Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-23 / 293. szám, szerda

Az azbukától az államvizsgáig Äz orosz nyelv'-ma már világnyelv, hálunk pedig az általános művelt­séghez szervesen hozzátartozik az Úrosz nyelv ismerete. Nélküle el sem képzelhető dolgozóink politikai és szakmai tudásának bővítése. Sokat ffett ennek érdekében a csehszlovák­szovjet baráti szövetség, amely már 15 esztendeje szervezi a népi orosz nyelvtanfolyamokat. A dolgozók kö­rében lankadatlan e nyelvtanfolya­mok iránt az érdeklődés, sokan van­nak ugyanis, akik az orosz nyelv ölapjait elsajátították az iskolában vagy a népi orosz nyelvtanfolyamok keretében, de tovább akarnak taiiul­ni. Mások számára viszont, bár jól tudnak oroszul, fontos a nyelv gya­korlása; esetleg a fordítás mesterség­beli fogásainak elsajátítására törek­szenek. Vannak azonban szép szám­ban még olyanok is, akik most ve­szik kézbe első Ízben az orosz nyelv­könyvet. , Az 1963—64-es tanévben a népi erosz nyelvtanfolyamok hagyományai­ra támaszkodva és eredményeire épít­ve szervezik a dolgozók orosz nyelv­tanfolyamait, úgy, hogy mindenki ér­deklődési körének és nyelvtudósa színvonalának megfelelő típusú tan­folyamba kerüljön. llllljp 1 :: * Már több mint 125 éves hagyo­mánya van Sázava nad Sázavou­ban a laboratóriumi üveggyártás­nak. A sok évtizedes munka az ország határain túl is híressé tet­te ezt a kisvárost. Tucatnyi or­szág tart fenn ugyanis kereske­delmi kapcsolatokat a sázaval gyárral. Képünk a gyár ellenőrző részlegét ábrázolja. (Saroch — ČTK feluJ) KULLOG A KÖZÉP-SZLOVÁKIAI KERÜLET Az orosz nyelvtanfolyamok 15. év­folyamának előkészületeit már a nyá­ron megkezdték amikor a tanítók nyári bentlakásos továbbképzésen vettek részt — szervezéséhez pedig szeptember elején láttak hozzá. Ok­tóber közepén a kelet-szlovákiai ke­rületben már 127, a nyugat-szlovákiai kerületben 174 orosz nyelvtanfolyam működött. A közép-szlovákiai kerü­letben 634 tanfolyam megszervezésére tettek ígéretet az üzemek, szerveze­tek stb. Ám október közepéig még egyetlen egy körben sem kezdték meg a tanítást. A nyelvtanfolyamo­kat november végéig meg kell Indíta­ni, a további halogatásnak tehát nincs helye. KEVÉS A MAGVAR—OROSZ TANFOLYAM Elgondolkoztató, hogy a magyar dolgozók körében feltűnően kevés orosz nyelvtanfolyam nyílt, Illetve van előkészületben. Nem szeretnénk azt hinni, hogy ezt az érdeklődés hiánya okozza. Hiszen valamennyiünk számára egyformán fontos, hogy az orosz nyelv segítségével megismer­hessük a szovjet nép életét. De még mindig nincs késő! 10—15 érdeklődő esetén a CSSZBSZ járási titkárságá­hoz kell fordulni, s a titkárság gon­doskodik a tanfolyam vezetőjéről, s a megindításhoz szükséges egyéb felté­telekről. ALAPFOKÚ ÉS SZAKMAI orosz nyelvtanfolyamokban azok a dolgozók taulhatnak, akik teljesen kezdők, vagy akik kezdetleges orosz tudásukat kívánják elmélyíteni a be­szélgetés, olvasás és a levelezés te­rén. A tanfolyam hallgatói a hivatá­sukba és érdeklődési körükbe vágó legfontosabb orosz szakkifejezéseket ls megtanulják, sőt a munkahelyük _számára szükséges szovjet tapaszta­latokat ismertető egyszerűbb szöveg fordítását is gyakorolják. Aki a tan­folyamot elvégzi és vizsgát tesz, bi­zonyítványt kap, hogy átvette az alapfokú kilencéves Iskola, Illetve ta­nonciskola orosz anyagát és ezt továbbtanulás esetén beszámítják. TANFOLYAM HALLADÖKNAK E tanfolyamokba lehetőleg azonos színvonalú nyelvtudással és azonos érdeklődési körrel rendelkező részt­vevőket osztanak be. A tanfolyam három féle irányú lehet, a résztve­vők kívánsága szerint. Középfokú, amelynek elvégzésével az általános középiskolák vagy szakiskolák szín­vonalának megfelelő tudást szerez­nek — és a vizsga után érettségi bi­zonyítványt nyernek —; felsőfokú, melynek résztvevői már oly. jól el­sajátítják az orosz nyelvet, hogy ál­lamvizsgát tehetnek. A harmadik Irány, amikor a résztvevők érdeklő­dési körüknek megfelelően tökélete­sítik orosz tudásukat és a tanfolyam keretében Irodalommal, levelezéssel, fordítással, tolmácsolással stb. foglal­koznak. OROSZ NYELVKLUBOK Aki már megtanult oroszul, az nem szívesen felejtené el és örömmel használja ezt a nyelvet. Ideális lehe­tőséget nyújtanak erre az orosz nyelvklubok, ahol orosz nyelvű kul­turális esteket, ünnepi akadémiákat tartanak, beszélgetéseket rendeznek a hazánkba érkező szovjet vendégek­kel, feliratok nélküli, szovjet filme­ket mutatnak vitaestéket rendez­nek szovjet Irodalmi művekről; tár­sasjátékokkal, kérdés-feleletet estek­kel szórakoznak stb. Mindezt oroszul. Ilyen klubokat a nagyobb üzemek­ben, városokban vagy falvakon léte­sítenek a CSSZBSZ szervezetei mel­lett, az üzemi klub, illetve népműve­lési Intézmény "keretében, ott ahol több dolgozó bírja az orosz nyelvet. Ä SZOVJET SAJTÓ Ä népgazdaság szükségletel és a kultúra fejlődése megköveteli, hogy hazánk dolgozói rendszeresen figye­lemmel kövessék a szovjet lapokat és felhasználják ez ott szerzett Ismere­teket. A népi orosz nyelvtanfolyamok keretében dolgozóink már elsajátítot­ták — illetve elsajátítják — annyira az orosz nyelvet, hogy a szovjet la­pokat élvezettel forgassák és az on­nan nyert Ismereteket a gyakorlat­ban hasznosítsák. Feltétlenül szüksé­ges azonban, hogy a szovjet sajtó va­lóban el ls jusson dolgozóinkhoz. TOBORZÁSI VERSENY A CSSZBSZ szlovákiai bizottsága to­vábbi szervezetekkel és Intézmények­kel együttműködve versenyt hirde­tett, melynek célja: bővíteni a szov­jet sajtó állandó előfizetőinek tábo­rát, főleg a i egyéni előfizetők körét. A verseny 1963. november 25-lg tart, egyaránt részt vehetnek benne egyé­nek és kollektívák. Az egyes járások és kerületek Is versenyben állnak egymással. A fő szempont, hogy mi­nél több állandó előfizetőt szerezzünk a szovjet politikai és szaklapokra. A versenyt a CSSZBSZ szlovákiai bi­zottsága értékeli és 1964. május 5-én a szovjet sajtó napján hirdeti kl az eredményt. A verseny győztesei 30 000 korona értékű Jutalomban részesül­nek, melyek között nyolc szovjetunió­beli utazás is,. szerej?el. — ska — Karán ezekben a napokban helyezték üzembe Csehszlovákia legkorsze­rűbb borfeldolgozó üzemét, ahol nagy teljesítményű gépeket állítottak munkába. Két szőlőprés például egy óra alatt több mint egy vagon szőlőt képes feldolgozni. A palackozórészleg évi kapacitása körülbelül ezer vagon. — Képünkön: Az új üzem. (AndreJCák — CTK -* felv.J Savanyú szőlőszemek Utazni, embereket és tájakat megismerni kellemes feladat, Hát még hu a szőlőszedés örömeit figyelheti meg az ember. Egy ilyen kirándulásra ki-, sértem el néhány szakembert, akik szüreti népszokásokat gyűjtöttek. So£ szép népdalvariáció került hangszalagunkra, jócskán kóstolgattuk a dom­bok mézédes termését is — ám néhány savanyú szőlőszem ts belekeveredett élményeink fürtjébe , i Az első „savanyú szőlőszem" Nagy­kaposon vásta el szánk ízét. Ebben az épülő, szépülő városkában ütöttük fel főhadiszállásunkat. Itt aludtunk, s reg­gelenként Innen indultunk gyűjtő kör­utunkra. Érthető tehát, hogy üres es­téinkben szórakozni Is szerettünk vol^ na. És az is természetes, hogy első­sorban a város pazar kultúrházára gondoltunk. Ám nagyon csalódtunk! Ebben a körülbelül három milliós költségen épült palötában még szom­baton délután sem találtunk életet. Ha a gondnok nem lakott volna az épület­ben és Papp Ilonka, a szorgalmas könyvtárosnő nem leste volna min­dennap késő estig olvasóit, talán meg sem tekinthettük volna a szórakozók­ra és művelődni vágyókra váró pom­pás helyiségeket. Talán kevesen van­nak a fiatalok? Aligha, hiszen a művelődési ház szomszédságában ott díszeleg egy nagy mezőgazdasági technikum s há­nyan lehetnek az^k a fiatat munkô­sok, akik a néhány kilométernyire épülő villanyerőműnél dolgoznak és Kaposon vannak elszállásolva. Ennek -ellenére a kultúrház üres, de teli a ká­véház. Mi hát akkor a hiba? Az hogy egy város fiatalságát össze is kell tudni toborozni, vagy legalább­is meg kell kísérelni. Teadélutánokat, szórakozási lehetőséget kell biztosíta­ni részükre, Ne csak pírosbetűs napo-: kon rendezzen gyéren látogatott Cn'i nepi előadást a kultúrház vezetője, ftai nem elsősorban a fiatalságot szoktas-: sa oda, Enélkül bizony olyan a nagy^ kaposi kultúrpalota, mint egy jól felszerelt konyha, amelyet folyton szépítgetnek, de semmit sem főznek benne! A másik „savanyú szőlőszem" kisebb jelentőségű ugyan, de azért ettől senl vidul fel az utasember képe. Még utazásunk elején történt, hogy; este fél kilenc tájban érkeztünk Rozs^ nyóra. Az új szállodában foglaltunk szobát S mosdás után vacsorázni is szerettünk volna. Az étterem azonban nyolckor már becsukott. Ezért a por-s tás a kávéházba utasított, ahol még hideg felvágottat lehetett kapni. Mi* lyen nagy volt azonban a meglepeté­sünk, amikor elébünk állt a kávéház vezetője és ridegen közölte, hogy csak három korona zenepénz lefizeté-: se ellenében léphetünk be a kávéház-: ba. Végül is mit lehetett tenni, elsétál­tunk a régi kávéházba, ahol olcsóbb volt S vacsora. Habár Itt is szólt a ze­ne, sőt a fiatalok ropták ls a táncot, mégsem számítottak fel egyetlen fil­lér pót-, illetve zenedíjat sem. Lehet, hogy az új kávéház vezetője szabályszerűen járt el, mi azonban a vendéglátás tantárgyából mégis s z a-, b ál y s z e tű t adnánk neki! t—man Miről k a Rudé právo Szubjektivizmus a gazdaság irányításában A legégetőbb kérdés kulcsfontos­ságú láncszemét veszi nagyító üveg alá a Rudé právo hasábjain Zde­tíék Kodét, a tudományok kandidátu­sa, a prágai pártfőiskola docense, amikor a gazdaság irányításában megnyilvánuló szubjektivizmus áldat­lan hatásáról írva a tervezési rend­szer fogyatékosságait, illetve az anya­gi érdekeltség és egyéb ökonómiai mozgató erő érvényesítésének útjában álló akadályok okait boncolja tudo­mányos alapossággal. Mi a szubjektivizmus? Mindenekelőtt a szubjektivizmus fo­galmát tisztázza a szerző. Gyakran ugyanis leszűkítve értelmezik ezt a fogalmat: a szubjektivizmus a gazda­ság Irányításában sokszor úgy tűnik, hogy csupán a vezető dolgozók hi­báit, a helyt, vállalati érdeknek a tár­sadalmi érdek fölé helyezését jelen­ti. Mindezek azonban csupán külső, felszíni megnyilvánulások. A lényeg ezzel szemben a következő: a szub­jektivizmus a gazdaság irányításában azt jelenti, hogy az irőnyító appará­tusban dolgozó emberek tevékenysé­ge nem felel meg az irányított alany objektív fejlődésének. Az Ilyen hely­zet a kettő között ellentéteket szül és élezi őket. A szubjektivizmus ma­ximális kiküszöbölése a gazdaság Irá­nyításából (teljes eltávolítása a mai helyzetben nem reális), tehát azt je­lenti, hogy az általunk kitűzött célok, valamint elérésük módszerei és esz­közei maximálisan összhangban le­gyenek a szocialista termelés objektív fejlődésével. Más szóval: ne értékel­jük túl lehetőségeinket, de ne hagy­junk egyetlen lehetőséget sem kihasz nálatlanul. Céljainkat, amelyeket a közeli és távoli jövőre vonatkozóan magunk elé tűzünk, mély tudományos elem­zéseken kell alapulniuk. Csak ezeo az alapon válogathatjuk meg azután az Irányítás olyan módszereit és esz­közeit, amelyekkel a célokat elérjük. Tehát a gazdaság irányításának olyan sémáját, modelljét kell kidolgoznunk, amely biztosítja, hogy a szubjektív beavatkozások gazdaságunk objektív fejlődésébe maximálisan támogassők a fejlődés progresszív vonásalt, s ugyanakkor a lehető legnagyobb mértékben kizárják az egyéni beavat­kozások esetleges negatív hatását.v Emellett a főszempont: a társadalom szükségleteinek kielégítése. Kultusz és tudomány A személyi kultusz Időszakában je­lentősen ellaposodott az ökonómiai tudományok szerepe. Az irányításban eszközölt Intézkedések gyakran nem alapulnak a való helyzet mély tudo­mányos elemzésén. Az irányításban eszközölt változásokat gyakran hely­ben és időben egyaránt korlátozott ismeretekből levont tanulságok alap­ján eszközölték, de ennek ellenére más olyan szakaszokon ls alkalmaz­ták őket, ahol nem voltak meg ér­vényesítésükre a feltételek. Nem értékelték kellőképpen a bur­zsoá tudomány kritikai ku ísainak eredményeit az irány <ásru figyel­men kívül hagyták vagy nem értékel­ték eléggé a kibernetika és egyéb matematikai rendszeresítés szerepét az ökonómiai jelenségek értékelésé­nél. Így jutottunk odáig, hogy ma gyakorlatilag nem létezik a szocialis­ta gazdaság irányításával foglalkozó marxista tudományág, sőt mind ez ideig nem dolgoztuk fel teljes mér­tékben az erre vonatkozó összes is­meretet sem. Így történhetett meg, hogy a szo­cializmus általános ökonómiai elméle­téből kiragadtak egyes törvényeket s ezekkel „tudományosan" indokolták a különféle gazdaság-Irányítási intéz­kedések szükségességét. Az Ilyen helyzetben (s gýakran még ma Is) a szubjektivizmus szükségszerűen mint prakticizmus nyilvánult meg, amely az adott Irányítási rendszernek csu­pán részleges javításából áll. Itt a közgazdaságtudomány és a kutatás csupán a „szállító" szerepét játssza, „szállítja az indoklást", hogy a pilla­natnyi napi szükségleteket kielégítse. A gyakorlat az volt, hogy a máért feláldoztuk a holnapot. Az utóbbi Időben jelentős Javulás tapasztalható e téren. Ma már általá­nosan elismert szükségesség, hogy az általános gazdaságpolitikánk és az irányításban eszközölt változásoknak mély gazdaságtudomőnyi elemzéseken kell alapulniok. A legjelentősebb eb ben a vonatkozásban az, hogy a CSKP KB és a többi pártszerv mellett bi­zottságokat létesítettek, melyekben a közgazdászok közvetlenül részt vesz­nek a gazdaságpolitika kialakításában ős az egyes intézkedések előkészlté sében. A legfontosabbat az Irőnyításbai megnyilvánuló szubjektivizmus ellen azonban még csak most kell megten­nünk. Az irányítással foglalkozó mar­xista tudomány ma még csak „tan­könyvi" ' stádiumában van, még csak most rendszerezzük, értékeljük az egyes tudományos ismereteket. A dön­tő lépés a szubjektivizmus felszámo­lása útján a közgazdaságtani elmélet az irányításról szóló tudomány egy bekapcsolása lesz a gyakorlati irányí­tó tevékenységgel. Addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér A gazdaság irányításában megnyil­vánuló szubjektivizmus gyakran a szubjektív tényező szerepének túlér­tékelésében mutatkozik meg úgy, hogy bizonyos illúziókat kelt azokról a lehetőségekről, amelyekkel a kitű­zött célok elérhetők. Az üres, speku­latív módszer, a-prakticizmus, a tu­dományos megalapozottság hiánya le­egyszerűsített nézetekhez vezet, ame­lyektől nem láthatjuk gazdaságunk bonyolultságát és ellentétekkel teli fejlődését. Ennek az „eredménye" azután a nem reális célok és felada­tok kitűzése,, melyeket az adott idő­szakban nem lehet elérni. Megmutat­kozott ez például a harmadik ötéves terv néhány feladatában. A megala­pozatlan kívánság szülte a gondola­tokat, amelyek a terv néhány nem reális feladatában ütköztek ki. A szubjektivizmus mindenekelőtt a beruházási építkezésben mutatkozott meg. Abban az igyekezetben, hogy minél gyorsabb ütemben fejlődjék a gazdaság, hogy minél előbb kialakít­suk a népgazdaság lehetőségeinek és szükségleteinek egyensúlyát, arányta­lanul nagy mértékben az ötéves terv első éveire koncentráltuk a beruhá­zási építkezést. A beruházási építke­zés ezért nem rendelkezhetett kellő szerkezeti és tervezési alapokkal, a beruházásokat nem biztosították elő­re sem gépekkel, sem m unkäva l­Ezért, csökkent a beruházási építke­zés hatékonysága, megnövekedett a megkezdett és befejezetlen építkező sek sžáma, s elhúzódott az új terme kapacitások üzembe '-elyezése. Az aránytalanságok okai A gazdaság irányításának tervezése szocialista gazdaságunk nagy előnye Az irányítás eszközeinek és módsze­reinek tudománya azonban még nem fejlődött ki és a komoly problémák egész, sorát kell még megoldani Hi­szen ma, a gazdasőg tervszerű Irá­nyításának legfőbb eszköze még az egyes mutatók rendszere. Sok szó esett már arról, hogy a terv egyes mutatói pontatlanok, sokan rámutat­tak, hogy a termelés brutto értékének mutatója nem fejezi ki kellőképpen a szükségleteket. Ma már általánosan ismert tény, hogy ezek a mutatók va­lóban nem tükrözik megfelelő módon a gazdasági folyamatok belső fejlődé­sét és ezért már néhány éve ponto­sabbá igyekszünk tenni, illetve pon­tosabb mutatókkal helyettesítjük őket. E gondos igyekezet ellenére e pon­tatlan tervmutatók ma az irányítás­ban megmutatkozó szubjektivizmus egyik forrását képezik. Ezekkel a pontatlan mutatókkal be­folyásoljuk még ma ls a vállalatok, a gazdasági termelőegységek tevé­kenységét. De nemcsak a termelési tevékenységet, hanem a közgazdasági tevékenységet is. Így azután a terve­zett irányítás mai módszereit is az jellemzi, hogy azok egyoldalúan az újratermelés folyamatának mennyisé­gi oldalát támogatják, főleg a terme­lés brutto értékét. Az újratermelés folyamatának mennyiségi mutatói ma az összes mutatók közül az első he­lyen állnak s ugyanakkor másodlagos helyet foglalnak el az új technika alkalmazására alapozott, a társadalmi munkatermelékenység növelését cél­zó mutatók. A növekedés, a gyarapo­dás forrásaivá Így az extenzív, idő­leges, s egyúttal korlátozott lehetősé­gek kihasználása (az alkalmazottak számának növelése, az állóalapok gyarapítása stb.) válik s az eredmény: extenzív fejlődés, amely az utóbbi években jellemző gazdaságunkra. Az ilyen módszerekkel történő ter­melésnövelés a népgazdaság szükség­letei és lehetőségei közti ellentét el­mélyüléséhez vezet. A termelés és a fogyasztás közti egyenetlenség elmé­lyülése az egyik oldalon azt eredmé­nyezi, hogy növekszik az olyan fo­gyasztási értékek termelése, amelye­ket részben, vagy egyáltalán nem le­het felhasználni. Ez azután a készle­tek gyors növekedését és a választék csökkenését eredményezik. A másik oldalon pedig növekszik a kielégítet­tél SZO 4 * 196 3- október 23,

Next

/
Thumbnails
Contents