Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-29 / 298. szám, kedd

Számadás előtt a nemzeti bizottságok Több tervszerűséget, több aktivitást a szakbizottságok munkájába Elsosorban a nemzeti bizottságok és szakbizottságaik teszik lehető­ve, hogy a dolgozók közvetlenül vehessenek részt a népgazdaság irá­nyításában. A kelet-szlovákiai kerület nemzeti bizottságainak és szak­bizottságaiknak eddigi munkája azt bizonyítja, hogy egyes községek­ben jól dolgoznak a szakbizottságok, de vannak olyan községek is, ahol még sokat kell tenni azért, hogy teljesítsék küldetésüket. A területi átszervezés után a kelet szlovákiai kerületben egyre többen vesznek részt a feladatok teljesítésé­nek biztosításában. Bekapcsolódtak a munkába a képviselők, a nemzeti bizottságok szakbizottságai, a polgári bizottságok tagjai, a nőszövetség, va­lamint a nemzeti bizottságok aktivis­tái. A politikai, gazdasági és társadal­mi élet irányításában a nemzeti bi­zottságok 19 214 képviselőjén kívül a nemzeti bizottságok szakbizottsá­gainak 9700 tagja is részt vesz. Azok a bizottsások, melyek már megalaku­lásukkor megérte ték küldetésüket és a nemzeti bizottság tanácsa is rendszeresen irányította őket, ma nagymértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy a lakosság széles rétegei vesz­nek részt a kelet-szlovákiai kerület kulturális és gazdasági építésének Irányításában. A nemzeti bizottságok szakbizottsá­gai ebben a választási időszakban so­kat tanultak saját tapasztalataikból, elsajátították a legjobban működő szakbizottságok munkamódszereit, so­kat tanultak az iskolázásokon, a fel­sőbb fokú nemzeti bizottságok köz­vetlen segítségéből. Ennek természe­tes következménye, hogy jól teljesí­tik feladataikat, munkájukban új módszereket alkalmaznak. A kelet­szlovákiai kerületben sok szakbizott­ság fejt ki példamutató tevékenysé­get. Számos szakbizottság vesz részt a nemzeti bizottság plenáris ülésének előkészítésében. így például a poprádi járásban a Stará Lubovňa-i és Tatran­ská Lomnica-i NB szakbizottságai segítenek a plenáris ülések előkészí­tésében. Sajnos Lendak, Lesnica, Malá Franková, Stará Lesná községekben már nem beszélhetünk a szakbizott­ságok jó munkájáról. Ha a helyi nem­zeti bizottság vezetősége nem készíti elő ülését, nehezen teljesítheti kül­detését. Az ülés ilyenkor rendszerint a fegyelmezetlen viták színhelye és a választók is megszűnnek érdeklőd­ni iránta. A helyi nemzeti bizottsá­gok tanácsai ahelyett, hogy tevékeny­ségre buzdítanák a szakbizottságokat, ezt a feledatot mellőzik és magukra vállalják a szakbizottságok munka­körét is. Ilyen egészségtelen a helyzet Červený Kláštoron, Haligovcén, Hniezdnén, Hraničnén, Jakubovany­ban és más községben. Ezzel szem­ben példás munkát végeznek ezen a téren a žákovcei, kéžmaroki, hranov­nicai, Slovenská Ves-1, vybornái HNB-k szakbizottságai. A HNB egyes szakbizottságainak munkája sokszor a járási nemzeti bi­zottságtól, különösen ennek szakbi­zottságaitól függ. A koSicei járásban például úgy irányították a JNB segít séget, amelyet a helyi nemzeti bizott­ságokban nyújt, hogy ezek döntsenek a község kulturális és gazdasági épí­tésének alapvető kérdéseiben. A koši cei járásban a Jól dolgozó HNB-ék kö­zé tartozik a szepsi, csányi, tornai nemzeti bizottság, lemaradnak azon­ban a bödi, Kecerovské Peklany-i, ol­šovanyi HNB-ék és így nem csoda, hogy szakbizottságaik sem tudnak eredményes munkát felmutatni. A csá­nyi, szepsi, Družstevná nad Horná­dom-i HNB dolgozói tudatosítják, hogy a megtárgyalt feladatok ered­ményes teljesítéséhez járul hozzá a