Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-26 / 266. szám, csütörtök

Jozef Lenárf miniszterelnök beszéde a Nemzetgyűlésben (Folytatfis az 1. oldalról) A többi szocialista országgal és a világ minden békeszerető erejével kar­öltve ezt a politikát kívánjuk folytatni a nemzetközi fórumon, hogy az embe­riséget megvédjük a termonukleáris háborútól. Örömmel fogadtuk a moszkvai egyezményt, amelyet a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége kötött meg az Amerikai Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával a légkörben, a kozmikus térségben és a víz alatt vég­zett atomkísérletek betiltásáról. Kor­mányunk az elsők között.Irta alá ezt az egyezményt és most a Nemzetgyű­lés elé terjeszti, hogy az alkotmány­nyal összhangban jóváhagyja. Ebben a? egyezményben a Szovjetunió, a töb­bi szocialista ország és békeszerető erők politikájának nagy sikerét lát­juk, amelyek ebben a viszonylatban még jelentősebb célok elérésére, első­sorban valamennyi tömegpusztító fegyver betiltására, az általános és teljes leszerelésre és a tartós világ­békéro törekednek. Az aláirt egyez­mény, a résztvevő felek sokesztendős tárgyalásainak első reális eredménye, amely ugyan önmagában nem küszö­böli ki a nukleáris háború veszélyét, de megnyitja a béke és a nemzet­közi biztonság megszilárdítását szol­gáló további sürgető kérdések meg­oldásának útját. Az egyezménnyel ezért valamennyi nemzet vágyának megfelelően teljes mértékben egyet­értett a világ államainak döntő több­sége. Nem lep meg minket az, hogy a legagresszívabb és legszélsősége­sebb imperialista körök gyűlölködő rágalmazással fogadták ezt a Jelentős béketettet, viszont meghökkent ben­nünket a Kínai Népköztársaság veze­tő tényezőinek állásfoglalása, akik ahelyett, hogy tevékenyen elősegíte­nék a békés egymás mellett élés poli­tikájának új sikereit, Igyekeznek min­denképpen rágalmazni és vádolni a Szovjetunió lenini békepollttkáját és világszerte megakadályozni a feszült­ség enyhítését A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormánya továbbra is tevéke­nyen törekedni, fog arra, hogy a moszkvai egyezményt további szerző­dések kövessék, amelyek lépésről lé­pésre hozzájárulnának a nemzetközi légkör egészségesebbé tételéhez és ezzel az általános és teljes leszerelés megvalósítása kedvező feltételeinek kialakításához. Ebben a vonatkozásban értékeljük a Szovjetunió kormányának az ENSZ 18. közgyűlése elé terjesztett két új jelentős javaslatát, amelyeknek cél­ja megkönnyíteni a tárgyalásokat ko­runk e legsürgetőbben jelentkező kér­déséről. Arra a javaslatra célzok, amely az atomfegyverhordozók s e fegyverek felszámolásának kérdését érinti, valamint arra, amely java­solja a 18 hatalom legmagasabb szin­tű értekezletének összehívását. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormánya teljes mértékben tá­mogatja ezt a két javaslatot, értékeli konstruktív hozzájárulásukat az ál­talános és teljes leszerelésről, a nem­zetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről szóló további tárgya­lásokhoz. A jelen helyzetben rendkívüli je­lentőségűnek tartjuk a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közti megnemtámadási szerződés megköté­sére tett javaslatot és támogatjuk a feszültség enyhítését szolgáló továb­bi konkrét intézkedéseket, amelyeket a Szovjetunió a három nagyhatalom moszkvai tárgyalásai során terjesztett elő. Ogy véljük, hogy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közti megnemtámadási szerződés megköté­se komolyan javítaná valamennyi nyílt kérdés megoldásának légkörét. Ezek a kérdések Csehszlovákia szem­pontjából ís rendkívül fontosak. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság mülthatatlanul szükségesnek tartja a több mint 18 évvel ezelőtt véget ért második világháború marad­ványainak felszámolását, mivel ezek súlyos teherként megnehezítik az eu­rópai viszonyok rendezését. Ez a probléma rendkívül élesen vetődik fel előttünk ezekben a napokban, ame­lyekben megemlékezünk a müncheni diktátum 25. évfordulójáról. Ennek az aljas tettnek szelleme, sajnos, mindmáig megnyilvánul a Német Szö­vetségi Köztársaság kormánya egyes hivatalos tényezőinek fellépéseiben. Az NSZK kormánya mindeddig kifeje­zetten nem határolta el magát a mün­cheni egyezménytől. A München körüli eseményekre és hazánk azt követő hitleri megszál­lására való emlékezés nemzeteinket rendkívül érzékennyé teszi a milita­rizmus és a revansizmus vala­mennyi megnyilvánulásával szem­ben, amelyeknek a Nyugaton, tő­szomszédságunkban vagyunk tanúi. Nyugtalansággal figyeljük a Német Szövetségi Köztársaság külpolitikai tevékenységének irányát, azt a törek­vését, hogy vezető posztokra akar szert tenni a NATO-ban és atomfegy­verekkel akar rendelkezni. Ezt az irányzatot igazolta az NSZK kormá­nyának tétovázása a moszkvai egyez­mény aláírásával kapcsolatban. Leple­zetlenül kifejezésre jut az a szándék is, hogy ezek a körök meg akarják akadályozni az egyezményt követő to­vábbi lépéseket. Határozottalj eluta­sítjuk a bonni körök törekvését, ame­lyei! a német kérdést a Német De­mokratikus Köztársaság bekebelezése útján kívánják megoldani. A két né­met állam léte megmásíthatatlan tör­ténelmi tény, amely kiindulópontja a német kérdés megoldásának. Ojból hangsúlyozzuk, hogy népünk nem viseltetik ellenséges érzelmek­kel a német nép iránt. Erről tanús­kodnak őszinte baráti kapcsolataink és együttműködésünk az NDK-val. Ezek a kapcsolatok állandóan szilár­dulnak és fejlődnek. Egyben — amint azt a múltban már kijelentettük — hívei vagyunk a Német Szövetségi Köztársasággal fenntartott kapcsola­taink rendezésének. Baráti érzéseket táplálunk az NSZK dolgozó népe, min­den békeszerető és demokratikus ere­je iránt, készek vagyunk velük együttműködni a revansizmus ellen, az európai biztonságot és békét ve­szélyeztető politika ellen viselt harc­ban. Továbbra is meggyőződésünk, hogy a második világháború maradványai felszámolásának, valamint a német kérdés megoldásának leghatékonyabb eszköze a békeszerződés megkötése Németprszággal és e szerződés alap­ján a nyugat-berlini helyzet rende­zése. Tudjuk, hogy szocialista köztársasá­gunk általános nemzetközi helyzete összehasonlíthatatlanul kedvezőbb, mint nemzeteink történetében bármi­kor ezelőtt. Ezt elsősorban az ma­gyarázza, hogy a cseh és a szlovák nép nemzeti szabadságát, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság függet­lenségét a párt és a kormány sok­oldalú gondoskodása biztosítja a köz­társaság védelmi képességének növe­léséről, biztosítja részvételünk a Var­sói Szerződésben és az, hogy testvé­ri és szövetségi szálak fűznek minket a Szovjetunióhoz. E szövetség alap­ia a barátsági, a kölcsönös segély­nyújtási és a háború utáni együttmű­ködésről szóló szerződés. Népünk ez idén őszinte hálával és szeretettel emlékezik meg e szerző­dés megkötésének huszadik évfordu­lójáról. Ez a szerződés a Szovjetunió iránti kapcsolataink fontos határkö­ve, amely megszabta a felszabadult Csehszlovákia külpolitikájának alap­vető irányát. Testvéri együttműködé­sünk és megbonthatatlan egységünk a Szovjetunióval egyben biztonságér­zetünk forrása a fejlett szocialista társadalom és nemzeteink kommunis­ta jövője építésében. Ez az alapja annak, hogy tagjai vagyunk a szo­cialista világrendszer nagy társadal­mának. A Szovjetunióval való együttműkö­désünk további elmélyítésére töreked­ve, ezentúl is sokoldalúan igyekszünk megszilárdítani a szocialista országok egységét és félzárkózottságát, s ha­tározottan fellépünk a kapcsolataink megbontására irányuló minden kísér­let ellen. A szocialista világrendszer, annak gazdasági és politikai sikerei jelenleg az emberi társadalom további fejlő­désének, a béke, a szocializmus és a kommunizmus világszerte elért újabb sikereinek döntő tényezője. A szocialista országok gyors iramú fejlesztésének fontos iránya gazdasá­gi együttműködésük bővítése. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kor­mánya továbbra ls törekedni fog a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa valamennyi tagállama közti gaz­dasági együttműködés magasabb for­máinak fejlesztésére. Következetesen tartja magát a kommunista és mun­káspártok központi bizottságai első titkárainak és a KGST tagállamai kor­mányelnökeinek tavalyi és idei moszk­vai tanácskozásán elfogadott határo­zatokhoz. Ide tartozik az a követ­keztetés is, hogy a szocialista orszá­gok léte szempontjából életbevágóan fontos a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás elmélyítése, a termelés szakosításának és összhangolásának fokozása, az árucsere és a tudomá­nyos-műszaki együttműködés növe­lése. Egyben sokoldalúan törekedni fo­gunk arra, hogy tovább fejlesszük "gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésünket a többi szocia­lista országgal — Jugoszláviával, Ku­bával, valamint az ázsiai szocialista országokkal. Meggyőződésünk, hogy a gazdasági együttműködés elmélyítése a KGST keretében egyben széleskörűen lehe­tővé teszi gazdasági kapcsolataink fejlesztését a nem szocialista orszá­gokkal is. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika or­szágaival fejleszteni fogjuk a kölcsö­nösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális együttműködést. Lehetősé­geinkhez mérten segítséget nyújtunk nekik népgazdaságuk fellendítésé­ben és állami függetlenségük meg­szilárdításában. Csehszlovákia népe mindig őszinte rokonszenvvel tekin­tett ezeknek az országoknak nemzeti felszabadító harcára s nem egynek közülük hatékony segítséget is nyúj­tott a gyarmatosítók elleni harcban, valamint a függetlenség elérése után ls. Šzámos Ilyen országgal gazdasági és kulturális egyezményt s néhány­nyal barátsági és együttműködési szerződést kötöttünk. Személyes kap­csolatokat fejlesztünk a fejlődő or­szágok képviselőivel és a legmaga­sabb szinten cserelátogatásokat való­sítunk meg. Mindez hozzájárul baráti kapcsolataink megszilárdításához, az imperializmus és a gyarmatosítás el­len, a nemzetek szabadságáért és a világbéke megőrzéséért vívót harc­hoz. E politika szellemében teljes mértékben támogatjuk a mindeddig függetlenségüket kl nem vívott nem­zetek törekvéseit. Minden nemzetközi fórumon határozottan küzdeni fogunk a gyalázatos gyarmati rendszer /ma­radványainak haladéktalan felszámo­lásáért! A kormány a békés egymás mellett élés politikája alapján továbbra is arra fog törekedni, hogy megjavítsa a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság kapcsolatait a kapitalista orszá­gokkal. Békés együttműködésre tö­rekszünk velük, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök, a szuverenitás tisz­teletben tartása és a belügyekbe való be nem avatkozás alapelvei szel­lemében. Megelégedéssel fogadtuk ez országok államférfiainak egyes meg­fontolt beszédeit, amelyeket áthatott a békés egymás mellett élés szelle­me. Kívánjuk, hogy a beszédeket en­nek megfelelő tettek kövessék. Ogy véljük, hogy a kapitalista országok iránti kapcsolataink terén még szá­molhatunk az együttműködés további, mindeddig ki, nem aknázott lehetősé­geivel, főleg kereskedelmi és gazda­sági viszonylatban. E kapcsolatok fej­lesztésének fontos feltétele lenne azoknak a megkülönböztető intézke­déseknek felszámolása, melyeket még számos tőkés ország érvényesít a szocialista államokkal folytatott ke­reskedelemben. Reméljük, hogy az ENSZ kereske­delem-fejlesztési világkonferenciája jelentős mértékben hozzájárul a szé­les körű nemzetközi gazdasági együtt­működés gondolatának érvényesülé­séhez. Segédkezet nyújtunk abban, hogy ez a konferencia a világkeres­kedelmet fejlesztő jelentős eredmé­nyekkel záruljon, elősegítse a fejlő­dő országok hatékony támogatását és a nemzetek közti jobb megértést és együttműködést. Tisztelt elvtársak! A kormány ehhez hasonlóan a bel­politikában is következetesen igazod­ni fog pártunk XII. kongresszusának határozataihoz. A mindennapi mun­kában lépésről lépésre, de határozot­tan törekedni fog arra, hogy a le­hető legrövidebb időn belül kifeje­zően megnyilvánuljanak a XII. kong­resszus irányvonala teljesítésének eredményei a népgazdaság egyes sza­kaszain, a tudomány és a kultúra te­rén. A kongresszusi határozat 11 alap­vető .pontja teljes mértékben kifeje­zésre juttatja a fejlett szocialista tár­sadalom építésének követelményeit és a szó szoros értelmében átfogó prog­ramját képezi egész társadalmunk tevékenységének az eljövendő évek­ben. Építeni fogiuk az ország anyagi-mű­szaki bázisát, hogy fokozatosan ki­alakítsuk a kommunizmus anyagi-mű­szaki bázisát, megszervezzük a ma­gasfokúan produktív tömegtermelést, mégpedig a KGST országai keretében a szocialista munkamegosztás, a szé­les körű szakosítás és a kooperáció alapján. így megfelelő mennyiségű és jó minőségű, olcsó termékkel fogjuk fedezni társadalmunk szükségleteit. A kormány és valamennyi fokú irányító szerv jelenlegi fő feladata-ar­ra használni fel a magas színvonalú termelőerőket, a tudományt és a tech­nikát, hogy társadalmunk szükségle­teit "gyors ütemben egybehangoljuk a rendelkezésünkre álló forrásokkal. A kormánnyal kezdve az Irányítás min­den fokán létre kell hozni a népgaz­daság alapvető fogyatékosságai foko­zatos és határozott leküzdésének fel­tételeit, hogy így lefektessük a pép­gazdaság általános és hatékony fej­lesztésének alapjait. A népgazdaság ki nem elégítő ha­tékonyságának,- az egyes ágazatok közti aránytalanságoknak, az irányí­tás és a szervezés alacsony színvona­lának és néhány fontos ágazatban, valamint a minőségi mutatókban a terv rendszeres nem teljesítésének okait többek között a központi irá­nyítás és általában a szervező mun­ka gyengülésében kell keresnünk. A XII. kongresszus az Irányító -és szervező munka lényeges tökéletesí­tése érdekében számos intézkedést ! foganatosított, amelyeknek célja a központi Irányítás megszilárdítása s egyben a nép kezdeményezésének tel­jes mérvű fejlesztése és érvényesí­tése. A kormány munkásságában kö­vetkezetesen törekedni fog arra, hogy irányító és szervező munkája fogya­tékosságainak megszüntetése érdeké­ben feldolgozza és alkalmazza ezeket az alapelveket. Gondoskodni fog ar­ról, hogy a konkrét intézkedésekben, az irányítás rendszerében és a mun­ka stílusában következetesen érvénye­süljön a demokratikus centralizmus lenini értelmezése. A demokratikus centralizmusnak ilyen felfogása köz­vetlenül számít a dolgozók tevékeny részvételével valamennyi feladat és probléma teljesítésében és megoldá­sában. Másrészt azonban, hogy a de­mokrácia valóban termékenyen és ösztönzően mindenkit szolgáló de­mokrácia legyen, ez a felfogás meg­kívánja . a hozzáértőén dolgozó köz­ponti szerveket, amelyek helyesen fel­mérik és érvényesítik az egész tár­sadalom érdekeit. Ezekhez az alap­elvekhez igazodva a szocialista de­mokrácia fejlesztését elválaszthatatla­nul egybefűzi v a célszérű központi irányítás színvonalának emelésével, a mindenki számára törvényt jelentő állami népgazdasági terv súlyának és tekintélyének növelésével. A kormány tevékenységében teljes mértékben támaszkodni fog a Szlovák Nemzeti Tanácsra és valamennyi fokú nemzeti bizottságra. A kormány munkájának stílusát és módszereit meghatározó kötelező irányelv a CSKP Központi Bizottsá­gának ez év szeptember 20-1 határo­zata. E határozat életbe léptetése a kormány munkájában az első feltételét képezi annak, hogy a kormány tel­jesítse felelősségteljes kötelességeit. A kormány felel a gazdaságfejlesztési feladatok közvetlen megvalósításáért s e munka nap nap utáni biztosítá­sáért az egyes minisztériumok által, amelyeknek belső problémáit alkot­mány adta jogkörének, keretében rendszeresen megoldja. A kormány örömmel fogadja a CSKP KB autoritatív bizottságainak megalakítását, amelyek a CSKP KB •legutóbbi ülése határozatának értel­mében komplex módon feldolgozzák és megoldják szocialista társadalmunk egyes területeinek alapvető fejlesztési problémáit. A kormány munkaprog­ramjában támaszkodni fog az említett bizottságok által elfogadott koncep­ciókra. Jelenleg a legfontosabb kérdések közé tartozik a tervezés, elsősorban a távlati tervezés színvonalának lé­nyeges emelése. A tervezés tudo­mányos jellege elmélyítésének érde­kében élni fogunk a tudományos in­tézetek, a főiskolák, a tudományos gazdasági és a műszaki dolgozók szé­les körének erejével, képességeivel és tapasztalataival. Egyidejűleg teljes mértékben felhasználjuk a dolgozók gazdag tapasztalatait, akik nap nap után megvalósítják tervfeladataikat és a legjobban feltárhatják a terv gyen­ge pontjait, valamint túlszárnyalásá­nak tartalékait. Kiindulópontunk az, hogy a gazda ság irányításában a fő szerep és a legnagyobb felelősség a kormányra hárul, amelynek szerveznie kell a terv előkészítését, teljesítését és el­lenőrzését. A kormány e feladatának teljesítése során igényes lesz saját munkájával, egyes tagjainak tevékeny­ségével szemben, ugyanakkor követ­kezetesen megkívánja az egész állami apparátustól/ a gazdasági szerveze­tektől és valamennyi fokú nemzeti bizottságtól kötelezettségeik lelkiis­meretes teljesítését. Egyáltalán elő­térbe állítjuk a munkafegyelem meg­szilárdításának kérdését. A mai nehéz­ségekkel csak akkor tudunk megküz­deni, ha becsületes lesz kötelessé­ségeink iránti viszonyunk, ha vala­mennyien magunkban és környeze­tünkben határozott harcot vívunk a közönyösség és a léhaság ellen. Ez az egyik feltétele a népgazdaság fel­emelkedésének. A kormány ezért ra­gaszkodni fog ahhoz, hogy až alacso­nyabb fokú állami és gazdasági szer­vek jogkörük keretében teljes mér­tékben feleljének a rájuk bízott fel­adatokért. Ragaszodni fog ahhoz, hogy jogkörüket az egész társadalom érdekével teljes összhangban, gyako­rolják. Ojra hangsúlyozottan felhív­juk a figyelmet arra, hogy az egysé­ges irányítás alapja az állami terv. Minden vezető dolgozó a társadalom, által rábízott szakaszon teljes mérték­ben felelős a terv teljesítéséért. Kö­teles sžemélyesen figyelemmel kísér nl, biztosítani és ellenőrizni a feladat valóra váltását. Ismételjük: A fegye­lem megszilárdítása, a határozatok következetes szervezeti "biztosítása és határozott teljesítése nélkül nem szüntethetjük meg radikálisan a fo­gyatékosságokat. Az állami fegyelem megszilárdításá­ban kell, hogy segítséget nyújtson a fölérendelt szervek és egyben a dol­gozók által gyakorolt ellenőrzés elmé­lyítése. Ezért életünk minden terü­letén kiépítjük az ellenőrzés egységes rendszerét. A kormány munkájában számit a választott ellenőrző szervek segítségére, amelyek a dolgozók szé­les rétegeivel szoros kapcsolatban már csírájában felismerhetik, meg­előzhetik, illetve gyorsan kiküszöböl­hetik a hibákat. A kormány elsőrendű gondot fordít népgazdaságunk egyik jelenleg legfontosabb, alapvető sza­kaszára, a mezőgazdaságra. A kor­mány mindent megtesz annak érdeké­ben, hogy az ipar színvonalára emel­je, hogy így a mezőgazdaság vala­mennyi termelőeszköz, a leghaladóbb technika és technológia célszerű al­kalmazásával a lehető legjobban ki­elégítse a népgazdaság szükségleteit. E célkitűzések elérésének alapvető módia a mezőgazdasági termelés je­lentős belterjesitése s ugyanakkor az ipari munkaszervezés módszereinek fokozatos alkalmazása a mezőgazda­ságban, vagyis elsősorban a termelés magas fokú összpontosítása és szako­sítása. A mezőgazdasági termelés lényeges növelésének alapvető módja — a főid teljes kihasználása alapján — első­sorban a növénytermesztés belterjes­ségének fokozása. Tudjuk, hogy a növénytermesztés gyors fejlesztése főleg a mezőgazda­ságnak szállított termelőeszközök ösz­szetételétől és hatékonyságától, vagyis elsősorban a vegyi és a gépi eszkö­zöktől függ, amelyek lehetővé teszik a munkaszervezés ipari .módszereinek alkalmazását és elterjesztését. A kor­mány azonban figyelmét nemcsak az ilyén eszközök lehető legnagyobb mennyiségének biztosítására összpon­tosítja majd, hanem arrä is, hogy fiatal, szakképzett dolgozókat nyer­jen meg a mezőgazdasági termelés számára, gondoskodjon megtartásuk­ról, mégpedig a szakemberek nevelé­sét biztosító eddigi intézkedések kö­vetkezetes megvalósításával. A kor­mány a mezőgazdaság komplex fej­lesztési problémáinak megoldásában törekedni fog a mezőgazdasági terme­lés fokozatos szakosítására és a szo­cialista falu építésére a párt XII. kongresszusa által kitűzött alapelvek szerint. A kormány hangsúlyozza, hogy már az őszi munkák időszakában azonnali gyakorlati lépéseket kell tenni a me­zőgazdasági termelés fellendítésére. A kapásnövények gazdag termésének gyors és veszteségmentes betakarítás* mellett idejében és jó minőségben kell elvégeznünk a mezei munkákat, hogy kialakítsuk a jövő esztendő jó termésének feltételeit. A kormány ezzel kapcsolatban sürgetően figyel­meztet arra, hogy nemcsak egyes 'hegyvidéki és hegyaljai, hanem más, kedvezőbb termelési feltételekkel ren­delkező területeken is még mindig nem takarították be a gabonát, nem hordták be a szalmát, sőt néhány ezer hektáron a gabonaneműeket még le sem aratták. A burgonya és a cukor­répa betakarításának kezdete sem elég megnyugtató, annak ellenére, hogy általában Igen jó az időjárás. A kedvező légköri feltételeket fel (kell használnunk a gabonabetakarítás befejezésére és mindenáron be kell hoznunk azt, amiről az őszi munkák­ban eddig lekéstünk. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelési igaz­gatóságok a mezőgazdasági termelés fő szervezői, amelyek fennállásuk rö­vid ideje ala,tt is bebizonyították lét­jogosultságukat, az eddiginél még konkréttabban és rugalmasabban tö­rekedjenek a mezőgazdasági munká­latok irányítására. Célunk az, hogy minőségi fordulatot érjünk el a me­zőgazdasági irányítás színvonalában, főle^ a Mezőgazdasági Minisztérium és a kormány viszonylatában. A párt XII. kongresszusa hangsú­lyozta, hogy a népgazdaság fejlesztér sének fő láncszeme — a n^ezőgazda­ság mellett — az ipar s annak kere­tében a termelőeszközök gyártásának bázisát képező nehézgépipar. Nagy gondot kell fordítanunk a tüzelő­anyag- és az energetikai mérlegre is, s gondoskodnunk kell a termelés által igényelt nyersanyagról. A kor­mány ezért igyekezetét azokra 'a ki­tűzött feladatokra összpontosítja, amelyeknek teljesítéséről az ipari termelésnek feltétlenül gondoskodnia kell. Feladatként áll előttünk, hogy az ipari gyártmányok magas minőségi szintet és műszaki paramétereket ér­jenek el a' lehető legkisebb önkölt­ség mellett és idejében szállítsák őket. Ez népgazdaságunk további fej­lődési szakaszában hatékonyan hozzá­járulhat az arányosság felújításához. Teljesen nyíltan meg kell monda­nunk, a beruházási építkezésben nem sikerült elérnünk a kívánt fordulatot. Még a népgazdaság fejlesztése szem­pontjából legfontosabb minisztériu­mok, a kohászati, tüzelőanyagipari, energetikai, vegyipari és más ágaza­tok keretében továbbra is fennáll (Folytatás a i. oldalonj 1383. szeptember 21. * £jj SZŐ 7

Next

/
Thumbnails
Contents