Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-28 / 206. szám, vasárnap

N. SZ. HRUSCSOV: Menjünk tovább a nemzetközi feszültség enyhítésének útján A megnemtámadási egyezmény lehetséges • Fagyasszák be a katonai költségvetéseket • Csökkentsük a Németországban állomásozó csapatok létszámát A Szovjetunió, az Egyesült Al- A fő feladat éppen a fegyverkezési nek megoldásában, akkor gyorsan el lantok es Nagy-Britannia képvise- verseny megszüntetése, a leszerelés, lehet érni a megnemtámadási szerzőközött Moszkvában lefolyt tár- Csak ezen az úton lehet valóban el- dés kérdésében is a megegyezést, gyalások sikeres befejezésével hárítani a háború veszélyét és meg- A mi részünkről nem lesz hiány jókapcsolatban a Pravda és az Iz- szabadltaoi az államokat a katonai akaratban. Ami pedig azt a kérdést kiadások súlyától. A szovjet kormány ezért úgy véli, hogy most, a nukleáris fegyverkísérletek megtiltásáról szóló megKÉRDÉS: Hogyan értékeli ön a lég- egyezés eredményeként olyan kedveköri, a világűrbéli és a víz alatti z° lehetőségek nyílnak, amelyek kőnukleáris fegyverkísérletek megtiltá- zött előbbre lehet vinni az alapvető sáról szóló megegyezés elérését? nemzetközi kérdések megoldását. EhVÁLASZ: A Szovjetunió, az Ameri- h.ez azonban további olyan erőfesz!vesztija című lapok tudósítói kéréssel fordultak Nyikita Hruscsovhoz, hogy válaszoljon több kérdésre. kai Egyesült Államok és Nagy-Britannia között a nukleáris fegyverkísérletek megtiltásáról Moszkvában folytatott tárgyalások sikeres befejezése nagy jelentőségű nemzetközi esemény. Ismeretes, hogy a Szovjetunió már hosszú évek óta küzd a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséért. Ennek a kérdésnek a mielőbbi megoldását mindig is követelte és követeli ma is minden békeszerető állam és nép. Most sikerült megegyezésre jutni a légköri, a kozmikus és a víz alatti nukleáris fegyverkísérletek megtésekre van szükség," amelyek lépésről Jépésre elvezetnek a béke megszilárdításához, az emberiség örök álmának, az általános és teljes leszerelésnek a megvalósításához. Ehhez a munkához haladéktalanul hozzá kell .látni, mégpedig mindenekelőtt a nagyhatalmaknak. KÉRDÉS: Véleménye szerint milyen elsőrendű nemzetközi kérdésekre kell összpontosítani most a népek és a kormányok figyelmét? VÁLASZ: Ha olyan, elsőrendű nemzetközi kérdésekről van szó, amelyeket maga az élet helyez előtérbe, akilleti, milyen formát kapjon "a megnemtámadási szerződés, meggyőződésünk szerint nem lesz nehéz ebben megegyezni, hiszen nincsenek és nem is lehetnek ennek áthághatatlan akadályai. Vannak más intézkedések is, amelyeket a szovjet kormány véleménye szerint hamarosan meg kellene tenni kölcsönös megegyezés alapján. Néhány nappal ezelőtt már beszéltem ezekről az Intézkedésekről. Ide tartozik az államok katonai költségvetéseinek befagyasztása, helyesebben, csökkentése, a váratlan támadás megelőzését szolgáló Intézkedések megvalósítása, a Nyugat-Németországban és a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodó külföldi csapatok létszámának csökkentése, képviselőink elküldése a nyugati hatalmak csapataihoz Nyugat-Németországba, s ugyanakkor az ő képviselőik elküldése a Német Demokratikus Köztársaságban elhelyezett tiltásában. Ogy véljük, hogy ez jó k°

r mindenekelőtt arra a kérdésre szovje

t csanatokhoz O™ £_ l_ miifntnÄIv rá .omoluűr n M aTn_i.

npnS ' H • kezdet. Szeretnénk szerencsét kívánni minden jóakaratú embernek, aki erőfeszítéseivel elősegítette a nukleáris fegyverkísérletek megtiltására vonatkozó megegyezést. Ogyszintén szeretnék elismeréssel adózni az Egyesült Államok és Nagy-Britannia koimányának, e kormányok képviselőinek, akiket kormányuk megbízott a tárgyalások folytatásával. A nukleáris fegyverkísérletek megmutatnék rá, amelyet a NATO-országok és a Varsói Szerződésben részt vevő országok közti megnemtámadási szerződés megkötése jelent, és amelyről már folyt hasznos véleménycsere. 1 A szovjet kormánynak meggyőződése, hogy ennek a szerződésnek a megkötése kedvezően hatna az egész helyzetre', mivel a két egymással szemben álló csoporthoz tartozó állaMindczekről a kérdésekről a szoveljutni a megfelelő egyezmények kidolgozásáig és megkötéséig. Javaslattal fordulunk a nyugati hatalmakhoz: egyezzünk meg mindezekben a kérdésekben. Le tudtuk rakni együttesen az alapot, amikor megegyeztünk a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásában. Menjünk most tovább, előre a nemzetközi feszültség enyhítésének, a hidegháború felszámolásának útján. Ezzel megnyílnék az út az alapvető kérdés — az általános és teljes leszerelés — megoldásához. Természetesen meg kell oldani azt a kérdést is, amelyektől leginkább függ a nemzetközi feszültség megszüntetése: a német kérdés békés rendezését. A második világháború maradványainak felszámolása nélkül Európában nem lehet szó tartós békéről. Ezt minaanki jól tudja. Szeretném kifejezni azt a reményemet, hogy mindazok erőfeszítéseink ered ményeként, akiknek szívügyük a bé ke, sikerül elérni a német békeszerződés megkötését, és ennek alapján a nyugat-berlini helyzet rendezését. A népek békét akarnak. Ez érthető, természetes kívánság. A kormányok feladata valóra váltani az emberek millióinak ezt a kívánságát. így látja a maga feladatát az SZKP lenini központi bizottsága, a szovjet kormány, a Szovjetunió népe. S ők továbbra érése azt mutatja, hogy az érdekelt államok akaratával és erőfeszítésével a nagyhatalmak jóakaratával kölcsönösen elfogadható feltételek mellett sikeresen megoldhatók a nemzetközi problémák. Ezenfelül reméljük — és úgy gonjet kormány kész érdemben^árgyalni sem csökkentik erőfeszítéseiket, hogy a nyugati hatalmak képviselőivel, s elérjék ezt a nagy célt. J. F. Kennedy: Fénysugár a hidegháború sötétségében Az amerikai elnök felhívja Franciaországot, csatlakozzék az atomtilalmi egyezményhez tiltására vonatkozó megállapodás el- mok a vi'Sg színe előtt ünnepélyesen bejelentenék azt az elhatározásukat, hogy nem alkalmaznak ' erőszakot egymás ellen, nem fenyegetik egymást háborúval. 1 A NATO-országok és a Varsói Szerződésben résztvevő államok közti megnemtámadási szerződés jelentődoljuk, ezt a reményünket ma osztja s

égét fokozná még az a körülmény, ba

n- A

z egyezmény parafálását fényminden ember a világon —, hogy a hogy ez a szerződés felölelné mind- sugárnak nevezte a Kelet és Nyugat nukleáris fegyverkísérletek megszün- .azokat az államokat, amelyek jelen- közötti hidegháború sötétjében, s mint tetéséről szóló szerződés megkötése nukleáris fegyverrel rendelkez- a

z „emberiség számára kivívott győ- t Washington (CTK) — Kennedy ködés új problémákat és veszélyeket amerikai elnök, közép-európai idő , rejthet magában, „ám ezek elhaívá szerint pénteken éjfélkor televíziós- j nyúlnak az egyre növekvő lázas fegy és rádióbeszédet mondott a részleges j verkezésl verseny és a háborús konfatomcsend-egyezménnyel kapcsolat- i liktus lehetősegének veszélye mellett". Az elnök azután a nukleáris elő fogja segíteni a nemzetközi feszültség általános enyhülését, s ezáltal kedvező légkört alakit ki régen megérett nemzetközi problémák megoldásához. Természetesen helytelen dolog lenne a-, elért sikerek alapján ábrándokban ringatni magunkat, csökkenteni erőfeszítéseinket és elszántsánek. Más szóval, ez a szerződés a nul'leáris hatalmak közötti béke szerződése lenne. Ezzel kapcsolatban megelégedéssel állapíthatjuk meg: a Szovjetunió, az Egyesült Állarnók és Nagy-Britahnia között a megnemtámadási szerződésre zelmet" értékelte. Beszédéből nem hiányzottak a Szovjetuniót és a kommunizmust vádoló szavak, de a megegyezést nagyon pozitívan értékelte. Kijelentete, hogy a moszkvai egyezmény még nem oldotta meg a világproblémákat, de „kifejezi közös megértésünket a nukleáris kísérletek veszélyességét illetően". „A megegyezés vonatkozó szovjet javaslatról lefoly __ tátott véleménycsere eredményeként , . . , ,., , gunkat a béke biztosításáért folyó megállapodás jött létre, hogy a felek meg. nem-jelenti, hogy nincs szükség további harcban. Teljesen világosan tanácskoznak szövetségeseikkel, s ez- f

esy

ve

remkre, vagy a többi szövetsékell látnunk ugyanis azt, hogy a nuk- ^után folytatják a kérdés megvitatá- ^es segélyezésére. Am jelentős lépés leáris fegyverkísérletek megtiltása ' sát, olyan megegyezés elérése céljából, amely kielégíti a megegyezésben résztvevő valamennyi felet. A szovjet kormány meg van győmég nem jelenti a fegyverkezési verseny beszüntetését, s kővetkezőképpen önmagában nem háríthatja el a háború veszélyét. Ez a lépés nem szünteti meg a fegyverkezési terheket, hiszen a fegyverek gyártására az államok óriási anyagi eszközöket fordítanak. ez a józan ész felé, az első lépés, amely távolodást jelent a háborútól.' Kennedy kijelentette, hogy a nukleáris kísérleteket betiltó egyezmény ződve arról, hogy ha megnemtáma- „történelmi határkövet jelenthet az dási szerződés problémájának meg-* emberiség évszázados béketörekvéséoldásánál mindkét fél ugyanolyan ben", ha a két fél bizalommal tekint jóakaratot tanúsít, mint a nukleáris a békés együttműködésre. Hangsúlyozfegyverkísérletek megtiltása kérdésé- ta továbbá, hogy a békés együttműki i lesz a Moszkvában parafált ' ' atomcsend-egyezmény további sorsa — ezt kérdi ma a békeszerető világközvélemény az atomhatalmak kormányaitól. Erre a kérdésre keresünk az alábbiakban választ a világsajtóban, az egyes kormányok szóvivőinek nyilatkozatai között. Először is csoportosítsuk A POZITlV TÉNYEZŐKET: N. Sz. Hhuscsov elvtárs sajtónyilatkozata, Kennedy amerikai elnök televíziós beszéde, Ausztrália, Kanada, Dánia kormányainak hajlandósága, hogy csatlakozni kívánnak az egyezményhez. A- sajtőkommentárok az egyezményen résztvevő országokban ugyancsak pozitívak. A szovjet lapok (Pravda, Izvesztyija;Trud), egyöntetűen azt hangoztatják, hogy ez- az első lépés a fegyverkezési verseny megszüntetése felé, s még kitartó, áldozatos munkára van szükség, hogy az atomháború vsszélyét elháríthassuk. Az amerikai sajtó (mindenekelőtt a kormány véleményét tolmácsoló New York Times) ugyancsak pozitívan értékeli az egyezmény parafálását, s nem hiányzik belőle a meggyőző szó sem a szenátus címére, amelynek még ratifikálnia kell az egyezményt, hogy érvénybe léphessen. S itt eljutottunk az egyezmény érvénybe lépésének egyik lehetséges akadályához: az USA szenátusához. Milyenek itt a kilátások? Ismeretes, hogy Washingtonban erős pozíciókat töltenek be az atomtilalom ellenzői. A TASZSZ washingtoni tudósítója — aki néhány szenátort meginterjúvolt — úgy véli, A ŔATIFIKÁLÁS „VIHAROS" ÉS „NEHÉZ" LESZ. Számos szenátor (Mansfield. Gore,) helyesli az egyezményt, ám J. Stennis, BIZTATÓ VISSZHANG aki a katonai készenléti albizottság élén áll, csak az egyezmény „tüzetes tanulmányozásáról" nyilatkozott. Az AP hírügynökség ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy az ilyen válaszok a huzavona előjelei. A magas poszton álló katonai személyek körében az egyezmény „nagy nyugtalanságot" keltett — közli a Wall Street Journal, de a- Reuter hozzáfűzi, hogy az amerikai vezérkari főnökök kara visszalépett eddigi álláspontjától és a szenátusban támogatni fogja az egyezmény megkötését. A déli szenátor vezette szenátusi albizottságban azonban nem lesz könnyű kiverekedni az egyezmény támogatását. Stennis szenátor ugyanis arról hírhedt, hogy már számos fontos dokumentum megtárgyalását szabotálta el. Most is kijelentette: „Meg kell állapítani, az egyezmény-tervezet teljes mértékben biztosítja-e biztonságunkat, nem tartalmaz-e esetleg kockázatot..." Ahhoz, HOGY AZ ATOMCSEND VALÓBAN AZ EMBERISÉG JAVÁRA VÁLJÉK és a további előrehaladást, más kérdésekben is a megegyezést eredményezze, figyelembe kell vennünk az érdekelt, de a szerződésben részi nem vevő államok álláspontját. Az egyik mindjárt egy atomhatalom — Franciaország. Az itteni kommunista párt és a szocialista párt a nemzetközi feszültség enyhítésének fontos tényezőjeként értékeli az egyezményt és az ország csatlakozását követeli. A gaulleista Nation azonban (úgy inínt a kormány szóvivője és a külügyminiszter is) elveti az egyezményt mert úgymond — „nem hozza közelebb az atomleszerelést". Ebből az a „logikus" következtetést vonja le, hogy Franciaországnak folytatnia kell kísérleteit s nem szabad az óriások kezében hagyni ezt a fegyvert." A negatív tényezők közé kell sorolni természetesen a bonni uralkodó köröket is. A bonni kormány „üdvözölte" ugyan a szerződést, ám ugyanazzal . a lélegzetvétellel akadályokat is gördített az egyezmény legjelentősebb célja — a további közeledés és megegyezés' más kérdésekben is — elé. A kormány szóvivője ugyanis kijelentette: a megnemtámadási szerződésnek csak akkor lenne értelme, ha felszámolják a feszültség gyökereit. Márpedig Bonn ezeket a gyökereket az NDK létezésében, s abban látja, hogy nem elégítik ki revansista követeléseit. Végeredményben a visszhang biztató. Hiszen a negatív álláspontot képviselő kormányok és egyének ELSZIGETELŐDNEK DÖRE NÉZETEIKKEL. A moszkvai megegyezés olyan lökést adott a világ békeszerető erőinek, hogy az ma képes elsöpörni útjából — bár nem könnyen és máról-holnapra — a békés kibontakozás kerékkötőit. Most — és ezt harsogja világgá a pozitív visszhangok özöne — az a fontos hogy az első lépést, az atomcsend egyezményt, további, a feszültséget csökkentő lépések köves sék. V. G. háborúról szólva megemlítette, hogy az már az első órában 300 millió I áldozatot követelne. Kijelentette „Aki életben maradna egy nukleáris háború után, a halottakat Irigyelné." Kennedy kijelentette, hogy a moszkvai egyezmény az amerikaiak, gyermekeik és a szomszéd népek számá ra lépést jelenthet előre a nemzetközi feszültség enyhítése, a több területen megvalósuló megegyezés felé vezető úton. „Senki sem mondhatja teljes blzo nyossággal — jelentette ki az elnök — milyen egyezmény alapja lehet még ez a szerződés." Azt állította, hogy á Szovjetunió nem akarja figyelembe venni az összes atomfegyver kísérlet betiltásához szükséges inspekciókat. Kijelentette, hogy Moszk vában az atomfegyver-kísérletek betiltásáról szóló egyezményen kívül más megegyezést nem kötöttek. Kennedy beszélt arról, hogy ez az első lépés után folytatni lehetne a tárgyalásokat olyan intézkedésekről, amelyek elháríthatnák a váratlan támadást, szabályoznák a fegyverek számát és fajtáját, megakadályoznák a nukleáris fegyverek terjesztését. „Je lentős dolog — mondotta Kennedy — hogy folytatódik az igyekezet újabb egyezmények megkötésére." Azután felhívta Franciaországot, csatlakozzék a többi atomhatalomhoz és használja fel az időt arra, hogy ne terjessze az atomfegyvereket. Ezzel kapcsolatban Kennedy hangsúlyozta, hogy, ha sok kézben van atomfegyver, az növeli a véletlen háború kirobbantásának veszélyét és annak szükségességét, hogy a nagyhatalmak beavatkozzanak a helyi érdekű konfliktusokba is. Az elnök azt mondotta, hogy a moszkvai egyezmény megnyitható az ajtót annak a kampánynak, amely ellenzi az atomhatalmak számának növelését, mert az egyezményes felek nem fognak segítséget nyújtani más államoknak a légköri, kozmikus és vízalatti kísérletekben. Kijelentette, hogy az egyezmény további megegyezések előtt tárja ki az ajtót. Az USA elnöke a továbbiakban kijelentette, hogy az egyezmény jobban erősíti a nemzetek biztonságát, mintha korlátlanul folytatnák a kísérleteket. Az elnök azt állította, hogy, ha az egyezmény alapján engedélyezett keretek között (tehát föld alatt) más hatalmak végeznének is kísérleteket, ez nem jelentheti az Egyesült Államok utolérését, s „az amerikai stratégiai erők képesek elriasztani egy atomtámadást, vagy kivárni azt, s azután megsemmisíteni az agresszor országát." Többé-kevésbé a szenátus címére az elnök kijelentette: „Az egyezmény, amelyről beszélek, nem veszélyezteti biztonságunkat, mert minden szükséges atomfegyver rendelkezésünkre áll." A harcoló Kubából építő Kuba lett Fidel Castro beszéde a kubai nemzeti ünnep alkalmából Havanna (CTK) — A kubai nép tegnap ünnepelte a forradalmárok csoportja bátor tettének 10. évfordulóját, amikor Fidel Castro vezetésével megtámadták a Moncada-erődöt, ami a kubai forradalom kezdetét jelentette. Az ünnep alkalmából Havannában iagygyűlést rendeztek, melyer Fidel Castro, a Forradalmi Párt elnöke, az Egységes Szocialista Forradalmi Párt titkára beszédet mondott. A nagygyűlésen a több ezer kubain kívül 900 külföldi küldött vett részt, köztük a csehszlovák Nemzeti Front küldöttsége Václav Prchlik altábornagy, a Nemzetgyűlés képviselőjének vezetésével. Fidel Castro beszédében a forradalmi kormány és a nép teljes egységét igazolta. A (orradalom fejlődik él erősödik, mondtt Castro és a nép nemcsak lelkesedésében, de öntudatosságában és szervezettségében is erős. Castro megemlítette, hogy 10 évvel ezelőtt Kubában ugyanolyan volt a helyzet, mint a latin-amerikai országokban a jelen időszakban. Moncada-efőd megtámadásának Jelentősége abban rejlik, hogy a latinamerikai nemzeteknek új utat mutatott. Több latin-amerikai országban a forradalmárok helyzete sokkal kedvezőbb, mint nálunk 10 évvel ezelőtt, amikor Batistának 50 millió dollár állt rendelkezésére. Castro hangsúlyozta, hogy kl kell használnunk a világerők viszonyának kedvező változásait, s nem várhatunk arra, hogy ezek a változások maguk hassanak. Castro a továbbiakban azt mondta, Kuba tapasztalatból tudja, hogy minden olyan nemzet, amely szabadságáért küzd, hasonló segítségben részesül, mint Kuba. A változások nem kihasználása súlyos felelősséggel jár, mondta Castro a latin-amerikai forradalmakra gondolva. Beszéde nagy részében Kuba és az Egyesült Államok viszonyával foglalkozott és hajlandóságát fejezte ki, hogy az egyenjogúság alapján megtárgyalják az összes vitás kérdéseket. Több kapitalista országhoz való jő viszonyukat emiitette meg példaként és hangsúlyozta, az az igyekezet, hogy békében akarnak élni, nem jelent eszmei visszakozást. A továbbiakban kijelentette, hogy az Egyesült Államok elszigeteli magát, mivel Latin-Amerika előbb, vagy utóbb Kuba pártjára áll. Beszéde legjelentősebb részében Fidál Castro a forradalom távlataival foglalkozott. Meg kell mutatnunk, hogy nemcsak harcolni tudunk, hanem dolgozni ls. hangsúlyozta Castro. Beszéde befejező részében Castro harcra szólította fel Kuba népét a termelés növeléséért, a veszteségek és önköltségek csökkentéséért. A Biztonsági Tanács ülése New York (CTK) — A Biztonsági Tanács ülésén Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok képviselői szólaltak fel, akik a portugál gyarmatosítókat próbálták Igazolni. Adlai Stevenson, az Ecyesült Államok képviselője és Patrick Dean, Anglia képviselője azt állították, hogy a portugál gyarmatok helyzete nem veszélyezteti a békét és biztonságot. A gyűlés befejező részében a tárgyalás programján kívül N. T. Fedorenko, a Szovjetunió képviselője szólalt fel. Megelégedését fejezte ki a brazil képviselők kijelentésével kapcsolatban és azzal a nyilatkozattal, melyet az afrikai államok nevében a libériai külügyminiszter tett. Az afrikai államok külügyminiszterei ebben a nyilatkozatban örömmel üdvözölték a nukleáris kísérletek beszüntetéséről kötött részleges egyezmény megkötését. Ezek után Stevenson és Dean szólalt fel, akik szintén örömmel fogadták a nukleáris kísérletei betiltásáról kötött részleges egyezményt. Averell Harrlman és lord Hailsham, akik az amerikai és az angol kormány nevében parafálták a háromoldalú szerződést az atomfegyverkísérletek betiltásáról, Moszkvából visszatértek hazájukba. (CTK) LESTER PEARSON Kanada miniszterelnöke az év vége felé valószínűleg Franciaországba látogat, hogy De Gaulle elnökkel tárgyaljon. A kanadai kormány hajlandó közvetíteni az Egyesült Államok és Franciaország között az atomfegyverkísérletek betiltásáról szóló egyezménnyel kapcsolatosan. (CTK) A francia nemzetgyűlés a harmadik olvasás után elfogadta a kormány törvényjavaslatát a közalkalmazottak sztrájkjainak korlátozására. (CTK) Nicoziában dokumentumot írtak alá, melynek értelmében Csehszlovákia mezőgazdasági termékek ellenében gépeket és berendezéseket szállít majd Ciprusnak. (CTK) Nixon, volt amerikai elnökhelyettes meglátogatta Adenauer kancellárt és négyszemközt tárgyalt vele a Kelet és Nyugat kapcsolatairól. (CTK) A Kelet-, Közép- és Dél-Afrika felszabadítására alakult pánafrlkal mozgalom emlékiratot küldött U Thantnak, az ENSZ főtitkárának, melyben tiltakozik a dél-afrikai fajüldözők garázdálkodásai ellen. (CTK) 19B3 július 28. * ÜT SZÖ 3