HNB plenáris üléseinek tökéletes elő­készítése, melybe a képviselők, a szakbizottságok tagjai és maguk a polgárok is bekapcsolódnak. Ezek­ben a községekben a képviselők a ple­náris ülés előtt rendszerint megtár­gyalják a választókkal a felvetett problémákat és ezek megoldásának módját. Ezáltal a lakosság sajátjának tartja a feladatokat és tevékenyen vesz részt teljesítésükben. A már meg­nevezett szepsi, csányi és más HNB-ék tudják, hogy a szakbizottságok kez­deményező, ellenőrző és végrehajtó szervek. EGY ADAT NYOMÁBAN Rövid hír számolt be arról, hogy a Bratislavai Helyi Szolgáltatási Vállalat fodrász- és bnrbélymühelyei ez év eleje óta nem teljesítik a tervüket. Hogy megismerkedjünk a kommunális üzemek munkájával és problémáival, elbeszél­gettünk K r i h a elvtárssal, a borbély- és fodrászrészleg vezetőjével, aki kész­séggel válaszolt a kérdéseinkre. • TUDOMÁSUNKRA JUTOTT, HOGY FODRÁSZRÉSZLEGÜK MÄR HÖNAPOK ÖTA NEM TEjESiTI A TERVET. MI EN­NEK AZ OKA? — Több oka van. Elsősorban az a kö­rülmény, hogy az ún. ,,tartós ondolálást" sokan a hideghullámhoz szükséges pre­parátummal végzik odahaza, amelyet drogériában vásárolnak. A mostani haj­viselet sima vagy tupírozott, nem na­gyon viselik a huliáijios hajat. További ok, hogy köztársaságunk főhigiénikusa egészségre ártalmasnak minősítette a szemöldök és szempilla festésénél alkal­mazott Regonol Cil festéket, s betiltot­ta gyártását. Ezt a festéket a Tatra­chema ipari szövetkezet gyártotta, mely más, ártalmatlan készítményt ajánlott, de eddig még nem érkezett meg a fe­lettes hatóságok jóváhagyása. Ez az in­tézkedés nemcsak erősen befolyásolta a Tatrachema tervét, de ugyanakkor lánc­reakció formájában a kereskedelem ter­vét és a mi tervünket is, mely erede­tileg számolt az ecsetelt szolgáltatások­kal. Ugyanakkor dolgozóink is megsíny­lették, mert Jövedelmük alaposan meg­csappant. E kiesés következtében az egész vonalon nem helyesbítették, illetve csökkentették a tervet. • OLYAN PANASZOKRÓL IS TU­DUNK, HOGY EGYES BORBÉLY­MŰHELYEKBEN NEM TARTJÁK BE ELÉGGÉ A HIGIÉNIAI ELŐÍRÁSOKAT, PL. NEM VÁLTJÁK GYAKRABBAN A KÖPENYEKET, NEM FORDÍTANAK GON­DOT A MUNKAESZKÖZÖKRE. Ebben kételkedem, mert korlátlan áll rendelkezésükre, azonkívül nagyon szigorúan bírságoljuk az ilyen gondat­lanságot. Előnyünk, hogy saját moso­dánkban mossuk ki gyorsan a fehér­neműt. • BÍRÁLJÁK AZT A MÓDSZERT IS, HOGY EGYES DOLGOZOK SOKSZOR RÁ­ERŐSZAKOLJÁK A VENDÉGEKRE A PLASZTIKUS HAJVÁGÁST ÉS A TÖBB! KÜLÖNKEZELÉST. CÉLJUK EZZEL TER­MÉSZETESEN EMELNI A SZÁMLA ÖSZ­SZEGÉT, MERT ÁLLÍTÓLAG NORMÁJUK IS MAGAS. — Alkalmazottainkat arra neveljük, hogy udvariasan, minden erőszak nél­kül kínálják szolgáltatásainkat. A plasz­tikus hajvágás drágább, és az Arvtttel, vitaminos vízzel való és egyéb kezelés külön fizetendő. Egy ilyen komplex haj­ápolás és hatásos kezelés olykor 11.— koronába is kerülhet. Ami a normákat illeti, bizony eirg magasak. A borbé­lyoknál a havi átlag egy dolgozóra kb. 2 200.— korona. Van olyan nagyforgal­mú üzletünk is, ahol 15.— korona az óranorma, a fodrászoknál még maga­sabb: havi 5000 korona, azaz kb. 32.— korona óránként. • MILYENEK A TÁVLATOK SZAK­MÁJUKBAN? — Mi ls szeretnők jobban gépesíteni, tökéletesíteni és javítani a munka minő­ségét, növelni a munkatermelékenysé­get. Nagyobb figyelmet fogunk szentelni a dezinfekciónak, át akarunk venni sok külföldi újdonságot, új módszereket és -k­mennyíségü tiszta fehérnemű és köpeny korszerű gépeket. Jfr* gy>\> Az őszt verőiényes napokat ők ts kihasználják [Erdősi felvétele) A Spišská Nová Ves-1 járásban a vojkoveel HNB és szakbizottságainak munkájában sok hiányosság merül fel. Itt nem tárgyaltak a legfontosabb fel­adatokról és nem foglalták ezeket a HNB tervébe. A HNB vezetősége eb­ben a községben nem tárgyalt olyan fontos kérdésekről, mint $ költség­vetés tervének jóváhagyása teljesíté­sének eredményei, az 1962-es gazda­sági év eredményeinek és a HNB szak­bizottságai és tanácsa tevékenységé­nek értékelése. Mindez azért történt, mert a HNB vezetősége 1963. április 8-ig csak egy ízben ülésezett. A HNB plenáris ülésének tétlensége miatt a HNB előtt álló feladatokat csak a HNB tanácsa oldja meg, azonban e sok feladat teljesítésére nem futja erejéből. A HNB tanácsa sem ülésezik rendszeresen és az üléseken nem vesz részt a tanács valamennyi tagja. A ta­nács oldja meg a HNB elnökségének, tanácsának, szakbizottságainak fel­adatait is. A szakbizottságok rend­szertelen munkát fejtenek ki. Az is­kolaügyi szakbizottság nem teljesí­tett egyetlen lényeges feladatot, nem sikerült aktivizálnia a népművelési otthont sem, mely nem működik. A pénzügyi bizottság nem szentel fi­gyelmet az adók és illetmények behaj­tásának, nem figyel fel a pénzügyi fegyelem megsértésére és nem segíti munkájában az EFSZ ellenőrző bizott­ságát. Hogy a kelet-szlovákiai kerületben a helyi nemzeti bizottságok szakbi­zottságai teljesíthessék küldetésüket a gazdasági és kulturális élet terén, a helyi nemzeti bizottságok tanácsai­nak, a járási nemzeti bizottságoknak, valamint szakbizottságainak eredmé­nyesebb munkát kell kifejteniük. B. N. HALÁL JÁR AZ UTAKON Az érsekújvári járásban 130 közlekedési baleset volt az idén Az alkohol és a gyorshajtás öt emberéletet oltott ki • Motorkerék-; párosok vezetnek a fekete-listán • A gyalogosoknak és a kerékpá­rosoknak is ismemiök kell a közlekedési szabályokat • A szombati nap a legveszélyesebb Utak, gépkocsik, emberek. Mindhá­rom együvé tartozik. Mit is érne a hosszú szürke út gépkocsik s embe­rek nélkül. Csakhogy az autókkal egyetemben a halál is az utakat jár­tartják-e a közlekedési szabályokat. Ez évben már több mint 900-at meg­büntettek. Huszonkettőtől pedig meg­vonták a hajtási engedélyt. — A nemzeti bizottságok ls sokat ja és egyre szedi áldozatait... Gyer- segíthetnének munkánkban — mond­mek vagy felnőtt, nem válogat. A ha- ja Bubelini elvtárs. — „A baleset Iái neve: közlekedési baleset. nélküli falu mozgalomba minden Az érsekújvári járásban október község bekapcsolódhatna. Sajnos, já­1-ig 130 közlekedési balesetet tarta- rásunkban eddig csak három falu nak nyilván, öt emberáldozat, 371 400 üzent hadat a közlekedési balesetek­korona kár. Szomorú mérleg ez. A leg- n ek fájóbb mégis az, hogy a balesetek N A járásban nagyobb gondot kelle­száma egyre növekszik. Míg az elmúlt ne fordítani a „baleset nélküli köz­év ugyanezen Időszakában 83, az Idén lekedés" című mozgalomra. Üzemi, már 130 közlekedési baleset történt járási méretben népszerűsíteni lehet­a járás utain. a példás kocsivezetőket és juta­— A harmadik negyedév a legrosz- lomba részesíteni. Elgondolkoztató szabb — mondja František Bubelini, mégis csak, hogy az idén közlekedó­a Járási közlekedésrendészeti hivatal si baleset következtében a járásban vezetője — hetven baleset történt, öt ember vesztette életét és népgaz­amelyből 39-et a motorkerékpárosok okoztak. A balesetek nagy részét az alkohol, a gyorshajtás és a felületesség rová­sára lehet írni. Garamkövesden pél­dául Z. J. traktoros munka közben megszomjazott. S mivel útja a kocs­ma előtt vitt el, beugrott a söntésbe. daságunk több mint 300 000 korona kárt szenvedett, 264100 koronával többet, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában. Szükséges, hogy a köz­biztonsági szervek a nevelő módsze­rek nagyobb igénybe vétele mellett, az eddiginél nagyobb szigorral lépje­nek fel a közlekedési szabályok meg­Nagy siettében arra sem volt Ideje, sértőivel, valamint azon kocsmárosok­hogy körülnézzen. Ha ezt tette volna, akkor rájön, hogy az üt lejtős s neki rossz a fékje. Jóformán még meg sem nedvesítette a torkát, amikor az ut­cáról sikoly hallatszott. Mire kiment, Gajdoslk Rozália vérben hevert az üt szervezetek is nagy segítséget nyújt­porában. A gazdátlanul hagyott trak- hatnak. Mindnyájunk érdeke, hogy a kai szemben, akik szeszes italt adnak a sofőröknek. A balesetek számának csökkenését csakis hathatós intézkedéssel lehet elérni. Ebben a munkában a tőmeg­Molnár Laci bácsi — a sajószárnyai szövetkezet 82 éves tagja még minden nap munkába áll. A dohánycsomózásban f jelvételünkön) a fiatalabbakon ts túl­tett. (Németh J. felv.) tor sem volt a helyén. A lejtős úton elindult és halált okozott. Jozef Kanička, a kürti szövetkezet gépkocsivezetője hazatérőben bement a kisújfalusi kocsmába. Poharazgatás közben gyorsan telt az idő. A kocs­mában egy motorkerékpáros is volt Kanička falujából. Amikor fel­szedelőzködtek, hogy hazamennek, a motorkerékpáros úgy mellékesen meg Jegyezte, hogy ő bizony hamarább otthon lesz, mint a teherautóval uta­zók. „Azt már nem" vélekedett Ka­nička Jozef. A 128-as Tatrának erős motorja van, bírja a sebességet. Bír­ta is. Az egyik kanyarban olyan se­besen száguldott a kocsi, hogy Kanič­ka nem bírt vele és az árokba futott. A kocsi felborult. Kovács Vilmos szál­lítómunkásnak ez volt az utolsó út­ja. Nem egy esetben a szülők gondat­lansága is balesetet okoz. Gyermekei ket felügyelet nélkül engedik az ut­cára. Az ötéves Leckés Jancsi kerék­pározni ment az úttestre. Az út szélén kerékpározott, csakhogy nem a jó oldalon. Az egyik arra száguldó gép­kocsi elütötte. A kis Jancsi lábtörés­sel került a kórházba. Sorolhatnánk tovább a példákat. A közrendészet dolgozóinak nincs szabad idejük. Az utakat járják s el­lenőrzik, hogy a gépkocsivezetők be­száguldó halálnak" minél kevesebb áldozata legyen. -né­Moszkvában textilkiállítás nyílt meg, amelyen Csehszlovákia, a Szovjetunió, Lengyelország, az NDK és Magyarország vesz részt. Képünk a csehszlovák kiál­lítást mutatja, ahol bemutatják majd a világon egyedülálló Arachne kötőgépet. E gép egy perc alatt fi méter anyagot készít. (ČTK—TASZSZ felvétele) M i rőf ír o Nová mys/? Két id őszerű kérdésrő A NOVÄ MYSL legújabb, októberi számából két írást szeretnénk nagy Az új felvásárlási árak éppen ezt a vonalakban ismertetni. Most az egyszer a közös nevező nem a témák ro­kon jellege, — hiszen az egyik cikk a mezőgazdasági termények jelvá­sárlási árairól, míg a másik az iskola nevelőmunkásságában megnyilvánu­ló j ormaiizmusról szól, — hanem az, hogy e két tanulmány sarkalatos jontosságú és széles érdeklődésre számot tartó kérdéseket elemez. A mezőgazdasági termények felvásárlási árai című cikk szerzője, Gabriela Olmová lációnak, sem az értéktörvény ösztö­abból a tételből indul ki, hogy az nös hatásának. Törvényszerű gazda­állam és a szövetkezetek közti kap­csolat alapvető formája az árucsere, vagyis a piaci kapcsolat. A szövetke­zetek anyagi érdekeltségét főleg az támogatja, ha az állam a felvásár­lási árak közvetítésével fedezi terme­lési költségeiket és tehetővé teszi a közös gazdálkodás fejlesztését. Az állam pedig, ha a felvásárlási árak megszabásánál szigorúan igazodik az értéktörvényhez, a társadalmi érdek­kel megegyezően arányosan és terv­szerűen fejlesztheti a mezőgazdaság egyes ágait. Ennek múlhatatlan fel­jelentős változást és az egyes terme­lési övezetek eltérő feltételeit vették tekintetbe. Olyan termelési övezetek feltételeiből indultak ki, amelyek az adott termény döntő részét állítják elő. AZ ÄLLAM KÖZVETLEN RÉSZVÉTELE A SZÖVETKEZETI ÚJRATERMELÉSBEN Az ennél rosszabb természeti és sági jelenség ez, és csak akkor vol-f gazdasági viszonyok között gazdálko­na káros, ha az állam helytelen irány- dó szövetkezeteknek az állam kény­han ösztönzi a termelés fejlesztését, telen fedezni indokolt nagyobb költ­Ebben az esetben viszont saját árpo- ségeiket. A szerző hangsúlyozza, hogy tulajdonképpen ebben az esetben helytelen maga a használt fogalom is, a „közvetlen állami segítség", mi­vel ez nem valami könyöradomány féle dotáció, hanem — főleg a hegy­vidéki szövetkezeteknél — nagyon is megszolgált anyagi pótlása a ráfordí­tott eszközöknek és a munkának. Az ilyen jellegű támogatás ellenéra litikánkat hibáztathatnánk, amely nem tükrözi eléggé a népgazdaság objektív kapcsolatait. MITŐL FÜGG A FELVÁSÁRLÁSI ÁR SZINTJE? Jelenlegi felvásárlási árrendsze­rünknek alapja — amint már említet­tük — az az elképzelés, hogy a fel­vásárlási ár a szövetkezeteknek ne az új felvásárlási rendszerben még tétele az is, hogy a termelési feiada- csak a termelési önköltségüket fe- jobban elmélyültek a különbségek a tok szétírása során a járások való- dezze, hanem biztosítsa bővített újra- különböző termelési övezetekben mű­ban szem előtt tartsák az adott ter- termelésüket is. A szocialista mező- ködő szövetkezetek tagságénak jöve­mészeti és gazdasági feltételeket, gazdasági szektor megszilárdításának delme között. A megoldás az, hogy karolják föl a szövetkezetek kezde- jelenlegi szakaszában felvásárlási po- növeljük a rosszabb feltételű öveze­ményezését és tegyék őket anyagilag iitikánknak azt a célt kell szolgálnia, tekben a termelés belterjességét és a érdekeltekké a termelés fellendítésé- hogy a szövetkezetek a piaci kapcso- munka termelékenységét. Az állam ben. A felvásárlási ár meghatározá- lat útján a lehető legnagyobb mér- addig nem számolhatja fel támoga­sánál egyben — és ez az érem másik tékben realizálják a további kibonta- tását. Ez a helyzet különben már há­oldala — a társadalmi érdeknek is kozásukhoz feltétlenül szükséges esz- rom éve fennáll, és komolyan veszé­szóhoz kell jutnia. közöket. Annál is inkább szükséges lyezteti az ilyen övezetekben az anya­Sokan megfeledkeznek arról, hogy ez, mert az állam mind kisebb mér- gi érdekeltséget, mégsem történt ed­az ár objektíven befolyásolja a ter- tékben támogatja különféle közvetlen dig megfelelő Intézkedés. Valószínű­melést. Az árakat az állam szabja formában a szövetkezeti gazdálkodást, leg egy lépést jelent majd előre az, meg és éppen ezért dőreség, ha va- Ezt bizonyítja az a tény, hogy míg hogy a hegyvidéki területeken már laki elítéli a szövetkezeteket —, ami a szövetkezetek 1955-ben az álióala- az idén a termelést fellendítő prémiu­nemegyszer előfordul —, hogy első- pok bővített újratermeléséhez szüksé- mok formájában fogják elosztani az sorban annak termelésére törekednek, ges pénzt csak 12,5 százalékban fe- ún. közvetlen állami segítség eszkö­amiből a legnagyobb hasznot rémé- dezték saját forrásaikból, addig 1961- zeit. A szerző nézete szerint ebben lik. Ezt nem nevezhetjük sem speku- ben már több mint 48 százalékban, az övezetben fel kellene számolni 4 ©f SZŐ 4. * 1983. október 29.

Next

/
Thumbnails
Contents