Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)
1963-09-19 / 259. szám, csütörtök
Vilá g proletárjai, egyesüljetek! ÚJSZÓ SZLOVÁKIA KOHM UMISTA PARTJA KÖZPOMT1 BIZOTTSÁGÁNAK NAPI1 APJA Bratislava, 1963. szeptember 19. csütörtök • 30 fillér 9XVI. évf. 259. szám Az embereken is múlik... A nagymegyeri szövetkezetben két műszakban végzik a mélyszántást. A 8-tagá komplexbrigád 24 óra alatt 48 hektár földet szánt fel. A képen Laszlav, MadoviC és Barna traktorosok a szántást ellenőrzik. (CTK — Andrejíák felvétele) Jobb szervezéssel gyorsítsuk meg az őszi munkákat Több mint 10 000 hektár tarlón kint va n még a szalma • Az erőgépek teljesítménye nem kielégítő • A szántás melí ett a vetés is sürget • Betakarításra várnak a kapásnövények is Sok szövetkezeti vezető, zootechnikus töri a fejét, hogyan lehetne olcsóbban előállítani az állattenyésztési termékeket. Helyes ez a törekvés, mert nem mindegy az, hogy 5 vagy 8 koronáért termeli a szövetkezet annak a húsnak a kilogrammját, amelyért 10—12 koronát kap. Akadnak szövetkezetek, melyekben — különösen a tejet és a tojást — önköltségi áron értékesítik, más szóval semmi hasznuk sincs belőle. Ki a hibás ezért? Sokak szerint az állam, mivel keveset fizet a tejért, a tojásért. Miért nem emeljük a tej felvásárlási árát? Miért nem adunk többet a marhahúsért? A sok miértet többen hangoztatják. Ez rendjén is volna, ha lehetne, többet is kaphatna a termelő az áruért. Csakhogy a miérteken kívül hogyanok is léteznek. S éppen az a ba], hogy akadnak, akik türelmetlenek, a hogyanokat nem látják. Mindentől függetlenül képzelik el a felvásárlási árak emelését. Csak pénz kell hozzá — mondják — ennyi az egész. Az államnak meg van elég pénze! De egyről megfeledkeznek, hogy a gazdasági életben meghatározott törvényszerűségek léteznek. Eszerint a dolgozók életszínvonalának további emelése a jövőben is attól függ, hogyan növekszik a megtermelt Javak mennyisége. Tehát nem a „bankóprés" megindításán, hanem a két kezünk munkáján, az embereken múlik, hogy jobb legyen az életünk. De hogyan lesz több jövedelme a szövetkezeteknek? Csupán a felvásárlási árak emelésével? Tegyük fel például azt, hogy az eddiginél többet kapnának a mezőgazdasági üzemek a tejért. Valamivel több pénz futna be a közös kasszába. Viszont kénytelenek volnánk emelni a te] kiskereskedelmi árát is. Kit sújtana ez? Főképpen a sokgyermekes szülőket, de mindenkit, aki tejet vásárol. S ez nem célunk. Már azért sem, mert a tej egy főre eső évi fogyasztását a tavalyelőtti 173 literről a közeljövőben 380 literre akarjuk emelni. Ehhez viszont nem elég, ha teheneink évi átlagos hozama — egyébként legrosszabban állunk ezen a téren egész Európában — alig éri el az 1800 litert, összehasonlításképpen említsük meg, hogy az NDK-ban 2700 kg az évi fejési átlag, nem beszélve a fejlettebb szarvasmarhatenyésztő államokról: Dániáról, Hollandiáról, Svájcról. Tehát az, hogy nagyobb hasznot hozzon a szövetkezetnek az állattenyésztés, nem az államon, hanem elsősorban az embereken, a szövetkezeti tagokon, az etetőkön múlik. Természetesen nem lehet jövedelmező ott a tejtermelés, ahť 1 a napi fejési átlag tehenenként alig éri el a 3—4 litert. Az ilyen helyeken általában a takarmányhiányra hivatkoznak ahelyett, hogy körülnéznének saját portájukon, megvizsgálnák, számbavennék a lehetőségeket, feltárnák a tartalékokat. Bizonyára rájönnének arra, nem mindig a takarmányhiány az oka annak, hogy kevés haszna van az állattenyésztésből a szövetkezetnek. Vajon tudják-e pontosan minden szövetkezetben, hogy egyes termék- és teljesítménvegvségeket — vagy más számítási egységeket — milyen költséggel, milyen ráfordításokkal, mennyiért állíthatnak, vagy állítottak elő Önköltséeszámítás nélkül a szövetkezetek nem tudhatják pontosan, hogy az egyes terményeket, állati termékeket milyen drágán, valójában mennyi ráfordítással állítják elő. Igen ám, ha akármilyen kifogástalan is lesz a nyilvántartás, a termelés állandó fokozása nélkül magas lesz az önköltség. Napi 4 literes fejési átlag nem segít egyetlen szövetkezeten sem. Ezért kell keresni a, módját a fejési átlag minél hamarabbi fokozásának. Van erre lehetőség? Számos példa bizonyítja, hogy van. Nemrégiben nálunk járt D. M. Moszkalenko, a neves szovjet szakember. Csaknem 50 mezőgazdasági üzemet meglátogatott. Észrevételei nyomán egy-két héttel később majdnem mindenüt javulás mutatkozott a tejtermelésben. Moszkalenko elvtárs tudományos módszerekkel mutatta meg a tejtermelés fokozásának lehetőségeit. Neki is megmondták néhány szövetkezetben: Nem jó tejelő fajta a szarvasmarhaállomány, nehéz fokozni a tejhozamot. Ezt is megcáfolta a szovjet szakember és kimondta kereken: Ha olyan roszszul tejelnek a tehenek, maguk tették őket azzá, mert nem alkalmazták az etetés, gondozás és fejés helyes technikáját. Ebben igaza is volt. Fekete-tarka teheneink jó tejelők. Ezt bizonyítja az is, hogy közülük kerültek ki az 5500 literes „rekorderek". Az utóbbi hónapokban már takarmány is van bőven, mégis mi más lehet az oka annak, mint a rossz bánásmód, a hozzá nem értés, hogy a tejtermelés fokozása helyett az utóbbi három évben 200 literrel csökkent az országos fejési átlag. Nem kell ahhoz tehát bővebb magyarázat, hogyha nagyobb hasznot akarunk a szarvasmarhatenyésztésből, arra elsősorban ls a hozam fokozása a legjárhatóbb út. Ha elérjük, hogy 10—12 liter lesz a napi átlag — ezt a szintet már néhány állami gazdaságban évek óta tartják — akkor nem lesz 1,80, vagy két korona a tej literjének előállítási költsége, hanem mondjuk 1,20 koronára csökken. Világos, hogy egy csapásra nem tudjuk ilyen ugrásszerűen fokozni a termelést. Am előrelátó, szakszerű munkával megteremthetjük a többtermelés alapjait. Nem mindegy az sem, mennyiért termeljük a húst, a gabonaféléket. S mivel most a legfontosabb a tejtermelés, azért főleg most erről a kérdésről szóltunk. Ugyanez vonatkozik más mezőgazdasági termékre is. Ezért Joggal állíthatjuk, a jövedelmezőség, a nagyobb hasznosság elsősorban a termelés gazdaságosságában rejlik. Bizonyítja ezt az is, hogy az utóbbi években nemcsak azzal lett olcsóbb a búza előállítási költsége, hogy a drága kézi munkaerő helyett csaknem kizárólag kombájnnal aratunk, hanem azért is, mert fokozni tudtuk a búza hektárhozamát. A gazdasági életben is Igaz az a közmondás: Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Ezért nem kívánhatjuk, hogy a nép érdekeinek tekintetbe vétele nélkül határozattal oldjunk meg egyes problémákat. Az ország javai a nép kezében vannak. Világos, hogy csakis a nép érdekeit szolgálhatják mindazok az intézkedések, amelyek a párt- és a kormány politikáját hivatottak gazdasági életünkben végrehajtani. Az