Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-15 / 255. szám, vasárnap

Algériában ma választják az első elnököt Algír (CTK) — Algériában ma választják az első elnököt. Ahmed Ben Bella,, az FLN főtitkára, miniszterelnök az egyetlen jelölt. Az elnököt öt évre választják és az újonnan elfogadott alkotmány értelmében az ő kezében összpontosul a végrehajtó hatalom. Várható, hogy Ben Bellát még nagyobb szavazattöbbséggel választják meg, mint amilyennel múlt héten az új alkotmányt elfogadták, mivel Ben Bella neve a néptömegek tudatában a függetlenség első évében hozott forradalmi intézkedésekhez fűződik. A választások előestéjén a nagyobb városokban nagygyűléseket rendeztek, melyeken az FLN vezetőségének és a kormánynak tagjai szólaltak fel. Az algériai gyűlésen Boumedien ezredes, honvédelmi minlszFranca rendőrsége kínozza a sztrájkoló bányászokat és feleségeiket Párizs (CTK) — Az Humanité közlése szerint a francóista rendőrség letartóztatta és megkínozta Alfons Brana bányafelügyelőt és feleségét, valamint Tina Bayont, egy bányász feleségét. Férjét — Viktor Bayont fondonl bányászt — már két éve fogva tartják és Alfons Branát is csak nemrég bocsátották szabadon. Július végén kommunista, szocialista, katolikus és párton kívüli sztrájkolók csoportját tartóztatták le, akiket röpiratok terjesztésével vádoltak. Az embertelen kínzás után Antonio Paredes, a csoport egyik tagja öngyilkossági kísérletet tett a rendőrség épületében. Néhány nappal ezelőtt a letartóztatott asztúriai sztrájkolók egyik csoportját a madridi fogházba vitték át, ahol katonai bíróság elé állítják majd őket. Asztúriából naponta újabb és újabb jelentések érkeznek, a letartóztatott bányászok kínzásáról, ami a lakosság körében nagy felháborodást keltett. ter és Bellnan tájékoztatásügyi miniszter tartott beszédet. Az algériai lapok szombaton első oldalon Ben Bella fényképét közölték és a választókat tömeges választásra szólították fel. A Peuple, az FLN napilapja hangsúlyozza, hogy Ben Bella megértette a néptömegek és Algéria igazi érdekeit. Cikkét ezzel fejezi be: Holnap Ben Bella* lesz az Algériai Demokra tikus Népköztársaság első elnöke. Az összes algériai elnöke lesz, akik minden reményüket beléje helyezték. Terjed a dél-vietnami diákok mozgalma Saigon (ČTK) — Dél-Vietnamban a diákok tiltakozásai Ngo Dinh Diem rendszere ellen a fővároson túl Is elterjedtek. Dalatában öt közép-Iskola van, amelyekben körülbelül 6000 diák barrikádozta el magát. Az ellenük felvonuló katonákra téglákat, tintatartókat, székeket dobáltak. A katonai túlerő azonban Itt ls győzött és a gyerekeket teherautókon hurcolták el. Hasonló események játszódtak le Bienhoában, Vinhlongban és Hueban. Ezekből a városokból is több száz gyerekeket hurcoltak koncentrációs táborokba. Saigoni jelentés szerint a helyzet látszólag nyugodt. Ennek ellenére a rendőrség folytatja éjjeli razziáit és a letartóztatásokat sebekkel szállították kórházba. Százmillió dolláros szovjet kölcsön Algériának Algír (CTK) — A Szovjetunió 50 milliárd régi frank (kb. 100 millió dollár) értékű hosszúlejáratú kölcsönt nyújt az Algériai Demokratikus Népköztársaságnak. A szovjet kormány döntését N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke közli üzenetében, melyet Ben Bella miniszterelnöknek I. B. Arhipov, a Külkereskedelmi Állambizottság első alelnöke nyújtott át. Az APS algériai hírügynökség jelentése szerint a következő napokban algériai kormányküldöttség utazik Moszkvába, hogy aláírja a két ország gazdasági és műszaki együttműködési szerződését. A szovjet kormány a Rasidov elvtárs vezetésével Algériában járt küldöttség jelentése alapján döntött az Algériának nyújtott kölcsönről. A fasiszták újabb áldozata Berlin (CTK) — Pénteken a nyugatberlini rendfirffinökség megtagadta a nyugat-berlini Szabad Német Ifjúsági Szövetség kérelmét, amely engedélyt kért arra, hogy a fasiszta garázdálkodék egyre jobban elburjánzó tevékenysége ellen csendes tiltakozó menetet rendezzen. A rendőrság ezt a kérelmet azzal utasította el, hogy a nyugat-berlini ifjúság menete „veszélyeztetné a közrendet.. Szeptember 9-én fasiszta huligánok barbár támadást Intéztek H. Lauenstein, a Szabad Német Ifjúsági Szövetség egyik vezére ellen. Lauenstelnt savval öntötték le, úgyhogy testén és arcán súlyos égési A Francia Kommunista Párt elítéli a kínai vezetők szakadár politikáját (CTK) — Az Humanité közölte, Jeannette Vermeerschnek, a Francia Kommunista Párt politikai bizottsága tagjának cikkét. Jeannette Vermeersch elítéli a kínai vezetők könnyelműségét, amellyel nukleáris katasztrófa lehetőségéről beszélnek. Megcáfolja azt az állításukat, hogy a nukleáris háború után rendkívül gyorsan nagyszerű jövőt lehet kiépíteni. Hangsúlyozza, hogy a kommun'sta pártok soha sem tekintették a háborút a szocialista forradalom megvalósítása eszközének. A Francia Kommunista Párt politikai bizottságának tagja elítéli a kínai vezetők álláspontját a békeharc kérdéseiben. Bebizonyította annak az állításnak helytelenségét, mely szerint a békés együttélés gyengíti a gyarmati nemzetek harcát. Rámutat arra, hogy éppen az ellenkezője felel meg a valóságnak. A békeharc támogatja a kevésbé fejlett országok fejlődését és az atommentes övezetek kialakítása Is az ilyen országok hasznára válna. A kínai vezetők a forradalmat az erőszakkal hozzák kapcsolatba. Ez azt eredményezi, hogy nem ismerik el a szocializmusba való békés átmenet lehetőségét. Vermeersch cikke befejező részében rámutat arra, hogy a kínai vezetők teljesen helytelen álláspontot foglalnak el a többi kommunista párttal szemben. A többi kommunista pártra rá akarják kényAZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÖ ÉRTEKEZLETE Napirenden a gazdaságfejlesztési problémák Belgrád (CTK) — Belgrádban pénteken ért véget az 52. interparlamentáris konferencia általános vitája. A konferencia délutáni tanácskozásán Kocsa Popovics, Jugoszlávia külügyi államtitkára is felszólalt. Alols Poledöák nemzetgyűlési képviselő, Csehszlovákia küldöttje, a vitában a Német Szövetségi Köztársaság két küldöttjének felszólalását bírálta. Az 52. interparlamentáris konferencia résztvevői szombat délelőtt megkezdték a világgazdaság fejlesztésével összefüggő problémák megvitatását. Az Interparlamentáris Unió gazdasági HOGYAN KÉPZELIK EL AFRIKA KORVONALAIT EGYES NEOKOLONIALISTÁK Az amerikai üzletemberek Bonn „követel" és. „tanácsosai" A Közös Piac néhány tagja Az utolsó szót azonban az afrikai népek mondják ki. (Mihail Gavva rajzai, Szov. Rosszija) és szociális bizottsága ezzel kapcsolatban határozati javaslatot terjesztett elő. Tekintettel arra, hogy mindjobban elmélyül a szakadék a „gazdag" és a „szegény" országok között, a határozati javaslat szerint minden ország kormányának teljes támogatásban kell részesítenie a küszöbönálló nemzetközi kereskedelmi és gazdaságfejlesztési értekezletet s. ki kell bővítenie kereskedelmi kapcsolataikat a fejlődő országokkal. Az ülésen 8 módosító javaslatot tettek az említett határozati javaslathoz. Csehszlovákia küldöttsége egy és a Szovjetunió két módosító javaslatot terjesztett elő. Pavol Macúch csehszlovák képviselő a határozati javaslat fogyatékosságaira rámutatva kijelentette, hogy lényegében helytelen a fejlődő országok lemaradásának magyarázata. Ezt az állapotot általában csak a nyersanyagok és az ipari termékek árai kialakulásának aránytalanságával magyarázzák. Figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy ez bizonyos fejlődés következménye. A fejlődő országok, mint egykori gyarmatok, gazdaságilag csak nagyon egyoldalúan fejlődhettek és túl lassú a gyarmati uralom következményeinek felszámolása. trockista ügynökségeknek a tőkésországokban élő dolgozók tömegszervezeteibe és a kommunista pártok soraiba való behatolása taktikáját, az összeesküvő csoportok és pártellenes csoportosulások kialakításának taktikáját és formáit. Ügynevezett „kiáltványokat" és „politikai nyilatkozatokat" fogadtak el, s ezek a kommunisták hitelének rontására, a marxistaleninista pártok tömegbázisának alá aknázására, politikájuk és cseleke deteik megrágalmazására irányulnak a munka minden területén. A trockisták különféle rágalmakat koholnak és terjesztenek a komínu nista pártokról. Cinikusan hangoztat ják, hogy az utóbbiak — úgymond — hamis úton haladnak, elárulták a munkásosztály ügyét, a világ több országában segítik a burzsoáziát uralma fenntartásában. A IV. Internacionálé V. és VI. „kongresszusának" dokumentumai arcátlan módon azt állítják, hogy a második világháború után a kommunista pártok „segítettek megőrizni az európai és amerikai kapitalizmust", megtisztították a reakció számára az utat, hogy támadásokat intézzen a demokratikus erők ellen, állítólag feladták az osztályharcot, el akarják sorvasztani a munkásmozgalmat és a nemzeti felszabadító mozgalmat, síkraszállnak a haladás ellenségeivel való együttműködés mel lett és így tovább. A IV. Internacio nálé légélesebb mérgezett nyilait min denkor az SZKP ellen Irányította és irányítja. Harcba szállt az SZKP min den olyan Intézkedése ellen, amelv nemzetközi méretekben a szocializ mus, a béke és a demokrácia erőinek megszilárdítását célozta. A trpckista renegátok V. kongresszusának „kiáltványa" provokációs módon azt állította, hogy a Szovjetunió állítólae „alkut kötött" az Imoerialista hatal makkal, és békepolitikával „megaka dályozta" egy sor nyugat-európai kapitalista ország dolgozóit abban, hogy a háborút követő években kiragadják a hatalmat a burzsoázia kezéből. A IV. Internacionálé következetesen úgy jellemzi korunkat, mint az imperializmus, a háborúk és a proletárforradalmak korszakát, nem számolva azokkal az alapvető változásokkal, amelyek a nemzetközi erőviszonyokban azáltal következtek be, hogy több európai és ázsiai országban megszűnt a burzsoázia uralma és megalakult a szocialista világrendszer. Elismerik ugyan a kapitalizmus erőinek gyengülését, de ingatagnak tartják a szocializmus erőinek állásalt, tagadják, hogy az utóbblak győzelme elkerülhetetlen a békés gazdasági versenyben. A trockisták kalandor módon vizsgálják a háború és a béke, a különböző társi ialmi rendszerű államok békés együttélése, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, a szocialista forradalom végrehajtása stb. problémáját. A IV. Internacionálé legmegrögzöttebb ideológusainak állítása szerint az új világháború állítólag elkerülhetetlen és a munkásosztálynak ezzel kapcsolatban egyetlen dolgot kell meghatároznia: mit kell tennie, hogy a háborús konfliktust felhasználja a hatalom megragadására. Az "íllamok békés együttélése, véleményük szerint, nemcsak lehetetlen, hanem káros is a munkásosztály számára, mivel — úgymond — nem erősíti, hanem gyengíti a szocializmus állásait, az imperializmus érdekeit szolgálja. A IV. Internacionálé VI. kongreszszusa élesen kikelt az SZKP XX. és XXII. kongresszusának, valamint az 7957 es és 1960-as moszkvai értekezletnek a szocializmusba való átmenet formáinak különbözőségéről szóló megállapításai ellen. A trockisták véleménye szerint a burzsoá uralom felszámolásának egyedüli eszköze a fegyveres felkelés, elutasítják a társadalom szocialista átalakításáért vívott tömegharc minden más útját. A trockista internacionálé, a világon kialakult helyzetből a kiutat és a szocializmus győzelmének biztosítását a dolgozók bizonyos „elodázhatatlan" — ők így fogalmazzák — intézkezkedéseinek megvalósításában látja. Mindenek! lőtt pedig a tömegek fegyveres megmozdulásainak megszervezésében s a gyarmati és függő országokban a forradalmak sürgetésében, függetlenül attól, hogy milyen helyzetben vannak ezek az országok és milyen lehetőségeik vannak a szocialista forradalom megvalósításához. Sőt mi több, a IV. Internacionálé azt állítja, hogy a nemzeti felszabadító mozgalom ma a központi láncszem, ..a világforradalom élvonala és fő ereje", ennek kell alárendelni a néptömegek minden erőfeszítését, a munkásosztály minden más célját és politikai pártjainak feladatait. m M

int a fentiekből látható, a trockista elemek most is, mint azelőtt, keresztül-kasul rothadt opportunista álláspontot képviselnek, amelynek káros volta már régóta világos minden marxistaleninista előtt, a kommunizmus nagy eszméinek minden harcosa előtt. De az, amlt az emberiség ragyogó céljainak igazi harcosai, mint szennyet, mint az ember tudatát megfertőző rothadási termékek eldobnak maguktól, minden jel szerint megfelel a baloldali hangoskodóknak és áljorradalmároknak — a Kínát Kommunista Párt vezetőinek. Hisz' ha elolvassuk a kommunista mozgalom „fő irányvonaláról" hangoztatott szónoklataikat, nem nehéz felfedezni, hogy azok nyilvánvalóan hasonlítanak a trockista elméletekre, hogy a jelenlegi nemzetközi fejlődés alapvető problémáira vonatkozó koncepciók nagymértékbe n megegyeznek a trockista ideológusok koncepcióival. A tények makacs dolgok. A IV. Internacionálé, amely azelőtt, támadva a kommunista pártokat, a Kínai Kommunista Pártot sem kímélte, most gyökeresen megváltoztatta magatartását, és mindinkább helyesli a kínai vezetők szakadár tevékenységét. A IV. Internacionálé már 1960ban nyílt levelet intézett a KKP Központi Bizottságához, és abban kimondta, hogy „üdvözli" a kínai dogmatikusok által kezdeményezett vitát, és a „KKP oldalán áll". A IV. Internacionálé 1963 februári és júliusi nyilatkozatában akcióegységre hívta fel a KKP vezetőségét a munkásosztály úgynevezett „forradalmi megújításáért" folytatott harcban. Ez alkalomból hízelegve hangsúlyozta, hogy a kínai vezetők által hirdetett tézisek „progresszívak", minthogy „nyilvánvalóan hasonlítanak" a trockista tételekhez. Az egész trockista sajtó lelkendezik az örömtől a KKP vezetőségének bomlasztó tevékenysége láttán. A Franciaországban, Olaszországban, az Egyesült Államokban, Brazíliában, Bolíviában, Chilében és más országokban tevékenykedő trockista renegátok szennylapjai sok olyan anyagot közölnek, amelyekben dicsőítik a kínai vezetők reakciós nézeteit, és fokozott harcra buzdítják őket az SZKP és más marxista-leninista pártok ellen. A trockisták sürgetik, hogy a jelenlegi „baloldali kommunisták" lépjenek szövetségre a régi típusú opportunistákkal, minden rendű és rangú bomlasztó elemmel. Nem szükséges hangsúlvoznl, hogy a kínai vezetők „méltó" szövetségesekre találtaki szerítenl saját irányvonalukat, beavatkoznak az egyes országok pártjainak életébe, rágalmazzák a pártok vezetőit és felforgató tevékenységet folytatnak nézeteik terjesztésével. Hogy ez kinek a malmára hajtja e vizet, ezt legjobban az bizonyltja, hogy Franco Spanyolországában éa Adenauer Nyugat-Németországában szabadon terjesztik ezeket a nézeteket, míg mindkét országban a demokratikus erők megnyilvánulásait szigorúan üldözik. • • i Az Humanité közölte Yves Moread cikkét Peking és a személyi kultusa címmel. A cikkben a Sztálin szerepévei foglalkozó kínai kampánnyal foglalkozik, melyet a személyi kultusz rehabilitációjának minősít. Az Humanité hangsúlyozza, hogy a kínai vezetők álláspontjának komoly következménye lesz. Rámutat a személyi kultusz következményeire a Szovjetunióban és arra, hogyan számolták fel ezeket az SZKP XX. kongresszusa után. Az Humanité szerint a Kínai Kommunista Párt vezetői ugyanúgy reagálnak az SZKP XX. kong" resszusára, mint a reakciós burzsoázia. Rágalmaik egyre aljasabbak. Most személyi sértésekre és rágalmakra összpontosítják tevékenységüket. A többi kommunista párt ezzel soh< sem érthet egyet. Gyarapodik az Olasz Kommunista Párt Róma (CTK) — Ez 6v alti nyolc hónapja alatt 120 000 fl| taggal növekedett az Olasz Kommunista Párt tagjainak száma — jelentette be az Olasz Kommunista Párt vezetősége. Souvanna Phouma nyilatkozata Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök Párizsban kijelentette: javul! az országban a helyzet, megkezdődtek a tárgyalások a közigazgatás és a fegyveres erők egyesítéséről. Hangsúlyozta, a nehézségeket részben a külföldi beavatkozás okozza, (TASZSZJ A Kubában járt amerikai diákok botrányos kihallgatása Washingtonban Washingtonban csütörtökön nagyszámú hallgatóság zsúfolódott be • Capltolfum egyik termébe, hogy tanúja legyen az amerikai külügyminisztérium tilalma ellenére Kubában járt amerikai diákok kihallgatásának. A diákokat a képviselőház úgynevezett Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottsága idézte maga elé, hogy az utazás miatt a „hazaflatlanság" gyanújába keveredett fiatalokat kivallassa. Az elnök elsőnek egy B. Hoffman nevű bostoni telekügynököt szólított fel vallomás tételre, aki elmondotta, hogy a CIA (az amerikai katonai hírszerző szolgálat) és az FBI (a szövetségi nyomozó iroda) embere, és tanulmányi kirándulását arra használta fel, hogy megfigyeléseket gyűjtsön. Hoffman szavait a hallgatóság felzúdulással fogadta és a feszültség csak fokozódott, amikor Hoffman átlátszó rágalmakat hangoztatott mind útitársai, mind Kuba ellen. A bizottság második nap L. Laub diákot, az utazás szervezőjét kezdte faggatni, ö kijelentette, „a kubai forradalom útját ragyogó sikerek szegélyezik". Az elnök egyik kérdésénél több diák közbekiáltott: „Kuba szabadabb, mint Louislana államunk!" (Az Egyesült Államok négerlakta déli állama). A jelszót a hallgatóság közül is sokan átvették. Ekkor az elnök mozgósította a Capitolium rendőrségét. Több tucatnyi rendőr vetette ré magát a Kuba mellett tüntetőkre, akiket ütlegekkel távolítottak el a teremből. A bízottság folytatja a kihallgatásokat. lemondását követeli Párizs (CTK) — A Nation gaulltsta napilap szombati számában felháborodással ír U Thant ENSZ-főtitkár álláspontjáról, aki csütörtöki sajtóértekezletén élesen bírálta a francia kormány politikáját. A Nation U Thant lemondásét követeli. U Thant bírálatát „hihetetlennek" és „tájékozatlannak" minősíti. Azt követeli, ha U Thant maga nem adta be lemondását, a közgyűlés tegye meg erre a pzükséges lépéseket. 1983. szeptember 14. * fl] SZÖ 13