Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)
1963-09-22 / 262. szám, vasárnap
Nem csak „asszonyprobléma"! A szocializmus építéséből jelentős pészt vállaltak asszonyaink. Ezt bizonyltja az ls, hogy népgazdaságunk különböző ágazataiban a dolgozók több mint 35 százaléka nő. Habár nálunk a nők teljesen egyenrangúak a férfiakkal, sok olyan tényező játszik még közre, amely meggátolja, hogy teljes mértékben részt vehessenek a társadalmi életHn és a különböző munkafolyamatokban, mivel az ő vállukon nyugszik társadalmunk alapsejtjének, a családról való gondoskodásnak fő gondja. A nők aktivitásának növelését pártunk XII. kongresszusa ls a fő feladatok közé sorolta. Ezt a feladatot Szlovákiában a Szlovák Szakszervezeti Tanács és a Nőbizottság többek között egy nagyvonalú akció a „Dolgozó nők tribünje" keretében igyekszik megvalósítani. Az alapelvek közlése után június elejétől megindult e nők között az élénk vita, mely már azóta ls komoly eredményekkel járt. Erről tanúskodnak azok a felszólalások, amelyek nemrégen a nők bratislavai tanácskozásán elhangzottak. Az elvtársnők beszámoltak arról, hol, hogyan indult meg ez a nagyarányú kezdeményezés, milyen megértésre talált az egyes kerületi és járási funkcionáriusok között és a gyárak vezetőségénél. Zemková elvtársnő, a topolčankyi nőbizottság tagja például elpanaszolta, hogy a járási vezetők részéről nem minden esetben kaptak megfelelő támogatást. Többnyire csak a vállukat vonogatták, hogy nem iehet mindent egyszerre elvégezni, és hogy ez asszonyi dolog, csinálják az asszonyok. Szép számmal akadnak azonban jó példák is. A martini járásban például az asszonyok észrevételei alapján sok fájó kérdést gyorsan és rugalmasan elintéztek. A tanácskozáson sok szó esett a nők továbbképzéséről is. A vita megmutatta, hogy érdeklődésben nincs hiány, csak a lehetőségekkel van baj. A galántai Agrostrojban például 17 nő jelentkezett hároméves közgazdasági főiskolára, de az üzem vezetősége nem biztosította nekik a tanulási lehetőségeket. így valamennyien kénytelenek voltak abbahagyni a tanulást. A košicei Vendéglátó Üzemben pedig a szakszervezeti tanács elnöke egyenesen megtagadta az Iskolába jelentkezők kérdőívének aláírását. Sok az olyan eset Is, hogy az aszszonyok kisebb-nagyobb nehézségek árán elvégzik tanulmányalkat, de az üzem vezetősége aztán nem ad nekik lehetőséget szakképzettségük érvényesítésére. A legtöbb panasz az üzemi bölcsődék és óvodák kis kapacitásáról hangzott el Több gyárban olyan a helyzet, hogy régi, jól bedolgozott dolgozóknak fel kell bontaniuk a munkaviszonyt, mert nem tudják elhelyezni gyermekeiket. Pedig sok üzemben meglennének az anyaglak a bölcsődék építésére, de vagy nincs megfelelő helyük, vagy más okokból nem kapnak engedélyt az építkezésre, a pénz pedig „elúszik" üzemi nyaralásra, vagy más hasonlóra. Ilyen a helyzet például az érsekújvári Elektrosvitben. Vagy vegyük például a bratislavai MDŽ üzemet, ahol az alkalmazottak háromnegyed része no. Az üzemi bölcsődében 38 férőhely van. Ez a kapacitás természetesen nem elég egy olyan gyárban, ahol minden hónapban kb. 20 nő megy szülési szabadságra. Az üzemi bizottság megkísérelte a bölcsőde befogadóképességét növelni úgy, hogy összeállítható faházakat akart vásárolni és a kertben felállítatni. Ezt a városi tisztiorvos nem engedélyezte. A meglevő bölcsőde épületének nagyobb része pedig lakásoknak van lefoglalva. Az üzemi bizottság a helyzetet úgy igyekezett megoldani, hogy a lakók részére szövetkezeti lakásokat akart venni a helyi nemzeti bizottság beleegyezésével. De még ez sem sikerült. Sok megjegyzés hangzott el a helyi szolgáltatások minőségéről is. Legtöbbet azonban mégis a munkáról, a munkamódszerek állandó tökéletesítéséről beszéltek. A sviti Chemosvitben a nők felülvizsgálták az egyes gyártási folyamatokat és így 22 000 korona megtakarítást értek el. További 17 000 koronát a villanyenergián takarítottak meg. Az akció eddigi eredménye megmutatta. hogy az asszonyokat be lehet és be kell kapcsolni a társadalmi élet minden megnyilvánulásába. Nagyobb bizalommal és készséggel kell fogadni észrevételeiket, mert az asszonyok kezdeményezésének jó irányítása egy olyan „befektetés", amely sokszorosan megtérül, és sok hasznot hoz a társadalom számára. — ili — • ; y Közép Szlovákia Ingjobb burgonya terines7.tri kürzetében, a liptóiban, megkezdték a burgonyaszedést. A Liptovská Teplá-I Állami Gazdaság bešeňovái részlegén 48 hektárról szeptember 25-ig betakarítják a termést. A napokban segítségükre jöttek a ružomberoki gépIpari iskola (a képen) tanulói is. (Kocian — CTK — felv.) * A ROZSNYÓI ÜJ NEGYED lakói az idén már több mint 60 000 órát dolgoztak lakótelepük környékének szépítésén. 150 díszfát ültettek ki, hat gyermekjátszóteret és 60 virágágyat létesítettek. Munkájuk értéke 800 000 korona. KELET-SZLOVÁKIÁBAN a lengyel határ mentén több farkas bukkant fel, amelyek károkat okoznak a polanai erdőségek közelében fekvő mezőgaxdasági üzemek jah- és ssarvasmarhaálloraányában. -ÖSSZEDŐLT AZ ÔRIÄS KERÉK a mexikói Tijuanában a függetlenségi ünnepségen. A szerencsétlenség következtében öten meghaltak, harmincan megsebesültek. A tulajdonost és az óriás kerék gépkezelőjét letartóztatták. A REVÜCAI jednota az Idén több mint négymillió koronáért vásárolt fel erdei gyümölcsöt a rozsnyói járásban. Csak áfonyából 14 vagonnal vásároltak fel. Az év végéig még 30 000 kg csipkebogyót és 5 vagon gombát vesznek át. A NAGYMORVA FEJEDELEMSÉGGEL és a bizánci misszióval kapcsolatban október elején Brnóban sorra kerülő tudományos értekezletre száz hazai és 25 külföldi tudós Jelentette be részvételét. KÉT OROSZLÁN KISZABADULT a cirkuszból próba közben a nyugat-németországi Brémában; az egyiket egy lakóház verandáján, a másikat a város határában sikerült elfognia a rendőrségnek és a tűzoltóságnak. A MÜL.T HETEN naponta átlag 7 baleset volt a közutakon. Csaknem minden balesetnél egy személy életét vesztette. A balesetek következtében összesen 46-an haltak meg, tízzel többen, mint a megelőző héten. A legtöbb balesetet — 21-et, ismét a motorkerékpárosok okozták, amelyeknél 21 személy vesztette életét. A SVÉD LÉGIERŐK közölték, hogy pénteken három iökbajtásos repülfigép lezuhant. Négy pilóta életét vesztette. TÖBB MINT EGYMILLIÓ török gyermek nem járhat iskolába, elsősorban teremhiány miatt, 15 ezer iskola hiányzik falun, s több mint 6 ezer iskolaépületét sürgősen fel kell újítani. PÉNTEK ESTI bratislavai fellépésével kezdte meg vendégszereplését hazánkban a Putte Wickmann svéddzsessz-zenekar. Hangversenyüket a Kultúra és Pihenés Parkjában telt ház — trbb mint 180Ö éiňber előtt'tartották. ÉSZAK-VIETNAM hegyvidékén egy munkás 20 méter hosilA, 7D centiméter vastag óriáskígyót ejtett el. A fantasztikus nagyságú hüllő! a Li Csen tban nevű vadász 17 puskalövéssel ölte meg. A kígyó már régóta rettegésben tartotta a környéket, pusztította a telién- és juhállományt. Ho Si Minh. a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke a bátor vadászt kitüntette. TEKINTETTEL A NAGY ÉRDEKLŐDÉSRE október 6-ig meghosszabbítják a bratislavai országos gyümölcs- és zöldségkiállítást. Szeptember 22-től a felnőttek belépti díja 3 korona, a diákok és tömeges iskolai látogatóké 1 korona lesz. BERLINBEN hivatalosan közölték, hogy szeptember 6—12 között 253 nyugatnémet állampolgár jött át az NDK-ba Az utóbbi három hónap alatt 3671 ember települt át »z NSZK-ból a Német Demokratikus Köztársaságba. Miért ideges a gyermek ? Sokat foglalkozunk az utóbbi időben az idegesség kérdésetoel még a gyérmekekkel kapcsolatosan is. Nem véletlen ez. Nagy gond a családban az ideges, 'nyugtalan gyermek nevelése. Es gond az iskolában ls, mert az ideges gyermek nem képes huzamosabb ideig figyelni, zavarja társait. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy fokozottabb figyelmet kell szentelnünk gyermekeink egészséges lelki fejlődésének. Felkerestük ADAMOVlC KAROL pszichológust, a pszichológiai-nevelési tanácsadó dolgozóját és megkértük válaszoljon néhány kérdésünkre. 9 Mik a gyermek idegességének a tünetei? — A neurózis tünetei sokfélék lehetnek. Csak a legfontosabbakat említem: gyors testi és szellemi fáradékonyság, iskoláskorban, főleg lányoknál, gyakori fejfájás, álmatlanság, emésztési zavarok, hányás, gyomorfájás, erős szívdobogás stb. Nagy csoportot alkotnak a gyakran csak berögzütt rossz szokásnak minősített grimaszok, szájhuzogatások, szemforgatások, kéz- és lábrángatások, a hunyorgatás, orrplszkálás stb. ' A tünetek másik «soportját képezi a hadarás és dadogás. Az általános mozgékonyság ls az Idegesség tünetei közé tartozik: a gyermek folyton ugrál, nyüzsög, nincs egy percig sem nyugta. Esetleg más viselkedési hibákat veszünk észre nála: túlérzékenységet, önmaga lebecsülését, kisebbségi érzést, azt, hogy keresi a konfliktusokat, az .összetűzéseket, Ingerlékeny. O Mi váltja ki a gyermeknél az idegességet, miért ideges? — Az okokat két fő csoportra oszthatnám, a testi és lelki tényezőkre. Például betegség után a gyermek fokozottabban fáradékony, s ha Ilyenkor valamilyen külső hatás éri, könnyen felléphetnek nála az idegesség tünetei. Idegességi tüneteket válthat ki a rossz látás, hallás, a végtagok deformációja, veleszületett testi hiba, vagy a balkezesség. Helyesebben a balkezesség maga nem váltja ki az Idegességi tüneteket, üe ha kíméleltenül jobbosra akarjuk átnevelfti a gyermeket, akkor annak legtöbb esetben dadogás az eredménye, amelyhez még egyéb neurotikus tünetek is kapcsolódhatnak. A kiváltó okok első fő csoportjába tartoznak még a tipológiai tényezők is. A melankóllkus, gyenge testalkatú és a cholerikus, erős. de roppant mozgékony felépítésű gyermek különösen hajlamos az Idegességre. A lelki tényezők csoportjába tartoznak a nagyon erős egyszeri ingerek — valami szerencsétlenség látása, közeli családtag elhalálozása —"vagy a gyengébb de hosszantartó traumatikus élmények: konfliktusos helyzet a családban, az Iskolában, kíméletlen büntetés, testi fenyítés stb. Fontos tudni, hogy a neurózist rendszerint több tényező összhatása váltja kl. 9 Lehet ebben szerepe az iskolának is? — Összeütközésre ott kerülhet sor, ahol a gye'hftek mozog, tehát a családban és az 'iskolában. Az Iskolában még annál ls inkább, mert az követelményeket ls támaszt — tanulás, magatartás — s az ebből származó összeütközések lehetnek olyan súlyosak is, hogy idegességi tüneteket váltanak ki. A gyengébb alkatú gyermek Idegeit már az olyan követelmények ls megviselik, amelyek normális habitusú gyermeknek nem jelentenek túlterhelést. A családban összeütközés származhat a testvérek, közötti viszonyból. Pl. a nagyobb . gyermek féltékeny a kisebbre, vagy később, a nagyobbik jó tanuló, a kisebbik pedig mindenáron versenyezni ákar vele, de nincs meg hozzá a képessége. Ezenkívül a szülők életmódja, az iszákosság, a rossz családi ^let, a gyakori veszekedések — mindez túlterhelést jelent a gyermek idegrendszerének. Az Iskolát nem lehet teljesen különválasztani az otthontól, hiszen az Iskolai követelmények nagy része otthon kerül megvalósításra és ebből Is származnak konfliktusok. Egy gyenge típusú első osztályos kislány került hozzám a minap. Keggelente mielőtt elindul az Iskolába, az Iskolában pedig az órák alatt ls — hány. Otthon egész nap nem jelentkezik a hányinger. A gyermek csendes, félénk, pontos, Igyekvő. Jól tanul — bár értelmi képességei közepesek. S itt a magyarázat. A szülök mindenáron jó tanulót akartak kislányukból. Nem verték, de állandóan tanulásra unszolták. A gyermek szófogadó, eleget akar tenni a szülők kívánságának, 'de nem győzi, a túlterhelés neurózist váltott ki • nála, amely hányást tünetekkel jelentkezett. 6 A túlérzékenység is idegességnek számít? — A túlérzékenység kétféle eredetű lehet. Az_ egyik, amikor a betegség után a legyengült szervezet különösen érzékenyen reagál a kfilsS hatásokra. Ez nem betegség, a gyermek fizikai felerősödésével áz ideges .tünetek is megszűnnek. A másik a veleszületett túlérzékenység, ami nem gyógyítható. Az ilyen gyermeket óvni kell az olyan helyzetektől, amelyek megviselik az Idegrendszerét. • Különleges bánásmódot igényei a az ideges gyermek? —• A legfontosabb az idegességet előidéző helyzetek mellőzése. A gyermek csak nyugodt környezetben, rendszeres életmód mellett lehet kiegyensúlyozott. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni; mennyire fontos az ésszerű napirend betartása. A gyermeknek legyen elég ideje a nyugodt, zavartalan alvásra, rendszeres étkezésre és a rendszeres tanulásra. Az Idegességre hajlamos gyermeknél külön törődni kell azzal, hogy a napirendje színes, változatos legyen. A tanulást mozgásos játék váltsa fel, ének-zenefoglalkozást, sportot, barkácsolást, növénv-bélyeggyűjtés, egyszerűbb házi teendőket Iktassunk be programjába. Vigyünk színházba, moziba, — megfelelő darabokrai — szerettessük meg vele az olvasást. Akármilyen sok dolgunk van nefelejtkezzünk meg róla, hogy a gyermeknek olyan szüksége van szeretetre, mint virágnak á napfényre. Fontos, hogy a gyermek állandóan érezze a feléje áramló szeretetet és bizalmat. Ne figyelmeztessük szüntelenül rossz szokásaira, ne állítsunk számára lépten-nyomon, . tij^ lalomíákat, inert sezzel csak fokozzuRi Ingerlékenységét. . v 3 9 AjAnlatos-e az ideges, túlérzékeny gyermeket óvodába, napközibe adni? — Az esetek többségében a közösségben való tartózkodás nem ártalmas, da minden körülmények között az eseteket egyénileg kell elbírálni. A fentlekből levonva megállapíthatjuk, hogy a gyermekkori Idegesség nem súlyos betegség, ám nem lebecsülendő zavar a gyermek fejlődésében. A legtöbb esetben a rossz családi élet, vagy helytelen nevelés következménye. A szülők feladata, hogy megfelelő családi környezetet teremtsenek ahhoz, hogy a gyermek örömben és nyugalomban žl- jen, energiáját korának, képességeinek és érdeklődési körének megfelelő hasznos feladatokra fordíthassa, hogy szorongás és szégyenkezés nélkül küzdhesse le a nehézségeket. SKALINA KATALIN Ä müncheni események népünk történetének egyik legdrámaibb és legmegrendítőbb időszakát jelentik, Münchenhez fűződik Csehszlovákia népeinek határtalan szenvedése, a hat esztendeig tartó fasiszta megszállás, amely az itt élő népek, nemzeti létét fenyegette. A Münchent megelőző események egyik jelentős fejezete 1938. szeptember 22-re esett. Az emlékezetes napon Prágának és az ország többi nagyobb városának üzemeiben a munkások letették a kalapácsot, a hivatalnokok a tollat, a kereskedelmi alkalmazottak lehúzták a redőnyöket. A prágai parlament előtti tér a dolgozók százezres tömegének tiltakozásától visszhangzott. A nép egy emberként tüntetett a Hodža-kormány kapituláns politikája ellen, amely egy nappal előbb, szeptember 21-én a hajnali órákban elfogadta a Hitler által Berchtesgadenben előírt gyalázatos diktátumot: a határvidék átadását. A 25 évvel ezelőtt lezajlott tüntetést méltán nevezhetjük népfelkelésnek, amelyet figyelemre méltó történelmi események előztek meg. 1938. szeptember 15-é i az angol kormány Chamberlain miniszterelnököt küldte el Hitlerhez Berrhtesgadenbe, hogy a Szudéta-vidék elcsatolása ellenében eltérítse a „Führert" háborús szándékától. Négy nappal később, szeptember 19-én, szövetségeseink, Anglia és Franciaország, közös erélyes jegyzékben hívták fel a csehszlovák kormányt a berchtesgadeni feltételek elfogadására, az ultimátumot az Egyesült Államok kormánya is támogatta. Már 1938 szeptember: Egész Prága — München ellen akkor nyilvánvaló volt, hogy hitszegő szövetségeseink részéről ez a jegyzék merénylet Csehszlovákia épsége .ellen és az első lépést jelentette Csehszlovákia feldarabolása felé. Ebben a szorongatott helyzetben a szovjet kormány sietett elsőnek köztársaságunk segítségére. Értesítette Csehszlovákiát, hogy a Népszövetség alapokmányának tizenhatodik cikkelye értelmében készen áll katonai segélynyújtásra, ha a csehszlovák kormány erre felkéri. Beneš habozott, s a Hodža-kormány nem vette igénybe a szovjet katonai segítséget. Ezzel szemben két nappal azután, szeptember 21-én aláírta a szégyenletes berchtesgadeni diktátumot. Beneš maga kétszinű politikát folytatott: hogy a tömegeket megtévessze, fegyrészt hahgoztatta a köztársaság katonai védelmét a fasiszta agresszió ellen, másrészt azonban kedvében járt a nyugati reakciós köröknek. A berchtesgadeni feltételek megalkuvó elfogdása óriási felháborodást váltott ki a nép körében. A kommunista párt az utcára szólította a népet. Már szeptember 21-én megkezdődött a dolgozók tüntetése Prága, Plzeň és Bratislava utcáin. A nép élesen elítélte a Hodža-kormány lépését, amely egy csapásra elvesztette polgárainak bizalmát. Ugyanaznap este a kommunista párt felszólította a szocialista és demokrata pártok képviselőit, hogy közös „védelmi bizottságot" alakítsanak. A válasz tétovázó, elutasító volt. A nép tetteket követelt. Csehszlovákia Kommunista Pártja kitűzte a jelszót: „Le a Hodža-kormánnyal, a köztársaság védelmének kormányát akarjuk!" Ez a követelés élénk visszhangra, teljes megértésre és támogatásra talált az egész népnél. Az éjjeli órákban a CSKP prágai kerületi bizottsága funkcionáriusainak értekezletén elhatározta, hogy másnap általános sztrájkot hirdet. Ennek megvalósítása érdekében a párt kiküldte funkcionáriusait a nagyobb üzemekbe. Amint már említettük, szeptember 22-én minden nagyobb üzem. leállt Prágában és más városokban: általá nos sztrájkba léptek az ország dolgozói. A kora hajnali órákban Prága dolgozói beláthatatlan tömegekben, fegyelmezett sorokban vonult a parlament elé, az éjszakai műszakból érkező munkások a tüntetőkhöz csatlakoztak. Mintegy negyedmillió ember árasztotta el a teret. Ugyanakkor sorsdöntő tanácskozás folyt a képviselőház termeiben. Kint a tömeg nyugtalanul, feszült érdeklődéssel várta a tanácskozás eredményét. A tömegek nyomására a Szociáldemokrata Párt gs más polgári pártok képviselői is kénytelenek voltak hozzájárulni a Hodža-kormány lemondatásához. Rövid idő múlva a parlament erkélyén megjelent a kommunista párt főtitkára, Klement Gottwald és bejelentette a Hodža-kormány bukását. A hírt a nép víharps lelkesedéssel fogadta. A néphez intézett beszédét Klement Gottwald a következő szavakkai kezdte: „Polgártársak, barátaim, elvtársak! Az a Jelszó, amellyel ma az utcája kivonultatok, valóra vált. A kormány lemondott. Ebben a pillanatban alakul meg az új kormány, köztársaságunk elszánt védelmének kormánya ... Veszélyben a köztársaság! Azonban a nép, amely kikényszerítette az új kormányt, gondoskodik majd arról is, hogy a köztársaság ne legyen "a hódító martaléka..." Szavait azzal fejezte be hogy: „Velünk van a Vörös Hadsereg és az egész demokratikus világ." Az utolsó szavak elvesztek a tömeg harcos lelkesedésében a Vörös Hadsereg említésénél. Klement Gottwald beszédének elhangzása után a szociáldemokraták elnöke, Antonín Hampl, valamint a többi párt és a hadsereg képviselői szólaltak fel. Á tüntetők előtt valamennyi párt szónoka váltig hangoztatta, hogy megvédik a köztársaságot a hitleri agresszió ellen. A CSKP indítványára a tüntetés színhelyén küldöttséget alakítottak az egyes pártok soraiból, amely felkereste Benešt a prágai Várban és tolmácsolta a nép kívánságát az új kormány összetételére vonatkozólag. A nép kívánsága az' volt, hogy az újonnan alakítandó kormány vesse el elődjének kapituláns döntését, a berchtesgadeni feltételek elfogadását illetően és a népre, valamint a korszerűen felszerelt, államhű csehszlovák hadseregre támaszkodva összpontosítsa minden erejét a haza védelmére. Abban a jóhiszemű feltevésben, hogy az új kormány teljesíti a nép jogos Követelését, Prága tüntetőinek negyedmilliós tömege fegyelmezetten szétoszlott. A tömegek távozása után azonban, más történt. Benešnek esze ágában sem volt, hogy magáévá tegye a nép kívánságait. Gerinctelensége odáig ragadta, hogy a Hodža-kormány helyett az annak nyomdokaiban haladó, gyászos emlékezetű Sirovy-kormány megalakításához adta hozzájárulását, mert számára kedvesebb volt a nyugati és a belföldi reakciós körök kívánsága, mint a nép követelése. A Sirovy-kormány pedig titokban aljas módon kötelezettséget vállalt a berchtesgadeni feltételek teljesítésére, jóllehet „kifelé" a köztársaság védelmét hangoztatta. Népünk hősi elszántságával és harci készségével bebizonyította, hogy minden körülmények között készen áll a haza védelmére. Minden elszántsága azonban megtört a reakció konok ellenállásán és nem utolsó sorban Be- neš kétkulacsos politikáján. ROJÄK DEZSŐ 1963 szeptember-2? ' TTJ °ZÓ 5