esős napok utá >n kedvezőre fordult az időjárás. Különösen földműveseink örülnek ennek. Ám a napos idő ellenére a mezőgazdasági őszi munkák menete nem kielégítő. A lánctalpas traktorok nagy része nem dolgozik két műszakban. Az őszi munkák terén mutatkozó hiányosságokkal foglalkozott tegnapi ülésén az SZLKP KB mellett működő, az őszi munkálatokat Irányító bizottság ls, amely leszögezte: a jelenlegi helyzet nem adhat okot elégedettségre. Az őszi munkák menetének meggyorsítása jobb szervező munkát igényel. Gyorsabb ütemben szántani Szlovákiai viszonylatban földműveseink a vetőszántás tervét 40 százalékra teljesítik. A kerületek közül a legszebb eredményekkel a keletszlovákiai dicsekedhet, ahol a vetőszántás tervét 46 százalékra teljesítik, míg a közép-szlovákiai kerületben 32-re és a nyugat-szlovákiai kerületben 45 százalékra. A közép-szlovákiai kerületben a szántást nagymértékben hátráltatja, hogy 7361 hektárról még nincs betakarítva a szalma TA'BOR ORSZÄGAIBOI • 3,3 MILLIÓ TONNA ACÉL ÉVENTE — EGY UZEMBŰL A Krakkó melletti új Lenin Kohóban ez évben már 1,5 millió tonna acélt gyártottak. A háború előtt Lengyelország összesen évente ennyit termelt. Számítások szerint a kohó a z év végéig még 700 ezer tonná acélt gyárt. 1965-ben a kohő teljesítőképessége 3,3 millió tonnára emelkedik. • 80 EZER HORDÖ TOKAJI BOR Magyarországon 17 500 borpincében 80 000 hordót készítettek elő a világhírű tokaji bor számára. Míg a Tokajl-hegyek lejtőin érik a szőlő, a présházakban és pincékben szorgos munka folyik. Tisztítják a hordókat és mindent előkészítenek a világhírű tokaji tárolására. • DINNYENAGYSÁGÜ BURGONYA Csongrád megyében a Kossuth Termelőszövetkezet egyik tagja 1,20 kilogrammos burgonyát termelt. ^ megyében nem ritkaság a félkilós, sőt nagyobb burgonya. • BŐVÍTIK CONSTANCA KIKÖTŐJÉT A Román Munkáspárt III. kongreszszusának Irányelvei szerint gyors Iramban folyik a munka Costanca kikötő újjáépítésén. A kikötö egyes újonnan felépített részelt már üzembe helyezték. A kikötő korszerűsítése után nagy hajókat Is befogadhat A kl- és berakodás a tavalyihoz viszonyítva 8,5 százalékkal meggyorsult. s több járásban még nem fejezték be az aratási munkákat. A kelet-szlovákiai kerületben az idén különösen jól haladnak az őszi munkák, ami a jó szervezésnek tudható be. így pl. a michalovcei Járás mezőgazdasági üzemei, amelyeknek 15 629 hektáron kell elvégezniök a vetőszántást, tervfeladataikat 63 százalékra teljesítik. Nincsenek kellően kihasználva az erőgépek. Egy lánctalpas traktor heti teljesítménye a nyugat-szlovákiai kerületben 14,8 hektár, a kelet-szlovákiaiaban 18,7 míg a közép-szlovákiai kerületben csak 9,6 hektár. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a lánctalpas traktorok nemhogy két műszakban, hanem még hosszabbított műszakban sem dolgoznak. A közép-szlovákiai kerületben az egy műszakra eső teljesítmény 0,9 hektár. De nemcsak a kerületeknél, a járásoknál is eltérő a lánctalpas traktorok teljesítménye. Az érsekújvári járásban napi teljesítményük 3,8 hektár, a lévai Járásban azonban nem egészen 1 hektár, holott a jelentésben 70 traktor kétműszakos üzemeltetését tartják nyilván. Az ilyen és hasonló, nem reális jelentésekkel a járás földművesei, vezetői magukat csapják be. Mielőbb a földbe kerüljön a mag Szlovákia földművesei szeptember 14-íg csak 42 százalékra