Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-14 / 254. szám, szombat

A nehézgépiparban az idei év első felében több mint 20 000 újítási ja­vaslatot nyújtottak be, amelyeknek érvényesítése mintegy 80 millió ko­rona értéket jelent. A legjelentősebbek közé tartozik a ČKD Praha üzem­ben egy Diesel villanyaggregát önműködő szabályozója. Az új berendezést a Diesel-elektromos mozdonyokra szerelik. Képünkön a szabályozó beren­dezés egyik része látható. (J. Tachezy — ČTK — felv.) Továbbra is nagy o kiüld érdeklődése '{Folytatás az 1. oldalról) lönböző gépipari témákkal foglalko­zó előadásokat az illető nemzet vá­sáron résztvevő iparvállalatainak a legjobb és legnagyobb szaktekinté­lyei tartják. A szakemberek elisme­rően nyilatkoznak a rendezvényekről. KOHÓIPARI ÜZEMET ÉPÍTÜNK GÖRÖGORSZÁGBAN Görögország, akárcsak Burma és Ghana, első ízben vesz részt a brnói árumintavásáron. Bemutatott termé­keinek száma csekély, jövőre azon­ban, mondta a tegnapi sajtóértekez­leten Sawas Roditisz, a görög kiállí­tás igazgatója, — reméljük, hogy jócskán megnövekszik. A továbbiak során a hazája és hazánk között folyó kereskedelemről beszélt. Elmondta, hogy jól beváltak náluk traktoraink, élelmiszergépeink, orvosi és labora­tóriumi berendezéseink, megmunkáló gépeink stb. Brnóba azért jöttünk — mondta Roditisz úr —, hogy kohóipa­ri üzemet vásároljunk a Csehszlovák Szocialista Köztársaságtól, jó üzletet kötöttünk azonban Lengyelországgal és a Román Népköztársasággal ls. NEMZETI NAPOK A VÁSÁRON A tegnapi nap három országnak, Bugáriának, Jugoszláviának és Svéd­LEVELEKRE VÁLASZOLUNK: •v,------­országnak volt szentelve. Bulgária az idei vásáron 1203 négyzetméternyi te­rületen 500 termék bemutatásával vesz részt. Mint tudjuk, az utó.bbl években nagy változáson ment áť a bolgár népgazdaság, 3 eredményeit nagyon jól láthatjuk a vásáron. A Bolgár Népköztársaság külkereske­delmének rohamos fejlődése mellett szól többek között az is, hogy a nem­zeti jövedelemnek mintegy felét ép­pen a külkereskedelem biztosítja. A vásáron a bolgárok 54 újdonsággal vesznek részt. Jugoszlávia ez idén 300 különböző terméket mutat be Brnóban. Ez lényegesen több a tava­lyinál. Mindez azt bizonyítja hogy évről évre nő a jugoszláv ipar és mezőgazdaság tekintélye. Idei brnói részvétele is amellett szól, hogy ja­vult hazánk és Jugoszlávia kereske­delmi kapcsolata. Hazánk és Svédország több évtize­des kereskedelmi kapcsolatokkal ren­delkezik. Az elmúlt évben 14 millió korona értékű árut, főleg élelmiszert, szenet, üveget, autóbuszokat, vegy­ipari termékeket, cipőt stb. szállítot­tunk Svédországba. Behozatalunk fő­leg papírból, vasércből, bőrből, acél­ból állt, ugyancsak 14 millió korona értékben. Mindkét államnak megvan­nak a lehetőségei arra, hogy tovább mélyítsék kereskedelmi kapcsolatai­kat. -kj­A házi sertésvágással összefüggő kérdésekről Közeledik az esztendő vége: a disznóölések ideje. Szerkesztőségi postánkban is egyre gyakoriabbak az olyan levelek, amelyekben ol­vasóink felteszik a kérdést: Ki jo­gosult disznóvágásra, kinek és mennyi zsírt kell beadnia? Mi a helyzet a disznóbőr körül? Az alábbiakban e kérdésekre adunk választ. Az első kérdés, hogy általában kik jogosultak sertésvágásra. Ismert dolog, hogy ez év július el­sejével új törvényerejű rendelet lé­pett életbe, amely az előbbi előírá­sokkal szemben lényegesen megköny­nyíti a sertésvágások engedélyezését. Az űj rendelet értelmében saját szük­ségletére mindenki vághat sertést, aki ötven kilónál kisebb malacot vagy süldőt nevelt fel. Vagyis első feltétel, hogy saját nevelésű legyen a jószág, vagy pedig a sertést illetve malacot az illető természetbeni jut­tatás fejében kapja. Természetesen a szövetkezeti tagoknak és az egyéni­leg gazdálkodóknak bizonyos feltéte­leket is kell teljesíteniük. Akiknek nincs földjük 'Levelezőink közül többen feltették a kérdést: Mi legyen azokkal, akik­nek nincs földjük, de valamilyen ok­nál fogva módjukban áll a disznóhiz­lalás. Az új rendelet értelmében az ilyen személyeknek is jogukban áll évente egy saját nevelésű sertést le­vágni. A 30 ártól 50 árig terjedő te­rülettel rendelkezők számára a HNB évente egy sertés levágására adhat engedélyt, függetlenül attől, hogy teljesítette-e az esetleges szerződéses húseladást. További sertések levágá­sát csak rendkívüli esetekben enge­délyezheti a HNB. Ilyenkor figyelem­be kell ventil a családtagok számát, van-e a családban súlyos beteg, illet­ve olyan személy, aki tuberkulózis­ban, vagy szilikózisban szenved. A má­sodik sertés levágásánál a HNB már azt is köteles figyelembe venni, hogy a vágási engedélyt kérő személy tel­jesítette-e szerződéses húseladási kö­telességét. Ha ezt nem teljesítette, ak­kor a HNB nem adhatja kí a vágási engedélyt. A szövetkezeti tagoknál A szövetkezeti tagok esetében is . érvényes az az elv, hogy egy sertést levághatnak, függetlenül attól, hogy az illető szövetkezet teljesítette-e vagy sem húseladási tervét. Ugyanab­ban az esztendőben azonban további vágási engedélyt csak abban az eset­ben kaphatnak, ha a szövetkezet hiánytalanul teljesítette az állammal szembeni kötelességét. Ha az illető szövetkezeti tag — tételezzük fel — a következő év első hónapjaiban kér a második sertésre vágási engedélyt, ebben az esetben a HNB figyelembe veszi, hogyan teljesítette a szövetke­zet az elmúlt esztendőben és az új esztendő első negyedében szerződé­ses húseladási kötelességét. Ezek a feltételek azonban nem vonatkoznak azokra a szövetkezeti családokra, amelyeknek tagjai közül többen dol­goznak a szövetkezetben. Hogy mind­járt egy gyakorlati példával is éljünk: Tételezzük fel, hogy egy szövetke­zeti tag decemberben vágási enge­délyt kért. A HNB egy héten belül ezt köteles megadni, függetlenül at­tól, hogy a szövetkezet teljesítette-e vagy sem az állammal szembeni kö­telességét. Ha azonban až illető szö­vetkezeti tag további sertés levágá­sára kér engedélyt, a HNB már figye­lembe veszi, hogyan teljesíti a Szö­vetkezet az állammal szembeni köte­lezettségeit. Viszont ha egy olyan szö­vetkezeti család kér vágási engedélyt a második hízóra, amelyből további három személy dolgozik a szövetke­zetben, vagy pedig a családtagok va­lamelyike a fentebb már említett be­tegségekben szenved, nem jöhet szá­mításba, miként teljesíti eladási köte­lességeit a szövetkezet. A CSISI KB ülése Prágában a Központi Közlekedési és Postaügyi Házban tegnap kezdődött meg a CSISZ KB harmadik plenáris ülése. Az ülésen a Csehszlovák Ifjú­sági Szövetség fő problémáiról s a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­nek további feladatairól tárgyalnak. RÉSZVÉTTÁVIRAT (CTK) — Antonín Novotný köztár­sasági elnök J. Melchior Goulart-nak, a Brazil Egyesült Államok elnökének táviratban fejezte ki részvétét a nagy elemi csapás, a Parana állambeli tűz­vész miatt. Olasz miniszter a Hrzán-palotában (ČTK) — František Krajci miniszter elnök-helyettes tegnap délelőtt Prágában fogadta Guiseppe Trabucchi olasz kül­kereskedelmi minisztert, aki a brnói árumintavásárra érkezett hazánkba. A baráti beszélgetés folyamán meg tárgyalták a két ország kereskedelmi kapcsolatainak néhány kérdését. A fogadáson a Hrzán-palotában Jelen volt Jaroslav Kohout, a külkereskedel­mi miniszter helyettese, valamint a Kül­ügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium vezető dolgozói. A magyar nagykövet Kahuda elvtársnál (CTK) — Dr. František Kahuda isko­la- és kulturális ügyi miniszter tegnap fogadta Cséby Lajost, a Magyar Népköz társaság új prágai rendkívüli és mégha talmazott nagykövetét. A megbeszélések a Csehszlovákia és a Magyar Népköztársaság közötti kölcsö­nös iskola- és kulturális ügyi együttmű­ködés további elmélyítésének lehetősé' geire vonatkoztak. A cseh dolgozók becsülik az SZNF örökét (CTK) —• A Szlovák Nemzeti Tanács elnökségére számos levél ás határozat érkezik, amelyekben a cseh dolgozók kifejezésre juttatják a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyományaihoz való kapcsola­tukat. Az SZNF hagyatékát gazdag erő­forrásnak tekintik szocialista hazánk és testvéri nemzeteink egységének megszi lárditásában. Hangsúlyozzák a Szlovák Nemzeti Felkelés internacionális és forradalmi eszményeit, a szov|et nép­hez füződö kapcsolatainkat s azokat a mérhetetlen áldozatokat, amelyeket a szovjet nép közös hazánk felszabaditá sakor hozott. j A fél hektáron felülieknél A fél hektáron több földdel ren­delkező egyénileg gazdálkodók elvi­leg csak abban az\ esetben kaphatnak vágási engedélyt, ha teljesítik szer­ződéses húseladási kötelezettségüket. A második sertés levágására náluk ls csak kivételes esetben kerülhet sor, ha például sokgyermekes családról van szó, vagy pedig valamelyik csa­ládtag tbc-ben, vagy szilikózisban szenved. « ­Az egyénileg gazdálkodók esetében azonban előfordulhat olyan eset is, hogy beadási kötelezettségük teljesí­téséhez még 40—50 kg hús hiányzik. Mi ilyenkor a teendő? Az új rendelet az ilyen esetekre is gondol. Ilyenkor a vágási engedélyt kérelmező a ser­tés felének eladásával kiegyenlítheti hátralékát. A zsírbeadásról Az új rendeletben erre vonatkozó­lag a többi között ez áll: ...Magán­személyeknek és szövetkezeti tagok­nak a folyó évben engedélyezett első disznóölésből nem kell zsírt eladniuk. Második sertésvágás esetén azonban továbbra is kötelesek 5 kg zsirt el­adni a közellátásnak. Ez érvényes abban az esetben is, ha kényszervá­gásról van szó és a sertés vágási sú­lya meghaladja a 70 kg-t. Itt kell megemlítenünk azt ís, hogy a disznó­bőr lenyúzására és eladására vonat­kozó előbbi előírások lényegében nem változtak. Az eddig elmondottakat röviden talán így foglalhatnánk össze: Az új rendelet értelmében mindenki ölhet disznót, aki saját maga nevelte fel, vagy azt természetbeni járandóság fejében kapta. A fél hektáron felüli egyéni gazdaságokban továbbra is feltétel az állammal szembeni kötele­zettségek teljesítése. Az első levágott disznó után senkinek sem kell zsírt beadnia. Befejezésül még csak annyit, hogy ez a rendelet nemcsak lehetővé teszi, hanem serkentőleg is hat olyan érte­lemben, hogy egyre többen váljanak húsból részben, vagy teljesen önellá­tókká. Ez egyrészt oda vezet, hogy csökken a központi alapokból fede zett húsfogyasztás, másrészt megelé­gedésére szolgál a sertéstartóknak is. (sz) Véget ért az Afroázsiai Szolidaritási Tanács végrehajtó bizottságának ülése Nicosia (CTK) — Nicosiában véget ért az Afroázsiai Népek Szolidaritási Tanácsa végrehajtó bizottságának 6. ülése. Az ülésen a tanács 30 tagálla­mának küldötte, valamint az európai szocialista országok, a Béke-világta­nács és más nemzetközi szervezetek küldöttei vettek részt. Az ülésen a küldöttek határozottan elítélték a kí­nai küldöttség kísérletét a népek gyarmat- és imperialistaellenes harci egységének megtörésére. Csak az energikus ellenállás tette lehetővé, hogy az ülés sikeresen érjen véget és fontos határozatokat fogadhattak el az afroázsiai szolidaritás megszi­lárdításáról, az ázsiai és afrikai nem­zetek harci egységéről. Az ülésen jóváhagyták a moszkvai részleges atomcsendegyezményt. Csak a küldöt­tek kis csoportja, élükön a kínai kül­döttekkel hangoztattak bizonyos ki­kötéseket ebben a kérdésben, de még­sem mertek ellene szavazni. A végrehajtó bizottság határozatot hagyott jóvá Kuba, Délnyugat-Afrika, Dél-Vietnam, Dél-Rhodésia és továbbf országok antiimperialista és antiko­ionialista harcának támogatásáról. Altalános politikai határozatot és ál­talános nyilatkozatot hagytak jóvá, melyben felhívással fordulnak az ázsiai és afrikai népekhez, szilárdít­sák egységüket, és szolidaritásukat. „Az afroázsiai szolidaritási mozgalom hű a békés együttélés elveihez, a bé­keharchoz, az általános és teljes le­szerelésért, a nukleáris fegyverkísér­letek betiltásáért és a katonai tá­maszpontok ellen folytatott harchoz," — áll a nyilatkozatban. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy 1964 második felében megren­dezik az afrikai és ázsiai nők má­sodik konferenciáját. Kennedy elnök sajtóértekezlete Washington (ČTKJ — Kennedy el­nök Washingtonban rendszeres sajtó­értekezletén újból a szenátus tagjai­hoz fordult, hogy ratifikálják a moszkvai részleges atomcsendegyez­ményt, melyet eddig már 90 ország írt alá. Kennedy azt mondta, hogy ez az egyezmény fékezi a fegyverke­zési versenyt anélkül, hogy ártana az ország biztonságának. Hozzátette, hogy a moszkvai egyezmény kicsi, de nagyon fontos lépés a békéhez. Ken­nedy a továbbiakban bejelentette, hogy felszólal az ENSZ közgyűlésén New Yorkban és találkozni szándé­kozik Adrej Gromiko szovjet külügy­miniszterrel s a többi, Washingtonba érkező miniszterrel. Kennedy elnök különnyilatkozat­ban ismertette álláspontját a dél­amerikai iskolák kérdésében. Elisme­réssel nyilatkozott az iskolaügy al­kalmazottairól, akik — amint mon­dotta — nem vették figyelembe saját álláspontjukat, s beengedték az is­kolába a néger gyerekeket. Ezekben az iskolákban — mondotta — nem a szenvedély, hanem a törvénytisztelet győzött. Az amerikai elnök visszautasította az Egyesült Államok Kuba-ellenes tá­madásának gondolatát, melyet rend­kívül veszélyesnek minősített. Hozzá­Befejeződött a Szocialista Internacionálé kongresszusa Amszterdam (ČTK) — Amszterdam­ban befejeződött a Szocialista Inter­nacionálé kongresszusa, melyen 20 ország 140 küldötte vett részt. A kongresszus résztvevői a záróülé­sen 9 határozatot hagytak jóvá. Az egyik határozatban elítélik Franco tábornok diktátpri rendszerét. Egy másik határozatban szolidaritásukat fejezték ki a görög demokratákkal és felhívással fordulnak a görög kor­mányhoz, hogy biztosítson szabad parlamenti választásokat. Egy továb­bi határozat a dél-afrikai kormány fajüldöző politikáját bírálja. A kong­résszuson elhatározták, hogy a jövő­ben a Szocialista Internacionálé kongreszusait háromévenként rende­zik meg. BaBBUDODggn' tette, hogy az ilyen támadás nem­csak az amerikai népnek okozna szenvedést, de azoknak az európai nemzeteknek is, melyek bíznak az Egyesült Államokban. Ezért nem értek egyet a Kuba-ellenes táma­dással — jelentette ki Kennedy. A dél-vlotnami helyzettel kapcsolat­ban Kennedy kijelentette, hogy az Egyesült Államok „Dél-Vietnam győ­zelmét kívánja". Az Interparlamentáris Unió értekezletének második napja Belgrád (ČTK) — Az Interparla­mentáris Unió 52. értekezletének má­sodik napján a küldöttek kivétel nél­kül a moszkvai egyezmény mellett foglaltak állást. Hermann Kopf, a Bundestag képviselője, az NSZK par­lamenti küldöttségének vezetője is kénytelen volt örömét kifejezni a moszkvai egyezmény aláírása felett. A tényekkel ellentétben ünnepélyesen kijelentette, hogy Nyugat-Németor­szág nem akár erőszakot alkalmazni a vitás kérdések megoldásában, és hogy az NSZK nem revansista, s nem militarista ország. Az értekezlet dél­előtti vitájában felszólalt N. Bace ju­goszláv küldött, aki a békés együtt­élés szükségét hangsúlyozta. Gard­ner angol ktildött a moszkvai egyez­mény jelentőségét méltatva hangsú­lyozta, hogy a jelentősége még növe­kednék, ha kivétel nélkül minden állam aláírná. Magyarországon megszüntetik a himlőjárvány veszélye miatt életbe léptetett intézkedéseket Budapest (ČTK) — A Magyar Táv­irati Iroda jelentése szerint Magyar­országon, mivel újabb himlőgyanús megbetegedés sehol sem fordult elő és ilyen módon a himlőjárvány ve­szélye elmúlt, fokozatosan megszün­tetetik a kiadott óvintézkedéseket. A budapesti Royal Nagyszálló egész­ségügyi zárlatát péntekre virradó éj­jel már fel is oldották. • / Mi az Interparlamentáris Unió ? Az Interparlamentáris Unió nemzet­közi'szervezet, mely önkéntes alapon tömöríti a különböző országok par­lamentjeinek tagjait. 1889-ben alakult s állandó székhelye Genf. Tagjai je­lenleg 65 ország parlamentjei. Leg­felsőbb szerve az évente egyszer, mindig más és más országban össze­ülő interparlamentáris konferencia. A konferenciák közötti időszakban az interparlamentáris tanács végzi a munkát, melyben minden parlamenti csoport két taggal képviselteti magát. A konferencia négy évre választja a kilenctagú végrehajtó bizottságot, a tanács pedig négy évre nevezi ki a titkárság funkcióit ellátó Interparla­mentáris Irodát, melynek élén a fő­titkár áll. Az interparlamentáris Unió tanács­adó joggal bír az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa, valamint az UNESCO mellett és állandó kapcsola­tot tart fenn az ENSZ többi ügynök­ségével és szervezetével. Célja a béke és a nemzetek közötti együttműködés szellemében fejleszteni a személyes kapcsolatokat az egyes országok par­lamenti képviselői között. Állasfog­lalásra törekszik a fontosabb nemzeti kérdésekben, és ezzel befolyásolja az egyes parlamentek munkáját és a vi­lághelyzetet. E világparlament konferenciája ugyan nem hozhat államokra kötele-, ző döntéseket, de ezek az évi érte­kezletek lehetővé teszik, hogy egyes országok parlamentjeinek tagjai a hi­vatalos álláspontok előtt találkozza­nak, hogy összejövetelelken haladó nézeteket fogadjanak el, és azokat aztán együttes erővel hirdessék a nemzetközi és a hazai közvélemény előtt. Az Interparlamentáris Unió idei konferenciája csütörtökön Belgrádban ült össze. A moszkvai atomcsend­egyezmény aláírásával kezdődött enyhülés kiemeli a tanácskozás jelen­tőségét. Mivel az értekezlettel egyidejűleg folynak a gazdasági és kereskedelmi világértekezlet előkészületei, nem vé­letlen, hogy a napirend első pontjául a fejlődő országok problémáit tűzték ki. Ennek keretében az ipari országok és a fejlődő országok közötti viszony kérdéseivel foglalkoznak majd a kül­döttek. Megvitatásra kerül továbbá a világűr jogrendszerének lefektetése, és várható, hogy a konferencia részt­vevői igyekszenek majd érvényt sze­rezni annak az elvnek, hogy a világ­űrkutatás csak békés célokat szolgál­jon. Nem maradhatnak ki természe­tesen olyan égető problémák sem, mint a faji megkülönböztetés és a bé­ke megőrzésének kérdése. B. É. Ü] SZÖ 2 * 1863. szeptember ]£

Next

/
Thumbnails
Contents