Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-31 / 209. szám, szerda

üál ŰJ szó Becsüljük meg jobban a tankönyveket! Annak idején örömmel fogadtuk azt a hírt, hogy hazánkban — a világon elsőként — ingyen kapják a tanulók a tankönyveket és tanszereket. A tankönyv a tanulónak a legfontosabb taneszköze és egyben nevelőeszköze is. Most, amikor ismét véget ért a tanév és visszakerültek a könyvek az iskola raktárába, néhány problémáról szeretnék írni. Az állandó változások iskolarendszerünkben odavezettek, hogy sok esetben adtak ki kísérleti tankönyveket, amelyek bizony papírminőség szempontjából nem voltak a legjobbak, mivel csak rövid, átmeneti időre készültek. Ezért ezek a könyvek igen könnyen szakadtak, sokszor teljesen szétestek. Az újonnan kiadott tankönyvek, amelyek már hosszú lejáratúak, keménytáblájúak és műTAVALY a szelényi szövetkezetben hektáronként 260 mázsa cukorrépa termett. Az idén 320 mázsára számítanak. Kukoricából is szép terméshozamra van kilátás. Sólyom Lászlú • • • AUGUSZTUS 18-án jelentős kulturális esemény színhelye lesz Fülek városa. Itt kerül sorra ugyanis a magyar népművészeti csoportok „Dallal, tánccal a füleki Vár alján" című kerületi fesztiválja, amelyet a Csemadok losonci és rimaszombati járásľ" vezetősége rendez a Szlovák Nemzeti Felkelés 19. évfordulója tiszteletére. A fesztivál keretében 18 együttes lép fel. Csaba Zoltán • « • JÚLIUS 26-án a kassai Műszaki Múzeumban megnyílt a duchcovi porcelán kiállítása. A kiállításon szép számban kerülnek bemutatásra a modern elgondolású porcelánflgurák és dísztárgyak, amelyek jól mutatnak a korszerű bútordarabokon, nyitott vitrinekben. Wagenhuber Adél » • • A KASSAI Magasépítő Vállalat nem minden részlegén folyik zavartalanul az építkezés. Például a kassai Egészségügyi Intézet új járványkórházáiiák építése már a vakolási munkáknál tart, s most bukkantak rá arra a hibára, hogy az épületet nem kötötték össze a külső szennyvízcsatornával. A Magasépítő Vállalat orvosi rendelői nem megfelelők, az új vállalati egészségügyi központ befejezésének időpontját mégis már háromszor halasztották el, a legutóbb augusztus végére. L Lipták anyag kötésben vannak, sokkal erősebbek, a 4—5 év életidőt bizonyára kibírják, így sokkal jobban megőrizhetők. örvendetes, hogy már nem találkoztunk „saláta" tankönyvekkel, ahol minden lap kiesett a könyvből és szélük csakugyan a saláta fodros leveléhez hasonlított. Azonban előfordult, hogy egyes lusta tanulók, akik restek füzetükbe Jegyzetelni, a könyvben a fontosabb részeket aláhúzogatták, vagy a tanító magyarázatából bizonyos adatokat a könyv margójára írták. Sokszor az atlaszokban a helységneveket aláhuzogatták, ami a térképet alaposan megrongálta. Rosszabb eset az, amikor a tanuló könnyelműen kijelenti, hogy tankönyvét elvesztette. De mosolyogva hozzáteszi: a tankönyvet megveszem. Persze, hogy megveszi, hisz tankönyveink igen olcsók. Igen ám, csakhogy Itt nem a könyv pénzbeli értékéről van szó, hanem arról, hogy ez a tankönyv Jövőre hiányozni fog majd valakinek. S mlg a könyvet a raktáros meghozatja, eltelhet egy hónap ls és így előfordulhat az ls, hogy a tanuló csak októberben kap könyvet. Addig viszont miből tanuljon? Ml pedagógusok és szülők közös erővel hassunk oda, hogy gyermekeink tankönyveiket becsomagolják és tisztán tartsák, mert a következő években még más gyermekeknek ls ezeket a könyveket kell használniuk. Jó lenne, ha minden osztályban lenne egy ellenőrző bizottság, amely a tankönyvek tisztaságára és rendben tartására ügyelne. Év végén pedig nemcsak a kitűnően végzett tanulók kapnának könyvjutalmat, hanem azok a tanulók ls, akik könyveiket a legjobb állapotban őrizték meg. Szabó Sándor, Ipolyság A bányásznap tiszteletére A Handloval Nagybánya dolgozói felajánlási mozgalmat szerveztek, melynek keretében a tervfeladatok lehető legnagyobb méretű túlteljesítésére vállallak kötelezettséget. Elhatározták, hogy a bányásznap tiszteletére a harmadik negyedévben 5300 tonna szenet fejtenek, 167 méter folyosót hajtanak ki terven felül és a termelékenység tervét 101,7 százalékra teljesítik. A felajánlások teljesítését havonta ellenőrzik. ]ozef Tadlan, Klak Huszonhárom évig Czakó Ferenc, gerencsér! lakos három évvel ezelőtt' erős fájdalmat észlelt a derekában. Az orvosok nem ismerték fel baját. Ez év nyarán már annyira szúrt a derekában, hogy munkáját sem tudta végezni. ÜJból orvoshoz ment, s most már megállapították, hogy vasszálka rejtőzik testében. Danyo doktor műtétet hajtott végre a betegen. Három centiméter hosszú, eltörött lnjekclóstű-darabot operált kl derekából. A most 26 éves Czakó Ferenc hároméves korában volt kórházban, akkor törött belé az lnjekciöstű. Sebők Antal, Nyitragerencsér A nádszegi vendéglőben A nádszegi vendéglőben az ember néha nem étellel, hanem méreggel lakik jól —, írja V. T. szerkesztőségünknek s felsorolja, ml mindennel keserítik meg, főleg ittas emberek — a jóérzésű vendég szájaízét. Betekintettünk egy kicsit a nádszegiek „konyhájába", hogy körülnézzünk, milyen is ez a vendéglő. —• Sok nádszegi dolgozik az ország különböző részein az iparban. Jól keresnek, s ha kéthetenként, vagy havonként egyszer hazajönnek, bizony a találkozás örömére összekoccintják a poharakat az itthoniakkal — tájékoztat bennünket Sárkány elvtárs, a helyi nemzeti bizottság elnöke. Ilyen alkalmakkor előfordul, hogy egy-egy mulatozó túlbecsüli alkoholbírását s olyankor nem mindig tartja be az illemszabályokat. Szót vált, vagy „társalogni" kezd egy-egy vendéggel. — De a múlthoz viszonyítva e téren is sokat fejlődtünk — állapította meg Nagy Károly, a vendéglő vezetője. A régebbi duhajkodások már levelese iilllIBlSľcsak ritkán, kivételes alkalmakkor fordulnak elő. Igen r- folytatta Sárkány elvtárs — a nevelőmunka e téren is folyik. Mert csak rendelettel bizony az alkoholfogyasztást szabályozni, mérsékelni elég nehéz. Hosszadalmas, kitartó nevelőmunkát követel. Erre pedig minden feltételünk megvan. Más értelmiségieken kívül 36 tanító van a faluban. Bízunk benne, hogy az új tanévben még tevékenyebbek lesznek a népnevelés, a kultúra terjesztésében, s az illemszabályokkal is foglalkoznak majd. A nevelőmunkának minden bizonynyal meglesz a kívánt eredménye. Puskás János, a helyi nemzeti bizottság titkára szerint a probléma megoldását jelentősen elősegítené, ha a Jednota járási Igazgatósága a biliárdszobán kijáratot csináltatna az udvarra. így az ivóból nem kellene az éttermen keresztül járni s az étkezde vendégei sok kellemetlenségtől mentesülnének. tsz. J.) Korszerűsítik a cukorgyárat A terebesi cukorgyárban a kampányok közötfi szünetet a gyár rekonstruálására használják fel. A régi diffúziós berendezést, amely 49 répakampányban dolgozott, újjal, korszerűbbel és nagyobb teljesítményűvel .V.'.W.V.V.W.W.V cserélik ki. A rekonstrukció után nyolcvan vagonnal növekszik a gyár napi teljesítménye. Eddig 24 ember kezelte a diffúziókat, ezután egy központi irányítópultről 2 ember végzi majd ezt a munkát. Az új berendezés Wm'm'm'mVmW szerelési munkálatai kb. szeptember első felében fejeződnek be és rögtön megkezdik a próbaüzemeltetést is. Aztán fokozatosan átépítik az egész gyártási vonalat. [pl) JWWWWW

WWW Német diákok bratislavai építkezésen A bratislavai Elektrotechnikai Művek raőai új üzemének építkezésén az NDK-beli cottbusi építészeti főiskola húsz hallgatója dolgozik. A főiskola diákjai baráti szövetséget kötöttek a bratislavai Zoch utcai ipariskolásokkal, akik az NDK-ba utaztak gyakorlati kiképzésre. Képünkön: munkaértekezlet az NDK-beli Ernst Majer mérnök vezetésével. (CTK — Š. Petráš felvétele) Válasz az olvasók kérdéseire Minden termelési lehetőséget az ellátás szolgálatába P

ártunk Központi Bizottságának májusi határozata a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer források növelése céljából hangsúlyozottan hívta fel a figyelmet a termőföld jobb kihasználására. Ezzel kapcsolatban a határozat arról ls Intézkedett, hogy nemcsak azokról a földekről kell az eddigieknél jobban gondoskodni, amelyeken megvannak a nagyüzemi termelés feltételei, hanem meg kell művelni az olyan parcellákat is, amelyeken egyrészt nem fizetődik kl a nagyüzemi termelés, másrészt nem vonhatók be a nagyüzemi termelésbe. Az apró-cseprő földdarabkákon nem lehet szántani traktorral, a kombájn pedig Jóformán meg sem tudna rajtuk fordulni, viszont éppen a nagy munkaerőhiány következtében a szövetkezeteknek nem áll mdjukban, hogy ezeket a kis fíílddarobkákat emberi munkaerővel műveljék meg, de nem ls fizetődne ez kl nekik. Köztudomású dolog viszont, hogy hazánkban csak 27 ár szántóterület jut egy lakosra, ami bizony nagyon kevés. Megengedhetjük-e hát magunknak azt a luxust, azt a pazarlást, hogy ne használjunk kl minden négyzetméternyi földet, minden termelési lehetőséget a mezőgazdasági termelés növelése, az élelmiszerforrások bővítése céljából? A válasz csak a határozott nem lehet, az lehet, hogy minden darabka földön, amely termelésre alkalmas, termelni kell, minden konyhai, háztartási hulladékon, amely valamilyen állat etetésére alkalmas, állatot kell nevelni és minden árokpartról, erdei tisztásról, amely füvet terem, a szénát be kell takarítani és jószágot kell nevelni. Éppen ezért a leghatározottabban szembe kell szállni egyrészt az olyan nézetekkel, amelyek szerint a nagyüzemi gazdálkodás feleslegessé teszi az ilyen apró-cseprő, lényegében csak a termelő önellátását szolgáló kis termelést, másrészt azokkal a nézetekkel, amelyek a nagyüzemi gazdálkodás fejlődését féltik a fent említett kistermeléstől. „Nem arról van szó — állapltja meg a Központi Bizottság határozata —, hogy visszatérjünk a kisüzemi termelés fejlesztéséhez, hanem az egész mezőgazdasági földnek gazdaságos kihasználására törekszünk, élelmiszer forrásaink bővítése céljából." Nagyon helyesen és találóan Irta Mészáros István klrályrévi olvasónk a háztáji gazdaságok jelentőségéről szóló cikkünkhöz hozzászólva: „A minap — Írja levelében — a Feketevíz partján jártam derékig érő fűben, ami ott fog elrothadni, mert az állami gazdaság gépekkel nem fér hozzá, viszont kézi erővel lekaszáltatnl nagyon sokba kerülne. Elgondolkoztam, hogy egy szövetkezeti tag tehene ennyi takarmányból hány liter tejet adna. Gondoljuk csak meg — fejezi be levelét olvasónk —, hogyha a falusi termelő ellátja önmagát, akkor mennyivel több jut a közellátásra, a városi dolgozók asztalára". O

lvasónk levele a kérdés lényegére tapint rá, arra, hogy a termelési lehetőségek kl nem használása következtében milyen sok mezőgazdasági terméktől esünk el. Nemcsak, hogy helytelen, hanem egyenesen káros következményekkel járt a múlt években megnyilvánult tendencia, amely egyrészt a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságait korlátozta, több helyütt felszámolta, másrészt pedig a más, egyéb kistermelést lehetetlenné tette. Bár akadnak emberek, akik eléggé könnyelműen hajlamosak arra, hogy lebecsüljék a háztáji gazdaságok és más egyéb kitermelés jelentőségét, ám ha a tényeket nézzük, azok viszont éppen az ellenkezőjét, azt bizonyítják, hogy ennek a kistermelésnek még igen nagy szerepe van a lakosság élelmiszer ellátásában. Elég ennek Igazolására megemlíteni azt, hogy 1961-ben a mezőgazdasági kistermelés, főleg a szövetkezeti tagok háztáji gazdasága termelte a lakosság sertéshús fogyasztásának 28, a tej 26,7, a tojás 47,3 és a burgonya 30,7 százalékát. Mit bizonyítanak ezek az adatok, ha nem azt, hogy a mezőgazdasági kistermelés a lakosság élelmiszer ellátásában még mindig nagy szerepet játszik. Az előbbi adatokkal szemben viszont nézzük meg azt, milyen jelentős mennyiségű és értékű mezőgazdasági termék elvesztését eredményezte a háztáji gazdaságok és az egyéb kistermelés korlátozása. A Rudé právo június 12-1 számának „A mennyiségi szempontoktól a minőségi szempontokig égés* népgazdaságunkban" című szerkesztőségi cikkében, a Központi Bízott* ság májusi határozatát kommentálva, azt írja, hogy a háztáji gazdaságok termelése csökkenésének következtében 1962-ben 1960-hoz viszonyítva, tehát két év alatt, 13 ezer tonna hússal termeltünk kevesebbet. Hasonló a helyzet a tejjel, tojással, burgonyával és a zöldséggel ls. Mindezek összértéke pedig másfél milliárd koronát tesz ki. Másfél milliárd korona értékű mezőgazdasági termék veszteség csupán két év alatti Nagyon figyelmeztető és nagyon tanulságos számadat ez! Nem olyan egyszerű a dolog — mint egyesek képzelik, főleg pedig képzelték — a háztáji gazdaságod és a más egyéb kistermelés megszüntetése. Pártunk Központi Bizottságának nem volt olyan határozata, amely a háztáji gazdaságok megszüntetését tűzte volna kl célul. Ellenkezőleg! Már múlt évben, a XII. kongresszus előtt kiadott és országos vitára bocsátott „Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatai" című dokumentumban hangsúlyozta: „Lemondás a háztáji gazdaságokról helyes ott, ahol ehhez a közös gazdálkodás megadta a feltételeket. Ez esetben sincs azonban aráról sző, hogy a szövetkezeti tagok mondjanak le a lábasjőszág tenyésztéséről, arról, hogy ne tartsanak sertést, stb. A természetbenink termelésének hirtelen csökkenését nehezen tudnánk egyik napról a másikra pótolni. Mindenképpen pontosan be kell tartani azt az alapelvet, hogy a háztáji gazdaságokban a termelés felszámolását csak akkor szabad engedélyezni, ha a szövetkezet kötelezően vállalja az ezzel összefüggő felvásárlási feladatok teljesítését, valamint a mezőgazdaságban dolgozó családok apró szükségleteinek kielégítését a közös termelésből." Pártfogoljuk a kezdeményezést Május 15 én felkerestem a Nové Mesto nad Váhom-i Gépesítő és Automatizáló Kutatóintézetet. Már a portán jócskán megvárakoztattak. Az üzemi pártbizottság elnöke halaszthatatlan gyűlésen vett halaszthatatlanul részt, így Ján Matejík, a pártbizottság tagja, az üzemi bizotu ság titkára jött értem. Bár ő is gyűlésre sietett, negyed órát hajlandó volt rám pazarolni drága idejéből. Sajnos, ez a negyed óra sem vált hasznomra, mert a titkár elvtárs azt mondta, hogy a konkrét dolgok kinyilatkoztatására Ő nem hivatott, várjam meg a pártszervezet elnökét, Rudolf Vaško elvtársat. Rövidesen meg ls érkezett. Előadtam tervemet: A kutatóintézeti pártmunkáról szeretnék írni. Nagy igyekezettel vázoltam elképzeléseim: milyen területet érintenék a legszívesebben, kikkel, és miről szeretnék beszélni stb., stb. Az elnök türelmesen végighallgatott, de leolvastam az arcáról: valahogy nem tetszett neki a dolog. Végül is kijelentette, hogy nem tartaná szerencsésnek, ha netán az én szubjektív véleményem is elvegyülne a riportban, s hogy a pártbizotu ság nélkül ő sem nyilatkozik szívesen. Hanem van egy javaslata: megírja ő a cikket, s miután azt megtárgyalta a pártbizottság is, legkésőbb hétfőig, azaz május 20-ig elküldi. Ez konkrét javaslat volt, s mivel az ls feladatom, hogy lapunknak levelezőket toborozzak, nem mondtam ellent, sőt, meleg szavakkal fejeztem ki kezdeményezőkészsége iránti elismerésem. Mivel nem akartcm üres tarsolyXyal távozni, arra kértem VaSkO elvtársat, mondja meg, kivel beszélgethetnék el az intézet néhány műszaki érdekességéről, újdonságáról, esetleg életének néhány nevezetes mozzanatáról. Meglepetésemre azt válaszolta, hogy ő majd ezt is megírja, s mindent megír, amire szükségünk van, csak nyújtsunk be egy kérvényt papíron, hivatalos formaságok közepette. ti„

r ej Ejnyel — gondoltam, s kt 19 mondtam, hogy ez felesleges papírpocsékolás lenne, s érintené a bürokrácia határát. Ogy látszott, meggyőztem, mert beleegyezett abba, hogy elég, ha a szerkesztőség címét feUrom számára, a többi már az t dolga. Így történt. Vegyes érzelmekkel vártam a hétfőt, de elmúlt a kedd, a szerda, sőt, már két hónap is, s az ígért cikk még mindig nem jött meg. Mi lehet az oka? Megfeledkezett rólunk az elnök elvtárs?} vagy még nem ült össze a pártbizottság?; esetleg mégis kérvényt kellett volna benyújtanunk? Vagy talán valamit nem lehetett elhallgatni, de megírni sem? (szó) L

átjuk és tapasztaljuk, hova vezetett a háztáji gazdaságoknak és az egyéb kistermelésnek egyes helyeken történt Idő előtti korlátozása és felszámolása. Az amúgy ls gondokkal küzdő kűzellátásunkat megterheltük azok ellátásával ls, akiknek megvolna a módjuk és lehetőségük arra, hogy az alapvető élelmiszer cikkekből szükségleteiket saját termelésükből fedezzék. A következtetés, a tanulság pedig csak az lehet, hogy a kiegészítő kistermelés, a háztáji gazdaságok akkor veszitik el majd létjogosultságukat, ha a nagyüzemi gazdálkodás, egész mezőgazdasági termelésünk olyar szintre emelkedik, hogy képes L.ÍZ kielégíteni a lakosság egyre növekvő élelmiszer szükségletét. Ám mindaddig elemi érdekünk — és ehhez a szükséges feltételeket a Központi Bizottság májusi határozata megteremti és biztosltja —, hogy a szövetkezeti tagok és más mezőgazdasági dolgozók szükségleteiket saját termelésükből fedezzék. A Központi Bizottság határozatában foglaltak végrehajtására és biztosítására azóta már több konkrét Intézkedés történt, amelyeket bár annak idején ismertettek az újságok, nem árt röviden újra összefoglalni. A zokat a föideket, amelyeket a szövetkezet vágy az állami gazdaság nem művelhet meg, művelés és termelés céljából üzemi konyhák, Iskolák, üdülők rendelkezésére kell bocsátani. Abban az esetben, ha eme intézmények nem tartanak a földre igényt, akkor kérelemre — valamely társadalmi szervezet, pl. kertészek vagy nyúltenyésztők egyesületének közvetítésével — egyének Is megkaphatják használatra. Az Ipari üzemek tulajdonában lévő föld megművelését az üzem vezetősége és a szakszervezet biztosítja. El kell érni, hogy a földet az üzem lehetőleg maga művelje meg és a termést az üzemi konyha, vagy az óvoda kapja meg és használja fel. 0] SZÖ 4 * 1983. július 31.