarunk nevelni és tudatában kell lennünk annak, hogy a mai fiatalok sokkal nehezebben találhatnak rá a helyes útra, mint azok a nemzedékek, amelyek világosan látták a szociális ellentéteket, jobban tájékozódhattak és helyet foglalhattak a barikád megfelelő oldalán. Nevelőmunkásságunkban máig kiható gátló tényező az Is, hogy a személyi kultusz idején érvényesülő módszerek bántolták a fiatalok tgazságérzetét. Brenner elvtárs ezt így fejezi kl: „Beszéltünk az igazság jellemvonásairól, de az igaz nézet gyakran nem talált támogatásra, sőt megtörtént, hogy elítélték és fondorlatosan elszigetelték. Az olyan környezet, amelyben az igazságot hazugsággá ficamítják, a sikertelenséget sikernek, a rosszat jónak, a vereséget győzelemnek, a határozottság hiányát megfontoltságnak, a kockáztatást és kalandorságot merészségnek és forradalmiságnak adják ki, ott komoly kárt szenvedhetnek az emberi együttélés és a nevelés alapvető elvei is". Az emberek erkölcsi erejét dicséri, hogy még a személyi kultusz időszakában ls sok szép és jó történt. Ezért támaszkodhat a párt — amely felvette a harcot a kultusz maradványai ellen — az emberek segítő szándékára s bizalmára NAPIRENDEN AZ Oj LÉGKÖR MEGHONOSÍTÁSÁNAK FELADATA Bátor és Igaz embereket akarunk. Éppen ezért az iskolákban és az Ifjúsági szervezetekben ls olyan légkört kell teremtenünk, amely elősegítené az igazság keresését, kimondását, oltalmazását és megvalósítását és nem kedvezne a megszokásnak, a rutinnak, a gondolati begyepesedettségnek. Olyan légkörre van szükség nevelőintézményeinkben, amelyben nem a szürke átlag volna a példakép, hanem minél nagyobb számban az igazi tehetség. Ezen a téren komoly szerep hárul a CSISZ -re és a pionírszervezetre. Küldetésük nem az — hangoztatja a tanulmány szerzője —, hogy a tanítók kívánságaihoz igazodva felületesen blrájlák például a fegyelmezettlensóg eseteit. Inkább az okokat kellene kutatniuk és akkor nemegyszer a helytelen pedagógiai módszerekben tárnák fel a hibák gyökerét. Természetesen nem arról van szó, hogy ezek az fijúsági szervezetek bírálják a tanítókat. A szerző csupán arra céloz, hogy a fiatalokat nyerjük meg segítőtársul olyan környezet és légkör kialakítására, amelyből kiveszne a félelem, az árulkodás és a gyanúsítgatás, s helyét elfoglalná az a törekvés, hogy közösen megfontoltan és érzékenyen megítéljék az egyes tanulók taljadonságait, tehetségét és alkotóképességeit. G. I. A nevelőmunka formalizmusa ellen 19B3. október 29. * ÜJ SZÖ 5