Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-07 / 247. szám, szombat

NYIKITA HRUSCSOV, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön több mint másfél órát töltött a „Bulgária a szocializmust építi" kiállításon. Mindenekelőtt a nehézgépipari pavilon érdekelte, de megtekintette a mezőgazdasági pavilont is és meglátogatta a kiállítás vezetőségét. (CTK) MINNESOTA [USA) állam minden hat felnőtt lakosából öten azt óhajtják, hogy az amerikai szenátus ratifikálja a moszkvai atomcsendszerződést. (ČTK J FRANCIAORSZÁGBAN az Általános Munkásszövetség (CGTj határozatában felhívta valamennyi funkcionáriusát és szervezetét, hogy követeljék Franciaország csatlakozását a moszkvai egyezményhez. (ČTK) HERMANN HOECHERL nyugat-németországi belügyminiszter számos leleplező levél alapján kénytelen volt elrendelni az úgynevezett Alkotmányvédelml Intézet (a legmagasabb nyugat-németországi kémszerv) dolgozói náci múltjának kivizsgálását. (ČTK) AZ NDK-BAN a küszöbönálló parlamenti választások előtti gyűléseken a vállalatok és lakótelepek kinevezték jelöltjeiket. Drezdában dr. Lothar Bolz volt külügyminisztert, a rostocki hajógyárban Willi Bredel írót jelölték. (ČTK) MANOLISZ GLEZOSZ a TASZSZ hírügynökséghez címzett s a Szovjetunióban élő barátainak küldött levelében rámutatott arra, hogy a görög börtönökben már 19 éve 11000 politikai foglyot tartanak fogva. (ČTK) A VENEZULAI PARTIZÁNOK csoportja, mely megtámadta a rendőrség épületét Maracaibóban, nagy mennyiségű fegyvert zsákmányolt. (ČTK) HAITI VISSZAVONTA a Dominikai Köztársaság ellen a Biztonsági Tanácshoz intézett panaszát és a kérdés megoldását az Amerikai Államok Szervezetére bízza. (ČTK) ANGLIÁBAN a Jaguar autó-gyár bejelentette, hogy leállítja a termelést és „ideiglenesen" 2350 munkást elbocsát. (ČTK). AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK külügyminisztériuma bejelentette, hogy ideiglenesen nem engedélyezi a DélVietnamban tevékenykedő amerikai személyzet családtagjainak utazásait és a minimumra korlátozza a hivatalos személyiségek látogatásait Saigonba. (ČTK) SONG JO-CSAN, volt dél-koreai miniszterelnök a börtönben elfogadta a dél-koreai Liberális Párt javaslatát, hogy az október 15-én tartandó elnökválasztásokon jelöltesse magát Pak Csong-Hi, a jelenlegi dél-koreai rendszer legfelsőbb képviselőjének ellenfeleként. (ČTK) Németország Kommunista Pártja elítéli a kínai vezetők politikáját Berlin (ČTK) — Németország Kommunista Pártjának Központi Bizottsága nyilatkozatot tett közzé, melyben elítéli a Kínai Kommunista Párt vezetőinek álláspontját. Nyilatkozatában különösen azzal a kínai állítással foglalkozik, mely szerint a bonni kormány lelkesen üdvözölte a moszkvai atomcsendegyezményt. Németország Kommunista Pártja hangsúlyozza, hogy a kínai vezetők nyilván nem tudják azt, amit ma már mindenki tud, hogy a bonni háborús uszítók mindent megtettek azért, hogy megakadályozzák, hogy Nyugat-Németország csatlakozzék az atomcsendegyezményhez. A Németország Kommunista Pártja nyilatkozata határozottan elítéli azt a kínai állítást, hogy a Szovjetunió árulást követett el. Megállapítja, hogy az árulta el a béke ügyét, aki a revansizmus és atomfegyverkezés malmára hajtja a vizet. „A kínai vezetők politikájukkal kalandor helyzetbe kerültek, mely ellentétben áll a béke érdekeivel, a világ proletármozgalmának feladataival és céljával." Újabb Kuba-ellenes kalóztámadás A paraguayi kommunisták elítélik oz egységbontókat Montevideo (ČTK) — Országunkban, a latin-amerikai, ázsiai és afrikai függő országokban a nemzeti felszabadító mozgalom további fejlődésének alapfeltétele a szocialista tábor és az elnyomott népek közös harca a békés együttélésért — áll a Paraguayi Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozatában. A nyilatkozat elítéli a Kínai Kommunista Párt vezetőinek állásfoglalását. A Központi Bizottság bírálja a kínai vezetők helytelen álláspontját a karibi válság idején a moszkvai atomcsendegyezménnyel kapcsolatban, támadásaikat a Szovjetunió ellen és felforgató tevékenységüket a nemzetközi kommunista mozgalomban. A Paraguayi Kommunista Párt nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a kínai vezetők szavakkal „papírtigrisnek" nevezik az amerikai imperialistákat, de a valóságban túlértékelik erejüket és lehetőségeiket, s nem hisznek a világ szocialista táborának életképességében. Frázisokból nem él meg az ember AZ IZVESZTYIJA CIKKE Moszkva (ČTK)' —• V. Magyuzsin az Izvesztyijában leleplezi a kínai vezetők demagógiáját, valamint az anyagi termelés jelenkori problémáiról, a proletárforradalom útjairól és végcéljáról, a szocializmus és a kommunizmus építésének kérdéseiről hangoztatott frázisaikat. „Az a célunk — állapítja meg a cikkíró —, hogy az élet minden terén elért sikerek szemléltető példájával bizonyítsuk be a népeknek a szocializmus gazdasági előnyeit. A tudományos szocializmus klasszikusai elméletileg bizonyították be a szocializmus összehasonlíthatatlan fölényét a kapitalizmus fölött, s most a szocialista országoknak elsősorban az anyagi termelés területén kell ezt a fölényt bebizonyítaniuk. Milyen erővel hathat a példa akkor, ha egy szocialista ország gazdasága elmarad, ha a nép életszínvonala nem emelkedik? A kínai vezetők elképzelése szerint a kommunista társadalmat „magasztos eszméktől" vezérelt, de üres gyomrú emberek fogják alkotni. Ezért Peking a szocialista országok kom-, munista pártjainak a népjólét foko-. zásáért, a jobb életért jolytatott küzdelmét „a kommunizmus magasztos eszméitől" való eltántorodásnak te-, kinti.A cikkíró a továbbiakban rávilágít arra, hogy a kínai vezetők nem bíz-. nak a szocializmus gazdasági győzelmében, lebecsülik az anyagi termelés szerepét a kapitalizmus elleni küzdelemben, s a személyiség érdekeit szembeállítják a társadalmi érdekekkel. „Ezért a pekingi vezetők úgy gondolják, hogy akkor lennénk igazi forradalmárok, ha a szovjet emberek a kommunizmus kibontakozó építésének idején rongyosan járnának, rossz lakásokban élnének és éheznének, viszont éjjel-nappal a világforradalomról, az amerikai imperializmusról beszélnének, s a szovjet kormány íllandóan rontaná kapcsolatait a tőkés országokkal. Nagyobbat már nem is tévedhetnének" — jegyzi meg cikke végén V. Magyuzsin

5 Harcolnak a hondurasi és nicaraguai partizánok Teguclgalpa (CTK) — A hondurasi kormány e napokban több katonai egységet vetett be a nicaraguai határ közelében harci tevékenységet kifejtő partlzánc*oportok ellen. A hondurasi kormánycsapatok képviselője szerint a partizánok csoportjai az Olancho tartomány Valencia körzetében összpontosultak. A katonai egységek a határ másik oldalán — Nicaraguaában Madriz és Esteli tartományokban is összecsaptak a partizánokkal. Havanna (ČTK) — Csütörtök reggel egy ismeretlen kalózrepülögép támadást intézett Kuba ellen. Las Villás tartományban, Santa Clara városában a repülőgépről ledobott bomba egy ember halálát okozta, hárman súlyosan megsebesültek. A forradalmi fegyveres erők minisztériuma ezzel kapcsolatban nyilatko zatot tett közzé, melyben többek között ez áll: Szeptember 4-én éjjel két ismeretlen repülőgép tűnt fel Las Villás tartomány területe felett. A légelhárító osztagok parancsot kaptak a tűzre. A támadók menekülésre kényszerültek. Néhány órával később kora reggel két újabb hasonló repülőgép tűnt fel. Amikor a repülőtér közelébe érkeztek a légelhárító egységek tüzet nyitottak, s a repülőgépek azonnal elmenekültek. A nyilatkozat a továbbiakban közli, hogy a repülőgépek menekülés közben bombákat dobtak le, melyek közül az egyik Santa Clara városában egy házra esett, ahol egy ember meghalt, hárman pedig súlyosan megsebesültek. „Ezekért a támadásokért az Egyesült Államokat terheli a felelősség és figyelmeztetjük őket, hogy hasonló támadások megismétlődése komoly incidensekhez vezethet, mivel a kubai kormány nem hajlandó eltűrni az ilyen kalóztámadásokar — áll a i nyilatkozat befejező részében. Kikiáltották a független Kurd Köztársaságot London (ČTK) — Londonban tegnap közzétették az iraki kurd fegyveres erők főhadiszállásának felhívását, melyben bejelentik a független Kurd Köztársaság kikiáltását. A felhívás szerint a köztársaság ideiglenes elnöke Mustafa Barzani, az iraki kormány elleni fegyveres ellenállás egyik legjelentősebb vezetője. A felhívás hangsúlyozza, hogy Kurdisztán függetlenségét azért kiáltották ki, mivel az Iraki kormánnyal folytatott tárgyalásuk — egy kurd autonómia elismeréséről Irak keretén belül — eredménytelen volt. Erről a lépésről szeptember 1-én a kurd Nemzeti Tanács döntött, mely nemcsak Irak, de a szomszédos Törökország és Irán képviselőit is egyesíti. Amint lehetséges lesz, összehívják a kurd nemADENAUER EZT AZ ÖRÖKSÉGET SZÁNJA ERHARDNAK (A Novoje Vremja karikatúrája) zetgyűlést, amely kidolgozza az alkotmányt és megválasztja az elnököt. Eddig Mustafa Barzani tölti be az elnöki funkciót. Bejelentették, hogy a Kurd Nemzeti Tanács már . megválasztotta a 15-tagú ideiglenes kor* mányt. A kormány székhelye eddig ismeretlen. Londoni kurd körök véleménye szerint nem ez az elhatározás az utolsó lépés. Ez csak az „utolsó figyelmeztetés". Ha az Iraki kormány eleget tesz a kurdok kérésének, ezek megelégszenek az autonómiával, mivel „3 kurdok alapjában véve nem akarnak elszakadni az Iraki Köztársaságtól", 400 ezer ember ^ tüntetett Athénben a demokráciáért és a szabad választásokért Athén (ČTK) — Athénban a csütörtökön rendezett népgyűlésen több mint 400 ezer ember követelte a demokrácia helyreállítását és a szabad választásokat. . ^ A tűntetést a Centrum Nemzeti Progresszív Uniója szervezte, de az Egyesült Demokratikus Baloldali Párt (EDA) felhívására minden ellenzéki részt vett a népgyűlésen, amelyen Papandreu, a Centrum Nemzeti Progresszív Uniójának vezére élesen bírál* ta a Nemzeti Radikális Unió (ERE), valamint a volt Karamanlisz és a jelenlegi Pipinelisz-kormány politikáját. A görög polgárok szabadságának elnyomásával s jogaik lábbal tiptósával vádolta őket. A népgyűlés résztvevői erélyesen követelték, hogy a jobboldali Nemzeti Radikális Unió (ERE) szolgálatában álló Pipinelisz-kormány haladéktalanul mondjon le, alakuljon olyan kormány, amely minden párt bizalmát élvezi s az arányos képviselet elvének alapján rendezzék meg minél előbb a valóban demokratikus választásokat. A

szocializmusért vívott mindene napi harc gyakorlatában len hetséges az egyes kérdéseket ille-. tőén különböző felfogások létezé-. se a nemzetközi munkásmozgalomban ezért a szocialista erők politikáját, nem lehet a fennálló nézetkülönbség gek dramatizálására építeni — eb-, ben állapodtak meg Hruscsov elvtárs és J. B. Tito a szovjet kormányfő jugoszláviai látogatásakor. Termén szetesen megállapodtak és tárgyaltak sok másról is, de az összes mozzanat, amely a jugoszáv—szovjet közeledést jellemzi, ezen az alapgondo^ laton épül. Ez a gondolat fejezi ki a legjobban azt, ami jelenleg a nem-; zetközi kommunista mozgalomban á legidőszerűbb, ami a legjobban szolgálja a nemzetközi munkásmozgalom egységét és ennek folytán a béke és a szocializmus ügyét. A bizonyos kérdésekben fennálló nézetkülönbségeknek nem szabad vei szélyeztetniük a szocialista országok alapvető célkitűzéseit: az eredményes békeharcot, a szocializmus minél gyorsabb és nagyobb arányú építéi sét. A szovjet—jugoszláv találkozó megmutatta, hogy mindkét fél tuda-j tosítja: mind gazdasági, mind poIitl-= kai és nemzetközi téren a lényeges kérdésekben kialakított összhang egyrészt könnyebbé, gyorsabbá teszi a szocialista építést, másrészt ered-, ményesebbé teszi a nemzetközi porondon vívott békeharcot. Ennek megértése és megnyilvánulása a szov-. jet—jugoszláv kapcsolatokban példa-! képül szolgálhaf a más vonatkozású vitás kérdések megoldáséra is a nemi zetközi munkásmozgalomban. Az egymást összekötő mozzanatok kidomborítása és az elválasztó nézeteltérések fokozatos kiküszöbölése az az út, amely minden szocialista ország és az egész nemzetközi mun-: késmozgalom egységének és cselekvőképességének növeléséhez vezet — ez a jugoszláviai látogatás fő tanulsága, s remélhetőleg — hogy a jugoszláviai Medjunarodna politika szavaival éljünk —- jótékony hatással egy het <1> i nagyvilágban lesz a szocialista világrendszeren be-, lüli jelenlegi tendenciák fejlődésére

3 • Mielőtt ismét találkoznak A három nagyhatalom külügyminisztereinek találkozójától alig három hét választ el bennünket. Mint ismeretes, Gromiko, Rusk és Home külügyminiszterek az ENSZ küszöbönálló közgyűlésén találkoznak. Legutóbbi találkozásuk örvendetes volt — Moszkvában a részleges atomcsendegyezményt írták alá. Akkor megállapodtak abban, hogy legközelebbi összejövetelükre 8 további enyhülést jelentő lépésekre vonatkozó elképzelésekkel jönnek el. Nos, ez az összejövetel immár közeleg. Nem állunk még a küszöbén, de az ezzel kapcsolatos diplomáciai tevékenység éppen most zajlik le. Ki mit hoz New Yorkba? A szovjet fél álláspontja világos: minden áron előbbre vinni a feszültség enyhítésének ügyét, á ennek érdekében javasolni a két legfőbb katonai csoportosulás megmentámadásl szerződését. Ennek kapcsán kétségtelenül napirendre kerill a német kérdés is, hiszen minden európai feszültséget csökkentő lépésnél szükségszerűen érinteni kell ezt is. Lord Home brit külügyminliszter némi zavarban van az eredményesen megtárgyalható kérdéseket Illetően. A brit kormánynak jelenleg ugyanis érieke, hogy olyan kérdések kerüljenek napirendre, melyek konkrét előrehaladást hozhatnak. Ez a pozitív Jelenség azzal magyarázható, hogy a konzervatív kormány alatt az utóbbi időben erősen megingott a talaj, s a választók megnyerése és a bizalom helyreállítása érdekében mindenáron konkrét eredményt kell felmutatnia. Lord Home azonban mégis zavarban van, hiszen — mint mondottuk — minden érdemleges enyhülés felé vezető lépés a német kérdést ts érintené, s tgy keresztezné az egyik NAIO-szövetséges — az NSZK — terveit. Rusk külügyminiszter helyzete sem frigylésre méltó. Mint a NATO vezető államának képviselője, ő áll a NATOban dúló ellentétek középpontjában, s ha konkrét haladást akarna elérni, minden szövetségese nézetét figyelembe kellene vennie — ami fából vaskarikát jelentene, hiszen ezek a nézetek gyakran homlokegyenest, ellentétesek. A legnagyobb gondot természetesen Franciaország és az NSZK okozza. Nyugaton most attól tartanak, hogy a NATO-ellentétek elsimítása a rendelkezésre álló tgen rövid idő alatt nem sikerül s a nyugati külügyminiszterek képtelenek lesznek tisztázott állásponttal tárgyalni szovjet kollégájukkal. • Mi a NATO-ellentétek lényege? Ä' lényeg az, hogy Bonn •—• a keli léténél befolyásosabb NATO-tagállam — revansísta politikájának vészé-, lyeztetését érzi minden feszültségi csökkentő lépésben. Már maga az atomcsendegyezmény is óriási csar pást mért erre á politikára. Bonn első reakciója az volt rá, hogy „csak' az NDK bekebelezésére való jogún-, kat ne veszélyeztesse!" Ugyanezt a motívumot most is felismerhetjük, amikor a megnemtámadási szerződés ke-, rül szóba. Ez méginkább veszélyez^ tetné a revansizmust. Hiszen ha Ä NATO (amelyben ott az NSZK) és a Varsói Szerződés (amelynek az NDK a tagja) megállapodik, hogy nem támad egymásra, hogyan tarthatná meg Bonn az NDK bekebelezésére való jogát? Ez pedig az egész bonni politika alapja. Ezzel zsarolta az USA-t, minden NATO-szövetségesét. Ezt veszítse mgst e 12 Bonn \\t körömmel védekezik" en'i nek puszta gondolata ellen is. Schrö-: der most Párizsba, majd Washington-: ba utazik, hogy „nyomatékosan kifejtse nézeteit a német kérdéssel kapcsolatban". Ez a gyakorlatban azt jelenti: mindent megtesz nyugati szövetségeseinél, hogy megakadályoz-, za a megnemtámadási szerződést, vagy legalábbis Bonn feltételeihez kösse, úgy mint az atomcsend esetében tette. (Akkor ennek nem volt oly nagy jelentősége, mint most, bár utóhatása megmérgezte a légkört és veszélyezteti a további tárgyalásom kat.;)' összegezve az előbbieket, ki kell kereken mondanunk: nagyon, nagyon nehéz lesz a megállapodás, ha Nyu-> gat nem töri le a bonni revansisták taréját, mert a feszültség enyhítésé-, hez csak a bonni revansizmus „huln Iáján" keresztül vezet az út. S ezt maguk a bonni kormánykörök ren-: dezték így. Ebből a szempontból különös je-. lentőséget kap a múlt héten közzé tett szovjet kormánynyilatkozat, amely, megállapítja: „Az NSZK kísérletei, hogy állást foglalhasson az NDK és Nyugat-Berlin nevében, nélkülöznek mindenféle politikai és jogi alapot és ellentmondanak a nemzetközi fog szabályaínak... A Német Szövetségi Köztársaság nem képviselheti egész Németországot." Igen, ezen az alapon már lehet beszélni további előrehaladásról. Nyugatnak nem kell tennie semmi mást, csak elismerni a nemzetközi jogot és a létező jogipolitikai alapokat, s elhárul a Bonn okozta akadály. Ebből a szepontból, a múlt heti moszkvai kormánynyilat-: kozatnak óriási jelentősége éppeit abban rejlik, hogy utat tör a bonyo-. lult nyugati diplomáciai manőverek dzsungeljében és megmutatja — bár nem közvetlen szavakkal —> a to-. vábbt enyhüléshez, s ezen keresztül a megnemtámadási szerződéshez és. leszereléshez vezető utat. • Diem, Kennedy, De Gaulle egy arénában A műit héten a dél-vietnami fejlemények új fordulatot vettek, a játszmába ugyanis bekapcsolódott — mint derült égből a villám — De Gaulle francia elnök is. Most a következő helyzet alakult kl: Az USA meg akarja tartani pozícióit Saigonban, s ennek érdekében a fő támadást Diem testvére, Ngo Dinh Nhu ellen vezeti, aki a buddhista-üldözéseket megszervezte és Diem fő tanácsadója. Az USA úgy manőverez, hogy Diemet megmentse, s vele együtt fokozhassa a nemzett felszabadító mozgalom ellent harcot. Kennedy televíziós beszédében ls erre összpontosította figyelmét. Diem azért maradt meg az „átmentettek listáján" — bár néhány nappal ezelőtt még úgy tűnt, hogy a CIA megbuktatja — mert kitűnt, hogy. Saigonban nem egyedül az USA befolyása érvényesül, s vannak erők, melyek Diemre építenek. Ezeket az erőket De Gaulle képviseli, aki óriási huszárvágással avatkozott be: ő nem a partizánok elleni harcra épít, hanem a „nemzeti megbékélésre". Ez kétségtelenül népszerű gondolat, mert a dél-vietnamiaknak már éppen elegük van egymás pusztításából. Ezzel De Gaulle olyan bázist építhet ki magának, amely még az amerikaiak kibuktatását is eredményezheti. Itt már nem személyekről van szó, hanem arról, kl kaparintja meg DélVietnamot. Ha De Gaulle győz, visszajut oda, ahonnan az amerikalak — a volt francia gyarmat franciaellenes hangulatára épftve — annak Idején kiütötték. A népszerűnek tűnő „megbékélés" gondolatán azonban nem nehéz átlátni, s Dél-Vietnam népe nem hajlandó amerikai iga helyett most Ismét francia jármot venni a nyakába. VILCSEK G£ZA 1963. szeptember 439. * (*TJ SZÖ 5 /