Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-12 / 190. szám, péntek

A VÍZ ALATT IS OTTHONOSAN • • • • H H • ŰJ FILMEK A tudomány rendszerint legmerészebb elképzeléseinket is túlszár­nyalja. Verne Nemo kapitányának tengeralattjáróját 15 évvel ez­előtt még a szakemberek is utópiának tartották. Ma a szovjet atommeghajtású tengeralattjárók nemcsak 20 mérföldet úszhatnak a víz alatt (mint a regényben), hanem akár a föld egyik sarkától a másikig utazhatnak anélkül, hogy feljönnének a felszínre. Ötven napot és éjszakát tölthetnek a tengerben. A tartalékok és a gépek ugyan még hosszabb utazást is lehetővé tennének, de a legénység­nek bizonyos idő elteltével szüksége van a napra, a levegőn való pihenésre. Emellett az atom-tengeralattjáró átlagos sebessége a víz alatt óránként 40 km; a felületen úszó tengerjáró hajók közül alig néhány éri el ezt a sebességet. E i A műszaki próbák bebizonyítot­ták, hogy a szovjet atom­tengeralattjárók üzemanyagpótlás nél­kül egy évig is a víz alatt tartózkod­hatnak s ez alatt az idő alatt több mint 110 ezer kilométert tehetnek meg, ami a föld háromszori körül­hajózásának felelne meg. Egy ilyen tengeralattjáró valóságos óriás! Rakománytérségébe — ha el­távolítanák a katonai felszerelést — elférne egy középnagyságú halfeldol­gozó üzem. Annak ellenére, hogy a katonai felszerelés valóban sok he­lyet foglal el, a legénység számára biztosították a megfelelő lakótérsé­get s elszállásolásuk olyan kényel­mes, akárcsak modern utasszállító hajón. A külföldi újságírók, akiket meg­hívtak a szovjet atom-tengeralattjáró­ra, azt összehasonlították az ameri­kai Nautllussal. Az eredmény: egy­hangúlag kijelentették, hogy a szov­jet atom-tengeralattjárónak sokkal jobb a konstrukciója, mint a Naulilu­sé, azonkívül nagyobb, gyorsabb és mélyebbre tud merülni, mint emez. Egyébként az amerikai atom-tenger­alattjárók sem éppen kisméretűek. Az USA katonai sajtószerve a követ­kező adatokat tette közzé: hosszúság 31 méter, szélesség 8,5 méter, vízki­szorítása 3800 tonna. A hajóturbinák kapacitása 15 000 k (ez a teljesít­mény elegendő lenne 25 000 lakosú város villanyenergiával való ellátásá­ra); maximális alámerülés 230 méter. Ennek az amerikai atom-tengeralatt­járónak 101 főnyi - legénysége van, ezek közül 12-en tisztek. Golovkin admirális a szovjet hácl­sereg lapjában, a Krasznaja Zvezdá­ban nyíltan megírta: A mi atom-ten­geralattjáróink, amelyeket különböző típusú rakétákkal szereltünk fel, nem­csak nagyobb méretűek és gyorsab­bak, mint az amerikai Nautilusok, ha­nem számbeli fölényük ls sokkal na­gyobb. H a a Szovjetunió általános és teljes leszerelésre Irányuló Javaslatai megvalósulnának, ezek a tengeralattjárók óriási segítséget nyújthatnának a békés tudományos kutatásban, a közlekedésben és áru­szállításban egyaránt. Részt vennénfek a déli és északi sarkvidékek tengereinek felkutatásá­ban, ahol eddig még a legtökélete­sebb battszféra-készülékkel sem me­részkedtek a jégpáncél alá. Európá­ból Amerikába a legrövidebb út az Északi-sarkon keresztül vezet. Az atom-tengeralattjárók az Északi-ten­ger jege alatt rendszeres járatokban az utasok százalt 30—40 óra alatt az egyik földrészről a másikra sokkal olcsóbban szállíthatnák, mint a leg­gazdaságosabban kihasznált repülőgé­pek. Az utazást nem veszélyeztetnék a viharok, sem a hullámverés; ugyan­is a felszín alatt már néhány méter­nyire teljes nyugalom honol. Megváltozna a halászat ls. Külön­leges halásznaszádok merülnének a mélybe. Eltűnnének a hálók. Hidro­lokátor és televlzióberendezés álla­pítaná meg, hol tartózkodnak a leg­nagyobb halrajok. Közelükbe érve villanyárammal elkábítanák őket, az­tán működésbe lépnének az óriási szívóberendezések, amelyek a vízzel együtt „felszippantanák" és hatalmas tartályokba juttatnák a halakat. A vi­zet visszafolyatnák az óceánba s a halakat a helyszíni konzervgyár azon­nal feldolgozná. M ás atom-tengeralattjárók kuta­tóállomásokként működné­nek. Tanulmányoznák a halak élet­módját, szokásaikat táplálkozásukat és szaporodásukat. Ilyen Ismereteknek birtokában az ember szükség szerint szabályozhatná gyarapodásukat és halászterületekké változtathatná az óceánok eddig puszta, kihalt vizelt is. A tengerben ily módon úgyszólván tudományosan tenyésztett halfarmok létesülnének, amelyek biztosítanák az emberek bőséges halellátását. Az atom-tengeralattjárók jelentősen meg­könnyítenék az ásványok kibáayászá­sát a tengerfenékből. Mindezek az első pillantásra fantasztikusnak tűnő tervek nyomban megvalósulhatnának, ha az USA beleegyezne a leszerelés­be. Csak a haditengerészet felszere­lése hány millió megtakarítását je­lentenél A laikusok aligha tudják elképzel­ni, milyen körülményes volt meg­konstruálni az atom-tengeralattjárót. Ugyanis nem elegendő a rendes ten­geralattjáró méreteit kiszélesíteni és a Diesel-motorok helyébe beépíteni az atomreaktort. A nagyobb sebesség a hajó alakjának lényeges megváltoz­tatását igényelte. Először úgy véle­kedtek, legcélszerűbb a hajót szivar alakúra építeni, mert ennél a formá­nál érvényesülhet legkevésbé a víz ellenállása. A sorozatos kísérletek azonban bebizonyították, hogy az atom-tengeralattjáró számára legesz­ményibb a bálna alakját utánzó külsó forma gy tengeralattjáróban működő atomreaktor konstruálása sokkal nehezebb feladat, mint hason lót — mondjuk — valamilyen kuta­tóintézet számára felépíteni. A hajó­reaktornak aránylag kicsinek kell lennie, mert hiszen tudjuk, hogy a berendezés minden tonnája csökkenti a hasznos teher térségét. Ugyanakkor erősnek, robusztusnak és nagyon biz­tonságosnak kell lennie; működését a tengeralattjáró harci mozgása, hirtelen fordulatai sem befolyásol­hatják. Ha egy atom-villanyerőműben keletkezik üzemzavar, a diszpécser egyszerűen más forrásból biztosítja az áramszolgáltatást. Ha azonban a hajóreaktor az óceán közepén meg­szűnne működni, az egész tengeralatt­járó léte forogna kockán. Egy atom­villanyerőműben a sugárzás ellen úgy védhetjük a személyzetet, hogy mun­kahelyüket a reaktortól távolabbra építjük. A tengeralattjárón azonban minden talpalatnyi hellyel ésszerűen kell gazdálkodni s ezért a reaktor izolálásának oly tökéletesnek kell lennie, hogy még közvetlen közelé­ben se legyen sugárveszély. Az atom-tengeralattjáróban annyi a bonyolult szerkezetű gép, műszaki berendezés, akárcsak egy kisebb ipari üzemben. Az atomreaktort számos automatikus berendezés ellenőrzi. A víz, vagy a jég alatt hosszú Ideig úszó tengeralattjáró teljesen rábízza magát azokra a bonyolult navigációs műszerekre, amelyek megmutatják, hogy a földgolyó melyik pontján tar­tózkodnak, továbbá pontosan közlik az útirányt, az elért mélységet, vala­mint a merülés változásait. Az atom­reaktor működése közben nagy hőt fej4eszt, így a tengeralattjárót kü­lönleges •akklimatizációs berendezés­sel is el kellett látni. Éz az össze­tett berendezés nemcsak a megfelelő „éghajlatot" biztosítja, hanem ivóvi­zet is gyárt, hogy a tengeralattjáró hosszú hónapokig ebben is önellátó lehessen. ezdetben az imént felsoroltak miatt az atom-tengeralattjáró' felépítése nagyon költséges volt. Pl. az első — nem Is túl nagy — ame­rikai atom-tengeralattjáró csupán a felével került kevesebbe, mint egy 70 ezer tonnás repülőgép-anyahajó. Ezen­felül berendezése még nagyon sok helyet foglalt el. Sőt, a berendezé­sek tökéletlensége következtében nem is használhatták ki teljes mértékben a reaktor szolgáltatta energiát. Eze­ket a kezdeti fogyatékosságokat a tu­dósok és konstruktőrök ma már ki tudják küszöbölni. Nincs messze az az idő, amikor az atomerővel működő j tengeralattjárók éppen olyan meg- j szokottá válnak, mint napjainkban a hatalmas tengerjáró gőzösök. K< A nyári évad mér nagyon érezhető a mozik műsorán. A vár szabadtéri előadásain a fesztivál! filmek szere­pelnek, a bemutató mozikban pedig vagy felújított, vagy a nyáridőnek megfelelő könnyű műfajú alkotások­kal találkozunk. Kivételt talán csak Leslie Norman angol rendező Suhog a pálca és Alf Sjödberg svéd rendező A bíró című filmje jelent. A Suhog a pálca című film mély pszichológiai törté­net egy angol iskola környezetéből. A film alkotói pálcát törnek a lélek­telen nevelési módszerek alkalmazá­sa, a testi fenyíték fölött, és rámutat­nak arra, hogy az a pedagógus, aki elveszti lelki kapcsolatát tanítványai­val, aki nem tud beleilleszkedni ^ié­lekvilágukba, elkerülhetetlenül elcsú­szik életpályáján. A film alkotói ru­tinosan oldották meg a jellemábrázo­lást, jók az iskolai jelenetek, de ál­talában véve átlagos nyügati filmet látunk. A bíró témája nem új, de érdekes. A nálunk Is elég jó hírnévnek örvendő svéd filmgyártás lélektani alkotásai közé tartozik. Központi alakja a rideg társadalom számkivetett, sorsüldözött embere, ebben az esetben Kristen Langton költő. Krlstent kiforgatják vagyonából, s a menyasszonya is el­hagyja. Láthatatlan gátfalak veszik körül a szerencsétlen embert, bárho vá fordul igazságéri, mindenütt visz­szautasítják. Bár a film alapgondola­tán vörös fonálként húzódik végig ez a „láthatatlan gonosz erő", amely Kristent célba vette, — az egyénnel szemben megnyilvánuló közöny, a lélekölő ridegség a polgári társada­lom berendezéséből ered. Ez kicseng a filmből, s e tekintetben társada­tombíráló hangot üt meg. A lélektani .lráma tragikusan végződik, bár a film végén mégis az igazság diadal­maskodik. Sjödberg filmje lélektani mélységé­vel megragadó, a nézőt azonban za­varja vegyes stílusa, a műfaji keve­redés, aminek következtében az egy­séges vonalvezetés hiányt szenved. A hét műsorának többi filmje víg­játék. Elsősorban említhetjük Martia Friő Dupla király című filmjét. Témája különös a ha­zai filmgyártásban: Egy mesebeli ki­rályság uralkodója örökösévé teszi Lojza Králú prágai szerelőt, aki mesz­szi Tamániában megmentette az ural­A legmegbízhatóbb fúró Kazahsztánban a leninogorszki kombinát kőbányájában követ fejtet­tek... A sivítva előretörő kékesfe­hér lángnyelv könnyen hatolt a kő­zetbe. Párját ritkító teljesítmény: két óra alatt 20 méter mély furat! Milyen roppant erő hatolt oly szo­katlan sebességgel a leninogorszki kőbánya sziklájába? Ugyanaz az erő, amely a ballisztikus rakétákat löki fel röppályájukra s az űrhajókat a bolygóközi térségbe: e keskeny, a szórófejből kilövellő lángnyelv. Visszalökési energia mint munkamódszer A kazahsztáni tudósok egyik cso­portja sikeresen használta fel a re­pülőgépek meghajtása, a rakétatech­v nika s a ballisztika terén oly kivá­lóan érvényesülő visszalökési energi­át. Rakétához hasonló automatikus hőfejlesztő berendezést szerkesztet­tek. E rakéta porlasztójából — ez esetben a fúrúfejből — hangon túli, másodpercenként mintegy 2000 mé­ter sebességgel, több mipt 3500 C fo­kú hő áramlik. Az aránylag csekély fúrási felületre így több millió kilo­kalória hőenergia összpontosul. Az ezzel a legkorszerűbb fúrási technikával kapcsolatos költségek a hagyományos gépekkel végzett fúrá­sok költségének csupán egy tizedét, 111. tizenharmadát teszik ki, jóllehet a költségek 70 százalékát az arány­lag drága oxigénre fordított kiadások emésztik fel. Egyelőre sem szavakkal és számokkal sem fejezhetjük ki kel­lőképpen az új fúrási technika nyúj­totta óriási lehetőségeket és előnyö­ket. Rezgés és zaj nélkül A lángnyelv minden rezgés és zaj nélkül oly könnyen vágja a sziklát, akár a kés a vajat. A hőfúrókhoz hasonlítva még a legkiválóbb lég­préskalapács is csak kezdetleges szerszámként hat. A békés építőmunka e „rakétáját" azonban nemcsak kőfejtésre használ­ják. A szovjet kőfaragó mesterek is alig győzik dicsérni a „tüzes véső" használatánik előnyeit. Jelenleg Al­ma Atában készítik Abaj Kunanba­jev népköltő óriásszobrát. Két ilyen „vésővel" ötven óra leforgása alatt a gránitból készülő emlékmű 92 négy­zetméternyi felületét munkálták meg, mégpedig úgy, hogy a kiváló minő­ségű gránitkő semmit sem vesztett eredeti, gyönyörű csillogású fényé­ből. Még a legtapasztaltabb kőfara­gók is hitetlenkedve csóválták a fe­jüket. Sehogysem akarták elhinni, hogy csupán két kőfaragó is elegen­dő volt ennek a nagyon igényes és hosszan tartó munkának az elvégzé­sére. A hagyományos technológiai el­járással ugyanis tíz kőfaragó mester négy hónapig végezte volna ugyan­ezt a munkát. Bár sok, általában ismert gránit és más kőzet lenne kiváló építőanyag­ként felhasználható, mégsem így tör­ténik, mert a megmunkálásukra (ha­gyományos technológiai eljárással) fordított költségek aránytalanul na­gyok lennének, az ilyen megmunká­lás tehát nem fizetődik ki. Könnyen elképzelhetjük azonban, hogy az épí­tőipar mily óriási megtakarításokat érhetne el az említett új technológiai eljárás gyakorlati érvényre juttatásá­val. Jelentős költségcsökkentés — eredményesebb termelés Jereván közelében könnyűhőffiró­berendezéssel kísérleteznek egy kő­bányában. A fúróból kilövellő fehér­színű lángnyelv könnyen hatol a sziklákba s a követ vékony lemezek­ké szeli, amelyek rendkívül előnyö­sen használhatók építkezési célokra. Ez a munkamódszer a kő megmun­kálására fordított költségeknek ti­zenhatod, sőt huszadrészére való csökkentését teszi lehetővé. Az emlí­tett hőfúró 40— 50 perc alatt mun­kálhat meg egy-egy négyzetméter gránitot, ami eddig 12—18 óráig is eltartott. Ez a munkamódszer egy­hetedére csökkenti a termelési költ­séget. A kőfaragó mesterség állítólag a legrégebbek közé tartozik. A kőfara­gó szerszámok fejlesztése azonban nem tart lépést a teehnika gyors elő­rehaladásával. Nyilvánvaló tehát, hogy az új hőfúró lesz a kőfaragó mesterek legkorszerűbb, legkiválóbb szerszáma. A kutatók s a tudományos dolgozók világszerte azon munkál­kodnak, hogy az ember az eddiginél sokkal gyorsabban s könnyebben ha­tolhasson a föld mélyébe. Váltóáramot erősítő sejtek A biológusok már régen észrevették, hogy az Izmok összehúzódása vagy az idegek ingerlése esetén az élö szer­vezetben elektromos váltóáram keletke­zik. Nem tudtak azonban rájönni arra, hogy ezek az elektromos impulzusok miért Jelentkeznek ezerszeres erővel az agyban. B. V. Ognyev professzor és fiziológus csoportja felfedezte, hogy az agykéreg csillagsejtjei kúpos spirálisra hasonlíta­nak. Az elektromos impulzusok a kúp csúcsánál Jutnak a sejtbe, a spirálison végighaladva felerősödnek és a széle­sebb végénél távoznak. Hasonló rend­szerrel történik az agyban a jelzések gyöngítése ls. Kiderült, hogy az úgyne­vezetett plramlssejtek, amelyek a moz­gási jelzéseket Juttatják el az izmok­hoz, szintén kúpszerű spirálisra hason­lítanak. Mind a két rendszer működése a technikában gyakran alkalmazott, is­mert elektronikus erősítők működésére emlékeztet. kodó életét. A király halála után bo­nyodalmak törnek kl. A tamánlal és a nemzetközi reakció összefog, hogy Lojza ne foglalhassa el a trónt. Nem­zetköz! bonyodalmak támadnak, nagy­szabású cselszövések hálójába kerül a já.nbor Lojza, de végül minden mfgoldódik, mint a mesében, a ha­ja szála sem görbül meg hősünknek, aki; nem is kell unszolni a trónról való iemondásra, mert közben Tamá­niában kitört a forradalom, meg­szűnt a királyság és államosították a kőolajmezőket, melyekhez nagy ér­dek fűzte a nagyhatalmakat.. Frie filmje ötletekben bővelkedő alkotás, bár alkotói sok helyet kiak­názatlanul hagytak. A vígjáték fan­tasztikummal átszőtt meséje egyéb­ként szatíra az arab országokban lejátszódó eseményekre. Bernard Borderie rendezésében mű­sorra került Dumas világhírű regé­nyének többször megfilmesített vál­tozata A három testőr A kétrészes film (A három testőr — Milady bosszúja) látványosságra, ol­csó szórakoztatásra épülő vígjáték, Semmi új megoldást, ötletet nem ta­lálunk benne és pazar kivitelezésé­től, kosztümparádéjától eltekintve messze áll Dumas művétől. A leg­jobb alakítást Myléne Démongeot nyújtja Milady szerepében. Ghejrge Vitanidis román rendező vígjátéka a Szerelmi levelezés elég mesterkélt történet. Szándékos félreértések sorozatából épült fel egy fiktív szerelmi levelezés kapcsán. A legnagyobb '..ibája . az, hogy nem életszagú, hiányzik a történet hiteles­sége, és ötletekben, humorban sem nagyon bővelkedik. A vérszegény for­gatóköny miatt a jobb szerepre ér­demes színészek sem érvényesülhet­tek. A nagy sikerrel tovább forgatott angol detektívfilm, A koronatanú mej­lett újabb bűnügyi történet került műsorra, Zbigniew Kužmiúski lengyel rendező filmje, a Néma nyomok A terroristák és diverzánsok ellen folytatott harcok Idejéből meríti tör-, ténetét, mely 1946-ban játszódik le. Az Izgalmas filmtörténet mindvégig megőrzi érdekfeszítő hatását, emel­lett lélektanilag és logikailag jól fel­épített Jelenetekből áll. Bár az említett alkotások nem lé­pik túl a megszokott és megkövetelt ' átlagot, a nyári hónapokban üdítő szórakozást nyújtanak a filmművé­szet kedvelőinek. L. L. A klasszikus hangsor Ázsiában keletkezett A legutóbbi időkig a tiszta zenei hangsort a nyugat-európai kultúra vív­mányának tartották. A klasszikus hang­sor megteremtőjének Fogliani és Zarll­no XVI. századi olasz zeneteoretikuso­kat hitték. B. Gulliszasvill, a taskenti állami filharmónia docense azonban megállapította, hogy ezt a hangsort Közép-Ázsiában már öt évszázaddal előbb ismerték. Megállapítását a híres tádzsik tüdős, Avicenna feljegyzéseinek megfejtésért alapozza. A középkorban a zenei hangokat és hangközöket számokkal Jelölték. Avicen­na számjegyei nem hasonlítottak az ál­talánosan elfogadott és használatos számjegyekhez, ezért Jelentésüket a ku­tatók sokáig nem tudták megfejteni. 1111 Ilii11911IftlIIItlAUllllllllllllltlllllllllllllllllllllliaillllltlllttltllllllllllltllfllllllll A „PteSt'anka" néphtmzést szövet­kezet 1957-ben ala­kult meg. A pieS­ídnyt szövetkezet tagjai mintegy 30 féle női- és 30 fé­le gyermekkészru­hát, ezenkívül dísz­abroszokat stb. ké­szítenek. Készít­ményeik iránt igen nagy a kereslet, s a külföldön is igen kedveltek a pieS tanyi hímzések. Képünkön hímzett gyermekruhák lát­hatók. (V. Pfybil — CTK felvétele) 1983. július 12. * £jj SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents