Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-06 / 184. szám, szombat

A Kínai Kommunista Párt küldöttsége Moszkvában Peking (CTK) — A Kínai Kommu­nista Párt küldöttsége pénteken reg­gel különrepülőgépen Pekingből Moszkvába utazott, ahol a Szovjet­unió Kommunista Pártjának képvise­lőivel tárgyal. A küldöttséget Teng Siao-phlng, a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára vezeti, helyet­tese Pheng Csen, a párt politikai bi­zottságának és Központi Bizottsága titkárságának a tagja. A küldöttség további tagjai: Kang Seng, a politi­kai bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkárságának tagja, Jang Sang-hun, a KB tagja, a KB titkársá­gának póttagja, Liu Ning-i, a KB tag­ja, Wu Siu-cshuean, a KB tagja és Phan C-li, a KB póttagja, a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövete. A küldöttségtől Liu Sao-csl, a Kínai Népköztársaság elnöke, Csou En-laj, az államtanács elnöke, valamint a párt és a kormány további képvise­lői búcsúztak a repülőtéren. A Kínai Kommunista Párt küldött­sége tegnap délben megérkezett a vnukovói repülőtérre. Az amerikai szovjet nagykövetség tiltakozik a szovjet állampolgárok jogtalan letartóztatása ellen Washington (ČTK) — Az amerikai hatóságok a nemzetközi jog általá­nosan érvényes szabályaival ellentét­ben New Yorkban letartóztatták I. Gy. Jegorov szovjet diplomatát, az ENSZ­titkárság dolgozóját és feleségét, aki­kot indokolatlanul kémkedéssel vá­dolnak. Az amerikai politikai rend­ő-ség tagjai durva erőszakot alkal­maztak — Jegorovot bilincsbe verték és feleségének megkötötték kezét és lábát. G. M. Kornyijenko, a Szovjetunió ügyvivője július 4-én felkereste Da­vist, a külügyminiszter európai ügyekkel megbízott titkárját és a ne­ki átnyújtott jegyzékben erélyesen tiltakozott az USA-ban diplomáciai útlevéllel tartózkodó szovjet állam­polgárok törvénysértő letartóztatása ellen. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a szovjet diplomatának és nejének le­tartóztatása nem minősíthető más­ként, mint hogy az amerikai hatósá­gok provokatív magatartást tanúsítot­tak, amiért az USA kormányának tel­jes felelősséget kell viselnie. A szovjet nagykövetség a törvény­ellenese- letartóztatott szovjet ál­lampolgárok haladéktalan szabadon bocsátását követeli. Heves összetűzések a francia rendűrség és a parasztok között Párizs (ČTK) — A Franciaország dél­keleti megyéibe kivezényelt több ezer rendőr és az elégedetlen parasztok kö­zött július 4-én újabb heves összetüzé­sakre került sor. A rendőrség teljesen körülzárta Avignont s igazoltak minden személyt, aki a városba lépett. A dél­keleti országrész egész területén az uta­kon gépesített rendőri egységek cirkál­tak. A levegőben rendőrségi helikopte­rok köröztek. A leghevesebb összetűzések Meyrar­gues és Peyrolles városkákban voltik, ahol a helybeli parasztok az utakon és a hidakon torlaszokat építettek. A rend­őrség erre könyörtelen támadással vála­szolt, aminek következtében sok ember, köztük a város polgármestere is meg­sebesült. Mindkét városkában számos parasztot tartóztattak le és bíróság elé ailltottak. Az ítéletet még az este ki­hirdették. Heves összetűzések voltak a rendőrség és a tüntető parasztok között Marsetl­les központjában is. Több parasztot meg­sebesítettek. Július 5-én Avignonba.. 12 dél-írancta­országi megye mezőgazdasági szerveze­teinek vezető képviselői találkoztak, hogy közös politikát dolgozzanak ki a kormánnyal szemben. A francia sztrájkolok sikere Párizs (CTK) — Július 4-én Párizsban a Toulousei Sud-Aviation repülőgépgyár vezérigazgatója és a 7000 sztrájkoló al­kalmazott képviselői egyezményt Írtak alá, amelynek értelmében javarészt ele­get tesznek a sztrájkolók bérkövetelésé­nek. Egész Franciaországban a közvélemény egyre erélyesebben tiltakozik a törvény­javaslat ellen, amely megtiltaná a köz­alkalmazottak sztrájkjogát. A Francia Kommunista Párt nyilatkozatot adott ki, amelyben elítéli a törvényjavaslatot. Varsóban véget ért a KGST közlekedésügyi állandó bizottságának ülése Varsó (CTK) — Varsóban véget ért a KGST közlekedésügyi állandó bizottságá­nak hétnapos ülése, amelyen részt vet­tek Bulgária, Csehszlovákia, Magyaror­szág, Mongólia, a Német Demokratikns Köztársaság. Lengyelország, Románia és a Szovjetunió képviselői. Az értekezlet résztvevői elsősorban a nemzetközi lég! és vasúti személyszállí­tás feljesztésével összefüggő problémák lói tárgyaltak. Jóváhagyták a KGST-or­szágok kocsiparkjának eddiginél hatha­tósobb kihasználására tett javaslatot és megvitatták a szocialista országok egy­séges hajóközlekedési hálózatának léte­sítését. Az ülésen ezenkívül a KGST-országok közös vasútikocsi-parkjának létesítéséről s a tagállamok 1966—1970. évi, valamint 1980-ig szóló távlati közlekedésfejlesz­tési terveinek összehangolásáról, továb­bá a legközelebbi kát évre előirányzott nemzetközi közlekedési beruházási terv­ről tárgyaltak. Átszervezik a Szovjetunió Tudományos Akadémiáját Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának teljes ülésén ismét Msztiszlav Keldist vá­lasztották meg az akadémia elnöké­vé. Alelnökké a Nobel-díjjal kitünte­tett Nylkolaj Szemionovot és tudomá­nyos főtitkárrá Ny. Sziszakijaut vá­lasztották. Az ülésen jóváhagyták az akadémia átszervezését, mely szerint a jövőben 15 szakosított osztály irá­nyíjtja a legfontosabb tudományos ku­tatómunkát. Eddig csak nyolc ilyen osztály működött és a szakosítás hiá­ny* károsan befolyásolta a kutató tevékenység elmélyítését. Habsburg Ottó nem térhet vissza Bécs (CTK) — Az osztrák nem­zetgyűlésben tízórás viharos tanács­kozás után csütörtökön sikerült Ausztria Szocialista Pártja képvise­lőinek a velük ellenkező nézetű koa­líciós partnereikkel — az Osztrák Néppárt képviselőivel — szemben oly értelmű határozatot kikényszeríteni, hogy Habsburg Ottó hazatérése nem kívánatos. A kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatokért GENF (ČTK) — Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa pénteken dél­előtt jóváhagyta az ázsiai, az afrikai, a latin-amerikai és az európai gaz­dasági bizottságok beszámolóját. Etiópia és Szenegál javaslatára az afri­kai gazdasági bizottság határozatának jóváhagyását, amely szerint a Dél­Afrikai Köztársaságot és Portugáliát kizárják a bizottságból — 14 napra elhalasztották. Dr. Juraj Králik, csehszlovák kül­dött beszédében — az osztrák, a ju­goszláv és a szovjet képviselőkhöz hasonlóan — határozottan elítélte az Egyesült Államoknak és Nagy-Britan­niának azt a szándékát, hogy az eu­rópai gazdasági bizottság keretén be­lül nem hajlandók együttműködni a szocialista országokkal. A csehszlovák küldött főleg azt ér­tékelte nagyra, hogy a fejlődő orszá­gokat tömörítő gazdasági bizottságok mindenekelőtt azoknak _ a feltételek­nek a megteremtésével'foglalkoztak, amelyek meggyorsítanák gazdasági fejlődésüket. A latin-amerikai bizott­ság például az egész földrész gyors gazdasági és szociális fejlődéséhez elengedhetetlen feltételnek tartja a gazdasági struktúra megváltoztatását. A bizottság állást foglalt a világkeres­kedelem fejlesztése és a szocialista országok tapasztalatainak átvevése mellett. Az afrikai gazdasági bizott­ság fő feladatául a gyarmatosítás gazdasági, és szociális következmé­nyeinek felszámolását tekinti. A csehszlovák küldött az ázsiai bi­zottság munkáját elemezve figyel­meztetett arra, hogy az ázsiai orszá­goknak a nyugat-európai országokkal folytatott kereskedelemben követke­zetesebben érvényesíteniük kellene a kölcsönös előnyök elvét. Ez főleg a A BRIT megszálló hadsereg létszá­ma Nyugat-Németországban július 1-én 52 500 főt tett ki. A londoni kor­mány arra törekszik, hogy a legény­ség számát 55 000-re növelje. Az Angol Konzervatív Párt súlyos veresége • a pótválasztásokon London (CTK) — Az Angliában vezető szerepet betöltő konzervatív párt válsá­gos helyzetét bizonyítják a deptíordi és West Bromwich-i választókörzetekben csütörtökön megtartott parlamenti pót­választások eredményei is. Az 1959 őszén végrehajtott választások eredmé­nyeihez viszonyítva a konzervatív párt az említett két választókörzetben több mint 20 ezer szavazatot vesztett. A legnagyobb vereséget Deptfordban szenvedte el, ahol a konzervatív párt jelöltje csak 4023 szavazatot kapott és így a mnukáspártí és a liberális párti jelölt mögött az utolsó helyre került. „A csütörtöki pótválasztások azt bizo­nyítják, hogy az országban mind na­gyobb méreteket ölt a kormányellenes hangulat" — írta a Daily Mail konzer­vatív lap Június 5-i számában. mezőgazdasági termékekkel való ke­reskedelemre vonatkozik. Az európai gazdasági bizottság te­vékenységét elemezve a csehszlovák küldött mindenekelőtt az iparilag fejlett országok közti tudományos és műszaki tapasztalatcsere kiszélesíté­sének szükségességére mutatott rá. Ez jelentős mértékben meggyorsítaná a legújabb műszaki vívmányok beha­tolását a fejlődő országok gazdasági életébe. A csehszlovák küldött végül emlékeztetett arra, hogy Csehszlová­kia a többi országokhoz hasonlóan figyelemmel kíséri a gazdasági élet internacionalizálásának tendenciáját és fontosnak tartja a nemzetközi munkamegosztás elmélyítését. Végül megjegyezte, hogy ezt a folyamatot úgy kell irányítani, hogy a világgaz­daságban megszűnjenek a ma még lé­tező aránytalanságok. Általános sztrájk Uruguayban Montevideo (ČTK) — Uruguayban 9' legkülönbözőbb gazdasági >>;ak több mint 300 Q0U munkása és alkalmazottja vett részt a csütörtöki 24 órás általánös sztrájkban, amely ennek a jelszónak Je­gyében zajlott le: „A nép nem akarja viselni a Jelenlegi gazdasági válság ne­hézségeit.'.' A szakszervezeti szövetség felhívásán i-d a dolgozók béreik emeléséért, a mun­kanélküliség megszüntetéséért, az árle­szállításért és a munkaleltételek Javítá­sáért léptek sztrájkba. A sztrájk meg­bénította az ország gazdasági életét. A vasúti és autóbuszközlekedés teljesen • egszűnt. Az ipari üzemekben leállítot­ok a munkát, a lapok nem Jelentek meg, s a mozik is zárva tartottak. Az iskolákban ls szünetelt a tanítás. Az ország sok részében tüntetések zajlottak le, amelyeken a dolgozók kö­vetelték jogos követeléseik teljesítését. EGY BURMAI hajó 213 utasával Moulmein kikötő közelében elsüly­lyedt. A hajótársaság közlése szerirjt 113 személy eltűnt. Moulmein kikö­tője mintegy 180 km-re délkeletre fekszik Rangoontól. K ét látogatás eredményeivel fog­lalkozik az egész világsajtó: Hruscsov elvtárs berlini látogatásával és Kennedy amerikai elnök európai •útjával. A szovjet miniszterelnöknek az NDK jővárosában elhangzott javas­latai újra jelcsillantották a békére vágyó emberiség előtt a megegyezés reménysugarát, a Fehér Ház urának európai küldetését viszont negatívan értékelik az amerikai vezető lapok. • Megegyezés a láthatáron? Amikor a hírmagyarázatokban nap­világot látnak a lelkesítő mondatok: — Sohasem közelitettük meg ennyire a megegyezést, mint most. Elérhető közelségben az egyezmény. A nehe­zebbjén már túl vagyunk, csupán az utolsó részletproblémákat kell megol­dani stb. — ilyenkor mindig a Szov­jetunió kezdeményezése mutat rá a holtpontra jutott nemzetközi problé­mák megoldásának módjára. Ezúttal is ilyesmi történt. Mint ismeretes, a nukleáris fegyver­kísérletek betiltásában a megegyezés útjában egyetlen akadály a nyugati hatalmaknak az a kifogása, miszerint a föld alatti atomrobbantások tilal­mának kijátszását csakis helyszíni el­lenőrzéssel lehet biztosítani. A Szov­jetunió évenként három ellenőrzésbe bele is egyezett, hogy végre elérje a megegyezést. Az Egyesült Államok azonban, sokkal többet szeretne és ezen a ponton akadtak fenn a tár­gyalások. A tudósok véleménye sze­rint a föld alatti kísérleteket tökéle­tesen lehet ellenőrizni a Szovjetunión kívül is, esetleg szovjet területen el­helyezett automatikus jelzőberende­zésekkel. Ezért indokolt a szovjet kormány gyanúja, miszerint a hely­színi ellenőrzést kémkedésre használ­hatnák fel. A 18-hatalmi leszerelési tárgyalá­sokon nem sikerült áthidalni a nézet­eltéréseket s ezért elhatározták, hogy Moszkvában e hónap közepén a Szov­jetunió, az Egyesült Államok és Ang­lia megbízottja szűkebb körű tárgya­láson tesz kísérletet a mindkét fél számára elfogadható álláspont ki­alakítására. Gj lehetőséget tárt fel Hruscsov elvtárs berlini javaslata, amely azt ajánlja a nyugati hatalmaknak, hogy a nagyvilágban egyelőre kössenek egyezményt a le­vegőben, vízben és a világűrben foly­tatott robbantást kísérletek betiltásá­ra. Mivel ez csak félmegoldás, hi­szen nem szünteti meg a nukleáris fegyverkezési hajszát, ezért az ál­lamok közötti bizalom megerősítésére, a feszültség enyhítésére kössenek megnemtámadási szerződést a NATÖ­hoz és a Varsói Szerződéshez tartozó országok. A nukleáris kísérletek ti­lalmáról kötött szerződés egy meg­nemtámadási egyezménnyel együtt teljesen új nemzetközi légkört terem­tene, amely feltétlenül megkönnyí­tené a bonyolultabb nemzetközi prob­lémák megoldását is. • Jó példázat a kalácsról Hruscsov elvtárs berlini beszéde után elmaradt a nyugati hivatalos helyek szokásos szűkszavú kommen­tárja: Semmi újat nem tartalmaz. Hi­vatalos nyilatkozat ugyan még nem hangzott el, de jól értesült újságírók szerint Washingtpnnak nincs kifogása egy korlátozott egyezmény megköté­se ellen, de viszolyog egy Kelet­Nyugat közötti megnemtámadási szer­ződéstől. Vagyis szeretnék a két ja­vaslatot különválasztani és éppen at­tól megfosztani az emberiséget, amely talán jelenleg a legnagyobb megnyugvást hozhatná. A, Daily Herald című angol lap nagyon okos példázatot írt a ka­lácsról. „Ha nem lehet a miénk az egész kalács, butaság lenne, ha eluta­sítanánk egy darabját is, amely a lég­köri, víz alatti és világűrbéli robban­tási tilalmat tartalmazza ..." Ugyan­ez a lap írja a megnemtámadási szerződésről: „Miért ne köthetnénk meg? .4 Nyugat tálán nem azt han­goztatja folyton, hogy nem akarja Oroszországot megtámadni?" Egyre szaporodnak az ehhez hason­ló józan hangok a vezető nyugati la­pok hasábjain, amelyek a tömegek erősödő békevágyát fejezik ki. Kér­dés azonban, hogy a megegyezés e nagy lehetőségét kihasználják-e a fe­lelős nyúgati politikusok. A reakció ezúttal is feltétlenül elkövet majd mindent, hogy különféle agyafúrt csel­szövésekkel megakadályozza az ész­szerű egyezmény megkötését. Különö­sen a megnemtámadási szerződés lesz szálka a nyugati politikusok szemében s igyekeznek majd elválasztani a kí­sérleti robbantásokat betiltó szerző­déstől. A július 15-én Moszkvában kezdődő tárgyalásokon a Szovjetunió a Ber­linben elhangzott javaslatokat konk­rét formában előterjeszti majd. Most is, mint már annyiszor, újra Washing­tontól és Londontól fog függni az egyezmény megkötése. Még a Nation is kénytelen elismerni: „Hruscsov a békés egymás mellett élés elvének mielőbbi konkretizálására törekszik." Ez természetes is, hiszen a Szovjet­unió és a szocialista országok külpo­litikájának alapelve a békés egymás mellett élés. Az utóbbi időben azonban az ame­rikai elnök : is gyakran beszél a bé­kéről és a burzsoá lapok úgynevezett amerikai „békestratégiáról" cikkez­nek. Ez a kifejezés azonban nemigen illik az amerikai elnök szótárába, s ezért érthető, hogy gyakran furcsa ellentmondásokba keveredik miatta. • Ellentmondásokkal teli stratégia Éppen az amerikai elnök európai útja bizonyította be, mennyire ellent­mondásokkal teli a nagy körültekin­téssel kidolgozott „békestratégiája". Hruscsov elvtárs berlini beszédében megjegyezte, hogy néha az embernek az a benyomása, hogy két amerikai elnök van: Az egyik az, aki június 10-én olyart szép beszédet mondott a békéről, a szocialista országokkal való együttműködés szükségességéről, a másik pedig az, aki Nyugat-Német­országban és Nyugat-Berlinben a re­vansvágyó bonni militaristák védel­mére kelt és támadta a Szovjetuniót, a kommunistákat. Az ilyen kétkula­csos politika nem old meg semmit, Adenauer: Kennedy: Hatvan kilótonna először... senki többet? 20 megatonna! (Jean Effel rajza) csak jobban kidomborítja azokat az ellentmondásokat, amelyek az Egye­sült Államokban is népszerűtlenné teszik Kennedyt. Az amerikai sajtó egyöntetűen megállapítja, hogy az amerikai elnök nyugat-európai körútjáról jóformán üres kézzel tért vissza. Anglia eluta­sította a sokoldalú nukleárisfegyver létrehozására tett javaslatát, Olasz­országban olyan politikusokkal tár­gyalt, akiknek nem lehet határozott szavuk az olasz politikában. Egyetlen megértő támogatója Kennedynek a kancellári székből távozó Adenauer volt, aki úgy gondolta, hogy még nyugalombavonulása előtt a sokolda­lú NATO-atomütőerő segítségével megszerzi a Bundeswehrnek az any­nyira áhított nukleáris fegyvert. Ken­nedynek azonban ez az öröme sem lehet teljes, hiszen alig érkezett ha­za, Bonnba látogatott nagy ellenfele, de Gaulle. • Akik elleneznek mindennemű egyezményt A bonni „özvegy" kegyeiért most a párizsi udvarló teszi a szépet. A féltékeny De Gaulle szeretne meg­győződni róla, hogy Kennedy látoga­tása után milyen esélyei vannak a nagy célokkal létrehozott francia— nyugatnémet szerződésnek? A bizal­mas tanácskozásokról kiszivárgott hírek szerint számos részletkérdés­ben nem sikerült megegyezni. Egy azonban biztos: mindketten ellenzik a NATO és a Varsói Szerződés kö­zötti megnemtámadási szerződést és az atomfegyver-kísérletek betiltásá­ban Bonn inkább De Gaulle elutasító magatartását támogatja, mivel atom­fegyverekhez szeretne jutni. A NATO e két országának elutasító magatar­tása feltétlenül hatással lesz a nyu­gati közös álláspont kialakítására. De Gaulle az atomfegyver-kísérletek betiltásáról még tanácskozni sem hajlandó, ez pedig tovább korlátozná a tiltó egyezmény hatását, mert lehe­tőséget adna kijátszására Érthető, hogy a nyugatnémet revansisztáknak ez tetszik és élteti reményeiket. Az elkövetkező hetekben kiderül, hogy a reakció képes-e zsákutcába terelni az új szovjet kezdeményezést, vagy győzedelmeskedik a józan ész. SZ. B. 1963, július 8. * tJT SZÓ 3

Next

/
Thumbnails
Contents