Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-28 / 237. szám, szerda

AZ EMBEREKEN MÚLIK <• Azt tartják, az állattenyésztésben ininden a takarmányalapon múlik. A tejhozam, a jószág súlya úgy emel­kedik vagy csökken, mint szérűn a takarmány. Egy kis fenntartással egyetérthetünk a véleménnyel. Nem téveszthető azonban szem elől, hogy ' kt-ki annyi takarmányt termelhet, amennyit jónak lát. A trebišovi járás sok szövetkezeté­ben bizony nem ártana jobban fonto­lóra venni az adott lehetőségeket. Nehezen igazolható, hogy némelyik évről évre takarmányozási gondokkal küzd. Sok, egyforma körülmények kö­zött gazdálkodó szövetkezet eredmé­nyei — a növénytermesztésben, vagy az állattenyésztésben egyaránt — nem­egyszer lényegesen eltérőek. Sokszor a tőszomszédságban fekvő szövetke­zetekben is nem egyformán terem a föld, nem egyformán hízik a jószág. Ismeretes, hogy nem teljesítjük a tejfelvásárlás tervét. A trebišovi já­rás teljesíti, ám nem minden mező­gazdasági üzem. A hatvannégy közül ' alig húsz. A zétényl szövetkezet 10 000 liter­rel előzi meg a tervet. Ezzel szem­ben az alig két kilométernyire fekvő vékei már több száz literrel adós. A környékbeli szövetkezetek közül a radi, ladmóci, bodrogszerdahelyi szö­vetkezetek is messze a terv teljesíté­se mögött kullognak. Önkéntelenül adódik a kérdés: Mi ennek az oka? Véletlen lenne a zété­nyi siker? A SIKER ZÁLOGA — SAJÁT TAKARMÄNYALAP A zétényiek az első félévben vala­mennyi állati termékből túlszárnyal­ták a tervet. Marhahúsból kb. 60 mázsával, sertéshúsból négy mázsá­val, tojásból pedig az évi terven fe­lül eddig 20 000 darabot adtak el, végül tejből az előbb említett 10 000 literrel teljesítettét túl a tervet. Tavaly ilyenkor ők sem álltak job­ban a tervteljesítéssel, mint az emlí­tett szövetkezetek. Ekkora véletlenek egyik évről a másikra nem történ­nek. Ha igen, akkor meg miért ke­rülnék el például Vékét, Ladmócot, vagy Bodrogszerdahelyt? Meg aztán a véletlen sem történik ok nélkül. Jól tudják ezt Zétényben. Talán ép­pen a véletlen okát találták meg, amely — ez esetben bátran kimond­hatjuk — nem is annyira véletlen. Egy előre átgondolt Szándék eredmé­nye. Kivehető Csarnakóvics László zootechnikus magabiztos szavaiból. A múlt télen rendkívül jól áttelel­tették a jószágot. Nézegetjük a fize­tési lapokat. A legkritikusabb idő­szakban, februárban és áprilisban sem süllyedt a gondozók keresete 70 mun­kaegység alá. Ennél jobb mércét pedig keresve sem lehetne találni, Ma az egy főre eső nyers ipari ter­melés Szlovákiában alacsonyabb, mint a cseh országrészekben, éspedig Szlo­vákiát 100-nak véve a cseh országré­szekben 176. Ez az arány 1975-re 100:103-ra alakul. Tehát a gazdasági kiegyenlítődés erre az időpontra az egy főre eső ipari termelés szempont­jából is megtörténik, amihez döntő mértékben hozzájárul az, hogy az ipar és a mezőgazdaság aránya az összes termelésben megközelíti az or­szágos átlagot. A gazdasági kiegyenlítődés alapja az életszínvonal kiegyenlítődésének. A foglalkoztatottság és a munkater­melékenység színvonalának kiegyen­lítődése a jövedelmek kiegyenlítődé­séhez vezet. Szlovákia dolgozói jöve­delmének növelésében döntő szerepe van a foglalkoztatottság növelésének, főleg a nők bevonásával a termelés­be. Egyik oka annak, hogy az élet­színvonal ma Szlovákiában alacso­nyabb, mint a cseh vidékeken, éppen a munkaképes lakosság foglalkozta­tottságabeli különbség. Ezenkívül a kedvezőbb populációs fejlődés követ­keztében Szlovákiában egy keresőre több ellátatlan esik. Ez a másik oka az egy főre eső alacsonyabb jövede­lemnek. A nagyobb számú családok jövedelmi különbségét államunk a tár­sadalmi alapokból való nagyobb jut­tatásokkal enyhíti. Például 1958-ban Szlovákiában egymilliárd, 1961-ben 1,5 milliárd korona családi pótlékot fizettek ki. További életszínvonalbeli különbséget okozó tényező a mező­gazdasági dolgozók alacsonyabb jö­vedelme. 1961-ben Szlovákiában az állandó mezőgazdasági alkalmazottra eső évi tiszta jövedelem 866 koroná­val volt alacsonyabb, mint a cseh vi­dékeken. A kiegyenlítődés fő útja itt is a munkatermelékenység és a me­zőgazdasági termelés belterjességének fokozása. A jövedelmek kiegyenlítődését pár­tunk céltudatosan oldja meg — a tár­sadalmi alapokból való nagyobb jut­tatással Ennek következtében Szlová­kiában a tiszta jövedelmek gyorsab­ban növekednek, mint Csehországban. Például Csehországban 1958—61 kö­zött az egy fűre eső tiszta jövedelem mivel a gondozókat a hozam szerint jutalmazzák (egy munkaegység érté­ke 20 korona, a természetbeni járan­dóságokon kívül). Igaz, takarmány termett tavaly bőven. Még most Is van annyi kukorica, meg siló, hogy részben pótolja az idei rossz gabo­natermést. De hát, kinek, vagy minek az érdeme ez, ha nem az előrelátó gazdálkodásnak. Tavaly minden silóz­hatót besilóztak. Már néhány éve fo­kozatosan térnek át a takarmánynö­vények termesztésére. A józan ész is ezt diktálja, mivel A KUKORICA RENDKÍVÜL JÖL MEGTEREM A KÖRNYÉKEN s a cukorrépa még jobban. Kiváló takarmánytermesztő terület. Ezt mi sem bizonyltja jobban, mint az a tény, hogy mlg az idén a szokatlan száraz­ság miatt a legtöbb termékből átla­gon aluli termést takarítanak be, az előbbiekből jó hozamok ígérkeznek. Tavaly 110 hektárt vetettek be őszi keverékekkel. Annak ellenére, hogy gyenge termést hozott, a tavaszi hó­napokban ez a kevés is sokat jelen­tett. Itt érdemes egy kis összehason­lítást tenni az említett szövetkezetek­kel, amelyeket csak úgy találomra választottunk kl. Vékén, Ladmócon és Bodrogszerdahelyen nem tartották be az őszi keverékek vetési tervét. Ám ne menjünk a múltba. Amíg Zé­tényben a napokban már 35 hektár tarlókeveréket vetettek el, az előbbi helyeken egy hektárt sem. Joggal kérdezhetnénk, hogy miből akarják feljavítani a tejtermelést, amikor ta­karmánygabonából is katasztrofálisan kevés termett. Sok helyen, sajnos, úgy számítanak az állami tartalékok­ra, mintha az övék lenne. A ZOOTECHNIKUS ÉS AZ AGRONÖMUS EGYÜTTMŰKÖDÉSE Zétényben sem jobb a gabonater­més, mint a járás többi szövetkezeté­ben. Bohács János agronómus azon­ban korántsem ítéli borúsnak a hely­zetet. — Van jó kukoricánk, meg cukor­répánk — bizakodik. — Silókukori­cából ugyan csak átlagtermés lesz, de van még egy jó tartalékunk. A ku­koricát egyidőben fogjuk törni a répa kiszedésével, s a kukoricakórót be­silózzuk a répafejekkel és répaleve­l?k.kel. Aki ilyen előrelátóan gondolkozik, nem érheti pieglepetés. A tavalyiból is maradt, amikor sok szövetkezetben az újig sem tartott ki. Több szövetkezetben sántikál a nö­vénytermesztés és az állattenyésztés közötti összhang. Egyszerűbben mond­8,4 százalékkal növekedett, Szlová­kiában pedig 10,2 százalékkal. Ennek megfelelően a személyi fogyasztás gyorsabban növekedett Szlovákiában az országos átlagnál, úgyhogy a fo­gyasztás színvonala ma megközelíti a cseh országrészekét. Szlovákia la­kossága növekvő fogyasztására jel­lemző a közszükségleti cikkek utáni kereslet súlypontjának áthelyeződése az iparcikkekre. 1953-ban az Ipari eredetű közszükségleti cikkek a kis­kereskedelmi forgalomban 39 száza­lékot tettek ki, 1962-ben már 45 szá­zalékot. Szlovákiában gyorsabb ütemű a la­kásépítkezés. Ez is az életszínvonal­beli kiegyenlítődés egyik tényezője. 1948 és 1962 között Szlovákiában 325 ezer lakás épült, ami az országban felépftett lakóházak 41 százalékát je­lenti. Virágzó a kulturális élet Szlová­kiában, emelkedett a lakosság műve­lődési színvonala, javultak az egész­ségi viszonyok. Egy-egy példa: 1936­ban Szlovákiában három állandó szín­ház működött, jelenleg 19. Tizenki­lenc emberre esik egy televíziós ké­szülék. A gazdaság szocialista szek­torában 44 000 főiskolát és 150 000 kö­zépiskolát végzett szakember dolgo­zik. 1962-ben egy orvosra 627 lakos jutott. E téren Szlovákia megelőzi az Egyesült Államokat. • • • A kis Szlovákia ma nagy példája a szocialista társadalmi rendszer elő­nyeinek. Alig másfél évtized elegen­dő volt ahhoz, hogy a cseh országré­szek mögött csaknem háromnegyed évszázaddal elmaradt agrár, függő te­rület fejlett Ipari mezőgazdasági te­rületté változott. A kiegyenlítődés folyamata sikere­sen folytatódik. Az elkövetkezendő, a fejlett szocialista társadalom építésé­nek és a kommunista társadalomba való átmenet előkészítésének folya­mataival teli 10—12 év jelenti majd azt, hogy alapjábanvéve eltűnnek a különbségek és Szlovákia mint fej­lett ipari terület virágzik tovább a szocialista Csehszlovákiában. MÉSZÁROS GYÜRGY va, a zootechnikus és agronómus nem működik együtt. Néhol úgy tűnik, hogy az egyik kéz nem tudja, mit nsinál a másik. Zétényben — s alig­hanem ez ls hozzájárult az állatte­nyésztés sikeréhez — nagyon jó az összhang a két fontos gazdasági ve­zető között. Különösen az állatte­nyésztést érintő problémákat közösen vitatják meg. AZ EMBER A DÖNTŰ A zétényi szövetkezet állattenytoz­tése az utóbbi időben a felismerhetet­lenségig fellendült. Pedig nehéz kö­rülmények között gazdálkodnak. Ezek­ről beszélgettünk a zootechnikussal, amíg ístállőnézésre tartunk. Ügymond az egész állomány egy régi urasági majorban kapott elhelyezést. Ösdl épületekben, elképzelhetetlen az új munkamódszerek, a gépesítés beveze­tése. Belépünk a tehénistállóba. Bukus Mihály, Bukus Miklós, Kukó Miklós és Szabó Gyula a déli fejést végzik. Nemrégen költöztek át az új istálló­ból kényszermegoldásként. A bolyi szövetkezet eltávolította a beteg állo­mányt, amelyet a zétényieknek adott át. Ezeket kellett elkülöníteni az egészségesektől. Az újban volt víz­vezeték, csillés trágyakihordás, gépi fejés, ide meg a vizet is vödörrel kell hordani. A gondozók egy kicsit elé­gedetlenek, mert a teljesítménynor­mák a régiek maradtak. Azért a tel­jesítményükön ez nem látszik meg, sőt talán még jobban igyekeznek. A keresetükön sem venni észre. Jobb megoldás nincs, mivel így is nagy egy liter tej termelési költsége — 2,70 korona. A gondozók is csak kényszermegoldásnak tekintik a je­lenlegi helyzetet. A hozam szerinti jutalmazásra nem panaszkodnak. A zootechnikus — alighanem helyes­nek mondható — véleménye szerint ez ösztönzi őket jobb munkára. Így van ez az állattenyésztés többi ágában is. Bukus József és Butla Miklós hízósertés-gondozók például az év elejétől 43 dekás súlygyarapo­dást érnek el, s eddig nem is csök­kent a havi keresetük 90—100 mun­kaegység alá. Király János és Füstös hízómarha-gondozók szintén „így jön­nek ki" anyagilag. Persze, nem ér­demtelenül. Napi 1,20 kiló súlygyara­podást érnek el darabonként. IZELlTO A TERVEKBŐL A legközelebbi időszakban végre meg szeretnék oldani az állattenyész­tés kedvezőtlen épületviszonyait. Az őszön megkezdik egy 100 férőhelyes tehénistálló építését. Fokozatosan el­távolítják a beteg állományt, így a fejősteheneket újra a korszerűen be­rendezett istállóban helyezhetik el. Ujabban kacsa- és libatenyésztés kérdése is felvetődött. A baromfite­nyésztésben elért sikerek is erre ösz­tönöznek. Aztán meg kedvező körül­mények, ideális helyek kínálkoznak, s egyelőre csak a rossz épületviszo­nyok miatt nem valósítják meg ter­vüket. Talán majd a jövőben. # # » Most újra feltehetnénk a kérdést: — min múlik az állattenyésztés si­kere? A takarmányon, állományon, a jó vagy rossz körülményeken, vagy az embereken. Kétségkívül az itt fel­sorolt tényezőkön együttvéve. PALÁGYI LAJOS Egy másodperc alatt 3000 számítás A CKD Praha vállalat a nehézgépipa­ri vállalatok közül az elsők között rendelkezik saját önműködő számító­géppel. A Z-23-as készülék egy má­sodperc alatt 3000 számítási végez. Képünkön: M. Pastyŕíková a lyukasz­tott szalagot a fotoelektrikus felvevő­be helyezi. (Ján Tachezy felvétele — CTK) Ál ÍT.l szo Készül a dunai halászlé... (Andriskin - felv.) Megteremtették a siker feltételeit A CSKP KB májusi plenáris ülése azzal a felhívással fordult népgazda­ságunk dolgozóihoz, hogy tárják fel a rejtett tartalékokat s ezzel is já­ruljanak hozzá a folyó évi termelési feladatok legalább egymilliárd ko­ronával való túlteljesítéséhez. E fel­hívás nagy visszhangra talált a Mun­kaérdemrenddel kitüntetett pótori bányászok körében is. A pótori bányászok nem okoztak csalódást. A nyári hónapok tervét — amit a múltban a szabadságok és egyebek következtében sosem teljesí­tettek — most jóval túlszárnyalták. A jelek azt mutatják, hogy június és július után sikerrel zárják augusz­tust ls, s ha minden jól megy, már a bányásznap tiszteletére valóra vált­hatják felajánlásukat, mely szerint ez évben 7130 tonna szenet fejtenek terven felül. (Eddig terven felül 5 ezer tonna szenet jövesztettek.) Vajon milyen intézkedéseket kel­lett foganatosítaniuk a pótoriaknak, hogy teljesíthessék a nyári hónapok tervét. Elsősorban is Idejében szereztek elegendő brigádost, főleg a diákok közül, s ezzel biztosították a terv egyenletes teljesítését. A munkaerő­létszám biztosítását az ts elősegítet­te, hogy a bánya műszaki dolgozói nem akkor mentek szabadságra, ami­kor akartak, hanem akkor, amikor a viszonyok lehetővé tették ezt. Mindez azonban kevésnek bizonyult volna. Ezért — párhuzamosan a bri­gádosok szerződtetésével — késedelem nélkül hozzáfogtak a föld alatti és a külszíni fejtési feltételek megte­remtéséhez. Főleg az új fejtési fron­tok elkészítésére és a szállítás meg­gyorsítására fordítottak gondot. Ha­sonló intézkedéseket foganatosítottak a külszíni munkálatok megjavítása érdekében is. Ezek az intézkedések eredményezték a sikert s teszik le­hetővé a vállalatnak, hogy másfél­millió koronával járulhasson hozzá a milliárdos mozgalomhoz. Štefan Novota, Pótor. Mikor láthatunk újra filmet Királyhelmecen sokszor órák hosz­szat kell sorban állni a zöldségesbolt előtt. Ugyanis a felvásárló üzem nap­közben tölti fel az üzleteket, s míg az elárusító az árut átveszi, addig a vevőknek várniuk kell. Miért nem lehet a zöldséget az üzletekbe reg­gel nyitás előtt vagy este zárás után szállítani? Szabó Béla # • • A sárosfai nőbizottság nagyszabá­sú társasutazást rendezett, amelynek keretében megtekintették a Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeumot Banská Bystricán. így ötven sárosfai polgár ismerkedett meg a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékeivel. Álló Ferenc. • » » A Zlaté Moravce-i kétszersült ké­szítő, amely tervét már évek óta száz százalékon felül teljesíti, az el­múlt hét hónapban 8000 korona ér­tékű villanyenergiát és szenet taka­rított meg. Csató Ernő Ezt a kérdést hallani egyre gyak­rabban az albári fiatalok körében. A falunak saját vetítőgépe van, s vannak fiatalok is, akik kezelni tud­nák. Bár mozihelyiség, sem kultúr­ház nincs a faluban, mégis lehetne vetíteni — az iskolában. Csak egy ,,nagy" baj van, amiért a filmvetítés szünetel: a CSISZ vezetősége nem képes a filmek megrendelését biz­tosítani. Bereczk József, A'ibár. Nyugodt öregség Az őrsujfalusi kastély békés ott­hont nyújt a munkában elfáradt öre­geknek. A nyugdíjasok otthonának 90 lakója van, 50 nő és 40 férfi. Az ott­hon lakóiról Lehotzky Pál igazgató irányításával 16 alkalmazott gondos­kodik. Az otthon lakóinak saját ön­kormányzata van, amely a vitás kér­déseket közösen tárgyalja meg az in­tézet vezetőségével. Az étlapot is sa­ját kívánságuk szerint állítják ösz­sze. A kastélyban bő szórakozási le­hetőségek vannak: gazdag könyvtár, rádió, televízió. Andriskin József, Komárom A BIZALOM Néhány héttel ezelőtt társulatunkkal Nagyka­poson vendégszerepel­tünk. Megérkezésünk napján egyértelműen úgy határoztunk, hogy másnap tíz órakor ki­megyünk a közeli La­torcára fürödni, stran­dolnt és este felé on­nan indulunk Pólyánba, ahol aznap fellépésünk van. Ez azt jelentette, hogy tíz óráig mindenki vásárolja meg az egész napra való élelmet, ita­lát, cigarettát,, szóval tarisznyázzon föl, hogy semmibe hiánya ne le­gyen! Mi tagadás, én ts azok közé tartoztam, akik a hosszú út után elszunyókáltak és há­romnegyed tízkor sza­ladtam üzletből kl, üz­letbe be, sebtiben kap dosva össze a szüksé­ges dolgokat. — Kérem, nem kap­hatnék én soron kívül?! — idegeskedtem az élelmiszerüzletben — mindjárt Indul az autó­buszom ... Meg sem vártam a vá­sárlók beleegyeíését, már mondtam is tovább: Négy kiflit, egy kon­zervet! ... Itt a pénz, fizetek, mert hallom, hogy már is indul az autóbusz. Mikorra kifu­tok, éppen ideér. — Tessék a pénztár­nál! — mondta a kl­szolgálónő. — fuuuj! — nyüszí­tettem, mint akinek a tyúkszemére léptek. — Árra már nem futja az időmből. Azt se választ­hattam, hogy megvára­koztatom kollégáimat, mert tegnap én voltam az egyik, akt „rámor­dultam" a késlekedők­re. Helyzetem gyors el­határozásra késztetett. Döntöttem. A tépelő­dés következtében meg­izzadt tenyeremből dús páratartalmat kapott huszonöt koronásomat zsebre vágtam és meg­indultam a kijárat felé. — Tessék csak elvin­ni az árut! — szólt a kiszolgálónő. — Majd én kifizetem, és vissza­felé jövet behozza a pénzt. Amint mondta, úgy cselekedtem. Másnap délelőtt bevittem a hat hatvanat. Nagyon szé­pen megköszöntem s kíváncsiságomnak nem tudván ellenállni, meg­kérdeztem: — Ismer engem az elvtársnő, hogy így megbízott bennem? — Emberek vagyunk — válaszolta egysze­rűen. — Igen, igen... da­dogtam zavartan és el­köszöntem. Hogy nekem ez nem jutott eszembe! — kor­holtam magamat az ut­cán. — Hiszen a huszon­ötkoronást én is ott hagyhattam volna nála és bejöttem volna a fö­löslegért... ... Szép és nemes do­log hinni és bízni az emberekben! KOVÁCS JÖZSEF 1963. augii^ji^j^. £ ftl 5

Next

/
Thumbnails
Contents