Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-07 / 216. szám, szerda

Más lapokban olvastuk Rosszul ismertem Janit Korát meghazudtolóan fürge még a nagymama, aligha mondaná vala­ki, hogy nyolcvan éves... Lám, most ls hazajött, egyedül a nyugdíjasok otthonából meglátogatni gyerekeit, unokáit... Négy fia van. Már vala­mennyi nős, unokák' is vannak. A leg­nagyobb fiúnál már kettő ls. Az utolsó előtti azonban, úgy látszik, gyerektelen. Valamennyien egy üzem­ben dolgoznak és tekintélynek szá­mítanak a szakmában. Arról azon­ban sohasem beszéltek, hogy még él az édesanyjuk ... jani, akit már úgy látszik — elke­rül a gyermekáldás, ott dolgozik ve­lem egy műhelyben. Most, hogy meg­tudtam édesanyja sorsát, megszólí­tottam: — Ne haragudj, Janikám, nem ér­tem, gyereketek sincs, hát nem tud­nád édesanyád magadhoz venni..,? Azt megértem, ha olyan valaki ke­rül az aggok házába, akinek senki­je sincs... Be sem fejezhettem — nekem ron­tott. — Hát akkor minek vannak ezek a házak, ha nem az öregek részére? Nem szóltam többet s úgy látszott, ezzel ő is befejezettnek tekintette az Ügyet. Megbántam, hogy egyáltalán felve­tettem ezt a problémát, mert eddig valahogy olyan jó embernek ismertem ezt a Janit. S most állandóan egy ré­gi igazság jár az eszembe. Igen, va­lahogy így tartja a közmondás: Egy anya hét gyermeket is felnevel, de a hét gyerek nem képes eltartani egy anyát! A portás megértésre szorul Háromnegyed ötkor érkeztem a szállodába. — Kérek egy szobát — fordultam a portáshoz. — Szobát...? A portás úgy csodálkozott, hogy kiesett a ceruza a kezéből. — Stefanovsky József számára kér­tünk egy szobát, de ő nem jön, én jöttem helyette. Egy üzemből va­gyunk. — Stefanovsky ...? — Igen, ahogyan mondja. — Hát, fenntartottuk. — Én jöttem helyette. Itt van, ké­rem, a személyi Igazolványom. — Sajnos, elvtársam, ezt Így nem lehet. — De hiszen mondom magának, hogy nem jön — emeltem fel a han­gom. — Értsen meg engem... Én Ilyes­mit nem tehetek. — Hát nem elég, ha mondom, hogy Stefanovsky nem jön...? — ?!!! — Főnök úr! — titulálom, hátha ez segít —, hiszen magyarázom, hogy egy üzemből vagyunk. Ö egész bizto­san nem jön. Lássa be, hogy még­sem alhatok az utcán .. .1? — Hát nem ért meg engem?... Tudná csak, mit jelent ma portásnak lenni, akkor teljesen másképp be­szélne. Maga persze nem érti ezt. Nem könnyű a mi dolgunk. Tőlünk mindenki csak kér, és mit nyújtha­tunk ...? Ebben van a vicc. Az idő haladt, újabb meggyőző módszeren gondolkodtam. Végre a pénztárcám jutott eszembe. — Főnők úr — kezdtem kérlelve —, nézze csak meg a személyi iga­zolványomat! Legalább meggyőződhe­tik, milyen stramm gyerek vagyok. A kapus kinyitotta az igazolványo­mat és nézte a fényképemet. — Csinos — mondta elismerően, miközben balkezével zsebrevágta a huszonötöst, amely a fényképnél volt. — Tudja nagyon kevés, aki megér' bennünket... Tehát az a Stefanov­sky már egészen biztosan nem jön Egy pillanat, mindjárt adom a kul­csot. Alig írta be a nevemet, megérke zett az éjjeli portás. Az én kapusom pedig még kabátot sem vett, csak ki­ment az utcára és beült egy gyönyö rű Felíciába. Én meg elindultam rideg szobám felé, amelybe becsurgott a víz, a kül­ső ablaka ki volt törve, de még az ajtaját sem lehetett rendesen becsuk­ni. Fontos részlegek befejezésén fáradoznak a Vasmű építői A hőtermelő-berendezés és a lemez­hideghengerde a Kelet-Szlovákiai Vas­mű legsürgősebben befejezendő épít­kezései közé tartozik. Teljesen ért­hető és helyénvaló, hogy a gigantikus kohómű építőinek figyelme elsősor­ban ezekre az építkezésekre összpon­tosul. Meg kell említenünk, hogy mindkét részleg elkészítése szorosan összefügg egymással. A Vasmű hen­gerdéiből egész népgazdaságunk vár­ja a lemezszállítmányokat. A henger­eik üzemeltetése viszont a hőterme­lő-berendezés nélkül teljesen elkép­zelhetetlen. ALIG 90 NAP MÜLVA — a terv szerint — megkezdi üze­meltetését a hőerőmű. A Kohóépítő Vállalat és a többi építőüzem dolgo­zói minden igyekezetüket latba vetik, hogy 1963. november 1-én a Kelet­Szlovákiai Vasmű eddig legnagyobb és már elkészült kéményén kiáramló füst a termelés kezdetét jelezhesse. Nagy a sürgés-forgás az építkezé­sen. A Kohóépítő Vállalat dolgozói a kedvezőtlen tél és a munkaerőhiány folytán bekövetkezett lemaradás be­hozásán, a szerelőmunkások pedig a gépi berendezések késedelmes szállí­tása által okozott határidő-eltolódás következményei elhárításán fáradoz­nak. Az építkezés üzemi pártszervezete éberen őrködik afelett, hogy a külön­böző szerelőüzemek ne gátolják egy­mást kölcsönösen a munkában és ne kerüljön sor a munkabiztonság meg­sértésére. Ebben a koordinációs mun­kában jelentős része van a beruhá­zási osztály dolgozóinak is. Az ő kez­deményezésük alapján láttak napvi­lágot olyan új munkaformák, mint például az egyesített szerelés. Mit jelent ez? Nem mást, mint azt, hogy a szerelési munkálatokat Végző kü­lönféle vállalatok munkájukat nem ösztönösen, hanem egy előre átgon­dolt, a szükségleteknek és lehető­ségeknek megfelelően összeállított egységes munkaterv alapján végzik, s kölcsönösen segítik egymást. KÖVETÉSRE MÉLTÖ PÉLDÁK Jelenleg közel 800 dolgozó munkál­kodik a hőerőmű építésénél. Ebből csaknem 400 szerelőmunkás. Azonban még mindig hiányát érzik Itt a ma­gas fokú képesítéssel rendelkező he­gesztőknek és csőszerelőknek. Az utóbbi időben ha lassan is, de egyre szaporodik ezeknek a száma. A Kelet-Szlovákiai Vasmű építke­zései megsegítésére Irányuló felhívás a Most melletti Komofanyban ls visszhangra talált. A brnól Klement Gottwald Szerelőüzem egyik szocia­lista munkabrigádja Oldfich Hájek vezetésével azonnali áthelyezését kér­te a Vasműhöz, ahol a hőtermelő­részleg szerelési munkálatain már eredményesen dolgoznak. Ez a bri­gád fehívta a hasonló jellegű mun­kakollektívákat, hogy kövessék pél­dájukat. Felhívásuk már több helyen vissz­hangra talált. Tíebovicéről Rudolf Vrbka kollektívája többek kőzött ezt írja levelében: „A szocialista munka­brigád megtisztelő cím átvétele al­kalmából jelentkezünk a košicei óriásépitkezés megsegítésére.. A kralupyi szerelőközpont a lakato­sok, kazán- és csőszerelők részére szükséges és más, nélkülözhetetlen szerszámokat tartalmazó szerelőládá­kat küldött Sacára. Néhány példája ez annak a meg­értésnek, melyet a cseh elvtársak ta­núsítanak a segítségnyújtásra vonat­kozó felhívással kapcsolatban. Meg­találni őket az építkezős minden szakaszán, főleg a szerelőmunkála­toknál, ahol speciális szakemberekre van szükség. A hőerőmű építésénél nem hagy alább a munka lendülete. Közös szor­galom diktálja az ütemet. Az Itt dol­gozó építők nagyon értékes felaján­lásokat tesznek. Például a brnói Kle­ment Gottwald Üzem kollektívája vállalta az összekötőcsövek szerelé­sének három hónappal történő lerö­vidítését. Ezt a munkát úgy végzik el, hogy az 1. számú kazán és az 1. számú turbina üzemeltetése 1963. no­vember 1-én kezdetét vehesse. Ha­sonló értékes elhatározás hangzott el a vítkovicei Kohószerelési Üzem, a Transporta Chrudim, a ČKD Dukla és más itt dolgozó üzemek kollektí­váinak részéről. A jelenlegi munkaütem alapján ítél­ve a hőerőmű építői közös szorgal­mukkal biztosan elérik, hogy ebből a fontos létesítményből november 1­én útjára Indíthassák az itt termelt első tonna gőzt. Szükség van erre már a téli szerelési munkálatoknál is, még mielőtt MEGINDUL A LEMEZGYÁRTÁS. Erre a kormány által meghatáro­zott határidő szerint csaknem nyolc hónap múlva -kerül sor. Ugyanis 1964. április 1-én — ha minden jól megy — a hideghengerdében megkezdődik a próbaüzemeltetés. Addig még nagyon sok és komoly munkát kell itt elvégezni. Jelenleg teljes ütemben folyik a gépi beren­dezések szerelése. Néhány száz ta­pasztalt, kiváló szakember gondos­kodik a gépek összeállításáról, elhe­lyezéséről. Szovjet mérnökökkel is találkozunk itt, akik hasonló henger­déket már régebben is építettek, ezért segítségük felbecsülhetetlen. Az egész épülő hengerde hangya­bolyhoz hasonlít. Lázas igyekezetnek lehetünk mindenütt szemtanúi. Az építők, szerelők egyaránt szor­galmasan végzik munkájukat. Jelen­leg még csupán a jövőbeni termelési feltételek megteremtéséért folyik a harc, de a Vasmű vezetőinek már most további fontos tennivalója is akad. A gépekhez képzett szakembe­rekre van szükség. Nélkülük a leg­modernebb gépektől is hiába várná népgazdaságunk a lemezt. Ma már a Frýdek Mfstek-i henger­dékben, a vítkovicei Vasgyárban a továbbképzésre küldött dolgozók kö­réből jött szervezett csoport munkál­kodik, Ismerkedik a termelési folya­matok titkaival. Több csoport kül­földön sajátítja el szakmai tudását. A Szovjetunióban és Lengyelország­ban jelenleg hetvenen tanulnak. Eb­ben az évben külföldön megközelítő­leg 150 dolgozó nyer szakképzést. A szaktanonciskolákban eddig 219, nyolcéves iskolát végzett fiatal nyer­te el a szakképesítést. Ezek után el­várható, hogy még ebben az évben a hengerdében 150 műszaki dolgozó és csaknem 600 szakmunkás lép mun­kába. Ezektől a képzett szakemberek­től függ majd, milyen lemez kerül ki a Vasmű hengerdéjéből, mennyivel több autót, hűtőszekrényt és egyéb terméket gyárthat majd iparunk. Ezzel kapcsolatban tudni kell azt is, hogy nemcsak nálunk, hanem csaknem az egész világon még min­dig hiány van a hideg eljárással ter­melt szélessávú lemezből. Ez a körül­mény ls megköveteli, hogy az épülő hengerdék idejében elkészüljenek és képzett szakemberek felügyelete mel­lett minél előbb megkezdjék a ter­melést. KULIK GELLÉRT IUI!MII|llinillllll!llll|llllllllflllll!!ll[MIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIII!llllllllllllllllllllllll A Kelet-Szlovákiai Vasmű építkezésén a prágai Armabeton dolgozói szere­lik a hűtő-tornyokat. Képünkön Michal Cinkanič szerelő látható munka közben. (CTK — Bodnár felvétele) Nagyméretű régészeti kutatás Mikulčice környékén Az első nyugati szláv állam, a Nagy Morva Birodalom termelési és kul­turális központjainak egyikében, a Hodonin közelében fekvő Mikulői­ce mellett teljes iramban folyik a régészeti kutatás. 1954-től napjainkig a régészek itt mintegy 17 500 négy­zetméternyi területet tártak fel. En­nek ellenére azonban a mikulőicel település egész terjedelméből mind­eddig csak egy csekély rész ismere­tes. Az ez évi kutatómunkák elsősor­ban a hercegi kastélyban folytatott életmód és a városi jellegű telepü­lés, az úgynevezett váralja kérdései­nek vizsgálatára Irányulnak. A régészek az Akropoliszon, 250 négyzetméternyi területen már feltár­ták a település egy részét és megerő­sítették a vár központi részét. Továb­bá nagyarányú kutatómunka folyik a városi jellegű település megvizsgálá­sára, ahol számos faház alapzata ta­lálható. E települést külön kőbástya és vizes árok övezte. A hatalmas bás­tyától körülvett központi térségben s azonkívül is az idei Idény kezde­téig 9 templomépületet tártak fel. Az idén feltárt utolsó építkezés alap­ján a szakemberek úgy vélik, hogy ez a Nagy Morva Birodalom korából származó templomok közül körülbelül a tizedik. Az itt talált bronzöntvény, amely úgynevezett keszthelyi stílus­ban készült, megerősíti a feltevést, hogy a vár kőbástyája még a régeb­bi településen épült a VI. vagy a VII. században. Továbbá egy kisebb T­alakú épület alapzatának maradvá­nyaira bukkantak. Ez az épület a ró­mai birodalom idejéből származó téglákból készült. Ezt megerősítik az épület alapzatának romjai közelében talált porfiritleletek is. E márvány­fajta legközelebbi lelőhelye Dél-Gö­rögországban van, úgyhogy onnan kel­lett az építkezés helyére szállítani. A mikuieicei vár föld feletti épít­kezéseiből csak kevés maradt fenn, közöttük egy 10 cm hosszú derék­szögű kődarab, amely egy ablak vagy ajtó kőburkolatából maradt fenn. Figyelemre méltóak az apróbb lele­tek is, kések, sarkantyúk, valamint különféle aranytárgyak, amelyek a lakosság magas fokú anyagi kultúrá­járól tanúskodnak. Művészi szem­pontból nagybecsű lelet az a bronz­öntvény-töredék, amelynek díszítése a Morva Birodalom és az adriai kör­zet közötti szoros kulturális kapcso­latról tanúskodik. A városjellegű település feltárásá­tól további fontos leleteket várnak. A Mikulčice környékén végzett eddi­gi kutatás alapján felvetődik az a kérdés is ,vajon ott volt-e L Mojmír és Rastislav nagy morva fejedelmek székhelye is. A lelőhely nagy mére­tei alapján feltételezhető, hogy a ml­kulčicei régészeti kutatás még leg­alább 15—20 évet vesz igénybe. • A MOSZKVAI NEMZETKÖZI filmfesztivál záróünnepségén a Szov­jetunió állami filmbizottságának el­nöke közölte, hogy a fesztiválon 63 ország képviseltette magát, 32 já­tékfilmet mutattak be a versenyben, 41-et pedig versenyen kívül. A fesz­tiválra 888 delegátus és 500 újságíró érkezett Moszkvába. Változik-e bolygóng éghajlata A régebbi időkből az időjárásról és az ég­hajlatról úgyszólván semmilyen feljegyzésünk nincs. Az időjárás pon- nyos szakok is nagy segítségére szol­tos megfigyelésével Európa legrégibb gálnak. megfigyelő állomásai is csak mint­egy kétszáz éve foglalkoznak. A na- Változások az egyes pok, hetek, hónapok és évek ldőjá> rásának állandó megfigyelésével és feljegyzésével Berlinben 1743-tól fog­lalkoznak, Budapesten 1780-tól, Bécs­ben és Prágában az 1775-ös évtől, geológiai időszakban A föld éghajlata a történelem előtti korban néhányszor megválto­zott. A harmadkorban például ná­Bratislavában pedig 1851-től. Egy, j Unk ls voltak pálmák, ugyanúgy, Időszámításunk előtt körülbelül két­ezer évvel romlani kezdett az ég­hajlat. A sarki óceánban ebben az időszakban szilárdult meg a jég. A hűvös és változékony időjárás az időszámításunk szerinti 350-ig tar­tott. Időszámításunk negyedik évszázadá­nak második felében javult — mele­gedett — a Föld éghajlata. Ez a X, vagy két évszázad azonban földünk mi n, ma a tropikus vidékeken. Ké- f^ban érte el tetőfokát A XI sőbb azonban jégpáncél keletkezett század ele]én a Föld égha]lata ism é[ - az kezdett itt ura kodni. Jégmezők. hűvösebt3 let t _ tetőfokát a XII I. é s ebben a geológiai korban négyszer XIV században érte e, Rzekbpn ez pek vándorlásával. A középkorban, fordultak elő. E korszak alatt né- évszázadoXľ EurÓDában ismšľhň íiunív hnnnir avarnií 6= tntárnV k 4n„», n. M.ii.t evs^dzauoKDan turopaoan lsmet nu­életében nem jelent sokat Egyes tudósok a föld éghajlatának változásait kapcsolatba hozzák a né­állítják a hunok, avarok és tatárok gyakori helyváltoztatását részben a ľ léToľncéľ'Eedése ľdôstfkában V Ä ÔSe b? ldőjárá s "alkodott. A Föld A jégpáncél elterjedése időszakában égha ]­lata a XI V századtól kezdve klimatikus változások okozták. Azt érthetően nálunk is sokkal hidegebb VÍ7°° T F A Y V N tartják egyes tudósok, hogy az esőzés időjárás volt, mint napjainkban. Ab- és x y v n^ , P a xiv csökkenése okozta az oázisok vizé- ban az időben Európa és Amerika jó században megint valamiül hűvösebb részének felszínét jég borította. A ;ég lett a z éghajlat nek kiapadását, az állatállomány le­gelőjének kipusztulását.- Ez a körül- vastagsága Európában helyenként egy kilométer és Amerikában majdnem mény arra kényszerítene őket, hogy vízben, legelőben gazdagabb tájakra költözködjenek. Ez a megindokolás azonban nagyon kétes. Az oázisok kiapadását ugyanis bizonyos vidéke Kiiomeier es /vmeriKaDan maianem x„ v.„: i„ 4 „*i* - , . . két kilométer volt. A jégpáncél Euró- éghajlat változásának okai pában csaknem Dél-Lengyelországig Különböző tudósok különféleképpen fvam vicékénél'a szé^e^sLTfoktól Pr6báljá k megmagyarázni az éghajlat ken nemcsak a csapadék csökkenése éľzľk^húzódôtt. ' * ' ^ ^ ^ ' ^ TľT, TT^ ^ľ" okozza. A folyókat könnyen betemeti A kései jégkorszak vége az idő- e e t keletkezett e téren. Az egyik számításunk előtti kb. 6500. évre esik. elméle t csillagászati, a másik fizikai, Azóta földünkön melegebb időjárás a harmadik pedig geológiai feltevé­kezdődött. Az átmeneti iőszak körül- seken alapszik, kilométerrel távolabb is kialakulhat, belül négyezer évig tartott. Az erdők Az az elmélet, mely földünk ég­A föld ősidőkben klimatikus vl- növényzete részére ls kedvezőbb ég- hajlatának változásait a rési geoló­szonyairól az akkori növényzet és ál- hajlati viszonyok kezdődtek, Közép- , , időszakra VP7P t, v, * „ 7nn latvilág is elárul egyet-mást. A nö- Ázsiában és Délnyugat-Amerikában 8 1 Q. 0S Z® Kra ve z™ vissza, azon vényzet rendkívül gyorsan reagál a viszont abban az időben kiszáradtak al aP szl K. f t°gy a tőidnek a Naptól hőmérséklet és levegő nedvtartalmá- a folyók és a tavak. A felmelegedés kapott hője változott. Az elmélet alap­nak változására. Mindebből látható, a Jeges-tenger vidékein olvadást oko- I án a tudósok kiszámították a Nap a hordalékhomok lerakodása és így a folyó új medre a régi folyamme­dertől — főleg a síkságokon — több Hogy az éghajlat történelmét tanul­mányozó Intézeteknek más tudomá­zott, amely természetesen a tenger kisugárzott hőjének mennyiségét. Esze­vízszintjét is megemelte. rint 230 ezer évvel ezelőtt nyáron a Nap a 65. szélességi fokon annyi me­leget sugárzott ki, mint ma a 77. szélességi fokon. Viszont 130 ezer év előtt nyáron a 65. szélességi foknál vannyit, mint ma az 59. szélességi fo­kon. Ebből látható, hogy ezek a nagy változások Földünk éghajlatára is be­folyással voltak. Az éghajlat változásait fizikai ala­pon szintén a Nap hősugárzásának intenzitásával magyarázzák, azonban az elmélet szerint ezeknek a változá­soknak az okai magában a Napban voltak, nem pedig a Föld pályájának változásaiban. Ugyancsak egy másik geológiai elmélet a klimatikus viszo­nyok változásait a szárazföldek és óceánok keletkezésével, illetve meg­szűnésével magyarázza. Ami a régi geológiai időszakot il­leti, a Föld éghajlata változásalt a fent említett elméletek közül egyik sem tudja megmagyarázni. Ezek az elméletek egymást csak kiegészítik, ami más szóval azt jelenti, hogy az éghajlat váltózását egyszerre több té­nyező is befolyásolta és befolyásolja ma Is. Az utolsó két évszázadban a Föld éghajlatának állandó figyelése azt mutatja, hogy lényegesen ezalatt nem változott nálunk az éghajlat. Kisebb eltérések azonban voltak, hidegebb és enyhébb telek váltakoztak. A prá­gai feljegyzések alapján a zord telek időszaka 1790-ben fejeződött be, utá­na 1825-ig főképp enyhébb telek vol­tak, amelyek 1898-ig tartottak. 1937­től ismét hidegebb telek uralkodnak. Mindebből az következik, hogy az éghajlat kilengései és eltéréseinek kérdése bonyolult probléma, össze­függ ez a levegő általános körfergá­sának ritmikus kilengéseivel. Dr. Peter F)rgáC 0] SZÖ 4 * 1963. augusztus 7.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents