Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)
1963-09-26 / 266. szám, csütörtök
Jozef Lenárf miniszterelnök beszéde a Nemzetgyűlésben (Folytatfis az 1. oldalról) A többi szocialista országgal és a világ minden békeszerető erejével karöltve ezt a politikát kívánjuk folytatni a nemzetközi fórumon, hogy az emberiséget megvédjük a termonukleáris háborútól. Örömmel fogadtuk a moszkvai egyezményt, amelyet a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kötött meg az Amerikai Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával a légkörben, a kozmikus térségben és a víz alatt végzett atomkísérletek betiltásáról. Kormányunk az elsők között.Irta alá ezt az egyezményt és most a Nemzetgyűlés elé terjeszti, hogy az alkotmánynyal összhangban jóváhagyja. Ebben a? egyezményben a Szovjetunió, a többi szocialista ország és békeszerető erők politikájának nagy sikerét látjuk, amelyek ebben a viszonylatban még jelentősebb célok elérésére, elsősorban valamennyi tömegpusztító fegyver betiltására, az általános és teljes leszerelésre és a tartós világbékéro törekednek. Az aláirt egyezmény, a résztvevő felek sokesztendős tárgyalásainak első reális eredménye, amely ugyan önmagában nem küszöböli ki a nukleáris háború veszélyét, de megnyitja a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását szolgáló további sürgető kérdések megoldásának útját. Az egyezménnyel ezért valamennyi nemzet vágyának megfelelően teljes mértékben egyetértett a világ államainak döntő többsége. Nem lep meg minket az, hogy a legagresszívabb és legszélsőségesebb imperialista körök gyűlölködő rágalmazással fogadták ezt a Jelentős béketettet, viszont meghökkent bennünket a Kínai Népköztársaság vezető tényezőinek állásfoglalása, akik ahelyett, hogy tevékenyen elősegítenék a békés egymás mellett élés politikájának új sikereit, Igyekeznek mindenképpen rágalmazni és vádolni a Szovjetunió lenini békepollttkáját és világszerte megakadályozni a feszültség enyhítését A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya továbbra is tevékenyen törekedni, fog arra, hogy a moszkvai egyezményt további szerződések kövessék, amelyek lépésről lépésre hozzájárulnának a nemzetközi légkör egészségesebbé tételéhez és ezzel az általános és teljes leszerelés megvalósítása kedvező feltételeinek kialakításához. Ebben a vonatkozásban értékeljük a Szovjetunió kormányának az ENSZ 18. közgyűlése elé terjesztett két új jelentős javaslatát, amelyeknek célja megkönnyíteni a tárgyalásokat korunk e legsürgetőbben jelentkező kérdéséről. Arra a javaslatra célzok, amely az atomfegyverhordozók s e fegyverek felszámolásának kérdését érinti, valamint arra, amely javasolja a 18 hatalom legmagasabb szintű értekezletének összehívását. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya teljes mértékben támogatja ezt a két javaslatot, értékeli konstruktív hozzájárulásukat az általános és teljes leszerelésről, a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről szóló további tárgyalásokhoz. A jelen helyzetben rendkívüli jelentőségűnek tartjuk a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közti megnemtámadási szerződés megkötésére tett javaslatot és támogatjuk a feszültség enyhítését szolgáló további konkrét intézkedéseket, amelyeket a Szovjetunió a három nagyhatalom moszkvai tárgyalásai során terjesztett elő. Ogy véljük, hogy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közti megnemtámadási szerződés megkötése komolyan javítaná valamennyi nyílt kérdés megoldásának légkörét. Ezek a kérdések Csehszlovákia szempontjából ís rendkívül fontosak. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság mülthatatlanul szükségesnek tartja a több mint 18 évvel ezelőtt véget ért második világháború maradványainak felszámolását, mivel ezek súlyos teherként megnehezítik az európai viszonyok rendezését. Ez a probléma rendkívül élesen vetődik fel előttünk ezekben a napokban, amelyekben megemlékezünk a müncheni diktátum 25. évfordulójáról. Ennek az aljas tettnek szelleme, sajnos, mindmáig megnyilvánul a Német Szövetségi Köztársaság kormánya egyes hivatalos tényezőinek fellépéseiben. Az NSZK kormánya mindeddig kifejezetten nem határolta el magát a müncheni egyezménytől. A München körüli eseményekre és hazánk azt követő hitleri megszállására való emlékezés nemzeteinket rendkívül érzékennyé teszi a militarizmus és a revansizmus valamennyi megnyilvánulásával szemben, amelyeknek a Nyugaton, tőszomszédságunkban vagyunk tanúi. Nyugtalansággal figyeljük a Német Szövetségi Köztársaság külpolitikai tevékenységének irányát, azt a törekvését, hogy vezető posztokra akar szert tenni a NATO-ban és atomfegyverekkel akar rendelkezni. Ezt az irányzatot igazolta az NSZK kormányának tétovázása a moszkvai egyezmény aláírásával kapcsolatban. Leplezetlenül kifejezésre jut az a szándék is, hogy ezek a körök meg akarják akadályozni az egyezményt követő további lépéseket. Határozottalj elutasítjuk a bonni körök törekvését, amelyei! a német kérdést a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezése útján kívánják megoldani. A két német állam léte megmásíthatatlan történelmi tény, amely kiindulópontja a német kérdés megoldásának. Ojból hangsúlyozzuk, hogy népünk nem viseltetik ellenséges érzelmekkel a német nép iránt. Erről tanúskodnak őszinte baráti kapcsolataink és együttműködésünk az NDK-val. Ezek a kapcsolatok állandóan szilárdulnak és fejlődnek. Egyben — amint azt a múltban már kijelentettük — hívei vagyunk a Német Szövetségi Köztársasággal fenntartott kapcsolataink rendezésének. Baráti érzéseket táplálunk az NSZK dolgozó népe, minden békeszerető és demokratikus ereje iránt, készek vagyunk velük együttműködni a revansizmus ellen, az európai biztonságot és békét veszélyeztető politika ellen viselt harcban. Továbbra is meggyőződésünk, hogy a második világháború maradványai felszámolásának, valamint a német kérdés megoldásának leghatékonyabb eszköze a békeszerződés megkötése Németprszággal és e szerződés alapján a nyugat-berlini helyzet rendezése. Tudjuk, hogy szocialista köztársaságunk általános nemzetközi helyzete összehasonlíthatatlanul kedvezőbb, mint nemzeteink történetében bármikor ezelőtt. Ezt elsősorban az magyarázza, hogy a cseh és a szlovák nép nemzeti szabadságát, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság függetlenségét a párt és a kormány sokoldalú gondoskodása biztosítja a köztársaság védelmi képességének növeléséről, biztosítja részvételünk a Varsói Szerződésben és az, hogy testvéri és szövetségi szálak fűznek minket a Szovjetunióhoz. E szövetség alapia a barátsági, a kölcsönös segélynyújtási és a háború utáni együttműködésről szóló szerződés. Népünk ez idén őszinte hálával és szeretettel emlékezik meg e szerződés megkötésének huszadik évfordulójáról. Ez a szerződés a Szovjetunió iránti kapcsolataink fontos határköve, amely megszabta a felszabadult Csehszlovákia külpolitikájának alapvető irányát. Testvéri együttműködésünk és megbonthatatlan egységünk a Szovjetunióval egyben biztonságérzetünk forrása a fejlett szocialista társadalom és nemzeteink kommunista jövője építésében. Ez az alapja annak, hogy tagjai vagyunk a szocialista világrendszer nagy társadalmának. A Szovjetunióval való együttműködésünk további elmélyítésére törekedve, ezentúl is sokoldalúan igyekszünk megszilárdítani a szocialista országok egységét és félzárkózottságát, s határozottan fellépünk a kapcsolataink megbontására irányuló minden kísérlet ellen. A szocialista világrendszer, annak gazdasági és politikai sikerei jelenleg az emberi társadalom további fejlődésének, a béke, a szocializmus és a kommunizmus világszerte elért újabb sikereinek döntő tényezője. A szocialista országok gyors iramú fejlesztésének fontos iránya gazdasági együttműködésük bővítése. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya továbbra ls törekedni fog a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa valamennyi tagállama közti gazdasági együttműködés magasabb formáinak fejlesztésére. Következetesen tartja magát a kommunista és munkáspártok központi bizottságai első titkárainak és a KGST tagállamai kormányelnökeinek tavalyi és idei moszkvai tanácskozásán elfogadott határozatokhoz. Ide tartozik az a következtetés is, hogy a szocialista országok léte szempontjából életbevágóan fontos a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítése, a termelés szakosításának és összhangolásának fokozása, az árucsere és a tudományos-műszaki együttműködés növelése. Egyben sokoldalúan törekedni fogunk arra, hogy tovább fejlesszük "gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésünket a többi szocialista országgal — Jugoszláviával, Kubával, valamint az ázsiai szocialista országokkal. Meggyőződésünk, hogy a gazdasági együttműködés elmélyítése a KGST keretében egyben széleskörűen lehetővé teszi gazdasági kapcsolataink fejlesztését a nem szocialista országokkal is. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országaival fejleszteni fogjuk a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális együttműködést. Lehetőségeinkhez mérten segítséget nyújtunk nekik népgazdaságuk fellendítésében és állami függetlenségük megszilárdításában. Csehszlovákia népe mindig őszinte rokonszenvvel tekintett ezeknek az országoknak nemzeti felszabadító harcára s nem egynek közülük hatékony segítséget is nyújtott a gyarmatosítók elleni harcban, valamint a függetlenség elérése után ls. Šzámos Ilyen országgal gazdasági és kulturális egyezményt s néhánynyal barátsági és együttműködési szerződést kötöttünk. Személyes kapcsolatokat fejlesztünk a fejlődő országok képviselőivel és a legmagasabb szinten cserelátogatásokat valósítunk meg. Mindez hozzájárul baráti kapcsolataink megszilárdításához, az imperializmus és a gyarmatosítás ellen, a nemzetek szabadságáért és a világbéke megőrzéséért vívót harchoz. E politika szellemében teljes mértékben támogatjuk a mindeddig függetlenségüket kl nem vívott nemzetek törekvéseit. Minden nemzetközi fórumon határozottan küzdeni fogunk a gyalázatos gyarmati rendszer /maradványainak haladéktalan felszámolásáért! A kormány a békés egymás mellett élés politikája alapján továbbra is arra fog törekedni, hogy megjavítsa a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kapcsolatait a kapitalista országokkal. Békés együttműködésre törekszünk velük, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök, a szuverenitás tiszteletben tartása és a belügyekbe való be nem avatkozás alapelvei szellemében. Megelégedéssel fogadtuk ez országok államférfiainak egyes megfontolt beszédeit, amelyeket áthatott a békés egymás mellett élés szelleme. Kívánjuk, hogy a beszédeket ennek megfelelő tettek kövessék. Ogy véljük, hogy a kapitalista országok iránti kapcsolataink terén még számolhatunk az együttműködés további, mindeddig ki, nem aknázott lehetőségeivel, főleg kereskedelmi és gazdasági viszonylatban. E kapcsolatok fejlesztésének fontos feltétele lenne azoknak a megkülönböztető intézkedéseknek felszámolása, melyeket még számos tőkés ország érvényesít a szocialista államokkal folytatott kereskedelemben. Reméljük, hogy az ENSZ kereskedelem-fejlesztési világkonferenciája jelentős mértékben hozzájárul a széles körű nemzetközi gazdasági együttműködés gondolatának érvényesüléséhez. Segédkezet nyújtunk abban, hogy ez a konferencia a világkereskedelmet fejlesztő jelentős eredményekkel záruljon, elősegítse a fejlődő országok hatékony támogatását és a nemzetek közti jobb megértést és együttműködést. Tisztelt elvtársak! A kormány ehhez hasonlóan a belpolitikában is következetesen igazodni fog pártunk XII. kongresszusának határozataihoz. A mindennapi munkában lépésről lépésre, de határozottan törekedni fog arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül kifejezően megnyilvánuljanak a XII. kongresszus irányvonala teljesítésének eredményei a népgazdaság egyes szakaszain, a tudomány és a kultúra terén. A kongresszusi határozat 11 alapvető .pontja teljes mértékben kifejezésre juttatja a fejlett szocialista társadalom építésének követelményeit és a szó szoros értelmében átfogó programját képezi egész társadalmunk tevékenységének az eljövendő években. Építeni fogiuk az ország anyagi-műszaki bázisát, hogy fokozatosan kialakítsuk a kommunizmus anyagi-műszaki bázisát, megszervezzük a magasfokúan produktív tömegtermelést, mégpedig a KGST országai keretében a szocialista munkamegosztás, a széles körű szakosítás és a kooperáció alapján. így megfelelő mennyiségű és jó minőségű, olcsó termékkel fogjuk fedezni társadalmunk szükségleteit. A kormány és valamennyi fokú irányító szerv jelenlegi fő feladata-arra használni fel a magas színvonalú termelőerőket, a tudományt és a technikát, hogy társadalmunk szükségleteit "gyors ütemben egybehangoljuk a rendelkezésünkre álló forrásokkal. A kormánnyal kezdve az Irányítás minden fokán létre kell hozni a népgazdaság alapvető fogyatékosságai fokozatos és határozott leküzdésének feltételeit, hogy így lefektessük a pépgazdaság általános és hatékony fejlesztésének alapjait. A népgazdaság ki nem elégítő hatékonyságának,- az egyes ágazatok közti aránytalanságoknak, az irányítás és a szervezés alacsony színvonalának és néhány fontos ágazatban, valamint a minőségi mutatókban a terv rendszeres nem teljesítésének okait többek között a központi irányítás és általában a szervező munka gyengülésében kell keresnünk. A XII. kongresszus az Irányító -és szervező munka lényeges tökéletesítése érdekében számos intézkedést ! foganatosított, amelyeknek célja a központi Irányítás megszilárdítása s egyben a nép kezdeményezésének teljes mérvű fejlesztése és érvényesítése. A kormány munkásságában következetesen törekedni fog arra, hogy irányító és szervező munkája fogyatékosságainak megszüntetése érdekében feldolgozza és alkalmazza ezeket az alapelveket. Gondoskodni fog arról, hogy a konkrét intézkedésekben, az irányítás rendszerében és a munka stílusában következetesen érvényesüljön a demokratikus centralizmus lenini értelmezése. A demokratikus centralizmusnak ilyen felfogása közvetlenül számít a dolgozók tevékeny részvételével valamennyi feladat és probléma teljesítésében és megoldásában. Másrészt azonban, hogy a demokrácia valóban termékenyen és ösztönzően mindenkit szolgáló demokrácia legyen, ez a felfogás megkívánja . a hozzáértőén dolgozó központi szerveket, amelyek helyesen felmérik és érvényesítik az egész társadalom érdekeit. Ezekhez az alapelvekhez igazodva a szocialista demokrácia fejlesztését elválaszthatatlanul egybefűzi v a célszérű központi irányítás színvonalának emelésével, a mindenki számára törvényt jelentő állami népgazdasági terv súlyának és tekintélyének növelésével. A kormány tevékenységében teljes mértékben támaszkodni fog a Szlovák Nemzeti Tanácsra és valamennyi fokú nemzeti bizottságra. A kormány munkájának stílusát és módszereit meghatározó kötelező irányelv a CSKP Központi Bizottságának ez év szeptember 20-1 határozata. E határozat életbe léptetése a kormány munkájában az első feltételét képezi annak, hogy a kormány teljesítse felelősségteljes kötelességeit. A kormány felel a gazdaságfejlesztési feladatok közvetlen megvalósításáért s e munka nap nap utáni biztosításáért az egyes minisztériumok által, amelyeknek belső problémáit alkotmány adta jogkörének, keretében rendszeresen megoldja. A kormány örömmel fogadja a CSKP KB autoritatív bizottságainak megalakítását, amelyek a CSKP KB •legutóbbi ülése határozatának értelmében komplex módon feldolgozzák és megoldják szocialista társadalmunk egyes területeinek alapvető fejlesztési problémáit. A kormány munkaprogramjában támaszkodni fog az említett bizottságok által elfogadott koncepciókra. Jelenleg a legfontosabb kérdések közé tartozik a tervezés, elsősorban a távlati tervezés színvonalának lényeges emelése. A tervezés tudományos jellege elmélyítésének érdekében élni fogunk a tudományos intézetek, a főiskolák, a tudományos gazdasági és a műszaki dolgozók széles körének erejével, képességeivel és tapasztalataival. Egyidejűleg teljes mértékben felhasználjuk a dolgozók gazdag tapasztalatait, akik nap nap után megvalósítják tervfeladataikat és a legjobban feltárhatják a terv gyenge pontjait, valamint túlszárnyalásának tartalékait. Kiindulópontunk az, hogy a gazda ság irányításában a fő szerep és a legnagyobb felelősség a kormányra hárul, amelynek szerveznie kell a terv előkészítését, teljesítését és ellenőrzését. A kormány e feladatának teljesítése során igényes lesz saját munkájával, egyes tagjainak tevékenységével szemben, ugyanakkor következetesen megkívánja az egész állami apparátustól/ a gazdasági szervezetektől és valamennyi fokú nemzeti bizottságtól kötelezettségeik lelkiismeretes teljesítését. Egyáltalán előtérbe állítjuk a munkafegyelem megszilárdításának kérdését. A mai nehézségekkel csak akkor tudunk megküzdeni, ha becsületes lesz kötelesséségeink iránti viszonyunk, ha valamennyien magunkban és környezetünkben határozott harcot vívunk a közönyösség és a léhaság ellen. Ez az egyik feltétele a népgazdaság felemelkedésének. A kormány ezért ragaszkodni fog ahhoz, hogy až alacsonyabb fokú állami és gazdasági szervek jogkörük keretében teljes mértékben feleljének a rájuk bízott feladatokért. Ragaszodni fog ahhoz, hogy jogkörüket az egész társadalom érdekével teljes összhangban, gyakorolják. Ojra hangsúlyozottan felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egységes irányítás alapja az állami terv. Minden vezető dolgozó a társadalom, által rábízott szakaszon teljes mértékben felelős a terv teljesítéséért. Köteles sžemélyesen figyelemmel kísér nl, biztosítani és ellenőrizni a feladat valóra váltását. Ismételjük: A fegyelem megszilárdítása, a határozatok következetes szervezeti "biztosítása és határozott teljesítése nélkül nem szüntethetjük meg radikálisan a fogyatékosságokat. Az állami fegyelem megszilárdításában kell, hogy segítséget nyújtson a fölérendelt szervek és egyben a dolgozók által gyakorolt ellenőrzés elmélyítése. Ezért életünk minden területén kiépítjük az ellenőrzés egységes rendszerét. A kormány munkájában számit a választott ellenőrző szervek segítségére, amelyek a dolgozók széles rétegeivel szoros kapcsolatban már csírájában felismerhetik, megelőzhetik, illetve gyorsan kiküszöbölhetik a hibákat. A kormány elsőrendű gondot fordít népgazdaságunk egyik jelenleg legfontosabb, alapvető szakaszára, a mezőgazdaságra. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az ipar színvonalára emelje, hogy így a mezőgazdaság valamennyi termelőeszköz, a leghaladóbb technika és technológia célszerű alkalmazásával a lehető legjobban kielégítse a népgazdaság szükségleteit. E célkitűzések elérésének alapvető módia a mezőgazdasági termelés jelentős belterjesitése s ugyanakkor az ipari munkaszervezés módszereinek fokozatos alkalmazása a mezőgazdaságban, vagyis elsősorban a termelés magas fokú összpontosítása és szakosítása. A mezőgazdasági termelés lényeges növelésének alapvető módja — a főid teljes kihasználása alapján — elsősorban a növénytermesztés belterjességének fokozása. Tudjuk, hogy a növénytermesztés gyors fejlesztése főleg a mezőgazdaságnak szállított termelőeszközök öszszetételétől és hatékonyságától, vagyis elsősorban a vegyi és a gépi eszközöktől függ, amelyek lehetővé teszik a munkaszervezés ipari .módszereinek alkalmazását és elterjesztését. A kormány azonban figyelmét nemcsak az ilyén eszközök lehető legnagyobb mennyiségének biztosítására összpontosítja majd, hanem arrä is, hogy fiatal, szakképzett dolgozókat nyerjen meg a mezőgazdasági termelés számára, gondoskodjon megtartásukról, mégpedig a szakemberek nevelését biztosító eddigi intézkedések következetes megvalósításával. A kormány a mezőgazdaság komplex fejlesztési problémáinak megoldásában törekedni fog a mezőgazdasági termelés fokozatos szakosítására és a szocialista falu építésére a párt XII. kongresszusa által kitűzött alapelvek szerint. A kormány hangsúlyozza, hogy már az őszi munkák időszakában azonnali gyakorlati lépéseket kell tenni a mezőgazdasági termelés fellendítésére. A kapásnövények gazdag termésének gyors és veszteségmentes betakarítás* mellett idejében és jó minőségben kell elvégeznünk a mezei munkákat, hogy kialakítsuk a jövő esztendő jó termésének feltételeit. A kormány ezzel kapcsolatban sürgetően figyelmeztet arra, hogy nemcsak egyes 'hegyvidéki és hegyaljai, hanem más, kedvezőbb termelési feltételekkel rendelkező területeken is még mindig nem takarították be a gabonát, nem hordták be a szalmát, sőt néhány ezer hektáron a gabonaneműeket még le sem aratták. A burgonya és a cukorrépa betakarításának kezdete sem elég megnyugtató, annak ellenére, hogy általában Igen jó az időjárás. A kedvező légköri feltételeket fel (kell használnunk a gabonabetakarítás befejezésére és mindenáron be kell hoznunk azt, amiről az őszi munkákban eddig lekéstünk. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelési igazgatóságok a mezőgazdasági termelés fő szervezői, amelyek fennállásuk rövid ideje ala,tt is bebizonyították létjogosultságukat, az eddiginél még konkréttabban és rugalmasabban törekedjenek a mezőgazdasági munkálatok irányítására. Célunk az, hogy minőségi fordulatot érjünk el a mezőgazdasági irányítás színvonalában, főle^ a Mezőgazdasági Minisztérium és a kormány viszonylatában. A párt XII. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a népgazdaság fejlesztér sének fő láncszeme — a n^ezőgazdaság mellett — az ipar s annak keretében a termelőeszközök gyártásának bázisát képező nehézgépipar. Nagy gondot kell fordítanunk a tüzelőanyag- és az energetikai mérlegre is, s gondoskodnunk kell a termelés által igényelt nyersanyagról. A kormány ezért igyekezetét azokra 'a kitűzött feladatokra összpontosítja, amelyeknek teljesítéséről az ipari termelésnek feltétlenül gondoskodnia kell. Feladatként áll előttünk, hogy az ipari gyártmányok magas minőségi szintet és műszaki paramétereket érjenek el a' lehető legkisebb önköltség mellett és idejében szállítsák őket. Ez népgazdaságunk további fejlődési szakaszában hatékonyan hozzájárulhat az arányosság felújításához. Teljesen nyíltan meg kell mondanunk, a beruházási építkezésben nem sikerült elérnünk a kívánt fordulatot. Még a népgazdaság fejlesztése szempontjából legfontosabb minisztériumok, a kohászati, tüzelőanyagipari, energetikai, vegyipari és más ágazatok keretében továbbra is fennáll (Folytatás a i. oldalonj 1383. szeptember 21. * £jj SZŐ 7