Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)
1963-09-17 / 257. szám, kedd
A cukorrépa telierisii új tedi A cukorrépa betakarítása a mezőgazdasági munka egyik legnehezebb Időszaka. Ha csak háromszáz mázsa átlagos cukorrépatermést veszünk hektáronként, a répafejekkel és a cukorgyári répaszeletekkei együtt, a cukorrépaföld minden hektárjáról több mint 6 vagon anyagot kell elszállítani, ami igen nagy fizikai munkát igényel. Ebben a valóban fáradságos munkában a földműveseknek nagy segítséget nyújt a betakarítás komplex gépesítése. A gabona és takarmányfélék betakarításának gépesítése után a mezőgazdasági dolgozók tavaly gépeket kaptak a cukorrépa komplex betakarítására is. Abban a törekvésben, hogy minden kézi munkáťgépi munka helyettesítsen, a Samoti Állami Gazdaság koinpiexbrigádja a múlt évben kétinenetes módszerrel takarította be a cukorrépát. Az elsö munkafázis a cukorrépa kétsoros répaszeletelővel való fejelése volt. E munkát a csehszlovák gyártmányú 2-OCN-l-es, teljesen új típusú géppel végezték. A cukorrépát fejelő gépet egy traktoros és segítőtársa kezelte. A munkafolyamat második része: a két sorból levágott cukorrépa fejeit szállítószalagon a nyolc-tíz mázsa répafejet befogadó tárolóba szállítják. A répafejeié mögött halad a traktor, amely két pótkocsijával gondoskodik a cukorrépa elszállításáról. Amikor a répafejelő gép tárolója megtelt répakarajjal, és nem állt rendelkezésükre üres pótkocsi, a répalevelet a tárolóból a földre borították ki, úgyhogy kettős munkát jelentett újbóli felrakásuk. Ha a gép zavarmentesen dolgozik — a répafej- elszállításáról legalább 2 traktornak kell gondoskodnia. Ez természetesen attól is függ, hogy a cukorrépaföld milyen messze van a silógödörtől. A második munkafázis a cukorrépa kiszántása volt, amit szintén egészen új típusú kétsoros 2-VCZ csehszlovák gyártmányú ekével végeztek. A répakombájnon levő dolgozó szabályozta a szántóberendezés nyomtávolságát és mélységét, s ugyanakkor kezelte az emelőt ls, amely a kiszántott cukorrépát a haladó traktorral párhuzamosan a pótkocsira emelte. Fogyatékosságot jelentett az a tény, hogy a 2-VCZ csehszlovák gyártmányú kombájn mégköveteli a 45 cm-es sortávolságot, a cukorrépát viszont 41,5 cm-es távolságra vetették, vagyis olyanra, amilyen az 1961-ben használt E-710-es répakombájnhoz volt szükséges. A cukorrépa elszállításáról két traktoros gondoskodott pótkocsikkal, a) kétmenetesen b) E-710-es kombájnnal ej traktoros ekével d j kézi szedéssel Az Űszoni Állami Gazdaság szakemberei a Z-OCN-1 és a 2-VCZ cukorrépa-szedőgépek gyártói címére 1962. évi komplex-elemzésükben amelyekre átlag 45—50 mázsa cukorrépát raktak fel. Ingajárattal közlekedtek — visszafelé a cukorgyári szeletet szállították, amelyet a répafejekkel együtt sllóztak be. A cukorrépa kétmenetes betakarításának megszervezése a komplexbrigád tagjainak és a gépeknek következő munkabeosztását tette szükségessé: 1. A cukorrépa fejeléséhez egy traktoros és egy segítő, a cukorrépa klszántásához egy traktoros és egy segítő, a cukorrépa elszállításához 3 traktoros és 6 dolgozó, a cukorrépafejek szállításához 1 traktoros és 2 dolgozó. A cukorrépa kétmenetes betakarításánál tehát összesen 6 traktoros 6 traktor, és 10 segítő dnlgo-" zott. A betakarítással egyidejűleg 4 dolgozó végezte a répakaraj silózását. A Samoti Állami Gazdaságban a cukorrépa kétmenetes betakarítása nem hozta meg a várt eredményt. A föld meglehetősen kemény volt, s így nehéz feltételek voltak a cukorrépa kétmenetes betakarításához. A sikertelenséghez nagymértékben hozzájárult a betakarítást végző két gép sűrű üzemzavara. Egy további, talán szerkezeti hiba volt az a tény, hogy a cukorrépa 3—5 százaléka a fel nem szántott földben maradt, úgyhogy e répát ezután kézzel kellett kiszedni. Az említett okokból a cukorrépaszedés aránytalanul hosszú időt vett igénybe. Negyvennyolc hektárnyi területen a cukorrépa betakarítása október 10-től november 26-ig, tehát a fagyok beálltáig tartott. A kétmenetesen kívül a cukorrépa betakarítását E-710-es kombájnnal is végezték. A nagy szárazság és a talaj keménysége miatt az E-710-es kombájn felhasználása igen nehéz volt. Ha ekéit mélyebbre eresztették, a répával együtt sok göröngyöt dobott föl az eke, s ezek összezúzták a cukorrépát. Ha sekélyebben szántottak, elvágták a cukorrépát, úgyhogy a gyökere a földben maradt. Öntöztek, hogy a föld puhább legyen, ezzel nagymértékben megszüntették a szárazság és a talajszilárdság okozta káros befolyásokat. Az E-710-es kombájn teljesítőképességével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy bár rendkívül nehéz feltételek között dolgozott (nagy szárazság, szilárd talaj), a gép semmi olyan üzemzavarban sem szenvedett, ami szerkesztési hibából vagy až anyag rossz minőségéből következett volna. A betakarítás módját az alábbiakban szemléltetjük: 18 hektár területen 17 hektár területen 3 hektár területen 10 hektár területen összesen: 48 hektáron szó szerint a következőket írják: „A gépet nem próbálták ki nehéz feltételek között, s így gyakori üzemzavarokra került sor, mert anyaga távolról sem felelt meg a követelményeknek. Meg kell említeni azt is, hogy a gép életképessége nem több, mint két év és egyáltalán nem kifizetődő a mezőgazdaság számára." Ezek valóban igen komoly szavak a kétmenetes cukorrépabetakarításhoz készített gépek gyártói számára. Hogy az állami gazdaság dolgozói -valóban nem alaptalanul tették e kijelentést, azt tanúsítja az a tény, hogy e gépek a munkát nem gyorsítják és nem könnyítik meg. A 2-OCN-l-es répafejelő gép ára 18 900 korona volt, a cukorrépát kiszántó kombájné pedig 14 600 korona, tehát a kétmenetes betakarításhoz összesen 33 500 koronát kellett kifizetni. e gépgarnituráért. Ha e gépek életképessége csak két évig tart, a cukorrépa termelésére eső leírás 1962-ben 16 750 koronát tett volna kl. Ha ehhez hozzászámítjuk az E-710-es kombájnból az évi leírást, (a gép árának 15 százalékát) a 3948 koronát, az E-710-es kombájn tervezett javítására a 2690 koronát, akkor a cukorrépa közvetlen betakarításához szükséges gépeknek csupán leírásai és javításai a Samoti Állami Gazdaságban 1962-ben 23 388 koronát tettek ki, vagyis 487 korona esett a cukorrépa hektárjára. Ebbe az összegbe még nincs beszámítva a cukorrépa betakarításában részt vett egyéb traktor és gép leírása s javítása. Azok a tapasztalatok, amelyeket a Samoti Állami Gazdaságban tavaly szereztek a cukorrépának komplexbrigád általi betakarításánál, intő tanulságot jelentenek, hogy jó minőségű, s a nehéz feltételek között is kipróbált gépeket kell gyártani, mert csak ez járul hozzá a mezőgazdasági termelés fokozott ésszerűsítéséhez, a termelők megelégedéséhez, s nem utolsósorban a gyári védjegy nagyobb becsületéhez is. VINCENT RAPANT, a Mezőgazsági ökonómiai Kutatóintézet dolgozója. Az ájiak példái mutatnak A hajógyár it«ak A tornai és az áji szövetkezet ebben a gazdasági évben közös útra lépett. S lám az eredmények kecsegtetőek. Az egyesített szövetkezet szerződéses eladási tervét a főbb állati termékekből (hús, tej, tojás) jóval 100 százalékon felül teljesítette. A tejeladás tervének teljesítéséhez a háztáji gazdaságok is hozzájárultak. Áj községben 39 tehéntől 10 000 liter tejet vásároltak fel a közellátás számára. Az ájiak a háztájiból a tej felvásárlására kötelezettségvállalást tettek, amit még 5000 literrel túlteljesítenek. Vállalásuk teljesítéséhez még 1000 liter hiányzik. Egy-egy háztáji tehéntől közel 500 liter tejet adtak el Áj község dolgozói. Juhász János, Kalász Istvén, Farkas Jenő, Kulcsár József egyenként több mint 1000 liter tejet adtak a közellátásra. Kacián József taSái meg...? 70 FAJTA RUHASZÖVET A Liptovský Mikuláš i Május 1. Szövőgyár dolgozói, túlnyomórészt fiatal nők, a nyerstermelés tervét az év kezdetétfii maradéktalanul teljesítik. A jövfi évben bő választékban gyártanak majd kaszilont, poliamidanyagokat és más mürostból készült szöveteket. Jelenleg 70 fajta különbözfi divatszlnü szövetet készítenek, főként női ruhákra. Képünkön Emília Giertlová szövőnő munka közben. (CTK — felv.) A komáromi hajógyárban az utóbbi időben a hagyományos termelési program mellett fokozatosan megkezdték az acélszerkezetek gyártását is. Az új gyártmányok készítése jelentős mértékjen próbára tette mind a tervezőosztályt, mindpedig a gyártási részlegek dolgozóit. A gyár dolgozói azonban tudták, hogy a feladatok idejében történő teljesítése nemcsak a hajógyárlak ügye, hanem országos érdek, m^vel az acélszerkezetek jelentős része a tušimicei hőerőmű építéséhez szükséges. Különösen a szerelők és a szervezési osztály végzett kiváló munkát, aminek meg is lett az eredménye: határidőre lesz'állították Komáromból az erőmű építéséhez szükséges alkatrészeket. A kiváló teljesítményért a hajógyár köszönőlevelet kapott a tušlmiceiektől. Pekarik Eva Nem a pergő malomkőről van szó, amelyről első látásra még nem lehetett tudni, hol áll meg, s kit hogyan talál meg ... A galántai bútorgyár iparvágányán is elindult egy vasúti személykocsi, amolyan öreg batár, csakhogy arról már tudjuk, hol állt meg. Az említett vasszekér úgy állt meg örökre, hogy szét ls szrdték és most közel egy esztendeje ott fekszik az említett vállalat szénkirakodó vágányán. S bizony nem tudni kit hogyan talál meg: mikor okoz valami komolyabb balesetet...? A kocsit a járási katonai parancsnokság „boncoltatta fel", hát miért nem viteti akkor el...? Brizlák Sándor, az Iparvágány karbantartója Tízéves jubileumot ünnepelnek ez évben a Zlar nad Hronom-1 Szlovák Nemzeti Felkelés Üzemben. A gyár dolgozói minden részlegen jó munkájukkal igyekeznek gyáruk nevét ismertté tenni. Az elektrolízises üzemben ez év elejétől már több mint 1700 tonna alumíniumot gyártottak terven felül. Jozef Tadian * A Felbári Egységes Földművesszövetkezethez tartozó sülyi zöldségkertészet dolgozói ez évben már 233 400 korona értékű zöldséget adtak el. Ha az Időjárás lehetővé teszi, e hő 20-álg teljesítik évi tervüket és az év végéig még 100 000 koronával túlszárnyalják a bevételi tervet. * Vajas István A Zavari Egységes Földművesszövetkezet 15 hektáron termel dohányt. Erről a területről eddig már 95 mázsát szedtek le, ami a tervezett mennyiség felét teszt ki: Ha továbbra is így dolgoznak a szövetkezet tagjai, akkor előreláthatólag ez évi tervüket túlteljesítik. Anton Lukáč A dunaszerdabelyi szénraktár dolgozói kötelezettséget vállaltak az akcióterv keretében, hogy csökkentik a kiskereskedelmi forgalom kiadásait. Szavukat be ls tartották. Azzal, hogy 1500 tonna szenet a vagonokból egyenesen a fogyasztókhoz szállítottak, 15 000 koronát takarítottak meg. Patasl István Az újság a katona harci társa. Ezt tartják annál a katonai alakulatnál, amelynek Sláva tiszt a parancsnoka. A katonák napilapokat és katonai szaklapokat járatnak — Pravdát, Üj Szót, Smenát, Üj Ifjúságot, illetve Obrana lidut, Záplsnlkot stb., amelyek olvasása hozzá segíti őket harci és politikai leikészültségük fokozásához. Gottlieber Ferenc, főhadnagy A neokolonializmus új módszerei A második világháború utáni nemzetközi helyzet — főképp a szocialista rendszer kialakulása — hatására a gyarmatosító hatalmak kénytelenek voltak engedni a nemzeti felszabadító harcok nyomásának és megadni a politikai függetlenséget egykori gyarmataiknak. A gyarmatosító hatalmak nem akartak belenyugodni ebbe, de ők sem tudták visszaforgatni a történelem kerekét. Ezért más módot kerestek, hogy segítségével megtarthassák mindazokat az előnyöket, melyeket a gyarmati rendszer nyújtott nekik. Megtalálták ezt a neokolonializmusban. Mi tette ezt lehetővé? Az egykori gyarmatok kivívták ugyan politikai függetlenségüket, de gazdasági életük továbbra is gyarmati jellegű maradt, s ezért gazdaságuk fejlesztésében elnyomóik gazdasági segítségére szorultak. Élesen Jutott ez kifejezésre például Algéria esetében, mert függetlensége kivívása után is gazdasági tekintetben eléggé függő helyzetben maradt Franciaországtól. Ezt a körülményt kihasználják a volt gyarmatosító hatalmak s egykori gyarmataikkal ugyan formálisan egyenjogú félként tárgyalnak, közvetlenül nem avatkoznak belügyeikbe, de gazdasági segítség címén mégis befolyásolják volt gyarmataik gazdaság! és politikai életét, s továbbra is kizsákmányolják őket. Ez főképp három területen történik: gazdasági, politikai és katonai téren. Ez a régi kolonlallzmusnak, gyarmati rendszernek új formája: a neokolonializmus, az új gyarmati rendszer. I A felszabadulás után a volt gyarmatok és félgyarmatok fő feladata gazdasági életük megjavítása, gazdaságuk továbbfejlesztése, mert nélküle nem tudják emelni népeik rendkívül alacsony, a nyomor határán álló életszínvonalát. Ezért terveket készítenek gazdaságuk felvirágoztatására. Ehhez azonban tőkére, anyagi forrásokra van szükségük, amivel nem rendelkeznek. A fejlettebb tőkés államok kihasználják ezt a helyzetet, ős felkínálják segítségüket, amely közvetlen gazdasági segítség, támogatás és részben ajándék formájában történik. Ez a segítség azonban végeredményben a tőkések hasznával Jár, tehát a segítség Indítéka rendszerint a saját haszon. Erre nézve Jellemző, hogy az Egyesült Államok a függetlenné vált államokban befektetett tőkéből 1958-ban 105 százalékos hasznot húzott, de 1962-ben már 140 százaléknál ls nagyobbat. Ugyanakkor a tőkés országokban tett befektetésekből csak körülbelül 50 százalékos hasznot tudott elérni. Az elmaradt országok kizsákmányolásának egyik formája, hogy ezeknek az országoknak az ott vásárolt termékekért a világpiaci árnál kevesebbet fizetnek. Így például Nigéria a kakaóbabot a tőkés államoknak átlag 15 százalékkal alacsonyabb áron szállítja, mint a kakaóbab világpiaci ára. A Nigérából kivitelre kerülő amerikai mogyoró pedig átlag 9 százalékkal alacsonyabb a világpiaci árnál. A chilei rézért az amerikai monopóliumok átlag 30 százalékkal kevesebbet fizetnek, mint a réz világpiaci ára. India 1952-ben 2500 kivitt jutazsákért egy varrógépet kapott, 1956-ban már 2900 jutazsákot kellett adnia egy-egy varrógépért. Az Ilyen nem egyenértékű árucsere miatt az elmaradt országok nagy károkat szenvednek, a tőkés országok pedig nagy nyereségekre tesznek szert. Ilyen körülmények között a tőkés országok könnyen nyújthatnak „segítséget" az elmaradt országoknak, mert tudják, hogy sokszorosan visszakapják. Azonfelül a segítséget gyakran még politikai feltételekhez is kötik. Például az Egyesült Államok egy 1961-es tCrvény szerint csak azoknak az országoknak nyújt segítséget, amelyek a fontosabb világpolitikai kérdésekben az Egyesült Államok álláspontját elfogadják. Máskor gazdasági feltételekhez kötik a segítséget, például oly formán, mogy csak magánvállalkozások pénzelésére használhatják fel azt. Mindezek a feltételek megakadályozzák az elmaradt országokat, hogy a segítséget valóban gyümölcsözően használhassák fel. A tőkés országok a volt gyarmati és elmaradt országokat nemcsak gazdasági téren igyekeznek függő helyzetben tartani, hanem politikai téren is meg akarják tartani befolyásukat. Ennek egyik módja, hogy missziókat küldenek ezekbe az államokba, valamint tanácsadókat, szakértőket bocsátanak rendelkezésükre, s ezek aztán megpróbálják befolyásolni a fiatal .államok életét. Ismeretes a Kennedy-féle békehadtest megalakítása az Egyesült Államok•""•"»" TTftWIIH I iIMMBIHI lllll IMII III ban. Ez a testület erre a célra kiképzett fiatalokat küld az elmaradt országokba, hogy ott mint tanítók, nevelők, hivatalnokok, szakemberek tevékenykedjenek, és ilyen, látszólag a ! vendégország javát szolgáló módon befolyásolják az ország közvéleményét a tőkés rendszer érdekében. Kiképzésükre mintegy 90 millió dollárt költöttek. Ehhez hasonló a nyugat-németországi ún. fejlesztési szolgálat is, melynek tagjai szintén az elmaradt országokban fognak tevékenykedni, és munkájuk segítségével Igyekeznek a tőkés világot olyan színben feltüntetni, hogy segíti az elbaradt országokat. Nagy-Británniának is van hasonló szervezete, az ún. önkéntes tengerentúli szolgálat. Franciaország pedig szakembereket képez ki azzal a céllal, hogy ők az ún. építő légiók tagjaiként működjenek a tengerentúli országokban. Az elmaradt országok befolyásolásában fontos szerepet Játszik a tőkés államok diplomáciája is, mely gyakran közvetve, de olykor közvetlenül is beavatkozik a helyi kormány tevékenységébe. E téren különösen a Német Szövetségi Köztársaság fejt ki élénk tevékenységet Afrika országaiban. Tevékenységét a megvesztegetések és ajándékozások Jellemzik, és ezek segítségével igyekszik hatni különösen az ingadozó elemekre. A Német Szövetségi Köztársaság előnye, hogy az első világháború után már nem voltak gyarmatai, és ezért a volt gyarmati országok előtt mint nem gyarmattartó állam léphet fel. A tőkés országok behatolását a fiatal független országokba a különféle nemzetközi reformista és revizionista szervezetek is elősegítik. Ezek főként a kevésbé fejlett országok munkásaira igyekeznek hatni azért, hogy szembeállítsák őket a forradalmi kommunista mozgalommal és a szocialista országokkal. Különösen a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége és a Szocialista Internacionálé fejt ki élénk tevékenységet e téren. Ezt igen agyafúrt módon teszik, hogy a munkások ne ébredjenek tudatára annak, hogy saját érdekeik ellen Vétenek, amikor elkülönülnek a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomtól, egyetlen őszinte sejflfőjüktől és szövetségesüktől. A reformista szervezetek főképp azzal az érveléssel hatnak az elmaradt országok munkásságára, hogy az ő országukban mások az osztályviszonyok, mint az európai országokban, és ezért ők nem haladhatnak az európai forradalmi munkásmozgalom útján. Annyit mindenesetre elértek, hogy az afrikai munkásszervezetek nagyrészt kívül maradtak a kommunista és a szociáldemokrata szervezeteken is és önállóan működnek. Ez persze elősegíti befolyásukat a tőkés világ érdekében. • • • A gyarmattartó országok gyarmataikat nemcsak a gazdasági kizsákmányolás céljaira használták fel, hanem katonai célokra Is, A gyarmati rendszer szétesése után ls így akcrtak tenni, mégpedig most már különféle kétoldalú egyezmények' alapján. A volt gyarmattartó államok azzal érvelnek, hogy a fiatal államok nem terhelhetik magukat a védelmi költségekkel, és ezért legalább részben ők vállalják magukra a fiatal állam védelmét és a vele járó kiadásokat. Ilyen címen azután a felszabadult ország területén továbbra is megtarthatják támaszpontjaikat. Így például Franciaország a Malgas Köztársaság területén több légi és tengeri támaszpontot tart fenn. Oj SZÖ 4 * l 38 3- szeptember 17.
