Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-15 / 224. szám, csütörtök

I Brazzavilleben egyre feszültebb a helyzet A francia katonaság megszállta a város stratégiai pontjait • A fő­városban rendkívüli állapotot hirdettek • Youlou saját kezébe összpontosítja a hatalmat és reformokat ígér Leopoldvllle (CTK) — Brazzaville­ben tegnap folytatódott a politikai 'általános sztrájk, tiltakozásul a fran­ciabarát Fulbert Youlou elnök kormá­nya ellen. A városban, ahol kedden véres összetűzésekre került sor a sztrájkolók és Youlou rendőrsége kö­zött, továbbra ls feszült a helyzet. A néger negyedekben egész éjjel cir­káltak a röndőrök s keresték a poli­tikai foglyokat és a szakszervezetek vezetőit, akfket kedden a sztrájkolók kiszabadítottak a börtönből. Bazzavllle minden fontos stratégiai pontját megszállta a francia katona­ság, amelynek beavatkozását állítólag Youlou kérte. Párizsból ezzel kapcso­latban olyan hírek érkeznek, hogy miután tudomást szereztek a Brazza­viliéi zavargásokról, De Gaulle tábor­nok tanácskozásra hívta össze kormá­nyát, s megvitatta vele a Youlou-rend­szernek nyújtandó esetleges segítsé­get. A tanácskozásról nem adtak kl közleményt. A Brazzavtlleböl tegnapra virradó éjjel érkező hírek szerint a kiszaba­dult politikai foglyok ellenzéki kor­mányt szándékoznak alakítani. Az el­lenzéki kormány összetételét még nem közölték, s nehéz lenne megítélni, vajon az ilyen akció sikerrel járhat-e. Brazzavilleben — párizsi jelentés szerint — kijárási tilalmat rendeltek el este 17,00 órától reggel 5,00 óráig. A városban kihirdették a rendkívüli állapotot. Leopoldvllle (CTK) — A Reuter hír ügynökség jelentése szerint Brazza­ville afrikai negyedeiben tovább tart a nyugtalanság. A rendőrség teljesen elszigetelte ezeket a negyedeket és megtiltotta, hogy afrikaiak a város központjába lépjenek, ahol eddig aránylag nyugodt volt a'helyzet. Ful­bert Youlou elnöki palotája egy fegy­veres táborra hasonlít. Egyes hírek szerint keddről szerdá­ra virradó éjjel több miniszter és kép­viselő házát felgyújtották. Potopoto és Bakwanga afrikai negyedek felett Időnként füstoszlop látható. A déli órákban Brazzavllle utcáin hangszó­róval ellátott autók jártak, melyek egész napra érvényes kijárási tilalmat hirdettek. A Kongói Köztársaság ki kiáltásának 3. évfordulója tiszteletére megrendezett ünnepségeket lemond­ták. Fulbert Youlou, a brazzavillei rádió­ban bejelentette, hogy tekintettel a helyzet komolyságára, kezébe veszi a polgári- és katonai hatalmat az or­szágban. Külön bizottságot nevezett ki, mely vezetése alatt „felújítja a rendet és munkát", valamint szüksé ges reformokat hajt végre. Újabb provokációk Berlinben Berlin (CTK) — Nyugat-berlini reakciós csoport kedden este újabb provokációt valósított meg a Német Demokratikus Köztársaság határán. A friedrichstrassel határátkelőhelynél revanslsták csoportja gyülekezett, akik a határmeintl épületekhez nyomul­tak. Köveket, üveget dobáltak az NDK területére, úgyhogy veszélyben for­gott a határőrök és az NDK polgárai­nak élete és egészsége. A nyugat-ber­llni rendőrség nem Intézkedett Időben, hogy megakadályozza a provokációt. Csak később érkezett a színhelyre, ahol szétkergette a rendbontókat, akik csoportokba verődve revanslsta jelsza­vakat kiabálva távoztak. Augusztus 18-án lesz két éve annak, hogy az NDK Intézkedéseket tett ha­tára megerősítésére. E nap alkalmával a revanslsta szervezet képviselői és nyugat-berlini hivatalos személyiségek széles