Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)
1963-08-28 / 237. szám, szerda
ÉS OPERETT / Miért húzódoznak? A TV műsoráról PRÓZA Ritkán fordul elő, hogy egy író prózai, vagy drámai művének színhelyéül olyan környzetet válasszon, amelyet tapasztalatból nem ismer, csak másodkézből, mondjuk könyv, sajtó Vagy rádió útján szerzett értesülésekből. Ez ugyanis rendkívül kockázatos lépés: A szerző ilyen esetben csak azt illusztrálhatja, ami már általánosan ismert, s így le kell mondania a művészet egyik alapfeladatáról, arról, hogy feltárja az ember új, eddig ismeretlen vonásait, avagy annyira szabadjára engedi fantáziáját, hogy végül is műve hitelét veszti. Vannak azonban itt is kivételek, s kétségkívül ezek közé tartozik Alexander Mirodan, román drámaíró a Sing-Sing híres embere című színműve. Ennek az alapjában pamfletés szatlrahangú játék sikereinek okát elsősorban ott kell keresnünk, hogy a szerző nem értékelte túl a történet számára kiszemelt környezet jelentőségét, ellenkezőleg különösen Ceryl Sandman és Diana alakjában hangsúlyozta a gondolat általános érvényét, miszerint lehetetlen a közvetlen, egyenes, becsületes út az olyan világban, ahol az ember az embernek ellensége. A siker másik titka abban rejlik, ahogyan Mirodan az egész történetet megfogta. Ugyanis hála a szerző tehetségének a cselekményt nem szárazon állítja elénk, hanem számos élethű helyzetet teremt a színpadon. A cselekmény során megismerjük az amerikai igazságszolgáltatás által ártatlanul halálra ítélt ember igaz arcát, azét az emberét, aki az ítélet végrehajtását azzal halogatja, hogy egy befolyásos kiadó részére véres ponyvairodalom-sorozatot ír. Történetét salát életéből meríti. Mirodan szatírájából tehát az emberi értékekkel visszaélő kapitalizmus arca tükröződik. Megkapja a nézőt az a légkör, amely az emberi jellemet annyira deformálja, hogy végűi Is saját megmentése érdekében kénytelen hazudni. Hogy az előadás általánosabb képet nyerjen, s hogy a néző ne csak arról értesüljön, amit már más forrásokból úgy ls tud, ehhez feltétlenül szükséges főleg Ceryl jellemének alapos árnyalása, ami különben is a Játék egyetlen pszichológiailag következetesen kidolgozott alakja, míg a többiek többé kevésbé csak kiegészítik a környezetet. Bár az előadás pardubicei résztvevői a címszerepet játszó Milan Sandhaus-zal az élen erre törekedtek, mégis sok esetben megmaradtak a periférikus, sajátosan amerikai környezetet jellemző apróságokon (kezdve a kiadó fekete szemüvegétől egészen a rádióriporternő erotikájának sztriptizes kihangsúlyozásáig). S így a színházi előadás, amely joggal került a televízió nézői elé Ceryl Sand man esetének leírásában még nem mondta ki az utolsó szót, miután a lényegtelenebb, elsősorban vizuális részekre fektette a fősúlyt, ahelyett, hogy az alakok belsejébe igyekezett volna hatolni. Igaz, a szöveg is rendkívül szerény, azonban mégis lehetővé teszi a személyek plasztikusabb megrajzolását. (A kiadó, a bemondónő, az ügyvéd valamennyien inkább operettfigurának hatottak, mint az embertelen társadalom megrázó típusainak.) Offenbach Tulipatan sziget című kevésbé ismert operettjének televíziós felújítása arról győzte meg a nézőt, hogy bizonyos szakadék létezik a mai ízlés és az elmúlt idők operettmáza között, melyet az Idő vasfoga már alaposan kikezdett, annyira, hogy a valamikor pikáns és biztosan annak Idején társadalmilag biráló hangú történetből — a házastársi hűtlenség következményeiből — ma már csak egy kellemetlenül ható torzó maradt, amiből kizárólag az állandóan friss dallamos részeket fogadhatjuk csak el. Miloš Kopeckýnak sem sikerült XXII. Cataois fejedelem alakjából többet kihozni, mint a megszokottat. S ha Kopeckýnak nem sikerült, annál inkább sajnálatot érdemel a többi tehetséges színész (Kopŕiva, Nina Barta, Houbová, Fišer), akik eredménytelen harcot folytattak e halott operettalakokkal, s eredményként a néző előtt csak gesztikuláló árnyak, mézes mosolyok és a nagy operettekből Ismert szerelmi Jelenetek Játszódtak el. Ebben az ls szerepet játszott, hogy rossz minőségű volt a telerecording hangfelvétel, amely ma már különben is túlhaladott. Az új technika alkalmazása nálunk még a jövő kérdése, amely egyrészt devizalehetőségeinktől, másrészt a hazai műszaki kutatás eredményeitől függ. STANISLAV VRBKA Bolgár vendégszereplők Bratislavában A Szlovák Nemzeti Felkelés idei ünnepségei keretében az Augusztus 9 Érdemrenddel és a Vörös Zászló Munkaérdemrenddel kitüntetett bolgár katonai dal- és táncegyüttes Bratislavában vendégszerepel. A bolgár néphadsereg 160-tagú együttese augusztus 29-én lép fel j, bratislavai Vár szabadtéri színpa'dán (kedvezőtlen Időjárás esetében a Kultúra és Pihenés Parkjának nagytermében). Az együttes bolgár, cseh és szovjet dalokkal, operaáriákkal, és bolgár népi táncokkal szórakoztatja majd a közönséget. (P. Sz.) Régi ismerősöm a minap érdekes történeteket elevenített fel Nagykér község életéből. A falut a szűkmedrű Nyitra-folyó lassú vize szeli ketté. Ez az áldatlan vlz — mert régen sok veszélyt jelentett áradás idején — nemcsak megtörte a falu kialakításának rendjét, hanem egyúttal a lakosok társadalmi helyzete és életszemlélete között is meghúzta a határvonalat. Ezzel magyarázható, hogy a módosabbak népesítették be a folyó bal partját, mert a balpart a víztől sokkal biztonságosabb volt. A szegényebbek, a földmunkások pedig a veszélyesebb jobbparton építették fel otthonukat. Hagyjuk azonban a múltat, hiszen sok keserűség fűződik a régi világ emlékeihez, s erről bizony nem szívesen beszélnek ma már a faluban. Ettől sokkal inkább foglalkoztatja az embereket az új élet kibontakozásának problémája, Illetve a szövetkezet létének, fejlődésének kérdése, ami jelentős mértékben meghatározza a falubeliek gazdasági és kulturális életét. Több mint tíz évvel ezelőtt vert gyökeret a közös gazdálkodás gondolata a faluban. Az úttörők Itt is a szegényebbek, bátrabbak voltak, akik merték vállalni a szövetkezet építésével járó felelősséget. Tévednénk azonban, ha azt hinnénk, hogy a szövetkezetben megtalálunk ma már minden becsületes kis- és középparasztot. Senki előtt sem vitás, hogy a közös gazdálkodás lehetőségei sokkalta nagyobbak az egyéni vállalkozás adottságainál. Ezt a falu még kívülálló földművesei se vonják kétségbe. Mi hát az oka, hogy ennek ellenére húzódoznak a közöstől? Az eltelt tíz év folyamán igen sok göröngy állta útját az új gazdálkodási forma fejlődésének. Kezdetben hiányzott a kellő tapasztalat, a kisparoellás, szűkméretű termeléshez szokott törpe földtulajdonosok alacsonyfokú szakképzettségükkel nehezen birkóztak meg a több száz hektáros szövetkezet irányításának kérdéseivel. A szakmai felkészülés hiánya végül az alacsony hektárhozamokban, néhány literes tejhozamban Jelentkezett. A szövetkezet anyagilag nem tudta érdekeltté tenni tagjait a termelés fokozásában. Természetes, ezt látták a magángazdálkodók is, akik a fejlődésnek ebben a szakaszában jobban éltek mint a szövetkezetben tömörült társaik. Később, a vezetőség közül egynéhányan, túlságosan elkapatták magukat. Csáki szalmája módjára kezelték a közös vagyonát, nem hallgatták meg a tagság egészséges rétegének hozzászólásait, bírálatát. Az utóbbi években pedig egyenesen a tönk szélére juttatták a szövetkezetet és bíróság előtt feleltek tetteikért. Dióhéjban tehát ezek a fogyatékosságok nyomták rá a bélyeget a közös gazdálkodás gondolatának megértésére, riasztották vissza az embereket a belépéstől. Ma azonban az Irányítás, a termelés és a munkafegyelem terén gyökeresen megváltozott a helyzet, egyre jobban érvényesül a szövetkezeti demokrácia és a tagság valóban magáénak tekinti a közös vagyonát. Az aratás alatt mindenki szívvellélekkel dolgozott. Gubó István kombájnos ugyan egy ízben összetévesztette a gabonatáblát a versenypályával, de menetközben ieintették és a szemveszteségért bizony szigorú megdorgálásban részesítették. A végén 166 hektár teljesítményével, társait megelőzve elhódította az elsőséget az aratási versenyben. Jó ütemben végezték a szalma eltakarítását ls. Dankovlcs József kazalmester irányításával olyan szép kazlakat raktak, melyek páratlanok az egész környéken. Nem ls kell mondani a tarló letakarítását nyomban követték az ekék, nagyítóval sem lehetne találni szántatlan földet a határban. Milyen volt a termés? Ezt a kérdést néhány évvel ezelőtt bizony nagy merészségnek számított feltenni. Az akkori vezetők soha sem mondták meg az Igazat. Ma? Szládecsek Béla elnök pontosan megmondja: a kedvezőtlen tavasz és a túlsztgorú tél ellenére Is árpából átlagosan 32 mázsát, búzából 240 hektárról 16,75 mázsás termést hordtak a csűrbe. Csak közepes Holt a termés, de mivel a vetéstervet betartották, annyi gabonájuk van, amennyi az állatállomány-, a vetőmag- és a többi szükségletet teljes mértékben fedezi. Az államnak kijáró részt is pontosan megadták, egy dekával sem tartoznak a közellátásnak. A nyári munkák hetekkel ezelőtt befejeződtek. Az utóbbi napokban beállt esőzések elűzték a perzselő meleget, az ég csatornái Jól átáztatták a földeket. Olyan kukoricája van a szövetkezetnek, amilyenre eddig nem volt példa. Lesz tehát bőven etetnivaló, nem kell félniük a téltől, jól tarthatják a teheneket, hizlalhatnak annyi sertést, amennyit tőlük & társadalom kiér. Ezek a kézzelfogható eredmények a szövetkezetben tömörült becsületes gazdálkodók, volt napszámosok érdeme, akik a rosszban is kitartottak a közös gazdálkodás mellett. A munkaegység értéke 17 koronát tesz kl, ebből előlegként tízet folyósítanak. Ez természetesen nem sok, de mindenki biztos benne, hogy lesz részesedés is és ezért kl-ki a maga beosztásában derekasan dolgozik. Ahogy ezekről a problémákról beszélgettünk Ismerősömmel,- érthetetlennek tűnt, miért húzódoznak még most is a kívülállók a szövetkezettől? Az igaz, a helyi nemzeti bizottság sem tett sokat annak érdekében, hogy meggyőzze, rávezesse a magángazdálkodókat a nagyüzemi termelés megértésének útjára. Bátran azt ls mondhatjuk, stabilizálódott a magánszektor, éspedig a nemzeti bizottság segítségével. Persze nem az a baj, hogy még egyénileg gazdálkodók vannak a faluban, Inkább az, hogy a társadalom iránti kötelezettségeiket egy évben sem teljesttették. Egy kézen meglehetne számolni, hogy közülük hány léphet elő tiszta, kiegyenlített számlával a faluban. Ma a mezőgazdasági termelés Irányítását új alapokra fektettük, külön szerv felelős a termelés fejlesztéséért. Ámde ez egyáltalán nem jelenti, hogy már ezután a helyi nemzeti bizottság tétlenül nézze, ml történik a faluban, hogyan boldogul a szövetkezet, miképpen birkóznak meg feladataikkal a magángazdálkodók. A társadalommal szemben mindnyájunknak megvan a felelőssége, és csak saját magát csapja be, rövidíti meg, aki állampolgári kötelességét nem teljesíti. A válaszfal tehát, amit a múltban a folyó jelentett, most sem tűnt el teljesen. Az emberek szemléletét a régi gondolkodásmód, csökevények továbbra ls befolyásolják. Nem hiszem azonban, hogy Ilyen fejlett, a környéken is elismert községben ne lennének olyan erők, amelyek a válaszfalat mind a gondolkodásban, mind a gazdasági élet alakulásában, ledöntenék. SZOMBATH AMBRUS A világ első nagyvására (ČTK) — A világ első nagyvásárát 209 évvel ezelőtt augusztus végén a veltrusyl (közép-csehországi kerület) parkban tartották. Rudolf Chotek gróf az akkoriban új kastély tulajdonosa a vásáron különféle Ipari termékeket mutatott be Csehország egész területéről. Virágágyak, sziklakertek — az Irattári feljegyzések szerint — meseszép keretet adtak a vásárnak. A vásárt meglátogatta Mária Terézia is udvarával együtt. Az egész Európából érkező érdeklődőknek az iparcikkeket katalógusok alapján adták el, azzal a feltétellel, hogy a szállításra később kerül sor. Szlovákia gazdasági kiegyenlítődése a cseh országrészekkel Az arányos gazdasági és kulturális fejlődés M Egységes szocialista gazdaságunk B Szlovákia gazdasági fejlődését meghatározó tényezők • Szlovákia és a cseh országrészek gazdasági színvonala közötti különbség felszámolása Az arányos gazdasági és kulturális fejlődés a szocializmus és a kommunizmus törvényszerűsége, amely érvényesül mind a szocialista világgazdasági méretben, mind az egyes szocialista országokon belül. A szocializmus eddigi fejlődése azt mutatja, hogy a szocialista világgazdasági rendszeren belül a korábban gyengén fejlett országok (Bulgária, Románia) felsorakoznak az iparilag fejlett országok mellé. Erről tanúskodik iparuk fejlődése. 1950 és 1960 között az ipari termelés évi átlagos növekedése a Szovjetunióban 11,6 százalék, az NDK-ban 11,4 százalék, Csehszlovákiában 10,9 százalék volt, de Lengyelországban 12,9 százalék, Romániában 13,1 százalék és Bulgáriában 14,8 százalék volt. A további fejlődés során a szocialista országok gazdasági színvonala közötti különbség fokozatosan a minimálisra csökken, — ebben döntő szerepe lesz a KGST-országok közötti szocialista nemzetközi munkamegosztás további elmélyülésének —, úgyhogy ezek az országok többé-kevésbé egy időben térnek rá a kommunizmus építésének útjára. A kapitalista viszonyok között nemcsak az egyes országok fejlődtek egyenlőtlenül, hanem az országokon belüli területek is. A hatalom átvételekor hazánkban is gazdaságilag két ellentétes terület volt: az aránylag fejlett cseh országrészek és a gyengén fejlett Szlovákia. A szocialista tulajdon uralkodóvá válásával az iparban érvényesülni kezdett az arányos fejlődés törvényszerűsége, amelyből kifolyólag szükségessé vált az elmaradott területek gyors fejlődése. így került sor Szlovákiában ls hazánk szocialista iparosításával egyidejű rohamos gazdasági fejlődésre. Csehszlovákia gazdasága Hazánk gazdasága egységes szocialista népgazdaság, függetlenül az egyes országrészek különböző természeti gazdasági feltételeitől egységes országos gazdasági szervezetet képez, s nem például két gazdaságilag önálló egységet, beleértve egyrészt a cseh országrészeket, másrészt Szlováklát. Szlovákiában és a többi országrészekben ls az iparágak egyrészt az adott országrész szükségletei, másrészt a termelés egységes állami szerkezetének követelményei szempontjából fejlődnek. Szocialista gazdaságunk tehát olyan egész, amely egyrészt biztosítja a termelőerők állami érdekek szerinti gyors fejlődését az egyes országrészekben, másrészt pedig például Szlovákia gyors, hatékony fejlődése Jelentősen hozzájárult egységes gazdaságunk fejlesztéséhez. A területek országos érdekek szerinti fejlődése egyszersmind Szlovákia gazdasági fejlődését Is meghatározó legáltalánosabb tényező. A további tényezők a természeti feltételek és a munkaerőforrás tényezője. Az egységes szocialista csehszlovák gazdaság fejlődése szempontjából fontos szerepet tölt be Szlovákia nyersanyaggazdasága, mezőgazdasági földterülete, a szocialista államok közötti együttműködés szempontjából is kedvező fekvése. Szlovákia munkaerőforrásainak kihasználása — munkalehetőségek megteremtésével Szlovákiában és a munkaerő felhasználásában országos jelentőségű népgazdasági ágakban — nemcsak Szlovákia, hanem az egész ország gazdasága fejlesztésének potenciális forrása is. Szlovákia emelkedő gazdasági színvonala Szlovákia gazdasági elmaradottságát a cseh országrészekkel szemben 50—70 évre becsülték. A szocialista építés során ez a különbség 10—15 évre csökkent. Felvetődik a kérdés, hogyan értük el ezt az eredményt? Elsősorban Szlovákia iparosításával. Íme néhány adat: Csehszlovákia Ipari termelése 1962ben 4,7 szerese volt az 1937. évinek, Szlovákiáé több mint tizenkétszerese. Amíg 1937-ben Szlovákia részaránya az ország ipari termelésében 6—7 százalék volt, addig 1962-ben már 19 százalék. A gépipar és a fémfeldolgozó Ipar Szlovákia döntő iparágaivá váltak. 1948—1962 között Szlovákiában 250 új ipari üzem épült, és további 200-at korszerűsítettek. Az új üzemek közül legfontosabbak a Kelet-Szlovákiai Vasmű, a Slovnaft, a martini Gépgyár, a Žiar nad Hronom-i alumíniumgyár stb. Országos jelentőségűek az épülő Salai nitrogéngyár, a seredi nikkelkohó, a hlohoveci drőtgyár. Ma Szlovákia hazánk egyetlen alumínium-, PVC-anyagok és hűtőszekrények termelője, biztosítja vasérctermelésünknek több mint a felét, a televíziós készülékek gyártásának csaknem a felét stb. A mezőgazdasági termelés az utóbbi 10 év alatt Szlovákiában előre haladt, habár fejlődése nem kielégítő. 1961-ben 1950-hez viszonyítva a mezőgazdasági termelés értéke 35 százalékkal, — a növénytermesztés értéke 25 százalékkal, az állattenyésztési termelés értéke 51 százalékkal — növekedett. 1962-ben a munkatermelékenység az 1936. évinek 2,8-szorosára, a cseh országrészekben 2,5szeresére növekedett. A burzsoá köztársaságban Szlovákiában a mezőgazdaság Intenzitása csak fele volt a cseh országrészekének. A főbb mezőgazdasági termények hektárhozamai Szlovákiában átlagban 40 százalékkal voltak alacsonyabbak. Ma ez a különbség 10 százalékra csökkent. 1962-ben ezer hektár mezőgazdasági területre a cseh országrészekben 21 traktor esett, Szlovákiában 17. Az ezer hektár kalászosokra eső gabonakombájnok száma mindkét területen 4. Ezer hektár silókukorica és napraforgóra pedig 49, illetve 41 silókombájn esett. Az egy hektár mezőgazdasági területre eső műtrágyafogyasztás így alakult: hatóanyag kg-ban 1936/37 1951/52 1961/62 országrészek 17,5 Szlovákia 5 31,3 80 21,1 71 A felsorakoztatott adatok bizonyos képet nyújtanak ugyan Szlovákia gazdasági színvonala kiegyenlítődésének folyamatáról, azonban e folyamat elért fokát pontosabban csak a gazdasági mutatók egész rendszerével tudjuk lemérni. Ide tartoznak ezek a mutatók: az azonos népgazdasági ágakban elért munkatermelékenység, a produktív korú munkaképes lakosság foglalkoztatottsága, az Ipar és a mezőgazdaság közötti arány, az egy főre eső ipari termelés, valamint az életszínvonal mutatói — a reáljövedelem, az egy főre eső személyes és társadalmi fogyasztás, a munkakörülmények, a munkanap hossza. A kiegyenlítődés biztosítása az azonos népgazdasági ágakban elért munkatermelékenység szempontjából anynyit jelent, hogy ugyanolyan munkatermelékenységet kell elérni az azonos népgazdasági ágakban és utol kell érni a cseh országrészeket a mezőgazdasági termelés Intenzitásában. Némely iparágban a munkatermelékenységi kiegyenlítődés megtörtént. Ugyanis a szocialista iparosítás során Szlovákiában felépített és modernizált üzemekben a korszerű technika a munkatermelékenység gyors növekedésének alapjává vált. Szlovákia előtérbe helyezése az ország ipari termelésének további fejlődésében biztosítja majd, hogy a hetvenes évekre a munkatermelékenység színvonala kiegyenlítődik. A munkatermelékenység szerinti kiegyenlítődésben a legkomolyabb problémát a mezőgazdaság jelenti. Szlovákiában a mezőgazdaságban a munkatermelékenység 5—6 százalékkal alacsonyabb, mint a cseh országrészekben. A mezőgazdasági termelés belterjességében levő különbséget a következő táblázat mutatja: 100 ha mezőg, területre eső: szarvasmarha fejőstehén 100 ha szántó területre eső: sertés 1934/38 Cseh- Szloország vákia 1950 Cseh- Szloország vákia 1961 Cseh- Szloország vákia 65 37 65 38 19 69 33 41 21 69 32 51 23 37 78 69 109 128 A cseh országrészekben a produk- egyenlítődése e mutató szempontjátív korú munkaképes lakossŕg foglal- b ói sem fejeződött be. Azonban a koztatottsága kb. 3 százalékkal ma- het év0k p]oié { meetörgasabb, mint Szlovákiában. Ez azt je- netvenes eVtK 01 |ele ez ls m e8 t or lenti, hogy Szlovákia gazdasági ki- ténik. ÜJ SZÖ 4 * 1963. augusztus 28.
