Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-23 / 293. szám, szerda

I A BIZALOM KÖTELEZ A legutóbbi választások óta jel entős változások történtek társadal­munk életében. Sikeresen végrehajtottuk az ország területi átszervezé­sét s ennek megfelelően az eddigi irányítást is új alapokra helyeztük. Nemzeti bizottságaink működési területe a meglévő tevékenységen kí­vül további, új feladatokkal bővült. Fontos szerepet töltöttek és tölte­nek be most is a szocialista demokrácia megszilárdításában. Választott képviseleti szerveink megbízatási időszaka az év végé­vel lejár. Elérkeztünk tehát ahhoz a ponthoz, amikor számot kell ad­niok eddigi munkásságukról. Mit végeztek el a falvak, városok, kerüle­tek, járások kulturális és gazdasági felemelkedése érdekében, hogyan teljesítették a párt határozataiból eredő feladatukat. A CSKP XII. kongresszusa utáni időszakban, tekintettel arra, hogy ezt maga az élet követelte meg, a nem­zeti bizottságok hatásköréből kivon­tuk a mezőgazdaság irányítását s já­rásonként egyetlen egy szervet tett a párt felelőssé a mezőgazdasági ter­melés további fejlesztéséért. A nem­zeti bizottságok közvetlen felügyelete alatt álló üzemek közíil egynéhány irányításával vagy az illetékes minisz­tériumokat, vagy az újonnan létesített vállalatokat bízták meg. Ezek és Ha­sonló változások életbe léptetésére azért volt szükség, hogy az államha­talom járási, helyi szervei 'munkáju­kat legfontosabb tevékenységükre, a társadalom igényeinek kielégítésére összpontosíthassák teljes mértékben. Ide tartozik a közszolgáltatások megszervezése, a lakosság bevonása az Irányításba, a városok és a fal­vak szépítése, valamint a szocialista törvényesség betartása, melyek együtt e társadalom fejlődését biztosítják. E kérdések aprólékos elemzésével foglalkozott a minap a Lévai Járási Nemzeti Bizottság ülése és a képvise­lők NEMCSAK AZ ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL, hanem a nemzeti bizottságok munká­jában előforduló hibákról is őszintén beszéltek. Tagadhatatlan lény, a he­lyi nemzeti bizottságok rendszeresen foglalkoznak a községek gazdasági és kulturális kérdéseivel. Am mennyivel átfogóbb sikerről adhatnának számot, ha a választási időszakban a lakos­ság széles tömegeit ls bevonták volna a közügyek irányításába. Általános jelenség a járásban, hogy a helyi nemzeti bizottságok a nyilvános nép­gyűlések megszervezésére kevés súlyt fektetnek. Természetesen könnyebb a döntés, ha csak a választott szer­vek vannak jelen, mert kevesebbet ikell a dolgokról vitatkozni. Ám nem téveszthetjük szem elől, hogy ellent­mondások nélkül nem lehet fejlődés, e helyes módszerek kiválasztásánál a vitának Igen nagy jelentősége van. Annak ellenére, hogy a mezőgazda­ság Irányítása a termelési igazgató­ságok -hatáskörébe tartozik, a nem­zeti bizottságok a szövetkezetek meg­szilárdításának kérdését nem hanya­golhatják el. Mit tehetnek ezen. e téren? Közeleg az év vége és a já­rás mezőgazdasági üzemei sok hús­sal, tejjel tartoznak a közellátásnak, több szövetkezet pedig pénzügyi, ter­melési tervét sem teljesíti kielégí­tően. Legfőbb teendőjük tehát, hogy A HÁTRALEVŐ NAPOKBAN ELEMEZ­ZÉK A SZÖVETKEZET GAZDÁLKODÁ­SÁT, fedjék fel a hibákat és az egész falu dolgozó népének bevonásával térít­sék helyes kerékvágásba a gazdálko­dás szekerét. Ezen a téren a nagyölvedl HNB tagjai mutatnak fel sokat igérő, ér­tékes kezdeményezést. A szövetkezet itt sem teljesítette állam iránti köte­lezettségeit, főleg a tejtermelés te­rén mutatkozott súlyosabb lemaradás. A képviselők az előállott helyzetben az etetőkkel, fejőkkel hasznos vitát folytattak. Az eszmecsere után köz­vetlen nem, de később jelentkeztek a javulás eredményei. A szövetkezet naponta 60—70 liter tejjel növelte áru­termelését. A mezőgazdasági, szakbizottságok ezenkívül sokat tehetnek az őszi munkák ütemének meggyorsításában is. Az ország kenyeréről van szó és a búzavetéssel bizony késlekednek a szövetkezetekben. Ezt a lemaradást á cukorrépaszedés és a kukoricabeta­karítás igen lassú üteme okozza. Ha a nemzeti bizottságok minden köz­ségben megszerveznék a lakosság se­gítségét, a késedelem ellenére rövid idő alatt elvégezhetnék a talajelőké­szítést, pontot tehetnének a vetés vé­gére. Nézzük csak továbbá, milyen intéz­kedéseket tesznek a járásban a téli tüzelőellátás zavartalan biztosítására. Ez ma fontos kérdése a családoknak, melyek a folyamatos szénszállítás dacára szűkében..állnak a tüzelővel. Gondovo, Málas, Zselíz, Ipolyság és más községekben-, , , IÖL SZERVEZTÉK MEG A SZÉN ELOSZTÁSÁT, a lakosság folyamatosan megkapja a neki kijáró tüzelőanyagot. A kiskéri HNB-t ebből a szempontból egyálta­JillttlVUl A TV műsoráról A poprádi Magas­(piti Vállalat dolgo­zói Starý Smokove­°en 10 millió koro­na költséggel kilenc­»meletes nemzetközi szállodát építenek. A tzálloda mindegyik szobája fürdőszobá­val, televíziókészü­lékkel, rádióval és más vívmánnyal lesz tllátva. A vendégek, túlnyomórészt kül­öldiek rendelkezésé­re 160 ágy és 60 pótágy áll majd. A szálló építését 1964 októberéig befelezik. Képünkön az épülő 'n'.erhotel látható. (G. Bodnár — i CTK felv.) 9 Példamutató teljesítmény len ágazatok és termelési szakaszok száma. Olyan ellentmondásos helyzet alakul ki, amelyben a készletek növe­kedésével egyidőben hiányosságok vannak az ellátásban. Ez azt jelenti, hogy szükségtelen készletek halmo­zódnak és egyre többféle a kielégítet­len szükséglet. A termelés és a fogyasztás közti egyenetlenség olyan hosszan tartó helyzetet teremtett, amelyben állan­dósul a kereslet fölénye a kínálat felett. A tervszerű gazdaságirányítás mai módszerei és az értéktörvény ki­használásának eddigi módja nemcsak hogy nem számolja fel ezt a helyze­tet, hanem némely vonatkozásbari még elő ls segíti állandósítását. Ebben a helyzetben egyoldalúan abszolutizálták a termelők anyagi ér­dekeltségét. A mindennapi gyakorlat, éppúgy mint a gazdasági elemzések arról győznek meg, hogy a termelés szerkezetét, a választékot, a minősé­get és az egyes gyártmányok tulaj­donságait mindenekelőtt a termelő befolyásulja, akinek kezét saját anya­gi érdekeltsége és a terv mutatói megkötik. A fogyasztók anyagi érde­keinek kielégítése már a második helyre szorult. A fogyasztók (vállala­tok vagy egyének) igen csekély mér­tékben hathatnak a szállítókra. A fo­gyasztó alárendelt helyzetéi az szab­ja meg, hogy a kereslet állandósult fölényben van a kínálat felett. Ez csak a termelő helyzetét erősíti. Mindez korlátozza a tervszerű Irá­nyítás eszközeinek hatását. A közpon­* ti tervszerű irányítás hatékonyságát gyengíti az újratermelési folyamatban alkalmazott anyagi érdekeltség és a fogyasztási érték közti ellentét. Minél nagyobb ez az ellentét, annál pontat­lanabbak a központi irányítási eszkö­zök, azaz az összes tervmutató, an nál kevésbé valósítható meg az ará­nyosság. Ugyanaz, ami gyakran ér­tékben kifejezve arányosnak tűnik, az anyagi újratermelés folyamatában a valóságban egyenetlen, aránytalan Az értéktörvény szerepe Az Ilyen helyzet gyengíti a közpon­ti irányítás és az anyagi serkentők — például az ár és a haszon — hatását a gazdaság irányítására. A kereslet nagysága a kínálat csekély volta mel­lett, valamint a felesleges pénzeszkö­zök korlátozzák az anyagi érdekek kihasználását. A kínálat és a keres­let közti egyensúly a társadalmilag szükséges tartalékok mellett — ez lenne az értéktörvény hatékony ki­használásának fö feltétele. Az érték­törvény elégtelen kihasználásának oka nem mindig munkaforma kérdé­se, hanem gyakran az uralkodó viszo­nyok hatása is. S ezek a körülmé­nyek azok, amelyek gyengítik a terv­szerű irányítás eszközeinek hatását. A mai módszerek olyan helyzetet tar­tósítanak, amelyben maguk sem ké­pesek hatékonyan az irányítás eszkö­zeiként működni. Valamilyen „elvará­zsolt kör" keletkezik, aminek az ered­ménye a gazdaság hatékonyságának csökkentése. Más szóval: a munkará­fordítás nagy része füstbe megy. Ezek azok az okok, amelyek gyakran el­kendőzik a termelés értelmét — a társadalom szükségleteinek kielégí­tését — és az öncélú „termelés a ter­melésért" kifejezéssel jellemezhető helyzethez vezetnek. Termelés a termelésért; vagy termelés a társadalomért? Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ez a helyzet a köz­ponti irányítás gyengítéséhez vezet, így azok a népgazdasági ágak, ame­lyeket nem irányítanak központilag és ahol a helyi, vállalati és szemé­lyi érdekek számára tág tér nyílik, a lokálpatriotizmusnak, a fsgyelme­zettlenségnek, az élő munkával való fecsérlésnek, az egyéni érdekel; fe­liilkerekedésének melegágyaivá vál­nak. Az irányító gazdasági apparátus gyakran úgy próbál ellentáilnl ezek­nek a negatív jelenségeknek, hogy egyre újabb irányelveket, körlevele­ket és törvényeket ad ki. Az ilyen foltozgatás még bonyolítja a helyze­tet ös az irányításnak ezen eszközei a dolgozók számára áttekinthatetieu­lán nem állíthatjuk jó példának. Az egyes családoknak, tekintet nélkül arra, hogy hány tagot számlálnak, 22—38 mázsa szenet biztosítottak té­lire. A HNB titkára ugyanakkor 50 mázsát tartott meg magánaki Néhány év óta a lévai járásban is egyre jobban sürgetik a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások bővítésétés minőségének javítását. Ezen a téren a nemzeti bizottságoknak ugyancsak nagy adósságokat kell törleszteniök. Több községben előfordult, 'hogy a HNB kisüzemei felrúgták az érvény­ben levő szabályokat és drágán, ki­fogásolható minőségű szolgáltatáso­kat nyújtottak a lakosságnak. A fe­lelős szerveknek látnlok kell. hogy ezzel a magatartásukkal a HNB üze­mei a szocialista szektor, egyben a nemzeti bizottság tekintélyét is le­járatják. A családi lakás építői meg­mondhatnák, mennyi felesleges ki­adásukba került, hogy a kisüzemek helyett „maszek úton" végeztettek el egy-egy szerelési munkát. Sokrétű tehát a nemzeti bizottság munkája, tevékenységét csak ekkor végezheti el közmegelégedésre, ha a szakbizottságai köré kiépített szilárd aktívára, Ä LAKOSSÁG SZÉLES TÖMEGEIRE TÁMASZKODIK. Itt említjük meg a szociális biztosítás terén előforduló rendellenességeket, melyek a járadékok és az időszakos szociális segélyed •megállapításánál, odaítélésénél előfordulnak. Szalat­nyán, Hölvényben « segélyeket min­den előzetes kivizsgálás és megfonto­lás nélkül ösztönösen, illetve tetszés szerint osztják el az éppen arra rá nem szorulók között, és nem gondos­kodnak az alacsony járadékkal ren­delkezők foglalkoztatottságáról. Az Ipolysági Városi Nemzeti Bizottság munkáját a járadékélvezőkről, aggok­ról, rokkantakról való fokozott gon­doskodás hatja át. A járás valameny­nyi nemzeti bizottsága gazdagon me­ríthetne példájából. A párt XII. kongresszusán jogosan bírálták a nemzeti bizottságok mun­káját. ami a lévai járást is közvetle­nül érintette. A választások napjáig bőven jut Idő, hogy a képviselők, a végrehajtőszervek tevékenységükből kizárják a hibákat s nyíltan, tiszta számlával álljanak választóik elé. SZOMBATH AMBRUS SOKOI.DALO KOMBAJN Az NDK Mezőgazdasági-, Gépipari inté­zetének dolgozói burgonyaültető kom­bájnt terveztek, amely egyidejűleg szánt-, boronál és ültet is. Amikor vé­gighalad a földeken, előkészíti a talajt az ültetésre, és egyúttal el ls ülteti a burgonyát. Nyolc óra alatt 4—5 hektárnyi területen végzi el e munkát. né és érthetetlenné teszik az intéz­kedéseket. Így azután olyan jogi nor­mák alakulnak ki, amelyek határt szabnak az ökonómjai folyamatok­nak. Az ilyen jogi normák áthágását gyakran társadalmilag szükségtelen­nek, sőt káxosnak minősítik és igy is értékelik. Azonban nem minden ökonómiai folyamat, amely kitör e jo­gi normák korlátaiból, ártalmas tár­sadalmilag. Éppen úgy, mint nem minden folyamat, amely e korlátok között zajlik le, hoz hasznot a tár­sadalomnak. Az irányelvek, törvények és utasítá­sok áttekinthetetlen tömege a köz­ponti irányítás Illúzióját keltheti, bár a valóságban csak a szubjekti­vizmus egyik megnyilvánulásáról van szó. Az ökonómiai folyamatokat így gyakran nem eredményük szerint, — a társadalomnak, a dolgozóknak ho­zott haszon szerint — értékelik, ha­nem aszerint, hogy megfelelnek, vagy nem feleinek-e meg a jogi normák­nak. Ez olyan esetben történik meg, amikor a gazdasági apparátus szá­mára a jogi normák már nem az irányítás módszereivé, hanem tevé­kenységük céljává válnak. A fokozatos módosítások célja — új ökonómiai irányító rendszer A XII. kongresszus megmutatta, hogy a tervszerű Irányítást meg kell szabadítani a szubjektivizmustól és meg kell szilárdítani a gazdaság központi irányítását. A központi irá­nyítás megerősítése azt célozza, hogy a lehető legnagyobb mértékben ki­zárjuk azt a szubjektivizmust és túl­zott centralizmust, amelynek 1959 előtt voltunk tanúi. \ demokratikus centralizmus helyes érvényesítése az irányítás demokratizmusának elmé­lyítését, a dolgozók irányításban va­ló részvételének növeléséi jelenti Mindez azonban a tervszerű irányítás módszereinek megváltozását ls megkö­veteli. Eljutunk egy ponthoz, amelyen j túl a részleges változtatásoktól át | iiüü térnünk az alapvető lényeges' Ha televízió stúdióink dramaturgiai eredményeit mérlegeljük, főleg a drá­mai jellegű esti műsorokat, megelé­gedéssel állapíthatjuk meg, hogy egy­re színesebb a témák és műfajok pa­lettája, melyen megtalálhatjuk mind a mai drámaírók, mind pedig a kul­túra kiasszikusainak nevét. Ez a dra­maturgiai változatosság a nézők köré­ben kedvező légkört teremt. Termé­szetesen ezzel együtt jár az a követel­mény, hogy e darabokat valóban vi­lágszínvonalon tárjuk a közönség elé. Ehhez minden művészi feltételünk megvan: jó színészek, akik alkotóere­jük maximumét nyújtják; kiváló ren­dezők, akik már kellő tapasztalatok­kal rendelkeznek. Utóbbiak már las­san levetkőzik a más művészi terüle­ten elsajátított megszokásokat és al­kalmazkodnak a televízió sajátossá­gaihoz, melynek szigorúan elhatárolt törvényszerűségei vannak. Természe­tesen elsősorban a prágai stúdió ren­delkezik egyre több kiváló tv-rendező egyéniséggel,' míg ugyanezt Bratisla­váról, illetve a többi tv-központról csak feltételesen állíthatjuk! Végül is jó operatőrjeink vannak, s ezeknek vállán sem kis felelősség nyugszik. Közöttük is találunk kiemelkedőket és átlagosakat. Mindezek a tények John Bolt angol drámaíró a Tigris és a ló című szírt­művének előadásakor jutottak eszem­be. A darabot Pavel Blumenfeld ren­dezte s éppen itt mutatkozott meg az alkotók ötletessége, amikor a kevés­ből rtagyot csináltak. Boltnak ez a háborús veszély ellen harcoló játéka színvonal tekintetében ugyanis nem je­lentősebb. Inkább agitációs jellegű, sematikusan felvázolt jellemekkel és aránylag átlátszó cselekménnyel. Blu­menfeld rendező azonban a szöveget csak ugródeszkaként alkalmazta ah­hoz, hogy minél érdekesebb és von­zóbb hatást érjen el a nézőnél. Biztos, hogy kiváló művészek nélkül ez bár­milyen jó rendezőnek sem sikerült volna. Ezért elsősorban Karel Höger­re és Blanka Waleskára, erre a kiváló müvészkettősre támaszkodott, akik mellett a fiatalabb színészek is nagy­szerű teljesítményt nyújtottak, így pl, Jiŕí Brabec. Ha mindehhez hozzávesz-r szük Alois Nagara operatőri munká­ját, olyan eredményt kapunk, amely azt bizonyítja, hogy a semmiből is lehet valamit csinálni, ha a kedv és az akarat alkotó szellemmel