Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-14 / 254. szám, szombat

HONDURASI RIPORT Keselyűk az ültetvények fölött • IRÓNIA Rekkenő hőség ülte meg a várost. Teguclgalpa — Honduras fővárosa fölött felhők sűrűsödtek. Nehéz vízcseppek a közelgő esőt Jelezték. Az első cseppek a megzöldült főm lovasszoborra estek. A szobor Francisco Morasant, a bátor hondurasi hazafit ábrázolja, amint uralkodőan tartja kardját a honduraslak feje fölött. Morasan a múlt században egy köztársasággá egyesitette a közép-amerikai államokat, de az új köztársaság csakhamar felbomlott. Napjainkban ls Morasan nevével hozzák kapcsolatba az egyesülés gondolatát. Morasan emlékműve ugyanakkor a Latin-Amerikában dívő korrupcióra is emlékeztet. Egyszer ugyanis hondurasi küldöttség érkezett Párizsba az adófizetőktől behajtott tekintélyes összeggel és Morasan több öreg arcképével, hogy francia szobrászoknál emlékművet rendeljenek nemzeti hősüknek. A párizsi élet örömei azonban felemésztették a temérdek pénzt, s a küldöttség szorult helyzetbe jutott. Végül beérte azzal, hogy egy kisvárosban nagyjából megfelelő lovasszobrot vásárolt. Ezért az elnök és a diplomaták ünnepi alkalmakkor egy olyan férfiú emlékművét koszorúzzák meg, akinek a legcsekélyebb kapcsolata sem volt Hondurassal, mert ezt az emlékművet eredetileg Napoleon, hadvezérének, Ney marsallnak állították fel. 9 KORRUPCIÓ A szobor ünnepségek alkalmával a tegucigalpai külföldi diplomaták élcelődésének céltáblája. Más téma, amelyen unaloműzésből sokszor mulatnak, a szórakozóhelyekkel űzött visszaélések. San Pedro Sula város rendőrfőnöke — a pletykák szerint — minden második héten lecsukatja az ország második legnagyobb városának 300 örömlányát és addig tartja őket fogva, amig meg nem fizetik a tíz-húsz lempira [kb. 40—80 korona) adót a rendőrfőnöknek és fogdmegjeinek. Az ilyen botrányok ritkán keltenek nyílt felháborodást. Legfeljebb a károsultak viszik bíróság elé az ügyet, bár ők sem hisznek panaszuk orvoslásában. Ami a többi hondurasit illeti, legfeljebb az bántja őket, hogy nem tudnak hasonló esetekből pénzt csinálni. A korrupciót és a politikai fejetlenséget azzal magyarázzák, hogy állandóan jobboldali puccstól vagy baloldali irányzatú forradalomtól tartanak. Villeda Morales köztársasági elnök megbízatása lili" í'wtöii^m nyomorognak azok, akik a legnagyobb kétségbeeséssel néznek a holnap elé. októberben letelik, s már most számítanak egy reakciós katonai puccs lehetőségére. • SAN PEDRO SULA Teguclgalpa ezer méter tengerszint fölötti magasságban fekszik. Százezer lakosa van. Kevés ilyen főváros van, melynek nincs vasútállomása és vasúti összeköttetése az ország többi részével. A világ egyik legszűkebb, legpiszkosabb és legszegényebb fővárosa. Tegucigalpából San Pedro Sulába csak földút vezet, s ha nem volnának repülőgépek, akkor egy teljes napig tartana az út a háromszáz kilométerre fekvő San Pedro Sulába. A hondurasi légiforgalmi társaság DK 3 mintájú elavult gépel tömegforgalmi eszközzé váltak. Gyakran az egyedüli összeköttetést jelentik a kisvárosok között. Szállítanak személyeket, sörösládákat, bútort, baromfit és sertést ís. Hondurasnak csak 1300 km hosszú vasútvonala van, ebből 1200 km-es vonal az United Fruit Company tulajdona. Hegýek, trópusi