Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-13 / 222. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOHMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1983. augusztus 13. kedd • 30 fillér • XVI. évf. 222. szám Nem mindegy, mit gyártunk A milliárdos mozgalommal kap­csolatos felhívásban a Központi Éizottság és a kormány jelentős figyelmet szentel annak ls, hogy dolgozóink milyen termékek N ter­ven felüli gyártására fordítsanak megkülönböztetett figyelmet. Em­líti itt a felhívás a kohóipari ter­mékeket, a mezőgazdasági cikke­ket és általában azokat a gyárt­mányokat, amelyeknek hiánya hátráltatja a népgazdaság harmo­nikus fejlődését és a lakosság el­látását. Ez más szóval kifejezve azt je­lenti, hogy nem mindegy, milyen termékek terven felüli előállítá­sával gyarapítják a milliárdot A közszükségleti cikkek gyár­tása terén az üzlethálózat, mint a szeizmográf a földrengéseket, úgy érzékelteti, hol követtek el tervezőink hibát, és mit kell a legközelebbi Időszakban helyre­hozni. Ha bemegy az ember egy-egy, nagyobb rádió- és televízió üzlet­be és érdeklődni kezd a dolgozók­tól, nőtt-e az utóbbi időben a for­galom, így felelnek: „Az csak természetes, a mi szakmánkban nem kell félni a stagnációtól; egyre többen vásárolnak ma TV­vevőt és rádiókészüléket." Ezzel szemben, ha megnézzük az eladatlan áruk jegyzékét, szembe ötlik, hogy a rádiókban és a televíziós készülékekben milliós értékek fekszenek kihasz­nálatlanul, eladatlanul. Sok mil­lió korona van így „elfektetve", megfosztva a körforgás lehetősé­gétől, amely voltaképpen a nép­gazdaság fejlődésének egyik fon­tos tényezője. Hogy történhet ez, csodálkozik az ember. Hiszen az imént azt mondtuk, hogy egyre növekszik a rádió- és TV készülékek iránt a kereslet, másrészt pedig, mint állítottuk, egyre növekszik ezek­ből az árucikkekből az eladatlan készlet? Nem csúszott itt be' va­lami hiba a kimutatásba? A hibát nem a kimutatásokban kell keresni, hanem inkább egyes vállalatok eladás^ osztályain, ahol a múltban nem fordítottak elég figyelmet arra, ami az üzletháló­zatban történik a közszükségleti cikkekkel, és sok esetben így történt ez az ipar fejlesztését szolgáló gyártmányoknál is. A Tesla például vígan gyártotta tovább a nagyméretű — szekrény nagyságú — rádióvevőkészüléke­ket még akkor is, mikor a piacon már rég megjelentek a kisebb méretű, korszerűbb és esztétikai szempontból is kiválóbb készülé­kek. A vásárló — ez egészen ter­mészetes, megnézi, mire adja ki pénzét. És azt sem kell figyelmen kívül hagyni, hogy Csehszlovákia dolgozója az utóbbi 18 esztendő alatt igényes fogyasztóvá is vált, lakásába nem szívesen állít be elavult formájú rádiót, vagy TV­vevőt. így aztán az is természe­tes, hogy a régebbi típusú készü­lékek a raktáron maradtak el­adatlanul. Kereskedelmi vállalataink köz­pontjaiban jelentős számú admi­nisztratív dolgozót alkalmaznak, akik kizárólag csak a statisztiká­val foglalkoznak. Kimutatásokat készítenek, hogy az év melyik szakában, a hónap melyik heté­ben a vásárlók milyen minőségű és mennyiségű árut vesznek. A kimutatások tehát elkészülnek, csak az eladási osztályokon, mintha nem tudnák, vagy nem akarnák ezekből az adatokból a tanulságot levonni. Más szóval egyes gazdasági vezetők nem akarják tudomásul venni a való­ságot, nem akarják észrevenni, hogy a régebben annyira keresett áru iránt a vásárló közönség ér­deklődése egyszerre megcsappant Megcsappant, mert a fejlődés a kérdéses gyártmányokat sem kerüli ki; ami tegnap még kor­szerűnek számított, az holnapra gyakran már elavult. Ahogy Hrus­csov elvtárs mondta: „A kommu­nizmust építő nép nem szeret szurkozott vászoncsizmában járni, mint amilyenben a cárizmus alatt járt." Sokat javíthatnánk tehát az így kialakult helyzeten, ha a vállala­tok eladási és tervezési osztályai a statisztikát a piackutatás cél­jaira használnák fel, és az akár­mennyire „befutott" áru termelé­sét is átállítanák korszerűbb áruk gyártására, mihelyt a kereslet csökkenni kezd. A korszerű ter­mékek gyártásának megkezdése igaz, néha bonyodalmakkal jár, kevésbé egyszerű, mint a régi megszokott kerékvágásban való haladás. A kereslet kielégítése érdekében azonban érdemes vál­lalni a fáradozást. Az elfekvő rádió- és TV készü­lékek esete csak egy a sok közül* A textiliparból és a többi köz­szükségleti cikkek gyártásából is tucatnyi hasonló példát lehetne felsorolni. A kirakatokban gyak­ran látunk olyan árucikkeket, amelyeket ma már senki sem vesz meg, még mélyen leszállított áron sem. Az ilyen gyártmányok további készítésével, mindenki elismeri, nem érdemes tovább foglalkozni. Hasonló dolog az ipar fejlesz­tését szolgáló gyártmányok készí­tésénél is előfordul. Itt a gazda­sági vezetők rendszerint az el­avult ökonómiai mutatókra hivat­koznak még ma iá, mondván, hogy ezek szinte rákényszerítik a vállalatokat az áruválaszték tervének be nem tartására. Elfe­lejtik ezek a vezetők, hogy a kor­mány már nem egyszer felhívást intézett a vállalatokhoz, dolgoz­zanak ki a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő gazdasági mutatókat, hogy így összhangba lehessen hozni az egész népgaz­daság érdekeit a vállalatok érde­keivel. Ezen a téren azonban sok üzemben vajmi keveset tettek a helyzet megjavításáért. A statisz­tikát az ilyen vállalatoknál rend­szerint csak öncélú, szükséges rossznak tekintik, amelyet el kell végezni. A trenčíni ruhagyár példája azt mutatja, hogy az eladatlan áru­készletek mennyiségét a mini­mumra lehet csökkenteni, csak ki kell használni a piackutatás adta lehetőségeket. Ennek a gyárnak képzett szociológusa van, aki a statisztikusok egész hadával fi­gyeli a piaci kereslet minden kis rezdülését, hogy azokra a gyár­tás a legrövidebb időn belül rea­gálhasson. Ennek eredménye, hogy a gyár készítményeit nem­csak az országban, hanem kül­földön is szívesen vásárolják. Ez a gyár lépést tart ä divattal, olyan ruhákat készít, amilyene­ket a fogyasztók szívesen vásá­rolnak. Ahogy a példákból látjuk, meg­van rá a lehetőség, hogy a terven felüli milliárdért olyan árut gyártsunk, amilyenre az ország­nak szüksége van. Korszerű gépeket gyártanak az élelmiszer­iparnak Korszerű gépek­kel látja el élelmi­szeriparunkat a gelnicai gépgyár. A húsfeldolgozó üzemek számára nemrég kezdték el gyártani a nagy­teljesítményű A­100-as darálókat, melyekből eddig már több mint 350 darabot készítet­tek. Képünkön a gépgyár szerelői munka közben. (Berenhaut felv.) MVWMWWVVVVUWVUWVUVA Augusztus 15-én érkezik Prágába V. Tyereskova űrhajősnő ľ Amint már közöltük, Valenty?" na Tyereskova, a világ első űrha* jósnője csütörtökön, augusztus 15-án Prágába érkezik. Az űrha­jósnő egy hétig marad hazánk­ban. Prága lakosai csütörtök reg* gel 9-kor fogadják Tyereskova elvtársnőt a ruzynéi repülőtéren. A prágaiak pénteken, augusztus 16-án 19,30 órakor a prágai J. Fučík Kultúra és Pihenés Park­jának sportcsarnokában találkoz­nak Valentyina Tyereskovával. Az ürhajósnő hazánk több vá­rosába ellátogat. (CTK] Kitüntetés Antonín Novoiný köztársasági elnök 60. születésnapja alkalmából Munka­érdemrenddel tüntette ki Mária Ko­fátková elvtársnőt a munkásmozga­lomban és a szocializmus építése fo­lyamán végzett áldozatkész munkájá­ért. A CSKP Központi Bizottságán JiK Hendrych elvtárs tegnap nyújtotta át az érdemrendet Mária Kot'átková elv­társnőnek. (CTKJ SOK EZER TANULÓ ÉS TÖBB SZÁZ PEDAGÓGUS KÉRDI: , Teljesítik-e feladataikat az iskolák építői ? Ha rátekintünk építővállalataink utolsó néhány évi teljesítmény-grafi- volna az építővállalatok De newi tar kanjára, szinte törvényszerűnek tartjuk, hogy júniustól augusztusig az nultak, mert az idén megint mee­iskolaépítkezéseknél be kell következnie a tanév megkezdése előtti épít- teremtették" a szeptember el se i a kezést hajrának. Amíg az év első felében a lakásépítkezés dominál, addig előtti hajrá előfeltételeit a fent említett időszakban építővállalataink minden érőt gz iskolák épí­tésére összpontosítanak. Az idei nyár sem kivétel Kárt okoz a kapkodás A hajrát el lehetne kerülni Gyakorlati példák, idejében és JS minőségben elkészített iskolák tanús­kodnak róla, hogy a rohammunkát el lehet kerülni. Skýcov községben Szlovákiában az általános Iskolák Ez a meggondolatlan lépés, mint építésénél a folyó évben 952 tante- már régebben is több éven keresz­rem elkészítését írja elő az állami tül, az idén szintén megbosszulta ma- „ „„,„„ > , , terv. Ebből az első félévre 473 tan- gát. Mivel a grafikon szerint terem esett. Folyamatos termeléssel, termek zömét szeptember elsejére kel- VjLľiľ A„ Jó munkaszervezéssel minden lehető- lene átadni, újabb erőátcsoportosítá-. ség megvolt rá, hogy az első félév sokat kellett végrehajtani az építke­zéseken, Iskolaépítési tervét a magasépítő vál­lalatok jól teljesítik. Az eredmény értékelésekor azonban — sajnos — kiderült, hogy talán még egyetlen év első felében sem teljesítették épí­most már főleg a ké­szülő iskolákat kellett ellátni szak­emberekkel és gépekkel. Ez a gyako­ri átcsoportosítás bizony nem hasz­nál a teljesítménynek. De az új isko­tőink az e téren kitűzött feladatokat Iák minősége is kárát vallja az ide­ilyen gyengén: mindössze 121 tantér- odakapkodásnak és a hajrának! Kür­met — a tervezett mennyiség alig 25 tön például 1959-ben építettek ily mó­százalékát sikerült elkészíteni. Az épí- don egy iskolát, és hogyan, hogyan tővállalatok vezetői a „mentsük, ami nem, de az átadáskor kijelentették, menthető" elv alapján a félév utolsó időszakában szinte minden erőt el­vontak az iskoláktól, hogy a dolgo­zókat a lakásépítkezési terv teljesí­tésének „szépítésére" vessék be. x Cséplés Az idei gabonabetakarítás idején Dél-Szlovákia több szövetkezetében megfordultam, de csépléssel csak pár napja az egyházasbásti szövet­kezetben találkoztam. Az sem volt már amolyan igazi cséplés. Annyi­ból állt, hogy az asszonyok a ké­véket rádobták a cséplőgép eleváto­rára, két ember meg a telt zsá­kokat cserélgette ki üresekkel. A szalma és a pelyva vasvilla nél­kül került a helyére. Meg is szólítottam a díjbirkó­zónak is beillő gépészt. — Ugye, nem olyan ez már, mint amikor 18—20 emberrel csépeltek? Rám nézett, végigmért, azt nem mondhatnám, hogy barátságtala­nul, inkább talán csak azért, mond­ja-e amit gondol. Aztán mondta: — Hát ami azt illeti, ez valóban nem igazi cséplés, 80—85 mázsát csépelni naponta. — Gyenge a termés — jegyezte meg valaki, az egyik zsákoló pe­dig hozzátette, hogy ez a MAR-90-­es cséplőgép is gyenge, itt nem le­het nagy teljesítményre számítani. — En meg azt mondom, bátyám, hogy itt mindenekelőtt a munka­erkölcs a gyenge. Bizonyára tovább tartott volna a szóváltás, ha félbe nem szakítja a déli harangszó. Mintegy parancs­szóra, indultak hazafelé a cséplő­gépnél dolgozók. — Na látja, félkilenckor kezd­tünk, s most két óráig szünet. Hát ezért nem igazi ez a cséplés — dohortgott Miskei Béla gépész. — Igaza van Miskei elvtársnak! ö itt brigádon dolgozik, reggel öt­kor indul Fülekről, hogy idejében indulhasson a cséplés. A mieink meg 8-ra, félkilencre jönnek. Hát igen, az egyházasbástiak ta­nulhatnának a brigádostól. (ti) •se­hogy 70 ezer koronát megtakarítot­tak az építkezésen. Sajnos, az ilyen takarékosságból népgazdaságunknak nem sok haszna van, mert már az idén — nem egészen négy év múlva — főjavítást kellett végezni az is­kolán, ami az államnak „csekély" 90 ezer koronájába került. Ebből az elég szomorú példából tanulhattak szerint történt. Az építőmunkások már kezdetkor elhatározták, hogy csak kiváló minőségű munkát adnak ki kezükből, De ezen az építkezésen nemcsak a munkások igyekeztek jól dolgozni, hanem a HNB titkára és a lakosság is mindent megtett az ügy érdekében. A íalu népe például több mint 5200 órát dolgozott le az iskola létesítésénél. Így kellene az iskola­építkezésnek mindenütt festenie. Vagy úgy mint Nyitrán, a Zobor alat­ti 18-tantermes iskola építésénél, ahol a szülői munkaközösség 3500 órát dolgozott le — segítségül. Persze ezt az igyekezetet az építőmunkások is méltányolták, és egyetlen kolaudáciős hiba nélkül adják át már a közeljö­vőben az épületet. (Folytatás a 2. oldalon) Az ifjúság a termés betakarításban A CSISZ Központi Bizottságának közlése szerint 2162 ifjúsági kombájnos segít az aratásban. Eddig a fia­tal kombájnosok 131 IBI hektárról taka­rították be a gabonát. Legtöbb kombájnos­kettős dolgozik a nyu­gat-szlovákiai kerület­ben, majd ezt követi a dél-morvaországi kerü­let és a közép-csehor­szági kerület. Az ifjú kombájnosok között élen jár Méry József, a Gombai Álla­mi Gazdaság kombáj­nosa, aki SZK-3-mas kombájnjával eddig 323 hektár földön aratta le a gabonát. (ČTKJ Szerelik a Vasmű elektromos szívét A KeIet-SzIov;» kiai Vasmű lrgl fontosahb építk^ zései között is emelkedő helyet foglal el a transzí formátorállomás építése. A kél, egyenként 185 toiľ na súlyú gépi be­rendezést a plzer(| Lenin művek doh gozói szerelik. (Bodnár — CTK * felvétel-í

Next

/
Thumbnails
Contents