Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-11 / 189. szám, csütörtök

Világ -proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA K0HMUH1SIA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA , Bratislava, 1963. július 11. csütörtök 30 fillér «i XVI. évf., 189. szám Beköszöntőit az aratás A napsugár gyorsan érleli a gabonát, a búzatáblák egyik napról a másikra változtatják színüket. A délvidéken túlestek már az első kaszavágásokon, és ahol még nem került erre sor, rövidesen ott is beköszönt az aratás öröme, de néhány gazdaságban vele együtt a betakarítást követő gond is.. Mert kertelés nélkül állíthatjuk; az idén sem sikerült minden úgy, mint ahogy ezt jó előre eltervezték. Az aratás a paraszt életében mindig különleges időszakot jelentett. Jövedelmet hozott a cukorrépa, vagy más termék betakarítása ls, de sohasem volt anynylra emlegetet téma, mint az aratás. Érthető, hiszen az aratás a kenyér biztosítását jelenti, a létfenntartás elsődleges feltétele volt a múltban is és ma is az. Kétségtelen, ma a mezőgazdasági tudomány fejlettebb mint volt azelőtt és mégsem állíthatjuk, hogy a hatalmas különbség minden gazdaságban ugrásszerű változást idézne elő a hozamok terén. Jobb időjárást — a télutó kivételével — senki sem várhatott, mintáz idei. Mégis, ha átutazunk Csallóközön olyan búzatáblákat is látunk, ami nem nagy hozammal biztat. A szó szoros értelmében ezeken a szövetkezeteseken „kifogott" a télutó és az ezt követő kedvező időjárás ellenére sem tudták kiköszörülni a csorbát. Nem arról van szó, hogy a ritka vetéseket ki kellett volna szántani. Ma már van lehetőség az egy hektárra eső hozam növelésére. Ott, ahol nem tartották érdemesnek árpát vetni a ritka búza közé, bizony gyenge termést takarítanak be, míg az ügyesebbek elérik a 28 mázsás termést is az árpával bevetett dűlőkön. Kétségkívül többet ér a 28 mázsa kevert gabona, mint a fél anynyi tiszta búza. A kis hozam nem jövedelmez a gazdaságnak és a kenyérgabona problémáját sem oldja meg. A nagy hozam viszont — bár ilyen körülmények között kenyérgabonát ez sem biztosít — a hústermelésben nagy szerepet tölt be. A dunamocsi szövetkezet hektáronként búzából 16 mázsa átlagtermést vár. Mire eleget tesz eladási kötelezettségének, félreteszi a vetőmagot és kiosztja a munkaegységekre járó természetbenit, aligha marad búzája. Pedig jó lenne, ha takarmányozásra is maradna belőle, mert a 15,5 vagon hús kitermeléséhez sok abraktakarmányra van szükség. Dolgozó népünk egyre többet vár a mezőgazdaságtól. Jogosan, hiszen évről évre több gépet, műtrágyát ad a gazdaságoknak, a mezőgazdasági tudomány is segítségére van a szövetkezeteseknek. Ennek ellenére mégsem használják ki a földet úgy, mint amennyire lehetne. Nem mondhatjuk azt, hogy a 'dunamocsiak vonakodnak az eladási terv teljesítésétől. Gazdagítják a közellátást, ahogy tudják, ezt azonban saját életszínvonaluk rovására teszik. Tavaly több mint félmillió koronáért vásároltak abraktakarmányt, az idén sem jobb a helyzetük. A munkásosztály nem így képzeli el a parasztsággal való szövetséget, hogy az saját jövedelmétől fossza meg magát, hanem úgy, hogy a korszerű technológia és a tudomány kihasználásával fokozza a termést s így juttasson többet a társadalom asztalára* Ha a gazdaságokat kár érte, azon segíteni már nem lehet. Egyet azonban tudomásul kell venniük a szövetkezeteseknek. A tél okozta kár már a második évben jelentkezett és a maga módja szerint szedi a vámot. Az ember ereje abban van, hogy küzdeni tud a természet káros viszontagságai ellen. Egyes szövetkezetekben sem tavaly, sem az idén nem tettek meg mindent a nagyobb hozamok érdekében. Bizonyíték rá a búzamező, melyeken a gaz élősködik, vagy azok a dűlők, ahol a termés gyenge. Az érintett gazdaságoknak tanulniok kellene a ráfizetésből és odahatni, hogy a veszteség ne ismétlődjék meg. Az őszi vetésre ideális tél a ritkaságok közé tartozik, mindig számolni kell, azzal, hogy jövőre ismét kárt tehet. Egy mezőgazdasági üzemnek sem jelent nagy megterhelést, ha vetőmagot biztosít tavaszra. Nem szükséges, hogy árpa legyen, elvégre a búza közé lehet borsót, vagy bükkönyt ls vetni. A lényeg az, hogy minden megművelt föld többet teremjen. Ám szóljunk az aratásról is, mert tulajdonképpen ez is befolyásolja a hozam nagyságát. Nem mindegy, hogy a betakarítást milyen módon végzik a gazdaságok és hogyan szervezik a munkát. Mert, ha a tél okozta veszteséggel a szempergés vesztesége is párosul, sok kenyéret, vagy húst kell behozni külföldről, ami bizony nem olcsó dolog. Mindenekelőtt a kétmenetes . aratást helyezzék előnybe, amit a viaszérés idején már kezdhetnek, amikor a veszteség a legkisebb. Másik előnye az, hogy a rendeken szárított gabona tárolása biztonságosabb. A közvetlen kombájnaratás is eredményes lehet, de csak abban az esetben, mikor a gabona legalább acélérésben van, szükséges azonban a kicsépelt magot még szárítani. Kockázatos megvárni azonban a közvetlen kombájnaratást, mert ha közben az időjárás hátráltatja a munkát, beáll a szempergés, s ez jelentős kárral jár. Mindezt természetesen jól tudják a gazdaságokban, ám a nagy munka közepette nem mindenkor gondolnak a gazdaságos termelésre. A nemesócsai szövetkezet komplexbrigádjának tagjai a napokban adták hírül az aratásra vonatkozó kötelezettségvállalásukat. Olyan munkaversenyt szerveztek, amely a 16 napra tervezett aratást két nappal lerövidíti. Igaz, a szövetkezet anyagi serkentőként közel 4500 koronát áldoz a betakarítási munkákra, de kiköti, hogy a magveszteség nem haladhatja meg a 2 százalékot. Az anyagi serkentőt némely szövetkezetben sokalnák, ám a nemesócsaiak jól jártak el. Verseny nélkül 5 százalékos veszteség is érheti a szövetkezetet, ami a 624 hektár gabonanemű mellett megközelítőleg tízszerte nagyobb veszteséget jelent, mint a célprémiumokra kiadott összeg. Szóval a nemesócsaiak jó példával járnak elől és törekednek a többtermelésre, amit nem csupán ők, vagy a hozzájuk hasonló szervezést alkalmazó szövetkezetesek, hanem hazánk minden gazdaságának dolgozója köteles megtenni a közös gazdagításának érdekében. Aratnak a Duna mentén A KEMÉNY TÉL NYOMOT HAGYOTT AZ ÖSZI GABONÁBAN ® AZ ÜGYES GAZDÁSZOK ÁRPÁT VETETTEK A RITKA BÚZA KÖZÉ • AZ ARATÁS MELLETT A TAKARMÁNYALAP BIZTOSÍTÁSA IS FONTOS Az ország melegebb talajú földjein már a múlt héten kezdetét vette az aratás. A rekkenő forróság bár felejteti a tél zordságát és úgy tűnik, mintha a kemény hideg mitsem ártott volna, ám a parasztság tulajdonképpen most érzi hatását. Kifagyott az őszi árpa, a dunaradványiak és dunamocsiak a 30—30 hektár őszi árpájukat kiszőiitották. A szomszédos virtiek 20 hektárból 5 hektáron ugyan meghagyhatták az árpát, ám ennek is olyan lassú volt a fejlődése, hogy a tavaszi árpával egy időben ért be. Ennek tudható be az is, hogy míg a múlt esztendőkben Radvány és környéke nagy időelőnynyel kezdhette el az aratást, most csak néhány napos az eltérés a kötöttebb talajú tájak és a homokos Duna mente között. A búzát szintén megviselte a kemény tél és nagy károkat okoztak a belvizek is. Hogy ne maradjanak ritkák a vetések, illetve nagyobb legyen a hozam, sok szövetkezetben célszerűen jártak el, árpát vetettek a búza közé. Sajnos nem minden gazdaságban tettek így és bizony a búzavetéseik ritkák maradtak. Most kénytelenek megelégedni azzal, ami van. Az viszont a gazdaságok dicséretére válik, hogy a betakarításban az új technológiát alkalmazzák, amivel csökkentik a veszteséget és így törekednek a nagyobb hozamokra. Radványon szintén kétmenetesen aratnak, a Hosszúfehérmező-dűlőben a múlt hét közepén kezdték az árpa kaszálását és a hét végén már csépelték ls. Juhász Béla agronómus figyelemmel kíséri a gabona érését s ahogy lehetővé válik kaszálása, máris megkezdik, hogy ne okozzon veszteséget a szempergés. E hét első felében sor került a búza aratására is. Egyébként a komáromi járásban a múlt héten nyolc gazdaság kezdte el a gabona betakarítását, a radványin kívül a megyercsl, a violini, a búcsl, a balogpusztai, az Alsó Péter-i, a perbetei szövetkezetek, valamint a Bálványi Állami Gazdaság. A hét elején ezek mellé több szövetkezet csatlakozott. Csaknem minden mezőgazdasági üzemben mellőzik a kévekötés aratást, hogy nagyobb hozamokat érjenek el. Ám maguk a szövetkezetesek ls szorgalmazzák a kétmenetes módszernek lehető legnagyobb méretű alkalmazását, mert amint mondják: ha nem muszáj, nem szívesen porosodnak a cséplőgépnél. Az új technológia szélesebb körű bevezetését előnyösen befolyásolja a kölcsönös kisegítés. A járási szervek helyesen jártak ei, hogy Csehországból kölcsönkértek gépeket (személyzettel együtt), ami A rimaszombati járásban a runyai szövetkezetesek az elsők között kezdték az aratást. A kép Czókoly Viktort, a szövetkezet elnökét, Szilasi Károly gépesítőt, Helenbai Sándor brigádost, Kiss Mihály traktorost és Czókoly Zoltán javítót ábrázolja, akik az idei termés sokat ígérő kalászait szemlélik. (T. Kocian — ČTK-felvétele) Eredményesen befejezték a csendes-óceáni szovjet rakétakísérleteket Moszkva (CTK) — A TASZSZ jelentette, hogy a Szovjetunió júniusban és júliusban eredményes kísérleteket végzett kozmikus objektumok továbbítására alkalmas hordozórakéták, tökéletesített típusaival a Csendes-óceán középső övezetében. $ A rakéták pályája és rendszereik működése megfelelt a programnak. A TASZSZ-t felhatalmazták annak közlésére, hogy 1963. július 11-től a Csendes-óceán második övezete is megközelíthető a repülőgépek és a tengerjáró hajók számára, jelentősen meggyorsítja az aratá9 befejezését mindkét fél részére, mivel annak módja szerint a komáromiak visszaszolgálják a kisegítést. A Duna mentén — az aratást Ule« tőén — már megy a munka s a hét vége felé eléri csúcspontját. A homokos talajokon nem nehéz a betakarítás, a gabonát nem döntötték meg a múlt havi viharok, s a búzák helyenként bizony ritkák is, ami ugyan elősegíti a könnyebb aratást de egyben veszteséget is jelent A gazdaságok számá.a. Hogy milyeil hozamokat érnek el, a közeli napok* ban választ kapunk rá. Túlzás lenne azt állítani, hogy a komáromi járás gazdaságai csakis az aratással foglalkoznak. Közben másra is kell, hogy kiterjedjen figyelmük. Nem minden mezőgazdasági üzemben sil érült betakarítani ) a lucerna második termését. Erre ls nagy gondot fordít a paraszt* ság és az aratással egy időben végzi, hogy esetleg a rossz Időjárás esetén ne vesszen kárba az értékes takarmány. Ugyancsak a takarmányalap biztosítását szorgalmazzák azzal is, hogy a másodnövények vetését végzik. A korán felszabadult földeket bevetik takarmánykeverékkel, amiben élenjárók a búcsl, a nemesócsai, az ógyallai és más szövetkezetesek, akik összesen 134 hektár földön vetették el a másodnövényeket. (bj.J Az amerikai küldöttség készül a moszkvai tárgyalásokra WWWWWWVNAAAAWAAAAA^yWVWV^^ Üdvözlő távirat a mongol népi forradalom 42. évfordulójára Jumzsagijn Cedenbal elvtársnak, a Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága első titkárának, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Zsamszarangin Szambu elvtársnak, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének Ulan Bátor Kedves elvtársak, Csehszlovákia népének nevében és nevUnkben is szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek s a mongol népnek a mongol népi forradalom 42. évfordulója alkalmából s azokhoz a sikerekhez, amelyeket a Mongol Népköztársaság a Mongol Forradalmi Néppárt vezetésével ért el az ország politikai, gazdasági és kulturális életének felvirágoztatásában. Országaink barátsága, együttműködése, a szocialista nemzetköziség lenini elveinek szellemében állandóan elmélyül s mindjobban kibontakozódik és előnyére válik országaink népének. Kedves elvtársak, biztosítjuk önöket, hogy a jövőben is a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Mongol Népköztársaság testvéri együttműködésének sokoldalú szilárdítására s további kibontakoztatására törekszünk. Sok további sikert kívánunk önöknek s a mongol népnek a szocializmus építésében, a szocialista országok egységének s a világbékének megszilárdításáért vívott harcban. ANTONÍN NOVOTNÝ, a CSKP KB első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, VILIAM ŠIROKÝ, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke • • • Zdenék Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke üdvözlő táviratot küldött Luvsancarengin Cendnek, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökének a Mongol Népköztársaság államünnepe alkalmából. Václav Davld külügyminiszter Mangalin Dügerszürennek, a Mongol Népköztársaság külügyminiszterének küldött üdvözlő táviratot. Washington (CTK) — Washingtonban kedden estére Kennedy elnök összehívta az Egyesült Államok állambiztonsági tanácsát. Az ülésen jelen volt Hariimann is, aki a Moszkvában július 15-én kezdődő az atomkísérletek beszüntetésére vonatkozó tárgyalásokon az amerikai küldöttséget vezeti. A Fehér Ház sajtótitkára az állambiztonsági tanács tárgyalási programjáról nem nyilatkozott. Nyugati hírügynökségek egybehangzó véleménye szerint azonban Harrimann megkapta az utolsó utasításokat a moszkvai tárgyalásokra. Harrimann július 11-én kilenctagú küldöttséggel érkezik Európába s rövid időre Londonban megszakítja útját, ahol tanácskozik a moszkvai tárgyalásokra kijelölt angol küldöttséggel. Az amerikai küldöttség tagjai közt találjuk Carl Kaysent, Kennedy tanácsadóját, Adrián Fishert, a fegyverzet ellenőrzésével megbízott hivatal igazgatóhelyettesét és más ismert amerikai politikusokat. Finnországi küldöttség (CTK) — A Nemzeti Front Központi Bizottságának meghívására kedden Prágába érkezett a Finn Nép Demokratikus Szövetségének négytagú küldöttsége, amelyet Välnoe Kluru, a szövetség Központi Bizottságának tagja vezet. A finn vendégek tegnap a kelet-szlovákiai kerületbe utaztak, ahol ellátogatnak néhány üzembe és földművesszövetkezetbe, elbeszélgetnek a dolgozókkal s tájékozódnak munkájuk eredményeiről. Az atomenergia békés Moszkva (ČTK) — A TASZSZ tudósítója megkérte Vaszlli] Jemeljanov professzort, a Szovjetunió Állami Atomenergia Bizottságának elnökét, mondja el benyomásait a KGST állandó atomenergia bizottságának üléséről, amelyet Július első napjaiban tartottak Rigában. A bizottság —, amely az atomenergia békés felhasználásának lehetőségeit kutatja — JemelJanov professzor véleménye szerint három fö irányban fejt kl szei-vező munkát. Előszűr a radioaktív sugárzást, másodszor az urán és a plutónium atommagjainak hasadása következtében felszabadult energiát és végül az izotópok gyártásának és felhasználásának lehetőségeit vizsgálja. A radioaktív izotópok gyakorlati alkalmazása ugyanis hatalmas lehetőségeket nyújt. A szükséges berendezéseket és műszereket már minden szocialista országban gyártják. A bizottság tanácskozásának a,z volt a feladata, hogy kiválassza közülük a legjobbakat, s javaslatot tegyen sorozatgyártásukra.