Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-16 / 225. szám, péntek

I Pü ťri • t s Királyhelmecl Városi Nemzeti Bizottság mellett működő polgári ügyek aktívája nagy gonddal és körültekintéssel készíti elő a polgá­ri házasságkötések megtartását, ami­ről a résztvevők nem feledkeznek meg egyhamar. Felvételünkön: dr. István Gabriella fogorvosnő és Szentpéterl Dezső a házasságkötésük­ről szóló jegyző­könyvet írják elá. ^ 1111 : 11 M i í 11 : M 111111 i i E 111111111111 £ 11111111111111111111111111 :1111111111111111111111111111111 1« ORSZÁGSZERTE biztató a szólótermés. A szólót a nagy szárazság sem rontat­ta le, hosszú gyökereivel az aszályon is túltesz. Nem úgy a fiatal szóiővesz­szók. Az lpoiynyékl földművesszövetke­zet tizennyolcezer szólóvessző öntözésé­ről gondoskodik naponta, s hogy nem hiába, erre a legszebb bizonyíték az, hogy a szokásos harminc százaiékos pusztulás helyett a vesszőknek mind­össze 8—10 százaléka nem hajtott ki. Dimlk Tibor - * ­AZ ÉRSEKÜJVÁRI felvásárlóüzem nagy sikereket ér el a tojásfelvásárlásban. Nemrég a Forrrdalml Szakszervezeti Moz­galom járási vezetősége vörös zászlóval tüntette ki az üzem szocialista munka­brigád-kollcktíváját. Meltsek Erzsébet - * ­KIRÁLYFI AKARCSÄN a helybeli óvoda „nagy" csoportjának tagjait a közel­múltban ünnepélyes keretek között is­kolásokká nyilvánították. Az ünnepély kedves élményt nyújtott a gyerekeknek és a szülőknek is. Szabó Mária - • ­AZ ALSÓKEMENCEI szövetkezet tagjai úgy mint tavaly, az idén is tartják az elsőbbséget a háztájin tartott tehenek­től való tejeladásban. Az említett szövet­kezet tagjai ötvenhat tehéntől eddig 20 872 liter tejet adtak el. Egy-egy tehénre átlagban 372 liter tej jut. Ez a szép eredmény a szövetkezeti tagok kötelezettségérzetének, valamint a HŇB képviselőinek jó munkájáról tanúskodik. A MÉHÉSZKEI szövetkezet irodájában rendezték be a bizalom-boltot, amely­ben megtalálhatók a cigaretta, keksz és kUlönbözö hűsítők, cukorkák. Egy papír­dobozka a pénztár. Akinek szüksége van, kiválasztja az árut, s a pénzt a papírdobozkába dobja. Molnár Béni, szö­vetkezeti elnök szerint a „mankó" le­hetetlen. A bizalomért becsületességgel fizetnek. L S. ILLÉS ANDRÁS traktoros vállalta, hogy a csernői szövetkezetben egy ti­zenhárom hektáros területen négy nap alatt levágja a kendert. Az első napon négy hektárt vágott le, s így — ha az időjárás is kedvez — három nap alatt befejezi a kender betakarítási munká­latait. Berta Béla \- * ­NAGY ÉRDEKLŐDÉST keltett a Győr megyei Pieck Vagongyár dal- és tánc­együttese, amely nemrég a pozsonyeper­jesi békeünnepélyen a nemzetközi szö­vetkezeti nap műsorát a dunaszerda­helyi Járásban ünnepélyesebbé tette. Komáromy Etel - • ­A KASSAI JÄRÄS szövetkezetei a szá­razság ellenére is nagy gondot fordí­tanak a tarlóhántás sikeres elvégzésére. Eddig hatvannyolc százalékra teljesítet­ték feladataikat. SZÉP EREDMÉNYEKET érnek el az al­sócsáji szövetkezetesek az állami felvá­sárlási terv teljesítésében. Tejből 144, húsból pedig 168 százalékra teljesítik tervüket. A SADY NAD TISOU-I szövetkezet dol­gozói is hozzájárulnak a milliárdos moz­galomhoz. Vállalták, hogy terven felül húszezer liter tejet, ugyanannyi tojást és tíz vagon cukorrépát adnak el. jó munkát végez a zöldségtermesztő cso­port is, amely már 112 százalékra telje­sítette egész évi feladatait, Mató Pál - • ­- A SILÓKUKORICA betakarítása is arra sarkallja a Ragyalei Állami Gazdaság dolgozóit, hogy minél előbb végezze­nek a tarlóhántással. Eddig a gabona­földek hitvanöt zázaiékán végezték el a tarlóhántást. Csaba Zoltán /////////////////raw^ NINCSENEK SIVATAGOK! IVincsenek sivatagok! Ugyebár szokatlan ez a cim még egy tudományos-fantasztikus könyv számára is? Hiszen tudott do­log, hogy a sivatagok mérhetetlen területeket foglalnak el földün­kön. Egyes adatok szerint mintegy 40 millió négyzetkilométert, mások szerint körUlbelül 27 millió négyzetkilométert. Tökéletesen mindegy, hogy a két adat közül melyiket fogadjuk el, nagyságá­nál fogva mind a kettő bámulatba ejtő. Elegendő utalnunk arra, hogy a Szovjetunió területe 22 millió négyzetkilométer, ezzel szemben a Karakum homokpuszta, a legnagyobb szovjet sivatag 330 ezer négyzetkilométer kiterjedésű. A föld lakosságának egy része semmit sem tud a sivatagokról, más részének pedig csak az elemi föld­rajzkönyvekből, hallomásból vagy ka­landorfilmekből vannak halvány fo­galmai a sivatagokról. Éppen ezért a sivatag egyes avatatlan olvasók számára csak hőséget és perzselően forró futóhomokot jelent, amelyben az eltévedt, szomjúságtól elgyötört utasok kimerülten küzdenek a sívó homokkal. Mindez csak megerősítette azt a hiedelmet, hogy a sivatag nem egyéb homoktengernél, amelyben nincsen élet, és amelyen csak a teve, a sivatag hírhedt „hajója" halad­hat át. ^ A futóhomok a Szovjetunió siva­tagjának mintegy tíz. százalé­kát foglalja el. Elég kiterjedt terület­ről van sző, és azt hisszük, megéri a fáradságot, hogy — engedelmükkel — egy kicsit foglalkozzunk ezekkel a mezőgazdasági területekkel, hogy hasznos felhasználásukat lehetővé tegyük. Ha egyetlen pillantást vetünk a térképre, amely feltünteti a futóho­mok zónáit, azonnal észrevesszük, hogy keletkezésükben rendszertelen és végső fokon káros tevékenységé­vel maga az ember a bűnös. A leg­több homokdűnével az Amu-Darja fo­lyó mentén találkozunk, főleg a fo­lyó balpartján, ahol csaknem meg­szakítás nélkül fogják körül az oázi­sokat. A dünek szélessége helyen­ként a több tucat, hosszúsága pedig a több száz kilométert is eléri. Hány nemzedék keresett itt a környező homokban tüzelőnek valót, és vágta kl vagy' tépte kl tövestül a bokrokatl Hány nemzedéke a tengődő állatte­III. Felvethetik a kérdést: ha a termo­nukleáris fegyver megjelenése segí­tette a néptömegek tömörítését a bé­keharcra, megnehezítette, hogy az imperialisták háborút robbantsanak kl, akkor nem' az következik-e ebből, hogy a fegyverkészletek fenntartása, a fegyverkezési hajsza folytatása a béke legmegbízhatóbb garanciája? Mint ismeretes, éppen ezt a néze­tet védelmezik „a félelem egyensú­lya" elméletének burzsoá szószólói. Talán az ő nézetük a logikusabb? Nem. A félelmen alapuló béke nem­csak rossz és sokba kerül, hanem rendkívül ingatag. Bármilyen hiba, félreértés, a mechanizmusokban fel­lépő zavar, sőt a repülőgépek kor­mányánál vagy a rakétacsapatok pa­rancsnokságának irányító berendezé­seinél ülő emberek idegzavara is felboríthatja az ilyen békét, és a ka­tasztrófa örvéíiyébe sodorhatja az em­beriséget. Minél több ország rendelkezik nuk­leáris fegyverrel, érthetően annál na­gyobb ez a veszély. A kapitalista világ egyes vezetőinek józan kijelentései korántsem szüntetik meg e veszélyt, hiszen ezeken a vezetőkön kívül van­nak még úgynevezett „veszettek" is. Egyébként ls — s ez különösen fon­tos — a monopolburzsoázia uralmá­nak társadalmi rendszere maga szüli a militarizmust, a terjeszkedő külpo­litikát, az agresszív törekvéseket, vagyis objektíve is a háború szélére" sodorja a világot. Így tehát „a félelem egyensúlya" nem biztosltja a békét. A helyzetből a legalaposabb kivezető út termé­szetesen magának a háború forrásá­nak, az imperializmusnak a megsem­misítése lenne. SzavaikbSl ítélve a kínai vezetők csak ezt a biztosítékot ismerik el, és erre tulajdonképpen olyan eszközökkel törekednek, ame­lyei maga az imperializmus hirdet: termonukleáris háborúval. A nemzet­közi kommunista mozgalom természe­tesen legalább annyira óhajtja az Imperializmus megsemmisítését és sokkal hatékonyabban harcol elle­ne. - • / A probléma nem abban rejlik, hogy a béke kérdésének megoldását el kell halasztani addig, amíg a szocializmus győz minden országban, hanem ab­ban, hogy már ma elfogadható meg­oldást találjunk akkor, amikor boly­gónk egy részén még az imperializ­mus uralkodik. Éppen erre a célra irányul az általános és teljes lesze­relés programja. E program megvaló­sítása természetesen fontos szakasz­ként foglalná magában a nukleáris fegyverek eltiltását, és az e fegyve­1 rekbol rendelkezésre álló készletek megsemmisítését. A nukleáris fegyve­rek eltiltása a békeharc lehetőségei szempontjából egyáltalán nem jelen­tene visszatérést a múlthoz, ahhoz a helyzethez, amely a második világ­háború küszöbén állt fenn, és lehe­tővé tette e háború kirobbantását. Ellenkezőleg, á nukleáris fegyverek eltiltása megfelelő lépés lenne előre abban az irányban, hogy gyökeresen, demokratikus alapokon átépítsék a nemzetközi kapcsolatokat, kiküszö­böljék e kapcsolatokból az ököljogot, megfékezzék az imperialista agresszo­rokat. Az általános és teljes leszere­Jés kiküszöbölné a háború lehetősé­gét. A kommunisták között nem akadnak olyan naiv emberek, akik a leszerelést követelve az imperialisták „jóakaratára" bíznák magukat. Az ál­talános és teljes leszerelés program­ja: az imperializmus ellen valamennyi arcvonalon vívott szívós és követke­zetes harc programja. Minél nagyobb ellenállást tanúsíta­nak az imperialisták a béke szilárd biztosítékainak létrehozásával szem­ben, a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerének demokratikus átalakítá­sa, a leszerelés ellen — annál inkább összeolvad a néptömegek békeharca a szocializmusért folytatott küzde­lemmel, s annál inkSbb fordul e harc éle az imperializmus, mint társadal­mi rendszer ellen. A termonukleáris fegyver olyan veszélyt jelent a né­pekre nézve, hogy felvetődik még olyan forradalmi válságok lehetősége is, amelyek a múlt sok példájától el­térően — nem háború után robban­nak ki, hanem a hadműveletek meg­indulása előtt, csupán a háború ve­szélyének hatására. Ilyenformán a békéért folytatott harc, s ezen belül a leszerelésért ví­vott küzdelem, mint demokratikus mozgalom nem ellenkezik a szocializ­musért folytatott harccal, hanem az egyik megbízható út ahhoz, hogy a dolgozó tömegek hatalmas forradal­mi potenciálra szert téve, eljussanak a szocialista forradalomhoz. Természetesen ahhoz, hogy ez tel­jesen megvalósuljon, a néptömegek élcsapatainak, a marxista-leninista pártoknak még óriási munkát kell végezniük, hatalmas, önfeláldozó erő­feszítéseket kell tenniük. Ahhoz, hogy a néptömegek sikere­sen harcoljanak a békéért, még in­kább a szocializmusért, elengedhetet­lenül szükséges, hogy világosan meg­értsék: a háborús veszély egyedüli forrása az Imperializmus agresszív természetében van, és nem másutt. Ezért a szocialista országok forra­dalmi kötelességüknek tartják, hogy a béke érdekében oldják meg nagy és kis külpolitikai feladataikat, hajt­hatatlanul kitartsanak a békés együtt­élés irányvonala mellett. Vajon így járnak-e el a Kinai Kom­munista Párt vezetői? Nem, ők egé­szen más vonalat követnek. Elég, ha visszagondolunk arra, milyen állás­pontra helyezkedtek a karib-tengeri válság napjaiban. Akkor a kínai ve­zetők síkraszálltak a Szovjetunió azon erőfeszítései ellen, hogy olyan megoldást találjanak, amelyeknek alapján megmaradnak a kubai nép forradalmi vívmányai, és elhárul egy világháború veszélye. Nem kevésbé kirívó ebben az összefüggésben a kí­nai vezetők álláspontja az Indiával való határkonfliktusban is: arra irá­nyul, hogy fenntartsa a feszültséget a szóban forgó térségben, elutasítsa a területvita mielőbbi, tárgyalások útján való rendezését. Nagy veszélyt rejt magában az is, hogy a Kínai Népköztársaság kormá­nya nem hajlandó aláírni a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről szóló szerződést. Tény, hogy ezzel egy társaságba kerültek a legharcia­sabb Imperialista körök képviselőivel. A kommunista mozgalom irányvo­nala, amely harcot hirdet a békéért és ,a békés együttélésért, a termonuk­leáris háború veszélye ellen, az egyetlen helyes irányvonal. Ez ma- j radéktalanul számol a világban vég­bement változásokkal, köztük az új tömegpusztító fegyverek megjelenésé­vel. Ez az Irányvonal a marxista­leninista tanításon alapszik. Helyessé gét a gyakorlat is meggyőzően bizo­nyítja. Nem kétséges, hogy soha senkinek sem sikerül letérlteni a kommunista mozgalmat erről a helyes útról. nyésztőknek telepedett meg nyájával minél közelebb az Amu-Darja életet adó vizéhezl A legelőket letaposták, a bokrokat tüzelőnek vágták kl. És az eredmény? A csupaszon maradt homok kezdte elözönlenl azoknak la­kóházát és mezejét, akik a jöt­tét előkészítették. A homok elleni küzdelem és a ho­mok megfékezéséért folytatott harc a kutatásoknak, a tényleges és lát­szólagos felfedezéseknek, a nagy győzelmeknek és ugyancsak nagy vereségeknek hosszú sorából áll. Év­tizedek lázas kutatómunkája során rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek, s ennek következtében ma már nincs a Szovjetunió földjén olyan homok, amelynek káros hatását ki ne lehet­ne küszöbölni. M a már nemcsak az a feladat, hogy a futóhomok vándorlá­sának veszélyét megszüntessük, ha­nem hogy olyan növényeket ültes­sünk, v amelyek végeredményben a homok értékesítéséhez, a megfékezé­sére fordított költségek megtérülésé­hez vezessenek, vagy a legrosszabb esetben is olyan védőzőnákat léte­sítsünk, amelyekre már csak felügyel­ni kell... Így hát eljutottunk a felügyelethez. A Szovjetunióban kidolgozták és gya­korlatiig ellenőrizték a homôk ellen, illetve a homok megfékezésére irá­nyuló számos rendszabályt: a véde­lem különféle mechanikai típusait, amelyeket ideiglenesen alkalmaznak, olyan rétegeket és emulziókat, ame­lyek egy bizonyos időre, addig, míg a növények gyökeret vernek, megkötik a dűnék homokjának porzó felüle­tét; a talaj megkötését szolgáló kü­lönféle növények ültetését és veté­sét, kezdve az apró füvekkel és vé­gezve a vastag törzsű fákkal. Ám ko­moly felügyelet nélkül mindezek a rendszabályok hatástalanok marad­nak. H ála íz üzbég talajjavító szak­emberek' erőfeszítéseinek, sike­rült elejét venni néhány olyan oá­zis pusztulásának, amelyből a múlt­ban fejvesztetten menekültek az éle­tüket védő emberek. Ugyanezt mond­hatjuk el a türkmén talajjavítók által az Amu-Darja partjain és a Szovjet­unió területén levő egész sor más sivatagi zónában végzett munkálatok­ról. A Szovjetunió területének minden sivatagjára a természeti viszonyoktól függően, a tanulmányozás fokának megfelelően és — ami a legfonto­sabb — a terület gazdasági fejlettsé­gének tekintetbevételével el lehet készíteni a terület megfelelő talajja­vításának, az életkörülmények meg­javításának, a terület gazdaság! ha­tékonysága növelésének és bizonyos mértékben a természet átalakításá­nak tervét. A pusztaságok éghajlati övezete potenciálisan is egyike földünk leg­termékenyebb mezőgazdasági öveze­teinek. Erről mindennél jobban mag­győződnek bennünket a belterjes mezőgazdasággal rendelkező oázisok. A jól megszervezett és tervszerű­sített mesterséges öntözés csakugyan korlátlan lehetőségeket nyújt. Éppen ezért az a legfőbb fel­adatunk, hogy új elvek alapján a maximumig kifejlesszük az öntözést, hogy vizet takarítsunk meg és hogy elejét vegyük a talaj újbóli szikese­désének, megjavítsuk a víz egyensú­lyát és szabályozzuk a víz körforgá­sát... Még az eljövendő nemzedék­nek Is bőségesen lesz tennivalója. Ezzel egyidejűleg más sivatagi te­rületeken gyors ütemben ki kell fej­leszteni az állattenyésztést. Az öntö­zetlen sivatagokban a teve és a juh a gazdaság alapja, ök szolgáltatják a húst, a gyapjtit és a bőrt. A tevetej ízletesebb, kövérebb és olcsóbb a te­héntejnél és sehol nem lehet olyan olcsón húshoz jutni, mint a sivatag­ban ... D e mi tűrténik majd a szocialista tábor határain kívül eső siva­tagokkal? Olyan kérdés ez, amelyre könnyen meg lehet felelni: ha majd a társadalmi körülmények lehetővé teszik a természetes erőforrások ér­tékesítését és nagy kiterjedésű siva­tagokban a természet megváltoztatá­sát, meg fogják találni a tudomá­nyos megoldásokat is. Ez a két dolog ugyanis elválaszthatatlanul össze­függ egymással. V. KUNYIN A Holdban több a radioaktív elem, mint a Földben Az emberek már több mint 350 éve figyelik a Holdat. Sok min­denfélét tudtak meg a Föld „örök csatlósáról", de minden ismeretük össze sem hasonlítható a legutób­bi években eszközölt tudományos megfigyelések eredményeivel. A szovjet lunyikok űrrepülései, a pulkovói csillagvizsgáló megfigye­lései s a gorkiji radiofizikusok kí­sérletei tetemesen gyarapították ismereteinket a Holdról, annak fe­lületéről és belsejéről is. A Hold felületét hegységek és mintegy 250 km átmérőjű óriás krá­terek övezete fedi. Csupán a Hold­nak Földünkről látható oldalán mint­egy 35 000 ilyen kráter van. Amikor nem érik a Nap sugarai, felületének/ hőmérséklete fél óra alatt 250 C fok­kal csökken. Ilyen gyorsan nem hül le egyetlen földi kőzetréteg sem. Nyikolaj Kozirev szovjet csillagász néhány évvel ezelőtt vulkanikus gá­zokat figyelt meg a Hold körül. Fi­gyelemre méltó felfedezése gyökere­sen megváltoztatta a Holdról alkotott elképzeléseket. Kozirev professzor megfigyeléséig ugyanis a Holdat még a közelmúltban kihűlt égitestként tar­tottuk számon. A hírneves szovjet csillagász véleménye szerint azonban a Hold belseje nem hül ki. Szovjet tu­dósok ezt a feltételezést nemrég több bizonyító adattal támasztották alá. Vszevolod Troickij, a gorkiji egyetem tanára megfigyelte a Holdból kisu­gárzott rádióhullámokat. Ezzel kap­csolatos észlelései arra a következte­tésre vezették, hogy minél hosszabb a sugárzás felfogását lehetővé tevő hullám, annál nagyobb mélységekből érkezik. A rádlósügarak ereje ugyan­is egyenes arányban áll az említett mélységek hőfokával. Ezért lehet a rádiósugaraknak különböző hullám­hosszakon eszközölt mérései közben a Hold-kéreg különböző rétegeinek hőfokát megállapítani. Így vált tehát lehetővé annak a megállapítása is, hogy a Hold felületén átlag mínusz 40 C fok és 20 m-nyí mélységben mínusz 10 C fok a hőmérséklet. Ezek­nek az adatoknak alapján a Hold bel­sejének hőmérsékletét is ki lehet számítani. Troickij professzor vélemé­nye szerint a Hold 50—60 km-nyi mé­lyében 1000 C fokú hőség uralkodik. E megállapítás következtében felül­vizsgálásra szorulnak a Hold erede­tére s hőviszonyai fejlődésére, illetve visszafejlődésére vonatkozó feltétele­zések és elgondolások. Tudomá­nyos dolgozók ugyanis kiszámították, hogy a Hold mélyében mintegy 5—7 szer több hő keletkezik, mint ahogyan azt a múltban feltételezték. A múlt napokban készítette el a Vysoké Mýto-i Karosa nemzeti vál­lalat a Skoda 706 RTO autóbusz 5000. példányát. Az autóbuszt' Kubá­ba szállítják. Ma már nehéz lenne me ,^B2I^ a tlLJl ä ny f aJ t a különleges felszerelésű ilyen autóbuszt gyárta­nak. Az utasszállí­tó és a mozgó bol­tokon kívül orvosi rendelőket, könyv-: tárakat, televízió- , készülékkel, rádió­val, magnetofon­nal, öltözővel, jég­szekrénnyel és kis konyhával felsze­relt luxus-autóbu­szokat is'" gyárta­nak. 1963. augusztus 16. * {JJ SZÖ 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents