Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-27 / 205. szám, szombat

Részleges atomcsend-egyezmény A közös közlemény szövege MOSZKVÁBAN CSÜTÖRTÖKÖN ESTE KÖZLEMÉNYT ADTAK KI A RÉSZLEGES ATOMCSENDSZERZÖDÉS PARAFÄLASÄVAL KAPCSOLATBAN. A KÖZLEMÉNY IGY SZÓL: — Az Amerikai Egyesült Államok elnökének és az Egyesült Királyság miniszterelnökének rendkívüli megbízottai, Averell Harriman, a politikai ügyekkel foglalkozó amerikai külügyminiszter-helyettes és lord Hailsham, a titkostanács lordelnöke, a tudományos és technikai ügyek brit minisztere tanácsadóikkal együtt július 14-én Moszkvába érkeztek. Harrimant és lord Hailshamet fogadta Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, aki július 15-én elnökült a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének kérdéséről, és más, a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről megindult tárgyalások első ülésén. A tárgyalásokat július 16-tól július 25-ig szovjet részről Andrej Gromiko külügyminiszter folytatta: A küldöttségek vezetői mellett az egyes üléseken jelen voltak a tanácsadók is. A tanácskozások tárgyilagos, szívélyes légkürben folytak. Megállapodás született egy szerződés szövegéről, amely eltiltja a nukleáris fegyverkísérleteket a levegőben, a világűrben és a víz alatt. A szerződés szövegét külön és a jelen közleménnyel egyidejűleg hozzák nyilvánosságra. A szerződést július 25-én Andrej Gromiko, Averell Harriman és lord Hailsham parafálta. Harriman és lord Hailsham tanácsadóival együtt rövidesen elutazik Moszkvából, hogy jelentést tegyen kormányának és magáJapán is csatlakozzék a moszkvai egyezményhez Tokió (CTK) — Kennedy, az Egyesült Államok elnöke nem hivatalos üzenetében azt javasolta Ikeda japán miniszterelnöknek, hogy Japán is csatlakozzék a nukleáris kísérletek részleges betiltásáról kötött szovjetamerikai—angol egyezményhez. Jaszumi Kurogane, a japán kormány főtitkára bejelentette, hogy a kormány tagjai, elsősorban a külügyminiszter gondosan áttanulmányozza a javaslatot. A kormány álláspontjáról a jövő héten döntenek. A japán külügyminisztérium gondosan tanulmányozza, mi késztette Washingtont arra, hogy váratlanul ilyen javaslattal álljon elő. val vigye a parafált szerződést. A szerződés aláírására előreláthatólag a közeljüvőben Moszkvában kerül sor. A három küldöttség vezetője egyetért abban, hogy a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásáról parafált részleges szerződés jelentős első lépés a nemzetközi feszültség enyhülése és a béke megszilárdítása felé. Mindhárman további haladást várnak ebben az irányban. A húrom küldöttség vezetője megvitatta a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közti megnemtámadási egyezményre vonatkozó szovjet javaslatot. A három kormány megállapodott abban, hogy teljes mértékben tájékoztatja szövetségeseit e két szervezeten belül ezekről a tárgyalásokról, és tanácskozik velük arról, hogy folytassák a tárgyalásokat erről a kérdésről, azzal a céllal, hogy az öszszes részvevők számára kielégítő megállapodás szülessék. Rövid eszmecserét folytattak végül más, a feszültség enyhítésével összefüggő intézkedésekről is. Harriman a moszkvai Moszkva [CTKJ — Averell Harriman, az'Egyesült Államok államtitkárának helyettese .amerikai újságírókkal folyatott beszélgetése során kijelentete, hogy a nukleáris kísérletek részleges betiltásáról szóló egyezmény új utat nyit a béketárgyalások felé. Lehetővé teszi, hogy megegyezzenek számos más kérdésben is. Ide tartoznak azok a problémák, melyekről már több éve tárgyalnak, főleg a leszerelés területén. Hariman a továbbiakban megemlítette, hogy az a szovjet javaslat, amely szerint most az ellenőrző csoportok elhelyezéséről és módjáról tárgyaljanak, érdekes lélektani és katonai jelentőségű. Arra a kérdésre, könnyebben oldják-e meg most már a föld alatti kísérletek kérdését, nem adott reményekre jogosító választ. Véleménye szerint ez a probléma az ellenőrzés kérdésén alapszik, itt pedig még számos akadály mutatkozik. Harriman szerint aligha köthetnek egyezményt a nukleáris kísérletek általános betiltásáról, amíg ezt a kérdést nem oldják meg. A százak bizottsága Angliában kijelentette, hogy nemzetközi méretű tüntetéseket rendez, ha Franciaország nem csatlakozik az atomfegyver-kísérletek betiltásáról szóló egyezményhez. (ČTK) » Szerződés q légkörben, o világűrben és a víz alatt végzett nukleórs kísérletek betiltásáról MOSZKVA. — A légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris kísérleti robbantások betiltásáról szóló szerződéstervezet teljes szövege: „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának és az Amerikai Egyesült Államoknak kormányai — a továbbiakban „kezdeményező felek" — legfőbb céljuknak nyilvánítják azt, hogy az ENSZ céljaival összhangban a lehető leggyorsabban elérjenek egy szigorú nemzetközi ellenőrzéssel egybekötött általános és teljes leszerelési megállapodást, amely véget vetne a fegyverkezési versenynek, és megszüntetné mindenféle fegyver, beleértve a nukleáris fegyverek gyártásának és kipróbálásának Indítékát; törekedve arra, hogy mindörökre véget vessenek mindenféle nukleáris fegyverkísérletnek, kinyilvánítva, hogy készek e célból folytatni a tárgyalásokat, és óhajtván az emberi környezet rádioaktív anyagoktól történő megfertőzésének megszüntetését a következőkben állapodtak meg: 1. CIKKELY 1

Mindegyik szerződő fél vállal• ja, hogy betilt, megakadályoz és nem hajt végre semmiféle nukleáris fegyverkísérletet, vagy bármilyen már nukleáris robbantást, semmiféle hatáskörébe vagy ellenőrzésébe tartozó helyen; a) a légkörben, annak határain túlmenően, beleértve a világűrt; vagy víz alatt, beleértve a területi vizeket vagy nyílt tengereket; vagy bj bármilyen más környezetben, ha az ilyen robbanás a kísérletet végző állam hatáskörébe vagy ellenőrzésébe tartozó területen kívül radioaktív lecsapódást eredményez. Ez úgy értendő, hogy ennek az alpontnak a kikötései nem befolyásolhatják hátrányosán egy olyan szerződés megkötését, amely valamennyi nukleáris kísérleti robbantás betiltását — beleértve minden effajta föld alatti robbantást is — eredményezi, s amelynek megkötésére a felek — miként a szerződés bevezetőjében kifejtették — törekszenek. 2

Ezenfelül mindegyik szerződő • fél vállalja, hogy tartózkodni fog bárminemű olyan nukleáris fegyverkísérlet vagy bármilyen más nukleáris robbantás előidézésétől, az arra való biztatástól, abban bármilyen módon való részvételtől, végrehajtástól, bárhol Is hajtanák végre azokat mindazokban a közegekben, amelyeket a cikkely első bekezdése megjelölt vagy amelyre utalt. II. CIKKELY 1

Bármelyik fél javasolhat módo• sitásokat a szerződéshez. Bármilyen javasolt módosítás szövegét a letéteményes kormányokhoz kell eljuttatni, amelyek azt továbbítják valamennyi szerződő félhez. Ezt követően, ha a szerződő felek egyharmada, vagy annál többen úgy kívánják, a letéteményes kormányok értekezletet hívnak össze, amelyre az ilyen módosítás megtárgyalása végett minden felet meghívnak. 2

E szerződés bármilyen módo• sltását \alamennyi szerződő fél szavazati többségével kell jóváhagyni, beleértve minden kezdeményező felet. A módosítások valamennyi félre nézve akkor lépnek életbe, miután a ratifikációs okmányokat az összes felek többsége letétbe helyezte, beleértve valamennyi kezdeményező fél ratifikációs okmányait is. III. CIKKELY 1

E szerződés valamennyi állam • előtt nyitva áll az aláírásra. Bármelyik állam, amelyik ezt a szerződést annak életbe lépése előtt nem írja alá, a 3. paragrafus értelmében bármikor csatlakozhat hozzá. 2

A szerződést a szerződő álla• moknak ratifikálniuk kell. A ratifikációs és a csatlakozási okmányokat a kezdeményező felek kormányainál — a Szovjet Szocialista Köztársaság Szövetségének, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának és az Amerikai Egyesült Allamoknal' kormányánál — kell letétbe helyezni, amely kormányok ezennel letéteményes kormányokká jelölte.tnek. 3

Ez a szerződés azután lép • életbe, miután azt vajamennyi kezdeményező fél ratifikálta és a ratifikációs okmányokat letétbe helyezte. 4

Azokra az államokra nézve, • amelyeknek ratifikációs vagy csatlakozási okmányait a szerződés életbe lépését követően helyezték letétbe, a szerződés a ratifikációs vagy csatlakozási okmányaik letétbe helyezésének napjával válik érvényessé. 5

A letéteményes kormányok • azonnal tájékoztatnak minden olyan államot, amely aláírja a jelenlegi szerződést és csatlakozik ahhoz, minden egyes aláírás időpontjáról, minden egyes ratifikációs és csatlakozási okmány letétbe helyezésének idejéről, a szerződés életbelépésének időpontjáról, bármilyen értekezlet egybehívására vonatkozó kérés kézhezvételének idejéről vagy egyéb bejelenlésekről. 6

Ezt a szerződést a léteményes • kormányoknak az ENSZ alapokmánya 102. cikkelyének megfelelően regisztrálniuk kell. IV. CIKKELY A szerződés korlátlan Időtartamú. Mindegyik félnek — állami szuverenitását gyakorolva — joga van ahhoz, hogy kilépjen a szerződésből, ha úgy dönt, hogy a szerződés tárgyával kapcsolatos rendkívüli kötelezettségek veszélyeztetik országának legfőbb érdekeit. A szerződésből való kilépésről három hónappal előre kell értesítenie a szerződésben részt vevő összes többi felet. V. CIKKELY Ezt a szerződést, amelynek angol és orosz szövege egyformán hiteles, letétbe kell helyezni a letéteményes kormányok levéltárában. A szerződés megfelelően hitelesített másolatait a letéteményes kormányoknak át kell nyújtaniuk a szerződést aláíró, ahhoz csatlakozó államok kormányainak. Mindezek hiteléül az erre megfelelő felhatalmazással rendelkező alulírottak aláírták e Szerződést. Készült három példányban, Moszkvában, ezerkilencszázhatvanhárom.., hó... ,-án. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának nevében: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság kormányának nevében: Az Amerikai Egyesült Államok kormánya nevében: • # • (A fentiekben közzétett szöveg a szerződés tervezete. Ezt írják majd alá a három hatalom külügyminiszterei. Épnen ezért hagyták üresen az aláírás időpontját, illetve az aláírás helyét. A moszkvai tárgyalásokon ezt a szerződéstervezetet csak parafálták.) Alabamába 35 főből álló izraeli katonai műszaki csoport érkezett, akiket a légelhárító rakéták kezelésében képeznek ki az Egyesült Államokban. Az izraeli hadsereg egy éven belül különleges zászlóaljat akar létesíteni az amerikai rakéták kezelésére. (CTK) Huari Bumedien, Algéria első miniszterelnök-helyettese és honvédelmi minisztere Havannába utazott, ahol részt vesz Kuba állami ünnepén. (CTK) A

világ figyelme e napokban ismét Moszkva felé fordult, ahol tíznapos tanácskozás után parafálták a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia képviselői a •részleges atomcsendről szóló egyezményt, amely új fejezetet nyithat a nemzetközi kapcsolatokban. Egy másik nagyon fontos tanácskozás is folyik a szovjet fővárosban: a KGST országok csúcsértekezletén a »*ocialista országok megvitatják a gazdasági együttműködés problémáit és kitűzik a további feladatokat. A békés egymás mellett élés győzelme: AZ ATOMCSEND öt éve már, hogy a Szovjetunió felvetette az atomfegyver-kísérletek betiltását és más részlegintézkedést, amelyek egyengetnék az általános és teljes leszerelés útját. A nyugati hatalmak ugyanis különféle indoklásokkal elvetették a teljes leszerelési egyezmény megkötését, Illetve véget nem érő viták zsákutcájába juttatták. A szovjet külpolitika rugalmasságáról tanúskodik, hogy egy pillanatig sem adta fel a leszerelésért folytatott harcot. Ha a fegyverkezési hajsza légkörében nem lehet megegyezni az egész leszerelésről, meg kell kísérelni a leszerelés egyes részletproblémáinak megoldását, amelyek megkönnyíthetnék a bonyolultabb, átfogóbb kérdések megközelítését. Így keletkeztek a nukleáris kísérletek betiltására, az atomfegyverek továbbterjedésének megakadályozására, atomfegyvermentesj övezetek létesítésére, stb. tett javaslatok. Unalmas lenne felsorolni azokat a nemzetközi értekezleteket, amelyek e javaslatokkal foglalkoztak az elmúlt öt év alatt. Mégis, ha most visszatekintünk, megállapíthatjuk, hogy a Szovjetunió ésszerű kompromisszumai hogyan terelték a megegyezés felé az itomtilalmat, hogyan segítették elő ÍZ álláspontok közeledését. A megegyezés bebizonyította, hogy a békés tgymás mellett élés napjaink egyetlen járható útja és a kölcsönös kompa nagyvilágban romisszum olyan eredményeket hoz, amelyet örömmel üdvözöl az egész békeszerető emberiség. A szovjet békepolitikának első kézzelfogható gyümölcse a moszkvai megegyezés. Egyúttal azt is bizonyítja, hogy a nyugati politikában túlsúlyba kerülnek azok az erők, amelyek elvetik a háborús szakadék szélén táncolást és a világ erőviszonyainak megfelelően elfogadják a békés egymás mellett élést. Persze a két irányzat közötti vetélkedés még tovább tart, nekünk arra kell törekedni, hogy a szélsőséges fegyvercsörtetők elszigetelődjenek és a koegzisztencia hívei megerősödjenek. Az atomcsend-megegyezés feltétlenül hozzájárul ehhez, hiszen a széles népi tömegek vágyait testesíti meg. Az amerikai közvéleménykutatás megállapította, hogy az Egyesült Államok lakosságának hetven százaléka az atomcsend híve. Az első jelentős lépés Ha tömören összegezni akarjuk a részleges atomcsend-egyezmény jelentőségét, első helyen feltétlenül azt kell megemlíteni, hogy utat tört a megegyezések előtt tornyosuló hidegháborús jégtömbben és megmutatta a további megegyezések útját, kedvezőbb „éghajlatot", légkört teremtett hozzá. A moszkvai egyezmény nem a termékeny tárgyalások végeredményét, hanem kezdetét jelenti. A legtöbb hírmagyarázó, politikus derűlátóan ítéli meg a további kilátásokat. Jellemző példa erre az angol Daily express, amely kiemeli, hogy az egyezmény hivatalos aláírásán Moszkvában találkozó külügyminiszterek megegyezhetnek még a nukleáris fegyverek továbbterjedését akadályozó intézkedésekben, a berlini kérdéssel kapcsolatos békés törekvések szándékát leszögező deklarációban, a Hruscsov elvtárs áltál legutóbb is javasolt katonai missziók cseréjében, amelyek fokoznák az egymás iránti bizalmat a meglepetésszerű támadással szemben. Ha sikerül az eredményes tanácskozások tempóját meggyorsítani, nem sokáig kell várni a három nagyhatalom csúcsértekezletére. Az atomcsend-egyezmény közvetlen Jelentősége sem lebecsülendő. Számos világhírű tudós megállapította, hogy a légköri robbantások mennyire szennyezik a légkört, a tengeri kísérletek következtében a halak megfertőzhetik az embert, a világűrben robbantott bombák pedig beláthatatlan akadályokat gördíthetnek a kozmikus kutatás útjába. A nyugati sajtó ezenkívül kiemeli azt ls, hogy az egyezmény jelentős megtakarítást is jelent, mivel egy-egy robbantási sorozat súlyos tízmilliókat emésztett meg. Miért részleges? A moszkvai megegyezés szövegében van egy szó, amely kissé kellemetlenül érinti az embereket. Ez a kifejezés a részleges. Miért csak részleges a megegyezés, miért nem teljes? Mindeddig nem sikerült megegyezni a föld alatti robbantások betiltásában, itt tehát továbbra ls folytathatók a kísérletek. A Szovjetunió a teljes megegyezés érdekében már beleegyezett néhány helyszíni ellenőrzésbe is, noha szovjet területen kívül is tökéletesen ellenőrizhetők a föld alatti robbantások, különösen ha ezt kiegészítenék a Szovjetunió által javasolt lezárt automatikus jelzőberendezésekkel. Washington azonban ragaszkodik a gyakori helyszíni ellenőrzéshez, ami gyakorlatilag kitárná a szovjet területet a nyugati felderítők, kémek előtt. Így a föld alatti robbantások betiltására még várni kell. Helytelenül tettük volna, ha addig nem kötjük meg a részleges egyezményt, míg nem sikerül közös nevezőre jutni a föld alatti robbantások kérdésében is, ahogy egyesek javasolták. Ahhoz a makacs és oktalan gyerekhez hasonlítanánk, aki visszautasítja a narancsot, mivel hiányzik belőle néhány gerezd. Franciaország elszigetelődik Helytelenül tennénk, ha tagadnánk, hogy a részleges atomcsendnek is vannak ellenzői, s nemcsák a szerződésben résztvevő két kapitalista ország reakciós köreiben. Feltétlenül közéjük tartozik De Gaulle elnök, aki csökönyösen ragaszkodik a „saját atomütőerő" megteremtéséhez és minden körülmények között folyatni akarja az atomfegyverkísérleteket, mivel a korszerű nukleáris fegyverektől még nagyon messze állnak a francia tudósok. De Gaulle álláspontja a káros kísérleteken kívül azért is veszedelmes, mivel megpróbálja a közvéleménynek a nemzetközi egyezmények hatékonyságába vetett bizalmát aláásni. Ezenkívül azt is látni kell, hogy a Párizs—Bonn tengely szövetségi kötelékei lehetővé teszik az atomfegyverre áhítozó bonni revansistáknak a francia nukleáris fegyver megszerzését, vagy saját atombomba előállítását. Ezért a nagyhatalmaknak egyik soron következő legégetőbb feladata az atomfegyverek terjedésének megakadályozása. Az atomcsend hívei, a békét védelmező becsületes emberek elsöprő többsége nem engedi meg, hogy a nemzetközi feszültség lovagjai útját állják a békés egymás mellett élésnek. De Gaulle és a többiek, akik szemben úsznak az árral, feltétlenül elszigetelődnek és szembetalálják magukat a tömegekkel. Bsth-diktatúra vagy arab államszövetség? Megalakulása óta legsúlyosabb válságba került az amúgy is laza szálakkal összefűződő Egyesült Arab Köztársaság, Egyiptom, Szíria és Irak szövetsége. Szíriából naponta érkeznek fegyveres összetűzésekről hírek, Irakban folytatódik a kurdok elleni irtóhadjárat és a haladó személyiségek tömeges mészárlása. Már nemcsak a kommunistákat és kommunistáknak bélyegzett haladó személyiségeket gyilkolják, hanem az unionizmus, vagy ahogy a világsajtó nevezi: a „nasszeristákat" is, akik hatalomra juttatták a Baath-pártot. A Baath-párt szociális demagógiával megtévesztette az arab tömegeket, de amint hatalomra jutott, kiderült róla, hogy a nemzeti felszabadulásról és szocializmusról hirdetett jelszavai hazugságok. Lényegében a hazai és a külföldi reakciót képviseli és ahogy Nasszer elnök leleplezte őket, csak fasiszta terrorral tudják hatalmukat fenntartani. Az egyesülésbe is csupán azért egyeztek bele, hogy félrevezessék a lakosságot, s így közben megerősítsék hatalmukat. Persze a Baath-párt vezetőinek is vannak az egyesülésről „elképzelései", de csak olyanról, ahol a Baath-párt kezében összpontosulna a vezetés. A Jemenben nemrég leleplezett összeesküvés szálai is a Baath-hoz vezetnek és titokban Nasszer eltávolítását is eltervezték. Az iraki és a szíriai feszült helyzet igazolja, hogy a lakosság szembeszáll a diktatúrával és az imperiallstabérenc Baath-párttal. A szövetség, amelyet a nép óhajt, így kilátástalan zsákutcába jutott és csakis gyökeres változások juttathatják ki onnan. SZŰCS BÉLA 1983 július 27. * f'I SZÖ 3 /