Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-27 / 267. szám, péntek

• •••••••• • • • Fiatal rendezők, a filmművészeti főiskola nemrégen végzett növendékei mutatkoztak be a közönségnek a bét műsorában. A dinamit őre című, három Drda-novellából készült filmet Jaromil Jireš, Zdenék Sirový és Hynek Bočan rendezték. Elég ismeretlen nevek, kezdeti müveik azonban azt bizonyítják, hogy reményteljes ígéretek. A megszállás éveiben játszódó filmtörténetekben a film modern kifejező eszközeivel idézték fel a fasiszta megszállás légkörét, mondanivalójukkal is modernségre törekedtek. A mozik új műsorán két figyelemre méltó szovjet filmet láthatunk. Közös vonásuk, hogy mélyreható lélektani filmek, az emberek belső világának problémáit tárják fel. ÚT A KIKÖTŐBE Georgij Danyelija ismert nevű rendező Viktor Konyeckij forgatókönyvje alapján forgatta az Ot a kikötőbe izgalmas történetét. A film meséje egyszerű. Tengerészek életében játszódik le. A Kola mentőhajó parancsot kap a Polock hadihajó roncsainak elvontatására. Közben vészjelek érkeznek egy süllyedő teherhajóról. A Kola legénységének döntenie kell: vagy sorsára hagyja Ideiglenesen a Polock roncsán levő négy tengerészt, akik a vizet szivattyúzzák a roncsból és megmenti a teherhajót, vagy pusztulni hagyja az értékeks rakományt, az utasokkal együtt. Négy ember lelki dilemmája a mozgatója a drámai cselekményeknek. Hárman vállalják a veszélyt, a negyedik, Rosszomah fedélzetmester meginog, ö, aki mindenkor vállalta a kockázatot, most félti az életét, mert rátalált kedvesére, gyermekére, érzi, hogy van akikért élnie kell. Egy Ideig felülkerekedik benne az individualizmus, de társainak erkölcsi nagysága oly nagy hatással van rá, hogy ő is marad a roncshajón ... Ez így persze egyszerűnek tűnik. Azt is mondhatná a néző, hogy sablonos történet, hisz a végén megmentik Rosszomahékat. Danyelija filmjében nem ís a történet izgalmassága érdekes, hanem egy ember lelki vívódásának mély lélektani ábrázolása. A film alkotóinak félig sikerült elérniük céljukat. A sablont, a nevetséges szentlmentalizmust, az erőltetett „hősavatást" elkerülték, nagyon természetes, fesztelen módon bontakoztatják ki mondanivalójukat. Ugyanakkor, különösen a főhős, Rosszomah ábrázolásában nem érték el ez Igényelt lélektani mélységet, s ezért Borisz Andrejev alakítása veszt a színéből. Nyitocskin operatőr fényképezését dicséret illeti. s Bizonyos értelemben félsiker jellemzi a másik lélektani filmet, Grigorij Kazancev A BŰNÖS ANGYAL című filmjét ls. Merészebb és érthetően, problematikusabb film az előzőnél. 1952—1953-ban játszódik a története, mely a személyi kultusznak emberi lelkekre mérgező hatását és következményeit ecseteli. Főhőse Vera Tyelegina diáklány súlyos lelki válságba kerül amiatt, bogy szüleit — becsületes embereket — hamis vádak alapján letartóztatják. A 14 éves Verában egy egész világ omlik össze, amikor szétnézve maga körül, azoknak az erkölcsi értékeknek ellenkezőjét látja, mint amilyeneket szüleitől kapott. Hogyan sikerül leküzdenie meghasonlását, hogyan nyeri vissza bizalmát az emberek iránt — ezt mutatja meg a film. Vannak benne remekül sikerült és gyengébb epizódok is, ám a film legnagyobb értéke, hogy győzelemre viszi a legszebb emberi tulajdonságokat, a legfőbb erkölcsi értékek halhatatlansága cseng ki belőle, az ÉLETET, az EMBERT dicsőíti. L. I. • Az idei lengyel irodalmi és művészeti dijakat a napokban osztották ki Varsóban. Az irodalom első diját Jaroslaw Iwaszklewlcz kapta Dicsőség és hála cimű regényéért. A képzőművészet első diját Ludwik Nltschof és Frantlszek Strynklewicz szobrászművész, a színházi első dijat Bronislaw Dabrowski rendező és Tadeusz Lomniczki színművész kapta. A CSEHSZLOVÁK ÍRÓDÍJAK (CTK) — A Csehszlovák Író Kiadóvállalat mint minden évben, az idén is a sajtónap alkalmából a legjobb prózai, költői, irodalmi, elméleti és képzőművészeti alkotásokat díjakkal jutalmazza. A prózai műveknél a következő díjakat ítélték oda: Ladislav Fuksnak „Theodor Mundstock úr" című regényéért, Ivan Klímának ,A csendes óra" című regényéért, Miroslav Holubnak az USA-ról készült riportkönyvéért és Bohumil Hrabalnak elbeszélés-gyűjteményéért. A költői alkotások díját Jan Skácelnak és Antonin Brouseknek ítélték oda. Az irodaiomtudomáhyl és kritikai díjat Jirl Levý kapta „A fordítás művészete" című alkotásáért. A képzőművészeti díjat Vladimír Tesarnak Ítélték oda könyvillusztrációiért. A díjakat a csehszlovák írók prágai klubjában adták át. A tokiói olimpia és a mesterséges holdak Egy év múlva a tokiói sportpályán megszólalnak a harsonák és meggyújtják az olimpiai tüzet. Itt találkoznak a világ legjobb sportolói, akiknek vetélkedését a sportkedvelők nagyon szívesén követnék a televíziókészülékek képernyőjén. Látjuk-e Csehszlovákiában a világ legjobb sportolóinak találkozóját? A tenger alatti kábelek lebonyolítják a világrészek között a telefonösszeköttetést, de a televlzióprogramok közvetítésére nem alkalmasak. A közvetítő állomások egész hálózatát kellene kiépíteni, mely körülvenné az egész földgömböt. Ennek gyakorlati megvalósítása nagyon hosszan tartó és bonyolult lenne. Így csak a távösszeköttetési mesterséges holdak jönnek számításba. A moszkvai atomcsendegyezmény aláírásakor ezekről tárgyaltak Moszkvában az amerikai, angol és szovjet szakemberek. Tudjuk, hogy kétfajta távösszeköttetési mesterséges hold létezik. Vannak úgynevezett passzív holdak. Ilyen például az Echo 1 és Echo 2 típus. Ezek tulajdonképpen egyszerű reflektorok, melyek csak visszatükrözik a rájuk irányuló mikrohullámokat. A mesterséges holdak másik csoportja aktív. Felfogják és megerősítik a hullámokat s más hoszszúságl rendszeren sugározzák őket vissza a Földre. Ilyen például a Telstar 1 és a Telstar 2. Ezekben olyan reléállomásokat lehet elhelyezni, amelyek lehetővé teszik, hogy Prágában, Bratislavában, Banská Bystricán és Košicén is láthatjuk az Eurovízló és az Intervízió műsorát. A Telstar mesterséges holdak A Telstart először az Egyesült Államokban 1962. június 10-én bocsátották fel, a másodikat pedig ez év tavaszén. A holdat Bell laboratóriumában tervezték. Átmérője 80 cm, súlya 76,5 kiló. Felülete eloxált alumíniumból, váza pedig magnéziumból készült. „Egyenlítőjén" egy kör alakú adó és egy vevő dipolantenna van. Az energiát 3600 napelem és 19 alumlnium-kadmium akkumulátor biztosltja. A napelemek teljesítőképessége összesen 15 watt. A Van-Allen kozmikus gyűrűvel szemben az elemeket mesterséges zafírral vonták be, úgyhogy az elemek teljesítőképessége egy év alatt sem csökkent 11 watt alá. Ezenkívül a Telstar 1064 tranzistort és 1464 félvezetőt tartalmaz. A földi adóállomások 6390 megahertz hullámhosszon sugároznak a Telstarra, ez tízszeresére felerősíti és újból a Földre továbbítja a hullámokat. Ha a Tokió—Moszkva vonalon szeretnénk látni a tokiói olimpiáról sugárzott televíziós adást, húsz ilyen A béke szolgálatában zése alapján. Hasonló következtetés ez, mint az az igazán kétségbevonhatatlan megállapítás, hogy „minden ember halandó." Csak azoknak a jelenségeknek megismerése lenne lehetetlen, amelyek nem állnának a többi jelenséggel természetes és törvényszerű anyagi kapcsolatban. S Ilyen jelenségek nem léteznek. Kolman egyik természettudományi érve szerint lehetetlen megismernünk a múlt eseményeit, amennyiben annak idején nem ismerték meg őket és nem maradt erről híradás. Vitapartnerei ezzel szemben arra az álláspontra helyezkednek, hogy az általános érvű törvényszerűségek és összefüggések a tudománynak lehetővé teszik a múlt folyamatok megismerését még a Kolman akadémikus által említett esetben ts. Ezt bizonyítják a geológia, az élettan, a kozmológia és a szociális tudományok eredményei. Természetesen megfelelő fennmaradt Információk nélkül nem ismerhetünk meg minden részletet, viszont ezt a dialektikus materializmus nem is követeli. * MIRE KÉPES AZ EMBERI AGY J. Beránek és V. Tlustý cikkük további részében aláírják Kolman professzornak azt a megállapítását, hogy vannak megoldhatatlan feladatok, kérdések. A sok példa közül a perpetuum mobile, az „örökmozgó" megszerkesztésének tudományosan Igazolt lehetetlenségét említik. Nem értenek egyet viszont Kolmannal abban, hogy ezzel a ténnyel igazolni próbálja előbbi állítását, vagyis azt, hogy egyes jelenségeket nem ismerhetünk meg A kérdés megoldhatatlanságának felismerése is tudományos megismerés! — hangzik a fő ellenérv. Ezután az emberi agy és funkciója képezi a vita tárgyát. Kolman nézete szerint ugyanis a képességeiben körülhatárolt véges agy nem ismerheti fel teljes egészében a végtelen világmindenséget. Ellenlábasai ezzel szemben leszögezik, hogy az ember fizikai szerveit különféle szerszámokkal és eszközökkel „meghosszabbítja". Ezen túlmenően a megismerés nem jelent teljesen hű fotografálást, hanem az alapvétő folyamatok tisztázásét, s bár a rendkívül gazdag természet minden titkát sohasem tárhatjuk fel, (a megismerés folyamatával párhuzamosan mindig új kérdések merülnek fel) ez nem tanúskodik a természet megismerhetetlenségéről. Végül a megismerés viszonylagos határait elsősorban társadalmi tényezők határozzák meg és nem az, hogy az agy rendkívül csekély mennyiségű magasfokúan szervezett anyag. Végeredményben a primitív ember agya sem volt sokkal kisebb a mai ember agyánál és Ismereteik szintje között mégis óriási a különbség. A cikk szerzői alapjaiban elhibázottnak tartják A. Kolmannak azt a gondolatmenetét, amely közvetlen összefüggést állapít meg az „agy korlátoltsága" és az „emberi megismerés korlátoltsága" között. A marxista filozófia — hangsúlyozzák — a megismerésben kollektív társadalmi és történelmi folyamatot lát. A végtelen világmindenség titkait a társadalom egymás után következő nemzedékei tárják fel és nem az egymagában álló egyén agya. CSAK AZT ISMERHETJÜK MEG, AMIT ÉRZÉKELÜNK? Kolman erre a kérdésre igennel felel s igazolására néhány példát említ. Ide tartozik az az állítása, hogy sohasem Ismerhetjük meg, hogyan érzékelik környezetüket a hangyák, mivel sohasem tudjuk meg, hogyan éreznek. Általánosított következtetése az, hogy lényegében megismerhetetlenek számunkra az olyan jelenségek, amelyek érzékelésére képtelenek érzékszerveink. A vele polemizáló két elvtárs ezzel szemben azt állítja, hogy érzékelésünk ugyan nem azonos más szervezetek, és így a hangyák érzéklésével sem, hangya módra tényleg képtelenek vagyunk érezni, viszont a tudomány már eddig is megismerte az érzékelés különböző formáinak törvényszerűségeit, ez a megismerés tehát lehetséges. A megismerést nem lehet leszűkíteni csupán az érzékelésre. Ha csak érzékszerveinkre volnánk utalva, akkor nemcsak a hangyák érzékelését jelenthetnénk ki megismerhetetlennek, hanem például az atomok, molekulák, a baktériumok stb. megismerését is kétségbe vonnánk, mert érzékszerveinkkel nem tudjuk felfedni őket. Végül tévesnek minősítik A. Kolmannak azt a tételét is, hogy sohasem tudjuk meg pontosan mi történt az adott helyen mondjuk egymillió évvel ezelőtt. A megismerés folyamata ugyanis feltárhatja a lényeget és az általános törvényszerűségeket, és ebben a viszonylatban teljesen pontos lehet anélkül, hogy szükséges volna valamennyi részlet utólag tényleg lehetetlen tisztázása. A cikk szerzői hangsúlyozzák, hogy A. Kolman haladó gondolataival eddig számos esetben jelentős segítséget nyújtott a dogmatizmus leküzdésében. Ezt a cikkét azonban nem lehetett válasz nélkül hagyni, mivel téves nézeteivel utat nyitna a régi filozófiai tételek bármiféle revíziója előtt. A személyi kultusz időszakában a bölcsészek jellegzetes munkamódszere az volt, hogy a marxista filozófia klasszikusainak minden tételét kétségbevonhatatlannak tartották, nem fejlesztették tovább, hanem csak Illusztrálták. Ezt a dogmatikus módszert nem számolhatjuk fel azzal, ha most már eleve kétségbevonjuk a marxista filozófia minden sarkalatos tételét. Ez visszájára fordított dogmatizmus lenne. A dogmatizmus elleni küzdelem harcot jelent a filozófia tudományos jellegének elmélyítéséért és továbbfejlesztéséért. Érdeklődéssel várjuk, milyen álláspontra helyezkedik ezzel a bírálattal kapcsolatban Arnošt Kolman, az érintett fél. G. I. mesterséges holdat kellene felbocsátani az űrbe 5000 kilométeres magasságba. Ha 10 000 kilométer magasságba helyeznénk őket, akkor nyolc, ha pedig 20 000 kilométer magasságba, úgy négy mesterséges hold bonyolítaná le az adást. Rajtol az atomvonal Ez egyelőre csak nagyon messzi távlat. Az interkontinentális atomvonat több, már létező terv összesítését feltételezi. Elsősorban a francia és angol mérnököknek kell elkészíteniük a La Manche-csatorna alatti alagút tervét. Az indiai és kínai mérnököknek meg kell oldaniuk a Himalája alatti alagút építését és a szovjet mérnököknek az amerikai és kanadai mérnökökkel együtt be kell fejezniük a Bering-szoros áthidalásának tervét. A szovjet mérnökök mér dolgoznak olyan terven, mely szerint Leningrádot és Vlagyivosztokot 300 kilométeres órasebességgel haladó atomvonatok kötnék össze. A vonatot, mely hét és fél méter magas és hat és fél méter széles vagonokból áll, két mérnöki képzettségű ember irányltja. Az irányítás automatizált, a vagonokban az utasokra teljes kényelem vár. A vagonokban alul klubhelyiségek, éttermek és mozik vannak, felső részében pedig a hálótermek. Prága és Berlin között aligha nézhetnénk végig egy egész estét betöltő filmet, a vonat olyan sebességgel haladna. Az interkontinentális atomvonat London — Párizs — Berlin — Prága — Varsó — Moszkva Omszk — Irkutszk — Port Simson -— Chicago — Boston — Ottawa vonalon közlekedik majd. Párizsban oldalvágány lesz Madrid felé, Berlinnél Budapest — Konstantinnápoly — Fokváros felé. Port Simsonból oldalvágány indul Vancouver — San Francisco — Mexiko City felé. Omszkban Delhi és Calkutta felé, a másik oldalon pedig Peking és Vlagyivosztok felé ágazik el a vonal. Az interkontinentális atomvonat a békés együttélés szinbóluma lesz. Nemcsak az emberek gyors és biztonságos közlekedését bonyolítja le, de gépeket, berendezéseket, különféle árukat is szállít. Hisz ma az áru 75 százalékát a vasút szállítja, csak 16 százalékát hajó, 5 százalékát autó és 4 százalékát repülőgépek. (RK) Agyműtét — fagyasztással Szovjet, amerikai és angol orvosok az agysebészet új módszerét fejlesztették ki: a megoperálni kívánt szöveteket magában az agyban megfagyasztják. Fagyasztás előtt a műtéti területet háromdimenziós röntgenfelvételekkel pontosan behatárolják, majd meglékelik a koponyát, az erre a célra kifejlesztett műszer hegyét a műtéti területre vezetik, és a műszerhegyet folyékony nitrogénnel a kívánt hőmérsékletre hűtik. A hűtés által érintett terület kiterjedése a hőmérséklettől és a fagyasztásl időtől függ; mínusz 40 fokos hőmérséklet és háromperces kezeiés 6 mm, mínusz 50 fokos hőmérséklet pedig 8 mm átmérőjű területet érint. Az új műtéti eljárás a szaklapok szerint kitűnően felhasználható például az úgynevezett Parkinson-kór gyógyításéra. A megfelelő agyterület megfagyasztása minden utóhatás nélkül megszünteti a betegségre oly jellemző állandó remegést. Egy newcastlel kórházban júniusban nyolc Parkinson-kóros beteget operáltak meg ezzel a módszerrel teljes sikerrel. A fagyasztásos agyműtétnek nagy előnye, hogy a sebésznek műtét közben módja van ellenőrizni a beavatkozás eredményességét. A műszer hegyét ugyanis először csak O C fokra hűtik le az agyban, s a műtét közben állandóan öntudatnál levő beteget tüzetesen megvizsgálják. Ha a hűtés nem hozza meg a kívánt eredményt az adott agyterületen, a fagyasztást nem folytatják. A 0 C fokos hőmérséklet nem károsítja meg az agysejteket. Amennyiben a sebész nem kívánt hatást észlel műtét közben, azonnal növeli a műszerhegy hőmérsékletét; megfelelő hőmérsékleten az érintett szövetek újra megkezdik működésüket. De ha a vizsgálat a kívánt fiziológiai hatást mutatja W, a hűtést folytatják, s mínusz 40—M) Celsius fokos hőmérséklet elérésével most mér maradandó elváltozást idéznek elő az agyban. A hűtési folyamát megfordíthatósága egyébként módot nyújt a beteg agyterület pontos behatárolására ls; ha a műtét közbeni vizsgálat arra mutat, hogy túlságosan nagy területre terjedt volna kl a fagyasztás, a hőmérsékletet csökkentik, s csak a beteg szöveteket roncsolják el. A ,,fagyasztókés" megszerkesztése egyébként a korszerű orvosi műszeripar csúcsteljesítménye. Különleges üvegszálakból és aííimtnum fóliákból álló szigetelés révén elérték, hogy a folyékony nitrogénnel h'űtött ezüst müszerhegy csak az agy célbavett területeit hűti, más részeit nem károsíthatja. A beépített elektronikus berendezés segítségévei a sebész állandóan a legpontosabban ellenőrizheti a müszerhegy hőmérsékletét. A fagyasztásos agysebészetnek a szakértők óriási jövőt jósolnak. A Parkinson-kór gyógyításán kívül minden valószínűség szerint felhasználják majd az agydaganatok és mirlgyrendellenességek operálására is. A hűtési folyamat káros következmény nélküli megfordíthatósága különben módot nyújt arra is, hogy a műszer segítségével az agy működésének ma még rejtélyes mechanizmusát felderítsük, s pontosan lemérhessük egyes gyógyszereknek az agyműködésre gyakorolt hatását. A nagy sebességű Klrovec — ahogy a sz végzett kísérletek mutatják — háromszor DT 34. A négykerekű traktor sok minden végez, arat, sfit szállításra ls alkalmas. E aratfigépet, pótkocsit lehet hozzákapcso A Klrovecet, minthogy klillinbözfi éghaj dun szempontból vizsgálat alá vetik. A új traktor könnyedén irányítható, teljesít traktortípusét, kabinja nagyon kényeim a benne való tartózkodás káros-e a veze lékeket helyeztek el, amelyek friss leve hüfokát, csökkentik a motorzajt. S miala fiatalodik. Műhelyeit korszerűsítik, új amelyekről száz és száz óriás traktor k üxföldőn és Eszak-Kaukázus sztyeppéin annyi munkát végez, mint a közismert re használható: szánt, vet, talajmüvelést két, kultlvátort, tárcsát, nehéz vetőgépet, Int. lativiazonyok közt használják majd, mingyárba naponta érkeznek a táviratok: ac őképnssége felülmúlja minden eddigi es. A vizsgálat főleg arra Irányul, hogy tő egészségére. A kabinban olyan készSgőt szolgáltatnak, szabályozzák a levegő tt a kipróbálás folyik, a régi gyár magautomata futószalagokat szerelnek fel, erttl majd le naponta. 1983. szeptember 27. * ÚJ SZ€ 5