teljesítik az őszi árpa vetésének tervét. Az agrotechnikai határidő igen sürget. S mint a szántásban, itt ls a kelet-szlovákiai kerület jár az élen 92 százalékos teljesítményével, míg a nyugat-szlovákiai 38, és a közép-szlovákiai kerület csak 25 százaléknál tart. A galántal járás maradt le a leginkább. A járás földművesei az őszi árpa vetéstervét csak 11 százalékra teljesítik. A rozs vetése is gyorsabb ütemet követel, mivel a tervezett mennyiségnek csak 18 százalékát vetették el. Különösen a közép-szlovákiai kerületben vehető észre nagyobb lemaradás, ahol a terveket e téren csak 5 százalékra teljesítik. A kerületben 11 százalékos teljesítménnyel a rimaszombati járás vezet. Ezzel ellentétben a komáromi már 66, a michalovcei 59 és az érsekújvári járás 42 százalékos teljesítménnyel dicsekedhet. Nem tűr halasztást A burgonya kiszántása Szlovákiaszerte megkezdődött, de üteme egyáltalán nem kielégítő, mivel csak 11 százalékát szántottuk ki. A két legtöbb burgonyatermelő kerületben, a közép (5 százalék) és a kelet-szlovákiai kerületben (1 százalék) éppen csak elkezdték a betakarítását. Szükséges, hogy a burgonya mielőbb a raktárba kerüljön, mivel a későbbi esős időjárás a kedvezőnek ígérkező termés nagy részét tönkreteheti. A korai kukorica is beérett, s ezért betakarítását mielőbb meg kell kezdeni. Szlovákia-szerte folyik a cukorrépa kiszántása is. Tehát öszszetorlódnak az őszi munkák. Éppen ezért szükséges, ezeknek ütemtervét betartani, s ha a szükség megkívánja, a védnökségi üzemek és a község lakosságának segítését is igénybe kell venni. — nj— Tizenötéves bányagépgyártásunk Gyorsan fejlődik a bányászat gépesítése Az első Csehszlovák Köztársaság- Az Ostro] munkásainak, technikuban csak egy kis ostravai vállalat, az sainak és mérnökeinek büszkesége a Elbertzhágen & Glassner gyártott KSV szénkombájn, mely különösen az bányagépeket. A burzsoá társadalom ostrava-karvlnai szénmedence karvi. nem fordított nagy gondot a bánya- nai részlegén vált be. Ilyen kombájngépek gyártására, mivel elegendő nal érte el Jeziorský, Skotnlc, Skullmunkanélküll bányász állt rendelke- na, Kotula, Valic és Zuk vájárok zésre. csoportja a karvinai szénmedence Tizenöt évvel ezelőtt, 1948 őszén Dukla Bányájában a rekordfejtést. 31 létesítették az Ostroj nemzeti válla- nap alatt 84 754 tonna szenet fejtetlatot, ez lett bányaiparunk gépeslté- tek, a legnagyobb napi teljesítmény sének alapja. Opavában, ahol jobb 3850 tonna volt. A megnevezett komfeltételek voltak a vállalat fejlődésé- bájnon kívül a rekordfejtés ideje re, mint Ostraván, új gyártási részié- alatt négy Ostrojban gyártott szállító geket építettek. A bányászok 1948 óta szalag és két láncos szállító szala= 86 réselő gépet, 207 szénkombájnt dolgozott. Ezek a gépek a rekordfej" 36 bányakotró gépet, 4927 szállító tés idején megbízhatóan és üzemzaszalagot, 1513 láncos szállító szala- var nélkül dolgoztak, got, 13 442 fúrógépet és 2886 bánya- Az Ostrojban rövid időn belül egy mozdonyt kaptak ebből az üzemből, új típusú bányakombájn, a KSV-33-as Az utóbbi 10 év alatt 182 százalék- gyártását kezdik meg, mely^ különökal növekedett a bányáknak készült sen az ostravai bányákban lesz algépek és berendezések gyártása, mi- kalmazható. A szénbányászat gépesíközben az alkalmazottak száma csu- tése tovább fejlődik, pán 35 százalékkal emelkedett. ( r)
