Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-18 / 227. szám, vasárnap

N em olyan könnyű megállapíta­ni a népek életszínvonalát, mint — mondjuk — a sport­pályán elért teljesítményeket. Más itt a mérce, nem mérőszalagot, stopper­órát vagy célfotót használnak. Hát akkor mi a mérce? A nemzeti jövedelem. Az egy főre jutó reálbér, fogyasztás. Árindex. A munkaidő nagysága. Az egy személy­re jutó szappanfogyasztás. Az egy fő­re jutó acélgyártás. Cipőfogyasztás stb. Ha azonban abból a tapasztalatból Indulunk ki, hogy a statisztika gyak­ran nem más, mint pontatlan számok pontos összege, más szempontokat követhetünk. Például: Mondd meg, milyen nálatok a nő társadalmi helyzete és én megmon­dom, milyen vagy te. — • — Ha valaki tíz év múlva ír róla, le­het, hogy tiszteletre méltó matróna­ként fogja emlegetni. Már most is ilyen, amint beszélgetés közben szá­asszonyra, aki szembeszegül férje te­kintélyével. Hisz ez nemzeti szé­gyen!" — * — Szanszkrit nyelven a nő — abala. Szó szerint lefordítva: tehetetlen. Tizennyolc évnél fiatalabb lányok beszerzése, vásárlása és eladása pros­titúció céljaira tíz évig terjedő bör­tönnel és pénzbírsággal büntetendő (Sec. 366 A, 372, 373). Hasonló bün­tetéssel sújtják a 21 évnél fiatalabb lányok behozatalét. (Az Indiai Köz­társaság büntető törvénykönyvéből). — • — Amrita Bazar Patrika, csütörtök, május 11. 0 ASSZONY! EGY VETE­RÁN SIRALMAI. Parlamenti tudósí­tónktól. A népi parlament és az Ál­lamok Tanácsa történelmi nevezetes­ségű együttes ülésén tegnap megsza­vazta a hozománytörvényt, amely ha­tárkő az Indiai uők történetében. Mától kezdve büntetendő a közvetlen A' három fiú egymásra nézett, te­kintetük megvető mosolyt tükrözött. Chandra, a diáklány keserűen eüíe­vette magát és kis várakozás után megszólalt: „Azok a boldog lányok! Nem is tudják, milyen jó dolguk van!" - * ­A háromszorosan elátkozott lény. Fiatal korában apjának kell enge­delmeskednie. Ha férjhez megy, a férje parancsol. Ha megözvegyül, a fia. - * ­„Az asszonynak mindig követnie kell (érjét. Sohasem mehet előtte. Azt eszik, amit a férfiak otthagynak. Csak Keralában fordul elő, hogy ez asszony férje mellett, nem pedig mö­götte halad. Ezt azért mesélem Önök­nek, mert Keralában születtem és a férjem is tiszteletben tartja ezt a szokást, bár ő hyderabadi." - * ­A hivatalos statisztika szerint 1951­ZIKMUND ÉS HANZELKA: Háromszoros átok ríját igazgatta a mellén hangnem­ben osztogatta utasításait alárendelt­jeinek. A bankba betérő ügyfelekhez, akik pénzük egy részét jöttek kiven­ni, vagy folyószámlát nyitni, válasz­tékosan udvarias és barátságos volt. Az íróasztalán álló mindenható csen­gettyű szavára rögtön egy csésze ká­vét tettek az ügyfél elé. Minden reg­gel elolvasta a Times of India, az Indián Express és a Statesman lapo­kat, úgyhogy a legfrissebb világese­ményekről is lehetett vele beszél* getnl. „A pilótái oklevelet ötvenegyben szereztem meg. Dakota DC 3 gépet kaptam. Huszonhárom éves koromban én voltam az első női pilóta Indiá­ban." Felsóhajtott. „Ezzel el is árul­tam, milyen idős... mennyire nem vagyok még idős. Nem, nem mentem férjhez" ... Notesz nagyságú névje­gyet vett elő, melyen valóban az ál­lott: Miss XY. Szépen ívelt ajka, gyö­nyörű mandulaszeme volt, melyből in­cselkedő fények villantak a férfiak­ra, az ember önkéntelenül végigjá­ratta rajta tekintetét meztelen dere­kától felfelé s vissza, az áttetsző szári sokat sejtetett. „Kérő akadt elég, ez nem probléma, hogyisne tűnt vol­na fel a Dakota kormánykereke mö­gött ülő lány. Eleinte az Indián Air­lines gépén repültem, később aztán állást ajánlott G .D. Birla, annak a nagyiparosnak fivére, aki nemrégen felépítette a Lakshmi Narayan templo­mot. Csupa VIP-et, aztán egy ideig VVIP-eket szállítottam, ezek között pedig elegen akadnak, akik házassá­gi ajánlattal állnak elő. Valaki egy vagy két éjszakára, de egyesek ko­molyan gondolták, állítólag örökre. De miért is mesélem mindezt... Ja igen, vagy kétezer órát repültem, az­tán meguntam. Itt a bankban nincs rossz dolgom, sok a régi ismerősöm és itt más szemszögből ismerem meg az embereket. Igen ... Tessék kérem itt aláírni, úgy, s a hatos ablakhoz fáradni. Bármire lenne szüksége, for­duljon hozzám bizalommai. Névjegye­men lakásom száma is rajta van .. VIP — very lmportant personality, azaz nagyon fontos személyiség WIP — very very important perso­nality, azaz nagyon nagyon fontos személyiség. és közvetett hozomány követelés ás adás. A képviselők lelkes tapssal fo­gadták a törvényt. A népi parlament­ben a törvény ellen szavazó képvise­lők egyike kijelentette: „A törvény holt betű marad. Hatá­sosabbak lennének a női szervezetek spontán akciói és a satyagraha ki­hirdetése. Egyetlen lány se menjen férjhez olyanhoz, akinek szülei ho­zományt kérnek!" satyagraha ság követése. szó szerint: az igaz­— • — Indián Express, szerda, augusztus 15. ORROT AZ ÜTŐDÉRT. Különtudó­sítónk jelenti Jodhpurból, Rajasthan állam. Rawal 26 éves padeevi lakos (Shirohi tehsil) tegnap levágta a fe­lesége orrát. Felesége egyetlen bűne az volt, hogy fiú helyet leánygyerme­ket szült neki. Rawal a női nem alá­rendeltségének megátalkodot hirde­tője. — • — A XVIII. századig India számos ré­szében dívott az a szokás, hogy az újszülött leánygyermekeket megölték. Nőnek születni — büntetés az elő­ző életben elkövetett bűnökért. Indiában valamikor nagyon elter­jedt szokás volt a férfi lábujjának tiszteletben tartása. Felesége minden reggel illatos olajjal kente és forró imákban magasztalta férjét. — * — A Nő (az indiai Lok Sabha, népi parlament képviselője): „Hogyan jelölhet pártjuk egy olyan embert, mint az én férjem? Saját ta­pasztalatból mondhatom, hogy még egyetlen igéretét sem teljesítette." A FÉRFI (ugyanannak a népi par­lamentnek kormánypárti képviselője): „Nem értem, hogyan adhatják az Indiai férfiak szavazatukat egy olyan 0§ SÍZŐ 4 * 1963. augusztus 16. A vitában Achariya J. B. Kripalani képviselő is felszólalt és panaszko­dott, hogy a nők már a parlamentban is uralják a férfiakat. „Sehol a világon nem láttam annyira papucs alatt férfit, mint Indiában — mondotta. — Én sem vagyok kivétel. A feleségem éppen most utazott üt­tar Pradeshbe anélkül, hogy bele­egyezésemet kérte volna. (Sucheta Kripalani asszony üttar Pradesh ál­lam minisztere — A. B. P. szerk. megj.). Szuverén ura magának és je­lentős mértékben nekem is. Ebben a modern világban boldognak tartok minden olyan férjet, aki legalább tud­ja, hol van pillanatnyilag a felesé­ge!" — * — S „A nő helye a családban van, nem jó, ha sokat mutatkozik a nyilvános­ság előtt. Igen, ezt nagyon komolyan gondolom, a lányomnak sem enged­nék meg ilyesmit." Brahmán volt, tanító. Egyszer meg­hívott minket családi látogatásra. „Meg kell ízlelniük a valódi indiai karhít. A chapati frissen a legjobb. Jöjjenek hat, fél hét tájban..." Otthonuk szerény volt. Magas eu­rópai asztal, könyvek, újságok, fo­lyóiratok rengetegével, négy vagy öt szék, mindjárt az asztal mellett szé­les ágy, naptárakkal és hindu szen­tek képeivel teleaggatott falak. Min­denütt tisztaság, rend. Benéztünk a konyhába is. Gerendaépítmény, agyagpadló, három polcon fazekak, fedők, tálak, serpenyők és szűrök. A földön nyílt tűzhely, körülötte fa­zekak és serpenyők garmadája. Kö­zépen fáradt, hamuszürke arcú, be­esett szemű idősebb asszony guggolt. Kissé zavart találkozás volt, bizonyá­ra nem tetszett, hogy olyan korán be­lestünk a konyhába. Csak egy óra múlva jelent meg a lakószobában, szép szárít viselt és muszlinkendőt tűzött a hajába. Bá­tortalan mosolyt erőltetett magára, de így is látszott, hogy szegény el­gyötört konyhai teremtés. „örökké aludnék — panaszkodott halkan. — Minden nap négykor ke­lek". Itt már láttuk a % összefüggést. A tanító fél ötkor kel, ötkor brahmán imádságot végez. Még felkelés előtt, az ágyban meg kell kapnia szokásos reggeli teáját, a bed-tea-t. Éppen ak­kor, amikor az embernek olyan jól esik az alvás ... „Önök Európában nem az ágyban szokták inni reggeli teájukat?" — kérdezte változatlanul alázatos han­gon. Négy gyereke volt a családnak. Há­rom fiú — 16, 13 és 10 éves — és egy lány. Tizenkílencéves, egyetemis­ta. A három fiú az asztalnál ült és hallgatta beszélgetésünket. A lány időnként a konyhában tett-vett, aztán leült az asztalhoz ős agyonfáradt any­jával együtt nem győzte hordani a tányérokat és tálakat. A fiúknak eszük ágába sem jutott, hogy valamit ís segítsenek. „Ez éppen úgy a fiúk dolga, mint a lányoké." ben Indiában négymillió 14 évnél fiatalabb „férfi" és hatmillió ugyan­olyan korosztályú „nő" volt. Ugyan­akkor az országban 134 ezer 14 évnél fiatalabb özvegyet tartottak nyilván. Becslés szerint 18 ezer özvegy még ötéves sem volt. - *- ­Könnyek csillogtak a szemében, amikor gyermekeiről beszélt. Művelt nő volt, végzett újságíró, egy nagy hindu napilap kulturális rovatának a vezetője. „A férjem e nambijár alkasztből származik, ez a Brahmán nambúdiri után a második legmagasabb alkaszt. Én a najár alkasztból származom. Lehet, hogy érdekelni fogja: ehhez a kaszthoz tartozik Krishna Menőn volt hadügyminiszter is. Nem is hinné, mit jelent az a szerencsétlen szó: The Hindustan Times Weekly, va­sárnapi melléklet, hetenként ismétlő­dő harmadik oldal, esetleg további oldal, MATRIMON1AL rovat: 24 éves nőtlen férfi a vaishik kasztjából, szép és egészséges, egye­temi végzettségű, havi jövedelme 1500 rúpia, lányt keres. A kaszt és a hozomány nem számít, csak a lány tulajdonságai és a család hír­neve. Előnyük van a vaishik vagy a kahtrik kasztjába tartozó lányoknak. Az ajánlatokat küldjék a szerkesztő­ségbe, 38743-B számú postafiók. 25 éves jogtudományi kandidátus a khatrik kasztjából, biztosított jövővel szép 18 éves intelligens, házias neve­lésű szüzet keres tiszteletre méltó családból. Ajánlatok... Húszéves szép lány, angol és hindu zenében jártas zárdaiskola oklevéllel végzett növendéke házasságkötés cél­jából levelezni szeretne. A khatri kaszthoz tartozó gazdag pandzsábi szülök egyetlen lánya. Az apa ma­gasrangú kormánytisztviselő és nagy­birtokos. Előnyben részesül külföldi, lehetőleg oxfordi vagy cambridgei végzettségű, esetleg IAS vagy IFS mérnöki fakultást végzett csinos fia­talember. A gors házasságkötés le­hetséges. Részletes ajánlatokat fény­képekkel ... Milliomos családból származó 26 éves jó megjelenésű ügyvéd szép, művelt menyasszonyt, szüzet keres a brahman kasztból. A hozomány nem számít... Minden vasárnap tíz hasáb, min­den hasábban 25—30 hirdetés. Szép, művelt, gazdag, kaszt a hozomány nem számít' (persze, mert éppen ki­jött egy törvény, mely bünteti a ho­zományadást és követelést), fényes jövő. - • ­Ceylon Observer, kedd, július 28. (Madrast elhagyva két és fél hónap múlva már Colombóban jártunk.) NAPONTA 50 NŐT MUTATNAK BE ÉS ADNAK EL AZ ÉRDEKLŐDŐKNEK. Dholpur, Észak-India, PTC Reuter. Sa­vitri Dhanagar szociális dolgozó megerősítette, hogy a Cliambal völ­gyének messze fekvő falvaiban vásá­rokat rendeznek, amelyeken naponta ötven nőt is eladnak. A nőket heten­te rendszeresen nyilvánosan kiállít­A Lakshmi Narayan templom kaszt. A törvény ugyan megszün­tette a kaszti különbségeket, ám ez csak papíron történt. Gyermekeim tulajdonképpen nem ismerik apjukat. A kaszt szabályai tiltják, hogy érint­se őket, mert alacsonyabb kasztból származó asszonytól születtek. Soha­sem játszott velük. Sohasem lovagol­tatta őket a térdén, sohasem ment velük sárkányt eregetni. Egyszer az idősebb fiú — Nirmal akkor négy­éves lehetett — odafutott az apjához és átkarolta a nyakát. Hisz tudja, a gyermek látja a szomszédokat és olyan, mint egy kis majom, mindent utánoz. Az apa ellökte a gyerme­ket és rögtön ment megfürödni. Egy alsóbb kaszt árnyéka vetődött rá. Látja — pedig ő főiskolai végzettsé­gül" ják és árverésen eladják a legtöbbet ígérő kereskedőknek. A legnagyobb árat a szomszéd indiai államokból származó nőkért adják. A vásárokat a Chambal völgyének szakadékaiban fedezték fel a közle­kedési útvonalaktól távol eső helye­ken. Azonnal elővettük India térképét. Hol is van az a Dholpur? Segítsé­günkre volt a helyrajzi index a prá­gai Központi Földméréstani és Tér­képészeti Igazgatóság 1960-as kiadvá­nya. Dholpur — északi szélesség 26. fok, keleti hosszúság 77. fok. Ho­gyan? Hisz ez lehetetlen! Kétszáz­harminc kilométerrel délre Delhitől! A Chambal folyó a határ, Rajasthan ős Madbya Pradesh állam közö;tt és Ágrától, valamint a világ minden ré­széből évente jövő látogatók száz­ezreitől megcsodált híres Taj-Mahal­től 40 kilométerre folyik. - * — A film hosszú volt, mint általában az indiai filmek. Három és fél óráig tartott. Ek phul char kanté. A virág és négy tövis. A női főszerepben Wa­hida Rehman. A harmincas évek ha­zai filmjelnek színvonalán mozog. Aranyifjúság luxusautókban és ele­gáns lakosztályokban, szolgák hadá­val, gondtalanul szórakozik. A néző a film végén sem tudja meg, miből élnek. A „virágnak" négy nagybá­csija van, az egyik brahmin pap, a másik jógi, a harmadik színházi ren­déző, a negyedik pedig a rock and roll propagálója (ismét egy jellegze­tes foglalkozás a 370 milliós nép kö­rében). Beleszeret a „virágba" egy fiú, aki ügyvédi irodában tisztviselő. Meglátja őt rock and roll-t táncolni s megharagszik rá. Csak akkor bo­csát meg neki, amikor tudomást sze­rez a nagybácsik kedvteléseiről, s minden erővel azon van, hogy eleget tegyen az unokahuguk lovagjával szemben támasz'fott igényeiknek. Verseket tanul meg szent könyvek­ből, jógázik, színészi tehetséget fe­dez fel magában s még a legfurcsább táncokat is megtanulja, hogy egy személyben négy hősként állítson be' és a nagybácsik ámuldozzanak. Persze, nem marad el a happy end és a jegyesek virágfüzérrel díszí­tett fehér luxusautón a megérdemelt boldogság révébe hajtanak és az utolsó, 12. vagy 13 intermezzót ének­lika Minden helyzetben szerelmi kettőst énekelnek: a gumiabroncs kicserélé­sekor, a jógázáskor, a romantikus napnyugtakor a tenger partján, a körhitán, a teakerdőben, a dzsipért (a lány a motorház fedelén ül, ki­bontott haja a volán fölött lebeg, a férfi szerelmesen nézi őt és énekel, mégsem karamboloznak). Egy idősebb turbános férfi iilt mel­lettünk. Nem bírta ki végig. Az ide­gei felmondták a szolgálatot annál a jelenetnél, amikor „virág" egyedül, anyai vagy testvéri kíséret nélkül megy barátja lakására. Elkáromkod­ta magát („ez Indiában nem történ­het meg!"] és távozott. A nők és a lányok meg sem pisz­szentek, 6 amikor a fehér luxusautó hosszú útja után kigyúlt a fény, -min­den második női látogató a meghat tottságtól könnybe lábadt szemét tö­rülgette. - • ­Ősrégi szokás, hogy az özvegyet férje holttestével elégetik. Sok ókori nép a halottal nemcsak a feleségét, hanem a lovát és egész vagyonát is eltemette. A középkori Indiában a* özvegyek máglyahalála — sattee — mindennapi Jelenség volt, különösen az előkelőbb származású nők köré­ben. Az özvegyek sorsa olyan nehéz volt, hogy a halált gyakran igazi megváltásként fogadták. Az angol kormány 1829-ben Indiá­ban bűntettnek minősítette a sattee-t és megtiltotta ezt a szokást. A sat­tee-t gyilkosságnak tekintették. 1828­ban és 1829-ben csak Bengáliában az özvegyégetés 463 esetét könyvelték el. — • ­Calcuttában a prostituáltak három­negyed része özvegy. Ez jelen idő. - • ­INDIÁN EXPRESS, péntek, május 23. EGY FEROZEPURI ASSZONY SAT­TEE-T KÖVETETT EL. Különtudósí­tőnktól. Sukh Devi hakuwalai lakos (Panjab állam), két gyermek 26 éves anyja nem tudott beletörődni férje halálába. Tegnap két gyermekével (nyolc- és ötéves) e maga által ké­szített és meggyújtott máglya lángjai közé vetette magát. Apja, Ram Dhan Bagaria kijelen­tette, hogy büszke a lányára, aki meg tudta őrizni a sattee szent ha­gyományát. — • — CEYLON OBSERVER, vasárnap, no­vember 13. EGY FALUSI ASSZONY FÉRJE HALOTTI MÁGLYÁJÁRA VE­TETTE MAGÁT. Nagpur, Bombay ál­lam. Roopkaunwar falusi asszony a nagpuri járásban november 9-én sat­tee-t követett el. A hivatalos vizsgálat megállapítot­ta, hogy Jaghasar községben novem­ber 8-án elhunyt bizonyos Bagh Singh nevezetű egyén, akinek testét másnap hamvasztásra a szomszédos Chitawa községbe szállították. Vijaya Roopkaunwar egészen a hamvasztás helyéig elkísérte férje tetemét, majd amikor fellángolt a máglya, a hat-hétezer főnyi gyászoló szeme láttára a lángok közé vetette magát. Az esetből kifolyólag öt személyt letartóztattak. Szokás szerint ránézünk a térkép­re. Nagpur, az egykori Central Provin­ces fővárosa, India egyik legforgal­masabb légi gócpontja. India szive. 450 ezer lakosú, A Ceylon Observerből azt a kivá­gást röviddel ceyloni búcsúzásunk előtt levéltárunk anyagához tettük. (Fordította: Lőrincz László) /

Next

/
Thumbnails
Contents