növényzet fölött repülünk. Sem ház, sem ember a láthatáron. A táj egyhangúságát helyenkint erdőtűz dúlásának nyomai oszlatják el. San Pedro Sula északi iparváros. Nagyon dicsérték előttem, mjnt a jövő városát, amelyben diadalmaskodni fog a haladás. A városnak több gyára és kávéfinomltó üzeme van, szélesek az utcái, de a központi utcákban ls otthonos nyomor és szegénység a fővárosra emlékeztet. • AHOL A UNITED FRUIT COMPANY AZ ŰR A United Frult Company központjábán mindent úgy rendeztek el, hogy mér látszatra is nyilvánvaló legyen, ki az úr. A kellemetlenül bűzlő folyócska egyik oldalán az amerikaiak és a hondurasi felügyelők csinos bungalói állnak. Ez itt a főnökség lakónegyede. Itt bizony nem fukarkodtak, mindent felhasználtak, hogy az urak lakóházal szemlátomást különbözzenek a munkások kunyhóitól. Van itt golfpálya, két teniszpálya, úszómedence, s a takaros házikók gyümölcsfák közé ékelődnek. A folyó másik oldalán az ültetvényeken dolgozó munkások viskói állnak. A benyomás: a társadalom számkivetettjeinek, aféle gettója ez itt. Amit én láttam, az csak a United Fruit árnyéka volt, mert „jobb időkben" pusztán Hondurasban 25 ezer mezőgazdasági munkást foglalkoztatott a társaság, most meg csak négyezret. A hatalmas banánbirodalom, amely hatvan év óta döntő befolyást gyakorol Latin-Amerika gazdasági és politikai viszonyaira, fokozatosan felbomlik. Ez több okkal magyarázható: A „sigatoca" nevű kór hoszszú időre megfosztja a földet termőképességétől; a trópusi viharok évente óriási vetésterületeket tesznek tönkre; a hondurasi munkatörvény — a United Frult szempontjából — túl magas minimális bérhatárt szab a munkásoknak. Ezenkívül az amerikaiak jobban szeretik az ecuadori banánt, mint a hondurasit. Jelenleg harminc állig felfegyverzett felügyelőre bízták, hogy a társaság ültetvényein ne legyen szabotázs és diverzió. A közelben vágóhíd van, melynek undorító bűze odacsalja a dögre éhes keselyűket. A United Fruit Company banánfái és épületei fölött naphosszat keringenek a vérszomjas fekete saskeselyűk. Amikor Teguclgalpa nyomortanyáira készültem, ócska Inget vettem fel és alaposan átöltöztem, órámat és levéltárcámat otthon hagytam, mert könnyen grlngónak — amerikainak nézhetnek, akkor pedig nagy a kockázat, hogy kirabolnak és elvernek. A kocsmákból mexikói dalok, monotón jamaicai és curacaol dzsessz, a havannai rádió Izzó hangja szűrődik kl. A munkanélküliek, az éhezők, a , rongyosak, a kifáradt „örömárusok" hallgatják a kommunista jelszavakat. Figyelmesen vagy közömbösen — mindegy, a lényeg az, hogy hallgatják. > CARLOS WIEDMANN AUSZTRÁLIAI ÚTIJEGYZETEK TERRA INC0GNITA" II Canberra egyik iskolájában jártam, még három perc volt a csengetésig. Szép rendben, fegyelmezetten vonultak osztályaikba a'föl öltözeti, gondosan fésült fiúk és lányok. A modern, világos, építészetileg nagyszerűen megoldott épület folyosói elcsendesedtek. Szokatlanul hatott ez a síri csend az iskolaépület mellett létesített nagyszerű sportpályák tőszomszédságában. Mit ts tanulnak a nagy csendben ? Óvatosan odaléptem egy nagy üvegezetten ablaknyíláshoz a tanterem hátsó falánál és hallgatóztam. [Minden ausztráliai iskolában van Ilyen ablaknyílás, hogy a szülők és a felügyelök a tanítás zavarása nélkül jelen lehessenek az oktatáson). A feszülten figyelő gyerekek arcáról leolvashattam, hogy érdekli őket a tanító mesélése. A „terra íncognitáról", az ismeretlen földről beszélt, mert az első világtérképen így tüntette fel Ausztrállát a tudós Ptolemaiosz. Az őslakó bennszülöttek csak tízezer évvel ezelőtt jelentek meg Ausztrália partjain. Eredetükről nagyon eltérőek a vélemények. A földrész őslakossága nagyon alacsony fejlődési fokon állott, és semmiképpen sem tudta volna megváltoztatni a föld arculatát. Ausztrália méltán nevezheti magát fehér földrésznek. Az Egyesült Államok területével felérő országot nem egészen két évszázad alatt .virágoskertté, nagy Iparvállalattá varázsoltuk, A tízmillió ausztráliai egy nemzetet alkot. Ausztrália a világ egyetlen földrésze, mely nem ismer nemzetiségi kérdést...". Így a tanító. Nem hallgattam végig a tanító „szuperhazafias" szónoklatát. Közelebbről megismerkedve az országgal, gyakran eszembe jutott a „terra incognlla" értelme. Canberra Canberrát szanatóriumvárosnak vélné az ember. A kék ég alatt növényzete és parkjai a paletta minden sňnében játszanak. Csak az eukaliptuszok hatnak oly idegenül, valahogy elütnek a dús növényzettől. Canberrában nincsenek nagy építmények. Kivételt csak a kormánypaloták jelentenek, meg aztán a hadtörténeti múzeum, valamint a második világháborúban Ausztráliának nyújtott amerikai segítség emlékére emelt 85 méGOROGORSZAGI ÚTIJEGYZETEK | Z"

1 örögországban a turisták ^ igyekeznek mindenüvé eljutni, ahol — a külföldi útikalauzok szerint — az „örökkévalóság szelleme" honol. A sziklás Akropoliszon tündöklő Parthenón valóban fennséges látvány. A fototechnika korszerű vívmányaival felfegyverzett turisták könnyen találhatnak az országban olyan szegleteket, ahol az élet Homérosz óta megállt. A New York-ban kiadott útikalauzok elsősorban ezekre az egzotikumokra hívják fel a turisták figyelmét. Érthető tehát, hogy a Nikt című athéni lap sértődötten jegyezte meg: „A népszerű tengerentúli útikalauzokban ne keressék a modern Görögországot!" „Nagy csalód vagyunk" Esténkint, amikor a tenger felől friss szellő áramlik a városba és életerőre kapnak az emberek, Attika, Peloponézos romjai háttérbe szorulnak a lüktető élet láttán. Korszakok különös találkozását, keveredését érzi itt az ember, amikor a ciklopszi építmények lábánál beszédbe elegyedik mai emberekkel. Korunk izgalmas problémáiról társalgunk. Vaszilisz Tszinadosz Macedóniai Fülöp idejéből származó oszlopmaradványra ült és nagy hévvel ecsetelte a tartós béke kilátásait az atomkorban. Anthony Llvanosz' a korinthosziöböl partján keményen megszorította a kezem és ismételAthéni találkozások gette: „Mi egy nagy család vagyunk önökkel"... A virágzó citromfák, olajfák, a tenger, a dohány illatát, Görögország sajátos illatát éri zem, valahányszor visszagondolok ezekre a találkozásokra. Görögország lakosságának döntő többsége mezőgazdasággal foglalkozik. Csak Pireusz, Pátrasz és Szaloniki számit ipari központnak. Ennek ellenére Szaloniki utcái in nagy feltűnést kelt egy Moszkvics, vagy a Belarusz traktor villanylámpáinak rek-. lámja. Görögország tavaly félmillió szovjet villanylámpát vásárolt. Erre célzott egyik görög ismerősöm, amikor megjegyezte: „A civilizáció hajnalán tőlünk ment a fény, most önöktől jön." A Szovjetunió Görögország komoly üzletfele, cltruszt, do-. hányt, gyapotot, olívaolajat, bauxitot vásárol tőle. Szép kilátásai vannak a szovjet—görög kereskedelemnek — erről győződtem meg Piplnelisz kereskedelemügyi miniszter úr (június 18. óta miniszterelnök) fogadásán. Emlékekkel kezdte beszélgetésünket. A második világháború idején moszkvai nagykövet volt. — Boldog vagyok, hogy a nagy megpróbáltatások idején alaposan megismerhettem hazaját és népét. Sohasem feledem el a szovjet emberek hősiességét... Mi komolynak tartjuk a kereskedelmi kapcsolatokat. Az új hosszú lejáratú szovjet—görög kereskedelmi egyezmény lehetővé teszi a szovjet mezőgazdasági gépek s felszerelés importjának növelését. — Vajon nem lesz-e rossz hatással kereskedelmi kapcsolatainkra Görögország csatlakozása a Közös Piachoz? — vetettem fel a kérdést. — Nemcsak a Szovjetunió, hanem más, a Közös Piachoz nem tartozó országok is kifejezték aggodalmukat — válaszolta Pipinellsz, s kifejtette, hogy ilyen veszély fennáll, de Görögország a Közös Piacon belül is érvényesíteni akarja érdekeit. Ma sem látom tisztán, hogyan akar Görögország piacot szerezni mezőgazdasági terményfölöslegeinek, hisz a Közös Piacon belül ádáz küzdelem folyik az agrárpiacért. Mindenesetre kétségtelen, hogy bizonyos görög befolyásos körök az ország javára akarják fordítani kereskedelmi együttműködésünket, bár égbekiáltó ellentétek vannak a két ország között. Egy ország jövője foroíg kockán Egész életemben nem láttam annyi dohányt, mint Görögországban egy nap alatt, A lakosság nyolcada dohánytermelő, a dohány az ország fő kiviteli cikke. Igaz, hogy mással is dicsekedhetnének a görögök, országuk óriási bauxit, pirit-, magnezit és barnaszénkészletekkel rendelkezik, nemrégen kőolajat ls találtak. Hatalmas erő rejlik a hegyi folyókban. Ennek ellenére a nemzeti jövedelemnek alig egyötödét adja az ipar, bár a kormánynyilatkozatok minduntalan a gyors iparosítást hangoztatják. Ha szétnézünk Athén közi pontjában, a Szintagma téren, szembeötlik az amerikai, angol, nyugatnémet, és francia monopoltőke uralma. Szemvakitó reklámok, akár a Broadway-en. „Görögország tőkebefektetésre eszményi hely" — Irta a Wall-Street Journal-ba egy bostoni üzletember, aki Szalonikiben egy kőolajfinomítót épít. Mi vonzza őt Görögországba? Csakis az olcsó munkaerő! Ami a millióknak nyomorba nagykapitalistáknak áldás. A görögök hosszú történelmük során gyakran harcoltak hódítókkal. Csodás hőstettekDOHANYÜLTETÖ GÖRÖG PARASZTASSZONYOK re voltak képesek a nyílt harcban. Október 28-án éveni te ünnepet ülnek annak emlékére, hogy 1940-ben ezen a napon az ország nemet moni dott Mussolini ultimátumán nak... Az ország most bonyolultabb gazdasági és politikai problémák előtt áll. Megöli dásuk döntően kihat majd az ország függetlenségére és önállóságára. A külföldi üzletemberek lázas tevékenységét látva Burns akót költő verse jutott eszembe, amelyben azt írja, hogy angol arannyal piacon vették meg a skótokat, akik dicső ütközetekben nemegyszer kicsorbitották az angol kard élét. Bizonyára a görögöknek elég erejük lesz ahhoz, hogy más sorsot vívjanak ki. V. MATVEJEV teres oszlop, tetején szétterjesztett szárnyú óriást sassal. Több mint ötven évvel ezelőtt szemelték kt a szövetségi főváros területének a domboktól körülvett csendes völgyet, amelyet a bennszülöttek „kanberrinek" (találkahelynek) neveztek.' Itt leltek otthonra a minisztériumok és a szövetségi hivatalok. A főváros 60 ezer főnyi lakosságának Javarésze közszolgáltatási üzemekben dolgozik. Az utóbbi években kibontakozó építkezés sok munkást vonz ide. Canberra fővárosi lendülettel építkezik, s ez jelenleg már érezhető terhet jelent az államkincstárnak. Mintegy 3 millió ausztráltól fontba (kb. 50 millió korona) kerül a várost kettészelő hét mérföld hosszú mesterséges tó. A gyakorlatias embereket meghökkentette a nagyszabású terv. Azan töprengenek, vajon nem tékozlók-e kicsit most, amikor az ország különféle gazdasági bajokkal küszködik. A canberralak elég egyhangúan töltik a szabadidejüket. Munka, bár, otthon. A marhaés kutyakiállítások jobban vonzzák őket, mtnt a színházak, a hangversenyek és a mozik. Talán ezért nincs Canberrában színház. Szombaton és vasárnap elmaradhatatlan a víkend. Ilyenkor ezrek mennek ki a természetbe, a parkokba, a tavakhoz és a folyópartokra. Sydneyből Melbournebe Zöld legelők, fehérlő farmok mellett suhanunk el. Meg kell hagyni, gazdaságosan használfák kl a földet. A termőföld az ország fő kincse, ez adja a húst, a gyapjút és a búzát. Beljebb, a földrész mélyén, már soványabbak a földek, melyek még tovább élettelen sivatagi pusztasággal folytatódnak. Az út az ausztráltól őserdőn — „bush"on vezet keresztül. Sydneytől Melbournetg az országút hol ereszkedik, hol emelkedik a sziklás parton. Festői látvány tárul az ember szeme elé. Tompán zúg a tenger. Ismeretlen, félelmet gerjesztő állati hangok zavarfák meg az alkonyati csendet. Az autólámpa belehasít az alkonyati homályba. Valami nekiütődtk az autó kerekének. Az első „öngyilkos" egy nyúl. A szállodáig két oposzszum és egy vollobi — kis kenguru volt a „zsákmányom". Ausztrália csodálatos állatvilágából az óriáskengurut, a lantfarkú madarat, a koala-medvét, a dtngo vadkutyát, a fekete hattyút stb. ismertem meg a sydneyi állatkertben. Sydney Canberrának szöges ellentéte. A nagy kikötőváros óriási felhőkarcolóival az itt terpeszkedő nagyipart és kereskedelmi társaságok hatalmát jelképezi. Száz százalékos burzsoák, sztlárd osztályöntudatú munkások, csúszó-mászó tisztviselők élnek ttt. A jómódú farmerek bármikor megbírálják a kormány gazdaságpolitikáját, ügyet sem vetnek a külpolitikai problémákra és kizártnak tartják a társadalmi reformok lehetőségét. s Elgyönyörködtem a nagyszerű Habar-bridge-ben — e hídon négy sínpár vonul végig, két országútfán pedig hat sorban közlekedhetnek a ] ár müvek. Költséges építkezés volt, de a ráfordított pénz hamar megtérült, mert az átfárásért minden alkalommal egy shillinget kell ftzetnt. A fényűző városnegyedeket, acél- és üvegpalotákat láthatatlan fal választfa el a füstös, poros, olajos munkásnegyedektől, melyeknek népe napról napra erősebben hallatja szavát. Ezek a tömegek harsogják: „Ausztráliában nincs helye az U-2 repülőgépeknek!", „Nem kell háborúi", „önálló nemzeti polltlkátl". A „terra tncognitá"-n ts erősödik a dolgozók osztályöntudata, terjed az önálló nemzeti politikát követelő hazafias mozgalom. V. TARASZOV df SZÖ 4 * 19B

3- szeptember 14.