Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-26 / 204. szám, péntek

Ingrestől — Mare Chagallig A francia képzőművészeti kiállítások mindig nagy ünnepet Jelentettek számomra. Nem kivétel a „Francia rajz" jelenlegi kiállítása sem, amelyet a prágai Nemzeti Galéria rendezett meg. Az Iparművészeti Múzeum termeiben háromszáznegyvenöt rajz, akvarell, guas, e francia rajz XIX. és XX. századbeli nagymestereinek intim belső vallomásait, a pihenés, a nekirugaszkodás, az alkotás vajúdásának olyan pillanatait mutatja be, amelyről a festmény, a szobor restellkedve hallgat Ez a kiállítás minden eddig! hazai francia képzőművészeti tárlatnál értékesebb, mivel a rendelők e teljes anyagot hazánk köz- és magángyűjteményéiből állították össze. Már maga az a tény, hogy ebben az annyiszor kirabolt kis országban ilyen sok' francia műalkotás maradt meg (Szlovákia, sajnos ezen a téren terra tncognlta), a lakosság kulturáltságának magas színvonaláról tanúskodik 6 ugyanakkor azt bizonyltja, hogy a francia képzőművészet nemcsak a modern cseh festők, hanem a művészetkedvelő laikusok, valamint a hozzáértő műgyűjtők számára ls vonzó példákén volt. És ez a tárlat azt bizonyltja, hogy joggal. Éppen ,ezért meg' kell bocsátanunk bizonyos aránytalanságokat és az olyan kiváló művészek rajzainak hiá'nyát is, mint Millet, Courbet, Manet, Plssarro, Seurat és Gaugin... A francia rajzművészet 350 éves hullámvonalas fejlődését láthatjuk Itt Ingrestől, a raffaeli rajz mesterétől kezdve egészen Picassóig, vagy Marc Chagallig, a Vitebsk környékéről elszármazott, naturalizált francia mlsztikus-szlmbólista — szűrrealistáig — minden drámaiságában. A sors iróniája, vagy a művészet fejlődésének fonala úgy hozta, hogy a kiállítás két egymást nemigen szívlelő művész rajzaival kezdődik. Ingres hűvös rajza mellett ott függ a falon Delacrolx szenvedélyes kézvonása, és a klasszicizmus meg a romantizmus képviselői mintha öszszecsapnának az ódon terem falán. Ott látjuk az Impresszionizmus előfutárának, Corotnak bűbájos tájait. Az ő tájképeivel csupán Cézanne, a modern francia rajz atyjának alkotásai vetélkedhetnek, habár láthatunk ott egy lehelet finomságú japán tájat Van Goghtól. De megkapóak a neoimpresszlonlsta Slgnac szines, vidám kikötői, amelyek lényegében tájképek, mégpedig a legjavából I Remekműnek számít Daumler egyetlen itt látható, a híres mosónőhöz készült skicce ls, csakúgy, mint Degas, | Renoir, Sisley, Toulouse — Lautrec és Matlsse rajzai. De vajon lehet-e itt sorrendet felállítani, ahol Bourdelle, Desplau, Rodin és Malllol rajzai a szobrászok legnagyobbjainak rajzművészetét mutatják be, ahol Leger, Derain, Dufy, Braque, Rouault, Vlaminck és Villon mellett megtaláljuk Steinlent, Modiglianit, Utrillót, de Segonzacot és Marc Chagallt, az École de Paris emlőin felnőtt művészeket, valamint az emigráns spanyclokat Gonzalest, Lobot, meg a többleket és a francia Iskola cseh követőit, Foltynt, Kubint, Kupkát, Simát...? Am nem hiányzik Itt Pablo Picasso sem, akinek huszonöt alkotása a modern francia rajz súlypontját képezi. Éppen Picasso szerepel a kiállításon néhány jelentős művével, mint a „Csendélet pipával", a „Női akt", a „Harlequin feje", amelyek demonstrálják Picasso különböző, többek közt analitikus és szintetikus kubista korszakát ls. Valóban nagy művészi tett volt ennek a kiállításnak a megrendezése. Kár, hogy az elmúlt évtized alatt képtáraink elzárkóztak az új európai művészeti áramlatok elől és ezért sajnos, ebből a korszakból a kiállításon egy rajzot sem láthatunk, pedig ahogyan Ingrés mondta „a rajz a művészet becsületessége"! A rajzon keresztül mérhettük volna meg súlyát napjaink modern művészetének, ennek elidegenedését, vagy humanizmusát. BARSI IMRE Az tdet nyári kánikulában a bratislavaiak tömegesen látogatják az Aranyhomok strandot. A szép meleg napokon siázával töltik itt szabad idejüket. M. Borodáčová felv. • A svédek nagyon dfihösek az MGM amerikai filmgyártó társaságra, amely Irving Wallace regénye nyomán filmet forgat. A történet Stockholmban játszódik le, és a Nobeldíjak odaítélése körüli szertartásokról szóí. A film kétes hőse egy amerikai, aki részegen jelenik meg a szertartáson;-" — ahol a svéd király is jelen van — ott botrányt csap, majd egy szabad erkölcsű nudista társaságba keveredik, és egyik megbotránkozást a másik után váltja ki. A svédek hiába tiltakoznak, az amerikaiak a filmet befejezik, sőt ígý még ingyen reklámban is részük van. alakulása bizonyos mértékben automatikusan szabályozza a termelés és a fogyasztás összhangját. A termelés itt tudatos központi irányítás nélkül igazodik a fogyasztáshoz. A mi feltételeink között viszont a kiskereskedelmi árak alakulását nem követheti gépiesen a termelés átállítása, módosítása, hiszen tervgazdaságban élünk. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelmi árak változtatása esetén a piac egyensúlyát csak úgy őrizhetjük meg, ha módosítjuk a termelési tervet, illetve

1 más intézkedéseket viszünk végbe az anyagi termelésben. Az ár, a bér és az életszínvonal E sorok olvasása közben bizonyára sokan elgondolkoznak afölött, vajon az árak rugalmas módosítása nem áll-e ellentmondásban az életszínvonal növelésének szocialista alapelvével. A tanulmány írója ez ellen azzal érvel, hogy két irányú áralakítás esetén is (vagyis egyes árak csökkentése, mások emelése mellett) az firak általános szintje apadhat. • Az ilyen árpolitikát továbbá az indokolja, hogy közvetítésével nem csupán az életszínvonalat kívánjuk emelni, hanem ugyanakkor szabályozni a piaci kapcsolatokat is. Az életszínvonal emelésének különben két módja van. Egyrészt csökkenthetjük az árakat, másrészt növelhetjük a névleges béreket. A leghelyesebb e két lehetőség párhuzamos alkalmazása. Ennek az irányzatnak következetes betartása mellett — az életszínvonal rendszeres emelésének követelményét szem előtt tartva — csökkenthetjük azoknak az árucikkeknek árait, amelyek Iránt nem nagy a kereslet, illetve elegendő mennyiségben állnak rendelkezésünkre és viszont a jelentős kielégíthetetlen keresletet kiváltó áru árait emelhetjük. A szerző aláhúzza azt a gondolatot is, hogy a kereslet mellett az árak más, a népgazdaság irányítása szemszögéből Indokolt körülményekhez is igazodhatnak. / Kýn elvtárs tanulmányának alapvető gondolatait igyekszünk az alábbiakban összefoglalni. A kiskereskedelmi árak nemcsak az életszínvonal emelésének, a nemzeti jövedelem szétosztásának, hanem egyben a piaci kapcsolatok egyensúlyának is fontos eszközét képezik. A termelés és a fogyasztás szerkezeti változásai' következtében a piac stabilizálását a szilárd áraknál jobban biztosítják az irányított mozgó árak. Az árpolitika alapját a tudományos elemzés eredményei szerint kiválasztott olyan árrendszer alkossa, amely adott feltételeink között a legjobban betöltheti küldetését. Ennek az árrendszernek keretében a piaci egyensúly fenntartása érdekeihez igazodva módosítsuk az árakat. Ebben ne lássunk minden nehézséget megoldó csodaszert, hiszen az aránytalanságok kiküszöbölésében a termelésé az utolsó szó. Természetesen számoljunk azzal, hogy egyes vállalatok, illetve gazdasági szervek majd a kényelmesebb utat választják és a termelésben szükséges változások helyett csak az árak módosítására fognak törekedni. Ez viszont különféle módszerekkel megakadályozható, s éppen ezért ez nem lehet érv a mozgó árak ellen. Több mint tíz éve rendszeresen népszerűsítjük azt a gondolatot, hogy a szocializmus egyenlő a szilárd árakkal, plusz az állandó árcsökkentéssel. Ennek negatív hatása az, hogy az utóbbi Időben végrehajtott árrendezésekben sokan szinte a szocializmus alapjainak megbolygatását látták. Az indokolt gazdasági intézkedésekből így lett — mind az árcsökkentés, mind az áremelés vonatkozásában — politikai esemény. Pedig a tudományos kutatás eredményei arra mutatnak, hogy a központilag irányított mozgó árak sokkal jobban megfelelnek a szocialista termelési viszonyoknak, vagyis mindannyiunk érdekeinek, mint az objektív törvényszerűségnek kikiáltott szilárd árak — fejezi be tanulmányát Oldŕich Kýn. (Feldolgozta: G. I.) Így működik majd a „forró drót A Kreml és a Fehér Ház közvetlen összeköttetésének műszaki problémái Június 20-án hozták nyilvá== nosságra azt a szovjet—ame== rikai megállapodást, hogy ál== landó jellegű kábelösszeköt= tetést létesítenek Moszkva = és Washington között, a vé= letten folytán kirobbanó há= ború veszélyének elhárításá= ra. A kétoldalú távgépíró= összeköttetésen orosz, illet= ve angol nyelven, rejtjeles = formában továbbítják az üze= neteket. Ez az összeköttetés = szerepel a világsajtóban = forró drót néven. Hogyan működik a távgépíró? A nagy távolságú összeköttetés, mint amilyen a forró drót ls lesz, sokkal üzembiztosabb, megbízhatóbb, ha nem mint távbeszélő-, hanem mint távgépíró működik. A távgépírók nyomtatott szöveget továbbítanak, és a rejtjelzett szövegek használatánál ez elengedhetetlen követelmény. A távgépíró berendezés külsőre alig tér el az írógéptől. Billentyűzete ugyanazokat a betűket és feleket tartalmazza, ugyanúgy nyomtatja a lebetűzött szöveget. Ennél azonban többet ls tud. A leütés nyomán nemcsak papírra nyomtatja a betűket, hanem elektromos jeleket is létrehoz a. távgépíróhoz kapcsolódó vezetékeken. Amikor sötét szobába lépünk, bekapcsoljuk a lámpát. A kapcsoló segítségével távolról vezéreljük az égőt, és az világít. Amikor eltávozunk, kikapcsoljuk (leoltjuk) a villanyt, a lámpa elalszik. Hasonlóan a lámpa vezérléséhez, amely igen nagy távolságból is történhet, a távgépíróhoz csatlakozó vezetéken is létrehozhatunk bekapcsolt és kikapcsolt állapotot. Az ilyen be is ki állapotokat már a távírás őskorában ls használtak, ezek a morze ábécében a pont és a vonás. Lényegében ezekben a rendszerekben mindig két, jól megkülönböztető állapot van, és ezek megkülönböztetése teszi lehetővé, hogy biztosan felismerhető jelzést küldjünk nagyobb távolságra is. Az ilyen egyedüli jelzések sorozataiból összeállított kombinációkkal ábécét tudunk felépíteni. Például a laikus számára rendszertelennek tűnő vasúti vonatfüttyök. a vasutasok számára értelmes jelek. Ugyanígy, amikor a távgépíróhoz kapcsolódó vezetéken a"kibe állapotok időben egymás után meghatározott sorozata jön létre, a gép az adott kombinációnak, megfelelő betűt a papírra nyomtatja. Ezek a ki-bé állapotok az elektromos jelzések, amelyeket távgépíró keltett. Az üzenetváltáshoz, vagyis két gép egyUttmfllťbdéséhez az szükséges, hogy megfelelő vonalon összekössük (szaknyelven szólva: elektromosan -csatlakoztassuk) őket, és hogy az így összekötött gépek ugyanazon a Jelsorozaton ugyanazt a betűt „értsék". A Jelek és a betűk összetartozását nemzetközi előírások szabályozzák, hogy a világ bármely táján dolgozó távgépírók megértsék egymást. Amikor két ember üzenetet vált vagy telefonon beszél, mindkét érdekelt fél közvetlen kapcsolatban van egymással. A távgépíró működtetésénél némifeg más a helyzet, mert az üzenetátadáshoz nem szükséges, hogy mindkét távgépíró mellett kezelő is legyen. Ha az egyik gépen a kezelő legépeli a szöveget/ a vezeték másik végén a távgépíró az elektromos jelek hatására — kezelő nélkül is — automatikus működésbe lép, és kinyomtatja a szöveget. A jelek távolból vezérlik ezt az automata írógépet, és ezért nevezik az ilyen típusú gépekét távgépírónak. Az állandó kapcsolat A hosszú vonalak nagy költségeinek csökkentésére, az egyes távgépírók- és a kapcsolódó berendezések jobb kihasználására (hogy a gépek egymást ne csak páronként, hanem egy egész kiterjedt hálózatban eltudják érni) létrehozták a telexhálózatokat. A telexhálózatban — kapcsolóberendezések segítségével — sok előfizetői távgépíró tud egymással közvetlenül összekapcsolódni. Éppen úgy, mint a telefon-előfizetők, a telexrendszerben is számtárcsa segítségével hívják egymást a távgépírók kezelői, de Itt nem közvetlenül beszélgetnek, hanem írógépen kinyomtatott szöveggel váltanak üzenetet. Felmerül a kérdés: honnan tudják, hogy az jelentkezett-e, akit hívtak? Onnan, hogy a hívás után az ellenállomás, jelentkezésül, kinyomtatja saját állomásának nevét. Azt mondtuk, a távgépírón akkor is lehet üzenetet átadni, amikor nincs az ellenállomáson kezelő a távgépíró mellett. Ez a telexrendszerben is megvalósítható. Az azonosításhoz (hogy tudni lehessen, kivel sikerült a hivás során összekapcsolódni), megfelelő billentyű lenyomásával a távoli távgépíró is vezérelhető, hogy állomásának nevét automatikusan kinyomtassa. összeköttetés nagy távolságra Ha a távgépírókat nagy távolságra, földrészek közötti viszonylatban akarjuk működtetni, nem elegendő az az energia, amit a gép közvetlenül a vonalra Juttat. A vonalra küldött energia hamar elfogy, és bizonyos távolságok után erősítőket kell a vonalba iktatni. Hosszú vonalak esetében természetesen sok erősítő vesz részt az összeköttetésben; hogy a két gép meg-.' felelően értse egymást. Az erősítőket a kábelhálózatok mentén helyezik el, így egyszerre sok összeköttetés részére szükséges erősítőt lehet kis helyre beépíteni. Ezt a szárazföldön már többnyire mindenütt kiépítették, a tenger alatti kábelekhez azonban csak a legutóbbi időkben. A tenger alá süllyesztett kábeleknél ugyanis az erősítők a kábellel együtt a tengerfenékre kerülnek, szerelő csak úgy tud rajtuk javítást végezni, ha az egész kábelt kiemelik. Ez pedig Igen bnd

0n

ú

k0pp

e

^t

a

^ E Maszka költséges lenne. De a technika fejlődése itt is segített: ma már olyan alkatrészekkel rendelkezünk, amelyek megbízhatósága és élettartama azonos a kábelével, körülbelül 20 év. (Így valószínűleg egyszerre mennek tönkre a kábellel). A kábelek még jobb kihasználására vezették be a nagy csatornaszámú berendezéseket, amelyek segítségével egyetlen vonalon 120, 600 vagy akár 960 beszélgetést lehet egy időben folytatni. Ezt az úgynevezett vivőfrekvenciák alkalmazásával érik el. Ahhoz, hogy ezt el tudjuk képzelni, gondoljunk arra, hogy az emberi beszédet, a zenét tisztán halljuk a rádióban, ha a keresőgombbal valamelyik állomást beállítjuk. Más és más hullámhosszon, egy időben sok rádióadó sugároz műsort. Vevőkészülékünk az összes adók műsorát veszi, csak ki kell szűrni a megfelelő hullámhosszú frekvenciasávot, és már szól ls a kívánt állomás. Ugyanígy lehet vezetéken is egyszerre több adóval „rádiózni", egymás zavarása nglkül, csak . megfelelő hullámhosszon kell működtetni őket. Sok vevőt (pontosan annyit, ahány adó van) lehet egy-egy vonalra kapcsolni. Ezek a vevők mind más és más adó hullámhosszán dolgoznak, és csak a saját adójuk adását szűrik ki a vezetéken folyó hangzavarból. A kiszűrés olyan sikeres, hogy tökéletesen érthető átvitelt lbhet elérni. * A tengeralatti kábelek nagyon drágák. Mikor az első kábeles távíróösszeköttetést Európa és Amerika között üzembe helyezték, legalább 100 dollárba került, egy távirat. Ez az összeköttetés lassan működött, percenként csak 2—3 szót tudtak rajta átvinni. A mai modern távgépírók percenként 400—600 betűt visznek át. A régi kábelt Ilyen módon nem is lehetne használni. Az 1955-ben lefektetett kábelen már beszélni is lehet. Ez a kábel a skóciai Óban és a kanadai Clarenville között mintegy 3500 kilométer hosszúságban fekszik a tengerben, sok helyütt 4000— 5000 méter mélyen. A többszörös kihasználás elvén működnek azok a berendezések ls, amelyek lehetővé teszik, hogy olyan vonalon, amelyen csak egyetlen telefonbeszélgetést lehet folytatni, 24 (esetleg 40) távgépíró-összeköttetést lehet üzemeltetni. Az emberi beszéd hírátvitel! sebessége (amellyel mondanivalónkat hang útján közöljük) lényegesen nagyobb, mint akár egy gépiró világbajnok teljesítménye. A többszörös kihasználás elméleti korláta! pedig — a vezeték- adott tulajdonságain kívül — éppen a hírátvitel! sebességtől függenek. Így a távgépíró-összeköttetések, éppen a többszörös kihasználás miatt, bár lassabbak, de nyilván olcsóbbak a távbeszélő-összeköttetéseknél. A vonalat le lehet hallgatni A sok ezer kilométeres kábelen át létesített összeköttetés nagyon sok erősítőn és sokcsatornás berendezésen keresztül csatlakozik a távgépírókra. A tengerbe süllyesztett és néhány földbe ásott erősítő kivételével a berendezéseket Jól képzett fenntartó személyzet kezeli állandóan. A fenntartó személyzetnek kötelessége, hogy időről időre ellenőrizze' a továbbítás megfelelő minőségét. Több ezer műszerész ^együttes Jó munkája biztosítja majd, hogy a forró drót is mindig készen álljon szükség esetére. Elvileg bárki lehallgathat egy vonalon folyó beszélgetést, ha a vonalra rácsatlakozik. Azonban minél többszörös a kihasználás a vonalon (például egy sokcsatornás berendezésnél), annál bonyolultabb és körülményesebb úgy kihallgatni az egyik csatornán folyó' üzenetváltást, hogy a kezelőszemélyzet arról ne vegyen tudomást. A kábelen történő hírátvitel a lezárt berendezésekkel és erősítőkkel a földbe süllyesztett kábelekkel ezért gyakorlatilag elég védettnek tekinthető, különösen, ha a vezeték nélküli rádióösszeköttetésekkel hasonlítjuk össze. A rádió-összeköttetések ugyanis nagyon könnyen lehallgathatók anélkül, hogy észre lehetne venni, hogy hol és ki vette a nem neki szánt üzenetet. Maga a közvetlen összeköttetés tehát nem védi meg a forró drótot az esetleges Illetéktelen lehallgatás ellen, erre a célra ŕejtjelzést kell alkalfhaznl. Az üzenet titkosságának védelme A gépekkel folytatott üzenetváltás védettségét rejtjelzéssel lehet biztosítani. A rejtjelzés,a szöveg olyan alaki megváltoztatása, mély azt a kívülálló részére felismerhetetlenné teszi. A „forró drót" szavakat például átírhatjuk a i következő alakba: 123 324 325. Az ilyen egyszerű rejtjelzést, ahol például a kettes számnak az O betű, a hármas számnak az R betű felel meg, egyszerű megfejteni. Különösen, ha tudjuk, hogy az egyes betűk és számok között milyen összefüggés van. A számítógépek ^korában a régi, egyszerű rejtjelzést módok megfejtése semmi nehézséget nem Jelent, még iia ismeretlen is a rejtjel kulcsa, és azt sem tudjuk, hogy milyen nyelven írták az üzenetet. Biztosak lehetünk abban, hogy e gépek olyan gyorsan fejtik meg az ilyen egyszerű rejtjelzést, hogy az üzenet még időszerű. A nagy teljesítményű elektronikus számítógépek azonban a rejtjeles üzenetváltás nagyobb biztonságát ls szolgálhatják: a rejtjelzéses üzenet további gépi összekeverése kívülálló számára megnehezíti, időben elhúzza a szöveg megfejtését. így nem lehet a szöveget olyan gyorsan megfejteni — ha egyáltalán megfejtik —, hogy az még aktuális legyen. Védelem a zavarok ellen A beszéd vagy értelmes szöveg közvetítésénél a nagyon zajos vagy meglehetősen csonkult szöveget is legtöbbször meg lehet érteni. Az emberi agy emlékező- és feldolgozóképessége lehetővé teszi, hogy — nyelvi ismereteink révén — a hiányzó részekkel kiegészítsük az üzenetet. De ha csupa előre nem várható számsorozat, rejtjelzett szöveg érkezik, miniden torzulás vagy betűkimaradás erősen értelemzavaró lehet. Tehát a zavarok elleni védekezés a forró dróton alkalmazott hírközlés esetén elsőrendű fontosságú. Valószónűleg ezért valósítják meg a forró drótot a lényegesen kevesebb zavarnak kitett kábeles összeköttetéssel, a MoszkvaHelsinki—Stockholm—KoppenhágaLondon—Washington útvonalon, a tenger alatti kábel felhasználásával, és ezért lesz csak tartalék összeköttetés a Moszkva—Tanger—Washington rádiólánc. A forró drót Jtét végén nagy megbízhatóságú modern távgépírók dolgoznak majd, amelyek a zavarok elleni védekezés megfelelő eszközeivel is elláthatók. (Népszabadság) 1963. július 26. • fjj SZŐ 5