Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-07 / 216. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOHHUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZ0TTSA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. augusztus 7. szerda • 30 fillér • XVI. évfolyam, 216. szám Hogy kevesebb tegyen o vóndormodór Sok párthatározat és miniszteri rendelet foglakozott már az utób­bi években a munkaerők állandó­sításával. Egyes iparágakban értek is el ezen a téren jelentős eredmé­nyeket. A gépipari üzemek egy részében például, ahogy a munka­erő hullámzási statisztika mutat­ja, sikerült kialakítani megbíz­ható törzsgárdát. Ez a legtöbb esetben az árutermelés minőségén is meglátszik. A szakemberek vé­leménye szerint a túlnagy mun­kaerőhullámzás és az átlagon fe­lüli mennyiségű selejt édestestvé­rek. Ahol az első felbukkan, szin­te törvényszerűen követi a máso­dig Természetes is ez, hiszen az egy munkahelyen nyert néhány éves, sokszor néhány évtizedes tapasztalat megmutatkozik a ter­melési folyamatban is. Érvényes ez a népgazdaság ma egyik leg­fontosabb ágára — az építészetre is. Vegyük alapul egy közismert nagyüzem — a Bratislavai Magas­építő Vállalat statisztikáját. A több ezer dolgozót foglalkoztató válla­lat tízéves fennállása alátt arány­lag kisszámú törzsgárdát tudott ki­nevelni. Mindössze 1300 azoknak a száma, akik már a vállalat meg­alapítása évében — 1953-ban ís ott dolgoztak és mindmáig ott dol­goznak. Pedig abban az időben — tíz évvel ezelőtt — is a maihoz hasonló létszámmal dolgozott a vállalat. A személyzeti osztályon panaszkodnak az illetékesek, mert volt olyan esztendő, amikor nem kevesebben, mint háromezren kér­ték a kijelentőjüket. Az imént enyhe jóindulattal „törzsgárdá­nak" nevezett 1300 dolgozó több­sége sem vesz részt közvetlen az építkezési munkában, többnyire mint gépkocsivezetők, vagy ad­minisztrációs dolgozók tevékeny­kednek a vállalatnál. Másrészt viszont az is tény, hogy az építőiparban a minőség terén távolról sincs minden rendben. Keresik, kutatják ugyan a legtöbb helyen a hibák okát, kilószámra írják erről a jegyző­könyveket, meg az elemzéseket. Egy valamiről azonban — nem is éppen harmadrendű tényezőről — a munkaerőhullámzás okainak elemzéséről és az okok eltávolítá­sáról a legtöbb helyen megfeled­keznek. Pedig talán e téren le­hetne a legtöbbet tenni azért, hogy a megbízható, munkájukat becsü­letesen végző dolgozókat — szak­embereket — neveljenek ki ma­guknak az üzemek. — Nagyüzem a Bratislavai Ma^ gasépítő Vállalat — mondta nem­rég egy fiatal komáromi fiú, egyébként kőműves. Nagysága azonban, sajnos, csak abban lát­szik meg, hogy sok embert fog­lalkoztat, ha kell, kilencemeletes lakóházakat is épít, korszerű gé­pekkel dolgozik. Rólunk, az épí­tőipari dolgozókról meg sok eset­ben mintha megfeledkeztek volna. Két évet kihúztam a vállalatnál, de tovább most már nem maradok. Munkahelyemen a legtöbb esetben dolgom végeztével meg se tud­tam mosakodni, éjjel pedig ócska barakkban, tömegszállásszerű he­lyiségben kellett pihennem. Ki­használom a lehetőséget, mert hív­nak, elmegyek az egyik brnói gép­gyárba dolgozni. Fiatal vagyok még, munkaalkalom máshol is van elég, időm is van az átképzésre. Voltam már Brnóban látogatóban. Szép legényszállás van ott csem­pézett fürdőszobákkal, meg kul­túrhelyiségekkel, hogy akármelyik szálloda megirigyelhetné. Elgondolkoztató szavak. Egy kitanult szakembert megint elve­szít az építőipar. És évről évre sok százat elveszít hasonló okok miatt. Tapasztalatból tudjuk, a fiata­lok fogékonyak az új, a korszerű iránt. Egy kicsit tehát érthető is a fiatal komáromi kőműves dön­tése. Akárhogy is értékeljük tet­tét, nem egyedül ő a hibás azért, hogy felnőtt fejjel más szakmát választ. Azt is felelhetik erre az épí­tőipar illetékesel, hogy az ő ipar­águkban különös feltételek van­nak. Mondhatnánk, hogy minden építkezésen a dolgozóknak nem emelhetnek kacsalábon forgó kas­télyokat, hiszen az építkezési munkahelyek csak ideiglenesek. Ez részben igaz, de csak rész­ben. Mert olyan hatalmas építke­zések vannak ma szerte az ország­ban, hogy azok sok esetben 10— 12 esztendeig is eltartanak. Az építkezés befejezése után pedig az elkészült üzemek dolgozói is kihasználhatják az építők számá­ra létesített állandó legényszállá­sokat, klubhelyiségeket, szórako­zóhelyeket. Bratislavában a Rózsavölgyben van például egy munkásszálló, amely mintakép lehetne az egész ország építőiparának. Kőművesek, építőszerelők, ácsok és más szak­munkások pihenik itt ki fáradal­maikat és dicsérik a Magasépítő Vállalat vezetőit, hogy így gon­doskodik a dolgozókról. És azt is el lehet mondani, hogy fehér hol­ló az itt lakók között az egyik hely­ről a másikra vándorló szakmun­kás. Ez a példa tehát azt bizo­nyítja, hogy mindenütt kínálkozik lehetőség a dolgozókról való gon­doskodás megjavítására. Az Ilyen munkásszálló építése azonban, sajnos szinte egyedülál­ló jelenség még, itt-ott fordul csak elő az országban. Pedig a kerületi építővállalatoknak lenne rá lehe­tőségük, hogy több ilyet építse­nek. Sőt, a kormány nem egy ha­tározata emlékezteti, ösztönzi a vállalatok vezetőit, építsenek a dolgozóknak állandó jellegű szál­lásókat. A nagyüzemi építkezési módszernek az emberről való gon­doskodásban is meg kellene min­denütt látszania. Egyes rendkívül nagyarányú építkezéseken — mint például a Kelet-Szlovákiai Vasműben — azonban azzal se tesznek meg mindent, ha a munkásoknak csu­pán szállásokat építenek. Milliár­dokat fektetünk a vasmű építésé­be, de arra mintha nem jutna né­hány százezer korona, hogy egy rendes vendéglőt is építsünk a sacai lakótelepen. ahol munka után tetszése szerint mindenki ülve elférne egy-egy pohár sör mellett. Ezzel például — ha ellen­tétesen hangzik ís — elejét ven­nénk a nagy alkoholfogyasztás­nak. Mert a szép környezet maga is neveli az embert. A Kelet-Szlo­vákiai Vasmű építőinek kulturális igényei kielégítéséről különben már a kormány is nem egyszer tárgyalt. Ügy látszik azonban, hogy ezt valamelyik vállalati ve­zető harmadrendű kérdésnek te­kinti. Pedig, ahogy a tapasztala­tok mutatják, ez itt egyáltalában nem alárendelt kérdés. Rejtett tartalék tehát, ahogy látjuk, van elég, csak fel kell fe­dezni. Az építőipari munkák mi­nőségét még az olyan, első tekin­tetre ezzel össze se függő tényező is befolyásolja, mint a dolgozók elszállásolása, munka utáni pihe­nése. Sokat tehetünk e téren, csak az utolsó betűig teljesíteni kell az idevágó párt- és kormányhatáro­zatokat. Az atomcsendszerződés ünnepélyes aláírása (CTK — TASZSZ felv.) Már 90 ország csatlakozott az atom c sendszerződéshez NEHRU: A hidegháború kudarcot vallott • VI. PÁL PÁPA: A fényesebb jövő ígérete • DAILY HERALD: A Kremlben a béke tiszteletére és a jövő remény­ségének beteljesülésére hangzottak el pohárköszöntők • Az atomcsend­szerződés óriási világvisszhangja Moszkva (CTK) — Eddig 33 ország kormánya jelentette be egyetértését az atomcsendszerződéssel. Sok más kormány közölte, hogy örömmel fo­gadja az egyezmény megkötését és a közeljövőben csatlakozik hozzá. Eddig csak Franciaország, a Kínai Népköz­társaság és Albánia utasította el a szerződést. Bonn még nem döntött. A világ közvéleményét nagy lelke­sedéssel töltötte el az egyezmény megkötésének híre. Nehru indiai mi­niszterelnök kijelentette, hogy rend­kívül nagy jelentősége van e rész­leges megegyezésnek, mert a lesze­relésre vezet. ,Ez azt jelenti, hogy a hidegháborút kudarc érte. Minden okunk megvan feltételezni, hogy az atomcsendszerződést további lépések követik, amelyek a leszerelést és a béke biztosítását fogják eredményez­ni." A Labor című amerikai szakszerve­zeti lap karikatúrát közölt, amelyen az atombomba a szerződés szövegét tartja a kezében és azt mondja a hidrogénbombának: „Munkanélküliek vagyunk!" A lap a következő képalá­írást adta: „Ilyen munkanélküliség­re van szükségünk". A New York Post vezércikkében ki­Felbocsátották a Kozmosz 19. mesterséges holdat Moszkva (CTK) — A TASZSZ jelen­tette, hogy a Szovjetunióban augusz­tus 6-án felbocsátották a Kozmosz 19. mesterséges holdat, amelynek tudomá­nyos műszereivel az 1962. március 16-án bejelentett programnak meg­felelően folytatja a világűr kuta­tását. A Kozmosz 19. mozgásának legfőbb adatai: Föld körüli keringésének kezdeti Időtartama 92,2 perc; • legnagyobb távolsága a Földtől (apogeum) 519 km; minimális távolsága a Földtől (pe­rigeum) 270 km; pályasíkjának az egyenlítő síkjá­val bezárt hajlásszöge 49 fok. A szputnyikon 90,002 megahertz frekvencián működő rádióadó, a pá­lyaelemek pontos mérésére szolgáló rádiórendszer,, valamint a műszerek és a tudományos berendezés működé­sére vonatkozó adatokat Földre to­vábbító rádiótelemetrikus rendszer van. A Kozmosz 19. műszerei normálisan működnek, a koordináló és számító­központ feldolgozza a beérkező adato­kat. A kubai nagykövet a Magas-Tátrában Dr. Armando Floréz Ibarra, a Kubai Köztársaság nagykövete, aki ezekben a napokban hivatalos látogatáson Szlovákiában tartózkodik, a tegnapi délelőttöt a magas-tátrai üdülők és gyógyintézetek megtekintésével töltöt­te. Délután a bratislavai Elektrovod üzem dolgozói gyermekeinek pionír­táborába látogatott. A kubai nagykö­vetet este a Morava szakszervezeti üdülő vendégei meghívták maguk kö­zé. emelte azt a tényt, hogy a három nagyhatalom külügyminiszterei beszé­deikben készségüket hangoztatták a tárgyalások folytatására. VI. Pál pápa Hruscsovhoz, Kenne­dyhez, Macmillanhoz és U Thanthoz intézett üzenetében örömmel üdvö­zölte az atomcsendszerződés megszü­letését. „A szerződés aláírása nagy hatással volt ránk. A jőakarat meg­nyilvánulását, a harmónia és a fé­nyesebb jövő ígéretét látjuk benne. Állandóan szívünkön viseljük az em­beriség jólétét, azért lelkünk mélyé­ből üdvözöljük a megelégedésnek és a reménynek a világ minden részé­ből hangzó megnyilvánulását. Sok szerencsét kívánunk a fontos és oly nagy megkönnyebbülést eredményező okirat aláírása alkalmából". Az afrikai egységszervezet minisz­tertanácsának dakari ülése, Zufrul­lah-Khán, az ENSZ-közgyűlés XVII. ülésszakának elnöke, valamint Husz­szejn jordániai király is gratuláltak a szerződés megkötéséhez. , Franciaország elutasító álláspontja aláássa hazánk tekintélyét" — olvas­suk a Francia Nőszövetség Végrehaj­tő Bizottságának nyilatkozatában, me­lyet a felszabadulás 19. évfordulója alkalmából adott kl. A francia nők követelik a német kérdés békés ren­dezését, visszautasítják a nyugatné­met—francia katonai szerződést és hitet tesznek a békeharc mellett. Von Hassel bonni hadügyminiszter egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy „az atomcsendszerződés még nem leszerelési egyezmény, s ezért a NATO-n belül folytatni kell a ka­tonai törekvéseket." A miniszter kö­vetelte, hogy a Szovjetunióval szem­ben a „megfélemlítés" stratégiáját folytassák. A bolgár lapok ls élénken kommen­tálják a moszkvai megállapodást. A Rabotnyicseszko Delo vezércikké­ben azt írja, hogy a megállapodás annak a békeküzdelemnek első jelen­tős eredménye, amelyet a Szovjetunió, a szocialista országok és a béke­szerető emberek éveken át vívtak a termonukleáris háború veszélyének elhárításáért. A lap elitéli a kínai ve­zetők szektás-dogmatikus magatartá­sát és megállapítja: A moszkvai szer­ződés aláírásával nagy sikert aratott a békés egymás mellett élés politi­kája. Reméljük, hogy ezt a sikert to­vábbi győzelmek fogják követni a bé­kéért és a népek közötti megértésért folytatott küzdelemben. Az olasz kormány a parlament nyári szünete előtti utolsó ülésén úgy döntött, hogy csatlakozik a moszkvai egyezményhez. Győzött a józan ész Az atomcsendegyezmény hazai visszhangja Tudósok és egyszerű dolgozók, po­litikusok és pedagógusok a haladás erőinek nagy győzelmeként értékelik az augusztus 5-én aláirt atomcsend­egyezményt. • A BIOLÓGUS VÉLEMÉNYE A Szlovák Tudományos Akadémia biológiai intézetének igazgatója, dr. Pavel Nemec így nyilatkozott az egyezményről: „Intézetünkben, vala­mint a Szlovák Műszaki Főiskola mik­robiológiai és biokémiai Intézetében a sugárzás biológiai következményeit tanulmányozzuk. Ennek alapján, tehát tudományos alapon is el tudjuk bírál­ni, hogy az atomkísérletek utáni rá­dioaktív szennyeződés mily pusztító hatással van az emberiségre. Éppen ezért mi szlovák tudósok rendkívül nagyra értékeljük az egyezmény megkötését. Lehetőség nyílik így ar­ra, hogy az emberiség megmenekül­jön a világkatasztrófától." Üdvözlő távírat Antonín Novotný köztársasági ílnök a Bolíviai Köztársaság ál­'amünnepe alkalmából üdvözlő táviratot küldött dr. V. P. Estens­soro köztársasági elnöknek. (CTK) • IPARI DOLGOZÓINK IS 0RULNEK AZ EGYEZMÉNYNEK A Banská Bystrica-i Szlovák Nem­zeti Felkelés Cementgyár dolgozói is lelkesen fogadták az atomcsend­egyezmény aláírását. Magdaléna Ot­čenášová, az egyik rotációs kemencé­nél dolgozó munkásnő így vélekedik: „Mi azt akarjuk, hogy az általunk gyártott cementből családi házakat, korszerű gyárakat, iskolákat és nap­közi otthonokat építsenek. Ezt pedig csak békében lehet megvalósítani. Nagyra értékelem ezért a Szovjet­uniónak az általános és teljes lesze­relésért folytatott harcát." • A PEDAGÓGUS VÉLEMÉNYE Pavol Kušnír, a Košicei Mezőgaz­dasági Technikum pedagógusa rövid­del az egyezmény megkötése után ezt mondôtta: „Néhány nappal ezelőtt megdöbbentett bennünket a skopjei katasztrófa. Ezerszerte nagyobb pusz­títást tudna azonban végezni akár csak egyetlen atombomba ls. Ezért nagyra értékeljük a moszkvai egyez­ményt, mely az első lépést jelenti az általános és teljes leszerelés megköté­séhez. A dunaszerdahelyi járás az első (CTK) — A dunaszerdahelyi járás földművesszövetkezetei és állami gaz­daságai e hét elején teljesítették gabonabetakarltási tervüket. A csak­nem 22 ezer hektáros (600 hektár kivételével) területen kétmenetesen végezték az aratást. Az aratómunkák sikeres befejezéséből kivették részü­ket a kelet-csehországi, vágvőlgyi és záhoriei kombájnosok, akik mintegy 52 ezer hektáron aratták le a gabo­nát. Az aratás vége felé tartanak a Bra­tislava-vidék, a galántai és az érsek­újvári járás mezőgazdasági Üzemei is. Az egész' nyugat-szlovákiai kerületben csupán 10 ezer hektáron vár leara­tásra a gabona.

Next

/
Thumbnails
Contents