Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-12 / 190. szám, péntek

A VÍZ ALATT IS OTTHONOSAN • • • • H H • ŰJ FILMEK A tudomány rendszerint legmerészebb elképzeléseinket is túlszárnyalja. Verne Nemo kapitányának tengeralattjáróját 15 évvel ezelőtt még a szakemberek is utópiának tartották. Ma a szovjet atommeghajtású tengeralattjárók nemcsak 20 mérföldet úszhatnak a víz alatt (mint a regényben), hanem akár a föld egyik sarkától a másikig utazhatnak anélkül, hogy feljönnének a felszínre. Ötven napot és éjszakát tölthetnek a tengerben. A tartalékok és a gépek ugyan még hosszabb utazást is lehetővé tennének, de a legénységnek bizonyos idő elteltével szüksége van a napra, a levegőn való pihenésre. Emellett az atom-tengeralattjáró átlagos sebessége a víz alatt óránként 40 km; a felületen úszó tengerjáró hajók közül alig néhány éri el ezt a sebességet. E

i A

műszaki próbák bebizonyították, hogy a szovjet atomtengeralattjárók üzemanyagpótlás nélkül egy évig is a víz alatt tartózkodhatnak s ez alatt az idő alatt több mint 110 ezer kilométert tehetnek meg, ami a föld háromszori körülhajózásának felelne meg. Egy ilyen tengeralattjáró valóságos óriás! Rakománytérségébe — ha eltávolítanák a katonai felszerelést — elférne egy középnagyságú halfeldolgozó üzem. Annak ellenére, hogy a katonai felszerelés valóban sok helyet foglal el, a legénység számára biztosították a megfelelő lakótérséget s elszállásolásuk olyan kényelmes, akárcsak modern utasszállító hajón. A külföldi újságírók, akiket meghívtak a szovjet atom-tengeralattjáróra, azt összehasonlították az amerikai Nautllussal. Az eredmény: egyhangúlag kijelentették, hogy a szovjet atom-tengeralattjárónak sokkal jobb a konstrukciója, mint a Naulilusé, azonkívül nagyobb, gyorsabb és mélyebbre tud merülni, mint emez. Egyébként az amerikai atom-tengeralattjárók sem éppen kisméretűek. Az USA katonai sajtószerve a következő adatokat tette közzé: hosszúság 31 méter, szélesség 8,5 méter, vízkiszorítása 3800 tonna. A hajóturbinák kapacitása 15 000 k (ez a teljesítmény elegendő lenne 25 000 lakosú város villanyenergiával való ellátására); maximális alámerülés 230 méter. Ennek az amerikai atom-tengeralattjárónak 101 főnyi - legénysége van, ezek közül 12-en tisztek. Golovkin admirális a szovjet háclsereg lapjában, a Krasznaja Zvezdában nyíltan megírta: A mi atom-tengeralattjáróink, amelyeket különböző típusú rakétákkal szereltünk fel, nemcsak nagyobb méretűek és gyorsabbak, mint az amerikai Nautilusok, hanem számbeli fölényük ls sokkal nagyobb. H

a a Szovjetunió általános és teljes leszerelésre Irányuló Javaslatai megvalósulnának, ezek a tengeralattjárók óriási segítséget nyújthatnának a békés tudományos kutatásban, a közlekedésben és áruszállításban egyaránt. Részt vennénfek a déli és északi sarkvidékek tengereinek felkutatásában, ahol eddig még a legtökéletesebb battszféra-készülékkel sem merészkedtek a jégpáncél alá. Európából Amerikába a legrövidebb út az Északi-sarkon keresztül vezet. Az atom-tengeralattjárók az Északi-tenger jege alatt rendszeres járatokban az utasok százalt 30—40 óra alatt az egyik földrészről a másikra sokkal olcsóbban szállíthatnák, mint a leggazdaságosabban kihasznált repülőgépek. Az utazást nem veszélyeztetnék a viharok, sem a hullámverés; ugyanis a felszín alatt már néhány méternyire teljes nyugalom honol. Megváltozna a halászat ls. Különleges halásznaszádok merülnének a mélybe. Eltűnnének a hálók. Hidrolokátor és televlzióberendezés állapítaná meg, hol tartózkodnak a legnagyobb halrajok. Közelükbe érve villanyárammal elkábítanák őket, aztán működésbe lépnének az óriási szívóberendezések, amelyek a vízzel együtt „felszippantanák" és hatalmas tartályokba juttatnák a halakat. A vizet visszafolyatnák az óceánba s a halakat a helyszíni konzervgyár azonnal feldolgozná. M

ás atom-tengeralattjárók kutatóállomásokként működnének. Tanulmányoznák a halak életmódját, szokásaikat táplálkozásukat és szaporodásukat. Ilyen Ismereteknek birtokában az ember szükség szerint szabályozhatná gyarapodásukat és halászterületekké változtathatná az óceánok eddig puszta, kihalt vizelt is. A tengerben ily módon úgyszólván tudományosan tenyésztett halfarmok létesülnének, amelyek biztosítanák az emberek bőséges halellátását. Az atom-tengeralattjárók jelentősen megkönnyítenék az ásványok kibáayászását a tengerfenékből. Mindezek az első pillantásra fantasztikusnak tűnő tervek nyomban megvalósulhatnának, ha az USA beleegyezne a leszerelésbe. Csak a haditengerészet felszerelése hány millió megtakarítását jelentenél A laikusok aligha tudják elképzelni, milyen körülményes volt megkonstruálni az atom-tengeralattjárót. Ugyanis nem elegendő a rendes tengeralattjáró méreteit kiszélesíteni és a Diesel-motorok helyébe beépíteni az atomreaktort. A nagyobb sebesség a hajó alakjának lényeges megváltoztatását igényelte. Először úgy vélekedtek, legcélszerűbb a hajót szivar alakúra építeni, mert ennél a formánál érvényesülhet legkevésbé a víz ellenállása. A sorozatos kísérletek azonban bebizonyították, hogy az atom-tengeralattjáró számára legeszményibb a bálna alakját utánzó külsó forma gy tengeralattjáróban működő atomreaktor konstruálása sokkal nehezebb feladat, mint hason lót — mondjuk — valamilyen kutatóintézet számára felépíteni. A hajóreaktornak aránylag kicsinek kell lennie, mert hiszen tudjuk, hogy a berendezés minden tonnája csökkenti a hasznos teher térségét. Ugyanakkor erősnek, robusztusnak és nagyon biztonságosnak kell lennie; működését a tengeralattjáró harci mozgása, hirtelen fordulatai sem befolyásolhatják. Ha egy atom-villanyerőműben keletkezik üzemzavar, a diszpécser egyszerűen más forrásból biztosítja az áramszolgáltatást. Ha azonban a hajóreaktor az óceán közepén megszűnne működni, az egész tengeralattjáró léte forogna kockán. Egy atomvillanyerőműben a sugárzás ellen úgy védhetjük a személyzetet, hogy munkahelyüket a reaktortól távolabbra építjük. A tengeralattjárón azonban minden talpalatnyi hellyel ésszerűen kell gazdálkodni s ezért a reaktor izolálásának oly tökéletesnek kell lennie, hogy még közvetlen közelében se legyen sugárveszély. Az atom-tengeralattjáróban annyi a bonyolult szerkezetű gép, műszaki berendezés, akárcsak egy kisebb ipari üzemben. Az atomreaktort számos automatikus berendezés ellenőrzi. A víz, vagy a jég alatt hosszú Ideig úszó tengeralattjáró teljesen rábízza magát azokra a bonyolult navigációs műszerekre, amelyek megmutatják, hogy a földgolyó melyik pontján tartózkodnak, továbbá pontosan közlik az útirányt, az elért mélységet, valamint a merülés változásait. Az atomreaktor működése közben nagy hőt fej4eszt, így a tengeralattjárót különleges •akklimatizációs berendezéssel is el kellett látni. Éz az összetett berendezés nemcsak a megfelelő „éghajlatot" biztosítja, hanem ivóvizet is gyárt, hogy a tengeralattjáró hosszú hónapokig ebben is önellátó lehessen. ezdetben az imént felsoroltak miatt az atom-tengeralattjáró' felépítése nagyon költséges volt. Pl. az első — nem Is túl nagy — amerikai atom-tengeralattjáró csupán a felével került kevesebbe, mint egy 70 ezer tonnás repülőgép-anyahajó. Ezenfelül berendezése még nagyon sok helyet foglalt el. Sőt, a berendezések tökéletlensége következtében nem is használhatták ki teljes mértékben a reaktor szolgáltatta energiát. Ezeket a kezdeti fogyatékosságokat a tudósok és konstruktőrök ma már ki tudják küszöbölni. Nincs messze az az idő, amikor az atomerővel működő j tengeralattjárók éppen olyan meg- j szokottá válnak, mint napjainkban a hatalmas tengerjáró gőzösök. K< A nyári évad mér nagyon érezhető a mozik műsorán. A vár szabadtéri előadásain a fesztivál! filmek szerepelnek, a bemutató mozikban pedig vagy felújított, vagy a nyáridőnek megfelelő könnyű műfajú alkotásokkal találkozunk. Kivételt talán csak Leslie Norman angol rendező Suhog a pálca és Alf Sjödberg svéd rendező A bíró című filmje jelent. A Suhog a pálca című film mély pszichológiai történet egy angol iskola környezetéből. A film alkotói pálcát törnek a lélektelen nevelési módszerek alkalmazása, a testi fenyíték fölött, és rámutatnak arra, hogy az a pedagógus, aki elveszti lelki kapcsolatát tanítványaival, aki nem tud beleilleszkedni ^iélekvilágukba, elkerülhetetlenül elcsúszik életpályáján. A film alkotói rutinosan oldották meg a jellemábrázolást, jók az iskolai jelenetek, de általában véve átlagos nyügati filmet látunk. A bíró témája nem új, de érdekes. A nálunk Is elég jó hírnévnek örvendő svéd filmgyártás lélektani alkotásai közé tartozik. Központi alakja a rideg társadalom számkivetett, sorsüldözött embere, ebben az esetben Kristen Langton költő. Krlstent kiforgatják vagyonából, s a menyasszonya is elhagyja. Láthatatlan gátfalak veszik körül a szerencsétlen embert, bárho vá fordul igazságéri, mindenütt viszszautasítják. Bár a film alapgondolatán vörös fonálként húzódik végig ez a „láthatatlan gonosz erő", amely Kristent célba vette, — az egyénnel szemben megnyilvánuló közöny, a lélekölő ridegség a polgári társadalom berendezéséből ered. Ez kicseng a filmből, s e tekintetben társadatombíráló hangot üt meg. A lélektani .lráma tragikusan végződik, bár a film végén mégis az igazság diadalmaskodik. Sjödberg filmje lélektani mélységével megragadó, a nézőt azonban zavarja vegyes stílusa, a műfaji keveredés, aminek következtében az egységes vonalvezetés hiányt szenved. A hét műsorának többi filmje vígjáték. Elsősorban említhetjük Martia Friő Dupla király című filmjét. Témája különös a hazai filmgyártásban: Egy mesebeli királyság uralkodója örökösévé teszi Lojza Králú prágai szerelőt, aki meszszi Tamániában megmentette az uralA legmegbízhatóbb fúró Kazahsztánban a leninogorszki kombinát kőbányájában követ fejtettek... A sivítva előretörő kékesfehér lángnyelv könnyen hatolt a kőzetbe. Párját ritkító teljesítmény: két óra alatt 20 méter mély furat! Milyen roppant erő hatolt oly szokatlan sebességgel a leninogorszki kőbánya sziklájába? Ugyanaz az erő, amely a ballisztikus rakétákat löki fel röppályájukra s az űrhajókat a bolygóközi térségbe: e keskeny, a szórófejből kilövellő lángnyelv. Visszalökési energia mint munkamódszer A kazahsztáni tudósok egyik csoportja sikeresen használta fel a repülőgépek meghajtása, a rakétatechv nika s a ballisztika terén oly kiválóan érvényesülő visszalökési energiát. Rakétához hasonló automatikus hőfejlesztő berendezést szerkesztettek. E rakéta porlasztójából — ez esetben a fúrúfejből — hangon túli, másodpercenként mintegy 2000 méter sebességgel, több mipt 3500 C fokú hő áramlik. Az aránylag csekély fúrási felületre így több millió kilokalória hőenergia összpontosul. Az ezzel a legkorszerűbb fúrási technikával kapcsolatos költségek a hagyományos gépekkel végzett fúrások költségének csupán egy tizedét, 111. tizenharmadát teszik ki, jóllehet a költségek 70 százalékát az aránylag drága oxigénre fordított kiadások emésztik fel. Egyelőre sem szavakkal és számokkal sem fejezhetjük ki kellőképpen az új fúrási technika nyújtotta óriási lehetőségeket és előnyöket. Rezgés és zaj nélkül A lángnyelv minden rezgés és zaj nélkül oly könnyen vágja a sziklát, akár a kés a vajat. A hőfúrókhoz hasonlítva még a legkiválóbb légpréskalapács is csak kezdetleges szerszámként hat. A békés építőmunka e „rakétáját" azonban nemcsak kőfejtésre használják. A szovjet kőfaragó mesterek is alig győzik dicsérni a „tüzes véső" használatánik előnyeit. Jelenleg Alma Atában készítik Abaj Kunanbajev népköltő óriásszobrát. Két ilyen „vésővel" ötven óra leforgása alatt a gránitból készülő emlékmű 92 négyzetméternyi felületét munkálták meg, mégpedig úgy, hogy a kiváló minőségű gránitkő semmit sem vesztett eredeti, gyönyörű csillogású fényéből. Még a legtapasztaltabb kőfaragók is hitetlenkedve csóválták a fejüket. Sehogysem akarták elhinni, hogy csupán két kőfaragó is elegendő volt ennek a nagyon igényes és hosszan tartó munkának az elvégzésére. A hagyományos technológiai eljárással ugyanis tíz kőfaragó mester négy hónapig végezte volna ugyanezt a munkát. Bár sok, általában ismert gránit és más kőzet lenne kiváló építőanyagként felhasználható, mégsem így történik, mert a megmunkálásukra (hagyományos technológiai eljárással) fordított költségek aránytalanul nagyok lennének, az ilyen megmunkálás tehát nem fizetődik ki. Könnyen elképzelhetjük azonban, hogy az építőipar mily óriási megtakarításokat érhetne el az említett új technológiai eljárás gyakorlati érvényre juttatásával. Jelentős költségcsökkentés — eredményesebb termelés Jereván közelében könnyűhőffiróberendezéssel kísérleteznek egy kőbányában. A fúróból kilövellő fehérszínű lángnyelv könnyen hatol a sziklákba s a követ vékony lemezekké szeli, amelyek rendkívül előnyösen használhatók építkezési célokra. Ez a munkamódszer a kő megmunkálására fordított költségeknek tizenhatod, sőt huszadrészére való csökkentését teszi lehetővé. Az említett hőfúró 40— 50 perc alatt munkálhat meg egy-egy négyzetméter gránitot, ami eddig 12—18 óráig is eltartott. Ez a munkamódszer egyhetedére csökkenti a termelési költséget. A kőfaragó mesterség állítólag a legrégebbek közé tartozik. A kőfaragó szerszámok fejlesztése azonban nem tart lépést a teehnika gyors előrehaladásával. Nyilvánvaló tehát, hogy az új hőfúró lesz a kőfaragó mesterek legkorszerűbb, legkiválóbb szerszáma. A kutatók s a tudományos dolgozók világszerte azon munkálkodnak, hogy az ember az eddiginél sokkal gyorsabban s könnyebben hatolhasson a föld mélyébe. Váltóáramot erősítő sejtek A biológusok már régen észrevették, hogy az Izmok összehúzódása vagy az idegek ingerlése esetén az élö szervezetben elektromos váltóáram keletkezik. Nem tudtak azonban rájönni arra, hogy ezek az elektromos impulzusok miért Jelentkeznek ezerszeres erővel az agyban. B. V. Ognyev professzor és fiziológus csoportja felfedezte, hogy az agykéreg csillagsejtjei kúpos spirálisra hasonlítanak. Az elektromos impulzusok a kúp csúcsánál Jutnak a sejtbe, a spirálison végighaladva felerősödnek és a szélesebb végénél távoznak. Hasonló rendszerrel történik az agyban a jelzések gyöngítése ls. Kiderült, hogy az úgynevezetett plramlssejtek, amelyek a mozgási jelzéseket Juttatják el az izmokhoz, szintén kúpszerű spirálisra hasonlítanak. Mind a két rendszer működése a technikában gyakran alkalmazott, ismert elektronikus erősítők működésére emlékeztet. kodó életét. A király halála után bonyodalmak törnek kl. A tamánlal és a nemzetközi reakció összefog, hogy Lojza ne foglalhassa el a trónt. Nemzetköz! bonyodalmak támadnak, nagyszabású cselszövések hálójába kerül a já.nbor Lojza, de végül minden mfgoldódik, mint a mesében, a haja szála sem görbül meg hősünknek, aki; nem is kell unszolni a trónról való iemondásra, mert közben Tamániában kitört a forradalom, megszűnt a királyság és államosították a kőolajmezőket, melyekhez nagy érdek fűzte a nagyhatalmakat.. Frie filmje ötletekben bővelkedő alkotás, bár alkotói sok helyet kiaknázatlanul hagytak. A vígjáték fantasztikummal átszőtt meséje egyébként szatíra az arab országokban lejátszódó eseményekre. Bernard Borderie rendezésében műsorra került Dumas világhírű regényének többször megfilmesített változata A három testőr A kétrészes film (A három testőr — Milady bosszúja) látványosságra, olcsó szórakoztatásra épülő vígjáték, Semmi új megoldást, ötletet nem találunk benne és pazar kivitelezésétől, kosztümparádéjától eltekintve messze áll Dumas művétől. A legjobb alakítást Myléne Démongeot nyújtja Milady szerepében. Ghejrge Vitanidis román rendező vígjátéka a Szerelmi levelezés elég mesterkélt történet. Szándékos félreértések sorozatából épült fel egy fiktív szerelmi levelezés kapcsán. A legnagyobb '..ibája . az, hogy nem életszagú, hiányzik a történet hitelessége, és ötletekben, humorban sem nagyon bővelkedik. A vérszegény forgatóköny miatt a jobb szerepre érdemes színészek sem érvényesülhettek. A nagy sikerrel tovább forgatott angol detektívfilm, A koronatanú mejlett újabb bűnügyi történet került műsorra, Zbigniew Kužmiúski lengyel rendező filmje, a Néma nyomok A terroristák és diverzánsok ellen folytatott harcok Idejéből meríti tör-, ténetét, mely 1946-ban játszódik le. Az Izgalmas filmtörténet mindvégig megőrzi érdekfeszítő hatását, emellett lélektanilag és logikailag jól felépített Jelenetekből áll. Bár az említett alkotások nem lépik túl a megszokott és megkövetelt ' átlagot, a nyári hónapokban üdítő szórakozást nyújtanak a filmművészet kedvelőinek. L. L. A klasszikus hangsor Ázsiában keletkezett A legutóbbi időkig a tiszta zenei hangsort a nyugat-európai kultúra vívmányának tartották. A klasszikus hangsor megteremtőjének Fogliani és Zarllno XVI. századi olasz zeneteoretikusokat hitték. B. Gulliszasvill, a taskenti állami filharmónia docense azonban megállapította, hogy ezt a hangsort Közép-Ázsiában már öt évszázaddal előbb ismerték. Megállapítását a híres tádzsik tüdős, Avicenna feljegyzéseinek megfejtésért alapozza. A középkorban a zenei hangokat és hangközöket számokkal Jelölték. Avicenna számjegyei nem hasonlítottak az általánosan elfogadott és használatos számjegyekhez, ezért Jelentésüket a kutatók sokáig nem tudták megfejteni. 1111 Ilii11911IftlIIItlAUllllllllllllltlllllllllllllllllllllliaillllltlllttltllllllllllltllfllllllll A „PteSt'anka" néphtmzést szövetkezet 1957-ben alakult meg. A pieSídnyt szövetkezet tagjai mintegy 30 féle női- és 30 féle gyermekkészruhát, ezenkívül díszabroszokat stb. készítenek. Készítményeik iránt igen nagy a kereslet, s a külföldön is igen kedveltek a pieS tanyi hímzések. Képünkön hímzett gyermekruhák láthatók. (V. Pfybil — CTK felvétele) 1983. július 12. * £jj SZÖ 5