Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-31 / 209. szám, szerda

( Hl SIKP egész történetét oz opportunizmus elleni következetes harc jellemzi Idős kommunisták az SZKP és KKP közötti ellentétekről Moszkva (CTK) — A moszkvai Pravda e napokban közölte az SZKP régi funkcionáriusainak levelét. Véleményt mondottak több olyan kérdésről, amelyekkel a kínai pártvezetők a Szovjetuniót becsmérlik. A levelet az SZKP 258 régi tagja írta alá. A levélírók hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja csak azért arathatott és arat ragyogó diadalokat a kommunizmus építésében, mert tevékenységében mindig a marxizmus—leninlzmushoz Igazodott. Az SZKP egész történetét az opportunisták elleni lankadatlan harc jellemzi. ,,Többen közülünk végigjárták a párt eddigi útját és találkoztak mensevikekkel, otzovlstákkal. likvidátorokikal, trockistákkal, jobb és baloldali opportunistákkal, különböző nacionalistákkal stb. — írták levelükben az SZKP régi ttgjai. A kínai elvtársak önmagukat akarják kikiáltani a leninizmus egyedüli örököseivé, Lenin gondolatainak egyedül helyes magyarázóivá — Írják a levélben, és kijelentik, hogy nevetséges, ha a Kínai Kommunista Párt KB levelében Leninre hivatkozva hirdet Ilyen gondolatokat. Hogyan Is hivatkozhatnak a kínai elvtársak Leninre, ha egyidejűleg a sztálini személyi kultusz idején érvényesülő Ideológiát és gyakorlatot dicsérik? Hisz Lenin legfontosabb feladatának tekintette a párton belüli és szocialista demokrácia kibontakoztatásán Vladimír Iljics engesztelhetetlen ellensége volt minden törvénysértésnek, önkényeskedésnek és személyi kultusznak! Hogyan ls lehetséges, hogy a kínai elvtársak a lenlnlzmusra hivatkozva elutasítják a békés egymás mellett élés gondolatát, amelye' éppen Lenin hirdetett? Végül pedig hogyan hivatkozhatnak a leninizmusra és ugyanakkor egy atomháború árán is hirdetik a forradalom szükségességét, amikor tudják, hogy a világon nem volt nagyobb humanista Leninnél, aki mindent megtett annak érdekében, hogy az emberiségnek ne kelljen egy világháború borzalmait átélnie. Az SZKP idős tagjai levelük befejező részében kifejezik azt a reményüket, hogy a Kína! Kommunista Párt vezetői megmondják a kínai népnek, mit gondolnak a szovjet emberek a kínai vezetők helytelen magatartásáról s a proletárforradalom alapelveivel kapcsolatos helytelen nézeteikről. Az SZKP Idős tagjai remélik, hogy a kínai sajtó közli levelüket. Erélyes intézkedésekkel kell megtörni a portugál gyarmatosítókat New York (CTK) — N. Fedorenko, szovjet ENSZ küldött hétfőn este felhívta a Biztonsági Tanácsot „kényszerítse rá a portugál gyarmatosítókat a népek szabadságjogainak tiszteletben tartására". Fedorenko kijelentette, ho£y Portugália ellen határozott politikai, gazdasági és más intézkedéseket kellene foganatosítani. A szovjet küldött azután bejelentette, hogy az afrikai és ázsiai országok határozati javaslata mellett fog szavazni, amely felhívja Portugáliát, adjon azonnal függetlenséget gyarmatainak. A határozati javaslat követeli, hogy szüntessék meg a fegyverszállítást a portugál gyarmatokra, mivel ezeket a fegyvereket portugál gyarmatosítók a nemzeti felszabadító Kuba-ellenes kirohanások az amerikai kongresszusban Washington (CTK) — Az amerikai kongresszus mintegy 25 tagja vett részt hétfőn- abban a vitában, amelynek központi témája a Kuba-ellenes leplezetlen kampány megszervezése volt. Wilfer köztársasági képviselő pl. követelte Kuba gazdasági bojkottálását és a Kubának árut szállító hajók amerikai kikötőkben való tartózkodásénak megtiltását, az „amerikai segély" folyósításának beszüntetését mindazon országok részére, amelyenek bárminemű kapcsolatuk van Kubával. Végül követelte az emigráns „kubai ideiglenes N kormány" elismerését. Cramer, egy másik köztársasági képviselő követelte, hogy az amerikai repülőgépek újítsák fel kémrepüléseiket Kuba területe felett. Érdekes, hogy ezek a Kuba-ellenes, szinte hisztérikus kirohanások egy Időben történnek ez atomcsendegyezmény ratifikálása ellen tiltakozó „ultrák" kampányával. Az ifjúság segít az Skopje (CTK) — Hírügynökség jelentése szerint Skopjéban a mentőknek már nagyon kevés reményük van arra, hogy életben maradottakat találnak a romok között. Még mindig 700 ember hollétéről nincs tudomásuk. A mentőosztagok különleges hangérzékeny műszerekkel dolgoznak. Hétfőn este megkezdték a romok eltakarítását. A városba bulldózerek, nagy teherautók érkeztek a romok elszállítására. Jugoszlávia sok szállítóeszközt kapott külföldről Is. Most a legfontosabb mielőbb elszállítani a faltörmelékeket és fertőtleníteni a várost, hogy elejét vegyék a járványnak. A Jugoszláv Népi Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának döntése értelmében országos méretű ifjúsági akciót szerveznek, s így segítenek Skopje újjáépítésében. Hétfőn este alakult meg az Ifjúsági brigádok vezetőségi bizottsága. Az akció augusztus 5-én indul. mozgalom elfojtására használják fel. A határozat felhívja az ENSZ főtitkárát, hogy szeptember 30-ig számoljon be a Biztonsági Tanácsban a portugál „tengeren túli területek" helyzetéről. A hírügynökségek New York-1 tudósítóinak értésitéseiből kitűnik, hogy a nyugati hatalmak meg akarják „győzni" az afrikai küldöttségeket arról, „módosítsanak a határozati javaslaton" természetesen NATO szövetségesük, Portugália javára. Adlay Stevenson, amerikai küldött hétfőn látogatást tett a határozat három szerzőjénél — a ghanal, a marokkói és a fülöp-szigeteki küldöttségnél, s rá akarta őket venni a Javaslat mérséklésére". A hétfő esti ülésen utolsóként Noguelra portugál külügyminiszter szólalt fel. Igyekezett megcáfolni a marokkói küldöttnek azt az állítását, hogy a NATO tagállamok fegyvereket szállítanak a portugál gyarmati hadseregnek. Az afrikai küldöttek tényekkel bizonyított állítását azonban rem tudta kiforgatni. A világ felnőtt lakosságának fele írástudatlan Genf (CTK

J — Az ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottsága az írástudatlanság kiküszöböléséről tárgyal. Az UNESCO adatai szerint 700 millió felnőtt, tehát a világ felnőtt lakosságának fele, nem tud Írni és olvasni. A gyerekek milliói nem )árhatnak alapfokú iskolába, mivel lakhelyelken nem létesítettek iskolát. „Az Írástudatlanság a gyarmati rendszer következménye és továbbra ls fékezi a volt gyarmatok gazdasági-szociális fejlődését, mivel a korszerű technika elsajátításához művelt emberekre van szükség", — hangsúlyozta a beszédében Pŕyblslav Pavlík, csehszlovák küldött. Az írástudatlanság elleni harcban nagy jelentőségű volna az általános és teljes leszerelés. 191 millió dollár megszerzését tenné lehetővé évente és ezzel 10 év alatt megoldanák az írástudatlanság problémáját az egész világon. A kubai forradalmi kormány példája, mely egy év alatt szüntette meg az országban az írástudatlanságot, azt bizonyltja, hogy eredményhez csak ez összpontosított nemzeti akciók vezethetnek, de emellett nem feledkezhetünk meg az UNESCO egyes tervének jelentőségéről, mondotta a csehszlovák küldött. A SZOVJETUNIÓ és az USA kormánya átadta az ENSZ főtitkárának nyilvántartásra az emlékirat másolatát a Szovjetunió és az Egyesült Államok elhatározásáról, hogy Moszkva és Washington között közvetlen távíró-összeköttetést létesítenek. (CTK) SANTIAGO DE CHILÉBEN véget ért a kubai forradalom támogatására és védelmezésére alakult nemzeti mozgalom háromnapos gyűlése, amelyen az ország minden vidékéről érkezett ide közel ezer küldött, valamint külföldi vendégek is. (ČTKJ A katasztrófa prókátorai A

z újságírók rendszerint úgy" távoznak De Gaulle sajtó-_ értekezleteiről, hogy nem tudják, hányadén állnak. Gyakran csak jegyzeteik elolvasása után alkotnak véleményt. A tábornok burkoltan fejezi ki álláspontját. De Gaulle hétfői sajtóértekezlete nem követte a hagyományt. A tábornok egyenesen és világosan nyilatkozott a fő problémákról. A legutóbbi napokban a közvélemény a sajtóból megismerkedhetett több államférfi álláspontjával a legidőszerűbb problémákkal szemben. A sajtó közölte Hruscsov elvtárs július 19-i beszédét és megismerkedhettünk feleletelvei a moszkvai Pravda és Izvesztyija munkatársainak adott kérdéseire. Kennedy elnök múlt pénteken este mondott beszédéből ls részletes kivonatokat közöltünk. A többi államférfi álláspontjáról is tájékoztattuk az olvasókat. Mindenki meggyőződhetett róla, hogy a múlt héten Moszkvában parafált atomcsendegyezmény majdnem az egész világban kedvező visszhangra talált és az államférfiak többsége és a közvélemény is fontos lépésnek tartja az atomháború veszélyének elhárításában. Az is nagyon fontos, hogy az egyezmény a világpolitika fejlődésében új korszakot jelent, leteszik az alapkövet a békés együttlélés és a békés versengés rendszeréhez. Fölösleges hangsúlyoznunk, hogy egyre többen megértik az atomháború valódi jellegét. De Gaulle francia államelnök három nappal később állást foglalt, mint a többi illetékes államfő. De Gaulle tábornok megerősítette, hogy Franciaország a moszkvai egyezmény hatása következtében sem KOMMENTÁRUNK: mond le saját atomerejéről. Amint Ismeretes, Franciaország rövidesen újból hidrogénbombákat robbant a csendes-óceáni szigetek térségében. A francia elnök ezenkívül újból 9lyan kifejezéseket használt a szocialista tábor országai címére, melyekhez a nyugati hatalmak képviselői még a hidegháború legridegebb korszakában sem folyamodtak. Ebből a szempontból nyelvkincse ebben az időben csak a Dél-Afrikai Köztársaság vezetőinek kifejezéséyfel vetekszik. Franciaország elutasító álláspontjával fékezi a háborús veszély elhárítására Irányuló Intézkedések megvalósítását. Álláspontjával megerősíti az egyesült államokbeli „veszettek" helyzetét. A hidegháború megszüntetésére irányuló akciók között fontos szerepet játszanak az atomfegyverek továbbterjedése elleni intézkedések. Franciaország álláspontja éppen ebből a szempontból a legveszélyesebb. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk De Gaulle álláspontját a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közti megnemtámadási szerződésről. Kennedyvel ellentétben, aki azzal fordult a közvéleményhez, hogy támogassa a moszkvai egyezményt, De Gaulle, mint rendszerint, nem kért támogatást. Franciaországnak észre kell vennie, milyen szerepre ítéli politikája. A helyzetet nem oldják meg az angol lapok vezércikkel, sem karikatúrái, melyek De Gaulle tábornokot kínai könyvbe mélyedve ábrázolják. A Sinhua kínai sajtóiroda főszerkesztője nyilatkozatát közölte a moszkvai egyezménnyel kapcsolatban. A főszerkesztő álláspontja a Renmln Ribao vezércikkéből és Kuo Mo-zsa nyilatkozatából Indul kl. Álláspontja, sajnos, teljes mértékben megegyezik De Gaulle nézetével. A legszomorúbb azonban az, hogy a francia elnökkel ellentétben itt egy szocialista ország álláspontjáról van szó. Mi a kínaiak ellenérve a moszkvai egyezmény ellen? Minőségileg ugyanaz, mint De Gaulle-é. Az egyezmény által elindított folyamat megakadályozhatná, hogy Kína atomfegyverekkel rendelkezzen! Ogy vélik, hogy az atomfegyverek gyártásának beszüntetése megerősítené az imperialistákat és a reakciót. A kínai elvtársaknak eddig még nem jutott eszükbe fordítva feltenni a kérdést: Mi lesz akkor, ha tovább gyártják az atomfegyvereket? Az ilyen fejlődés gyengíti az imperializmust? A nézeteltérések abban rejlenek, hogy mindkét fél nem akar lemondani a hidegháborúról. Néhány nap múlva, augusztus 6-án az egész világ megemlékezik Hlroshima elpusztításának évfordulójáról. Meg kell említenünk, hogy a felhalmozott atombombák hatása több mint milliószor nagyobb, mint a Hiroshimát elpusztító bombáéi A helyzet arra kényszeríti az emberiséget, hogy minden erejével harcoljon a termonuklárls háború veszélye ellen. Ez különösen azon országok számára létfontosságú, melyeknek kormányai elvesztették ítélőképességüket és meg akarják akadályozni az egyetlen lehetséges utat, mely az emberiséget a békés együttéléshez vezetné. Jiŕí Hochman A francia elutasítás nem csökkenti az atomcsendegyezmény értékét London (CTK) — Lord Home brit külügyminiszter július 29-1 televíziós Interjújában kijelentette, hogy De Gaulle elutasító álláspontja nem csökkenti az atomcsendegyezmény értékét. A külügyminiszter hozzáfűzte, hogy várható volt Franciaország elutasító álláspontja, mivel az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának van nukleáris bombája, ugyanakkor Franciaországnak nincs. Franciaország — mondta lord Home — ezen a téren mesze elmaradt a három atomnagyhatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és NagyBritannia — mögött. Az angol külügyminiszter a továbbiakban elmondta, hogy a soron következő feladatnak egy olyan egyezmény megkötését tartja, amely eltiltaná az atomfegyver-birtoklés kiterjesztését más országokra Is. Lord Home véleménye szerint hasznos lenne tovább tárgyalni a Szovjetunióval más nemzetközi kérdésekről ls. A NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közti megnemtámadási szerződésre vonatkozó szovjet javaslatról szólva Home kijelentette: Ez a kérdés igen bonyolult, mivel szövetségeseink és főleg Nyugat-Németország határozottan elutasítanak minden Ilyen kezdeményezést. A külügyminiszter végül kijelentette, hogy a brit kormányfő fenntartás nélkül részt venne a nagyhatalmak csúcsértekezletén. Franciaország folytatja az atomrobbantásokat De Gaulle sajtóértekezlete De Gaulle francia elnök hétfőn getlensége és védelme szempontjádélután három órakor sajtóértekezletet tartott az Elysée-palotában. Az értekezleten több mint kilencszáz francia s külföldi újságíró jelent meg. A rendőrség rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket léptetett életbe, tekintettel arra, hogy De Gaulle ellen egész sor' sikertelen merényletet követtek már el. Az elnök hosszasan foglalkozott a francia belpolitikai helyzettel, a hírügynökség! jelentések azonban elsősorban a sajtóértekezlet külpolitikai vonatkozásait emelik ki. De Gaulle kijelentette, hogy üdvözli a Moszkvában parafált atomcsendegyezményt, de hozzátette, hogy annak értéke „korlátozott Jellegű . Bejelentette, hogy Franciaország még ebben az évben nemzetközi értekezletet szándékozik összehívni, amelynek keretében Franciaország a három másik atomhatalommal együtt tanulmányozná a leszerelés „lényeges problémáit, még mielőtt azok — De Gaulle szerint — teljesen megoldhatatlanná válnak". Ezen a leszerelési értekezleten — mondotta De Gaulle — meg kellene vitatni a meglevő atomfegyverkészletek elpusztítását ls. Enélkül ugyanis — állította — a moszkvai megegyezés „mit sem változtat a világ helyzetén". De Gaulle ezzel világosan elárulta, hogy ellene van a nemzetközi feszültség fokozatos enyhítésének. Ami a jelent illeti — hangsúlyozta De Gaulle —, a moszkvai megegyezés nem fogja megakadályozni Franciaországot abban, hogy felszerelje magát mindazokkal a pusztító eszközöjkkel, amelyekkel a több! hatalmak rendelkeznek. A francia elnök azzal érvelt, hogy erre Franciaország „fügleghatározottabban szükség NEM TUDJA, HOGY CSENDRENDELET VAN? {Népszabadság) ból" van. De Gaulle a továbbiakban egyértelműen visszautasította a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai között esetleg megkötendő megnemtámadási egyezmény gondolatát. Ami pedig Franciaország csatlakozását illeti, ezt azzal a kijelentéssel utasította el, hogy „erre semmi szükség, mert a Francia Köztársaság soha nem fog agressziót elkövetni, ezért részvétele egy megnemtámadási szerződésben teljesen céltalan". A francia államfő, akinek a NATOval kapcsolatos egyéni elképzelései mér sok gondot okoztak az Egyesült Államoknak, most az Északatlanti Szövetség előnyeit tartotta szükségesnek hangsúlyozni. A NATO — mondotta — „alapvetően fontos" mind az Egyesült Államok, mind pedig Franciaország számára. Washington a nukleáris felfegyverzés szempontjából, Párizs pedig földrajzi helyzeténél fogva felelős — mondotta. „Lehetséges, hogy eljön a nap, amikor őszinte egyetértés alakul kl a Szovjetunióval, és ezen a napon Franciaország is megteszi majd a békére és az európai egyensúlyra vonatkozó konstruktív javaslatait — hangoztatta —, majd ismét csak a megegyezést ellenőrző magatartást nyilvánított ki, mikor ehhez hozzátette: — Mindaddig azonban nem csatlakozunk semmiféle olyan kombinációhoz, amelyet a fejünk fölött kötöttek meg Európára vagy Németországra vonatkozóan. De Gaulle kitért a francia—amerikai viszonyra. Ez a viszony „baráti és szövetséges" — mondotta. Elismerte, hog/ vannak nézeteltérések Párizs és Washington között, de ezeket bizonyos körök, elsősorban a sajtó „eltúlozták". Közvetlen® a két ország hagyományos barátságának hangoztatása után azonban arról beszélt, hogy a második világháború óta' Franciaországban „nagy változások történtek". Franciaország ma gazdaságilag és pénzügyileg független, és jóllehet a háború után rászorult az Egyesült Államok segítségére, ma olyan helyzetben van, iiogy szükség esetén anyagi támogatást nyújthat az Egyesült Államoknak — mondotta, De Gaulle Itt rétért saját európai politikájának méltatására, kijelentve, hogy annak egyik legszebb példája a közelmúltban megkötött francia—nyugatnémet egyezmény. LEONYID BREZSNYEV, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és a az SZKP Központi Bizottságának titkára és J. Andropov, központi bizottsági titkár fogadta a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagjait. (CTK) i 1983. iúlius 31. * ÜJ SZÖ 3 /