Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)
1963-09-14 / 254. szám, szombat
Az ENSZ főtitkára a teljes atomcsend elérésére kéri a nagyhatalmakat U Thant, az ENSZ főtitkára csütörtökön sajtóértekezletet tartott. A főtitkár kérte a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia külügyminiszterét, hogy amikor az ENSZ-közgyűlés most megnyíló őszi ülésszakán tárgyalásokat folytatnak majd, próbáljanak megállapodásra jutni egy átfogó atomcsendszerződés dolgában, beleértve a föld alatti atomkísérletek tililmát Is. U Thant kijelentette: ez megfelelő idő a konkrét lépéseket felölelő további tárgyalásokra, amelyek előbbre visznek az általános és teljes leszereléshez vezető úton. Egy Dél-Vietnamra vonatkozó kérdésre válaszolva a főtitkár kijelentette, hogy az országban a helyzet teljesen kusza. „A dél-vietnami kormányból hiányzik a demokrácia erénye" — mondotta, majd hozzáfűzte, hogy a dél-vietnami kérdésben állandó kapcsolatot tart fenn Stevenson amerikai ENSZ-födelegátussal. Egy újságíró azután azt firtatta, mi a véleménye U Thantnak arról, hogy Couve de Murville francia külügyminiszter nem szándékozik New Yorkba utazni a közgyűlésre. U Thant kitérően válaszolt. U Thant kifejtetté, hogy véleménye szerint a világszervezet egyetemes jellegének megfelelően az ENSZ-ben helyet kell biztosítani a Kínai Népköztársaságnak. A főtitkár kijelentette, hogy az ENSZ körülbelül 140 millió dolláros költségvetési deficittel zárja az évet. Ezzel összefüggésben közölte, hogy egyes országok azt kívánják, hogy az ENSZ kongói csapatai december 31-e, a határidő után is maradjanak ott. A főtitkár elmondotta, hogy a közgyűléstől vagy a Biztonsági Tanácstól fog felhatalmazást kérni a kérdés eldöntésére. Gromiko levele U Thant-hoz New York f ČTK) — A Szovjetunió következetesen védelmezi a nemzetek önrendelkezési jogának elvét, s különösen azoknak a népeknek függetlenségi harcát támogatja, amelyek még mindig a gyarmati uralom jármát sínylik — hangsúlyozza Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere U Thant-hoz, az ENSZ főtitkárához intézett levelében. Ami a portugál igazgatás alatt álló területeket Illeti — folytatja a szovjet külügyminiszter — a szovjet küldöttek mindig, minden nemzetközi fórumon élesen elítélték a portugál gyarmatosítók kegyetlenkedéseit és megtorló intézkedéseit a bennszülött lakosság ellen, s egyúttal követelték, hogy a portugál kormány adja viszsza e területek függetlenségét. Levele zárórészében Gromiko felkérte U Thant-ot, hogy az idézett levelet a Biztonsági Tanács hivatalos dokumentumaként adja ki. A szovjet űrbafósolc t Várnában Várna (CTK) — Valentyina Tyereskova és Valerij Bikovszkij, szovjet űrhajósok, Bikovszkij felesége Valja és Kamanyin altábornagy a'csütörtököt Várna bolgár kikötővárosban töltötték. Délután megtekintették a Dimitrov-hajógyárat, majd Valentyina Tyereskova és Bikovszkij megkoszorúzta a fasizmus áldozatainak emlékművét. Este az Aranyhomokpart ten• geri üdülőtelepet látogatták meg. A városi nemzeti bizottság a két szovjet űrhajóst Várna díszpolgáraivá nevezte ki. Tito elnök Washingtonba is ellátogat A Fehér Ház csütörtökön hivatalos közleményben jelentette be, hogy Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke Kennedy elnök meghívására október 17-én nem hivatalos látogatást tesz Washingtonban. A jugoszláv elnök latin-amerikai útjáról hazafelé tartva, és tervbe vett New York-i tartózkodását megszakítva, látogat el Washingtonba. Jugoszláv—mogyor közös közlemény Belgrád (CTK) — Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának kétnapos jugoszláviai látogatása végén közös közleményt tettek közzé, melyben megállapítják, hogy Kádár János és J. Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke baráti eszmecserét folytatott a két szomszédos szocialista ország kapcsolatairól, az együttműködés további távlatairól, időszerű nemzetközi kérdésekről. A két államférfi megelégedéssel állapította meg, hogy MARACAIBO venezuelai városban Cuerva de Prieta szegény olajmunkás 36 éves felesége a múlt hét végén ötös ikreknek adott életet. Az orvosok kijelentése szerint az öt fiú, Robinson, Juan, Jósé, Fernando és Mario teljesen egészséges. Egyelőre még inkubátorban vannak, mert koraszülöttek. az utóbbi években a két ország kapcsolatai jelentős mértékben kiszélesedtek, minden területen kedvezően fejlődnek. Különös figyelmet szenteltek a két ország gazdasági együttműködésének. Megállapították, hogy az együttműködés fejlesztésének további kedvező feltételei vannak. A külpolitikai helyzettel, az időszerű nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban megelégedéssel állapították meg nézeteik azonosságát az alapvető kérdésekben. Mindkét ország külpolitikai tevékenységében törekszik a békés egymás mellett élés elveinek hatékonyabb érvényesítésére, a béke megőrzésére. Mindkét ország üdvözli a moszkvai részleges atomcsendegyezményt. Kádár János elvtárs elutazása előtt meghívta joszip Broz Tito elvtársat, hogy számára alkalmas időpontban látogasson el a Magyar Népköztársaságba. Tito elvtárs a meghívást elfogadta. A paraguayi diákok, akik Uruguay fővárosában, Montevideőban tanulnak, nagyszabású tüntetést rendeztek Stroessner katonai diktatúrájának újabb terrorhulláma ellen. Képünkön a tüntető diákok. (Prensa Latina felv. — CTK) leverték o brazíliai katonai lázadást Brasilia (CTK) — Csütörtökön reggel a brazíliai légierők és haditengerészet tiszthelyetteseinek egy része Brasilia fővárosban fellázadt, mert a legfelsőbb bíróság felfüggesztette Cavalheiro szakaszvezető képvinlélhlálnly ZIKMUND ES HANZELKA, akik jelenleg Japánból a Szovjetunió felé tartanak, a Trud tudósítójának az Ordzsonikidze hajóról küldött üdvözlő rádiógramjára válaszolva üdvözölték a Trud olvasóit. (CTK) LYNDON JOHNSON, az Egyesült Államok elnökhelyettese Koppenhágába érkezett, ahoi dániai vezető személyiségekkel tárgyal. (ČTK) II. HASSZÁN marokkói király október elejére tervezett hivatalos nyugat-németországi látogatását jövő év tavaszára halasztották. (ČTK) AZ ALGÉRIAI HATÓSÁGOK a munkások kezébe adtak át egy francia cipőgyárat Algír peremén, A gyár tulajdonosa augusztusban Franciaországba utazott és nem tért többé vissza. (CTK) RIO DE JANEIRÖBAN pénteken zárva volt az összes bank, mivel az alkalmazottak 24 órás sztrájkba léptek. Natal városban a rendőrök sztrájkoltak magasabb fizetésért. (ČTK) AZ ÉSZAKI-TENGEREN megkezdődtek a NATO nagygyakorlatai, amelyeken az NSZK, Anglia, Franciaország, Belgium és Hollandia hadihajói vesznek részt. (ČTK) DÉL-AFRIKA kormánya betiltotta a Kelet-afrikai Légiforgalmi Társaság repülőgépeinek leszállását a Dél-afrikai Köztársaságban. (ČTK) A SZINGAPÚRI Szocialista Front kiáltványt adott ki, melyben hagsúlyozza, hogy a Szigapur állampolgárainak fő feladata harc a gyarmaturalom, valamint a neokolonialista Malaysia -Államszövetség ellen. (CTK) Saigonban péntek éjszaka három közismert dél-vietnami jogászt tartóztattak le — köztük volt minisztert is. (ČTK) GHANA kormánya tiltakozott Franciaország accrai nagyköveténél a tervezett szaharai atombomba-robbantások ellen. ' (ČTK) F. ERROLL angol kereskedelmi miniszter kétnapos irkutszki tartózkodása során megtekintette az első angarai villanyerőművet. Pénteken Bratszkba utazott. (ČTK) A DÉL-VIETNAMI HAZAFIAK egyidejű támadásokat hajtottak végre a stratégiai falvak és a kormánycsapatok ellen. A hadműveletek során szeptémber 10- és 12-e között 36 diemista katona vesztette életét, 47en megsebesültek. A hazafiak 40 különféle fegyvert zsákmányoltak. (CTK) selöi jogainak gyakorlását. A tiszthelyetteseknek erős pozícióik vanna-k a hadseregben és eddig mindig baloldali n-ézeteket képviseltek. A 650 lázadó tiszthelyettes megszállt több minisztériumot és fontos pontot. Lázadásukat azonban még a délutáni órákban leverték. A zendülők komolyabb összecsapás nélkül megadták magukat. Hadbíróság fog fölöttük Ítélkezni. Az ország több részében rend és nyugalom van. Goulart elnök Brasiliába érkezett és kijelentette, hogy nem fog tűrni fegyelmezetlenséget. A jobboldali erők a tiszthelyettesek lázadásában ürügyet láttak a baloldal elleni támadásra. A nacionalista és baloldali erők többsége azonban kiáll tiszthelyettes-képviselők mellett, akiket a választók tízezrei ajándékoztak meg bizalmukkal. Lemondott a chilei kormány Santiago de Chile (ČTK) — Csütörtflkön este a chilei kormány tiltakozása jeléül benyújtotta lemondását, mert a parlament megszavazta a 35 ezer sztrájkoló egészségügyi dolgozó 2,5 millió dollárra rúgó anyagi támogatását. A tör-' vényjavaslat megszavazása a dolgozók nyomására történt, akik már augusztu* 28. óta sztrájkolnak a béremelésért. A kormány a sztrájkolók követelését visszautasította — érvelve az ország jelenlegi. kedvezőtlen anyagi helyzetével. Valószínűnek Játszik, hogy Jorge Ales-; sandri Rodriguez elnök felkéri a minisz-" terekét, vonják vissza lemondásukat. Csütörtökön a délutáni órákban Santiago de Chile-ben a sztrájkolók újabb tűntetést redeztek, amelyen ugyancsak a fizetések emelését követelték. A rendőrség durva beavatkozása következtében t sok tüntető megsebesült, sőt egyet megöltek. Az ENSZ-közgyűlés szeptember végén kezdődő XVIII. ülésszakának előkészületei a moszkvai atomcsendszerződés után kialakult derűs légkörben folynak, melyet csak Párizs nukleáris „erőfeszítései" és a kínai vezetők megtévesztő kijelentései zavarnak. Az amerikai szenátus még folytatja a ratifikációs vitát, amelyben a „veszettek" a szavazásnál — bizonyára — alulmaradnak. A hét eseményei nagyon rávilágítottak az amerikai politika Achillessarkára. Az amerikai presztízs hanyatlását bizonyítja a délkelet-ázsiai helyzet, belpolitikallag pedig a négerkérdés újabb bonyodalmai okoznak fejtörést Washingtonnak. Az utóbbinak lényege az, hogy egyes déli kormányzók, mint az alabamai Wallace, a legfelsőbb bíróság és a szövetségi kormány döntésével dacolva inkább bezáratták az iskolákat, mintsem közös oktatásban részesüljenek a néger diákok a fehérekkel. Ugyanakkor a faji előítéleteiről ismert déli lakosság körében is megmozdultak azok, akik Józanabbul ítélik meg a kérdést és bizonyos rokonszenvvel fogadják a négereket a közös intézményekben, ami ellen több helyen az ún. nemzeti gárdák felléptek. Kennedy elnök úgy próbál érvényt szerezni a törvénynek, hogy szövetségi e'llenőrzés, illetve parancsnokság alá helyezte a nemzeti gárdákat, de a fajüldözők így is megtalálják a görbe utat a törvény megkerülésére. Újból fellángolt a föld alatti terror, „ismeretlen" személyek irányítják a néger vezetők és a faji megkülönböztetés eltörléséért küzdő demokratikus érzelmű közéleti személyiségek ellen elkövetett merényleteket. Washington osztogatja az utasításokat, de nem állíthatja, hogy ura a helyzetnek. A belpolitikai élet válságánál is fájóbb az Egyesült Államok a nagyvilágban dél-vietnami erkölcsi kudarca. Ennek az a lényege, hogy az E'gyesült Államok nsss képes rakoncátlankodó bábját kidobni a nyeregből. A dél-vietnami helyzetre ugyanis jellemző, hogy Ngo Dinh Diem kérlelhetetlenül folytatja terrorját a buddhista lakosság ellen, s a héten hadat üzent a saigoni főiskolásoknak. A diktátor tovább dacol a véres terror ellen tiltakozó közvéleménnyel, ami azért olyan meglepő, mert most már Washington is rosszallja a diktátor eljárását és formai változásokat szeretne elérni a dél-vietnami politikában. Ngo Dinh Diem ezt jól tudja, s fittyet hány gazdáinak. Hogyan lehet az, hogy a „mindenható" Egyesült Államok nem tud elbánni bábjával és nem küldi szófogadatlan lakáját Li Szin Man és más levitézlett diktátorok után? A választ Washington ellentmondásos politikája adja meg, mely Dél-Vietnam esetében is önmagát kötötte gúzsba. Ngo Dinh Diem annak a hatalomnak alapján dacol Washingtonnal, amelyet vad antikommunista hadjáratában az Egyesült Államok kormánya adott kezébe. Vagyis a „kis Diem" a Fehér Ház fejére nőtt. Diem az amerikai politika megtestesítője, elmozdítása nem olyan egyszerű. Kertelés nélkül tárta fel az igazságot ä" Time: „A legnagyobb elégedetlenséget az Egyesült Államokban nem az váltja ki, hogy Ngo Dinh Diem diktátor, hanem az, hogy tehetségtelen diktátor." Az imperialisták által létrehozott bábrendszer mér kényelmetlen Washingtonnak, szívesen menesztené Diemet, de számára fontosabb, hogy az Egyesült Államok Dél-Vietnamban maiadhasson, ha már annyit költött ! rá. I Itt van a kutya elásva! — Washington attól tart, hogyha Ngo Dinh Diemet elmozdítaná, vákuum keletkezne és ezt nyomban kihasználnák a vietcongista partizánok, akikkel a lakosság nagy többsége rokonszenvez A diktátor ezt jól tudja, s ezért még abba sem egyezik bele, hogy politikai rossz szellemeit, fivérét és sógoraszszonyát amerikai érdekből bűnbakként látszatra feláldozza. Tehát a következtetés: az Egyesült Államok kezét Dél-Vietnamban saját vak antikommunista politikája kötötte meg. amelyet Kennedy elnök ma is fő célként hirdet. Siralmak a meg nem született szövetség romj'ai fölött A meg nem született szövetség neve Malaysia, a siránkozó pedig nem más, mint Tunku Abdul Rahman malájföldi miniszterelnök. Ugyan mi indította meg annyira a herceget? Az, hogy a neokolonialista tákolmány létrehozásával kapcsolatban nem megy minden úgy, ahogyan Londonban kieszelték. • Először Is kénytelenek voltakbeengedni Sarawakba az ENSZ-közvéleménykutatőkat, akikhez később Indonézia és a Fülöp-szigetek, mint szintén érdekelt országok küldöttei is csatlakoztak. A lakosság antikolonialista tüntetésén különös jelenet szemtanúi lehettek: Sarawak népe pokolba kívánta a Malaysiát. • Másodszor már ismert ellentétek miatt szeptember 16-ra kellett elhalasztaniuk a szövetség kikiáltását. Ezt megelőzően Li Kuang-ju, szingapúri miniszterelnök az angol főkormányzó beleegyezésével kikiáltotta az ország függetlenségét. Ugyanakkor Sarawak belső önkormányzatot kapott. A herceget ez nagyon felbosszantotta, mert ha sor kerül a szövetség kikiáltására 16-án, már nem védnökségek vagy gyarmatok képviselőivel, hanem egyenrangú partnerekkel vesz részt Malaysia ügyeinek intézésében. Abdul Rahman siránkozása nagyon érthető, ha tekintetbe vesszük Malaysia öszszetákolásának körülményeit: • A tagállamok nem nagyon lelkesedtek a szövetség eszméjéért s különféle jellegű ellentéteik máig sem szűntek meg; • ha Sarawak követné Brunei példáját és az utolsó pillanatban viszszalépne a szövetségtől, Malájföld ezt nem érezné meg, viszont Szingapúrra, mellyel nagy pénzügyi viszályai vannak, rá van utalva; • Abdul Rahman attól tart, hogy ezek után a születő államszövetségnek nem egyedüli jelöltje lesz, és elsősorban Li Kung-ju ütheti ki őt a nyeregből. Abdul Rahman felháborodásában a malájíöldi politikai körök is osztoznak, elsősorban Londont okolják a történtekért, sőt már a szövetség elejtésének gondolata is felvetődött. Az egyik politikus így panaszkodott a Times munkatársának: „A brit kormány térdre kényszeríthette volna Lit, ehelyett azonban hallgatólagosan eltűrte Szingapúr függetlenségének kikiáltását. Ismerjük Li Személyes ambícióit és tudjuk, az államszövetség megalakulása esetén megkísérli majd elragadni a miniszterelnöki hatalmat Abdul Rahmantól." Li Kuang-ju kihasználva a kedvező Helyzetet, antiimperialista jelszavakat ouffogtat, persze nem őszintén, hanem csak azért, hogy a közvélemény és a szomszéd Indonézia rokonszenvének megnyerésével erősítse pozícióját. Az észak-borneói határon történt indonéz csapatösszevonások, valamint a határerősltés után azonban nyilvánvaló, hogy a szövetség kikiáltása nem lesz könnyű, mert célja, melyet Abdul Rahman kifejtett, nem változott: „A Malaysia Államszövetség az antikommunizmus szilárd bástyába legyen Délkelet-Ázsiában". Ebbe pedig a népnek is van beleszólása. A szocializmus vonzó távlata győzött Algériában: Ezt bizonyították az alkotmánytervezetről múlt vasárnap rendezett népszavazás eredményei. Az algériai nép minden kétséget kizáróan most vasárnap elnökké választja Ben Bellát, s ezután új fejezet nyíik Algéria modern történelmében. Milyen jelentősége van az új alkotmánynak az ország életében? Először ;s az a program győzött, amelyet annak idején Tripoliban hirdetett ki az FLN 1 párt. Ben Bella koncepciójának győzelme egyszersmind az ország reális érdekeivel ellentétbe került jobbés baloldali frakciók vereségét jelenti. Kiestek a nyeregből a burzsoá érdekek kiszolgálói, mint Ferhat Abbasz, vagy a nacionalista Belkaszsm Krim, vagy a hurráforradalmár Budiaff és Khider. Mindkét irányzat veszélyeztette Algéria fejlődését: az egyik azzal, hogy az ország a volt gyarmattartó szolgája lett volna, a másik pedig álforradalmi radikalizmusa miatt az ország gazdasági éleiét sodorta volna veszélybe. Algéria népe vasárnap a szocialista fejlődésre szavazott. Természetesen, különbség van az ö elképzelésük és a miénk között. Az „algériai szocializmus" az izlám jegyében valósulna meg és a nemzeti felszabadító harc hagyományainak szellemében bizonyos forradalmi romantika hatja át. Az államhatalom gyakorlását és a politikai élet irányítását új alapokra helyező alkotmány azonban erős fegyvere lesz a fiatal államnak a politikai és gazdasági önállóság megszilárdításában. L. L. 1993. szeptember 14. * 0f 3