körű kampányt Indítottak az NDK ellen. Céljukat álcázni igyekez­tek azzal, hogy nyugalomra és békés megemlékezésre szólították fel a la­kosságot. De tetteikkel csak egy célt szolgáltak: revanslsta hangulatot akartak kelteni. A hangulathoz hozzá­járultak az össznémet kérdéseket vizs­gáló nyugatnémet minisztérium kép­viselői Is, akik Nyugat-Berlinbe láto­gattak, ahol számos revanslsta szer­vezet tagjaival találkoztak. Bonn követelései akadályozzák a nemzetközi feszültség enyhítését Róma (CTK) — Az Unttá vezércik­kében Bonn követeléseivel foglalko­zik az atomcsend^gyezménnyel kap­csolatban. A nyugatnémet kormány­körök álláspontja, mely azon alap szik, hogy Németország „egyesítését" tartja a Kelet- és Nyugat közötti megegyezés feltételének, két egymás­sal összefüggő következményt vonhat maga után. Először ís, hogy a helyzet nem változik meg, olyan marad, ami­lyen, másodszor pedig újabb feszült­ség, összetűzések keletkezhetnek. Az­zal, hogy az NDK bekebelezését köve­telik, vitát provokálnak a határkérdé­sekről. Ez azt jelenti, hogy eleve megákadályozzák a békés együttélés elérését. Ha az Egyesült Államok szintén Ilyen álláspontra helyezkedne, továbbra is a német revansizmus lenne a döntő szó a nyugati politi­kában. De Gaulle állítólagos elszige­teléséből sem maradna' semmi, mivel Bonn és Párizs továbbra is nem egy­forma, de párhuzamos úton halad és Nyugat-Németország atomfelfegyver­i zése újabb veszélyt jelentene az egész világ számára. A felso-odigei terroristákat volt SS-ek vezetik Róma (CTK) — Ugyanakkor, ami­kor a felső-adigel terroristák Bolza­nóban levegőbe röpítettek egy darut és a villanyvezetéket, a pósta kétfejű sassal ellátott röplapokat terjesztett „dél-tiroli szabadságharcosok" fel­irattal. Ez a szervezet az újnáci szer­vezetekkel áll kapcsolatban, melyek létezését Adenauer revanslsta politi­kája teszi lehetővé. Ezek a szerveze­tek nyíltan a hitlerista múltat akar­ják felújítani. Az Unlta napilap az észak-olaszországi újabb terrorista akciók hátterére mutat rá. A dél-ti­roli szabadságharcosok szervezete számos ausztriai és nyugat-németor­szági újnáci szervezettel működik együtt. Tehát ugyanazért a célért küzdenek „fel akarják szabadítani" a német vidékeket, melyeket Hitler veresége után elszakítottak Német­országtól. A legerősebb és legveszé­lyesebb új náciközpont a HIAG, az úgynevezett „kölcsönös segítség! szö­vetség". Ennek a szövetségnek 39 fíókszervezete van, melyek nem má­sok, mint az SS volt tagjainak gyü­lekezőhelyei. A HIAG Ausztriában Is tevékenykedik. Az Unita a továbbiak­ban megjegyzi: nehéz elképzelni, hogy a szervezetek ügynökei a volt szudeta-vidék és a volt Kelet-Porosz­ország területén valósítsanak meg robbantásokat, de az osztrák-olasz határ átlépése nem okae számukra nehézséget. Olaszországiak határo­zottan el kellene ítélnie a német re­vansizmust. f Az osztrák—olasz határon egy sze­mélyautót tartóztattak fel, melyben nyugatnémet, müncheni „turisták" töltényeket akartak átcsempészni. N egymillió százezer napot sztráj'oltak ez évben az olasz földművesek Róma (CTK) — Előzetes számítá­sok szerint ez évben az olasz vidé­ken összevéve 4100 000 napig sztráj­koltak. Három országos sztrájkot va­lósítottak meg, 163 tartományit és számos helyi és községi sztrájkot. A sztrájkokban 800 ezer földműves vett részt. Ezek a sztrájkok hozzá­járultak ahhoz, hogy az olasz közvé­lemény szükségesnek tartja a földre­formot. A sztrájkok részben sikeresek is voltak. Felújították az