Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-12 / 252. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek í UJSZO SZLOYAKIA KOHHUMISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁG ANAK NAP II APJA Bratislava 1963. szeptember 12. csütörtök • 30 fillér • XVI. évf. 252. szám MERLEGEN A SEGÍTSÉG Lassan már fél éve lesz annak, hogy a mezőgazdasági termelési Igazgatóságok a termelési oktatók széles körű hálózatával együtt megalakultak. Talán felesleges is bizonygatnunk központi szerveink intézkedésének szükségszerűségét, hogy ezzel párhuzamosan ú] ala­pokra helyezték a mezőgazdasági termelés irányítását. Hiszen mind­annyian Jól tudjuk, hogy az utóbbi években mezőgazdasági termelé­sünk államunk mérhetetlen támo­gatása ellenére sem fejlődött olyan mértékben, amilyenben azt jogosan elvártuk mezőgazdasági dolgozóinktól. Hiba lenne azonban, ha a mező­gazdasági termelés terén mutatko­zó fogyatékosságok okait teljes mértékben a mezőgazdasági üze­mek dolgozóiban keresnénk. Tény, hogy mezőgazdaságunkban a ter­melés növelésének tartalékai a le­hetőségekhez mérten megközelítő­leg sincsenek kihasználva. És azt sem tagadhatjuk le, hogy ezen a téren elsősorban a mezőgazdasági üzemeket, a mezőgazdasági dolgo­zókat terheli a felelősség. Például ők tehetnek a legtöbbet annak ér­dekében, hogy elegendő tápanya­got kapjon a talaj, hogy idejében kerüljön a gondosan előkészített földbe a jól megválasztott vető­mag és ültetőanyag, hogy ősszel a mélyszántást maradéktalanul el­végezzék, hogy egyetlen növény­kultúra se nélkülözze a kellő ápo­lást, gondozást, s hogy a már megtermettből a gyors és veszte­ségmentes betakarítás következ­tében semmi se vesszen kárba. Igen, ez nagyobb részben a me­zőgazdasági dolgozókon múlik. De nem csupán rajtuk. Novotný elv­társ a mezőgazdasági termelés problémáinak elemzésénél több­ször hangsúlyozta, hogy a terme­lés fellendítésénél a tervezésben, az irányításban és a szervezésben illetékes hivatalok és szervek munkája legalább annyira fontos tényező, mint a közvetlen terme­lőmunka. Pártunk és kormányunk éppen ebből indult ki, amikor átszervez­te a mezőgazdaság irányítását. El­sősorban arról volt szó, hogy a mezőgazdasági termelés fejleszté­sében az eddiginél sokkal közvet­lenebb segítséget nyújtsunk a me­zőgazdasági üzemeknek. Azaz: a termelés tervezésénél és a terme­lési feladatok teljesítésénél ne az íróasztal mellett gyűjtött „tapasz­talatok" alapján adjanak tanácso­kat a mezőgazdasági üzemeknek, A mezőgazdasági termelési igazgatóságok- hivatottak arra, hogy a szervezés és irányítás út­ján olyan közvetlen támogatást nyújtsanak mezőgazdasági üze­meinknek, amely valóban a ter­melési és szervezési problémák gyökerétől elősegítené a feladatok megoldását. Szövetkezeteink éppen ezért a legtöbb helyen örömmel üdvözöl­ték a mezőgazdasági termelés szervezésének új irányítását. És nagy általánosságban nem is csa­lódtak. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok oktatóiról általá­ban elismerő véleményt mondanak a szövetkezetesek. Szikszay elv­társ, az Ipolysági szövetkezet el­nöke például ezt mondja : — Kecskés József elvtárs? Mit mondhatunk róla? Meglátszik, hogy nem munkaegységért dolgo­zik. Bármilyen problémánk van, a szövetkezet funkcionáriusai álta­lában a sok munkára hivatkoznak. Kecskés elvtárs, a termelési ok­tató, nem keres kifogásokat. Lói fut, mindent megtesz, hogy a tő­le várt segítségnek eleget tegyen. ö fut az alkatrészek után, ő ad tanácsokat, hogy áz egyes terme­lési problémák megoldásához a szövetkezet honnan kaphat segít­séget. Az Ipolyságiakhoz hasonlóan a nagykaposi, a csicseri, a leleszi és még sok más szövetkezet veze­tői is elismerően beszélnek a ter­melési igazgatóságok, illetve a termelési oktatók munkájáról. Ju­hász Istvánt is úgy tartják nyilván a leleszi körzetben, hogyha baj van, hívjuk a termelési oktatót A galántai és a trnavai járásban is a mezőgazdasági termelési igaz gatóságok javára írják, hogy az északi járásokból kölcsönzött kom­bájnokkal szinte veszteségmente­sen fejezhették be a^abona beta­karítását. Nagy általánosságban mindenütt jót mondanak a mezőgazdasági termelési igazgatóságok dolgozói. Nem csoda, hiszen többségük éveken keresztül a járási pártbi­zottságon, vagy a járási nemzeti bizottságon dolgozott a mezőgaz daság szakaszán. Sokéves tapasz­talatukat akkor nagyobb részben az adminisztrációra szorítkozva, jelentéstételekben merítették ki, most az új szervezés alapján pe­dig közvetlenül a helyszínen nyúj­tanak segítséget a termelőüze­meknek. Túlzás lenne azt állítani, hogy a mezőgazdasági termelési igazga­tóságok már hibátlanul teljesítik feladatukat. Olyan új szervről van szó, amely teljesen új körülmé­nyek között kezdte meg munká­ját. Látnunk kell azonban azt, hogy mind a tavaszi munkák, mind a gabonabetakarítás idején a ter­melési oktatók hatékony segítsé­get nyújtottak mezőgazdasági üze­meinknek. Ha munkájukat mér­legre tennénk, mindenképpen a pozitív oldalra billenne a mérleg serpenyője. Különösen elismerés­ra méltó az a tevékenységük, ame­lyet az akciótervek teljesítésének ellenőrzésénél fejtenek ki. Első­sorban persze nem ellenőrzésről van Itt szó, hanem arról, hogy a szövetkezet vezetőségével karöltve rendszeresen felülvizsgálják a terv teljesítésének lehetőségeit és együtt keressék a megoldást. A vecseklői szövetkezetesek pél­dául ily módon érték el, hogy az árutermelési tervet miijden ter­ményből és termékből 100 száza­lékon felül teljesítik. Sok példát hozhatnánk fel ar­ról, hogy ai új intézmény jelen­tősen elősegítette a mezőgazdasá­gi termelés feljesztéséj. Most az őszi munkák idején szintén nagy feladat hárul a mezőgazdasági ter­melési igazgatóságokra, a terme­lési oktatókra. Az idén — főképp kezdetben — áz időjárás nem na­gyon kedvezett az ősziek vetésé­nek. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a termelési oktatók adminisztrá­ciómentes segítsége, a helyszíni problémák ismerete alapján adott javaslataik már eddig is lényege­sen hozzájárultak ahhoz, hogy me­zőgazdasági üzemeink az eddigi­nél jobban betartják az agrotech­nikai határidőket. Ezzel a mező­gazdasági termelési igazgatóságok közvetlenül is hozzájárultak a jö­vő évi terméshozamok növelésé­hez. A mezőgazdasági termelési Igaz­gatóságok munkáját természete­sen nem választhatjuk el az üze­mi pártszervezetek és a nemzeti bizottságok munkájától. Csakis együttes erővel, kölcsönös segít­séggel érhetjük el, hogy már eb ben az évben megteremtsük a hét­éves terv teljesítésének feltételeit. Minden lehetőséget használjunk fel a tejtermelés fokozására JOBB MUNKASZERVEZÉSSEL IS TERMELHETÜNK TOBB TEJET 0 A TAKARMÁNYRÓL IDEJÉBEN KELL GONDOSKODNI • 2IKAVÁN KILENG LITERT FEJNEK TEHENENKÉNT A CSKP Központi Bizottságának felhívása után a mezőgazdasági üzemek — felülvizsgálva az eddi­gi helyzetet, az elhanyagolt tarta­lékokat — keresik a tejtermelés fokozásának lehetőségeit. Habár egyik napról a másikra nem ér­hetünk el ugrásszerű javulást, sok kicsi sokra megy, s ha valameny­nyi mezőgazdasági üzem csak el­enyészően emeli a tejtermelést, teljesíthetjük, sőt túlteljesíthetjük az évi tervet, megoldva ezzel a tej­termelésben mutatkozó fennaka­dást. Sok kicsi sokra megy A tretolšovi járás mezőgazdasági üzemeiben nagy eltérés mutatkozik . a fejési átlagok között. Ennek alap­ján jutottak arra az elgondolásra, hogy — habár a járás egészben véve teljesíti felvásárlási tervét — min­den lehetőségeket kihasználva, fokoz­zák a tejtermelést. A járás mintegy 20 mezőgazdasági üzemében tejter­melő bizottságokat alakítanak, ame­lyek a kiszemelt üzemekben megfe­lelő szakirányítás mellett, az etetési és a munkamódszerek javításával el­érik a tejtermelés lényeges fokozá­sát. A takarmány a fontos A restei szövetkezet (košicei já­rás) az elsők közt teljesítette a tej­eladási tervét, s eddig több mint két­•i^SiiW Az alsószeli szövetkezetesek örömére kiváló munkát végez a trágyaszó­ró gép. A szövetkezet elnöka szerint legalább 10 — méghozzá belevaló i— szövetkezetes munkáját helyettesíti százezer liter tejet adott el terven felül. Naponta átlagosan tehenenként hét liter tejet fejnek. A siker magya­rázata egyszerű. Restén nagy gondot fordítanak a takarmányok termeszté­sére. Tavaly lecsapolták a kevés ho­zamú réteket és összesen 64 hektár ron termeltek silókukoricát. N Hektá­ronként átlagosan 400 mázsa zöld­anyagot takarítottak be. A legelőkkel is törődnek. 140 hektárt kitisztítottak és megtrágyáztak. Szálas takarmá­nyokból 22 kazalt takarítottak be, te­hát jól áll a • szövetkezet. A maga­sabb termelékenységet azonban a ho­zam szerinti jutalmazás is elősegí* tette. Amióta bevezették, Pelencsáŕ Klára például 17 tehéntől több hó­napon keresztül 5000 liter tejet fejt ki átlagosan. Hasonló teredményeket ér el Vaskő Klára és Cesztlcky Er­zsébet is. K A helyes irányítás és szervezés eredménye A nyitrai járás Zikava községében két évvel ezelőtt alig 2 és fél liter tejet fejtek tehenenként.- Amikor azonban a szövetkezet átment a To­Dolčiankyl Állami Fajállattenyésztő Intézet hatáskörébe, a tejtermelés rohamosan növekedett. Egy év után már B liter tejet fejtek tehenenként. A tejtermelés azóta is fokozódik, és mostanában már közel kilenc liter a napi fejési átlag. A siker titka ezút­tal a jobb szakirányítás. Különösen sokat javítottak a takarmány minősé­gén, az etetési módszeren, és az ál­lomány hasznosságán is. (pl) Gépeink 80 országban öregbítik iparunk hírnevét KUBA ÉS JAPAN NEMZETI NAPJA A BRNÓI NAGYVÁSÁRON Hosszadalmas, de végül is eredményes küzdelem folyt iparunk hírnevéért a világpiacon. Ma világszer­te keresettek a csehszlovák iparcikkek, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy például Jordá­nia, amellyel nincsenek diplomáciai kapcsolataink, még közvetítő útján , is megvásárolja gépeinket, mert mint Ibrahim Mango úr, a Jordán Kereskedel­mi Kamara elnöke kérdéseinkre elmondta, a cseh­szlovák gépek igen jól beváltak náluk, s teljesít­ményükkel, minőségükkel nagyon elégedettek. A jor­dániai küldöttség azért jött Brnóba, hogy amennyire lehet, bővítse a két ország közvetlen kereskedelmi kapcsolatait. Lehetetlen nem kedvezően méltatni iparunk hatalmas külföldi sikereit. Az elmúlt tíz esztendő leforgása alatt például csaknem ezer nagy vegyipari, gép- és élelmiszeripari, kohászati stb. üzemet építettünk külföldön, mégpe­dig erős konkurrencia közepette. A világ nyolcvan országában üze­melnek gépeink, s ne m egy géptípus kivitelében els^ helyen állunk a világon Villanymozdonyok exportálásában pél­dául megelőztük Franciaországot és Nagy-Britanniát: a világ minden ötö­dik cukorgyára a mi gyártmányunk. Negyedik helyen állunk a Diesel-mo­torok és Diesel-aggregátok, valamint a kotrógépek kivitelében stb. Számos olyan ipari újdonsággal rendelkezünk, melyek iránt oly nagy a kereslet, hogy nem is tudjuk kielégíteni. Ipari vívmányaink nemzetközi sike­réről tanúskodnak a legfrissebb ke­reskedelmi szerződések. Többek közt már most," itt Brnóban megállapod­tak kereskedelmi szakembereink és partnereik abban, hogy rövidesen 9 millió korona értékben szállítunk te­lekomunikáciős felszerelést számos országba. Nagy a kereslet meg munká ló gépei nk iránt is. Egymillió korona értékben adtunk el lyen gépeket a Német Demokratikus,­Köztársaságnak és 700 ezer korona értékben Brazíliának. Személygépko­csijaink iránt is nagy az érdeklődés. legújabb értesülések szerint Bel­gium közel hat és fél millió korona értékben vásárolt tőlünk személygép­kocsikat Brnóban. Sorolhatnánk még a számunkra előnyös üzletkötéseket, ám ízelítőnek ennyi is elég. Gépeirik külföldi jó visszhangjáról tanúskodik mindezek után a külföldi államférfiak és szak­mi Kereskedelmi Kamara elnöke, to­vábbá Marokkó, Svédország, Mali, Franciaország, Nagy-Britannia, Kuba, Finnország, Norvégia stb. kereske­delmi küldöttsége. Ojabb és újabb üz­letek születnek, s ez nyílván csak annak tudható be, hogy iparunk vi­lágszerte jól „egyengette" külkeres­kedelmünk útját, s a brnói bemuta­tóra küldött magas színvonalú, kor­szerű gépeivel lehetővé tette külke­reskedelmünk további rohamos fejlő­dését még olyan országokkal is, ame­lyekkel nincsenek diplomáciai kap­csolataink. Tegnap egyébként Kuba és Japán nemzeti napját ünnepelte a nagyvá­sár. A szocialista Kuba immár harmad­szor vesz részt a brnói vásáron. Be­mutatója — bár kis terjedelemben — azt a gazdasági átalakulást tükrözi, amely a szabad Kuba földjén napaink­ban végbe megy. Kuba főterméke to­vábbra is a nádcukor és a dohány. Természeti kincseinek gazdagsága azonban megadja annak feltételét, hogy további gazdasági ágakat fej­lesszen. Kuba többek közt króm, nik­kel, kőolaj, aszfalt, vas,- mangán,­réz,- arany- stb. lelőhelyekkel rendel­kezik. Kubáv al eredményesen fejlődik a kereskedelem. A Szovjetunió után mi vagyunk Kuba legnagyobb kereskedelmi partnere. Tavaly 264 millió 419 ezer korona ér­tékben szállítottunk árut Kubának, s onnét majdnem 269 millió korona értékben hoztunk be. jelenleg vagy (Folytatás a 2. oldalon) emberek nagy érdekl őd ése. Technoexport kiállított tárgyait például tegnap, tegnapelőtt megtekin­tette Alinaghi Alikhani, Irán gazda­ságügyi minisztere, azután Ghana iparügyi minisztere, Lengyelország kereskedelmi szakemberei, a Vietna­A brnói nemzetközi vásáron a B-pavilonban látható az NDK szsrszám­gépeínek kiállítása. (CTK — Bican felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents