Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-09 / 187. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA K0ZP0NT1BIZOTTSAGANAK NAPIL APJA Bratislava, 19B3. július 9. kedd 30 fillér *i XVI. évfolyam, 187. szám Szigorúbb ellenőrzést, jobb minőséget Az utóbbi Időben egyre több sző esik a gyártmányok minőségéről. Beszéltünk erről a kérdésről már régebben ls, mert bár az utóbbi években az országépítő munkában kiváló eredményeket értünk el; mégis alapvető, lényeges fogyaté­kosságok merültek fel s a jelek azt mutatták, hogy nemcsak az irányításban és a szervezésben, hanem ennek következményekép­pen — a gyártmányok minőségé­ben is. Dolgozóink nemegyszer hallatták szavukat, hogy a vásárolt áru nem a megkívánt minőségű és még sajnálatosabb: ugyanezt a húrt külföldi partnereink is gyak­ran megpengették. Külföldről több reklamációt kaptunk, s ezek az általános gépipar, a közszükség­leti Ipar, a nehézgépipar címére szóltak — de nem hiányoztak a reklamációk a kohászat, vegyé­szet és az élelmiszeripar címére sem. Érthető és indokolt tehát, hogy a múlt hónap derekán a kormány behatóan foglalkozott a gyártmá­nyok minőségével és a műszaki ellenőrzés kérdéseivel. Pártunk Központi Bizottságának ez irányú határozataiból kiindulva a kor­mány intézkedéseket foganatosí­tott, s konkrét határozatokban je­lölte meg a legsürgősebb tenniva­lókat. A követelmény világos: meg kell javítani a gyártmányok minőségét, meg kell szigorítani a technológiai fegyelem betartásá­nak ellenőrzését. A kormány ha­tározata figyelembe veszi, hogy a gyártmányok minőségének megja­vítását nem lehet egyszeri intéz­kedés foganatosításával elérni, ez a probléma állandó figyelmet kö­vetel. Ez pedig csak akkor érhe­tő el, ha a termelés kezdeti stá­diumában biztosltjuk a kedvező feltételeket. Más szóval: a terme­lésben olyan feltételeket kell te­remteni, melyek megelőzik a rossz minőségű gyártmányok el­készítését. Nem lehet ugyanis ar­ra támaszkodni, hogy megszigo­rítjuk a kész gyártmányok minő­ségének ellenőrzését. Szükség van erre is, mert meg kell aka­dályozni, hogy olyan gyártmá­nyok hagyják el üzemeinket, me­lyek nem felelnek meg a követel­ményeknek. Ez azonbali az üzem, s ezen keresztül a népgazdaság szempontjából már csak amolyan „eső után köpönyeg." Közismert dolog, hogyha a műszaki ellen­őrzés a kész gyártmányt állítja le, mert nem felel meg a kívánt mi­nőségnek, ez nagyobb kárt jele.nt, mintha gyártás közben, a gyártás­folyamat elején mondanának „álljť. Itt a hibát még kl lehet javítani, s nem készül el a rossz minőségű gyártmány. A minőség megjavítása szorosan összefügg a termelés irányításá­val. Ez pedig nem jelent mást, minthogy a vezető gazdasági dol­gozóknak több figyelmet kell szentelniük a termelés műszaki, technológiai és szervezési előké­szítésének. A gyakorlat azt iga­zolja, hogy ahol ezeket a kérdé­seket nem tartják napirenden, ott a minőség kérdése ls mostoha­gyermek. Több példát megemlít­hetnénk, ám egy ls eléggé bizo­nyít. Az oravai Tesla a topolčanyi Béke Üzemtől kapja a televízió­szekrényeket. A Teslában tavaly több mint 52 ezer szekrényt selej­teztek kl, mert ezek minőségileg nem feleltek meg a követelmé­nyeknek. S most vegyük sorra a következményeket: a televízió­gyárnak nehézségei voltak a terv teljesítésénél. S ha ezt teljesíte­ni akarták, akkor meg kellett ja­vítaniuk a szekrényeket. Tavaly ezekre a munkálatokra közel 98 ezer koronát fordítottak. Csak a bérekre 93 ezer koronát fizettek ki, s emellett a javítási munkák jó néhány munkaerőt foglaltak le. S ami még sajnálatosabb: 1933 szekrény teljesen használhatat­lanná vált — népgazdaságunk­nak közel félmillió korona vesz­teséget Jelentve. A helyzet az idén nem kedvezőbb, mert minden harmadik televíziószekrény minő­sége kifogásolható! Ez az egy példa ls bizonyít és vádol. Lehet ezt továbbra is kö­zönbösen nézni? — Nem, nem lehet! Szükséges, hogy üzemeink­ben haladéktalanul kidolgozzák a gyártmányok minőségének meg­javítását célzó akcióprogramot. Ennek olyan intézke.déseket kell tartalmaznia, melyek biztosítják a gyártmányok minőségének lé­nyeges megjavítását különösen azoknál a gyártmányoknál, me­lyek a népgazdaság szempontjá­ból nagy jelentőségűek. Termé­szetesen a legjobb akcióterv sem hozza meg a kívánt eredményt, ha nem gondoskodunk az embe­rekről, azokról a dolgozókról, akiktől a terv megvalósítása függ. S ha a legfontosabb kérdésekben hangsúlyozzuk a dolgozók részvé­telének szükségességét — ezt ezúttal sem mulaszthatjuk el. A minőség megjavítása nem csu­pán „felülről" jövő követelmény, hanem közvetlenül a termelésben dolgozók ügye, s a legtöbbet azok tehetnek ennek érdekében, akik az üzemekben a gyártmányokat készítik, s akik műszaki szem­pontból felelősek minőségükért. Nyilvánvaló az is, hogy jó minő­ségű munkát csakis szakképzett dolgozók végezhetnek. A szak­képzettség mintegy előfeltétele a minőségi munkának, ezért helyén­való, ha a szakképzettség növelé­sét állandóan napirenden tartjuk. A minőség megjavítása nagy kö­vetelményeket állit a vezető gaz­dasági dolgozók, a technikusok s a mesterek elé is. A termelés a műhelyvezetőktől megköveteli, hogy közvetlen részt vegyenek a termelés irányításában. Erkölcsi kötelességük, hogy az Igényesebb munkák Irányításába, de elkészí­tésébe ls bekapcsolódjanak s is­mereteiket megosszák a többi dol­gozóval. A június 14-1 kormány­határozat ezzel kapcsolatban le­szögezi: „Az üzem- és műhelyve­zetők felelősek a jóváhagyott technológiai folyamatok beveze­téséért és betartásáért. A műsza­ki ellenőrökkel karöltve ellenőriz­niük kell a selejt okait, s hala­déktalanul intézkedéseket kell fo­ganatosítanak azok kiküszöbölé­sére. A vezető gazdasági dolgo­zóknak, a technikusoknak, a mes­tereknek oda kell hatniok, hogy lényegesen megszilárduljon a munka- és a technológiai fegye­lem, mert ez az egyik alapvető feltétele a minőség megjavításá­nak. A kormányhatározat hangsú­lyozza többek között az anyagi érdekeltség elvének érvényesíté­sét ls. Felhívja a figyelmet, hogy az érvényben levő rendeletek le­hetőségeit jobban ki kell hasz­nálni. Azokat a dolgozókat, akik aktívan részt vesznek a termelés­ben, annak irányításában és szer­vezésében — anyagilag érdekelt­té kell tenni a minőségért. A kor­mányhatározat tehát a tenniva­lókra világosan rámutat. Tettekre van szükség, melyek gyártmá­nyaink minőségének megjavítá­sát szolgálják. Gyors és veszteség nélküli betakarítást A Nemesócsai Egységes Földmíívesszövetkezet komplexbrigádjának kötelezettségvállalása (CTK) — A Nemesócsai Egységes Földművesszövetke­zet 1789 hektáron gazdálkodik a komáromi járásban, amiből 1B6B hektár a szántóföld. A 82 tagú komplex­brigád, melynek 21 traktoros, két gépkocsivezető, 13 szerelő, 17 segédmunkás és 9 tanonc a tagja, elvállalták az egész szántóföld megmunkálását. Kb. 252 hektáron termelnek búzát, 285 hektáron árpát, 22 hektáron ro­zsot, 85 hektáron őszi keveréket, 416 hektáron kukori­cát, 135 hektáron silókukoricát, 90 hektáron cukorrépát és 472 hektáron takarmányt. Az EFSZ vezetősége a komplexbrigád tagjainak szo­cialista gondozásba átadott három lánctalpas traktort, 18 kerekes traktort, négy gabonakombájnt, három rend­rakót, 1 gyűjtőprést, és egyéb gépeket 2 300 000 korona értékben. A komplexbrigád önálló gazdasági elszámolás alapján dolgozik, maga végzi el a gépek karbantartását —• a haj­tóanyag fogyasztás szerint a brigád összes tagjai érdekeltek a gazdálkodás eredményeiben A komplexbri­gád tagjai áttanulmányozták a betakarítási munkák el­végzésének tervét és mindnyájan hozzájárultak a köte­lezettségvállaláshoz, melyben ez áll: „Míg az előző években csak a kom­bájnosok versenyeztek, a betakarítási munkák folyamán ebben az évben valamennyi dolgozó számára versenyt rendezünk. Ez évben nemcsak a nagy hektárhozamokért küzdünk, hanem a betakarítási munkák jó minőségéért is. Az aratási terv összeállításánál a legjobb dolgozók Rácz Árpád, Cseh Jenő kombájnosok, Csukás Jenő, Mar­tinček Márton traktorosok, Vasi Sán­dor rendrakó, Szabó László, Cseh Ká­roly kazalrakók tapasztalatait vettük figyelembe. Ezeknek a dolgozóknak köszönhetjük, hogy tavaly 15 nap alatt végeztük el a betakarítási mun­kákat, miközben egy hektárra 116 ko­rona 60 fillér volt az átlagos költség. Ezt a jó eredményt a szocialista mun­kaverseny segítségével értük el. Az ez évi betakarítási munkák el­végzéséről a következő kötelezettség­vállalást tettük. A betakarítási mun­kákat 14 nap alatt végezzük el és hat nap alatt befejezzük a szalma kazalba rakását, a' tarlóhántást és a tarlókeverékek vetését. A talaj jó előkészítésével és az agrotechnikai elvek betartásával meg­teremtettük a felvásárlási terv teljesí­tésének és a jó hektárhozamoknak feltételeit. A 7419 mázsa gabonafelvá­sárlási feladatunkat 1871 mázsa búza, 700 métermázsa búzavetőmag, 310 mázsa rozsvetőmag, 3978 mázsa árpa és 560 mázsa árpavetőmag eladásá­val teljesítjük. Az ez évi betakarítási munkák folyamán megteszünk min­dent azért, hogy minél több munkát végezzünk el gépekkel. A munka szervezése a komplexbrigádokban 508 hektáron a rendrakást három munkacsoport végzi el Martinček Márton, Jakab János és Csicsai Gyula vezetésével. Rácz Árpád kombájnos és segítője, Kalmár Gyula 270 hektá­ron végzi el a közvetlen és a több­menetes betakarítást. Cseh Jenő 2M­330 kombájnjával 108 hektáron ta­karítja be a gabonát. Vasi Sándor és Ferenci Sándor a 2M-330 kombájnon, Földes Jözsef és Horváth Zoltán se­gítőikkel 216 hektár területen aratják le a gabonát. Mivel nincs elegendő kombájnunk a munka elvégzésére, megjavítjuk a kiselejtezett S-4-es kombájnt, mellyel Oláh Imre kombáj­A kiskövesdi szövetkezetből (terebesi járás) már a múlt héten útnak indították az első gabonatermést. Míg a mag a szomotori magtárba ke­rült, sok munkáskézen ment keresztül. Képünk a termés magtárba szál­lítóit ábrázolja. (Kassai B. felvétele) nos a megmaradt 41 hektáron végzi el a betakarítást. A gabona elszállítását Kalmár La­jos vezetésével, 13 traktoros végzi. A búza tisztítását és raktárokba szállítását Laky Dénes és Nagy István munkacsoportja végzi el. A szalmát Szabó László és Cseh Károly munka­csoportja gyűjti össze és teszi kaz­lakba. Salamon Ferenc szalmagyűjtő présével 80 hektárról gyűjti össze a szalmát, 384 hektáron Csukás Jenő, Vendek Jenő, Mészáros László, Vasi Géza végzi el a tarlóhántást. A tar­lőkeverékeket Martinček Márton ve­ti el. A munkacsoportok és egyének jutalmazása Az EFSZ vezetősége a prémiu­mokon kívül a következő jutalmakat osztja ki a szocialista munkaverseny­ben részt vett szövetkezeteseknek: A kombájnosok a meghatározott nagy­ságú terület lekaszálásáért 200 koro­na jutalmat kapnak, a segéddolgozók 100 koronát. Ezenkívül minden mázsa kicsépelt gabonáért a kombájnosok 8 deka gabonát kapnak, mint termé­szetbeni juttatást. A kombájnosok és segítőik csak abban az esetben érdemelnek jutal­mat, ha az átlagos magveszteség nem haladja meg a 2 százalékot. A mag­veszteséget mindjárt a betakarítás el­végzése után az EFSZ agronómusa és az ellenőrző bizottság elnöke felül­vizsgálja. A traktorosok a rendrakás elvég­zéséért 150 korona prémiumot kap­nak. Az a munkacsoport, mely először végzi el a szalma begyűjtését, 300 korona jutalmat kap. Az a traktoros, aki a legjobb ered­ményt éri el a tarlóhántás elvégzésé­nél, 150 korona jutalmat kap, — a második helyen végző traktoros pe­dig 100 koronát. Ezenkívül a betakarítási munkák végleges értékelésénél 3000 korona ju­talmat osztanak ki azok között, akik hozzájárultak a gyors, veszteség nél­küli betakarításhoz. A munka szervezése és értékelése A szocialista kötelezettségvállalás alapján a szocialista munkaversenyt (Folytatás a 2. oldalon) Építészetünk jövője - a gépesítés Ha építészekre terelő­dik a szó, az ember ön­kéntelenül ls kőművesek­re, ácsokra meg a hozzá­juk hasonló mesterembe­rekre gondol, akik téglát téglára rakva készítik a lakóházakat, építik a gyá­rakat. Nem messze Bratislavá­tól — a Vaskutacskánál — van egy tudományos ku­tatóintézet, amelynek dol­gozói szintén építészeknek nevezik magukat, pedig legtöbbjük kezében még sohasem volt kőműveska­nál és itt még akár a fő­mérnök is zavarba jönne, ha egy adag malter meg­keverését kapná feladatul. Az újmódi építészek mun­kahelyén, a korszerű épü­let homlokzatára a cég­táblára ez van írva: Építőipari Gépesítési és Automatizálási Kutatóinté­zet. ji Itt is helyet kap az automatizáció A gépesítést még csak el tudjuk valahogy kép­zelni az építészetben, hi­szen országszerte ma már ezernyi helyen találunk daruerdőket, tucatnyi he­lyen bukkanunk panelké­szítő üzemekre, de ebben az iparágban ma még ne­hezen tudunk napirendre térni az automatizáció fe­lett. Bohuš Horvát mérnök, a gépesítési osztály vezető gépszerkesztője azonban már mint kész tényt em­legeti az építőipari auto­mata gépeket. Azt mondja, a következő években már tucatjával jelennek meg a munkahelyeken. Az építőknek például eddig sok gondot okozott a lakóházak és az Ipari építkezések hő- és hang­szigetelése. Megtörtént, hogy a tervezőmérnök elő­írta ugyan a megfelelő szi­getelőanyag alkalmazását, de a gy-korlat szakembe­rei az anyaghiány miatt ezt nem tudták alkalmaz­ni. A legtöbbet használt szigetelőanyag — az üveg­vatta — egyrészt drága volt, másrészt fizikai tu­lajdonságai nem voltak a legmegfelelőbbek. Így az­tán szigetelőanyag hiányá­ban országszerte sok mil­lió kalória ment veszen­dőbe. Munkacsoportom már elkészítette egy auto­matizált szigetelőanyag­készítő berendezés tervelt, melyet a sorozatgyártás megkezdése után akár minden vállalatban fel le­het majd szerelni. B Perlit — a jövő szigetelőanyaga Horvát mérnök egy is­meretlen anyagot tesz elém az asztalra. — Mi ez? — kérdem kí­váncsian — és a kődarab­ra mutatok. — Perlit, mondja a mér­nök. És a többi két — más halmazállapotú — anyag is ugyanaz, csak ezek már elő vannak készítve a per­litlapok építéséhez. A mérnök egy könnyű préselt lapot tesz elém. — Ilyen a kész perlit, az eddig ismert legjobb építészeti szigetelőanyag. Az új automatagéppel óránként 1000 kilogram­mot készítenek majd vele egy-egy munkahelyen. Ha figyelembe vesszük, hogy egy köbméter perlit mind­össze 80 kilogrammot nyom, azt hiszem, nem kell sokat beszélni az újonnan elkészített auto­matagép jelentőségéről. A Kelet-Szlovákiai Vasmű építésénél például már napjainkban Is alkalmaz­zák ezt az anyagot, mert a tetőszerkezeteket ezáltal jelentősen könnyebbé te­hetik. Közvetve így sok száz tonna acélszerkezetet lehet megtakarítani és a világszínvonalat is jobban meg lehet közelíteni, mert a szakemberek merészebb tetőszerkezeteket tervez­hetnek. B A kohászatban ls kihasználják A Kelet-Szlovákiai Vas­műben nemcsak az építés­nél használják fel ez új anyagot, hanem a bugák szállításánál ls hasznát ve­szik. A kohóipari dolgo­zók különösen azért érté­kelik nagyra, mert a per­litbe burkolt bugát pél­dául Ostraváról egészen Plzeiíig el lehet szállítani anélkül, hogy az kihűlne. A kohászati termékek fel­használásánál tehát már a közeljövőben számolnak a bratislavai kutatóintézet találmányának felhaszná­lásával. A szakember legszíve­sebben arról beszél, amit munkasikerei közül a leg­többre tart. Horvát mér­nök és munkatársai ls fő­leg a perlitkészitő gép felhasználási lehetőségei­ről nyilatkoznak a legszí­vesebben. Ezenkívül azon­ban még tucatnyi más új­donsággal is dicsekedhet­nek az aránylag még új kísérleti intézet tudomá­nyos dolgozói. Olyan híd­szerelési eljárst és ahhoz való gépeket fejlesztettek ki, melynek alkalmazásá­val néhányszorosan csök­kennek a hid szerelésével kapcsolatos kiadások, mert a 80—100 méteres hidat kizárólag előregyártott elemekből készítik. Ezenkívül automatikus panelkészítő üzemek, elő­feszített betonelemeket készítő gyárrészlegek és ki tudná még felsorolni, mi minden születik még a közeljövőben a bratislavai új módszerű építészek műhelyében. Annyi már ma is bizonyos: a gépesí­tés által az építészet a jövőben teljesen új for­mát kap. (tm) r

Next

/
Thumbnails
Contents