országos kollektív szerződést az alkalmi mun­kásokról, körülbelül ötven új tarto­mányi egyezményt írtak alá. A sztráj­kok következtében az olasz mezőgaz­dasági munkások bére átlagban 15 százalékkal emelkedett, kiharcolták a munkaidő' lerövidítését, néhány szakszervezeti jog bebiztosítását és a munkakörülmények megjavítását. KENNEDY elnök tizenkéttagú ta­nácsadó bizottsága kedden javaslatot tett az Egyesült Államok kongresz­szusa és kormánya tagjainak fizetés­emelésére. (CTK) ' AZ INDIAI rádió hivatali helyisé­gei és a bombayi amerikai konzulá­tus előtt augusztus 12-én tüntettek az ellen, hogy India területén az Amerika Hangja rádió állomás felé­pítését tervezik. (CTK) További államok írták alá a moszkvai atomcsend­egyezményt Moszkva (CTK) — Augusztus 13-én további hét ország Irta alá az atom­csend szerződést, úgyhogy a csatlako­zott országok száma elérte a 44-et. Kormányaik nevében Irak, Jemen, Tu­nézia, Jamaika, Trinidad, Tobago és Szíria szovjetunióbeli nagykövetei, va­lamint Libanon moszkvai ügyvivője írták alá a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett atomfegyver-kí­sérletek eltiltásáról szóló egyezményt. London (CTK) — Londonban au­gusztus 13-án Luxembourg, Irak, Szí­ria, Jamaica, Libanon és Nicaragua megbízottjai írták alá az atomcsend­szerződést. Londonban tehát összesen 49 ország írta alá az egyezményt. London (CTK) — Tegnap délelőtt az angol külügyminisztériumban Ja­pán, az az ország, mely egyedül is­meri az atomtámadás borzalmas kö­vetkezményeit, írta alá a részleges atomcsendegyezményt. Londonban ezenkívül Spanyolország, Burma, Pa­kisztán és Algéria képviselői írták alá az egyezményt. Todor Zsivkov Moszkvában Moszkva (CTK) — Augusztus 14-én Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárá­nak, a Bolgár Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének vezetésével bol­gár kormányküldöttség érkezett Moszkvába. A küldöttség részt vett a Bulgária a szocializmus útján kiállítás megnyitásán. A vnukovói repülőtéren Todor Zslv­kovot és kíséretét Xeonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöké, az SZKP KB tit­kára, Jurij Andropov, az SZKP KB tit­kára, DmitriJ Usztyinov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és más szovjet hivatalos személyiségek fogadták. Leonyld Brezsnyev és Todor Zsiv­kov rövid beszédet mondtak a repülő­téren. Leonyld Brezsnyev Nyikita Hruscsov szívélyes üdvözletét tolmá­csolta a küldöttség tagjainak. Todor Zsivkov beszédében átadta a Bolgár Kommunista Párt szívélyes üdvözletét a szovjet népnek, kiemelte azt a segít­séget, melyet a Szovjetunió nyújt Bul­gáriának a szocializmus építésében. Az NSZEP KB a tömegpolitikai munkáról tárgyal Berlin (CTK) — Németország Szo­cialista Egységpártja Központi Bizott­ságának politikai bizottsága határoza­tot fogadott el a politikai és ideoló­giai munka lrányításárőj a városok­ban. Az NSZEP VI. kongresszusán elfogadott program értelmében meg kell változtatni a politikai és ideoló­giai munka irányítását a városokban, elsősorban azért, hogy hatékonyabb legyen a tömegpolltlkal munka. Ez olyan egységes irányító rendszer léte­sítését feltételezi, mely hatásosan tudná megoldani a politikai, gazda­sági és kulturális kapcsolatokat és megfelelne a dolgozók érdekeinek. A határozat értelmében a városi ke­rületeknek a közélet központjaivá kell válniuk. A határozat megmutatja, hogyan kell konkréten megjavítani a politikai és eszmei munkát a városi területekben. A DÉL-VIETNAMI hírügynökség szerint a dél-vietnami kormány ügy­nökei mérget szórtak Tinnghla stra­tégiai falu .kútjába, azzal a céllal, hogy meggyilkolják az Internált la­kosságot. Mérgezés következtében 33 fe'nőtt ég gyermek meghalt, többen súlyosan megbetegedtek. (CTK) A hajnali harmat országának ünnepe A hüjcsöni vízi erőmű, Észak-Korea második legnagyobb erőműve, melyet az amerikai bombázók teljesen elpusztítottak, csehszlovák segítséggel épült újjá. A képen: Csehszlovák és koreai technikusok örülnek a közös sikernek. (Koreai Távirati Iroda felvétele). - * - " Tizennyolc évvel ezelőtt, 1945 augusztus 18-án nyerte el sza­badságát a koreai nép, miután a győ­zelmes szovjet hadsereg Japán elleni hadjáratának befejeztével Korea föld­jét is felszabadította. A nagy történel­mi esemény lehetővé tette, hogy a „hajnali harmat országának" népe a maga választotta utat kövesse és jö­vőjét szocialista módon formálja. A koreai nép törekvéseit az amerikai Imperialisták állandó intrikálása za­varta, amely 1948-ban az ország ketté­szakadásához vezetett. Az ország északi részén, a népi demokratikus köztársaságban a Ko­reát Munkapárt vezetésével valóban a nép lett az ország ura, ezzel szem­ben a déli részen az amerikai imperia­listák vetették meg a lábukat bábjaik segítségével. Az amerikai imperialis­ták továbbra se nyugodtak: 1350-ben gyilkos háborút robbantottak ki, mely három év múlva a panmundzsonl fegyverszüneti szerződéssel fejeződött be. Az agresszorok erkölcsi vereséget szenvedtek és a világ békeszerető közvéleménye a harcok beszüntetésére és a fegyverszünet megkötésére kéhy­szerltette őket. Ám a fegyverszünet óta eltelt tíz év alatt sem rendeződött a koreai kérdés, az ország egyesítése, melyet a szer­ződő felek eleve leszögeztek. Dél­Koreában erősödött az Imperialista diktatúra, a lázas fegyverkezési ki­adások, a népes hadsereg fenntartása felemészti a nemzetgazdaság erejének és az amerikai „kölcsönöknek" tetemes részét, és az életszínvonal annyira lesüllyed, hogy Dél-Koreát hat millió koldus és munkanélküli országaként emlegetik. A diktátorok, a katonai klikkek egymást váltották, de a zsar­nokság — a lakosság nyílt ellenállá­séval dacolva — mindmáig fennma­radt. A rövid történelmi visszapillantás Is világosan bizonyítja a Szovjetunió és a szocialista tábor döntő szerepét a népi Korea fennállásában. A koreai nép jól tudja, hogy szabadságát a hős szovjet hadseregnek köszönheti, s hogy az agresszorokat elsősorban a Szovjetunió és a szocialista tábor erélyes jellépése kényszerítette meg­hátrálásra. A szocialista tábor szoli­daritása ennél sokkal szélesebb terü­leten érvényesült, a fegyverszünet után különösen az ország gazdasági építésében. Enélkíll nem állt volna gyorsan talpra a sokat szenvedett Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság. Szovjet és más szocialista, elsősorban csehszlovák segítséggel épültek nagy vízierőművek és egyéb ipart létesít­mények, amelyekkel megkezdődött a múltban elmaradott ország Iparosítá­sa. A népi Korea békés fejlődése lehe­tővé tette, hogy az Idén a költségve­tésből a 'villamosenergia-termelés, a kohásza't, a gépipar, a vegyipar fej--'' lesztésére 22,7 százalékkal, az építő­ipar fejlesztésére 13,3 százalékkal, a mezőgazdaság fejlesztésére 33,1 szá­zalékkal többet , irányozzanak elő, mint tavaly. Korea felvirágzását a többi között az is bizonyítja, hogy a nemzeti jövedelem öt év alatt 74,6 százalékkal nagyobbodott. A tettekkel bebizonyított és több­ször győzelmeket aratott hagyományos csehszlovák—koreai barátság szelle­mében üdvözöljük a felszabadulás évfordulóját ünneplő koreai népet, melynek sok barátja van hazánkban. (D A japán kommunisták és szocialisták egységakciója Tokió (CTK) — A japán Szocialista Párt a jövőben együttműködik Japán Kommunista Pártjával a békemozga­lomban és ez idő szerint nem alakít kiilön békeszervezetet, mint azt ere­detileg tervbe vette. Ez a döntés a szocialista párt végrehajtó bizottsá­gának keddi ülésén született. A párt Nehru ellenzi az Amerika-Hangja rádiadó létesítéséi Delhi (CTK) — Nehru indiai mi­niszterelnök a parlamentben kijelen­tette, hogy a kalkuttai Amerika-Hang­ja rádióadó létesítéséről kötött egyez­mény ellentétben áll az Indiai politi­ka alapelveivel. Hangsúlyozta, hogy ez az egyezmény vita tárgyává teszi az indiai—amerikai kapcsolatokat. Nehru hozzátette, hogy az egyezmény aláírása előtt felületesen tájékoztat­ták őt az ügyről, tehát ő is felelős az egyezmény megkötéséért. Mint is­meretes, az Amerika-Hangja rádióál­lomás létesítéséről kötött egyezmény India egész területén éles tiltakozást váltott ki. Az Indiai közvélemény ezt az egyezményt az ország hagyorfiá­nyos semleges politikája megsértésé­nek tekinti. Az egyezmény megkötése volt a kommunista párt fő Indítéka ahhoz, hogy a parlamentben felvesse a bizalmi kérdést. A Dzsan Sangh Jobboldali ellenzéki párt az Indiai parlament előtt tünte­tést szervezett Nehru kormánya el­len. A parlament épületének másik oldalán ugyancsak tüntettek, de itt a Nemzeti Kongresszus Párt delhi szervezetének tagjai. A manifesztáció résztvevői támogatásukat fejezték ki Nehru kormánya iránt. A kommunis­ták nem vettek részt egyik tilta­kozáson sem. külügyi bizottsága nyilatkozatot tett közzé, melyben hangsúlyozza, hogy a japán szocialisták a békés együtt­élést támogatják és megbírálják azt, hogy a szocialista pártok nemzetközi szerve Nyugat-Európától függ. A nyi­latkozat szerint a szocialista Interna­cionálé egyhelyben topog. Ennek az az oka, hogy nem áll előtte vilá­gosan a gyarmatosítás elleni politi­ka, nem érti meg az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok semlegéssé­gének jelentőségét. A külügyi bi­zottság támogatja a . Szovjetunió ál­láspontját a Kínai Népköztársasággal folytatott eszmei vitában és helyesli a moszkvai atomcsend-egyezményt. Egyúttal azt követeli, hogy újítsák fel a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogait, Japán és Kína kössön diplomáciai kapcsolatokat és bőyítsék kí a két ország közötti kereskedelmet. Äz amerikai négerek kitartóan harcolnak a fajüldözés ellen New York (CTK) — Chicagóban újabb összetűzés keletkezett a tüntető négerek és a rendőrség között. Szá­mos tiltakozót letartóztattak és sokan megsebesültek. Az utóbbi napokban Chicagóban száz négert tartóztattak le. A Dél-Karolina állambeli Dunn vá­rosban is tiltakozást szerveztek a faj­üldözés ellen. Americus városban a néger vezetők megvádolták a helyi rendőrséget, hogy durván lép fel a helyi néger lakosság ellen. A város­ban 77 négert tartóztattak le és a rend­őrség elektromos árammal, töltött gu­mibotokat használt ellenük. Több mint száz amerikai anglikán püspök határozatot hagyott Jóvá, mely felhívással fordul az egyház összes tagjához, hogy minden eszközzel tá­mogassák a fajüldözés elleni tiltako­zásokat. A püspökök helyeslik az augúsztus 28-án megrendezendő „Washingtoni menetet". 1983. augusztus 15. • (JJ SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents