Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-14 / 254. szám, szombat

HONDURASI RIPORT Keselyűk az ültetvények fölött • IRÓNIA Rekkenő hőség ülte meg a várost. Teguclgalpa — Hondu­ras fővárosa fölött felhők sű­rűsödtek. Nehéz vízcseppek a közelgő esőt Jelezték. Az el­ső cseppek a megzöldült főm lovasszoborra estek. A szobor Francisco Morasant, a bátor hondurasi hazafit ábrázolja, amint uralkodőan tartja kard­ját a honduraslak feje fö­lött. Morasan a múlt század­ban egy köztársasággá egye­sitette a közép-amerikai álla­mokat, de az új köztársaság csakhamar felbomlott. Nap­jainkban ls Morasan nevével hozzák kapcsolatba az egye­sülés gondolatát. Morasan emlékműve ugyanakkor a La­tin-Amerikában dívő korrup­cióra is emlékeztet. Egyszer ugyanis hondurasi küldöttség érkezett Párizsba az adófizetőktől behajtott te­kintélyes összeggel és Mora­san több öreg arcképével, hogy francia szobrászoknál emlékművet rendeljenek nem­zeti hősüknek. A párizsi élet örömei azonban felemésztet­ték a temérdek pénzt, s a küldöttség szorult helyzetbe jutott. Végül beérte azzal, hogy egy kisvárosban nagyjá­ból megfelelő lovasszobrot vásárolt. Ezért az elnök és a diplomaták ünnepi alkalmak­kor egy olyan férfiú emlék­művét koszorúzzák meg, aki­nek a legcsekélyebb kapcso­lata sem volt Hondurassal, mert ezt az emlékművet ere­detileg Napoleon, hadvezéré­nek, Ney marsallnak állítot­ták fel. 9 KORRUPCIÓ A szobor ünnepségek alkal­mával a tegucigalpai külföldi diplomaták élcelődésének cél­táblája. Más téma, amelyen unaloműzésből sokszor mulat­nak, a szórakozóhelyekkel űzött visszaélések. San Pedro Sula város rendőrfőnöke — a pletykák szerint — minden második héten lecsukatja az ország második legnagyobb városának 300 örömlányát és addig tartja őket fogva, amig meg nem fizetik a tíz-húsz lempira [kb. 40—80 korona) adót a rendőrfőnöknek és fogdmegjeinek. Az ilyen botrányok ritkán keltenek nyílt felháborodást. Legfeljebb a károsultak viszik bíróság elé az ügyet, bár ők sem hisznek panaszuk orvos­lásában. Ami a többi hondu­rasit illeti, legfeljebb az bánt­ja őket, hogy nem tudnak ha­sonló esetekből pénzt csinál­ni. A korrupciót és a politi­kai fejetlenséget azzal magya­rázzák, hogy állandóan jobb­oldali puccstól vagy baloldali irányzatú forradalomtól tar­tanak. Villeda Morales köz­társasági elnök megbízatása lili" í'wtöii^m nyomorognak azok, akik a legnagyobb kétségbeeséssel néznek a holnap elé. októberben letelik, s már most számítanak egy reakciós katonai puccs lehetőségére. • SAN PEDRO SULA Teguclgalpa ezer méter tengerszint fölötti magasság­ban fekszik. Százezer lakosa van. Kevés ilyen főváros van, melynek nincs vasútállomása és vasúti összeköttetése az ország többi részével. A vi­lág egyik legszűkebb, legpisz­kosabb és legszegényebb fő­városa. Tegucigalpából San Pedro Sulába csak földút ve­zet, s ha nem volnának re­pülőgépek, akkor egy teljes napig tartana az út a három­száz kilométerre fekvő San Pedro Sulába. A hondurasi légiforgalmi társaság DK 3 mintájú elavult gépel tömegforgalmi eszköz­zé váltak. Gyakran az egye­düli összeköttetést jelentik a kisvárosok között. Szállítanak személyeket, sörösládákat, bú­tort, baromfit és sertést ís. Hondurasnak csak 1300 km hosszú vasútvonala van, ebből 1200 km-es vonal az United Fruit Company tulajdona. Hegýek, trópusi növényzet fölött repülünk. Sem ház, sem ember a láthatáron. A táj egyhangúságát helyenkint er­dőtűz dúlásának nyomai osz­latják el. San Pedro Sula északi ipar­város. Nagyon dicsérték előt­tem, mjnt a jövő városát, amelyben diadalmaskodni fog a haladás. A városnak több gyára és kávéfinomltó üzeme van, szélesek az utcái, de a központi utcákban ls otthonos nyomor és szegénység a fő­városra emlékeztet. • AHOL A UNITED FRUIT COMPANY AZ ŰR A United Frult Company központjábán mindent úgy rendeztek el, hogy mér lát­szatra is nyilvánvaló legyen, ki az úr. A kellemetlenül bűz­lő folyócska egyik oldalán az amerikaiak és a hondurasi felügyelők csinos bungalói állnak. Ez itt a főnökség la­kónegyede. Itt bizony nem fukarkodtak, mindent felhasz­náltak, hogy az urak lakóhá­zal szemlátomást különbözze­nek a munkások kunyhóitól. Van itt golfpálya, két tenisz­pálya, úszómedence, s a ta­karos házikók gyümölcsfák közé ékelődnek. A folyó másik oldalán az ültetvényeken dolgozó mun­kások viskói állnak. A benyo­más: a társadalom számkive­tettjeinek, aféle gettója ez itt. Amit én láttam, az csak a United Fruit árnyéka volt, mert „jobb időkben" pusztán Hondurasban 25 ezer mező­gazdasági munkást foglalkoz­tatott a társaság, most meg csak négyezret. A hatalmas banánbirodalom, amely hat­van év óta döntő befolyást gyakorol Latin-Amerika gaz­dasági és politikai viszonyai­ra, fokozatosan felbomlik. Ez több okkal magyarázható: A „sigatoca" nevű kór hosz­szú időre megfosztja a földet termőképességétől; a trópusi viharok évente óriási vetéste­rületeket tesznek tönkre; a hondurasi munkatörvény — a United Frult szempontjából — túl magas minimális bérhatárt szab a munkásoknak. Ezenkí­vül az amerikaiak jobban sze­retik az ecuadori banánt, mint a hondurasit. Jelenleg harminc állig felfegyverzett felügyelőre bízták, hogy a társaság ültetvényein ne le­gyen szabotázs és diverzió. A közelben vágóhíd van, melynek undorító bűze oda­csalja a dögre éhes keselyű­ket. A United Fruit Company banánfái és épületei fölött naphosszat keringenek a vér­szomjas fekete saskeselyűk. Amikor Teguclgalpa nyo­mortanyáira készültem, ócska Inget vettem fel és alaposan átöltöztem, órámat és levél­tárcámat otthon hagytam, mert könnyen grlngónak — amerikainak nézhetnek, akkor pedig nagy a kockázat, hogy kirabolnak és elvernek. A kocsmákból mexikói dalok, monotón jamaicai és curacaol dzsessz, a havannai rádió Iz­zó hangja szűrődik kl. A mun­kanélküliek, az éhezők, a , rongyosak, a kifáradt „öröm­árusok" hallgatják a kommu­nista jelszavakat. Figyelmesen vagy közömbösen — mind­egy, a lényeg az, hogy hall­gatják. > CARLOS WIEDMANN AUSZTRÁLIAI ÚTIJEGYZETEK TERRA INC0GNITA" II Canberra egyik iskolájában jártam, még három perc volt a csengetésig. Szép rendben, fegyelmezetten vonultak osz­tályaikba a'föl öltözeti, gon­dosan fésült fiúk és lányok. A modern, világos, építészeti­leg nagyszerűen megoldott épület folyosói elcsendesed­tek. Szokatlanul hatott ez a síri csend az iskolaépület mellett létesített nagyszerű sportpályák tőszomszédságá­ban. Mit ts tanulnak a nagy csendben ? Óvatosan odalép­tem egy nagy üvegezetten ab­laknyíláshoz a tanterem hátsó falánál és hallgatóztam. [Min­den ausztráliai iskolában van Ilyen ablaknyílás, hogy a szü­lők és a felügyelök a tanítás zavarása nélkül jelen lehes­senek az oktatáson). A fe­szülten figyelő gyerekek ar­cáról leolvashattam, hogy ér­dekli őket a tanító mesélése. A „terra íncognitáról", az is­meretlen földről beszélt, mert az első világtérképen így tün­tette fel Ausztrállát a tudós Ptolemaiosz. Az őslakó bennszülöttek csak tízezer év­vel ezelőtt jelentek meg Ausztrália partjain. Eredetük­ről nagyon eltérőek a vélemé­nyek. A földrész őslakossága nagyon alacsony fejlődési fo­kon állott, és semmiképpen sem tudta volna megváltoztat­ni a föld arculatát. Ausztrália méltán nevezheti magát fehér földrésznek. Az Egyesült Álla­mok területével felérő orszá­got nem egészen két évszázad alatt .virágoskertté, nagy Ipar­vállalattá varázsoltuk, A tíz­millió ausztráliai egy nemze­tet alkot. Ausztrália a világ egyetlen földrésze, mely nem ismer nemzetiségi kérdést...". Így a tanító. Nem hallgattam végig a ta­nító „szuperhazafias" szónok­latát. Közelebbről megismer­kedve az országgal, gyakran eszembe jutott a „terra incog­nlla" értelme. Canberra Canberrát szanatóriumváros­nak vélné az ember. A kék ég alatt növényzete és park­jai a paletta minden sňnében játszanak. Csak az eukaliptu­szok hatnak oly idegenül, va­lahogy elütnek a dús növény­zettől. Canberrában nincsenek nagy építmények. Kivételt csak a kormánypaloták jelen­tenek, meg aztán a hadtörté­neti múzeum, valamint a má­sodik világháborúban Ausztrá­liának nyújtott amerikai se­gítség emlékére emelt 85 mé­GOROGORSZAGI ÚTIJEGYZETEK | Z" 1 örögországban a turisták ^ igyekeznek mindenüvé eljutni, ahol — a külföldi úti­kalauzok szerint — az „örök­kévalóság szelleme" honol. A sziklás Akropoliszon tündök­lő Parthenón valóban fennsé­ges látvány. A fototechnika korszerű vívmányaival fel­fegyverzett turisták könnyen találhatnak az országban olyan szegleteket, ahol az élet Homérosz óta megállt. A New York-ban kiadott útika­lauzok elsősorban ezekre az egzotikumokra hívják fel a turisták figyelmét. Érthető tehát, hogy a Nikt című athé­ni lap sértődötten jegyezte meg: „A népszerű tengeren­túli útikalauzokban ne keres­sék a modern Görögorszá­got!" „Nagy csalód vagyunk" Esténkint, amikor a tenger felől friss szellő áramlik a városba és életerőre kapnak az emberek, Attika, Peloponé­zos romjai háttérbe szorulnak a lüktető élet láttán. Korsza­kok különös találkozását, ke­veredését érzi itt az ember, amikor a ciklopszi építmé­nyek lábánál beszédbe ele­gyedik mai emberekkel. Korunk izgalmas problémái­ról társalgunk. Vaszilisz Tszi­nadosz Macedóniai Fülöp ide­jéből származó oszlopmarad­ványra ült és nagy hévvel ecsetelte a tartós béke kilá­tásait az atomkorban. Antho­ny Llvanosz' a korinthoszi­öböl partján keményen meg­szorította a kezem és ismétel­Athéni találkozások gette: „Mi egy nagy család vagyunk önökkel"... A vi­rágzó citromfák, olajfák, a tenger, a dohány illatát, Gö­rögország sajátos illatát éri zem, valahányszor visszagon­dolok ezekre a találkozások­ra. Görögország lakosságának döntő többsége mezőgazda­sággal foglalkozik. Csak Pi­reusz, Pátrasz és Szaloniki számit ipari központnak. En­nek ellenére Szaloniki utcái in nagy feltűnést kelt egy Moszkvics, vagy a Belarusz traktor villanylámpáinak rek-. lámja. Görögország tavaly félmillió szovjet villanylám­pát vásárolt. Erre célzott egyik görög ismerősöm, ami­kor megjegyezte: „A civilizá­ció hajnalán tőlünk ment a fény, most önöktől jön." A Szovjetunió Görögország komoly üzletfele, cltruszt, do-. hányt, gyapotot, olívaolajat, bauxitot vásárol tőle. Szép ki­látásai vannak a szovjet—gö­rög kereskedelemnek — er­ről győződtem meg Piplnelisz kereskedelemügyi miniszter úr (június 18. óta miniszterel­nök) fogadásán. Emlékekkel kezdte beszél­getésünket. A második világ­háború idején moszkvai nagy­követ volt. — Boldog vagyok, hogy a nagy megpróbáltatások idején alaposan megismerhettem ha­zaját és népét. Sohasem feledem el a szovjet emberek hősiességét... Mi komolynak tartjuk a kereskedelmi kap­csolatokat. Az új hosszú lejá­ratú szovjet—görög kereske­delmi egyezmény lehetővé te­szi a szovjet mezőgazdasági gépek s felszerelés importjá­nak növelését. — Vajon nem lesz-e rossz hatással kereskedelmi kap­csolatainkra Görögország csatlakozása a Közös Piac­hoz? — vetettem fel a kér­dést. — Nemcsak a Szovjetunió, hanem más, a Közös Piachoz nem tartozó országok is kife­jezték aggodalmukat — vála­szolta Pipinellsz, s kifejtette, hogy ilyen veszély fennáll, de Görögország a Közös Piacon belül is érvényesíteni akarja érdekeit. Ma sem látom tisztán, ho­gyan akar Görögország pia­cot szerezni mezőgazdasági terményfölöslegeinek, hisz a Közös Piacon belül ádáz küz­delem folyik az agrárpiacért. Mindenesetre kétségtelen, hogy bizonyos görög befolyá­sos körök az ország javára akarják fordítani kereskedel­mi együttműködésünket, bár égbekiáltó ellentétek vannak a két ország között. Egy ország jövője foroíg kockán Egész életemben nem lát­tam annyi dohányt, mint Gö­rögországban egy nap alatt, A lakosság nyolcada dohány­termelő, a dohány az ország fő kiviteli cikke. Igaz, hogy mással is dicsekedhetnének a görögök, országuk óriási bau­xit, pirit-, magnezit és barna­szénkészletekkel rendelkezik, nemrégen kőolajat ls találtak. Hatalmas erő rejlik a hegyi folyókban. Ennek ellenére a nemzeti jövedelemnek alig egyötödét adja az ipar, bár a kormánynyilatkozatok mind­untalan a gyors iparosítást hangoztatják. Ha szétnézünk Athén közi pontjában, a Szintagma téren, szembeötlik az amerikai, an­gol, nyugatnémet, és francia monopoltőke uralma. Szem­vakitó reklámok, akár a Broadway-en. „Görögország tőkebefektetésre eszményi hely" — Irta a Wall-Street Journal-ba egy bostoni üzlet­ember, aki Szalonikiben egy kőolajfinomítót épít. Mi vonz­za őt Görögországba? Csakis az olcsó munkaerő! Ami a millióknak nyomorba nagy­kapitalistáknak áldás. A görögök hosszú történel­mük során gyakran harcoltak hódítókkal. Csodás hőstettek­DOHANYÜLTETÖ GÖRÖG PARASZTASSZONYOK re voltak képesek a nyílt harcban. Október 28-án éveni te ünnepet ülnek annak em­lékére, hogy 1940-ben ezen a napon az ország nemet moni dott Mussolini ultimátumán nak... Az ország most bonyolul­tabb gazdasági és politikai problémák előtt áll. Megöli dásuk döntően kihat majd az ország függetlenségére és ön­állóságára. A külföldi üzlet­emberek lázas tevékenységét látva Burns akót költő verse jutott eszembe, amelyben azt írja, hogy angol arannyal pia­con vették meg a skótokat, akik dicső ütközetekben nem­egyszer kicsorbitották az an­gol kard élét. Bizonyára a görögöknek elég erejük lesz ahhoz, hogy más sorsot vívja­nak ki. V. MATVEJEV teres oszlop, tetején szétter­jesztett szárnyú óriást sassal. Több mint ötven évvel ez­előtt szemelték kt a szövet­ségi főváros területének a domboktól körülvett csendes völgyet, amelyet a bennszü­löttek „kanberrinek" (találka­helynek) neveztek.' Itt leltek otthonra a minisztériumok és a szövetségi hivatalok. A fő­város 60 ezer főnyi lakosságá­nak Javarésze közszolgáltatá­si üzemekben dolgozik. Az utóbbi években kibontakozó építkezés sok munkást vonz ide. Canberra fővárosi lendü­lettel építkezik, s ez jelenleg már érezhető terhet jelent az államkincstárnak. Mintegy 3 millió ausztráltól fontba (kb. 50 millió korona) kerül a vá­rost kettészelő hét mérföld hosszú mesterséges tó. A gya­korlatias embereket meghök­kentette a nagyszabású terv. Azan töprengenek, vajon nem tékozlók-e kicsit most, amikor az ország különféle gazdasági bajokkal küszködik. A canberralak elég egyhan­gúan töltik a szabadidejüket. Munka, bár, otthon. A marha­és kutyakiállítások jobban vonzzák őket, mtnt a színhá­zak, a hangversenyek és a mozik. Talán ezért nincs Can­berrában színház. Szombaton és vasárnap elmaradhatatlan a víkend. Ilyenkor ezrek mennek ki a természetbe, a parkokba, a tavakhoz és a fo­lyópartokra. Sydneyből Melbournebe Zöld legelők, fehérlő far­mok mellett suhanunk el. Meg kell hagyni, gazdaságo­san használfák kl a földet. A termőföld az ország fő kin­cse, ez adja a húst, a gyapjút és a búzát. Beljebb, a földrész mélyén, már soványabbak a földek, melyek még tovább élettelen sivatagi pusztaság­gal folytatódnak. Az út az ausztráltól őserdőn — „bush"­on vezet keresztül. Sydneytől Melbournetg az országút hol ereszkedik, hol emelkedik a sziklás parton. Festői látvány tárul az em­ber szeme elé. Tompán zúg a tenger. Ismeretlen, félelmet gerjesztő állati hangok zavar­fák meg az alkonyati csen­det. Az autólámpa belehasít az alkonyati homályba. Vala­mi nekiütődtk az autó kereké­nek. Az első „öngyilkos" egy nyúl. A szállodáig két oposz­szum és egy vollobi — kis kenguru volt a „zsákmá­nyom". Ausztrália csodálatos állatvilágából az óriáskengu­rut, a lantfarkú madarat, a koala-medvét, a dtngo vadku­tyát, a fekete hattyút stb. is­mertem meg a sydneyi állat­kertben. Sydney Canberrának szö­ges ellentéte. A nagy kikötő­város óriási felhőkarcolóival az itt terpeszkedő nagyipart és kereskedelmi társaságok hatalmát jelképezi. Száz szá­zalékos burzsoák, sztlárd osz­tályöntudatú munkások, csú­szó-mászó tisztviselők élnek ttt. A jómódú farmerek bár­mikor megbírálják a kormány gazdaságpolitikáját, ügyet sem vetnek a külpolitikai problé­mákra és kizártnak tartják a társadalmi reformok lehetősé­gét. s Elgyönyörködtem a nagy­szerű Habar-bridge-ben — e hídon négy sínpár vonul vé­gig, két országútfán pedig hat sorban közlekedhetnek a ] ár müvek. Költséges építkezés volt, de a ráfordított pénz ha­mar megtérült, mert az átfá­rásért minden alkalommal egy shillinget kell ftzetnt. A fényűző városnegyedeket, acél- és üvegpalotákat látha­tatlan fal választfa el a füs­tös, poros, olajos munkásne­gyedektől, melyeknek népe napról napra erősebben hal­latja szavát. Ezek a tömegek harsogják: „Ausztráliában nincs helye az U-2 repülőgé­peknek!", „Nem kell háborúi", „önálló nemzeti polltlkátl". A „terra tncognitá"-n ts erő­södik a dolgozók osztályöntu­data, terjed az önálló nemzeti politikát követelő hazafias mozgalom. V. TARASZOV df SZÖ 4 * 19B 3- szeptember 14.

Next

/
Thumbnails
Contents