Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-17 / 289. szám, csütörtök

Világ -proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTIBIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. október 17. csütörtök • 30 fillér • XVI. évf. 289. szám Együtt a tagsággal 1 Bandaranaike asszony: Igen tanulságos ez a látogatás Ä falvak jobb gazdasági és kul-í turális életének megteremtéséhez évente milliárdokra menő anyagi segítséget nyújt a társadalom. Jö­vőre, noha az össztermelés csak félszázalékos növekedéssel szá­mol, az idei esztendőhöz viszo-: nyitva 5,2 százalékkal több beru­házási hitelt, 3900 traktort, 650 lánctalpas erőgépet, a szállítások megkönnyítésére 3500 új pótko­csit, 650 gabonakombájnt és egyéb kis gépet, berendezést kap a mezőgazdaság. Nem azért soroltuk fel ezeket az adatokat, mintha az anyagi, műszaki juttatásokat szemrehá-) myásnak tekintené a munkásosz­tály. Szó sincs róla. Hiszen fej-: lett, korszerűen termelő Iparunk-* nak nemcsak érdeke, de köteles^ sége is hozzájárulni a valóban nagyüzemi módon megszervezett, új technikával felszerelt szövet-) kezeti gazdálkodás építéséhez. Nem lehet azonban közömbös a társadalom számára, hogy az anyagi, politikai segítséget mi­képpen kamatoztatják, gyümöl­csöztetik a falvakon. Az élelmiszerek jelentős há-í nyadát még mindig behozatal út-i jám kell biztosítanunk, mert dol­gozó parasztságunk nem termel annyit, mint amennyi gabonát, húst és zsiradékot kér tőle az or-' szág. Ezt pedig állandóan nem indokolhatjuk egy-egy gép, vagy berendezés hiányával, amire rendszerint előszeretettel hivat-; koznak a szövetkezetekben. A ter-9 melés nemcsak az anyagi ellátott-' ság kérdése — bár ez egyik döntő tényezője a sikeres gazdálko­dásnak — hanem egyúttal a mun­kafegyelem, a szövetkezeti demok-i rácia betartásának, a közös va-J gyonhoz való viszony megterem-f tésének kérdése ls, amit még nem egyenlő mértékben vesznek figye^ lembe a falvakon, nem látják vi­lágosan ennek valódi tartalmát. A szövetkezeti demokráciáinak két fő vonatkozása van: egyrészt a közös gazdálkodás belső életé­ben, másrészt a szövetkezeteknek az Irányító szervekhez, a párt- és kormányhatározatok teljesítésé-) hez fűződő viszonyában érvénye­sülő demokratizmus. Ezen a he-T lyen — tekintettel arra, hogy ép-­pen ezzel állnak nagyon . sok szövetkezetben hadilábon — an­1 inak csak egyik fontos vonásáról beszélünk. Tagadhatatlan, egyeseit még Hajlamosak arra, hogy a szövete kezeti demokráciának csupán egyik oldalát vegyék figyelembe. Azt ugyanis, hogy a vezetőség a tagsággal jó egyetértésben dol-: gozzék, a tagság megkérdezésé vei, beleegyezésével döntsön fon-« tos ügyekben, s a szövetkezeti de­mokrácia legfőbb fórumán, a köz-? gyűlésen adjon módot minden tagnak arra, hogy szabadon vé-* leményt nyilvánítson. Természet tesen ez múlhatatlan követelmé-i nye is a szövetkezeti demokráciá­nak. Ezt annál is inkább szüksé­ges hangsúlyozni, mert például nem egy^ szövetkezetben előfor-' dul még, hogy hónapokon kereszt tül nem hívják össze a tagsági gyűlést. Ez nyilvánvalóan a tagok jogainak megsértése, a demokrá­cia lebecsülése, mert az egyetért tés és az együttműködés a veze-" tőség és a tagság között azt a tudatot táplálja az emberekben, hogy a szövetkezet gazdája a tagság. r Äm a szilárd munkafegyelem — 'és ezt is hangsúlyozni kell — egyáltalán nem mond ellent a szövetkezeti demokráciának. Az éremnek tehát ezt az oldalát is ismerniök kell azoknak, akik a szövetkezeti demokráciát túlságo-. san egyoldalúan, vagy sajátságom san értelmezik. Elképzelhető-e például, hogy a vezetőség, az agronómus és a zootechnikus egyes utasításait tüstént megvi­tassák és csak akkor hajtsák vég­re, ha ezzel a tagság többsége egyetért? Ebben az esetben csak állandó tanácskozásból állna a szövetkezet élete, de semmire sem haladna a munka. Lehet-e vitatkozni arról, hogy a szövetkezetben alkalmazzanak-e új technikát s biztosítsák-e az újratermeléshez szükséges anyagi feltételeket? Ha a tagok mégis úgy látják, hogy ebben a tekin­tetben eltérnek a helyes iránytól, akkor ezt tegyék szóvá a legkö­zelebbi gyűlésen, bírálják érte a vezetőséget. Vannak olyanok is, akik azt hiszik, hogy a szövetkezetben a rendet és a fegyelmet a vezető­ség követeli, úgy, mint valamikor az uraság és az ispán követelte. A szövetkezetben a tagok a gaz­dák és éppen ezért a közös gaz­dálkodás rendjét, fegyelmét is ők teremtik meg. A fegyelmezett és a szövetkezethez hű tagok joggal ostorozzák a korcsmázókat, mun­kakerülőket, azokat, akik vajmi keveset járulnak hozzá a közös erőfeszítések eredményeihez. Per­sze olyan káros jelenségek felett sem mennek el szótlanul, ha a tagok közül valakinek háztáji gazdálkodása túllépi az alapsza­bályokban lefektetett kereteket. Ezek rendszerint élősködők, mert megélhetésük forrását nem a kö­zös munkában, hanem a túlmére­tezett háztáji gazdálkodásban ke­resik. Bizonyító példával ezt is alátámaszthatjuk. Mennyivel több gabonát termelhetnének jövőre szövetkezeteink, ha agrotechnikai határidőben vethetnék el az őszieket? A talajelőkészítést azon­ban a cukorrépa, kukorica beta­karításának lassú üteme akadá­lyozza, nem minden tag végzi el idejében a feladatát. f-ílncs az anyagi ellátottság­nak, felszereléseknek, ösztönzés­nek az a széles tengere, amely most, az ősz legfontosabb szaka­szában a szorgalmat és a kötéles­ségtudást helyettesítené. Most dől tehát el, hogy a falu hogyan tud gazdálkodni, élni azzal a segít­séggel, melyet a munkásosztály nyújt a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. A szövetkezeti demokrácia fia­talinas lendítő erő. Ám csak olyan tagok, vezetők kezében, akik magukat a szövetkezet gaz­dáinak vallják s ehhez szabják minden gondolatukat. Tegyük fel, mivé válhat a szövetkezeti de­mokrácia olyan ember kezében, aki csak venni szeretne a közös ponyvája alól, aki nem úgy te­kint a gazdaságra, mint saját va­gyonára? Ezzel szemben a jó gaz­da — akárcsak régen, egyéni ko­rában — most is azt nézi, mivel járulhatna hozzá ő és családja a szövetkezet vagyonának gyara­pításához, a termelés fokozásá­hoz. A falusi élet megszervezése bonyolultabb feladat, sokkal ne­hezebb, mint az iparban, ahol a szervezett munkások naponta ápolják a demokráciát és őrköd­nek betartása felett. Éppen ezért a pártszervezetek tagjainak segí­teniük kell ebben, mert ők a párt­életben gazdag tapasztalattal ren­delkeznek a közösségi demokrácia alkalmazásában. Hasznos és szük­séges ebben az esetben is átadni a parasztságnak a munkások, a mozgalmi életben jártas emberek tapasztalatait. A ceyloni miniszterelnök a farkastoroki olajfinomítóban < tekintették az ivánkai Baromfitenyésztő Kutató Intézetet Vendégeink meg- í' A vajnoryi szö­vetkezeti tagok körében Q A ceyloni küldöttség Prágába utazott (ČTK) — Sirimavo Bandaranaike asszony, Ceylon miniszterelnöke bra­tislavai tartózkodásának második nap­ján, szerdán, a farkastoroki Slovnaft­ba látogatott. Az üzem bejárata előtt a dolgozók százai gyülekeztek, hogy szívélyesen üdvözöljék a becses vendégeket. A ceyloni miniszterelnököt Karol Ku­bala mérnök, a vállalati igazgató épí­kelt annyira engem az önök mun­kája." Kubala mérnök megjegyzésére, hogy a Slovnaftban szívesen felvesz­nek ceyloni szakembereket kiképzés céljából s átadják nekik tapasztala­taikat, Bandaranaike asszony azt válaszolta: „Köszönöm, szívesen for­duluuk majd önökhöz"! A Slövnaft dolgozói a ceyloni mi­niszterelnöknek a kombinát fő ré­Sirimavo Bandaranaike asszony, Ceylon miniszterelnöke szerdán a far­kastoroki Slövnaft vegyipari kombinátba látogatott. Kívánságára a be­cses vendéget elvezették a reforming termelési részlegbe is, ahol nyers­olaj féltermékekből finom benzint gyártanak. (K. Cích — CTK felvétele) tésügyi helyettese fogadta, majd rö­vid látogatásra hívta meg a vendége­ket az üzembe. Bandaranaike asszony érdeklődéssel hallgatta meg Ján Pan­toflíček mérnök, fő technológus ma­gyarázatát a vállalatról. Az irányító központban a ceyloni miniszterelnök találkozott és elbeszélgetett négy szíriai szakemberrel, akik kéthóna­pos kiképzésen tartózkodnak a Slov­naftban. A vendégek végül megtekin­tették a vállalat egészségügyi köz­pontját. Búcsúzáskor Bandaranaike asszony a következőket mondotta: „Igen ta­nulságos volt számunkra e látogatás. Ceylonban ugyanis hasonló olajfino­mító építését tervezzük, ezért érde­szeit, építését és életét ábrázoló fényképalbumot adtak át. A ceyloni vendégek a Slövnaft vegyipari kombinátból az ivánkai Ba­romfitenyésztő Kutató Intézetbe láto­gattak. Ütjük Bratislava legnagyobb lakónegyedén, a Štrkovecen át veze­tett. Ivánkán a ceyloni nép képviselőit Ladislav Landau, a Baromfitenyésztő Kutató Intézet igazgatója, a CSTA le­velező tagja üdvözölte. Ezután Ban­daranaike asszony szívélyesen kö­szöntötte Magda Lazarová nemzetgyű­lési képviselőt, ez Ivánkái alapfokú kilencéves Iskola Igazgatónőjét, aki tavaly képviselőink küldöttségével Ceylonban járt. Bandaranaike asszony . az Ivánkái kilencéves iskola pionír­jainak emlékkönyvébe beírta nevét. A vendégek ezután az intézet igaz­gatójának kíséretében megtekintették a laboratóriumokat, a víziszárnyas­farmot, a fácánost és a tojóscsarno­kokat. Kedves, szívélyes fogadtatásban ré­szesítették a ceyloni nép képviselőit a vajnoryi EFSZ tagjai. A gazdaság udvarán egybegyűltek a szövetkeze­tesek, népviseletbe öltözött leányok, pionírok, jóformán a falu valamennyi lakosa. A becses vendégeket kenyér­rel, sóval és újborral üdvözölték. Ban­daranaike asszony főként a szövet­kezeti tagok díjazásának módja iránt érdeklődött. Vajnory lakosai a be­cses vendégeknek egy eredeti vajno­ryi hímzett párnával kedveskedtek. Bandaranaike asszony látogatása vé­gén megtekintette a szövetkezetesek lakóházait és virágcsokrokkal ajándé­kozta meg őket. • • • Sirimavo Dias Bandaranaike asz­szony Ceylon miniszterelnöke tegnap délután 16 órakor IL-18-as csehszlo­vák különrepülőgépen kíséretével Brdtislavából Prágába utazott. Az ünnepi díszt öltött bratislavai repülőtéren a ceyloni miniszterelnök­től Uratislava lakosai, pionírok és az ifjúság vett búcsút. A szlovák nem­zeti szervek nevében a ceyloni nép képviselőitől Michal Chudík minisz­ter, az SZNT elnöke és Ladislav Kompiš, az SZNT építésügyi meghí­zottja búcsúztak. Václav Dávid elvtárs a brit külügyminiszterre! tárgyalt London (ČTKJ — Václav Dávid kül­ügyminiszter tegnap megkezdte a tárgyalásokat Lord Home-mal, Nagy­Britannia külügyminiszterével. A tár­gyalások a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatokra, a leszerelésre és más nemzetközi kérdésre vonatkoznak. Mindkét külügyminiszter dr. Zde­n6k Trhlík londoni csehszlovák nagy­követ vendége volt, aki ebédet adott tiszteletükre. A hivatalos tanácskozá­sokat tegnap a brit külügyminiszté­riumban is folytatták. Szervezettebben az őszi munkák sikeréért Ha pillanatnyilag kedvez is az időjárás, a tavalyi ősz arra figyelmeztet­te mezőgazdasági dolgozóinkat, nem szabad tétovázni ilyenkor a munkák­ban. Kétségkívül a talajelőkészítés, a vetés és kapásnövények betakarítá­sának üteme az utóbbi napokban lényegesen fokozódott. Ennek ellenére bőven akad tennivaló az ország valamennyi járásában. A CSEH KERÜLETEK PÉLDÁJÁRA Minden elfogultság nélkül elmond­hatjuk, hogy országos méretben a legszebb eredményeket a cseh kerü­letek szövetkezetei, állami gazdaságai mutathatják fel az őszi munkák dan­dárjában. Az észak-csehországi kerü-\ let kivételével jól előrehaladtak a szántással, s a vetés befejezéséhez kö­zelednek. Mi tette a folyamatos mun­kát lehetővé? Elsősorban az, hogy a cukorrépa, a burgonya, és egyéb ka­pásnövények betakarításába nemcsak a falvak, hanem az üzemek dolgozói is bekapcsolódtak, tevékenyen segítik biztos helyre szállítani a termést. A gépek kihasználása terén szintén túlszárnyalják s szlovákiai traktoro­sok teljesítményeit, hiszen a lánctal­pasokra jutó 15,1 hektárral szemben erőgépeik heti teljesítménye 20 hektár körül mozog. MI A HELYZET SZLOVÄKIÄBAN? Az október 12. Jelentések alapján a kerületek csak 46 százalékos ered­ményt értek el a szántásban. Ezzel párhuzamosan a burgonya és a kuko­rica betakarítása is vontatottan halad. A rozs vetésében két százalékkal ma­radtak le mezőgazdasági üzemeink a vetésterv teljesítése mögött. Szlová­kiában mindössze a kelet-szlovákiai kerület járásai teljesítették hiánytala­nul a rozs vetését. E hét derekán az őszi munkák helyzetét szemléltető százalékok aránya a mezőgazdasági üzemek jobb munkaszervezése követ­keztében megnövekedett, de ez egyál­talán nem jogosít fel arra, hogy me­zőgazdasági dolgozóink elbízzák ma­gukat. SZERVEZETTEN A BRIGÁDOSOK IS Dolgozó parasztságunkat és a falu népét ezúttal nem marasztalhatjuk el az alacsonyabb teljesítmények miatt. Hiszen a szövetkezetesek tőlük telhe­tőleg mindent elkövetnek, hogy beta­karítsák a termést és megteremtsék a következő termés biztos alapját. Mezőgazdaságunk fejlődésének jelen­legi szakaszában, sőt a jövőben is szá­molnunk kell a védnökség! üzemek, hivatalok, a néphadsereg és a lakos­ság támogatásával. A kapásnövények betakarításának feladatai meghalad­ják a szövetkezeti parasztok erejét. Még az egyre fokozódó gépesítés sem oldja meg teljes mértékben az őszi betakarítást, bár a határban dolgozó­kat lényegesen tehermentesíti a fá­rasztó testi munkáktól. Ez a tény te­hát megköveteli, hogy a mezőgazda­sági munkára jelentkező brigádosok szervezettebben vegyék fel a munkát. A NYUGAT-SZLOVÁKIAI KERÜLET AZ ÉLEN A kerület mezőgazdasági üzemei a legfontosabb mutatókban már a cél­hoz közelednek, kifogástalanul, rugal­masan szervezik a munkát. A legna­gyobb gondot az északi járásokban a burgonya szedése, a déliekben viszont a kukorica törése okozza. Ha a szál­lításban részvevő vállalatok, védnök­ségi üzemek teljesítenék kötelezettsé-. geiket, e hó végéig a kerületben min­den bizonnyal pontot tehetnének az őszi munkák végére. Egyelőre azon­ban igen vontatottan halad a cukor­répa elszállítása, nincsenek kellőkép­pen kihasználva sem a rakodógépek, sem pedig a teherautók. MÉG NINCS KÉSŐN Az őszi munkák lázában mezőgaz­dasági üzemeink a munkák minősé­géről sem feledkezhetnek meg. A szán­tást, a vetést a gyorsaság mellett a szakszerűségnek is követnie kell. A terméshozam növekedésével csak azok számolhatnak, akik gondosan előkészítették a magágyat, de nem számíthatnak jó hozamra ott, ahol el­hamarkodjék a munkát. Vonatkozik ez a kukorica betakarítására Is, hogy egy cső se menjen veszendőbe, (th) A HavliÉküv Brodí járásban levő ímolovyi Budovatcl EFSZ tagjai nemcsak a járás, hanem az egész köztársaság élenjáró burgonyatermelői közé tar­toznak. Ha rossz az Idő és nem lehet a földeken burgonyát szedni, osztá­lyozzák és feldolgozzák silózás céljából. Képünkön a szövetkezeti ta"gok egy áj silSgödör befejezésén dolgoznak, amely húsz vagon burgonya silózására szolgál. [KruliS — CTK felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents