Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-09 / 187. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA K0ZP0NT1BIZOTTSAGANAK NAPIL APJA Bratislava, 19B3. július 9. kedd 30 fillér *i XVI. évfolyam, 187. szám Szigorúbb ellenőrzést, jobb minőséget Az utóbbi Időben egyre több sző esik a gyártmányok minőségéről. Beszéltünk erről a kérdésről már régebben ls, mert bár az utóbbi években az országépítő munkában kiváló eredményeket értünk el; mégis alapvető, lényeges fogyatékosságok merültek fel s a jelek azt mutatták, hogy nemcsak az irányításban és a szervezésben, hanem ennek következményeképpen — a gyártmányok minőségében is. Dolgozóink nemegyszer hallatták szavukat, hogy a vásárolt áru nem a megkívánt minőségű és még sajnálatosabb: ugyanezt a húrt külföldi partnereink is gyakran megpengették. Külföldről több reklamációt kaptunk, s ezek az általános gépipar, a közszükségleti Ipar, a nehézgépipar címére szóltak — de nem hiányoztak a reklamációk a kohászat, vegyészet és az élelmiszeripar címére sem. Érthető és indokolt tehát, hogy a múlt hónap derekán a kormány behatóan foglalkozott a gyártmányok minőségével és a műszaki ellenőrzés kérdéseivel. Pártunk Központi Bizottságának ez irányú határozataiból kiindulva a kormány intézkedéseket foganatosított, s konkrét határozatokban jelölte meg a legsürgősebb tennivalókat. A követelmény világos: meg kell javítani a gyártmányok minőségét, meg kell szigorítani a technológiai fegyelem betartásának ellenőrzését. A kormány határozata figyelembe veszi, hogy a gyártmányok minőségének megjavítását nem lehet egyszeri intézkedés foganatosításával elérni, ez a probléma állandó figyelmet követel. Ez pedig csak akkor érhető el, ha a termelés kezdeti stádiumában biztosltjuk a kedvező feltételeket. Más szóval: a termelésben olyan feltételeket kell teremteni, melyek megelőzik a rossz minőségű gyártmányok elkészítését. Nem lehet ugyanis arra támaszkodni, hogy megszigorítjuk a kész gyártmányok minőségének ellenőrzését. Szükség van erre is, mert meg kell akadályozni, hogy olyan gyártmányok hagyják el üzemeinket, melyek nem felelnek meg a követelményeknek. Ez azonbali az üzem, s ezen keresztül a népgazdaság szempontjából már csak amolyan „eső után köpönyeg." Közismert dolog, hogyha a műszaki ellenőrzés a kész gyártmányt állítja le, mert nem felel meg a kívánt minőségnek, ez nagyobb kárt jele.nt, mintha gyártás közben, a gyártásfolyamat elején mondanának „álljť. Itt a hibát még kl lehet javítani, s nem készül el a rossz minőségű gyártmány. A minőség megjavítása szorosan összefügg a termelés irányításával. Ez pedig nem jelent mást, minthogy a vezető gazdasági dolgozóknak több figyelmet kell szentelniük a termelés műszaki, technológiai és szervezési előkészítésének. A gyakorlat azt igazolja, hogy ahol ezeket a kérdéseket nem tartják napirenden, ott a minőség kérdése ls mostohagyermek. Több példát megemlíthetnénk, ám egy ls eléggé bizonyít. Az oravai Tesla a topolčanyi Béke Üzemtől kapja a televíziószekrényeket. A Teslában tavaly több mint 52 ezer szekrényt selejteztek kl, mert ezek minőségileg nem feleltek meg a követelményeknek. S most vegyük sorra a következményeket: a televíziógyárnak nehézségei voltak a terv teljesítésénél. S ha ezt teljesíteni akarták, akkor meg kellett javítaniuk a szekrényeket. Tavaly ezekre a munkálatokra közel 98 ezer koronát fordítottak. Csak a bérekre 93 ezer koronát fizettek ki, s emellett a javítási munkák jó néhány munkaerőt foglaltak le. S ami még sajnálatosabb: 1933 szekrény teljesen használhatatlanná vált — népgazdaságunknak közel félmillió korona veszteséget Jelentve. A helyzet az idén nem kedvezőbb, mert minden harmadik televíziószekrény minősége kifogásolható! Ez az egy példa ls bizonyít és vádol. Lehet ezt továbbra is közönbösen nézni? — Nem, nem lehet! Szükséges, hogy üzemeinkben haladéktalanul kidolgozzák a gyártmányok minőségének megjavítását célzó akcióprogramot. Ennek olyan intézke.déseket kell tartalmaznia, melyek biztosítják a gyártmányok minőségének lényeges megjavítását különösen azoknál a gyártmányoknál, melyek a népgazdaság szempontjából nagy jelentőségűek. Természetesen a legjobb akcióterv sem hozza meg a kívánt eredményt, ha nem gondoskodunk az emberekről, azokról a dolgozókról, akiktől a terv megvalósítása függ. S ha a legfontosabb kérdésekben hangsúlyozzuk a dolgozók részvételének szükségességét — ezt ezúttal sem mulaszthatjuk el. A minőség megjavítása nem csupán „felülről" jövő követelmény, hanem közvetlenül a termelésben dolgozók ügye, s a legtöbbet azok tehetnek ennek érdekében, akik az üzemekben a gyártmányokat készítik, s akik műszaki szempontból felelősek minőségükért. Nyilvánvaló az is, hogy jó minőségű munkát csakis szakképzett dolgozók végezhetnek. A szakképzettség mintegy előfeltétele a minőségi munkának, ezért helyénvaló, ha a szakképzettség növelését állandóan napirenden tartjuk. A minőség megjavítása nagy követelményeket állit a vezető gazdasági dolgozók, a technikusok s a mesterek elé is. A termelés a műhelyvezetőktől megköveteli, hogy közvetlen részt vegyenek a termelés irányításában. Erkölcsi kötelességük, hogy az Igényesebb munkák Irányításába, de elkészítésébe ls bekapcsolódjanak s ismereteiket megosszák a többi dolgozóval. A június 14-1 kormányhatározat ezzel kapcsolatban leszögezi: „Az üzem- és műhelyvezetők felelősek a jóváhagyott technológiai folyamatok bevezetéséért és betartásáért. A műszaki ellenőrökkel karöltve ellenőrizniük kell a selejt okait, s haladéktalanul intézkedéseket kell foganatosítanak azok kiküszöbölésére. A vezető gazdasági dolgozóknak, a technikusoknak, a mestereknek oda kell hatniok, hogy lényegesen megszilárduljon a munka- és a technológiai fegyelem, mert ez az egyik alapvető feltétele a minőség megjavításának. A kormányhatározat hangsúlyozza többek között az anyagi érdekeltség elvének érvényesítését ls. Felhívja a figyelmet, hogy az érvényben levő rendeletek lehetőségeit jobban ki kell használni. Azokat a dolgozókat, akik aktívan részt vesznek a termelésben, annak irányításában és szervezésében — anyagilag érdekeltté kell tenni a minőségért. A kormányhatározat tehát a tennivalókra világosan rámutat. Tettekre van szükség, melyek gyártmányaink minőségének megjavítását szolgálják. Gyors és veszteség nélküli betakarítást A Nemesócsai Egységes Földmíívesszövetkezet komplexbrigádjának kötelezettségvállalása (CTK) — A Nemesócsai Egységes Földművesszövetkezet 1789 hektáron gazdálkodik a komáromi járásban, amiből 1B6B hektár a szántóföld. A 82 tagú komplexbrigád, melynek 21 traktoros, két gépkocsivezető, 13 szerelő, 17 segédmunkás és 9 tanonc a tagja, elvállalták az egész szántóföld megmunkálását. Kb. 252 hektáron termelnek búzát, 285 hektáron árpát, 22 hektáron rozsot, 85 hektáron őszi keveréket, 416 hektáron kukoricát, 135 hektáron silókukoricát, 90 hektáron cukorrépát és 472 hektáron takarmányt. Az EFSZ vezetősége a komplexbrigád tagjainak szocialista gondozásba átadott három lánctalpas traktort, 18 kerekes traktort, négy gabonakombájnt, három rendrakót, 1 gyűjtőprést, és egyéb gépeket 2 300 000 korona értékben. A komplexbrigád önálló gazdasági elszámolás alapján dolgozik, maga végzi el a gépek karbantartását —• a hajtóanyag fogyasztás szerint a brigád összes tagjai érdekeltek a gazdálkodás eredményeiben A komplexbrigád tagjai áttanulmányozták a betakarítási munkák elvégzésének tervét és mindnyájan hozzájárultak a kötelezettségvállaláshoz, melyben ez áll: „Míg az előző években csak a kombájnosok versenyeztek, a betakarítási munkák folyamán ebben az évben valamennyi dolgozó számára versenyt rendezünk. Ez évben nemcsak a nagy hektárhozamokért küzdünk, hanem a betakarítási munkák jó minőségéért is. Az aratási terv összeállításánál a legjobb dolgozók Rácz Árpád, Cseh Jenő kombájnosok, Csukás Jenő, Martinček Márton traktorosok, Vasi Sándor rendrakó, Szabó László, Cseh Károly kazalrakók tapasztalatait vettük figyelembe. Ezeknek a dolgozóknak köszönhetjük, hogy tavaly 15 nap alatt végeztük el a betakarítási munkákat, miközben egy hektárra 116 korona 60 fillér volt az átlagos költség. Ezt a jó eredményt a szocialista munkaverseny segítségével értük el. Az ez évi betakarítási munkák elvégzéséről a következő kötelezettségvállalást tettük. A betakarítási munkákat 14 nap alatt végezzük el és hat nap alatt befejezzük a szalma kazalba rakását, a' tarlóhántást és a tarlókeverékek vetését. A talaj jó előkészítésével és az agrotechnikai elvek betartásával megteremtettük a felvásárlási terv teljesítésének és a jó hektárhozamoknak feltételeit. A 7419 mázsa gabonafelvásárlási feladatunkat 1871 mázsa búza, 700 métermázsa búzavetőmag, 310 mázsa rozsvetőmag, 3978 mázsa árpa és 560 mázsa árpavetőmag eladásával teljesítjük. Az ez évi betakarítási munkák folyamán megteszünk mindent azért, hogy minél több munkát végezzünk el gépekkel. A munka szervezése a komplexbrigádokban 508 hektáron a rendrakást három munkacsoport végzi el Martinček Márton, Jakab János és Csicsai Gyula vezetésével. Rácz Árpád kombájnos és segítője, Kalmár Gyula 270 hektáron végzi el a közvetlen és a többmenetes betakarítást. Cseh Jenő 2M330 kombájnjával 108 hektáron takarítja be a gabonát. Vasi Sándor és Ferenci Sándor a 2M-330 kombájnon, Földes Jözsef és Horváth Zoltán segítőikkel 216 hektár területen aratják le a gabonát. Mivel nincs elegendő kombájnunk a munka elvégzésére, megjavítjuk a kiselejtezett S-4-es kombájnt, mellyel Oláh Imre kombájA kiskövesdi szövetkezetből (terebesi járás) már a múlt héten útnak indították az első gabonatermést. Míg a mag a szomotori magtárba került, sok munkáskézen ment keresztül. Képünk a termés magtárba szállítóit ábrázolja. (Kassai B. felvétele) nos a megmaradt 41 hektáron végzi el a betakarítást. A gabona elszállítását Kalmár Lajos vezetésével, 13 traktoros végzi. A búza tisztítását és raktárokba szállítását Laky Dénes és Nagy István munkacsoportja végzi el. A szalmát Szabó László és Cseh Károly munkacsoportja gyűjti össze és teszi kazlakba. Salamon Ferenc szalmagyűjtő présével 80 hektárról gyűjti össze a szalmát, 384 hektáron Csukás Jenő, Vendek Jenő, Mészáros László, Vasi Géza végzi el a tarlóhántást. A tarlőkeverékeket Martinček Márton veti el. A munkacsoportok és egyének jutalmazása Az EFSZ vezetősége a prémiumokon kívül a következő jutalmakat osztja ki a szocialista munkaversenyben részt vett szövetkezeteseknek: A kombájnosok a meghatározott nagyságú terület lekaszálásáért 200 korona jutalmat kapnak, a segéddolgozók 100 koronát. Ezenkívül minden mázsa kicsépelt gabonáért a kombájnosok 8 deka gabonát kapnak, mint természetbeni juttatást. A kombájnosok és segítőik csak abban az esetben érdemelnek jutalmat, ha az átlagos magveszteség nem haladja meg a 2 százalékot. A magveszteséget mindjárt a betakarítás elvégzése után az EFSZ agronómusa és az ellenőrző bizottság elnöke felülvizsgálja. A traktorosok a rendrakás elvégzéséért 150 korona prémiumot kapnak. Az a munkacsoport, mely először végzi el a szalma begyűjtését, 300 korona jutalmat kap. Az a traktoros, aki a legjobb eredményt éri el a tarlóhántás elvégzésénél, 150 korona jutalmat kap, — a második helyen végző traktoros pedig 100 koronát. Ezenkívül a betakarítási munkák végleges értékelésénél 3000 korona jutalmat osztanak ki azok között, akik hozzájárultak a gyors, veszteség nélküli betakarításhoz. A munka szervezése és értékelése A szocialista kötelezettségvállalás alapján a szocialista munkaversenyt (Folytatás a 2. oldalon) Építészetünk jövője - a gépesítés Ha építészekre terelődik a szó, az ember önkéntelenül ls kőművesekre, ácsokra meg a hozzájuk hasonló mesteremberekre gondol, akik téglát téglára rakva készítik a lakóházakat, építik a gyárakat. Nem messze Bratislavától — a Vaskutacskánál — van egy tudományos kutatóintézet, amelynek dolgozói szintén építészeknek nevezik magukat, pedig legtöbbjük kezében még sohasem volt kőműveskanál és itt még akár a főmérnök is zavarba jönne, ha egy adag malter megkeverését kapná feladatul. Az újmódi építészek munkahelyén, a korszerű épület homlokzatára a cégtáblára ez van írva: Építőipari Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézet. ji Itt is helyet kap az automatizáció A gépesítést még csak el tudjuk valahogy képzelni az építészetben, hiszen országszerte ma már ezernyi helyen találunk daruerdőket, tucatnyi helyen bukkanunk panelkészítő üzemekre, de ebben az iparágban ma még nehezen tudunk napirendre térni az automatizáció felett. Bohuš Horvát mérnök, a gépesítési osztály vezető gépszerkesztője azonban már mint kész tényt emlegeti az építőipari automata gépeket. Azt mondja, a következő években már tucatjával jelennek meg a munkahelyeken. Az építőknek például eddig sok gondot okozott a lakóházak és az Ipari építkezések hő- és hangszigetelése. Megtörtént, hogy a tervezőmérnök előírta ugyan a megfelelő szigetelőanyag alkalmazását, de a gy-korlat szakemberei az anyaghiány miatt ezt nem tudták alkalmazni. A legtöbbet használt szigetelőanyag — az üvegvatta — egyrészt drága volt, másrészt fizikai tulajdonságai nem voltak a legmegfelelőbbek. Így aztán szigetelőanyag hiányában országszerte sok millió kalória ment veszendőbe. Munkacsoportom már elkészítette egy automatizált szigetelőanyagkészítő berendezés tervelt, melyet a sorozatgyártás megkezdése után akár minden vállalatban fel lehet majd szerelni. B Perlit — a jövő szigetelőanyaga Horvát mérnök egy ismeretlen anyagot tesz elém az asztalra. — Mi ez? — kérdem kíváncsian — és a kődarabra mutatok. — Perlit, mondja a mérnök. És a többi két — más halmazállapotú — anyag is ugyanaz, csak ezek már elő vannak készítve a perlitlapok építéséhez. A mérnök egy könnyű préselt lapot tesz elém. — Ilyen a kész perlit, az eddig ismert legjobb építészeti szigetelőanyag. Az új automatagéppel óránként 1000 kilogrammot készítenek majd vele egy-egy munkahelyen. Ha figyelembe vesszük, hogy egy köbméter perlit mindössze 80 kilogrammot nyom, azt hiszem, nem kell sokat beszélni az újonnan elkészített automatagép jelentőségéről. A Kelet-Szlovákiai Vasmű építésénél például már napjainkban Is alkalmazzák ezt az anyagot, mert a tetőszerkezeteket ezáltal jelentősen könnyebbé tehetik. Közvetve így sok száz tonna acélszerkezetet lehet megtakarítani és a világszínvonalat is jobban meg lehet közelíteni, mert a szakemberek merészebb tetőszerkezeteket tervezhetnek. B A kohászatban ls kihasználják A Kelet-Szlovákiai Vasműben nemcsak az építésnél használják fel ez új anyagot, hanem a bugák szállításánál ls hasznát veszik. A kohóipari dolgozók különösen azért értékelik nagyra, mert a perlitbe burkolt bugát például Ostraváról egészen Plzeiíig el lehet szállítani anélkül, hogy az kihűlne. A kohászati termékek felhasználásánál tehát már a közeljövőben számolnak a bratislavai kutatóintézet találmányának felhasználásával. A szakember legszívesebben arról beszél, amit munkasikerei közül a legtöbbre tart. Horvát mérnök és munkatársai ls főleg a perlitkészitő gép felhasználási lehetőségeiről nyilatkoznak a legszívesebben. Ezenkívül azonban még tucatnyi más újdonsággal is dicsekedhetnek az aránylag még új kísérleti intézet tudományos dolgozói. Olyan hídszerelési eljárst és ahhoz való gépeket fejlesztettek ki, melynek alkalmazásával néhányszorosan csökkennek a hid szerelésével kapcsolatos kiadások, mert a 80—100 méteres hidat kizárólag előregyártott elemekből készítik. Ezenkívül automatikus panelkészítő üzemek, előfeszített betonelemeket készítő gyárrészlegek és ki tudná még felsorolni, mi minden születik még a közeljövőben a bratislavai új módszerű építészek műhelyében. Annyi már ma is bizonyos: a gépesítés által az építészet a jövőben teljesen új formát kap. (tm) r