Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-26 / 235. szám, hétfő

TOGLIATTI: A kínai vezetők komoly politikai hibája Róma (CTK) — Palmiro Togliatti, az OKP főtitkára az atomcsendszer­ződésről cikket irt a Rinascita című olasz hetilapban. Cikkében bírálja a kínai kommunisták egyezményellenes magatartását, és rámutat arra, hogy a kinai vezetők álláspontja helytelen nézetek sorozatából eredő komoly po­litikai hiba. A kínai elvtársak többek között azt a kérdést is érintik, hogy a moszkvai szerződés kötelezi az aláírókat, ne adjanak atomfegyvergyártáshoz és kutatáshoz szükséges nyersanyagot, eszközt és műszaki dokumentációt más országoknak. Ezért a szocialis­ta országok a Szovjetunió kivételé­vel sohasem rendelkezhetnek e félel­metes fegyverrel, s a szovjet vezetők 1959 óta nem hajlandók az atombom­ba modelljét s a szükséges dokumen­tációt a Kínai Népköztársaság rendel­kezésére bocsátani. Tudjuk, hogy az KgyesUIt Államok számára is rendkívül nagy terhet je­lent az atom- és hidrogénfegyver gyártása, s az amerikai közvélemény is úgy véli, hogy jő volna megszaba­dulni ettől a tehertől — írja Togliat­ti elvtárs. A Szovjetuniónak nagy erőfeszítést kellett tennie, hogy ezen a téren is utolérje és megelőzze az Egyesült Államokat. Logikus és helyes volna-e, ha egy olyan ország, mint a Kínai Népköz­társaság, amelynek gazdasági helyze­te és életkörülményei egyáltalán nem kielégítőek, olyan nagy erőfeszítése­ket tenne az atomfegyver gyártásá­ra? — teszi fel a kérdést Togliatti elvtárs. Válaszunk világos és egysze­rű: a Szovjetunió a munkás- és kom­munista mozgalom előtt köteles volt felvenni a nukleáris versenyt összes következményeivel együtt. Törekvése és áldozatai azonban tehermentesítik a többi szocialista országot és első­sorban a népi Kínát, hogy ugyanezt tegyék. Togliatti elvtárs cikke végén ellen­zi az atomklub kibővítését, és a kínai vezetők legutóbbi vádaskodáséval kapcsolatban leszögezi, hogy túllép­ték a vita határát. TÖMEGGYŰLÉST RENDEZTEK Rio de Janelróban Vargas volt elnök, a haladó szellemű államférfiú emlékének tiszte­letére. A gyűlésen Goulart elnök beszé­det mondott, amelyben ünnepélyesen megígérte, hogy hű marad Vargas el­nök haladó poJitíkáJához. (CTK) A KALIFORNIAI VANDERBERGI légitá­maszponton Thor-Agena kombinált raké­ta segítségével mesterséges holdat lőt­tek fel. A kísérlet célja titkos. (CTK). A DÉL-VIETNAMI PARTIZÁNOK lelőt­tek egy amerikai katonai helikoptert," mely Bionh-Tuan tartományion „tiszto­gatási hadmüveleteken" vett részt. A visszavonuló fasiszták 1945 februárjában felrobbantották a budapesti hidakat. Az Erzsébet-híd roncsai helyén most új híd épül. A vasszerkezet szerelését 19B2 végén kezdték meg. Az új, modern dunai híd előrelátha­tólag a jövő év utolsó negyedében készül el. Felvételünkön: a magas­ban kifeszített két párhuzamos szerelőszőnyeg segítségével gyors ütem­ben folyik a hídépítés. (Pastorek Éva felvétele) Hruscsov elvtárs Brioniban Brioni (CTK) — Nyikita Szergeje­vics Hruscsov, az SZKP KB első tit­kára, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, feleségével és kíséreté­vel vasárnap Tito jugoszláv elnök vendége volt az államfő brioni nyara­lójában. Hruscsov elvtárs a Galeb ha­jón utazott Brionlba, két Jugoszláv torpédoromboló dlszklséretében. Nehru átalakítja kormányát Az indiai Nemzeti Kongresszus Párt országos vezetősége határozatot hozott arról, hogy a kormány tagjai közül többen mondjanak le tisztsé­gükről, és a Jövőben kizárólag a párt „megfiatalításának" szenteljék erejüket. A határozatot követően a szűkebb kabinet tagjai, valamint az egyes államok főmlniszterei benyúj­tották lemondásukat. Az országos pártvezetőség Nehru miniszterelnökre bízta annak eldöntését, hogy a kabi­net tagjai és a főminiszterek közül kiket irányítsanak át pártmunkára és kik tartsák meg miniszteri tárcáju­kat. Nehru hat miniszter és hat főmi­niszter lemondását javasolta. Megfigyelők a kormány átalakítá­sát kapcsolatba hozzák azzal, hogy az utóbbi Időben nemcsak belső frak­c'óharcok gyengítették a Nemzeti Kongresszus Párt befolyását, hanem egyre szélesebb körökben hangzottak el olyan kijelentések is, amelyek korrupcióval és nepotizmussal vádol­ják a pártot. (CTK J Legfőbb célunk a kommunizmus A moszkvai Pravda szombati szá­mában terjedelmes cikk jelent meg Legfőbb célunk a kommuniz­mus címmel. A cikk szerzője, V. Sztyepanov, egyebek között a következőket írja: A Klnal Kommunista Párt vezetői az elmélet elferdítése folytán nem látnak különbséget a szocialista or­szágok között, és az új társadalom építésének gyakorlatában. Nem ve­szik figyelembe, hogy egyesek eme országok közül valóban az átmeneti szakasz feltételei között élnek, má­sok befejezik a szocializmus építését, a Szovjetunió pedig, amely elsőnek lépett a szocialista útra, a kommu­nizmus kibontakozó építését valósít­ja meg. Ami Kínát illeti, világos, hogy ei az ország még egyáltalában nem zár­ta le az átmeneti szakaszt, és óriási munka áll előtte a szocializmus épí­tésében. Ez azonban nem jogosítja fel a kínai vezetőket, hogy csupán saját országuk helyzetének szempont­jából értékeljék a többi országot, csu­pán saját feladataikat nézve, figyel­men kívül, hagyva a nemzetközi ta­pasztalatot, azt állítsák, hogy „min­den szocialista ország nagyon messze van még a kommunizmus magasabb fokától". Nem kétséges, hogy Kína számára ez egyelőre még távoli perspektíva, a Szovjetunió száméra azonban a kommunizmus építése ma már gyakorlati programfeladat, amely később napirendre kerülhet más or­szágokban is, köztük Kínában. Az ázsiai népek elítélik Ngo Dinh Diem barbarizmusát Saigonban, mint nyugati hírügynök­ségek jelentéseiből kitűnik, "a dél­vietnami kormány diktatórikus intéz­kedései ellen szombaton két heves kormányellenes tüntetés robbant kl; az egyik a Jogi, a másik a tanár­képző egyetemen. A Jogi egyetem au­lájában ezer diák hallgatta meg Vu Van Mau volt külügyminiszter be­szédét, aki megbélyegezte a kor­mány buddhistaellenes intézkedéseit. A volt külügyminiszter lemondását egyébként Ngo Dinh Diem nem fo­gadta el, távolléte mindazonáltal le­hetővé tette Henry Cabot Lodge új amerikai nagykövetnek, hogy forma­ságokra hivatkozva ne vegye fel e kapcsolatot Dél-Vietnammal.. Az India Express című Indiai lap élesen elítélte a dél-vietnami budd­histák üldözését. „Washington jől tenné, ha kivonná 11 ezer katonai ta­nácsadóját és nem fordítana naponta egymillió dollárt a gyűlölt Ngo Dinh Diem kormányának támogatására." Az Indonesian Herald is hasonló hangnemben ír a dél-vietnami ese­ményekről és megjegyzi: „Ngo Dinh Diemnek nyilván meggyőződése, hogy e Nyugatnak szüksége van rá és ezért megbocsátja gaztetteit.... Ngo Dinh Diem gondoljon Li Szin Man dicste­len végére: a külföldről támogatott diktátort saját nemzete döntötte meg". (CTK) A KKP vezetői anélkül, hogy befe­jezték volna a szocializmus építését, kiadták a kommunizmusba való át­menet jelszavát. Az átmenet legjobb szervezeti formájaként néhány évvel ezelőtt a kommunákat jelölték ki. Magabiztosan állítottők hogy Kíná­ban megtaláltők a kommunizmusba való átmenet legjobb szervezeti íor­mőjőt. Már akkor, amikor a klnal vezetők először vetették fel a kommunák kér­dését a kommunizmusba való átme­net legkiválóbb módjaként, világos voll, hogy helytelen útra lépnek, el­térnek a marxizmus—leninizmustól, amely régen bírálta már a kommu­nizmusba az egyenlő elosztás alap­ján történő átmenet kispolgári kísér­letét. A kommunizmusba való átme­nethez hatalmas anyagi-technikai bá­zis megteremtésére van szükség, amely képes biztosítani a teljes bü'­séget, megtanítani az embereket a képességeik teljes kihasználásával végzendő munkára. Az idő bebizonyította, hogy a kom­munáknak, mint a „paradicsomba ve­zetű lépcsőknek" a reklámja elhamar­kodott volt: a kommunák nem igazol­ták önmagukat. Ez Kínában mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, és mégis, tekintet nélkül minderre, a kínai ve­zetők nem tartják lehetségesnek az elkövetett hibák elemzését. Megváltoztatva falun folytatott po­litikájukat, és lényegében eltérve a kommunáktól, a kínai vezetők a csak­nem általános véleménnyel szemben mégis mindmáig hirdetik a népi kom­munák sok kárt okozott jelszavát. A cikk szerzője hangsúlyozza, hogy a KKP vezetőinek „sajátos" szektás vonala a nemzetközi kommunista mozgalomban távol esik a világ tár­sadalmi fejlődésének fő irányától, el­hajlást jelent a marxizmus—leniniz­mustól. Az afrikai államfők vegyenek részt az ENSZ őszi közgyűlésén Algír (TASZSZ) — Ben Bella algé­riai miniszterelnök nyilatkozatot, adott a Prensa Latina kubai hírügy­nökségnek. Rámutatott, hogy az af­rikai események rendkívül, gyorsan fejlődnek. Ahhoz, hqgy ezek az ese­mények zavartalanul menjenek vég­be, úgy véljük — jelentette kl —, hogy semlegesíteni kell az imperia­listák, a gyarmatosítók és az újgyar­matosítók minden kísérletét. Az afri­kai népek felszabadító harcáról szól­va Ben Bella kijelentette, hogy a fegyveres harcot politikai és diplo­máciai harccal kell párosítani. Ezzel kapcsolatban felszólította az afrikai államfőket, hogy vegyenek részt az ENSZ-közgyűlés következő üléssza­kán. Jelenlétünk az ENSZ-ben — je­lentette kl Ben Bella — egyidejűleg segíti a gyarmatosítás ellen harco­ló afrikai testvéreinket, és a faji elkülönítés ellen az Egyesült Álla­mokban küzdő testvéreinket. A LVOVIKEZDEMENYEZÉS p \z Üj Szó számára írta: Ivan Gyadik, a lvovi népgazdasági tanács elnökhelyettese r A lvovi népgazdasági tanács élenjáró vállalatai 1959-ben figyelem­E re méltó kezdeményezést indítottak el: versenybe léptek az eloirány­E zott teljesítmény határidő előtti eléréséért. A kezdeményezést csakha­E mar felkarolták az egész szovjetországban, követői akadtak Moszkvá­E ban, Leningrádban, Taskentban, Bakuban, Vilniusban, Minszkben és más E városokban. Négy és fél év telt el azóta. Az elért sikerekről és nép­— gazdasági jelentőségükről az alábbiakban Ivan Gyadik, a lvovi E népgazdasági tanács elnökhelyettese számol be olvasóinknak. A Szovjetunió egy óriási építkezés képét nyújtja: mindenütt üzemek, gyárak, bányák, vízi erőművek épül­nek, s különféle vállalatokat adnak át rendeltetésüknek. Az állam óriási összegeket fordít e létesítményekre. Milyen "gyorsan terülnek meg a ki­adások? Milyen idő alatt válik egy vállalat termelőképessé és hoz hasz­not az államnak? Ez nagyon komoly kérdés. Az új vállalattal szemben rendsze-' rint engedményt tesznek, s ezt „fia­talságával" indokolják. Ogy vélik, hogy a vállalat a tervezettnél keve­sebbet tud termelni addig, amíg a dolgozók- munkaközössége elsajátítja a termelőberendezés kezelését. Így gyakran hónapok, sőt évek is eltel­nek. Az érvényes normák szerint pl. egy szénbánya 4—5 év alatt éri el előirányzott teljesítményét. Körülbe­lül ugyanannyi időt szánnak a „be­indításra" egy új cukorgyárban, gép­gyárban is. Bonyolult számítások nél­kül megállapíthatjuk, mennyi pénz vész így kárba. A „beindítás" ideje alatt kevesebbet termelő vállalatok gyakran nem teljes kapacitással dol­goznak és fékezik más üzemek és gyárak fejlődését. A LEGFONTOSABB FELADAT A szovjet ipari dolgozók legfonto­sabb feladata az előirányzott telje­sítmény elérésének meggyorsítása. Ez az egyik fő tartalék a kommuniz­mus anyagi-technikai bázisának lét­rehozásában. A hétéves terv fél éve alatt ari­öak eredményeképpen, hogy a gaz­dasági körzet vállalatai határidő előtt elérték előirányzott teljesítmé­nyüket, a tervezettnél százmillió ru­bellel több terméket gyártottunk és húszmillió rubelt takarítottunk meg. Kétmillió tonna szenet, több száz tonna ként és kálium-műtrágyát, több mint egymillió tonna kiváló mi­nőségű cementet adtunk terven felül az országnak. A gép- és műszergyá­rakból több mint kétezer autóbusz, több száz másolúmarőgép, több mint 80 000 TV-készülék és egyéb gyárt-, mány került ki. Hogyan érték el ezt a sikert? Számos vállalati munkaközösség az építő- és szerelőmunkák pontos meg­szervezésével és végrehajtásával, a káderek előzetes betanításával és a belső tartalékok jobb felhasználásával sokkal rövidebb időn belül el tudta érni előirányzott teljesítményét és alaposan megjavította az állóalapok kihasználását. íme néhány példa. A lvovi—volinyi szénmedencéberi 1959 szeptemberében átadták rendel­tetésének a Velikije Moszti-i 3-as szá­mú bányát. A terv szerint 1964-ben kellene elérnie teljes kapacitását, ám a fejtési munkálatok széles körű komplex gépesítésével, a bányabe­rendezés jobb kihasználásával és a termelés megszervezésének tökélete­sítésével a bányászkollektiva már 1961 végén elérte az előirányzott teljesítményt. Terven felül 370 ezer tonna szenet fejtett, s egy tonna szén önköltségét három rubelra szo­rította le. A bánya lemondott az ál­lami dotációról és jövedelmezővé vált. A szovjetországban híres nyikola­jevszki cementgyár ís gyorsan elérte és . túlszárnyalta az előírt teljesít­ményt, s országos méretben a legjobb és legolcsóbb cementet gyártja. A lvovi autóbuszgyár szakosítása kimondott autóbuszgyártásra, továbbá a gépkocsikarosszéria-gyártás és az autódaruk gyártásának átruházása más szakosított vállalatokra, lehető­vé tette a berendezés és a termelési terület jobb kihasználását. Ennek eredményeként az autóbuszgyár már 1961-ben túlszárnyalta az 1983 vé­gére előirányzott teljesítményt. ELGONDOLKOZTATÓ SZÁMOK Ismert tény, hogy a lvovi népgaz­dasági tanács úttörő volt a termelő­cégek szervezésében. A cipőgyártás szakosítása lehetővé tette, hogy a cég a hétéves tervben előirányzott 4 m i Hiú párról 9 millió párra növelje a cipőgyártást. Vagyis 5 millió pár többletet ért ell Ilyen, kapacitású új gyár építése több mint egymillió rubel beruházást igényel­ne. Közgazdászok számításai szerint az előirányzott teljesítmény határidő előtti elérésével a népgazdasági ta­nács vállalatai 1961-hez képest húsz százalékkal növelhetik évi termelé­süket. Ugyanakkor a termelési költ­ségek 40—50 millió rubellel csökken­nek. Ha a szovjetország minden népgaz­dasági tanácsa ennyi hasznot vinne az „államkasszába", akkor a Szov­jetunió terven felül hatmilliárd rubel haszonhoz Jutnál Ezen a pénzen száz, napi 25 ezer mázsa kapacitású cukorgyár, 75 cementgyár és mintegy 20 millió négyzetméter területű la­kás építhető. Mint látják, az eredmények elgon­dolkodtatók és lelkesítők. [Novosz ty i) |P RÁG. iP MUNKÁCSÍ KÖZÖS KÖZPONTI ÁRAMELOSZTÓ' ci­noyjjuuu » t20 kilovoltos.. nagyobb feszültségű j :—"}«•» .. 120 kilo/cltos. vagy annál nagyobb reszíiüségO m __ villamos távvezeték . IBI ai egyesített energiarendszer alSIloma'sai sz atáliomäs — nevének kezdőbetűjével B Budapest. Be Bertsaorf, Bi Biatystok, Bo Bojcs'movci By Bystričany, C Crjiova. G Giurgiu, J Jaworzno.' , Ka Kftrzyn, Kl -Kisigmánd. le LemeSany. Li tiskoveo. tu Luűuf. Mi Mikulowa, Mo Most, M ÍJovéZamky, P Pravgyinszft, Ro Rosszj. Ru Rusze, S Sajószöged. W Wrccíaw. Z Zwonitz Moszkva (CTK) — A szovjet sajtó számoá összegező adatot közöl az európai szocialista országok egységes energetikai hálózatának kiépítéséről. Jelenleg már egymásra kapcsolták Lengyelország, az NDK, Csehszlová­kia, Nyugat-Ukrajna és Magyarország energetikai hálózatát. Prágában be­rendezték a KGST-tagállamok egye­sített energetikai rendszerének irá­nyító központját. A közeljövőben Bul­gária és Románia is csatlakozik az említett energetikai rendszerhez, s így a „Béke" elnevezésű egységes há­lózatba összesen hét szocialista or­szág lesz bekapcsolva. Épülőfélben van a Romániából a Szovjetunión keresztül Csehszlovákiá­ba vezető villamos távvezeték. A Roszsz-Bialysztok (Fehéroroszor­szág—Lengyelország) — vonal már üzemben van. Romániából a Bulgá­riába vezető magasfeszültségű táv­vezeték iránya Craiova—Bojcsinovci lesz. Ezenkívül számos vízi erőmű építé­sét tervezik a Dunán, amelyek kapa­citása több millió kilowatt lesz. Nagy jelentősége lesz a Vaskapunál épülő vízműnek. A villamosenergia terme­lésén kívül 140 km-es szakaszon ja­vítja a hajózási feltételeket. A Dunán a csehszlovák—magyar, a román— bolgár, a szovjet—román határon és a Duna magyarországi szakaszán épí­tenek vízi erőműveket. 1983. augusztus 26. • ÜJ SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents