Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-18 / 290. szám, péntek

Létfontosságú a Kínai Népköztársaság jelenléte az ENSZ-ben A népi Kína ENSZ-képviseleti joga a közgyűlés v plénuma előtt New York f CTK) — Az ENSZ köz­gyűlése szerdán délelőtt megkezdte a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogai elismerésének tárgyalá­sát. A vitában 44-en kértek szót, közülük szerdán 21-en szólaltak fel. Albán-kambodzsai közös határozati javaslatot terjesztettek a plénum elé, a javaslat követeli a csangkaisekisták azonnali eltávolítását az ENSZ-ből, a Kínai Népköztársaság képviselőinek meghívását, hogy a világszervezet va­lamennyi szervében elfoglalják a Kí­nát megillető helyet. Az albán küldött felszólalásában hangoztatta, hogy nem új tag felvé­teléről, hanem egy alapító tag Jo­gainak visszaadásáról van szó. Pakisztán, Nepäl, a Szovjetunió, Finnország, az EAK, Lengyelország, Magyarország, Románia, Mongólia és Kambodzsa küldöttei a Kínai Népköz­társaság kéoviselőlnek meghívását szorgalmazták, amit a Fülöp-szigetek, Guatemala, az Egyesült Államok, Madagaszkár, Kolumbia, Japán és Ma­laysia küldötte ellenzett. Fedorenko szovjet küldött felszó­lalásában hangoztatta, hogy létfon­tosságú a népi Kína jelenléte az ENSZ-ben. A finn küldött kijelentet­te: El kell Ismerni a világ jelenlegi arculatát. • • * A közgyűlés politikai bizottsága szerdán délelőtt félbeszakította a nukleáris kísérletek beszüntetésének szükségességéről folytatott vitát és soron kívül megvitatta 17 ország ha­tározati javaslatát, amely Indítvá­nyozza: tiltsák meg, hogy tömegpusz­tító fegyvereket juttassanak a világ­űrbe. A határozati javaslatot támo­gatja a Szovjetunió és az Egyesült Államok is. A politika! bizottság egyhangúlag elfogadta a 17 ország által beterjesz­tett határozati javaslatot. hi algériai képviselők kivonulnak o frontra A nemzetgyűlés berekesztette munkáját • Folytatódnak az algé­riai—marokkói tárgyalások • Az algériai nemzeti néphadsereg szi­lárdan tartja pozícióit • Pénteken gyásznapot tartanak Algéria egész területén Algír (CTK) Az algériai nemzet­gyűlés csütörtökre virradó éjjel rend­kívüli ülést tartott. A katonai egyen­ruhában megjelent Ben Bella rövid beszédében kérte a nemzetgyűlést, hogy te­kintettel a helyzet ko­molyságára, halassza el ülésszakát, hogy a kép­viselők kivonulhassanak a frontra. „A képviselők álljanak a nép élén" — jelentette ki Ben Bella. A nemzetgyűlés egyet­értet az elnök bejelen­tésével ás felszólította a kormányt, tegyen meg minden - szükséges in­tézkedést. Az algériai és marok­kói tárgyalófelek csü­törtökön folytatták megbeszéléseiket a ha­iárvillongások rendezé­séről. Abu Taleb marok­kői tájékoztatásügyi mi­niszter derűlátóan nyi­latkozott a tárgyalások eredményéről. Szerdán Londonból Marokkóba és Algériába utazott Kojo Botsio ghanai külügyminiszter, hogy közvetítsen a marokkói—algériai viszályban TOVÄBB TARTANAK A HARCOK Az AFP sajtöiro-'a különtudósítója Colom b-Bécharból jelentette, hogy az algériai—maroKkji határon szerdán egész napon át dúlt a harc. Bumedien honvédelmi miniszter több órán át tárgyalt a határviäék katonai parancs­nokaival. A szaharai terület prefektusa Co­lomb-Bécharban egy st Jtóértekezleten bejelentette, hogy az algériai csapa­tok csütörtökön reggel ellentámadás­ba lendültek. 8600 önkéntes érkezett a városba. Algériában élő több marok­kói kérte a hivatalokat, engedjék meg, hogy az algériai hadsereg mellett har­colhassanak. A legfrissebb jelentések szerint az algériai nemzeti néphadsereg katonái szilárdan tartják pozíciókat. Azokat a marcikkói katortáxat, akik nem voltak hajlandók algériai testvéreikre tüzel­ni, tisztjeik agyonlőtték. Az Alger Republicain a marakesi tárgyalásokkal kapcsolatban megje­gyezte: „Készek vagyunk minden áldo­Stikker Kennedyvel tanácskozott Washington (CTK) — Dirk Stlkker, a NATO főtitkára Washingtonban Kennedy­vel, az Egyesült Államok elnökével talál­kozott. A NATO politikai és Katonai kér­déseiről, valamint Kelet és Nyugat kap­csolatairól tárgyaltak. Sttkker a talál­kozó után meggyőződését fejezte ki, hogy a NATO sokoldalú atomereje ki­építésében haladást érnek el. De Gaulle Iránban Teherán (CTK) — De Gaulle francia elnök teheráni látogatása második napján beszédet tartott az Iráni parla­mentben, melyben kijelentette, hogy Franciaország hatékonyan hozzá akar Járulni Irán fejlődéséhez. Előző érte­sülések szerint De Gaulle műszaki és pénzügyi segítséget akar felajánlani Iránnak, mely, amint ezt a Paris Presse Írja, hozzájárulna ahhoz, hogy az Iráni sah egy kissé függetlenebbé váljék az Egyesült Államoktól. Ds Gaulle csü­törtökön bizalmas tárgyalást folyta­tott az iráni ^a'.hal, melyről eddig nem adtak ki közleményt. zatra, hogy megvédjük rendszerünket és földünket. Mindent megteszünk a viszály békés elsimítására. Mindent megteszünk, hogy katonailag meghiú­sítsuk az agressziót és megvédjük for­radalmunkat. Mindent megteszünk azért is, hogy tárgyalással helyreállít­suk a békét." Az algériai nép a kormány felhívá­sára tömegesen jelentkezik fegyverbe. Constantineban 40 ezer, Aures tarto­mányban 12 ezer önkéntes jelentke­zett. Pénteken minden munka szüne­tel Algériában, hogy a lakosság részt vehessen a Kabíliában és az algériai —marokkói határon elesett nemzeti mártírok temetésén. Hruscsov üdvözlő távirata Erhardnak Moszkva (CTK) — Nyikita Hrus­csov üdvözlő táviratot küldött Lud­wig Erhardnak, a Német Szövetségi Köztársaság új kancellárjának. Hrus­csov elvtárs üdvözlő táviratában re­ményét fejezi kl, hogy a Szovjetunió és az NSZK között baráti kapcsolatok alakulnak, ami hozzájárul a nem­zetközi feszültség enyhítéséhez és a béke megszilárdításához. Az SZKP KB jelszavai A NOSZF 46. évfordulójára Moszkva (CTK) — Moszkvában nyil­vánosságra hozták az SZKP Központi Bizottságának a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 46. évfordulója al­kalmából kiadott jelszavait. A 109 Jel­szó Javarésze élteti a világ kommu­nistáinak egységét és harcra szólít fel a világbékéért. a KOST külkereskedelmi állandó bizottsága Moszkva (CTK) — A KGST külke­reskedelmi állandó bizottsága októ­ber 10—14-én Moszkvában ülésezett. Az ülésen részt vettek a KGST tagál­lamainak küldöttségei, valamint meg­figyelők a Vietnami Demokratikus Köztársaságból, a Kínai Népköztár­saságból és a Kubai Köztársaságból. A bizottság intézkedéseket dolgozott ki a KGST 18. ülésén hozott határo­zat végrehajtására a külkereskede­lem terén és jóváhagyta az 1964. évi munkatervet. A bizottság a jövő évi kereskedelmi tárgyalások előkészí­téséről, a KGST-tagállamok külkeres­kedelmének további fejlődéséről ís tárgyalt és ezekben a Kérdésekben határozatokat hozott. A bizottság ülé­se baráti légkörben folyt le. Befejeződött az OKP KB ülése Róma (CTK) — Rómában befejező­dött az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának ülése, melyen a katasztrófával sújtott bellunói tar­tományban járt pártküldöttség jelen­tését és az ország gazdasági és poli­tikai helyzetét tárgyalták meg. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bi­zottsága határozatot hozott e kérdé­sekkel kapcsolatban. A határozatot a közeljövőben hozzák nyilvánosság­ra. Indiai kommunistákat bocsátottak szabadon Delhi (CTK) — A Pandzsab állam kor­mányának döntése alapján szabadon bo­csátottak 24 indiai kommunista vezetőt, akiket a múlt év végén a rendkívüli állapot kihirdetése után tartóztattak le. A Pandzsabban letartóztatott 60 kommu­nista közül jelenleg 10 még mindig börtönben van. Mint ismeretes, számos tekintélyes indiai jogász véleménye sze­rint a kommunistákat alkotmányellene­sen tartják fogva. m^MMiii­v . . Az asztúriai bányászok a franci sta terror és a megtorlások ellenére kitartanak harcukban. A spanyol dolgozók szolidárisak velük és támogat­jáik küzdelmüket. A képen: így fest egy bányásztelep az asztúriai he­gyekben. (CTK — Zentralbíld felvétele) ó? í±^SAjÄT ERŐNKBEN BÍZÉKfc, A Komszomolszkaja Pravda cikke a proletár nemzetköziség kínai értelmezéséről Moszkva (ČTK) — A Komszomol­szkaja Pravda Sz. Vologyin cikkét közölte, melyben a ( kínai vezetők ál­tal hirdetett káros teóriákról ír. A kínai vezetők azt hirdetik, hogy bíznak saját erejükben és a szocia­lizmust saját erejükből építik fel. Az a marxista—leninista tézis, mely szerint a szocializmus építése első­sorban az illető ország népének, munkásosztályának és kommunista pártjának Ügye, közismert. Erre a tézisre támaszkodik a kommuntsta­és munkáspártok vezetőinek 1960-ban megtartott tanácskozásán kiadott Nyi­latkozat, mely általánosítja a szo­cializmus építésének tapasztalatait és hangsúlyozza, hogy minden szocia­lista ország internacionalista köteles­sége, hogy minden erejét és lehető­ségét a sikeres gazdasági fejlődésre fordítsa. A kínai nép az újjáépítés és a to­vábbi gazdasági fejlődés éveiben ha­talmas igyekezetet fejtett kl, hogy kiküszöbölje- az ország gazdasági el­maradottságát és megteremtse az alapot a szocialista Iparosítás és a mezőgazdaság szocialista átépítése számára. Ezekben az években a Kí­nai Népköztársaság gazdasági együtt­működési szerződést kötött a Szov­jetunióval és a többi szocialista or­szággal, mely rendkívül nagy jelen­tőségű volt a Kínai Népköztársaság politikai és gazdasági függetlenségé­nek megszilárdításában. A Kínai Kommunista Párt és a kínai kormány vezetői gyakran hangsúlyozták ennek a baráti, önzetlen együttműködésnek e jelentőségét. Tagadhatatlan, hogy ebben az időszakban a gazdasági fej­lődés elsősorban a kínai nép igye­kezetének eredménye volt, de a kínai vezetők mégsem érezték annak szük­j ségességét, hogy hirdessék: csak sa­ját erejükben bíznak. Akkor, amikor támadást indítottak a marxista—leninista pártok állás­pontja ellen, a kínai vezetők meg­támadták az SZKP-t és a többi test­vérpártot is. Nemegyszer hangoztat­ták a saját erejükbe vetett bizalom elméletét. Ezt az elméletet először 1962-ben a Kínai Kommunista Párt kongresszusán jelentették ki. 1961 júniusában az egyik kínai vezető kijelentette, hogy Kína a jö­vőbén csak azokkal az országokkal fog gazdaságilag együttműködni, me­lyek támogatják a kínai eszmei irány­zatot. A kínai vežetôk el akarják szi­getelni a kínai népet a baráti szo­cialista országok népeitől. Az utóbbi három év alatt egyre jobban korlá-. tozzák gazdasági kapcsolataikat a Szovjetunióval és a többi' szocialista országgal. A kínai kormány egyolda­lúan felbontja az előzőleg megkötött egyezményeket és kereskedelmi szer­ződéseket és ezzel nagy károkat oko­zott több szocialista ország nemzet­gazdaságának. így például 1963-ban Csehszlovákia és Kína csere-keres­kedelme az 1959-es szinthez viszo­nyítva, 20 százalékkal csökkent. Az NDK-nak is nagy kárt okoztak azzal, hogy megszüntették egyes áruk szál­lítását és több kereskedelmi szerző­dést felbontottak. A Kínai Népkfctár­saság kormánya egyúttal gazdasági kapcsolatokat akar teremteni a Nő­met Szövetségi Köztársasággal. Ugyanakkor a Bolgár Népköztársaság és a Kinai Népköztársaság kereske­delme egyötödére csökkent. Ez tehát a proletár internacionalizmus. És mindezt a kínai vezetők a „saját erőnkben bízunk" jelszóval álcázzák. ROMAI T U D Ó S / T Á S U N K mm Az elemi csapások mindig váratla­nul következnek be. A tornádókat, orkánokat, árvizeket, földrengéseket nem lehet előre látni. Váratlanul és úgyszólván percek alatt emberélete­ket oltanak ki és elpusztítják az em­ber munkájának gyümölcsét. Csak kétségbeesést, marcangoló fájdalmat, a tehetetlenség és a védtelenség ér­zését hagyják maguk után. Az észak­olaszországi Belluno tartomány ka­tasztrófája sokban hasonlít a „meg­Kl A BŰNÖS? „az Erto völgy védelmére" — mesélte Tina Merlin, az Unita szerkesztője, aki 1961-ben cikket írt erről. Az új­ságírónőt írásáért bíróság elé állí­tották. „Bárcsak sikerült volna meg­zavarnom a SADE vizeit, akkor ma nem kellene halottainkat siratnunk és átkoznunk a bűnösöket" — mon­szokott" elemi csapásokhoz. Talán dotta Tina Merlin. Figyelemre méltó, hét perc sem telt el, s a lezúduló hogy a bíróság akkor felmentette őt, hatalmas víztömeg 2000 embert ölt mert a bírák elismerték, hogy a ve­meg és öt községet törölt el nyom- szély, amelyről írt, reális, talanul a föld színéről. A házak szá- És mégsem történt semmi. Senki zait, az utcákat, a kerteket, az or- sem akadt, aki meggátolta volna a szágutakat, a vasúti síneket semmi- monopóliumot abban, hogy befejezze sltette meg. Mindent „elsimított" a az építkezéseket. A vállalat vezetői sár, a homok, a kavics hatalmas mó- maguk ls tudatában voltak annak, retekben felgyülemlő rétegeivel, ame- hogy munkájuk nyomán Vaiont felett lyek alatt férfiak, asszonyok és gyer- a tragédia. Damoklesz kardja függ. mekek lelték halálukat. De ez a borzalmas tragédia alap­Vittoria Gerrosio, a Stampa burzsoá lapban emlékeztett arra, hogy a SADE vetően különbözik a többitől: nem igazgatói és technikusai kezdetben jött váratlanul. Az emberek tudomásul vették a kockázatot, ame­sejtették és előre látták. Már akkor, a ;.^ e, tek t, e tl s érdekében később amikor híre kelt, hogy a SADE (Si- •*» cueta Adetatica di Electrlclta) villany­erőművet akar építeni azokon a he­lyeken, ahol gyakran került sor föld­csuszamlásra, mert az ottani hegyhá- a nV a8l i a™ k- a z »°lt, hogy tak földjét nem kötik meg erdőségek, é^ j e m° kT ÓuZn\f me'ikéS^ôľ a lakosok azon a véleményen voltak, fJ e ka r- "f ya l"® megkérdezhetnek, hogy egy mesterséges tónak a vize r-ooi. & f öldcsuszamlások lebecsültek, jobban mondva, leplez­tek. Ez a tény a bűnösök felkutatásának kulcsa: A tét nem az emberek élete, csak növelheti veszélyét. a veszélyes helyen határozta el fel­építeni vízerőművét? Természetesen Annak ellenére, hogy a parasztok azért, mert ez kifizetődő volt ezt jól tudták, tudni kívánták a geo- természeti adottságok lehetővé tet­lógusok véleményét ls. A műszaki ték, hogy a gátat, bár 260 méteres szakértők megerősítették nézetüket: magasságban — mégis aránylag kis valóban az őrültséggel határos Itt területen építhessék fel. Ebből kő­vízerőművet építeni. A geológusok je- vetkezik, hogy a vízerőműre fordított lentése újabb tiltakozásokat és vitát befektetés egy ötödével volt alacso­váltott ki. Sőt, bizottság is alakult nyabb, mint másutt. És ez döntött. A háttérben azonban nemcsak anyagi mozgatóerők működtek. A víz­erőmű felépítéséhez a vállalatnak meg kellett szereznie az állami és a közhivatalok engedélyét. Természete­sen, meg is szerezte. A SADE meg­találta az államapparátushoz és azok­hoz az állami Intézményekhez vezető utat, amelyektől az engedély függött. Mindent megkaptak, mert a SADE egyike azoknak a kulisszák mögötti erőknek, amelyek láthatatlanul Irá­nyítják a kapitalista társadalom életét. 1905-ben alakult meg Velencében, s csakhamar hatalmas mammut-válla­lattá terebélyesedett, amelynek épü­letében futottak össze Velence és az Adria partvidéke villamosításának tervel. Páncélszekrényeiben számos olasz vállalat részvényei pihentek, sok gépipari üzem termelését irányí­totta, és szilárd összeköttetéseket te­remtett a bankárok, sőt a tudósok világával. 1960-ban 300 000 líra alap­tőkéje 90 milliárdra gyarapodott, s évi mérlegel újabb és újabb milliár­dokat mutattak ki. A vállalkozók, mint mindenütt, Olaszországban is azt tartják, hogy minden vállalkozás kockázattal jár. A SADE sem volt ki­vétel — és emberéleteket kockáztatott. A vaiontl dráma tanulságai közül kiemelkedik a következő: nem vélet­len, hogy két évvel ezelőtt éppen a kommunista sajtó ős a kommunista képviselők voltak azok, akik a Bellu­no tartomány lakosságát fenyegető veszélyre felhívták a figyelmet és nyilvános fórumon tolmácsolták e te­rület lakosságának aggódását. A kom­munista párt harca a monopóliumok ellen ebben az esetben mindennél ékesebben bizonyította, hogy a harc a nép létérdekeiért folyik. Busetto kommunista képviselő In­terpellációja 1960. november 30-án Jóslatként hatott, amikor a hegyi la­kók félreérthetetlen véleményét tolmá­csolta. Ekkor kérdezte meg a közmun­kaügyl minisztertől, milyen Intézke­déseket óhajt tenni annak érdekében, hogy a SADE-t a törvények betartá­sára kényszerítse, s mit tett a völgy­katlan veszélyeztetett lakosságának érdekében. Tehát a vaiontl katasztrófa a meg­maradónak lelkében nemcsak a fáj­dalmat és a természet erőivel szem­beni tehetetlenség érzését hagyta hátra. Velük együtt egész Olaszor­szág kérdi: Hol van a bűnös? A ha­lottak emléke igazságtételt követel. Busetto kommunista képviselő 1960 októberi parlamenti felszólalásában erre is megtaláljuk a feleletet: „Miniszter úr, ha ellátogatna Bel­lunóba, s elbeszélgetne a hegyi lakók­kal, könnyen megállapíthatná, hogy ma már a SADE monopólium — amely az utóbbi időben büntetlenül ke­rüli meg a törvényeket — és az ál­lamhatalom között elmosódott a ha­tárvonal — Ma nehezen találnánk olyan közélati személyiséget, aki szembeszegülne ezzel a monopólium­mal s arra kényszeríthetné, hogy tiszteletben tartsa a tőrvényeket. A bellunói állami geometriai intézet főmérnökét eltávolították, mert meg­kísérelte a SADE-t rávenni arra, hogy a vaionti vízerőmű építésénél tartsa be az előírásokat. Nos, ha a vízerő­müvet felépítik anélkül, hogy tekin­tettel lennének a hegyvidék lakossá­gának életére, ne csodálkozzanak, ha ezek az emberek bizalmatlanokká válnak az államhatalommal szem­beni" ILJA SETLIK 1963. október 18. ír SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents