Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-28 / 206. szám, vasárnap

* Világ proletárjai, egyesül jetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. július 28. vasárnap • 30 fillér • XVI. évfolyam, 206. szám Minden szem gabonát a maga helyére Arat a falvak népe — Így szokták jellemezni azt az Időszakot, melyben a mezőgazdaságban dolgozó emberek az érett kalászok betakarításán kívül még számos feladatot oldanak meg. Hiszen sok helyen még kapára vár a répa, soron van a takarmánybetakarítás, a másodvetés, a dohánytörés és szervezési szempontból az egyik legjelentősebb feladat: a megtermett gabona helyes elosztása. A kicsépelt gabonával már könnyű gazdálkodni — mondhatnánk. Van ls abban valami igazság, hogy nem okoz különösebb gondot a gabonával való gazdálkodás, ha tele a magtár, ha a vártnál több termett. Az Idén azonban kevés mezőgazdasági üzemünkben tognak azzal dicsekedni, hogy a tervezettnél több gabonájuk termett. Mezőgazdasági dolgozóinktól éppen ez követeli meg, hogy már a gabona betakarításánál fokozott gonddal vigyázzanak minden szem gabonára, az ország kenyerére, az elosztásnál pedig ügyeljenek arra, hogy minden szem gabona a maga helyére kerüljön. Kedvezett az időjárás. Jóformán észre sem vettük, hogy DélrSzlovákia szövetkezeteinek, állami gazdaságainak nagyobb részében már befejezték a gabonabetakarltást. A legtöbb helyen a tarlóhántást már a szalma sem akadályozza, formás kazlakba hordták össze a szorgalmas földművelők, örvendetes dolog, hogy ilyen jő ütemben haladnak h nyári munkák, s az még inkább, hogy a mezőgazdasági üzemek nagyobb részében minden külön figyelmeztetés nélkül törvénynek tartották azt a gyakorlati alapelvet, hogy a cséplőgéptől, a kombájntól az első gabonát az állami raktárakba szállítják. Királyfiakarcsán — mint az ország sok más szövetkezetében — szintén gyengén fizetett a búza, sokat ki is kellett szántani. Alig termett annyi, hogy a szerződéses eladást fedezze. Ilyen körülmények között bizony elég sok gondot okoz az elosztás. Mert ugyebár, ha a megtermett búzából mindenre nem futja, akkor az elosztáskor meg kell találni a fontossági sorrendet. Nos, a királyfiakarcsaiak megtalálták, így okoskodván: első a társadalmi érdek, ezt követi a szövetkezeti közösség érdeke és a lehetőségekhez mérten osztanak majd gabonát a ledolgozott munkaegységekre. Más szóval — a szerződéses eladást az utolsó dekáig teljesítik, s amennyire csak lehet: szortiment szerint. A vetőmagalap biztosításánál az egyes gabonafajták már nem okoznak ilyen gondot, itt a mennyiségre helyezik a fő súlyt, számítván arra, hogyha az állami raktárakban lesz elegendő gabona, akkor a csere lehetősége mindig fennáll. A takarmányalapnál ls a mennyiség a lényeges, hiszen a takarmánykeverő-üzemen keresztül segíthetnek .a takarmányfélék egyoldalúságán, már ami az abraktakarmányokat illeti. A kukorica országos viszonylatban jobb termést ígér a tavalyinál és ez ls biztató. Marad a természetbeni. Mondhatnánk, hogy a szövetkezeteseket ez érinti legközvetlenebbül, hiszen ez biztosítja évi kenyérszükségletüket. Ki vitathatja, hogy a mezőgazdasági dolgozóknak elsődleges joguk van a maguktermelte gabonához, a mindennapi kenyérhez, a háztájiban tartott sertés és baromfi ellátását szolgáló takarmányalap biztosításához? Igen, joguk van és ezt a jogot mind a szövetkezet alapszabályzata, mind pedig a párt- és a kormányhatározatok törvényesen is bizonyítják. Ám nézzük a dolgot egy másik szemszögből. Ma már kevés az olyan falu, amelyben a kenyérszállító kocsi nem jelenik meg naponként. Ezt az egyre növekvő igények is megkövetelik. Mert ki akarna a falun kenyeret sütni, ha naponta friss kenyeret vehet az üzletben? S ha Így van, akkor feltétlenül azoknak kell igazat adnunk, akik a gabonaelosztás sorrendjét a következőképpen ha-_ tározzák meg: Mindenekelőtt fontos, hogy eleget tegyenek a társadalom iránti kötelességüknek, a szerződéses gabonaeladásnak. Ezt az elsődlegességet az a törvényszerűség szüli, hogy országos viszonylatban (tehát az egyén szempontjából ls) csak akkor tudjuk az igényeket kielégíteni, ha a szerződésben vállalt gabonaeladási kötelezettségének valamennyi mezőgazdasági üzem hiánytalanul eleget tesz. Nyilvánvaló, hogy a társadalmi érdekeket — fontossági sorrendben — az üzemi érdekek követik, melyeken belül az egyéni érdekek is megvalósulnak. Jó eredménynek számit, hogy egyes szövetkezetek az aratással egyidőben az állam iránti kötelességüknek ls eleget tettek. Szlovákia déli járásaiban, ahol a gabonabetakarítás a legelőrehaladottabb, eddig is jó eredményekről adhatnak számot a szövetkezetek. A dunaszerdahelyi járásban például már célba ért a királyflakarcsai, ekecsi, felbári, nádasdi stb. szövetkezet. Az eddigi eredmények beszédes tanúbizonyságai a munkásparaszt szövetség fokozódó elmélyülésének. Helytelen lenne azonban, ha a pártszervezetek és a nemzeti bizottságok az elért sikerek láttán a továbbiakban nem fordítanának kellő gondot a gabona helyes elosztására, a vállalt feladatok maradéktalan teljesítésére. .Társadalmunk — tehát mindannyiunk — érdekében a szorgos aratási munkák idején is tegyenek meg minden tőlük telhetőt a gabonafelvásárlás sikeréért. Az időjárás kedvez az aratás hőseinek A kassal Járásban Gyurcsó Ferenc, a Nagyidal Állami Gaz'.aság traktorosa péntekig 124, Baksi László Gombosról 115, Svlatko Béla a Valalikyi Állami Gazdaságból 110, Karafa Péter és Moros Pál a szinai, Spisák István a csányi szövetkezetből 104 hektár kalászost vágtak le rendrakó gépiikkel. AZ ELFELEJTETT PRÉMIUM A kombájnosok munkaversenye felől érdeklődünk František Krajoštôl, a szepsl gépállomás tgazgatöjátől. — A verseny kritériumával megismertettük a kombájnosokat — mondja. — A legjobb teljesítményt Stefan Kislia, a kézsmárkl gép- és traktorállomás nálunk dolgozó br!gá(_osa érte el. SK—4 kombájnjával a bodollöl szövetkezetben eddik 130 hektárt aratott le. Második helyen Varga Ottő áll a Nagyidat Állami Gazdaságban elért 125 hektáros teljesítményével. Bene István és Lukács Sándor kombájnosok ls több mint 100 hektárról aratták le a gabonát. AZ ELSŰ KOSZORÚ A humenne! Járás párttltkárságán tegnap népes küldöttség járt. Két község szövetkezetesel adták át a hagyományos aratási koszorút a párt vezető titkárának Ez azt jelenti, hogy a kachanovcei és a 'ackovcel szövetkezetben befejezték az aratást. Hét nappal korábban végez'ték el a termés betakarítását, mint ahogy azt tervezték. M. S. Közlemény a KGST tagállamok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai első titkárainak és kormányfőinek értekezletéről Moszkva (CIK) — 1963. július 24— 26-án Moszkvában tanácskoztak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak első titkárai és kormányfői. Az értekezleten részt vettek a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák , Szocialista Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, Mongol Népköztársaság, a Német- Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak első titkárai és kormányfői. Az értekezlet résztvevői megtárgyalták a KGST végrehajtó bizottságának jelentését a KGST tagállamai kommunista és munkáspártjai képviselőinek 19C2. júniusi tárgyalásán hozott határozatok teljesítéséről és tanácskoztak a KGST tagállamai > közti gazdasági együttműködés további fejlődésének feladatairól. Az élet teljes mértékben igazolja a júniusi tárgyalás határozatának helyességét, hogy a szocialista építés objektív törvényszerűsége a szocialista országokban a termelési erők gyors fejlődését, ezen országok érdekegységét, az egyes nemzetgazdaságok egyre szorosabb kapcsolatát feltételezi. " A KGST tagállamai együttműködésének tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelvei,' amelyeket a júniusi tanácskozáson hagytak jóvá — helyesek. Az értekezleten egyöntetűen megállapították: a KGST keretében végzett munkának köszönhető, hogy haladást értek el a KGST tagállamai gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének megszilárdításáról és kibővítéséről 1962 júniusában kitűzött hosszú lejáratú program megvalósításában. A szocialista államok gazdasági együttműködése, mely az egyenjogúság, az egyes országok szuverenitásának figyelembe vétele, az elvtársias kölcsönös segítség elve alapján fejlődik, hozzájárul ahhoz, hogy a szociálista tábor újabb sikereket érjen el gazdasági hatalma megszilárdításában, a tudomány és technika fejlődésében, a dolgozók életszínvonalának emelésében és a békés gazdasági versenyben a kapitalizmussal. A szocialista országok megőrzik elsőségüket a gazdaság fejlődésének ütemében. A KGST tagállamaiban 1962-ben az ipari termelés az előző évhez viszonyítva körülbelül 9 százalékkal emelkedett, míg a nyugateurópai kapitalista államokban 4 százalékkal. Különösen jelentős, hogy növekedett a termelés az Ipar legfontosabb ágazataiban. Így például a villanyenergia-termelés a KGST tagállamaiban egy év alatt 11,4 százalékkal emelkedett, a kőolajtermelés 1,5 százalékkal, a cement 10,2 százalékkal, a műanyagok és szintetikus gyanták 20,7 százalékkal, a nitrogénés műtrágyák 15,3 százalékai. Megnövekedett a mezőgazdasági' gépek, műtrágyák és más műszaki eszközök választéka. Növekedett a közszükségleti cikkek gyártása, főleg a kulturáltabb élethez szükséges gyártmányoké és a háztartási cikkeké. Az ipari termelés növekedését legtöbb esetben a munkatermelékenység növelésével érték el. Mialatt a szocialista világrendszer állandóan egyenletesen és tervszerűen fejlődik, a kapitalista világrendszer fejlődését egyenlőtlenség, az ellentétek kiéleződése jellemzi. Az értekezlet megállapította, hogy az elmúlt évben növekedett és megerősödött a tagállamok kétoldalú és többoldalú együttműködése és sikeresen teljesítették az együttműködés különböző területén hozott egyezményeket, mint például a Szovjetunió és az NDK egyezményét a vegyipar fejlődéséről, az NDK és Lengyelország egyezményét a barnaszén-fejtés fejlesztéséről, Románia, az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország egyezményét egy cellulóze kombinát közös felépítéséről. Ez az együttműködés az 1962. júniusi tárgyalás után továbbfejlődött. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió egyezményt kötött a kaolin és alumínium gyártására. A Lengyel Népköztársaság és a Szovjetunió együttműködik a kálium-műtrágyagyártásban, a Bolgár Népköztársaság és a Román Népköztársaság egyezményt kötött egy vlllanyerőmü felépítéséről a Dunán, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság egyezményt kötött egy dunai villanyerőmü építéséről és a Szovjetunió és a KGST tagállamainak többsége^ egyezményt kötött a kingiszepi foszforit-bánya építésére. Határozatot fogadtak el a KGST tagállamainak szorosabb együttműködésének megszervezéséről a hengergörgős csapágyak gyártásában és szétosztásában, a tehervagonok kölcsönös kihasználásában és a pénzügyi, valuta és bankmüveletekben. Nemzetközi intézetei létesítettek az állandósításra. Megkezdte működését az egységes energetikai rendszer irányító szerve. Idő előtt helyezték üzembe a „Barátság kőolajvezeték" egyes szakaszait Csehszlovákia és Magyarország területén. Magyarország, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia egységes energetikai rendszeréhez csatlakozott Nyugat-Ukrajna energetikai rendszere és a Szovjetunió megkezdte a villanyáramszolgáltatásí Magyarországnak. A KGST szervei kidolgozták az európai népi demokratikus országok tüzelőanyag és energetikai mérlegének előzetes számításait 1980-ig, mely lehetővé tette azoknak a problémáknak a megvilágítását, melyek megoldása csak közös igyekezettel lehet1962-ben a KGST tagállamai kölcsönös kereskedelmének terjedelme 14 százalékkal emelkedett, miközben a külkereskedelem 10 százalékkal növekedett. A gépek és berendezések kölcsönös szállítása 21 százalékkal emelkedett, ami a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítését bizonyítja a gépiparban. A KGST tagállamai, melyek a külkereskedeltaet tartják a különbözői gazdasági és társadalmi rendszerű országok közti együttműködés kibővítése feltételének, sikeresen fejlesztet{Folytatás a 2. oldalon) Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó bizottságának üléséről Moszkva (CTK) — A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó bizottsága július 26-án Moszkvában Ülésezett a barátságról, az együttműködésről és a kölcsönös segítségről. Az ülésen részt vettek: A Bolgár Népköztársaság nevében: jTodar Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Sztanko Todorov, a Minisztertanács alelnöke, Dobri Dzsurov honvédelmi miniszter. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében: Antonín Novotný a CSKP KB első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Viliam Široký miniszterelnök, Otakar Šimúnek miniszterelnök-helyettes és Bohumír Lomský honvédelmi miniszter. A Magyar Népköztársaság nevében Kádár )ános, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Czinege Lajos honvédelmi miniszter és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes. A Német Demokratikus Köztársaság nevében Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, Willi Stoph miniszterelnökhelyettes, Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának titkára, Heinz Hoffmann, honvédelmi miniszter és Ottó Winzer külügyminiszterhelyettes. A Lengyel Népköztársaság nevében: Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Józef Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnöke, Zenon Kliszko, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkára és Marian Spychalski honvédelmi miniszter. A Román Népköztársaság nevében Georghe Gheorghiu-Dej az Államtanács elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Ion Gheorghe Maurer, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Emil Bodnaras, a Minisztertanács alelnöke, Gaston Marin, az Állami Tervbizottság elnöke, Leontin Salajan honvédelmi miniszter és Cornéliu Manescu külügyminiszter. A Szovjetunió nevében: N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Minisztertanács elnöke, A. A. Gromiko külügyminiszter, R. J. Malinovszkij a Szovjetunió marsallja, honvédelmi miniszter. A politikai tanácskozó bizottság ülésén a Varsói Szerződés tagállamai fegyveres erőinek létszámával összefüggő kérdésekről tárgyalt. Az ezzel a kérdéssel kapcsolatos beszámolót A. A. Grecsko, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai fegyveres erőinek főparancsnoka tartotta. A beszámoló megtárgyalása és a nézetek kicserélése után határozatokat fogadtak el ezekkel a kérdések-kel kapcsolatban. A politikai tanácskozó bizottság ülése a kölcsönös megértés légkörében folyt. AVarsóíSzeriodés Politikai Tonácslozó Bizottsága az atomcsend-egyezményről A Humennél Állami Gazdaságban a napokban befejezik az aratást. A termés legnagyobb részét kombájnokkal takarítják be. Képünkön a valaškovicei gazdaság gabonaföldjein dolgozó Ján Tomčo kiunbájnos és Andrej Babják brigádas, a humennei kilencéves iskola diákja, Berenhaut felvétele — CTK Moszkvában 1963. július 28-án megtartották a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó bizottságának ülését. Az ülésen az alábbi határozatot fogadták el. A Varsói Szerződéshez tartozó államokban működő kommunista és munkáspártok központi bizottsága első titkárainak és kormányfőinek értekeznie meghallgatta Gromiko szovjet külügyminiszter beszámolóját a szoviet kormánynak az Egyesült Államok és Anglia kormányával az atomfegyver-kísérletek eltiltásának kérdésében folytatott tárgyalásairól és helyesli e tárgyalások eredményeit, amely tárgyalásokon megegyezés született, az atomfegyver-kísérletek három közegben — a légkörben, a magas légkörben és a víz alatt — való eltiltását kimondó szerződésről. A nukleáris kísérletek eltiltása kérdésében létrejött megállapodás a Szovjetunió és az összes szocialista országok következetes békeszerető külpolitikájának az eredménye, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélését hirdető lenini politikájának sikere. Az értekezlet véleménye szerint a szerződés elősegíti majd a nemzetközi feszültség enyhülését, és pozitív tényező lesz a néj>eknek a békéért és az új világháború veszélye ellen vívott harcában. Elfogadták 1963 július 26-án.