párosul. Ezenkívül még a kép minősége is rendkívül jó volt. Ezek szerint az adás előző zavarai nem mindig függtek ösz­sze a műszaki berendezés színvonalá­val. változásokhoz, a gazdaság irányítása sémájának, modelljének teljes meg­változtatásához. A szubjektivizmus elleni harcban az eddiginél sokkal jobban ki kell használnunk az olyan értékmutató­kat, mint az ár és a haszon. Egy­idejűleg el kell mélyítenünk az irá­nyítás tudományosságát és fokozato­san rá kell térnünk az irányítás új rendszerének kidolgozására, amelyben szóhoz jutnának a matematikai mód­szerek, az ökonómiai kibernetika, egyszóval a modern ökonómia össze­sített módszerei. A múltban gyakran tévesen felté­teleztük, hogy az irányítás megja­vításához elegendők a munka tar­talmát megváltoztató intézkedések. Nem értékeltük kellőképpen az irá­nyító munka módszereit és stílusát. Sok gazdasági dolgozónk tanul köz­gazdaságtant, technikát és technoló­giát, növeli szaktudását. Ugyanakkor azonban senki sem. fordít figyelmet az irányító munka módszereinek ta­nulmányozására. Márpedig ott, ahol mindenki „úgy Irányit, ahogy tud," nagy lehetőségek nyílnak a szubjek­tivizmus számára, s a tudományos alaposságot a „lavírozás" váltja fel. Gazdasági dolgozóink mind ez ideig főleg operatív munkával foglalkozz nak, a napi ügyeket intézik, de az alapvető elvi, koncepciós kérdések igen kis helyet foglalnak el tevékeny­ségük összességében. Ez nemcsak munkastílusuk helytelenségének tud­ható be, hanem a gazdaságban ural­kodó viszonyoknak is, főleg az irá­nyítás elavult eszközeinek, mint pél­dául egyes tervmutatők hatásának. A szubjektivizmus ellen legalább két fronton kell küzdenünk: Egyrészt az irány'tó munka stílusát és mód­szereit kell állandóan javítanunk, másrészt az irányítás minden fokán, az egész gazdasági éleiben olyan viszonyok kialakításán keli munkál­kodnunk. amelyekben a gazdasági dolgozók tökéletes stílusa és a tudo­mányos irányító eszközök, a mutatók nem tévesztik hatásukat és teljes mértékben hatásosak lesznek. (v) Nem írhatunk ilyen lelkesen Hol­berg dán klasszikus játékának bemu­tatójáról. Egyszerűen azért nem, mert Svoboda rendező a színdarabot min­den szükséges változtatás nélkül vette át, úgyhogy a szövegkönyv színház­szerűsége nagyon szembeötlő volt. A lényeges művészi hiányosságok el­lenére mégis el kell fogadnunk ezt a tv-bemutatót is, mivel a klasszikus dán komédia-irodalom egyik legjobb alkotását ismertette meg velünk, amely éles tollal és támadó humorral vág a társadalmi problémákba. A martini művészek, akik már több ízben sikerrel mutatkoztak be a tv­képernyőjén, ezúttal is bebizonyítot­ták, hogy fogékony, jól összejátszott és fegyelmezett kollektívát alkotnak, amely képes odaadóan kifejezni a szerző mondanivalóját. A címszerep­ben Tibor Bogdán csillogó teljesít­ményt nyújtott, de Anton Gýmerský jellemszínész is magára vonta a fi­gyelmet. Láthatóan zavarta azonban mind a színészeket, mind a közönsé­get Milan Hiožek stilizált színpadké­pe, amely [uraj Svoboda rendezői el­képzeléseit sem fedte. STANISLAV VRBKA Szüreti esztrádmüsor Nagykövesden A CSEMADOK nagykövesdt helyt cso­portja október 20-án jól sikerült esztrád­műsort rendezett. A műsorban felléptek a borsi CSEMADOK-szervezet tagját, var lamtnt az ottani iskola pionírjai, s ter­mészetesen a helybeli pionírok is. Kár, hogy a kiskövesdi szereplök nem jöttek el, pedig alig egy kilométer választja el a két községet egymástól. Ennek elle­nére színvonalas és tarka műsort látott a szép számban összegyűlt közönség. A régi szüretek emlékét felelevenítő ver­sek, népi táncok, népdalok és hangszer­szólók, valamint vidám jelenetek azt bi­zonyították, hogy kis faluban ts lehet jól sikerült esztrádműsort rendeznl.\ Kácz Gusztáv, Nagykövesd / 1963. október 23. * £jj 5

Next

/
Thumbnails
Contents