Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-17 / 289. szám, csütörtök

6™ BOHÁNKA BIZONYÍT A közép-szlovákiai kerület legnagyobb cukorrépatermesztő járásában, a rimaszombatiban, ahol 2238 hektáron termesztenek cukorrépát, teljes ütemben halad a szedés és a szállítás. A tornaijai vasútállomáson is nagy a sürgés-forgás a napokban. A munkában nagy segitséget jelent egy NDK-gyártmányú gépi rakodó. (Bfacian — ČTK felvétel) 16 000 liter tej a milliárdos alapba Szerény, ám értékes ajándék JiSín hepehupás tájain kevés a napsütés, sűrű ködös őszi napok vál­togatják egymást. A kedvezőtlen idő­járás itt is próbára teszi a dolgozó parasztság akaraterejét. Szorgalom­ban azonban nincs hiány. Éjjel vilá­gító traktorok dohogását repíti az ember fülébe a szél. Nappal a vető­gépek zakatolása, krumpliszedő, ré­patisztító asszonyok, leányok vidám dala élénkíti a határt. Ennek köszön­hető, hogy a talaj előkészítésével, vetéssel párhuzamosan a kapásnövé­nyek betakarításában sem mutatko­zik lemaradás. Nem véletlen tehát, ha a járási termelési Igazgatóságon igen nagy elismeréssel és dtcsérőleg beszélnek a mezőgazdasági dolgozók igyekeze­téről. Legtöbben a komplexbrigádok szerepét emelik kl, melyek, a nehe­zebb feltételek ellenére betartják az ütemterveket, ÖRAMÜ PONTOSSÁGÁVAL DOLGOZNAK. Amint az őszi munkákról, a szövetke­zetek, állami gazdaságok helyzetéről elkészített jelentés adatai; böngé­szem, hatalmába kerít az a meggyő­ződés, hogy csupán a számok, száza­lékok rögzítésével nem nyújthatok hű képet az egész járásban tapasz­talt szorgalmas munka valóságos üte­méről. Hiszen ennél sokkal meggyő­zőbben bizonyítanak a dolgos hét­köznapok ellesett tényei. Bohánkán. ahol a járás egyik leg­nagyobb szövetkezete gazdálkodik, e kakasok kukorékolása helyett — akárcsak a gyárban — műszakváltás vezeti be a reggelt. A brisádvezető betegsége miatt ezúttal František Stehlík agronómus szállította haza nyitott ,\dzsippen" az éjszakai mű­szakban szántó traktorosokat. Az álmos, fáradt traktorosok me^ se váriák, míg az agronómus helyére vezérli a gépkocsit, szótlanul távoz­nak a telepről. — Hé, fiúk! — Ogy pihenjétek ki magatokat, hogy holnap reggel meg­kezdhessük a búzavetést. Nincs most idő hosszabb beszél­getésre. Munkába kel' állítani a bur­gonyaszedő brigádot, melynek tagjai már hét óra előtt mindnyájan a te­lepen tartózkodnak. A munkaszerve­zés lebonyolításához szükséges rövid időt ezért a közeli sertésólak meg­tekintésére használom fel. Ružena Klečková, a kocák gondo­zója kockás fej kendőjével bíbelődik, amint beszédbe elegyedünk. SZÉP EREDMÉNY — Mennyi a választási átlag? — Tavaly tízenhét volt. Ez idén — noha még három hónap van. hátra az esztendőből —, már most tizen­hármat mutatunk ki... Ogy gondo­lom, tizennyolcnál ezúttal sem lesz kevesebb. Miközben a beszédes gondozónő bekapcsolta a melegítő-szellőző be­rendezést, „melegítőbe" bújt barna fiatal leány állt meg mellettünk szinte észrevétlenül. — Jó, hogy jöttél, bogárkám! Ha kint majd felmelegszik « levegő, úgy tíz óra felé, kikapcsolhatod a be­rendezést. Vendéglátóim nem tudják mire vél­ni tűnődésemet, hiszen — szerintük — nem követtek el oiyat, amivel elgondolkodásra késztettek volna. Ezért kérdezés nélkül megadják a magyarázatot. — Bocsánat! De mi kát műszakban dolgozunk. E héten Hela a nappalos és rendszerint ilyenkor váltjuk egy­mást. Itt tudtam meg, hogy a bohánkai szövetkezetben nemcsak a határban, hanem az állattenyésztésben ls két műszakban dolgoznak. Mire a min­denhol feltűnő agronómus dolga vé­geztével betoppan a flaztatóba, ala­posan megvitattuk a munkaszervezés kérdését. Ezután ő vállalja magára a kalauzolás szerepét. — Ha jól értettem, a váltásról beszélgettek. Ezt a módszert másfél év óta érvényesítjük a szövetkezet­ben. Ezen a téren Igen hasznos ta­pasztalatokat szereztünk. Nagyban fokozódott a személyes felelősség és tagjaink a munkateljesítményben egymást múlják felül. Fokozottabb figyelmet szentelhetnek a munkának, több Idejük marad a szórakozásra, személyes ügyeik elintézésére. Ez a szervezés mennyiben segíti elő az anyagi érdekeltség felkelté­sét? Magában a váltás még nem szilárdítja a munkafegyelmet, sőt egy­magában a termelési kedvet sem befolyásolja kedvezően. MENNYISÉG ÉS MINŐSÉG SZERINT Stehlík elvtárs válasz helyett egy sokszorosított árkust nyújt át vastag­ra bélelt füzetéből. A vonalakkal el­választott rovatokban az egyes ter­melési ágak pojitos terve, a díjazás és a terven felül elért hozamok után Járó prémium összege ad megbízható képet az anyagi érdekeltség mérté­kéről. — Most nézze meg a kimutatás hátlapját — töri meg a csendet az agronómus. — Ott pontosan fel van tüntetve, melyik ágazatban, pénzér­tékben és százalékban kifejezve, ne­gyedévenként és az év elejétől ér­tékelve milyen arányban teljesítet­tük a tervet, milyen anyagi haszna származik /ebből az illetékes szaka­szon dolgozóknak. Nem vagyok nagv híve a statisz­tikának, ám ebben az esetben nem mellőzhetem a szövetkezet helyzetét rögzítő számsorok felsorakoztatását, hiszen 'ez adja a gazdálkodás tükör­képét. A szövetkezet mind termelési, mind pénzügyi tervét túlteljesítette. Búzá­ból 32, rozsból 30, árpából pedig 34 mázsás termést takarított be hektá­ronként. Három mázsával szárnyal­ta túl tehát az eredeti tervben meg­jelölt hozamokat s ezért a kijáró díjazáson kívül a növénytermelésben dolgozó komplexbrigád tagjai össze­sen 14 ezer korona prémiumban ré­szesültek. Vizsgáljuk meg most az állatte­nyésztést. Már a járási székhelyen ls azzal bocsátottak útra, kevés az Ilyen szö­vetkezet az egész kelet-csehországi kerületben. Az állatok hasznossága tekintetében pedig az ország élenjá­ró EFSZ-eivel ls felveszi a versenyt. Tavaly például 33 mázsa gabonát, 328 mázsa cukorrépát, 220 mázsa burgonyát takarítottak be hektáron­ként, egy-egy számosállatra számítva 75 mázsa silóanyagot biztosítottak és összesen 214,3 kg húst, 967 liter tejet, 621 tojást termeltek ugyancsak hektáronként. Jelenleg a napi átla­gos tejhozam 8—9 liter között Inga­dozik, a hízó sertéseknél 0,60 kilo­grammos súlygyarapodással dicse­kedhetnek. ÖNKÖLTSÉG — ÁRUTERMELÉS Rövid terepszemle után ZdenSk Kolár ökonómus szűk irodahelyiségé­ben folytattuk ez eszmecserét. Fő­leg az önköltségek alakulása Iránt érdeklődtem, mert végeredményben bármennyire is vonzóak a szövetkezet eredményei, a döntő mégiscsak az, milyen ráfordítással állítja elő és ér­tékesíti termelvényeiť. A gazdálkodás szerkezetének isme­retében jártas könyvelő a vallatásra többször is megigazítja szemüvegét. Türelmetlenül várja, mikor hagyom abba a firtatást. — Mi nem >vagyunk a felesleges beszéd emberei. Egyébként a tények bizonyítanak. Előzőleg azonban tájé­koztatnom kell, hogy gazdaságunk három kisebb társult szövetkezetet ölel magába csaknem ezer hektár területtel. Ez a körülmény az el­sődleges nyilvántartás rendszeresíté­sére késztetett bennünket. Pontosan figyelemmel kísérhetjük az önkölt­ségek alakulását. Nem tudom, más­hol hogyan, de nálunk — kimutat­ható — 1,64 koronáért termeljük a tej literjét. — Tehát az érvényben levő ár­rendszer mellett sem fizetnek rá a tejtermelésre?. Ezek a gyerekek csak most tanul­nak meg írni-olvasni. A gyarmati uralom nem járatta iskolába őket. A lgérla történelmében van egy kiemelkedő dátum: 1963 már­ciusa. Országszerte a márciusi ren­deletekről beszélnek, amelyek tör­vénybe iktatták az irányító bizottsá­gokat. Több önigazgatási rendszerű vállalatban megfordultam, hogy lás­sam, hogyan tevékenykednek. A főváros Telemii negyedében a Bour­dairi kelmefestő vállalatba váratlanul toppantam be, nem vál tak s azt hittem, zavarni fogom az embereket. Basir Szaid, az irányító bizottság elnöke és Nemcsak a tejet, de a húst is csak haszonnal állítjuk elő; a ser­téshús kilogrammját 6,33 koronáért, a marhahúsét pedig 9,11 korona rá­fordításával termeliük. CSÁBlTÖAK AZ ADATOK, melyek valóban a szövetkezet jő gaz­dálkodását, s egyben a gondos, át­tekinthető Irányítás, rugalmasság pá­ratlan eredményeit igazolják. Az egyéni érdekek mellett a társadalom és a köz érdekeit is figyelembe ve­szik. Évente a tiszta bevételek 18,5 százalékával töltik fel az oszthatat­lan alapot, amivel az újratermelés feltételeit is megteremtik. Tavaly és ez Idén 700 ezer koronát fordítottak a hiányzó gépek beszerzésére, a meg­levő termelőeszközök korszerűsítésé­re. A gazdálkodás valamennyi ágában alkalmazzák az új technológiát. A munkatermelékenység Ilyen ará­nyú fokozását nem valósíthatta vol­na meg a szövetkezet gépesítés nél­kül. Ma már három ember közel ezer hízó körül végzi el játszi könnyed­séggel a mindennapi teendőket. Az istállókban egy-egy etető harminc tehenet gondoz, jól jövedelmez az ál­lattenyésztés. Az állattenyésztés az összbevételek 70 százalékát teszi ki, holott Szlovákia szövetkezetelnek zö­mében éppen fordított az arány. Jifí Kramáf agilis zootechnlkus nem véletlenül hangsúlyozta: — Jól megalapozott állattenyésztés nélkül nem képzelhető el jövedelmező nagy­üzemi gazdálkodás. Ezt az örök ér­vényű aranyigazságot a szövetkezet alaptörvényének tekintik. — Ml — toldotta meg a zootechni­kus — a legnagyobb súlyt a takar­mánytermelésre helyezzük. Termő­földjeink 23 százalékát a pillangósok és az évelő takarmányok foglalják el. Az egyébként tápanyagokban hiánytalan és minőségben kifogásta­lan takarmányadagokat most ls íze­sítve etetjük fel az állatokkal. Ezzel az eljárással kamatostól visszákapjuk a készletek értékét. A kelet-csehországi kerületben több ilyen jól megalapozott szövetkezet folytat sikeres gazdálkodást. Ezek közül mégis a bohánkai EFSZ ered­ményei a legszembeötlőbbek, mert itt A TERVTELJESÍTÉS TÖRVÉNY, a gazdálkodás aranyfedezetét képezi. A soron levő őszi munkákban em­ber és gép egyaránt hangyaszorga­lommal végzi feladatát. Az Ifjúság jelentős számban képviselteti magát a termelésben, hiszen a szilárd dí­jazás — 25 koronát fizetnek egy-egy teljesítménynorma után — számára is megteremtette a jövő megalapo­zásának és érvényesülésének feltéte­leit. Búcsúzóul a szövetkezet vezetői, tagjai kijelentették, nincsenek meg­elégedve az elért eredményekkel, sok még a tartalék a termelés továb­bt fokozására. Ez azonban Itt csak részletkérdés, illetve rövid Idő kér­dése, mert ahol Ilyen komolyan épí­tik a szövetkezetet, ott még jövedel­mezőbbé tehetik a gazdálkodást. SZOMBATH AMBRUS A tuhári szövetkezet a legjöbb tej­termelők közé tartozik a losonci já­rásban. A sz' rgalmas munka, a kö­zöshöz való becsületes viszony és az egymás közötti jó megértés gyümöl­cse ez. Ami pedig ebből következik, hogy az állattenyésztés piaci termelé­si tervét túlteljesítik, mindnyájuk, de a társadalom javát is szolgálja. Tuhár községet egyébként a hegyi falvak közé sorolhatjuk. Egy kis völgyben fekszik, erdőkkel és termé­ketlen dombokkal körülvéve. Belter­lesebb gazdálkodásra aligha lehet gondolni, hiszen a 650 hektár terület­ből csak 171 hektárt lehet ekével megművelni. A legtöbb területet ép­pen legelők alkotják. Az állattenyész­tés áldása még a 96 h»ktár rét, amely — ha egyszer kaszálhatják is — jó termést ad- Egy szálig kézi erővel ka­szálják. Végeredményben nincsen más megoldás. Talán ez is fokozza az ered­mények súlyát. Az egy éven felüli növendékállato­kat tavasztól őszig a hegyi legelőkön tartiák. A fiatal borjukat naponta ki­hajtják a legelőre. A fejőstehenek számára a gazdasági udvart körülve­vő legelőt jelölték ki. Természetesen ezenfelül egyéb zöldtakarmányt is kapnak. Az év elején a tejhozam nem volt kielégítő, aztán a zöldtakarmány és a legelő hatására javult. A pénzügyi terv alapján ez évben 84 700 liter tejet kellene közfogyasztásra átadniuk, ez­zel szemben csupán szeptember 15-ig 71 000 litert adtak el. Eszerint az idő­tervet jóval túlszárnyalják. Haškó József -ootechnlkus vélemé­nye szerint sokat segít a jobb gazdál­kodás. A 16 fejőnő két műszakban dolgozik. Aztán takarmányokból is többet termelnek, mint az elmúlt években. Az idén például 28 hektáron lóherét termesztettek, 4 hektáron ta­karmányrépát, 6 hektárról őszi keve­rékeket és 26 hektárról silókukoricát takarítottak be. Előreláthatólag 16 000 liter tejjel túlteljesítik az évi tervet. Szerény ajándék, azonban annál ér­tékesebb, hiivel nehéz körülmények között születő, önfeláldozó, szorgal­mas munka eredménye. B J. S. zűleg ölt meg két algériai munkást, elmenekült és mindent itt hagyott. Az irányító bizottság elnöke be ; avatott gondjaiba: — Jelenleg a vállalat normálisan működik, de a hosszú érvényű meg­rendeléseket illetően már rosszabb a helyzet. Mi nemcsak a meglevő mun­kásoknak akarunk munkát biztosítani, hanem újakat akarunk munkába alí­tani. Rátérünk 'a bérkérdésre. Megmutat­ják a listákat. Egy segédmunkás 200, egy 17 éves tanonc 220, egy kőmű­ves 260 frank órabért kap. Egy szak­munkás órabére 265 frank. Nem sok, de összehasonlítva a régi bérkimu­tatásokkal, szembetűnő haladás. Aki ma 265 frankot keres, a múltban csak 133 frankot kapott. Az irányító bizottság több tagja járt Franciaországban. Volt alkalmuk meg­ismerkedni a francia rendőrökkel és börtönökkel. Ennek ellenére nagy je­lentőséget tulajdonítanak annak a segítségnek, amelyet a francia haza­fiak, kommunisták nyújtanak Algé­riának és az algériaiaknak. Nagy megbecsüléssel beszélnek erről a népi segítségről. — Bordeauxban egy kommunista volt az ügyvédem. Nagyszerű ember! Ingyen védett. Hallani sem akart pénzről — mesélte az egyik munkás. Egy másik így emlékezik a régi időkre: — Amíg a börtönben ültem, három gyermekemet egy francia békeharcos nevelte. Soha sem feledjük el. Némán kezet szorítok vele. (Novosztyi)' Következik 4. A reménység háza A galántai járás tardoskeddi szövetkezetében az idén 6S0 hektáron termel­tek kukoricát. Az eddig betakarított 2R0 hektáron átlagosan 40 mázsát értek el szemusen. A komplex-brigád tagjai Gácsár András és Sajhen János minden percet kihasználnak, hogy a kukorica minél előbb a raktárba kerüljön. Leg­többször vasárnap is dolgoznak. ~ [Cích — CTK felvétel) A i 0j Szó számára írta: Pierre Luissard francia újságíró 3. Érvényesülnek a márciusi rendeletek társai azonban barátságosan fogadtak A legkevesebbet keresőknek minden és elmesélték, vállalatuk történetét, óra után 30 frankot hozzáfizetünk. Negyvenöten dolgoznak a gyárban, Felépítettünk egy zuhanyozót. Persze, amely régebben egy OAS-ista tulaj- több minden kellene, s majd sorjában dona volt. Amikor a gyáros végre fel- mindent megvalósítunk. Most az öl­fogta,, hogy elzengte hattyúdalát, egy tözö kérdése foglalkoztat bennünket, gondnokra bízta a vállalat irányítá- megjavítjuk az egészségügyi viszo­sat, ő maga pedig kereket oldott, nyokat, a szellőztetést. A gondnok első dolga az volt, hogy — Elégedettek-e a munkások? megkezdte az értékek kisíbolását • — Le mennyire! Azt mondták: ha Franciaországba. Abd-el'Kaderben At- már egyszer magunknak. dolgozunk, tia így ecseteli a történteket: akkor többet fogunk dolgozni. A vál­— Egyszer a gondnok le akarta lalat munkatermelékenysége jelenleg szereltetni a gépeket, hogy Francia- 60 százalékkal nagyobb.. A múlthoz országba szállíttassa. Figyelmeztettem képest emekedtek a bérek, nagyobbo­a munkásokat, és mindenáron fneg dott a nyereség is. akartuk akadályozni a gondnok szán- Az önigazgatási rendszerű vállala­dékát. Kezünkbe vettük a vállalatot, tok jövedelme így oszlik meg: bér, — Jól dolgoztunk, helyreállítottuk tőkeberuházás, amortizáció, leírások az üzemet, nyersanyagot rendeltünk nemzeti szükségletekre (nemzeti be­— fűzi hozzá Basir Szaid. ruházási alap, nemzeti alkalmaztatás­A márciusi rendeletek után mun- szabályozási alap.) kástanácsot alakítottak a vállalatban. Kérdem, jó vagy közepes-e a töb­Egy nő is volt a tagok között. A ta- bihez viszonyítva ez a vállalat. Azt nács irányító bizottságot választott, mondják, hogy közepes. A tanács elnökét és két tagját évente, A 115 munkást alkalmazó Franz Fa­a bizottságot pedig három évenként non szobafestő szövetkezet vállalat­újra választják. ban pontosabb adatokat szereztem a — Mit sikerült elérniük ez alatt a márciusi rendeletek életbe lépéséről. néhány hónap alatt? — kérdem. Az OAS-ista tulajdonos, aki annak — Rendkívül kicsi volt a kereset, idején a vállalat pincéjében sajátke­••MMBHtBWBiiaMaaMMa MBIIimilWIIBI 1W —fl—B ÜJ SZÖ 4 * 1983. október 17,

Next

/
Thumbnails
Contents